"Egy tonna nagy enerhiatartalmú szén megfelel 4,21 barell olajnak.
Tehát a 120$-nyi szén megfelel 161$-nyi olajnak(na jó,még minig van 25$-nyi gap közöttük....:-)) "
Igazad van elnéztem a számokat. Ez az 1 tonna szén megfelel 4,21 hordó olajnak is reálisnak tűnik, de azért megkérdezném, hogy honnan lehet pontosan tudni?
A vicc az egészben, hogy az emberiség ismét roppant logikusan fog cselekedni: ha a kőolaj, földgáz és szén ára megegyezik, akkor ár szempontjából mindegy, hogy melyiket használják villamos energia előállítására, környezetvédelmi szempontokból pedig jobb a kőolaj és a földgáz.
Végeredmény: a kőolajnak és a földgáznak még előbb a nyakára lehet hágni, utána aztán lehet szenet tankolni...
Vicces, hogy az emberek külön-külön intelligens egyedek, de csoportokba tömörülve a rendszerből hiányzik a logika.
Ez egy érdekes matematikai probléma: megállapítani, hogy vajon létezik-e olyan stabil rendszer, amelyben az intelligens egyedek csoportokba tömörülve is intelligens jellemzőkkel bírnak?
"Ez mindenesetre jó tesz lesz arra vonatkozóan,hogy mennyi tartalék van a termelésben.
Ha kicsi a tartalék,akkor ez a "paper oil" a rövidtávú árakat befolysáolja csak,a hoszabb távúak maradnak.
ráadásul ez csak a hivatalos OPEC plafont emelte csak,márpedig eddig is nyomták ahogy a csövön kifért...."
Igazad volt, vagy valami.
A 40 dolláros piszológiai határ átlépve. Ráadásul a dollár is erősödőben van. Most már az EU-t is meglegyinti a drága olaj.
Legfrissebb értékek:
Világviszonylatban arra készültek, hogy napi 0,5-0,6 millió hordó köolaj fogy majd. Ehelyett
idén eddig egy nap átlagban 1,6-1,8 millió tonnát égettünk el különbözö módon.
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=82873
(látszik, hogy mi már újságírónak is túlképzettek lennénk:-)
Ez mindenesetre jó tesz lesz arra vonatkozóan,hogy mennyi tartalék van a termelésben.
Ha kicsi a tartalék,akkor ez a "paper oil" a rövidtávú árakat befolysáolja csak,a hoszabb távúak maradnak.
ráadásul ez csak a hivatalos OPEC plafont emelte csak,márpedig eddig is nyomták ahogy a csövön kifért....
Egy tonna nagy enerhiatartalmú szén megfelel 4,21 barell olajnak.
Tehát a 120$-nyi szén megfelel 161$-nyi olajnak(na jó,még minig van 25$-nyi gap közöttük....:-))
bár igaz,hogy a magasabb szállítási-rakodási költségek(a szénnek 0,6-oda az egységnyi tömegre jutó energiatartalma mint az olajnak) eliminálják a különbséget.
Link helyesen:
http://www.miningnews.net/storyview.asp?storyid=24550&ionsource=c8
"E szerint a szén ára is feljött az olaj energiatartalma által diktált árszintre."
azért 1 tonna szénből talán több energiát ki lehet facsarni mint egy hordó olajból.
a napokban Iraki szabotázs akciók következtében Irak kőolajexportja felére csökkent, de az Opec és a Szaudiak úgy döntöttek, hogy betömik a rést, és napi 1,5 millióval emelik a termelést.
A hírre esett a kőolaj ára, a 40$-os pszichológiai határ ostroma későbbre tolódott.
Oil prices retreated 2.5 per cent yesterday after Saudi Arabia indicated that it wanted to cool down red-hot crude markets by boosting OPEC's output, sending Canadian energy shares tumbling.
Saudi Oil Minister Ali al-Naimi said the Organization of Petroleum Exporting Countries should raise production quotas by at least 1.5 million barrels a day, up from the current 23.5 million b/d.
"We do not want to see oil prices at the level that they negatively affect the growth of the international economy or the demand for oil," Mr. al-Naimi said in a statement.
Thursday, April 22, 2004
XSTRATA Coal said it has won price increases of up to 200% for the supply of hard coking coal into the Asian and European steel markets in 2004-05 over the previous contract year's prices of around US$45 a tonne.
Industry analysts anticipate that continuing improvements in technology and operating methods may
bring operating costs (dollars of the day) for integrated mining/upgrading plants down to $10 per
barrel as early as 2004, with further improvement to the $8 to $9 per barrel level by 2015.
A major cost component for upgrading bitumen is the price of natural gas which is used to generate
electricity and steam, and is also a source of hydrogen used in the upgrading process. It is estimated
that an increase in the natural gas price of $1.00/GJ increases operating costs by about $1.00 per
barrel. Under a high natural
gas price scenario the
reductions in operating cost
will be more difficult to
achieve. By the same token,
there is some degree of
linkage between oil and gas
prices; that is, if oil prices
moderate there would be some
downward pressure on gas
prices as well.
Ez a http://www.neb.gc.ca oldalon található egyík dpf-böl származik.
Tehát azt remélték,hogy a 8 ével ezelötti 13$-barell előllítási árrol leeseik a bitumenhomokbol készült olaj ára 10 $-re.De a gázáral 1$/GJ öszegügésben van a cucc.Tehát a mostani áremelkedés 4 $-el nyomta meg a tirumenhomokbol való olajelöállítás költsgéeit.
Végül is nem rossz arány.
Mindenesetre gyakorlailag ez azt monja,hogy 1 barell előállításához 1/6 barel egyenértékű földgáz kell,ami nem rossz arány. szvsz.
Persze az,hogy ez a költségek hatodát képezi mindenesetre a nagy beruházási igényröl elárul valamit....
Most szvsz a kanadai bitumenhomokbol való elöállítás költsége 13-17$-ig terjedhet,és egészen 13$-ig hozza visza a költségeket.
(persze az ídő elöreheladtával növekszi ka költség,ahogy egyre roszabb minőségű területeket vonnak művelés alá.)
The supply costs vary widely depending on the scenario chosen, with costs ranging from $22.50 per
barrel, for the combination of a low quality Cold Lake deposit, a $5.00/GJ natural gas price and a
3 000 m3/d plant size — to $6.00 per barrel for the combination of a high quality Athabasca deposit, a
$2.00/GJ natural gas price and a 16 000 m3/d plant size. While the supply cost is sensitive to the
natural gas price and economies of scale, the quality of the reservoir is the most critical factor. Given a
natural gas price of $3.00/GJ and a plant size of 8 000 to 10 000 m3/d, the better projects would have a
supply cost in the order of $10 to $12 per barrel in the Cold Lake area and $8 to $10 per barrel in the
Athabasca area. This compares with the supply cost for conventional heavy crude oil of $9 to $10 per
barrel, before consideration of relative transportation costs. A price of US$18 for WTI, after
considering transportation charges, exchange rates, blending costs, and a $5.00 light/heavy differential,
translates to a realization of about $11.00 per barrel in the field for SAGD derived bitumen.
Imhol le is írja ezt az ürge.
Tehát worst case scenarióban a költsgek a jelenlegi volumenek emelése esetén 16$-barelt hamar elérik.,illetve 20 $ fölött(a beuházásméret-költségcsökkenés táblázat szerint max5-10%-os költsgcsökkenés érhető el nagy méretű gyár esetén).
Namármost,ez a módszer a 23-25$-barell csúcskapacitás meletti ár esetén teljes mértékben inokolja a 30$ fölötti olajárat,ha figyelembe veszük azt is hogy a beruházások magas péznigénye miatt lasan lehetséges a termelés felfuttatása.(hosszú távon 30$ fölött kell lennie az olajának,hogy belekezdejenk új beruházásokba).
Elöször is, a szabadpiacon jelenleg a földgáz ára (usa) $6.29/Mcf.
namármost,a netes mértékegységlista alapján könnyen ki tudjuk számolni a barrel energiatartalmányak földgázár egyenértékét.
És ez jelenleg 40,25 dollár/barrel.
Tehát az usa-ban most már az olaj és a földgáz ára együtt mozog,a földgáz ugyanannyit ér mint az olaj.
HREF="http://ogj.pennnet.com/articles/web_article_display.cfm?ARTICLE_CATEGORY=GenIn&ARTICLE_ID=204318">Moreover, reports from 38 of the 40 largest publicly traded US natural gas producers "indicate US natural gas production in the first quarter dropped 5.5% year-over-year and nearly 1% sequentially," said Morris.
Eszerint 5,5%-al csökkent a földgázitermelés az usa-ban.Ezt a kieső mennyisget ,mivel az áraknak az olajár szab csak határt,olajbeszerzésekkel pótolták.Gyakorlatilag az usa kieső földgáztermelése növeli az olajárakat.
A földgáztárolókat pedig azért tudták megtölteni,mivel most már célszerűbb olajat használni,mint földgázt több helyen.
Régebben , cca. 25 $-es olajárnál a fldgáznak volt legalább 20-30%-os árelönye,ami a nehezebb felhasználhatóságot jelezte.Ez eltünt....
Naszóval,végeztem pár számítást.Imhol a végeredmények.Nem túl rózsásak.
A világ GDP-je kb. 40 000 milliárd $
(forrás: World GDP and Population data
egyszerűen feltételezem.hogy most is 25%-ék ebböl az USA,és most úgye 10 000 milliárd $ a GDP-je).
Az iedei évben a napi olajszükséglet növekedése 2 millió hordó körüli.
Számiljunk:napi 2.4 millió hordóval.Egy hordó 120 liter,egy liter energiatartalma 10 kWh.
Egy olajwatt kiváltása kerüljön mondjuk 6$-be
(a lenti linkek között van egy olyan,aholy az usa csúcs és átlagfogyasztása van.Ez 2.7-es szorzót mutat,ami alapján 1 valóban elfogyasztott kwh-ra kell juson az egyenetlen fogyasztás miatt 2,7 kw teljesítmény).Tehát :atomerőmű 1,3$/kw,szorozva 2,7-el egyenlő 3,51$.kell még hálózat meg energiakonverzió és miegyebek korszerűsítés,vegyük ezt mondjuk 2,49$-nek.(mondjuk az elektromos hálózat kapacitásnövelése is húzós....)
Tehát a fentiek alapján az atomenergia használata eseténe valami 4-6$-re jön ki egy watt olaj kiváltása.
Ez alapján a világ olajszükséglet növekedésének kiváltása 120 Gwh megtermelésére képes kapacitás megépítésével oldható meg.
A fenti számítás alapján ez 720 milliárd $-et jelent(6$/watt)
Ez a világ GDP-jének 1,8%-a.
A világ GDP-je 2.6%-al növekedett tavaly.Az idén 3.6%-ot fog.És itt még nem beszéltünk a földgázrol.
És ugye ha csökken a világ GDP-je,akkor a fenti számok úgy értelmezendők,hogy a meglévő színt tartásához kell a fenti öszeget elkölteni.
Az usa 2* annyi energiát használ,mint az eu.Tehát az usákoknak kétszerannyit kell elkölteniük az olaj kiváltására,mint az európaiaknak.
Más szempont:ha az usa-nak van 1,5 dollárja,egy britnek meg egy némentek meg 1-1,akkor a európai viszi az olajat,mert neki elég feleannyi olaj is a pénzéböl,így többet tud kevesebböl is fizetni.Mégsem baromság a magas energiaadó.
Vagyis a magas olajár tényleg felzabálja a gazdasági növekedést,és recesziót tud hozni.
Továbbá,mivel az usa magas hiányát,illetve a fogyasztását a gazdasági növekedés(illetve az ebben való hit) finanszirozza,így a 0 vagy minusz növekedés az usa megropanásához vezet.
A kínaiakkal azért kell szívózni, mert már szétlopták az amcsi ipari kutatást... Ráadásul, mint itt volt róla szó: Kína az egyik legnagyobb hitelező, eszméletlen nagy a kínai export, és ez az ipari kémkedéssel együtt valós biztonsági probléma.
Mármint a törékeny USÁ-nak. És, hogy törékeny-e valóban, az az olajon, klímán, elhízottakon, génkezelt kajákon kívül szépen ki fog derülni, ha egy "terrorista" egy egészen füstöset odaperkál az elnökválasztás körül.
Baj az, hogy ha kiveri a tőzsdéjüket a víz, akkor itt se lesz jóléti rendszerváltás...
AMERICA is, both proverbially and in reality, a nation of immigrants. That is particularly true of its scientific community which has, since the second world war, attracted and relied on foreign talent to help create the world's most formidable research machine. Since the country's economic and military might depend in large measure on the success of that machine, anything which diminishes this flow of talent is likely to be bad for America. And a study released on May 4th by the National Science Foundation (NSF) suggests that delays in the processing of visas since September 11th 2001 are having just that effect.
According to the report, in 2001 the number of visas issued to foreign students fell by 20% from the previous year, with further falls since then. The State Department does not track science students separately from those in other disciplines, so it is impossible to work out the precise size of the decline in their numbers. However, the report concludes that “limits to entry imposed by US national security restrictions” are contributing to a declining inflow of science talent.
Visas and science
May 6th 2004
New surveillance for tourists to America
Apr 7th 2004
The import of brains
Aug 19th 1999
United States
Immigration and asylum
Higher education
The National Science Foundation and General Accounting Office publish their reports on the processing of visas. NAFSA provides comment and resources on international education policy.
Other surveys, such as one of more than 530 American universities conducted in February by a consortium of five large educational groups, point to similar conclusions. According to this survey, 60% of the research universities in America reported a decline in applications by foreign graduate students between 2003 and 2004. Nine of the institutions ranked in the top 25 nationally reported declines of over 30%. Another report, by the General Accounting Office, a congressional investigative agency, took a random sample of visa applications by science students and scientists between April and June 2003, and found that the average time required to get a visa, for those applications sent to Washington, DC, for a security review, was 67 days. And according to a statement released in late April by NAFSA, an international association that promotes student exchanges between America and the rest of the world, almost all applications in the sciences are sent to Washington, DC, for such a review.
Az adminisztráció megnehezítése miítt csökken a tudományos kutatók beáramlása az usa-ba.911 20%-al csökkentette a kutatók számát,és azóta tovább csökkent a számuk.
Érdekeség,hogy elsősorban a kínaiakkal szívoznak,tehát nem igazűn biztonsági megfontolások állnak a szívózások mögött...
Marx az emberi társadalom fejlődését a kizsákmányolás formája szerint korokra osztotta. Jobban belegondoltam a dolgokba, és továbbfejlesztettem - vagy ha úgy tetszik - bátorkodtam kijavítani Marx elméletét. Az én verziómban az emberi társadalom fejlődését az egyes korokban jellemző energiaforrások alapján kategorizáltam. Nézzük hát az emberiség történetét az újonnan felfedezett energiaformák függvényében:
0. - i.e. 2 millió - i.e. 100.000 1. Tűz i.e. 100.000 - i.e. 10.000 2. Állatok i.e. 10.000 - i.e. 3.000 3. Rabszolgák i.e. 3.000 - Jézus 4. - Jézus - 1000 5. Parasztok, munkások, rabszolgák Szél- és vízenergia 1000 - 1865 6. Foszilis tüzelőanyagok: szén, olaj, földgáz 1865 - 1945 7. Atomenergia 1945 - manapság
Megjegyzések: 1. A tűzenergia ma is használatos. Tudományosan biomasszából nyert energiának nevezik. Jófajta energia, mert megújuló :)) 2. Az állatszelidítés (és a földművelés) a Jégkorszak vége felé kezdődött el (a rénszarvas volt az első megszelídített állatfajta). A jég elolvadása után felfedezték a kereket. 3. Bár kevés emberben tudatosul, de a rabszolgaság "felfedezése" legalább annyira fontos az emberiség számára mint a tűz vagy a kerék felfedezése volt. A rabszolgák esetében kicsi ugyan a kinyert/befektetett energia hányadosa, de a rabszolgák természetes intelligenciával rendelkeznek; a Rabszolga + Állat + Tűz hármas egy meglehetősen jó energiaforrás - az ókori Egyiptomi, Görög és Római civilizációk mind ezen az energiaforráson alapultak. 4. És ekkor Jézus jött vala. És mondá "Szeressük egymást emberek!". Az rendben van, ha a rabszolgatartók szeretik egymást, és abban sincs semmi kivetnivaló, ha a rabszolgák szeretik egymást, azonban amikor a rabszolgatartók elkezdik szeretni a rabszolgákat és hirtelen felindulásból felszabadítják őket, akkor jönnek a bajok. Egyre több szabad ember lesz - ezek energiát szeretnének felhasználni, és egyre kevesebb rabszolga lesz, akik előállítanák a szükséges Energiát. Ez volt a fő ok, amiért a Rómaiak üldözték a keresztényeket, nem pedig egy másik Isten - és ez lett a Római Birodalom vége. A rabszolgaság megszűnésével pár száz évig nem talált magára az emberiség, csak a Tűz és az Állatok energiáját hasznosították, ami csupán túlélésre volt elegendő. Ebben az időben semmi említésre méltó nem történt, és Sötét Középkornak nevezzük ezt a periódust. 5. Az emberi társadalom újra felfedezte a szolgákat. Ezúttal a szolgákat jobbágy, illetve később munkás névvel illetik. Megépülnek az első szél- és vízimalmok, de a leghatékonyabb energiafelhasználás: a szél energiájának hasznosítása a hajózás során. Nem véletlen, hogy a "legsikeresebb" nemzetek azok voltak, amelyek leghatékonyabban tudták kiaknázni ezt az új energiaformát: kezdetben a Vikingek és a Normannok, később pedig a Britek, Franciák és Spanyolok. 6. Elméletileg a foszilis tüzelőanyagok kora 1760-ban kezdődne, amikor James Watt felfedezte a gőzgépet, de ez inkább Britanniára igaz. Gyakorlatilag 1865 - az Usák Észak-Dél háború vége jelezte az új korszak eljövetelét világszerte. Az Usák Polgárháború tulajdonképpen egy "Energia Háború" volt. A Déli államok meg voltak győződve, hogy csakis a Rabszolgák energiája tudja fenntartani társadalmukat, az Északiak úgy gondolták, hogy farmerek + munkások + foszilis tüzelőanyagok éppen elegendő Energiaforrást képviselnek. 7. Az első atomreaktor még 1942-ben megépült, de ez szigorúan titos volt. Az atomenergiát egy pusztító erejű bomba formájában mutatták be a világnak 1945-ben, és később még ennél is pusztítóbb bombákat építettek - így hát az emberek többsége nem tudna elfogadni egy atomenergiára alapozott társadalmat.
StartFragment
Kilátások: Nos a kilátások a fenti ábrán láthatóak. 2050-re az olaj és a földgáz veszít jelentőségéből - marad a szén, de azt légszennyezés miatt nem nagyon használhatjuk (addigra már biztosan komolyabb éghajlatváltozások lesznek amúgy is). Van még atomenergia ugyebár, de az biztonsági szempontok miatt nem javallott. Hacsak valamilyen tudományos áttörés nem oldja meg az energiagondokat, akkor alighanem elterjed a modern-rabszolgaság. Ez már csak azért sem annyira hihetetlen, mert a rabszolgaság intézménye ma is él és virul:
"1. igen kevés (1L/100km-nél kevesebb fogyasztásu motorokat lehetne gépkocsikban alkalmazni , melyek viszont 40 km/ora sebességüek lehetnének."
a 40 km/óra városban megfelel, országúti forgalomban kevésbé.
Építettek már ilyen autókat kísérleti jelleggel, de sorozatgyártás elmaradt.
Egy érdekes tanulmány: az elpuffogtatott benzin energiájának csupán 1%-a hasznos.
Gondolatmenet: a motorban elégetett benzin energiájának csak 15..20%-a jut el a kerékhez, az kerékhez eljuttatott energia egyharmada a légellenállás legyőzésére fordítódik, másik egyharmada gyorsításra, és másik egyharmada pedig melegíti az aszfaltot és a gumit surlódás formájában.
A kerékhez juttatott energia 95%-a az autó mozgatására, 5% a sofőr mozgatására fordítódik (gondolom ez a tömegarányok miatt van).
Végeredmény: a benzin energiájának 1%-a a hasznos energia.
In fact, a car wastes between 80 and 85 percent of the energy it generates, because of its weight and inefficiently run engine. To accelerate, the engine must be so big that it can use only a small fraction of its power for actual driving. For every five to seven gallons of fuel, only one gallon's worth of propulsion energy gets to the wheels of a car. The 15 to 20 percent of fuel energy that does reach the wheels is used up in three ways: about a third gets lost accelerating and braking during city driving, another third in air friction, and the last third in heating the road and the tires. Of the energy delivered to the wheels, 95 percent moves the car and only the remaining 5 percent moves the driver. Thus only 1 percent of the gasoline moves you to your destination.
A politikai megfontolások azért gyűrűznek be az olajárakba, mert a kínálat éppen csak lépést tart a kereslettel. – Mindössze napi hárommillió hordóra becsülhető a felesleges kapacitás, ezért oly nyugtalan a piac – mondta a Financial Timesnak Vera de Ladoucette, a Cambridge Energy Research Associates közel-keleti igazgatója. Az olajvezetékeket, hajózó útvonalakat érő támadások súlyos ellátási gondokat idézhetnek elő. Az árak negyven dollár fölé is emelkedhetnek, ha nem sikerül elfojtani az akciókat.
"Szvsz egy nagyobb párszáz köbméteres 250 bar nyomást kibiró tartály meglehetösen anyagigényes,
akkor már lehet hogy egyszerübb lenne léggömbökkel szállítani 1 bar nyomáson."
Sőt, kombináljuk az ötleteket.
Gigantikus Zeppelineket kell építeni, amiket gázzal töltenek meg. Dupla haszon: a gáz mellett áruszállításra is lehet használni :))
Ez a 35 % egy picit soknak és pazarlónak tünik a mai és jövöbeni gázárak mellett, akkor már
gazdaságosabb lenne, ha feltalálnák a tenger alatti gázvezetéket, vagy pedig kémiai úton
átalakítanák a metánt valami könnyebben szállítható gázra.
Van ebben a cikkben még egy érdekes ötlet:
"ABS Tuesday released its Guidance Notes for Building and Classing ships Carrying Compressed
Natural Gas to assist designers and operators on practical applications. Building on the
International Gas Code of the International Maritime Organization, the guideline identifies
acceptable methodologies for vessels carrying CNG, which is transported at pressures of
150-250 bar."
Szvsz egy nagyobb párszáz köbméteres 250 bar nyomást kibiró tartály meglehetösen anyagigényes,
akkor már lehet hogy egyszerübb lenne léggömbökkel szállítani 1 bar nyomáson.
igen kevés (1L/100km-nél kevesebb fogyasztásu motorokat lehetne gépkocsikban alkalmazni , melyek viszont 40 km/ora sebességüek lehetnének.
A legtöbb nagyvárosban jó ha 20 km/óraval lehet közlekedni, akkor ki miért ül 300 km/óra végsebességü 10-15 l/100 km-t fogyasztó csoda-masinákban.
A gond szvsz nem a sebességban hanem a tömegben van. Különösen városban nem mindegy hogy mennyit kell felgyorsítani/lelassítani a lámpáknál, dugókban. Ezen egyébként sokat lendíthetne Pl. egy fékerő visszatáplálás amihez persze már elektromos meghajtás kellene. Ráadásul ha jól tudom a robbanómotorok 70% körüli fordulatszámon hatékonyak, már amennyire... Voltak is olyan kísérletek hogy a robbanómotor akkumlátorra dolgozik és az aksi meg hajtja a villanymotort. Ráadásul mára az egész idejétmúlttá vált: ott vannak a katalizátorok. A múltkor olvastam valahol egy ilyen villamosról amit valahol görögország környékén állítanak forgalomba. A szerkezet kifejlesztője valami olyasmit mondott hogy úgy 10-15 éven belül a tömegközlekedésben ez valószínűleg el fog terjedni, ugyanakkor az autóknál nem valószínű mivel ez a gyártóknak nem érdeke.
És innnentől kezdve tisztára politika a dolog: szvsz ha azt mondanák hogy 5 éven belül az EU-ban (és esetleg az USA-ban) a hagyományos robbanómotoros járműveket extra adóval súlytanák, szép folyamatosan, mondjuk évenként 10%-kal növelve, szvsz az autógyárak is igen hamar rájönnének hogy hogyan kell katalizátoros autókat gyártani.
Mit is jelent a tárdasalom fejlődésére és a gazdaságra az,hogy költséges és drága a fűtés és az energiaellátás(mondjuk ebben az esetben a relatív nagyobb volumen miatt).
Tehát az olajár rekordmagasan,közben az FSU olaktermelők 10%-ék körüli termelésbövítést hajtanak végre...(persze ez kb. 100 ezer hordó/napot jelent,ami a napi fogyasztás 0,15%-a)
Tehát vagy pszichológiai tényezők hajtják fel az árat(ami szvsz a hosszú,magas árfolyam miatt valószínütlen),vagy pedig az olajipar tényleg csúcsra jár,és a legnagyobb termelők nem tudják tovább fokozni a kapacitásukat.
...és amit elfelejtettek megemlíteni a cikkben - egy Bush által hozott törvény: 100.000 dollárt levonhat az adóalapjából az aki 2,7 tonnánál súlyosabb terepjárót vásárol.
