http://www.ers.usda.gov/publications/aer721/
(a kukoricábol való ethanolelőállítás energiamérlege)
Ezek alapján a kukoricábol való ethanolelőállítás 0,8 egység energiábol csinál 1 egység energiatartalmú ethanolt.
Vannak módszerek,amiböl akár fábol is lehet ethanolt előálítani,de mivel az ethanol kkonverzió energiaigénye 60%-a a teljes folyamatnak,és alacsonyabb energiatartalmú cuccnál ez fajlagosan magasabb,így kukoricaszár felhasználása esetén valószíűleg nem jön ki az 1:1-es energiamérleg sem.
hopsz,most veszem csak észre,hogy az energiaegyensúlyba beleszámolták a melléktermékként keletkező energiát.Így viszont az arány 1:1 tényleg.
http://www.ers.usda.gov/publications/aer721/
(a kukoricábol való ethanolelőállítás energiamérlege)
Ezek alapján a kukoricábol való ethanolelőállítás 0,8 egység energiábol csinál 1 egység energiatartalmú ethanolt.
Vannak módszerek,amiböl akár fábol is lehet ethanolt előálítani,de mivel az ethanol kkonverzió energiaigénye 60%-a a teljes folyamatnak,és alacsonyabb energiatartalmú cuccnál ez fajlagosan magasabb,így kukoricaszár felhasználása esetén valószíűleg nem jön ki az 1:1-es energiamérleg sem.
Bocsánat ez nem erre vélsaasz. (tech. miatt irom igy)
sokan reklamáltak, hogy azt állitottam, a modern atomerőmüvek lényegesen kevesebb rádióaktiv szennyezést termelnek.
csak egy szóban válaszolok "DÚSITÁS"
"http://www.npg.hu/uran/kepek/dusito.jpg">
"azer a szalmanak eleg kicsi az energia surusege, eleg sok energiadba kerul igy osszegyujteni azt."
Pont ezért értelmetlen dolog 5-10 nagyüzembe koncentrálni ilyen tevékenységet. Minden település vagy termelőegység (pl. nagytétényi disznóhizlalda) mellé a megfelelő energiatermelő-hasznosító egységet telepíteni (biogáztermelő+fűtőerőmű vagy szalmaégető+fűtőerőmű). A növények által már egyszer betárolt nitrogéntartalom megőrzése szempontjából a biogáztermelő gazdaságosabb, mint a közvetlen égetés.
Ezzel meg lehetne fordítani az ami forrásokból idézett rendkívül kedvezőtlen arányt (náluk az istállótrágyát talán még mindig falazásra használják?). Persze, ahol betonon állnak az állatok vaskorlátok között, vagy a másik véglet, hogy csak a levágásra szántat fogják be a legelőről!
ilyen jokat lehet benne olvasni:
The entire fertilizer industry uses less than 2% of world energy consumption, and this is overwhelmingly concentrated in the production of ammonia. The ammonia industry used about 5% of natural gas consumption in the mid-1990s.
AMMONIA
About 97% of nitrogen fertilizers are derived from synthetically produced ammonia, [...]
Approximately 4% of total annual natural gas consumption in the USA and West Europe is used to produce raw materials, especially ammonia. In some countries, however, the use of gas for ammonia production accounts for a large proportion of national gas consumption. In India, for example, this proportion is roughly 40%.
FOSZFOR
In 1998, the US Geological Survey estimated that world phosphate rock reserves amounted to about 11 billion tonnes, with a larger reserve base of about 33 billion tonnes. These reserves are concentrated in Morocco.
Almost all phosphate fertilizers are derived from phosphate rock.
( a rohadt arabok, nem eleg nekik az a sok olaj meg foldgaz! meg egy ilyen mazlista nepet!:)
A MO-on képződő biomassza mennyisége állítólag 28 millió tonna szárazanyagban. Ennek egy részét már ma is hasznosítjuk, főként égetéssel és táplálékként, takarmányként. Ebből szalma ~6.5 millió t, kukoricaszár ~8 millió t. Energianövények termesztésével ez akár duplázható. A lehetőség adott. Ha tényleg olyan jó lenne az alkoholkihozatal, akkor még mindig számolni kell a víztelenítés energiaigényével. Az alkohol energiatartalma is sokkal kevesebb. Az ilyen irányú hasznosítás energiamérlege nagyon rossz, ennél sokkal gazdaságosabb hasznosítási módszerek is lennének.
Csak tegyük már végre!
Magyarország napi olajfogyasztása 135000 hordó.
Ez alapján az éves olajfogyasztás 8760 millió liter.
1 liter etanol előállításához szükség van 0.8 liter olajra(ami mezőgazdasági minisztérium),vagy 1,5 literre(egyes környezetvédők).
Szerintem ezek alapján jobban járunk,ha inkább eltüzeljük ezt a mennyiséget és a földgázt váltjuk ki vele.
Biztos ez? A benzinfogyasztásunk kb. 1.5 milliárd liter. Ez kb 5 millió tonna szalmából kijön, ha igaz az az arány, ami a Shell projektjében van. Ha a kukoricaszárat az árpaszalmát is összevonjuk szerintem nem állunk messze. A maradék anyag meg biztos jó trágyázásra, ami tovább javítja a költséghatékonyságot.
Az alternatív energiatermelésre szánt növények (energiafű, nyárfa, akác, kender), nagyon jól elvannak műtrágya nélkül, legfeljebb kisebb a hozam. Ellenben nagyon jól dolgozzák fel a szennyvizet, ami dupla haszon. Az említett szalma pedig akkor is keletkezik, ha nem akarjuk hasznosítani. Legfeljebb nem a földön hagyjuk elrohadni vagy elégetni.
A műtrágyához földgáz kell,és tudomásom szerint a nélkül a tonnánkénti terméshozam felére csökken.
Ez igazáábol az energiaigény szempontjábol érdekes.Ugyannis úgy tűnik,hogy a világ energiaigénye növekszik,olyan alapvető területeken is mint a mezőgazdaság,miközben az olajkitermelés néhány véen belül(vagy lehet hogy most) növelhetetlenné válik.
Ez a kettő pedig éhinségeket előrevetítő kombináció.
Szerintem az alternetív energia oldaláról a műtrágyát nem kell figyelembe venni, mert szalma műtrágya nélkül is képződik. A műtrágya az csak a kajahozamot növeli, illetve a fajlagos költséget, energiaigényt, stb. jelentősen csökkenti.
Ez a búza probléma érdekes...Az usa földgázárnövekedése növeli a műtrágyázás költségét.Ráadásul ezeknek fényében kérdéses,hogy szabad-e a világ maradék földgázkészleteit egyáltalán fűtésre v. olajkészítésre használni,amikor azok nélkül nem tudunk műtrágyát készíteni,és műtrágya nélkül a világ éhezni fog....
Nos,tehát a folyamatokat szemlélve érdekes eseményeknek lehetünk tanúi majdan.Akkor kína ismét esélyes az usa melett a megnyekkenésre,de inkább középtávon.
Bár jobban végiggondolva,inkább kína lehet esélyesebb.Nem is a kajaprobléma miatt,hanem mert a yüan árfolyamának leszakítása a dollárol csökkenti a kivitelt,ami megakaszthatja a gazdasági növekedést.Bár még ekkor is szükség lenne egy jó kis viszaesésre az árfolyamok letörésének érdekében,illetve kérdés hogy lehet-e olcsobban pótolni a kínai árukat(szerintem nem).
Na,ez egy komplex probléma.Mindenesetre továbra is versenyző marad kína.
"1929-ig az egesz tortenelemben az volt a norma, hogy voltak kurva gazdag emberek, meg napi 18 oraban robotolo munkasok, parasztok, rabszolgak. egyszeruen igy mukodott a vilag, mindenki ehhez volt hozzaszokva.
a XX. szazad elejen azonban a modern ipar olyan hatasfokra emelkedett, hogy sokkal tobb arut tudott eloallitani, mint amit az evezredek alatt kialakult fogyasztasi szerkezet fel birt volna emeszteni. es kialakult a kozeposztaly, ami nem volt elotte sohasem."
lehet, hogy a 20. század elején megindult valami középosztályféleség kialakulása, de az I. Világháború után megfordult ez a trend, mint erre bátorkodtam utalni: minimálbér alkotmányellenes, adócsökkentés, ami a gazdagoknak kedvezett, tovább polarizálva a társadalmat.
A válság 4 eleme közül ez azonban a kevésbé fontos, csak azért emeltem ki, hogy rámutassak az akkori idők és a mostaniak közötti hasonlóságra.
"kisebb nagyobb tultermelesi valsagok folyamatosan jelen voltak a 19. szazadban. "
az 1929-1933-as válság jelentőségét az adja, hogy ez volt az első hosszan tartó globális - egész világot érintő válság. Az jövőben hasonlóakra lehet számítani.
"a 29es valsag keresleti sokk volt, az olajarrobbanas kinalati sokk."
a '29-es válság a felső 0,1% hozzánemértése és gyarlóságának következménye
"inkabb a 70-es evekbe kell nezni modellert, ha olajvalsagot akarsz elemezni."
az emberi hülyeséget és gyarlóságot akarom elemezni. Helyes a meglátásod: az idő előrehaladtával ez folyamatosan növekszik.
Einstein mondotta volt:
"Két dolog végtelen: az emberi hülyeség és az Univerzum - bár az utóbbiról nem vagyok teljesen meggyőződve."
A Kínai gazdaság elég törékeny és merev, még nem álltak át teljesen a piacgazdaságra.
Szinte csak az ipart nyomják. 50%-os a kapacitástöbblet és tartós a defláció.
"After a remarkable expansion of grain output from 90 million tons in 1950 to 392 million tons in 1998, China's grain harvest has fallen in four of the last five years—dropping to 322 million tons in 2003. For perspective, this drop of 70 million tons exceeds the entire grain harvest of Canada."
Évek óta csökken a termelés.
"Reversing the fall in grain production will not be easy even with China's newly adopted economic incentives. Each trend that is shrinking the grainland area has a great deal of momentum. Reversing any one of them would take an enormous effort. Reversing all of them is inconceivable. If the new economic incentives should coincide with unusually favorable weather this year, a modest upturn in grain production might result, but it will likely be only temporary."
A folyamatot lehetetlen megfordítani.
"Barring an economic collapse, China soon will be forced to turn to the world market for massive imports of 30, 40, or 50 million tons per year. This comes at a time when world grain stocks are at their lowest level in 30 years and when U.S. farmers are losing irrigation water to aquifer depletion and to cities. Among other things, this means that the surplus world grain production capacity and cheap food of the last half-century may soon be history. Higher food prices could become a permanent part of the economic landscape. Adjusting to these higher food prices could become a dominant preoccupation of governments in the years ahead.
When China turns to the world market, it will necessarily turn to the United States, which controls nearly half of world grain exports. This presents an unprecedented geopolitical situation in which 1.3 billion Chinese consumers who have a $120-billion trade surplus with the United States—enough to buy the entire U.S. grain harvest twice over—will compete with Americans for U.S. food, likely driving up food prices for the United States and the world.
Moving grain from the United States to China on the scale that is needed will likely involve loading two or three ships every day. The long line of grain-laden ships that may soon stretch across the Pacific will bring these two countries closer together economically, but managing the flow of grain to optimize the benefits for people in both countries will not be easy. It could become one of the major U.S. foreign policy challenges of this new century. "
Kína a kereskedelmi többletét arra fogja fordítani, hogy az USA-ból importálja a gabonát, kukoricát. Ez felnyomja majd az árakat is rendesen. Kérdés, hogy lesz-e elég mennyiség exportra, hogy etessük az éhes szájakat, és hogy az átlag amerikai mennyit hajlandó fizetni a kajáért. Szerintem szigorú kvótákat fognak bevezetni, hogy a belső piacon stabilizáják az árakat.
nemreg lattam a discoveryn errol egy jo filmet.
Teller Ede nevehez fuzodik az atombomba bekes felhasznalasanak otlete.
a Panama csatornat akartak kiszelesiteni 300 meter szelesre atombombaval. elotte kiserletkeppen alaszkaban egy sziklaba akartak kikotot epiteni 5 atomrobbantassal.
kifejlesztettek egy olyan atombombat, amelyik a hagyomashoz kepest 1%-nyi sugarzo anyagot general.
de a kornyezetvedok megakadalyoztak minden kiserletet.
bezzeg az oroszoknal nem volt ilyen problema, ok kb 130 bekes celu atomrobbantast hajtottak vegre.
az amerikai project Plowshare neven futott.
Látod, ebben igazad van!
Nem is olyan rég még a Ganz, a Láng, a Vertesz szállított erőműveket többfelé a szoci blokkba meg Közel-keletre. Lehet, nem túl fejlettet, de ma már nem azon a szinten tartanának.
A privatizáció azzal kezdte, hogy tönkreverte nálunk a konkurrenciát. Sorolhatnám a villamosipar MO-i kiszolgáló vállalatait, amiknek maradékai ma mind egy-egy nyugati gyár kereskedelmi ügynökeiként vegetálnak, néhány kivétellel, amelyikhez a gyártást is behozták.
Azért itt európában nem lesz olyan rosz a helyzet.
Ahogy nézegettem,csak a környéken van közel 5 GW teljesítményű,félig elkészült orosz VVER reaktor,amit relatíve olcsón be lehet fejezni,ha nagyon felmegy az áram ára.
Mondjuk az áram ára már 30%-ot felment az energiafogyasztók havilapja szerint a hoszabb távú kötéseken a berlini áramtözsdén.
Pl. a Mohi npp-3/4 1,36 milliárd $-böl befejezhető
2145% 30 ev alatt atlagosan evi 10% novekedesnek felel meg.
ha tisztaban vagy azzal a tennyel, hogy a 70-es olajvalsag idejen a nyugat europai orszagokban az inflacio jellemzoen 20% korul mozgott, akkor ez a bovules eleg jol kijon az inflaciobol + gazdasagi novekedesbol.
bizony becsapos dolog ez a szazalekszamitas. gondoltad volna e, hogyha egy nepcsoport evi 3%-kal szaporodik, 100 ev alatt megtizszerezi letszamat?:)
Korábban sok kísérleti atomrobbantásnál nem foglalkoztak ilyen kicsinyes szempontokkal (Eniwetok, stb.)
A hidrogénbomba más és kevesebb sugárzó szennyeződést kelt, az olajban kevesebb az olyan elem, ami egyáltalán felveszi ezt (vagyis stabilból sugárzóvá válik, pl. C14), mint a talaj vagy épületek, gépek alkotóanyagaiban. A finomítás során is ezek egy részét le lehet választani.
De ez még kicsit odébb van. Ha már nem lesz más lehetőség, biztos lehetsz benne, hogy bevetik!
