A fiatal Weöres irodalomtörténetének ésrendszerének is tekinthatő az alábbi, Hamvas Bélához írt levele:
639.
Kedves Mester
gyakran kezdtem levelet írni neked, de mindig félbemaradt; az volt az érzésem, hogy valami nagyobb munkával foglalkozol és zavarnálak vele. Szerettelek volna hívni Csöngére, de oly kétségbeejtő állapot van itt, hogy nem hívhatlak; főként a szüleimre való tekintettel, akik most bajosan fogadhatnának vendéget; meg aztán Neked se volna pihenés az itteni állapot, mely az általad leírt boliviai rituális tánchoz hasonlít.
Azért írok most, mert be akarok számolni valamiről, aminek tán hasznát veheted. Tegnap, okt. 6-án este, elfogott az az érzés, hogy az idő megkettőződött, s ez tartott kb. egy óra hosszat. Az ember-idő és valami nagyhullámú angyal-idő találkozott; mindkettőben okt. 6-ika estéje volt; aztán az ember-idő, a gyorsabbik, túlfutott ezen.
Törtem a fejemet a dolgon; s ha igaz, sikerült is megfejtenem, igen rövid idő alatt; egyetlen éjszakán, melyből talán félórát töltöttem ébren.
„Gondolatmenetem kb. a következő volt: Az a „másik” idő nem lehetett a világév, ami szoláris, sem a(!) unáris(sic!), hiszen azokban év eleje van (Vízöntő), nem október (Mérleg). – Tehát valamelyik angyal-idő. Minthogy az is 12 hónapra oszlik (másként nem egyezhetett volna az ember-idő és az angyal-idő okt. 6-ika), ennélfogva lunáris idő az is, hónapjai 28-29 naposak. Tehát a 9 angyal-rend közül annak ideje, mely a 9 bolygó közül a legalsónak, Lunának felel meg; a legalsó angyal-rend ideje, szeráf-idő.
Krisztus születésnapja dec. 25. reggele, „szimbolikus” dátum: így hát feltételezhető, hogy Krisztus születési éve a szeráf-időben dec. 25. – S a „szeráf-szám” 7-es. 7 emberi év talán 1 szeráf-nap; s akkor 49, kereken 50 emberi-év egy szeráf-év; 2 emberi évszázad egy szeráf-hónap; 24 emberi évszázad egy szeráf-hónap; 24 emberi évszázad egy szeráf-év.
Mármost megpróbáltam ellenőrizni, hogy ezek a feltételezések egybeillenek-e. – Ha most a szeráf-időben okt. 6-a van, Krisztus születése óta 9 szeráf-hónap és 10 nap telt el; az ember időbe átszámítva 19 évszázad. (Pontos számitás lehetetlen, mert nem tudom egy-egy szeráf-év, szeráf-hónap hány szeráf-napból áll.)
Ha az eddigi okoskodás helyes, akkor a következő táblázat állitható össze:
az ember-időben
a szeráf-időben
XX.XXI. század
október (Mérleg, Skorpió)
XVIII-XIX. század
szeptember (Szüz, Mérleg)
XVI-XVII. század
augusztus (Oroszlán, Szüz)
XIV-XV. század
julius (Rák, Oroszlán)
stb. – Igy végigjárható az ember-idő a szeráf időnek lépteivel; s a szeráfi zodiákus igen jellemzően illeszkedik az emberi kettős évszázadokra.
Másik táblázat:
az ember-időben
a szeráf-időben
1941-47. évek
október 6.
1934-40. évek
október 5.
1927-33. évek
október 4.
1920—26. évek
október 3.
1913-19. évek
október 2
1906-12. évek
október 1.
1899-1905. évek
szeptember utolsó napja (28? 29? 30?
stb.- Igy is végig lehet lépdelni, különösen ha tudnánk, hány naposak a szeráf-hónapok.
A magyar nyelv Füst Milán szerint „holdból pottyant nyelv”. Hát a magyar irodalom mindenesetre feltünően igazodik a szeráf-hold forgásához. Megint visszafelé haladva nézzük csak:
1900-19050: a szeráf-hold nyugati fele világos (Ady és társai)
1850-1900: a szeráf-hold fogyó (Reviczkyék)
1800-1850: a szeráf-hold keleti fele világos (Petőfi, Arany, stb.)
1750-1800: a szeráf-hold telt (Kazinczy, Berzsenyi, Csokonai, U. Tóth L, Vályi-Nagy F., stb.)
1700-1750: a szeráf-hold nyugati fele (Bessenyeiék)
Ennyit a szeráf-időről. – Igy nyomára lehetne jutni a kerub-időnek is, melyhez a Merkur adná a kulcsot; a trón-angyalok idejének is (Venus), a dominációkénak (Nap), virtusokénak (Mars), hatalmakénak (Juppiter) principátusokénak (Saturnus), arkangyalokénak (Uranus), angyalokénak (Neptunus).
A 9 angyal-rend és 9 bolygó egy sajátos esztétikai értékskála birtokába juttatott. – Ez a skála 2 főrészre oszlik: „emberi” és „emberfölötti” részre; mindegyik 3, majd még 3 részre oszlik, összesen 18 részre. 6 hármas-részre, melyek közül az elsőt mindig a „szép”, „esztétikus”, „szerelmes” jellemzi, a másodikat a „jó”, „morális”, „lovas”; harmadikat az „igaz”, „az egzisztenciális”, „király”. (A kártya-figurákban is ez az értékrend lappang: alsó-felső-király; bube, lovas (dáma), király.)
Nézzük sorra (a müvészetek közül egyszerüsités kedvéért most csak a költészetet véve):
A kezdő költő, a tehetségtelen verselő, akinek verse még pusztán csak azt a szépséget viseli, mint az életnek bármely megnyilvánulása. A szerelmes, aki örömét-csalódását versbe önti; joviális bácsi, aki felköszöntő-rigmust gyárt; stb. Müvében, azáltal hogy létrehozta, megjelenik a legprimitivebb esztétikai mozzanat; és tipikus „szerelmes”. Csillaga: Luna.
A kezdő költő, akinek verssoraiban valamelyes érték csillan. Míg az előbbi csoportbelinek müve csak a hozzátartozóknak, elfogultaknak tetszik: ez már az elfogulatlanokból is kivált bizonyos megbecsülést, morális hatást. Ő „lovas”; csillaga Merkur.
Aki eléri a”közölhető vers” fokát. Müve nem jelentékeny, de az ember kénytelen elfogadni; meghódolni előtte, és számára a sajtóban exisztenciát engedni. Ő már hódoltató, „király”; csillaga Venus.
Itt végződik az első hármas, melynek tetőfokán a verselő elmonhatja: „Művem érvényt tud szerezni magának.”
A második hármas:
A „közölhető költő” azon a fokon, mikor versei már nem csak egyenként, hanem együttesen is jelentenek valamit; felismerhető, jellegzetes”oeuvre”-je van, de különösebb jelentősége nincsen. Többnyire erős szenzualitás, érzelmesség jellemzi. Ide tartoznak afféle költők, mint Inczédi László, Szávay Gyula, Farkas Imre, Emőd Tamás, Dutka Ákos, stb. „Szerelmes” csillaga Apolló.
Az előbbi, mikor oeuvre-je nemesebb szövésü; igazi eszmék fütik; az irodalomtörténet megőrzi nevét, de igazi maradandósága nincs; müve, ha egy-két évszázad eljár fölötte, alig-olvasható. Ide tartozik pl. Tompa, Lévay, Szabolcska, Juhász Gyula, Tóth Árpád. „Lovas”, csillaga Mars.
A „maradandó költő” alsó foka; akinek müve méltán igényt tarthat nemcsak arra, hogy megemlitsék, hanem arra is, hogy élvezettel és haszonnal olvassák. Pl. Virág Benedek, Kazinczy, a két Kisfaludy, Kölcsey, Reviczky, Komjáthy, Kosztolányi; a külföldiek közül Longfellow, Béranger, Coppée, Prudhomme, Uhland, Lenau, Chamisso, stb. „Király”, uralkodik a mulandóság fölött; csillaga a Juppiter.
Itt végződik a második hármas, melynek tetőfokán a költő elmondhatja: „Müvem a jövőben is érvényt tud szerezni magának”.
A harmadik hármas:
A „nagy költők” alsó foka; a szenvedély erős lobogása kiemeli az előző csoportból. Ennek a régiónak olyan heve van, hogy sokszor ez látszik a költészet tetőfokának. Balassa, Petőfi, Vajda, Ady; Catullus, Ch. d’Orleans, Vogelweide, Heine, Byron, Wilde, d’Annunzio, stb. „Szerelmes” ; csillaga Saturnus.
A „nagy költő”, mikor mikor higgadtabb és megalapozottabb; a lobogásnál fontosabb neki a költői érték. Berzsenyi, Csokonai, Vörösmarty, Babits; Coleridge, Carducci, Dehmel, Liliencron, Leconte de l’Isle, Apollinaire, stb. „Lovas”, csillaga Uranus.
(?)A költő-óriás, a tökéletes müvü; az immanens lira tetőfoka. Arany János; Euripides, Ovidius, Villon, Burns, Heredia, Lafontaine, Tasso, Mörike, stb. „Király”, csillaga Neptun.
Itt végződik a harmadik hármas, s a költészet ember-régiója, melynek tetőfokán a költő elmondhatja: „Művem eléri a tisztán emberi lehetőség végső határát.”
Emberfölötti régió, ahol a költő már angyali erőt vesz segitségül; ennek első hármasa:
Szeráf-szféra. Ide tartoznak azok a nagy költők, akiknek müvébe belejátszik a túlvilági zengés; nemcsak néha-néha, mint például Vörösmartynál, hanem állandóan; de az alapjelleg földi. Ide tartozik Füst Milán; a külföldiek közül Leopardi, Pascoli, Verlaine, Verhaeren, Blake, Browning, Tennyson, Poe, Whitman, Platen-Hallermände, Novalis, Rilke, George, Shelley, stb. „Szerelmes”.
Kerub-szféra. Akiknek müvében a túlvilági elem legyőzi a földi elemet. Nekünk, XX. századi versolvasóknak ez a szféra a legragyogóbb, mint a XIX. századiaknak a 7-ik. Ide tartozik Sappho, Angelus Silesius, Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé, Valéry, Hölderlin, Keats, stb.”Lovas”.
Trón-szféra. Mikor a költő teljes emberi lényével berendezkedik az égi szférában és ott kiterebélyesedik, szinte elvakosodik. Nekünk, akik személyiségünket szétoldani kívánjuk, nem pedig szőröstől-bőröstől a magasba vinni és ott megőrizni: ez a szféra idegen, ellenszenves. Ide tartozik Vergilius, Horatius, Sophokles, Milton, Petrarca, Goethe, Schiller. „Király”.
Itt végződik a negyedik hármas, melynek tetőfokán a költő elmondhatja: „Müvem otthonos nemcsak az emberi, hanem az emberfölötti világban is.”
Az ötödik hármas:
Domináció-szféra. A költő túllép személyiségén és az égi magasból „világszem”-mé válik. Homéros, Shakespeare. „Szerelmes”.
A „világszem” misztikus mértékkel mérő „itélő szem”-mé válik. Aexhylos, Pindaros, Dante. „Lovas”. Virtus-szféra.
Az ítélet kilép passzivitásából és imává, ellenállhatatlan hatóerővé válik. Bhagavadgita, Lorettoi litánia, Szent Ferenc Naphimnusza, Dies Irae, stb. „Király”. Hatalomszféra.
Itt végződik az ötödik hármas, melynek tetőfokán a költő elmondhatja: „Teremtményem maga is teremtő; müvemmel nemcsak hatni(sorsot változtatni) hanem teremteni(sorsot alapitani) tudok.”
A hatodik az utolsó hármas:
Principátus-szféra. A költő, szerelmes-nőies odasimulásban, teljesen együttműködik az égi erővel. Az Evangéliumok, a Rigvéda egyrésze. „Szerelmes”.
17. Arkangyal-szféra. A vers minden sora áthatja és beburkolja az egész világot. Ide tartozik a Miatyánk; hét kérésének bármelyikében tulajdonképpen minden benne van, és arányossága oly földöntúli szépségben és végső egyszerüségben tündököl, hogy emberi agy alig tudja felfogni. Figyeld csak: „szenteltessék meg a te neved” (ha egyszer mi tudjuk megszentelni a te nevedet, odáig emelkedünk: kell ennél több? minden benne van) „jöjjön el a te országod” (ha a te országod jön el hozzánk: mi kell még? minden benne van) „legyen meg a te akaratod miképpen amennyiben, azonképpen itt a földön is” (ha a te akaratod teljesül rajtunk, ugyan mit kívánjunk még?) „a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma (ha megvan a testi-lelki kenyerünk: kellhet-e még valami?) „és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (ha mindent megbocsátani tudunk, ez a végső tökéletesség, s akkor mit bocsássanak meg nekünk?) és így tovább; csodálatos hét erkély ez, mindegyik más és mégis azonos, és mindegyik egész mindenség maga, végső tiszta szépségében meghétszerezetten. – „Lovas”.
Angyal-szféra. A vers mint Isten-gyemeke. Ide tartoznak a mantrák, s maga az ábécé. Ez a szféra nemcsak a legmagasabb, hanem az 1. szféra alatti is: a skála körbe-ér. – „Király”. S e végső tetőfok mottója: „Müvem az Isten közvetlen szomszédja.”
*
Bevégzem a levelet. Magamról csak annyit: földi részem szenved és nyomorog, égi részem egykedvü, derüs. Uj verseimben próbálok az Általad megjelölt célhoz közeledni. Ha ráérsz, irj nekem; segitenél vele.
Az oroszok hirtelen jelentek meg és a Kakas-hegy felől szállták meg a falut. A cserkész korú fiúk összeszedésével végül is nem sokat bajlódtak. Egyiküket az istállójuk ajtajában, a másikukat az utcán, megint mást a szülei szeme láttára, többüket a temetőnél lőtték agyon. 18 áldozat. Olaszfalu,1945. március 23. 1989 óta szabad nyilvánosan is emlékezni rájuk.
És ilyen amikor a Hamvas-habitüé fülünkbe zümmög szép okosságokat:
"de Hamvas levelei csak folyóiratban voltak eddig olvashatók, várhatóan az év végén jelennek meg kötetben. Végigolvashattam és egymás mellé helyeztem őket. Remélem, ha hamarosan megjelentetik a Hamvas-naplók után a Leveleket is, akkor erre mindenkinek lesz lehetősége. Egyébként Weöres leveleinek gondozott kiadása is várat még magára, és lehetséges, hogy a legutóbb az Egybegyűjtött prózai írásokat előbb-utóbb ez is követni fogja. Hogy mennyire kulcsfontosságú és revelációszerű egy-egy ilyen levelezés egybeolvasása, az éppen ebből a rekonstrukciós kísérletből derült ki számomra. Az első levél Hamvastól maradt fenn. Csak részleteket idézhetek"
Jaj, hát semmi gond, az alább idézett mondat teljesen 'az összefüggéseibôl kiragadva' fogott meg! A versfordításod megítéléséhez pedig nem tudok eléggé németül (csupán a dán alapján sejtegetek;-)
A hozzá fûzött magyarázatra nem vótam fogékony ippeg; nyugi!!! :D
Köszönet; noha itt elakadtam:)"... s bár mondod: TE, ő nem mond sosem ÉN-t." A többi, mintha magos matematika lenne - pillanatnyilag... nekem;-) Ölellek!
Rilke kockája. Így nevezem azt a játékszert, fekete alapon aranysárga pöttyök, amelyen bármelyik dobás látható és asztalon nyugvó (árnyékban maradt) lapjának értéke 7-est mutat. Maga a kocka nem vett részt, elszenvedője volt az értékelésnek, illetve az oldalak jelölésének.
A kocka hitéhez akarva-akaratlan hozzátartozik, illetve feltétel is az oldalak jelölése, az értékkel való felruházása. A legmagasabb érték (pl. 6-os) szemünk elé kerülve győzelmet jelent. Az értékek említett rögzítése során tetszőlegesen jelölhetjük a kocka lapjait, ám a legmagasabb és az oppozízióban (árnyékban) levő két érték a megjelöléstől függ. Rilke kockája, noha a költő nem erre célzott, de a játék során mindig hét az összeg. Az egymással párhuzamos oldalak értékének összege. Végül is játszmát olyan szabály szerint is lehet bonyolítani, hogy az árnyékban, fedésben, föld felé fordultságban maradt dobás értéke érvényes.
Két érték köti össze a földet az éggel; a nálam Rilke kockájának nevezett fadarab szerint ez a 7.
Hier ist ein Spiel von Frag und Antwort, das, alt wie es ist, uns nicht mehr kümmern sollte. Ein kleiner Liebes-Würfel fiel und rollte und zeigte eine Zahl..... Man wurde blaß
und warf ihn wieder und noch einmal aus..... Da fiel der kleine Würfel durch die Platte des Tisches durch und fiel durchs ganze Haus der Schwerkraft zu, die ihn gezogen hatte.
Daß wir dem Fallen etwas unterschieben, macht seinen Niederfall erst leserlich. Glaub an den Tisch, so zeigt der Würfel: SIEBEN.
Glaub an ihn selbst, weil ihn das Schicksal heiligt. Nimm doppelt teil: denn er ist unbeteiligt, und sagst du DU, so sagt er niemals ICH.
Ez régen is így ment, csak éppen Hamvasék gyomra fordult fel az ilyesmitől? Weöres Sándor levele:
Nagyságos Ida Úrnőnek
Pécs
Ferenciek u. 4.
Édes Ida!
Köszönöm levelét és a visszajuttatott dedikált könyveket. Jólesik, hogy gondol még rám. Hogy verseskötetéről kritikák jelenjenek meg, ezt a következőképpen intézzük:
Ma írok Keresztury Dezsőnek, a Magyar Csillag társszerkesztőjének, bejelentem neki, hogy a napokban kap Magától verseskötetet és kérem őt, hogy a Csillagban irasson róla valakivel.
Maga pedig sürgősen adjon postára Keresztury címére két példányt a könyvéből, egyiket dedikálva Kereszturynak. Külön borítékban küldjön neki pársoros levelet is, amiben megírja, hogy Maga az új pécsi költőnő, akit én említettem és Maga is kérje, hogy a Csillagban irasson a könyvéről. – A cím: Nagyságos dr. Keresztury Dezső úrnak, a Magyar Csillag társszerkesztőjének, Budapest XI., Irinyi János u. 12.
A Diárium szerkesztőségébe küldjön egy dedikált példányt Kenyeres Imrének, egy másikat pedig szintén dedikálva, Kulcsár Adorjánnak. Kulcsárnak küldjön levelet is, amiben kritika írására kéri őt. A Diárium címe: Budapest VIII., József körút 6.
Küldjön levelet Végh Györgynek és Hegedűs Zoltánnak. A kettő közül valamelyiket levélben kérje meg, hogy írjon a könyvéről a Vigiliában.
Küldjön könyvet és levelet a következő címre: Ngs. Kiss Jenő szerkesztő úrnak, Kolozsvár, a Termés szerkesztősége. A levélben arra kérje őt, hogy az „Erdélyi Helikon”-ban és a „Pásztortűzben” írjon vagy irasson a könyvről. Jó lenne, ha levélben affélét is írna, hogy Kiss verseit ismeri és szereti és hogy véleményére nagyon kíváncsi.
Ha megvan Magánál Kósa János címe, neki is küldjön könyvet és levelet; kérje őt, hogy írjon a könyvéről akárhová. Bárdosi Németh János címe: Szombathely, Városháza. Küldjön neki könyvet és levelet, kérje őt, hogy írjon a kötetről az Irottkőbe.
Küldjön könyvet a következő címre: Ngs. Dudás Kálmáníró, gyógyszerész úrnak, Csáktornya. Kérjen tőle levélben véleményt és kérje őt, hogy mint délvidéki költőnő művéről, írjon a kötetről a zombori: „Kalangya” folyóiratba. Pesti író-ismerőseit kérje meg levélben, hogy valamelyik folyóiratban, napilapban írjanak a könyvéről. Hát egyelőre ezeket ajánlhatom; majd meglássuk az eredményt. – A kötetet mindenkinek dedikálva küldje.
Mi újság Pécsett? Sajnálom, hogy a lakásából sivatagot csinált. Ámbár ha Pestre költözik, akkor talán nem is kár. Hát én csak megvagyok, igyekszem hízni és nem dolgozom egyelőre semmit.
A rádiónak meg kell csinálnom egy régi német vígjáték fordítását, ezt fogom gyúrni és kalapálni.
Aznap, mikor Maga Pestre utazott, én éjfélkor tértem haza a lakásomra. Háziasszponyom mondta, hogy vártál rám, de akkor már késő volt, körülbelül akkor indulhatott a vonat.
Etáról mi hír? – Könyvéből hányat adott el már? A Sorsunban ki ír róla?
