Ez már most sem megy.A költségeket nem csökenti,mivel az olaj hitelböl finanszirozása lenyomta a dollár árfolyamát.
Az amik megtakarítási kedve alacsony.Tehát csak külföldiek jegyzik le a kötvényeket.
Namármost,józan paraszti(gépészmérnöki)észel,az ami odaballag a japánhoz,ad neki egy csomó dollárt jenért.Az ami ezzel a pénzel alapvetően japán termékeket,vagy olyanokat tud vásárolni,melyek gyártóvalutájá kereskedelmi hiányban van a jennel szemben.
Tehát az amik jelenleg,az alacsony megtakarítási kedv miatt külföldröl tudnak gépeket venni,melyekkel meg tudják csinálni az eőműveiket.
Hogy is lehet....Most,amikor dollárt veszek tulajdonképpen abba fektetek be,hogy a jövőben az ami gazdaság gyorsabban növekszik,mit kereskedelmi hiány.
Namármost,itt az ami gazdaság növekedése a kulcs....Tehát amikor dollárba fektetek be,akkor abba a hitbe adom oda a forintomet(pontosabban a forintgazdaságban gyártott termékemet,vagy olyan gazdaságban gyártott termékemet amely a forintgazdaságal szemben hiánnyal rendelkezik) hogy a jövőben majd ami terméket kapok érte.Méghozzá többet,mint ma.Namármost,az energiatermelő gépek nem tudnak több exportot generálni....
Ha jól okoskodok,akkor a jelenlegi USa kereskedelmi szerkezet melett nem lehet külföldi töbletforrásokat felhajtani,az egyetlen megoldás a hazai fogyasztás mérséklése,a megtakarítási hajlandóság növelése,a beruházások felfuttatása.Viszont így csökken a fogyasztás,ami a gzadaság alapvető átalakulásával jár,illetve az életszínvonal csökkenésével.
Ja és még egy másik: németek tervezik az ún felszélerőművet. A lényege: egy óriási üvegház (5 km átmérőjű) a közepén egy 1 kilométer magas kémény.... A kémény aljában egy turbina.
A probléma jelenleg a kéménnyel van.
A költségek 60%-a az üvegház - de gondolom azt alkalmazni lehetne rendes kertészeti célú üvegházként is.
Találtam a folyosón egy újságot, a címe Kőolaj és Földgáz.
Érdekes dolgok vannak benne, most a számomra legérdekesebbet emelném ki:
A kanadai Iogen Enzim társaság a Shell 20%-os részesedése mellett bioetanol gyártó üzemet tervez.
800 ezer tonna szalmából 240 millió liter etanolt termel egy év alatt. Enzimekkel feltárják a cellulózt, többlépcsős hidrolízissel glükózzá alakítják és végől metanollá erjesztik.
No én ilyesmikre gondolok, magyarországon évente sokmillió tonna szalmaféleség keletkezik.
Legyárthatnánk belőle szeritnem a benzinszükségletünket, a maradékkal pedig lehetne javítani a földeket.
Termőterület van. A technológia fejlődésével szvsz a népesség jelentőségre radikálisan csökkenni fog. Ma még viszonylag sok élőmunka kell egy átlag ipari termék létrehozásához, de közel sem annyi mint mondjuk 10-20 évvel ezelőtt. Azonban azáltal hogy a számítási kapacitás ára és térfogatigénye radikálisan lecsökkent, ráadásul az egyéb szükséges eszközök (szenzorok, kamerák, stb) költségei is csökkentek, ráadásul az MI környékén is vannak eredmények, lassan el jön az ideje az újabb generációs ipari robotok fejlesztésének amik már az átlag segédmunkás melóját is ki tudják váltani, legalábbis ellenőrzött környezetben. Plusz a fejlődésnek van egy másik iránya is: a szélessávú hálózatok fejlődésével idővel Pl. el tudom képzelni hogy az építkezésen a gépkezelők nem kell feltétlenül jelen lenniük. Egy markolót sokkal hatékonyabban tudna irányítani a kezelője egy légkondicionált szobában, VR-kesztyűben távvezérléssel mint a 40 fokos melegben az építkezésen. És a távmunka szvsz egy csomó más helyen is működhet ami csökkentheti a közlekedéssel kapcsolatos energiafelhasználást, plusz szükségtelenné teszi hogy a dolgozó a munkahely közelében lakjon.
nem tud fejlődni, mert nincs hadserege amivel megvédené magát???
Bizony bizony. Ne felejtsd el hogy a közelünben van egy szép nagy időzített bomba amit úgy hívhatunk hogy arab világ. Ezek most úgy viszonylag jól elvannak, elég sok pénz folyik arra felé pont az olaj miatt. Most képzeld el hogy mi fog történni ha teszem azt elkezd radikálisan csökkenni az olaj iránti kereslet, mondjuk mert kiváltják fúziós erőművekkel vagy korszerűbb atomerőművekkel és üzemanyagcellás autókkal, vagy akkor ha elkezd elfogyni az olaj arrafelé. A gazdasági helyzetük szvsz néhány évtized alatt radikálisan leromlik, az az olaj amit a vegyipar fel tud venni szvsz az éhenhalásukhoz is kevés. Adva van tehát egy szép nagy éhező tömeg, akik ráadásul nem is kimondottan kedvelik a zsidó/keresztény kulturkört és fegyverrel is elég jól el vannak látva...
Nos, egy multi hosszú távra nem biztos hogy ilyen területre telepítené a gyárait...
Pénzt nem kell elvonni, eladnak a szabadpiacon Treasury Securities-t, abból fizetik. Esetleg vehetnek fel kölcsönt kereskedelmi banktól. Ebből vesznek nyersanyagot és energiát az építkezéshez. Minden új gazdasági tevékenység növeli a gazdaságot. Építőipar, gépipar felfut stb.
Valahonnan el kell vonni a pénzt.És most vagy az ami gazdaságot alakítják át,és lemondanak pár luxuságazatrol(mondjuk a themeparkokrol),vagy a ruszkiktol rendelnek,és engedik a kereskedelmi hiányt az egekbe szöktetni.
The U.S. and nine other nations are working on new reactor designs. The VHTR reactor, however, will not be ready for demonstration until 2015, while the $1.1 billion in the energy bill would pay for work only until 2010. US nuclear industry eyes new reactor projects
Én az energiatermelés növelésére reagáltam. Felvesszük a kölcsönt, megépítjük a +1% termeléséhez szükséges erőművet. Min. a kölcsön összegével nő a gazdaság.
U. S. Department of Energy
Nuclear Hydrogen Initiative Nuclear Hydrogen Initiative
February 2004
Goal of the Nuclear Hydrogen Initiative
The goal of the Nuclear Hydrogen Initiative is to
demonstrate the economic, commercial-scale
production of hydrogen using nuclear energy. If
successful, this research could lead to a large-scale,
emission-free, domestic hydrogen production capability
to fuel a future hydrogen economy.
Why Use Nuclear Energy to Produce Hydrogen?
Hydrogen offers significant promise as a future energy
technology, particularly for the transportation sector.
The use of hydrogen in transportation will reduce U.S.
dependence on foreign sources of petroleum, enhancing
our national security. Significant progress in hydrogen
combustion engines and fuels cells is making
transportation by hydrogen a reality.
The primary challenge to the increased use of hydrogen
as part of the Nation’s overall energy infrastructure is
the cost associated with its production, storage and
delivery. Hydrogen is the most common element in the
universe and can be produced from readily available
sources such as methane and water. However, existing
hydrogen production methods are either inefficient or
produce greenhouse gases. Nuclear energy has the
potential to efficiently produce large quantities of
hydrogen without producing greenhouse gases and
hence, to play a significant role in hydrogen production.
Developing an Integrated Hydrogen Program
The President’s Hydrogen Fuel Initiative is a new
research and development effort to reverse America’s
growing dependence on foreign oil and expand the
availability of clean, abundant energy. Hydrogen is
produced today on an industrial scale in the
petrochemical industry by a process of steam reforming,
using natural gas as both source material and heat
source.
Recent research conducted under the Department’s
Nuclear Energy Research Initiative (NERI) indicates
the possibility of hydrogen production through the
thermochemical splitting of water. Nuclear heat,
supplied to a hydrogen-producing thermochemical
plant through an intermediate heat exchanger, promises
high efficiency and avoids the use of carbon fuels.
Using very-high-temperature advanced reactors, such
as Generation IV gas-cooled or liquid metal-cooled
reactors, nuclear energy can produce hydrogen in very
large quantities consistently over long periods of time
without emitting greenhouse gases or other harmful
air emissions. The Department is also exploring several
other processes, including the high-temperature
electrolysis of water.
Significant research and development (R&D) will be
required in order to complete a commercial-scale
demonstration. The hydrogen production system and
heat transfer components, such as intermediate heat
exchangers, will require the evaluation and
development of high-temperature, corrosion-resistant
materials.
The Office of Nuclear Energy, Science and Technology
(NE) has developed a Nuclear Hydrogen R&D plan,
which defines the objectives and goals of the Nuclear
Hydrogen Initiative and identifies the R&D required
to deploy the most promising technologies.
As part of the President’s Hydrogen Fuel Initiative, the
Nuclear Hydrogen Initiative is being implemented in
close cooperation with programs in other DOE offices
that are conducting hydrogen R&D -- the Offices of
Energy Efficiency and Renewable Energy, Fossil
Energy, and Science. This cooperation eliminates
redundancy while ensuring that R&D is complimentary.
NE has also established substantial cooperation in this
area with its international research partners.
Program Highlights
The Nuclear Hydrogen Initiative addresses the need
for greater utilization of our energy resources by
developing energy conversion systems to economically
produce hydrogen for use in our national transportation
system.
Program milestones include:
• FY 2006: Complete a demonstration of
laboratory-scale thermochemical and high-temperature
electrolysis hydrogen production systems.
• FY 2010: Begin operation of a pilot-scale hydrogen
production system.
• FY 2013: Complete the final design of a
commercial-scale nuclear hydrogen production
system.
• FY 2014: Initiate construction of the
commercial-scale nuclear hydrogen demonstration
facility.
• FY 2017: Complete construction and checkout of
the nuclear hydrogen demonstration facility and
initiate demonstrate of commercial-scale hydrogen
production.
FY 2003 Accomplishments:
• A Nuclear Hydrogen R&D Plan was developed that
defined and prioritized the necessary R&D to
develop, design and construct hydrogen production
facilities.
FY 2004 Planned Accomplishments:
• Complete final designs for the baseline
thermochemical and high-temperature electrolysis
laboratory-scale systems.
• Prepare report identifying materials requirements for
baseline hydrogen production processes.
• Prepare report identifying potential applications for
membranes in nuclear-compatible hydrogen
production processes.
• Identify infrastructure requirements for the pilot plant
demonstration of hydrogen production processes.
FY 2005 Planned Accomplishments:
• Complete conceptual design and begin preliminary
design for the baseline thermochemical and
high-temperature electrolysis pilot plants.
Visit our web site: nuclear.gov
ezzel a következő gondok vannak:
- veszélyes országokba nem merünk atomerőművet telepíteni, mert a végén még bombát fognak gyártani
- az olajat, mint enegiaforrást, már csak a környezetvédelem miatt is el kell felejteni nagyon rövid időn belül
- a nehézolaj kitermelése lassú és drága, nem fogja tudni kielégíteni az igényeket, hiába van rengeteg hidrogén a krakkoláshoz
Az energiatermelésre fordított pénzek nem csökkentik a gazdaságot, hanem növelik. Új kölcsönökből új erőművek, utak, parkok stb. épülnek. Munkahelyek keletkeznek.
"Europa se olcso, se draga nyersanyagarak mellett sem tud novekedni, nincs semmi belso mobilitasa, oregedik, szinte 0 asvanykincsekkel rendelkezik, nincs hadserege amivel megvedene magat, nincs olyan termeke, amellyel monopol helyzetben lenne a vilagon. a gaz es koolaj ellatasa az oroszok es az arabok kegyen mulik, es ezekert az eroforrasokert versenyezni kell a kinaiakkal es indiaiakkal."
nem tud fejlődni, mert nincs hadserege amivel megvédené magát???
ez olyan nagyon kettős beszéd. Helyesen: nincsen hadserege, amivel megtámadhatna nyersanyagban gazdag országokat és elrabolhatná azok nyersanyagkincseit.
Ezt a kettős-beszédet már régen szóvá akartam tenni. Magyarországnak régen Hadügy-Minisztériuma volt. Aztán lett belőle Honvédelmi Minisztérium, de mióta a magyar katonák Irakban védik a hazát, azóta nemes egyszerűséggel Védelmi Minisztériumunk van - az Usák Ministry of Defense mintájára.
Az energiatermelés 1%-os növekedése olaj nélkül,nukleűris energiával (6$-w kiváltási beruházás) 1% GDP-t igényel,akkor a gazdasági növekedés szintje a népesség növekedésének szintjáre esik vissza.
De az USA számára szvsz a 6$/w kiváltás inkább állom.12$/w eseténe pedig lehetetlen a gazdasági növekedés.
A lakosság 13%,az energiafogyasztás 17%,a GDP 37%-ot növekedett 1990-2000 között.
Tehát a GDP 2%-os növekedése hoza magával az energiafogyasztás cca. 1%-os növekedését.
Vagyis ha az energiafogyasztás 1%-os növekedése 1%-os gazdsaági növekedést jelent,akkor az energiaszektoron kívüli növekedés megegyezett volna a népesség növekedésével,feltéve ha 6$-w áron ki lehet váltani az olajat.Mivel szvsz ez egy optimista megközelítés(pont a szállítás miatt),inkább többe kerül ez az usa-nak.A fenti egyben azt is jelenti,hogy a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálása egy gazdaság növekedését blokkolni tudja.
Itt van eltemetve az EU-USA növekedési lehetőség különbség.
Az USA olaj nélkül sokkal lasabban képes növekedni mint az EU.
Erre utal indirekt módon a kyotói jegyzőkönyv aláírásának megtagadása,az olajjal kapcsolatos EU-USA nézetkülönbség,illetve a jelenlegi szabályozásbeli különbségek.
A drága nyersanyag és energiaárak miatt nem tud növekedni.Fogalmazzunk inkább így..:-)
Józan belátás:
Számításaim szerint, 6$-w-os energiaár(ami atomerőművet feltételez) már magában felére tudja csökkenteni a gazdasági növekedést,ami az usa-ban vagy az életszínvonal stagnálását,vagy csökkenését hozza magával.Az eu pont a csökkenő népesége miatt abban az érdekes helyzetben van,hogy az energiaellátására kevesebbet kell költenie,és többet áldozhat a jólét növelésére hoszabb távon.
Ezek az adatok a metrótol kezdve a villamoson át mindent magukban foglalnak.
Az mindenesetre árilkodó,hogy egyrészt a magyar vasúthálózathoz képest az ami harmadolyan sűrű,és todtommal csak a New-York-Boston vonalvan villamosítva.
A gdp különbség(föleg az energiafelhasználásnak a különbsége az autó javéra) adja meg a növekedésnek azt a dinamizmsát,ami a magas gazdasági növekedéshez kell.Az,hogy a munkavállalók a lakhelyhez közel hajlandóak/tudnak elhelyezkedni,beszükíti a növekedés lehetőségeit.
A kiöregedő lakosság pótlására fiatalok kellenek,akik viszont a korszerkezet miatt magnövelik az ösz-létszámot,ami növeli az ösz-energiafelhasználást.(munkahipotézis,végig kell gondonom az utolós állítást.)
hat nem tudom. mindenesetre teny az, hogy Europa se olcso, se draga nyersanyagarak mellett sem tud novekedni, nincs semmi belso mobilitasa, oregedik, szinte 0 asvanykincsekkel rendelkezik, nincs hadserege amivel megvedene magat, nincs olyan termeke, amellyel monopol helyzetben lenne a vilagon. a gaz es koolaj ellatasa az oroszok es az arabok kegyen mulik, es ezekert az eroforrasokert versenyezni kell a kinaiakkal es indiaiakkal. ezzel szemben az amerikaiak bar tobb energiat hasznalnak, de a kontinensukon a befolyasuk alatt levo, vagy barati allamokban van egy jo csomo nehezolaj es bitumen, uranium, koszen, sivatag a napenergiahoz, termoterulet, van belso mobilitas, viszonlylag fiatal nepesseg, es egy nagyon alkalmazkodo kepes gazdasag.
en nem temetnem az USA-t, bar a legnagyobb novekedesi lehetosegeket Kanadaban latom.
Ez valóban kemény, de nem szószerint értette. Azt akarta mondani vele, hogy a gazdag érclelőhelyeket csak egyszer lehet kibányászni. A keletkezett termékek egy részét vissza lehet forgatni, a többi azonban szétszóródik alacsony koncentrációban. Természetesen az alacsony koncentrációjú forrásokat is ki lehet majd aknázni, csak sokkal nehezebben, sokkal nagyobb energiabefektetéssel...
A bomlat_ kartács által szolgáltatott bitumenes info legfontosabb tanulsága: mindig a könnyebb kiaknázással kezdjük: előbb a könnyűolaj, aztán a nehézolaj könnyebbik fele, majd a nehezebbik fele, majd a bitumen - azaz itt is egyre több energiát kell befektetnünk, és egyre kevesebbet nyerünk. A népesség és az igények pedig folyamatosan növekednek.
Voltak korábban javaslatok az olajpala és nehézolajlelőhelyek átalakítására:
Mélyen az olaj alatti víztartalmú rétegben hidrogénbombát robbantanának. A magas hőmérsékleten a víz hidrogéntartalmát elvonná az olaj, így könnyebb lenne + a hő is segítene kitermelni.
Persze, ez csak mélyen elhelyezkedő, vagy lakott területektől távoli lelőhelyeknél vethető be, de ha szorul a hurok, biztos kipróbálják. A kanadai felszíni bányáknál ez nem jó.
Ha hozzáteszed a házak kisebb méreűre építését,a népesség elköltöztetetését is,akkorm ár cik lesz a helyzet.
Arrol nem is beszélve,hogy valóban a népesség növekedésének ütemében történt az energiahasználat növekedése,de azon az áron hogy az energiaigényes iparágk kikerültek az országbol.Tehát kína olajéhségének növekedése részben az ami exportcikkek termelési volumenének növekedése miatt van.
(jó példa az az alumíumkohó,ami tavaly befejezte a gyártást,és a túlajdonában lévő vízierőművek áramát egyszerűen eladta.Így csinált extra 150 milliós bevételt.Ez az energia most már külföldön adódik a termék árába).
ez nem feltetlenul igaz. egyreszt azert, mert jelenleg a gazdasagi novekedes fenntartasahoz egyre kevesebb koolaj kell - hiszen azok a tevekenysegek mar nem nagyon bovulnek, amelyek olajfuggoek. amerika kb a nepessegbovules utemeben noveli olajfelhasznalasat. Europa a merev tarsadalmi berendezkedes es a reformkeptelenseg miatt stagnal.
az, hogy a nemetek az eromu kapacitasuk 5%-aban szen helyett szelet hasznalnak, amolyan uri huncutsag, nincs komolyabb kihatasa a novekedesre.
az, hogy az USA fajlagos energiafogyasztasa 2szere az EUnak, az inherens, a gazdasag szerkezetere jellemzo, nem fugg ossze a GDP-ben meglevo kulonbsegtol. tehat az USA GDPje nem azert magasabb, mert az amerikai autoval jar dolgozni, az angol meg vonattal.
az USA es EU GDP-jeben meglevo kulonbseg ( ami azert nem egy oriasi kulonbseg) jelentos szerepet jatszik, az, hogy az USA lakossaga joval fiatalabb, mint az EU-e es joval alacsonyabb a munkanelkuliseg, tehat kevesebb az eltartott. a GDP novekedesben levo kulonbseget meg annak tudom be, hogy az USA nepessege (illegalis bevandorlokkal egyutt) ugy no, mint egy 3. vilagbeli orszag, ellentetben az EUval, ami stagnal.
