Az alternatív energiatermelésre szánt növények (energiafű, nyárfa, akác, kender), nagyon jól elvannak műtrágya nélkül, legfeljebb kisebb a hozam. Ellenben nagyon jól dolgozzák fel a szennyvizet, ami dupla haszon. Az említett szalma pedig akkor is keletkezik, ha nem akarjuk hasznosítani. Legfeljebb nem a földön hagyjuk elrohadni vagy elégetni.
A műtrágyához földgáz kell,és tudomásom szerint a nélkül a tonnánkénti terméshozam felére csökken.
Ez igazáábol az energiaigény szempontjábol érdekes.Ugyannis úgy tűnik,hogy a világ energiaigénye növekszik,olyan alapvető területeken is mint a mezőgazdaság,miközben az olajkitermelés néhány véen belül(vagy lehet hogy most) növelhetetlenné válik.
Ez a kettő pedig éhinségeket előrevetítő kombináció.
Szerintem az alternetív energia oldaláról a műtrágyát nem kell figyelembe venni, mert szalma műtrágya nélkül is képződik. A műtrágya az csak a kajahozamot növeli, illetve a fajlagos költséget, energiaigényt, stb. jelentősen csökkenti.
Ez a búza probléma érdekes...Az usa földgázárnövekedése növeli a műtrágyázás költségét.Ráadásul ezeknek fényében kérdéses,hogy szabad-e a világ maradék földgázkészleteit egyáltalán fűtésre v. olajkészítésre használni,amikor azok nélkül nem tudunk műtrágyát készíteni,és műtrágya nélkül a világ éhezni fog....
Nos,tehát a folyamatokat szemlélve érdekes eseményeknek lehetünk tanúi majdan.Akkor kína ismét esélyes az usa melett a megnyekkenésre,de inkább középtávon.
Bár jobban végiggondolva,inkább kína lehet esélyesebb.Nem is a kajaprobléma miatt,hanem mert a yüan árfolyamának leszakítása a dollárol csökkenti a kivitelt,ami megakaszthatja a gazdasági növekedést.Bár még ekkor is szükség lenne egy jó kis viszaesésre az árfolyamok letörésének érdekében,illetve kérdés hogy lehet-e olcsobban pótolni a kínai árukat(szerintem nem).
Na,ez egy komplex probléma.Mindenesetre továbra is versenyző marad kína.
"1929-ig az egesz tortenelemben az volt a norma, hogy voltak kurva gazdag emberek, meg napi 18 oraban robotolo munkasok, parasztok, rabszolgak. egyszeruen igy mukodott a vilag, mindenki ehhez volt hozzaszokva.
a XX. szazad elejen azonban a modern ipar olyan hatasfokra emelkedett, hogy sokkal tobb arut tudott eloallitani, mint amit az evezredek alatt kialakult fogyasztasi szerkezet fel birt volna emeszteni. es kialakult a kozeposztaly, ami nem volt elotte sohasem."
lehet, hogy a 20. század elején megindult valami középosztályféleség kialakulása, de az I. Világháború után megfordult ez a trend, mint erre bátorkodtam utalni: minimálbér alkotmányellenes, adócsökkentés, ami a gazdagoknak kedvezett, tovább polarizálva a társadalmat.
A válság 4 eleme közül ez azonban a kevésbé fontos, csak azért emeltem ki, hogy rámutassak az akkori idők és a mostaniak közötti hasonlóságra.
"kisebb nagyobb tultermelesi valsagok folyamatosan jelen voltak a 19. szazadban. "
az 1929-1933-as válság jelentőségét az adja, hogy ez volt az első hosszan tartó globális - egész világot érintő válság. Az jövőben hasonlóakra lehet számítani.
"a 29es valsag keresleti sokk volt, az olajarrobbanas kinalati sokk."
a '29-es válság a felső 0,1% hozzánemértése és gyarlóságának következménye
"inkabb a 70-es evekbe kell nezni modellert, ha olajvalsagot akarsz elemezni."
az emberi hülyeséget és gyarlóságot akarom elemezni. Helyes a meglátásod: az idő előrehaladtával ez folyamatosan növekszik.
Einstein mondotta volt:
"Két dolog végtelen: az emberi hülyeség és az Univerzum - bár az utóbbiról nem vagyok teljesen meggyőződve."
A Kínai gazdaság elég törékeny és merev, még nem álltak át teljesen a piacgazdaságra.
Szinte csak az ipart nyomják. 50%-os a kapacitástöbblet és tartós a defláció.
"After a remarkable expansion of grain output from 90 million tons in 1950 to 392 million tons in 1998, China's grain harvest has fallen in four of the last five yearsdropping to 322 million tons in 2003. For perspective, this drop of 70 million tons exceeds the entire grain harvest of Canada."
Évek óta csökken a termelés.
"Reversing the fall in grain production will not be easy even with China's newly adopted economic incentives. Each trend that is shrinking the grainland area has a great deal of momentum. Reversing any one of them would take an enormous effort. Reversing all of them is inconceivable. If the new economic incentives should coincide with unusually favorable weather this year, a modest upturn in grain production might result, but it will likely be only temporary."
A folyamatot lehetetlen megfordítani.
"Barring an economic collapse, China soon will be forced to turn to the world market for massive imports of 30, 40, or 50 million tons per year. This comes at a time when world grain stocks are at their lowest level in 30 years and when U.S. farmers are losing irrigation water to aquifer depletion and to cities. Among other things, this means that the surplus world grain production capacity and cheap food of the last half-century may soon be history. Higher food prices could become a permanent part of the economic landscape. Adjusting to these higher food prices could become a dominant preoccupation of governments in the years ahead.
When China turns to the world market, it will necessarily turn to the United States, which controls nearly half of world grain exports. This presents an unprecedented geopolitical situation in which 1.3 billion Chinese consumers who have a $120-billion trade surplus with the United Statesenough to buy the entire U.S. grain harvest twice overwill compete with Americans for U.S. food, likely driving up food prices for the United States and the world.
Moving grain from the United States to China on the scale that is needed will likely involve loading two or three ships every day. The long line of grain-laden ships that may soon stretch across the Pacific will bring these two countries closer together economically, but managing the flow of grain to optimize the benefits for people in both countries will not be easy. It could become one of the major U.S. foreign policy challenges of this new century. "
Kína a kereskedelmi többletét arra fogja fordítani, hogy az USA-ból importálja a gabonát, kukoricát. Ez felnyomja majd az árakat is rendesen. Kérdés, hogy lesz-e elég mennyiség exportra, hogy etessük az éhes szájakat, és hogy az átlag amerikai mennyit hajlandó fizetni a kajáért. Szerintem szigorú kvótákat fognak bevezetni, hogy a belső piacon stabilizáják az árakat.
nemreg lattam a discoveryn errol egy jo filmet.
Teller Ede nevehez fuzodik az atombomba bekes felhasznalasanak otlete.
a Panama csatornat akartak kiszelesiteni 300 meter szelesre atombombaval. elotte kiserletkeppen alaszkaban egy sziklaba akartak kikotot epiteni 5 atomrobbantassal.
kifejlesztettek egy olyan atombombat, amelyik a hagyomashoz kepest 1%-nyi sugarzo anyagot general.
de a kornyezetvedok megakadalyoztak minden kiserletet.
bezzeg az oroszoknal nem volt ilyen problema, ok kb 130 bekes celu atomrobbantast hajtottak vegre.
az amerikai project Plowshare neven futott.
Látod, ebben igazad van!
Nem is olyan rég még a Ganz, a Láng, a Vertesz szállított erőműveket többfelé a szoci blokkba meg Közel-keletre. Lehet, nem túl fejlettet, de ma már nem azon a szinten tartanának.
A privatizáció azzal kezdte, hogy tönkreverte nálunk a konkurrenciát. Sorolhatnám a villamosipar MO-i kiszolgáló vállalatait, amiknek maradékai ma mind egy-egy nyugati gyár kereskedelmi ügynökeiként vegetálnak, néhány kivétellel, amelyikhez a gyártást is behozták.
Azért itt európában nem lesz olyan rosz a helyzet.
Ahogy nézegettem,csak a környéken van közel 5 GW teljesítményű,félig elkészült orosz VVER reaktor,amit relatíve olcsón be lehet fejezni,ha nagyon felmegy az áram ára.
Mondjuk az áram ára már 30%-ot felment az energiafogyasztók havilapja szerint a hoszabb távú kötéseken a berlini áramtözsdén.
Pl. a Mohi npp-3/4 1,36 milliárd $-böl befejezhető
2145% 30 ev alatt atlagosan evi 10% novekedesnek felel meg.
ha tisztaban vagy azzal a tennyel, hogy a 70-es olajvalsag idejen a nyugat europai orszagokban az inflacio jellemzoen 20% korul mozgott, akkor ez a bovules eleg jol kijon az inflaciobol + gazdasagi novekedesbol.
bizony becsapos dolog ez a szazalekszamitas. gondoltad volna e, hogyha egy nepcsoport evi 3%-kal szaporodik, 100 ev alatt megtizszerezi letszamat?:)
Korábban sok kísérleti atomrobbantásnál nem foglalkoztak ilyen kicsinyes szempontokkal (Eniwetok, stb.)
A hidrogénbomba más és kevesebb sugárzó szennyeződést kelt, az olajban kevesebb az olyan elem, ami egyáltalán felveszi ezt (vagyis stabilból sugárzóvá válik, pl. C14), mint a talaj vagy épületek, gépek alkotóanyagaiban. A finomítás során is ezek egy részét le lehet választani.
De ez még kicsit odébb van. Ha már nem lesz más lehetőség, biztos lehetsz benne, hogy bevetik!
Mert szerencsére mo.-n még nem öltek bele annyi pénzt az autóutakba,mint nyugaton,viszont az átkosba annyira felfejlesztették a tömegközlekedést,hogy még romjaiban is jól müködik.
Műtrűgya nélkül nagyon szerény mennyiségű metanolt tudsz termelni...Nagyjábol fele-harmadannyit mint anélkül.Ami annyit jelent,hogy vagy kaja,vagy a mainál szerényebb mennyiségű üzemanyag.
effektive ugyanazt irtad le 3 oldalba, amit en 2 sorba.
According to a study done by the Brookings Institute, in 1929 the top 0.1% of Americans had a combined income equal to the bottom 42% egyebkent tiszta szerencse, hogy 1929 elott se amerikaban se a vilag mas reszen nem volt ilyen az arany. :)
ertsd meg, 1929-ig az egesz tortenelemben az volt a norma, hogy voltak kurva gazdag emberek, meg napi 18 oraban robotolo munkasok, parasztok, rabszolgak. egyszeruen igy mukodott a vilag, mindenki ehhez volt hozzaszokva.
a XX. szazad elejen azonban a modern ipar olyan hatasfokra emelkedett, hogy sokkal tobb arut tudott eloallitani, mint amit az evezredek alatt kialakult fogyasztasi szerkezet fel birt volna emeszteni. es kialakult a kozeposztaly, ami nem volt elotte sohasem.
hitelvalsag, reszvenybuborek: nem a 29-es valsag volt az elso reszvenybuborek. 1846-ban teljesen hasonlo felfuvodas volt a nagy vasutepitesek miatt, az 1880-as evekben az elektromos reszvenyekert oltek egymast az emberek. 1990es evekben az internet es a szamitastechnika csinalt buborekot. a 18. szazadban a tulipanhagymabol csinaltak buborekot:)
kisebb nagyobb tultermelesi valsagok folyamatosan jelen voltak a 19. szazadban.
a 29es valsag keresleti sokk volt, az olajarrobbanas kinalati sokk. a kettot nem erdemes osszekeverni, inkabb a 70-es evekbe kell nezni modellert, ha olajvalsagot akarsz elemezni.
Jómagam például biatorbágyról hamarabb beérek munkába a belvárosba, mint pestlőrincről, bárhogy is megyek, akár kocsival, akár BKV-val.
Rossz ez az okfejtésed, egy kellően kivitelezett biohház akár még az üzemanyag egy részét is megtermelheti (metánt például) Ezeket a földház városokat fel leht fűzni például vasútvonal mellé, mindenki eléri mondjuk 10 perc gyaloglással.
Véleményem szerint a jelenlegi olajárat az amik és kínaiak megnövekedett fogyasztása okozta,de ami sokkal fonosabb,hogy a világ olajiparábol eltüntek a tartalékok.
A shell vezeték leállása az USA fogyasztásának 1%-át,a világénak pedig 0,25%-át jelentette,de hogy ettöl megindultak felfele az árak(mint az iraki hasonló teljesítményű terminál felrobantása után) azt jelenti,hogy rövid távon nem fog szünni az árnyomás.
Két lehetőség van:
Vagy valaki nagyon gyorsan tud termelést növelni(ami valószínütlen)
Vagy valamelyik gazdaság megnyekken annyira,hogy legalább 1 millió hordóval lecsökkenjen a fogyasztása.Na,ez már valószínűbb.
Erre esélyes a kínai és az amerikai gazdaság lehet.Bár mivel a kínaiak megtehetik,hogy nagy áremelkedés esetén elvágják a jüant a dollártól,így csökkentve az olaj árát,a fő esélyes az ami gazdaság.
Igen.Ha a jüan elválik a dollártol,akkor semmi nem gátolja a kínai olajbehozatal tovább növekedését,ami viszont azt jelenti hogy az olaj ára addig növekszik,amig valaki padlót nem fog miatta.Mivel pedig a legnagyobb gogyasztó,és egyben a legnagyobb növekedést genergáló kína melett az usa,így sok esélyes nem lehet...
Ahogy láttok,a közel kelettöl kezdve az oroszokon át kanadáig mindenkinek a szénhidrogéniparban nagy befektetésekre van szüksége a termelés növeléséhez.Ez szintén valószínűtlenné teszi a termelés gyors növekedését.
Na,döljünk hátra és tipeljünk,hogy ki fog kiesni a versenyböl.Én az USA-ra teszem meg tétemet.
Hát igen.Így ezt végignézve szerintem lehet,hogy volt benne fundamentális folyamat is,de hogy a sokk ilyen mérékét simán a rövidlátás és idiótizmus okozta,az is biztos.
(azért a cikkben benne volt,hogy közben meredeken zuhant a mezőgazdaság jövedelmezősége,miközben az ipari emelkedett,de nem tudta felszívni a felszabaduló munkaerőt,mivel a piac műszaki cikk felvevő képesége véges volt).
Ma is hasonló folyamatok játszódnak le. A pénz egyenlőtlen elosztásáért most nem egy ipar, hanem a rendszer alapeleme a kamat a felelős. Egyre nagyobb méreteket ölt a valutaspekuláció. Szerintem még az aránytalanság is nagyobb a szegény és gazdag rétegek között.
"a 29es valsag oka egyebkent nem penzugyi volt, hanem annak realizalasa, hogy a vilagtortenelelmben eloszor joval kevesebb emberre volt szukseg az anyagi javak megtermeleshez, mint elfogyasztasahoz."
szerintem ez 1 elég kemény kijelentés.
A 29-es válság fő okai:
- egyenlőtlen és igazságtalan elosztás (a felső 0,1% birtokolt annyit mint az alsó 41%)
- túlságosan hitelcentrikus - ebből következően túlságoan felhevült és instabil gazdaság
- pilótajáték a tözsdén - 1928 szeptembere és 1929 szeptember között megduplázódott a tözsdeindex, hitelre lehetett részvényt venni, a nyereségből törlesztettek, a brókerek részesedése a kezdeti 5%-ról felment 20%-ra.
- kapzsiság és fösvénység: a tőzsdekrach csak az első domino leborulása volt. Ezt meg lehetett volna állítani, de a felső 0,1%-ot ez nem érdekelte. A dominok leborulása folyamatos volt: 1930-ban még "csak" 5 millió munkanélküli volt, 1932-ben már 13 millió.
A felső 0,1% csak ráült az aranyára, és onnan nézte, hogyan döglődik a plebs. Aztán amikor már kezdett bezárni az egész ország, akkor hajlandóak voltak lépni - de csakis azért, mert már saját körük is veszélyeztetve volt.
Az igaz ugyan, hogy a teljes kilábalás a válságból a háborúnak köszönhető, azonban úgy állítani be a háborút mint szügséges rosszat, az nagyon álságos. Háborús készülődés folyamán a felső 0,1% hajlandó "áldozatokra" és beindít egyfajta termelést - de ez a termelés nem boldogítja a népet, hiszen éppenséggel el akarja pusztítani egy másik ország plebs-ét, miközben a másik ország 0,1%-a éppenséggel ennek az országnak a plebsét szeretné elpusztítani.
According to a study done by the Brookings Institute, in 1929 the top 0.1% of Americans had a combined income equal to the bottom 42%
1929-ben a felső 0,1% jövedelme egyenlő az alsó 42% jövedelmével.
Ma is errefelé haladunk. A Bush féle adóreform fele a felső 1% zsebében landolt, másik 49%-ot megkapta a felső 10%, és a plebs megkapta a maradék 1%-ot. A Bush hunta mondása az, hogy ha a gazdagok még gazdagabbak lesznek, akkor áldoznak a jólétre és teremtenek munkahelyeket. A gyakorlat azt mutatja, hogy a GDP szépen alakul, a munkahelyeket még statisztikailag is nehéz feltrubózni.
Andrew Mellon, Coolidge's Secretary of the Treasury, was the main force behind these and other tax cuts throughout the 1920's. In effect, he was able to lower federal taxes such that a man with a million-dollar annual income had his federal taxes reduced from $600,000 to $200,000. Even the Supreme Court played a role in expanding the gap between the socioeconomic classes. In the 1923 case Adkins v. Children's Hospital, the Supreme Court ruled minimum-wage legislation unconstitutional
1926-ban adócsökkentés a gazdagoknak. Az 1 milliós bruttó jövedelmű adóterheit lecsökkentették 600.000$-ról 200.000$-ra. 1923-ban a minimálbért alkotmányellenesnek mondta a Legfelsőbb Bíróság.
Three quarters of the U.S. population would spend essentially all of their yearly incomes to purchase consumer goods such as food, clothes, radios, and cars. These were the poor and middle class: families with incomes around, or usually less than, $2,500 a year. The bottom three quarters of the population had an aggregate income of less than 45% of the combined national income; the top 25% of the population took in more than 55% of the national income. While the wealthy too purchased consumer goods, a family earning $100,000 could not be expected to eat 40 times more than a family that only earned $2,500 a year, or buy 40 cars, 40 radios, or 40 houses.
Túltermelés az egyenlőtlen elosztás miatt. Ha a gazdagnak 40-szer akkora jövedelme van mint a szegénynek, akkor a gazdag nem fog 40-szer annyit enni mint a szegény és nem lesz 40 autója, 40 rádiója, stb. - azaz a pénz nem kerül vissza a gazdaságba.
One obvious solution to the problem of the vast majority of the population not having enough money to satisfy all their needs was to let those who wanted goods buy products on credit. The concept of buying now and paying later caught on quickly. By the end of the 1920's 60% of cars and 80% of radios were bought on installment credit16. Between 1925 and 1929 the total amount of outstanding installment credit more than doubled from $1.38 billion to around $3 billion
Hogy a szegény se maradjon ki a buliból - kitalálták a hitel-intézményt. A '20-as évek végére az autók 60%-át és a rádiók 80%-át hitelre vették, 1925 és 1929 között a kinnlevőségek 1,38 milliárd dollárról 3 milliárdra nőttek.
This strategy created artificial demand for products which people could not ordinarily afford. It put off the day of reckoning, but it made the downfall worse when it came. By telescoping the future into the present, when "the future" arrived, there was little to buy that hadn't already been bought. In addition, people could not longer use their regular wages to purchase whatever items they didn't have yet, because so much of the wages went to paying back past purchases.
Ez a hitelintézmény a "jövőt a jelenbe hozta", de sokkal keményebbé tette a kijózanodást.
Maldistribution of wealth within our nation was not limited to only socioeconomic classes, but to entire industries. In 1929 a mere 200 corporations controlled approximately half of all corporate wealth
1929-ben 200 cég kezében volt a gazdaság fele.
The fundamental problem with the automobile and radio industries was that they could not expand ad infinitum for the simple reason that people could and would buy only so many cars and radios. When the automotive and radio industries went down all their dependents, essentially all of American industry, fell. Because it had been ignored, agriculture, which was still a fairly large segment of the economy, was already in ruin when American industry fell.
A húzóágazat az autóipar és rádió. A növekedésnek azonban fizikai korlátai voltak/vannak.
Mass speculation went on throughout the late 1920's. In 1929 alone, a record volume of 1,124,800,410 shares were traded on the New York Stock Exchange. From early 1928 to September 1929 the Dow Jones Industrial Average rose from 191 to 381. This sort of profit was irresistible to investors. Company earnings became of little interest; as long as stock prices continued to rise huge profits could be made. One such example is RCA corporation, whose stock price leapt from 85 to 420 during 1928, even though it had not yet paid a single dividend. Even these returns of over 100% were no measure of the possibility for investors of the time. Through the miracle of buying stocks on margin, one could buy stocks without the money to purchase them. Buying stocks on margin functioned much the same way as buying a car on credit. Using the example of RCA, a Mr. John Doe could buy 1 share of the company by putting up $10 of his own, and borrowing $75 from his broker. If he sold the stock at $420 a year later he would have turned his original investment of just $10 into $341.25 ($420 minus the $75 and 5% interest owed to the broker). That makes a return of over 3400%! Investors' craze over the proposition of profits like this drove the market to absurdly high levels. By mid 1929 the total of outstanding brokers' loans was over $7 billion; in the next three months that number would reach $8.5 billion. Interest rates for brokers loans were reaching the sky, going as high as 20% in March 1929. The speculative boom in the stock market was based upon confidence. In the same way, the huge market crashes of 1929 were based on fear.
pilótajáték a tőzsdén.
Prices had been drifting downward since September 3, but generally people where optimistic. Speculators continued to flock to the market. Then, on Monday October 21 prices started to fall quickly. The volume was so great that the ticker fell behind. Investors became fearful. Knowing that prices were falling, but not by how much, they started selling quickly. This caused the collapse to happen faster. Prices stabilized a little on Tuesday and Wednesday, but then on Black Thursday, October 24, everything fell apart again. By this time most major investors had lost confidence in the market. Once enough investors had decided the boom was over, it was over. Partial recovery was achieved on Friday and Saturday when a group of leading bankers stepped in to try to stop the crash. But then on Monday the 28th prices started dropping again. By the end of the day the market had fallen 13%. The next day, Black Tuesday an unprecedented 16.4 million shares changed hands46. Stocks fell so much, that at many times during the day no buyers were available at any price.
Szeptember 3-tól lefelé mentek az árak, de volt még optimizmus. Október 21-e, hétfő. Hatalmas forgalom mellett zuhannak az árak. Rémület. Kedd, szerda - stabilizálódás jelei. Október 24-e, Fekete Csütörtök. Zuhanás. Itt már a nagybefektetők döntöttek úgy, hogy kiszállnak a buliból. Pénteken és Szombaton pár jóérzésű bankár látta a következményeket, és megpróbálták megállítani a dolgokat, de csak hatalmasat buktak. Hétfő újabb zuhanás, és jött a Fekete Kedd, amikorra már teljesen eltűntek a vásárlók a porondról.
This speculation and the resulting stock market crashes acted as a trigger to the already unstable U.S. economy. Due to the maldistribution of wealth, the economy of the 1920's was one very much dependent upon confidence. The market crashes undermined this confidence. The rich stopped spending on luxury items, and slowed investments. The middle-class and poor stopped buying things with installment credit for fear of loosing their jobs, and not being able to pay the interest. As a result industrial production fell by more than 9% between the market crashes in October and December 1929
összefoglalva: az 1929-1933-as válság főbb elemei:
- egyenlőtlen jövedelem elosztás,
- felhevült, instabil gazdaság,
- beindító esemény - tőzsdekrach
- a felső 0,1% kapzsisága és 4 évig tartó tétlenkedése, hogy kijavítsák az általuk elcseszett gazdaságot.
Mára lassan összejönnek a fenti feltételek. Beindító eseménynek megteszi az olajár-robbanás is, a tözsdekrach jön magától. A helyzet azonban sokkal rosszabb mint akkoriban, mert akkor volt bőven energia, nyersanyag, csak a gazdasági rendszer szorult egy kis finomhangolásra, manapság pedig teljesen át kell majd rendezzük az életről kialakult felfogásunkat.
de ugyanezt a villanyal,vízel és gázal is el lehet játszani.
Különösen a villanyal.
Kell km enként 1 trafó.A városban jut így 10000 emberre egy trafó,meg fejenként pár méter kábel,földházakban meg 1000 emberre egy trafó és pár 10 m kábel.
A számítás egyszerű.Van egy városrészed,az út melett méterenként átlag 10 emberel,és van egy másik méterenként átlag 0,1 emberel.Az egyiken naponta kétszer megy busz,a másikon 5 pervcenként.az egyikröl 4 óra bejárni munkába,a másikon 10 perc.
Melyik a nyerő koncepicó?Ja,autót nem tudunk használni,mert nincs olaj...
