Keresés

Mellesleg a proci árat tömegegységre kivetíteni szvsz nem kimondottan jó ötlet: a procinál a számítási teljesítményért fizetsz, nem azért hogy minél nehezebb legyen.

Az üzemanyagcellákkal kapcsolatban vannak kételyeim. Figyeld meg, sokkal előbb lesznek mobiltelefonokban mint autókban. És arra is lenne egy fogadásom hogy ha az amcsik és az EU kiadna egy rendelkezést hogy teszem azt 5 év múlva a nem üzemanyagcellás autók gyártóit 25%-os adó súlytja és ez minden évben 10%-kal emelkedik majd, szvsz a gyártók viharos sebességgel kifejlesztenék a megfelelő technológiákat és az 5. év végére a benzinkutaknál sem lenne gond a tankolással...

Szvsz a mostani magas olajár oka a készletek csökkenése,mivel edig a kitermelési szint határozta meg az árakat,most pedig a készletszintek azok,amik az árakra hatást gyakorolnak.Mivel viszont a készleteket nem növeli kitermelés felfuttatása,illetve mindenki spájzolni szeretne,szerintem az áraknak már csak egy útja marad:fölfelé.

Na,szép lenne ha pofáraesnék.:-)

Azt tudtad,hogy egy átlag ami 5* annyi olajat fogyaszt,mint egy átlag magyar?De egy átlag némethez képest is 2* annyit.
Ráadásul fülembe csengenek valamelyik ami tábornok szavai a 2. vh-ból" a németek nem tudnak kárt tenni olajutánpótlásunkba,mert míg az ővék főleg hajón jön,addig a miénk az usa elérhetetlen szívében húzódik".
Jelenleg az amik hajón,a németek csővezetéken kapják az olajat,méghozzá lengyelországig saját területen,onnan kezdve meg orosz érdekterületekröl....

E szerint az alaszkai rezervátumokbol napi 876 000 hordó olajat lehet felhozni,10 év mulva,ha ma elkezdik.

Vajon ki tudna termelést növelni?
-Oroszország
-A kaszpi tenger melléki államok(akiknek oroszón kersztül kellene vezetniük az olajat).
-???

Tehát vagy a közel-kelettöl,vagy oroszótol függenek.

A földgázcsúcsot az usa már elérte,tehát jelenleg amit a szénnel/atomal/alt.energiával tud csinálni,az az áramtermelést tudja talán kiváltani,bár szerintem max. a növekedéséi igényének egy részét.
Mi marad?Honnan lehet hirtelen energiát keríteni?
Az egyetlen lehetőség a nagyon komoly rendelkezések meghozatala,és ha az üzemanyagok adóját drasztikusan megnövelik,a felszabaduló pénzeken pedig megindítják az atomerőművek építését,illetve a hálózatbővítést,és a vasútvonalak villamosítását illetve kapacitásbővítését.

Szerinted ezt meg fogják tenni?

A világ kormányai kzös,iszonyú pénzeket felemésztő projekteket futtatnak.
Itt az ITER,a magas hőmérsékletű köv. generációs atomreaktor,keményen nyomják az üzemanyagcellákat.
Az ami kormány iszonyú pénzeket öl a köv. generációs szupravezetős elektromos forgógépekbe.

Csak egy ici-pici probléma van:elfelejtik,hogy a fizika törvényei nem olyan rugalmasak,mint az ember t9rvényei.

Ugyannis az általad emlegetett ,hirtelen olcsobodások alapvetően kiforatlan,új technikánál történtek,aminál ráadásul ha a tömegegységre vetített árat nézed,még drágulás is következett be.
Vagyis:1 kg proceszor most drágább,mint 10 éve.
Megjegyzem,hogy pont most kezdenek ezen a területen is a lehetséges fejlödés végére érni....
(intel proci útiterv törlések,melegedési problémák,dual-dore).

Az energiaelőállítás viszont már pár száz éve müködik,gyakorlatilag az a folyamat amiröl beszélsz már 50 éve lezajlott.Az árak,költségek kialakultak,nincs túl sok mozgási lehetőség bennük.Az a politikus,aki abban a hitben él,hogy szükség eseténe az energiatermelés 3 évente meg fog duplázodni a procik utolsó 30 éves fejlödéséhez hasonlóan,valahol az álmok világában él.

A módszerek megvanna.Tudunk atomerőművet elöállítani.Az a cég,ahol most vagyok szükség esetén(meg 0,5-1 milliárd Ft invesztálása esetén) évi 2-4 GW erőművi kapacitást tudna gyártani.

Csak mindez pénz és ídő,hiszen a gyártás elindítása magában 1gényel 1 évet,utánna az átfutási ídők 0,5-1 évben mérhetőek.
Tehát a döntéstöl,a piaci igénytöl számított 4.-5. évben lesz az igényböl erőmű.A mai tendenciák pedig arra utalnak,hogy ez alatt az ídő alatt a világ energiaigénye 10%-al nő meg....

A politikusok között pedig alapvetően népszerübb lesz az,aki a pénzeket nem atomerőmű építésekre költi,és nem emeli meg durván az energia adóját.

De ők nem alapozták a rabszolgákra a gazdaságukat.

Nemhiába akarják a szlovákok befejetni a mohi npp-3/4*et.

És úgy járnak, mint most Irak...

Paks hivatalosan meddig fog menni?

Ez a nagy helyzet...nem tettük meg a szükséges lépéseket, hogy kiváltsuk a jövőben kieső energiát, ami sokkal nagyobb lehet, mint a modellekben. Mivel ha baj van akkor az exportáló országok először a saját piacukat fogják védeni, úgy ahogy most Ukrajna teszi.

The oil we eat: following the food chain back to Iraq - Essay

3.oldal

The common assumption these days is that we muster our weapons to secure oil, not food. There's a little joke in this. Ever since we ran out of arable land, food is oil. Every single calorie we eat is backed by at least a calorie of oil, more like ten. In 1940 the average farm in the United States produced 2.3 calories of food energy for every calorie of fossil energy it used. By 1974 (the last year in which anyone looked closely at this issue), that ratio was 1:1. And this understates the problem, because at the same time that there is more oil in our food there is less oil in our oil. A couple of generations ago we spent a lot less energy drilling, pumping, and distributing than we do now. In the 1940s we got about 100 barrels of oil back for every barrel of oil we spent getting it. Today each barrel invested in the process returns only ten, a calculation that no doubt fails to include the fuel burned by the Hummers and Blackhawks we use to maintain access to the oil in Iraq.

1940-ben 1 kalória foszilis tüzelőanyaggal 2,3 kalória élelmet állítottunk elő. 1974-ben 1 kalória foszilis tüzelőanyaggal már csak 1 kalória élelmet állítunk elő. 1974 után pedig már senki sem mérte ezt az arányt.
1940-ben 1 hordó olaj energiájával felszínre hoztunk 100 hordó olajat. Manapság 1 hordónyi olaj energiájával csak 10 hordónyi olajat nyerünk. Ebben a számításban nincs benne a az olajmezők biztosítását ellátó hadsereg által elpuffogtatott üzemanyag.

There is another energy matter to consider here, though. The grinding, milling, wetting, drying, and baking of a breakfast cereal requires about four calories of energy for every calorie of food energy it produces. A two-pound bag of breakfast cereal burns the energy of a half-gallon of gasoline in its making. All together the food-processing industry in the United States uses about ten calories of fossil-fuel energy for every calorie of food energy it produces.

a gabonafélék emészthető formába öntése szintén energiát igényel: általánosságban 1 kalória gabonából előállított élelem 4 kalória energiát fogyaszt. Egy 1 kg-os reggeli gabonapehely előállításához 2 liter benzin energiája szükségeltetik (szállítást nem számolva)

4. oldal

This explains why the energy expert David Pimentel is so worried that the rest of the world will adopt America's methods. He should be, because the rest of the world is. Mexico now feeds 45 percent of its grain to livestock, up from 5 percent in 1960. Egypt went from 3 percent to 31 percent in the same period, and China, with a sixth of the world's population, has gone from 8 percent to 26 percent. All of these places have poor people who could use the grain, but they can't afford it.

Ha a gabonát állateledelként használjuk, akkor a gabona energiájának csupán 10%-át esszük meg hús formájában (az energia többi része a csontozat, tollazat, ...stb-re fordítódik, az energia másik része pedig egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy szerencsétlen jószág körbe-körbe szaladgáljon)
Mexico 1960-ban gabonájának 5%-át fordította állateledelre, ma 45%-ot. Egyiptom 3%-ról 31%-ra, Kína 8%-ról 26%-ra a gabona állateledel-részesedését ugyanezen időszakban.

http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=223

Statisztikák a villamosenergia rendszeröl.

Mondjuk ahogy számolta,ha a földgázt ki akarnánk váltani jelenlegi fogyasztói szokások melett,akkor kellene 20-30 GW-nyi erőművi kapacitás....

Mentségükre szóljon,hogy jelenleg könyebb az ami kormánytol megszerezni a magyar energiafogyasztás adatait , mint a magyartol...

http://www.fe.doe.gov/international/hungover.html

Imhol a forrásom.Vannak üzemanyagtipus szerinti bontások is.

"In the United States, the ratio of CEOs' earnings to the average American wage rose in just over a decade from 40 times to 400 times."

Ezek ma a tendenciák. Az egyenlőtlenségek exponenciálisan növekednek.

http://www.openmoney.org/play/unequal.html

A szám amit te írsz az erőművel vegyiparral exporttal együtt lehet, és az export nem kicsi.

http://www.tricorpusa.com/conversions.html
(mértékegysgéváltó)

http://www.ers.usda.gov/publications/aer721/
(a kukoricábol való ethanolelőállítás energiamérlege)

Ezek alapján a kukoricábol való ethanolelőállítás 0,8 egység energiábol csinál 1 egység energiatartalmú ethanolt.
Vannak módszerek,amiböl akár fábol is lehet ethanolt előálítani,de mivel az ethanol kkonverzió energiaigénye 60%-a a teljes folyamatnak,és alacsonyabb energiatartalmú cuccnál ez fajlagosan magasabb,így kukoricaszár felhasználása esetén valószíűleg nem jön ki az 1:1-es energiamérleg sem.

hopsz,most veszem csak észre,hogy az energiaegyensúlyba beleszámolták a melléktermékként keletkező energiát.Így viszont az arány 1:1 tényleg.

http://www.tricorpusa.com/conversions.html
(mértékegysgéváltó)

http://www.ers.usda.gov/publications/aer721/
(a kukoricábol való ethanolelőállítás energiamérlege)

Ezek alapján a kukoricábol való ethanolelőállítás 0,8 egység energiábol csinál 1 egység energiatartalmú ethanolt.
Vannak módszerek,amiböl akár fábol is lehet ethanolt előálítani,de mivel az ethanol kkonverzió energiaigénye 60%-a a teljes folyamatnak,és alacsonyabb energiatartalmú cuccnál ez fajlagosan magasabb,így kukoricaszár felhasználása esetén valószíűleg nem jön ki az 1:1-es energiamérleg sem.

mutragya ugyben tegnap nezelodtem az interneten.
talaltam is egy jo oldalat,
International Fertilizer Industry Association

ilyen jokat lehet benne olvasni:
The entire fertilizer industry uses less than 2% of world energy consumption, and this is overwhelmingly concentrated in the production of ammonia. The ammonia industry used about 5% of natural gas consumption in the mid-1990s.

AMMONIA

About 97% of nitrogen fertilizers are derived from synthetically produced ammonia, [...]

Approximately 4% of total annual natural gas consumption in the USA and West Europe is used to produce raw materials, especially ammonia. In some countries, however, the use of gas for ammonia production accounts for a large proportion of national gas consumption. In India, for example, this proportion is roughly 40%.

FOSZFOR

In 1998, the US Geological Survey estimated that world phosphate rock reserves amounted to about 11 billion tonnes, with a larger reserve base of about 33 billion tonnes. These reserves are concentrated in Morocco.
Almost all phosphate fertilizers are derived from phosphate rock.
( a rohadt arabok, nem eleg nekik az a sok olaj meg foldgaz! meg egy ilyen mazlista nepet!:)

Ez igazáábol az energiaigény szempontjábol érdekes.Ugyannis úgy tűnik,hogy a világ energiaigénye növekszik,olyan alapvető területeken is mint a mezőgazdaság,miközben az olajkitermelés néhány véen belül(vagy lehet hogy most) növelhetetlenné válik.
Ez a kettő pedig éhinségeket előrevetítő kombináció.

Bár jobban végiggondolva,inkább kína lehet esélyesebb.Nem is a kajaprobléma miatt,hanem mert a yüan árfolyamának leszakítása a dollárol csökkenti a kivitelt,ami megakaszthatja a gazdasági növekedést.Bár még ekkor is szükség lenne egy jó kis viszaesésre az árfolyamok letörésének érdekében,illetve kérdés hogy lehet-e olcsobban pótolni a kínai árukat(szerintem nem).

Na,ez egy komplex probléma.Mindenesetre továbra is versenyző marad kína.

lehet, hogy a 20. század elején megindult valami középosztályféleség kialakulása, de az I. Világháború után megfordult ez a trend, mint erre bátorkodtam utalni: minimálbér alkotmányellenes, adócsökkentés, ami a gazdagoknak kedvezett, tovább polarizálva a társadalmat.
A válság 4 eleme közül ez azonban a kevésbé fontos, csak azért emeltem ki, hogy rámutassak az akkori idők és a mostaniak közötti hasonlóságra.

"kisebb nagyobb tultermelesi valsagok folyamatosan jelen voltak a 19. szazadban. "

az 1929-1933-as válság jelentőségét az adja, hogy ez volt az első hosszan tartó globális - egész világot érintő válság. Az jövőben hasonlóakra lehet számítani.

"a 29es valsag keresleti sokk volt, az olajarrobbanas kinalati sokk."

a '29-es válság a felső 0,1% hozzánemértése és gyarlóságának következménye

"inkabb a 70-es evekbe kell nezni modellert, ha olajvalsagot akarsz elemezni."

az emberi hülyeséget és gyarlóságot akarom elemezni. Helyes a meglátásod: az idő előrehaladtával ez folyamatosan növekszik.

Einstein mondotta volt:
"Két dolog végtelen: az emberi hülyeség és az Univerzum - bár az utóbbiról nem vagyok teljesen meggyőződve."

Is China's Growth Real and Sustainable?

Kínában gyakorlatilag nincs környezetvédelem. A globális felmelegedés, elsivatagosodás, savas eső őket is érinti.

CHINA'S SHRINKING GRAIN HARVEST

"After a remarkable expansion of grain output from 90 million tons in 1950 to 392 million tons in 1998, China's grain harvest has fallen in four of the last five years—dropping to 322 million tons in 2003. For perspective, this drop of 70 million tons exceeds the entire grain harvest of Canada."

Évek óta csökken a termelés.

"Reversing the fall in grain production will not be easy even with China's newly adopted economic incentives. Each trend that is shrinking the grainland area has a great deal of momentum. Reversing any one of them would take an enormous effort. Reversing all of them is inconceivable. If the new economic incentives should coincide with unusually favorable weather this year, a modest upturn in grain production might result, but it will likely be only temporary."

A folyamatot lehetetlen megfordítani.

"Barring an economic collapse, China soon will be forced to turn to the world market for massive imports of 30, 40, or 50 million tons per year. This comes at a time when world grain stocks are at their lowest level in 30 years and when U.S. farmers are losing irrigation water to aquifer depletion and to cities. Among other things, this means that the surplus world grain production capacity and cheap food of the last half-century may soon be history. Higher food prices could become a permanent part of the economic landscape. Adjusting to these higher food prices could become a dominant preoccupation of governments in the years ahead.

When China turns to the world market, it will necessarily turn to the United States, which controls nearly half of world grain exports. This presents an unprecedented geopolitical situation in which 1.3 billion Chinese consumers who have a $120-billion trade surplus with the United States—enough to buy the entire U.S. grain harvest twice over—will compete with Americans for U.S. food, likely driving up food prices for the United States and the world.

Moving grain from the United States to China on the scale that is needed will likely involve loading two or three ships every day. The long line of grain-laden ships that may soon stretch across the Pacific will bring these two countries closer together economically, but managing the flow of grain to optimize the benefits for people in both countries will not be easy. It could become one of the major U.S. foreign policy challenges of this new century. "

Kína a kereskedelmi többletét arra fogja fordítani, hogy az USA-ból importálja a gabonát, kukoricát. Ez felnyomja majd az árakat is rendesen. Kérdés, hogy lesz-e elég mennyiség exportra, hogy etessük az éhes szájakat, és hogy az átlag amerikai mennyit hajlandó fizetni a kajáért. Szerintem szigorú kvótákat fognak bevezetni, hogy a belső piacon stabilizáják az árakat.

Kurva drága ahhoz hogy kisfelhasználó megvehesse, de biobrikett gyártó cégnek jó lehet.

Ez amúgy azért van, mert biatorbágy ugyanannyira van a belvárostól mint lőrinc, de mondjuk 20 lámpa helyett csk 5-6 lámpa van összesen.

Vonatközlekedésnél kb ugyanannyi a biatorbágy déli, mint pestlőrinc-nyugati, 20 perc, ami persze veri a buszt és a kocsit is.

Imhol brikettprés a szalmádhoz.:-)

Linkeket raktam be korábban ebbe a topikba.

Mondjuk az áram ára már 30%-ot felment az energiafogyasztók havilapja szerint a hoszabb távú kötéseken a berlini áramtözsdén.

Pl. a Mohi npp-3/4 1,36 milliárd $-böl befejezhető

Utánanézek ennek a témának, mert nagyon érdekel, és ha már egyszer az olajiparban dolgozom, miért is ne:)

Műtrűgya nélkül nagyon szerény mennyiségű metanolt tudsz termelni...Nagyjábol fele-harmadannyit mint anélkül.Ami annyit jelent,hogy vagy kaja,vagy a mainál szerényebb mennyiségű üzemanyag.

ertsd meg, 1929-ig az egesz tortenelemben az volt a norma, hogy voltak kurva gazdag emberek, meg napi 18 oraban robotolo munkasok, parasztok, rabszolgak. egyszeruen igy mukodott a vilag, mindenki ehhez volt hozzaszokva.
a XX. szazad elejen azonban a modern ipar olyan hatasfokra emelkedett, hogy sokkal tobb arut tudott eloallitani, mint amit az evezredek alatt kialakult fogyasztasi szerkezet fel birt volna emeszteni. es kialakult a kozeposztaly, ami nem volt elotte sohasem.

hitelvalsag, reszvenybuborek: nem a 29-es valsag volt az elso reszvenybuborek. 1846-ban teljesen hasonlo felfuvodas volt a nagy vasutepitesek miatt, az 1880-as evekben az elektromos reszvenyekert oltek egymast az emberek. 1990es evekben az internet es a szamitastechnika csinalt buborekot. a 18. szazadban a tulipanhagymabol csinaltak buborekot:)
kisebb nagyobb tultermelesi valsagok folyamatosan jelen voltak a 19. szazadban.

a 29es valsag keresleti sokk volt, az olajarrobbanas kinalati sokk. a kettot nem erdemes osszekeverni, inkabb a 70-es evekbe kell nezni modellert, ha olajvalsagot akarsz elemezni.

Jómagam például biatorbágyról hamarabb beérek munkába a belvárosba, mint pestlőrincről, bárhogy is megyek, akár kocsival, akár BKV-val.

Rossz ez az okfejtésed, egy kellően kivitelezett biohház akár még az üzemanyag egy részét is megtermelheti (metánt például) Ezeket a földház városokat fel leht fűzni például vasútvonal mellé, mindenki eléri mondjuk 10 perc gyaloglással.

"It's a long journey from the wellhead to the gas pump, and the cost of making a gallon of gasoline varies a lot by producer," Vital said. "Generally, if we're looking at $2.10/gal gasoline, about 45% (or 95¢), goes toward the cost of crude; 23% (or 48¢), to federal, state, and local taxes; 22% (or 46¢) to the refiners; and 10% (or 2¢) to distributors and marketers."

She added, "In response, US refining margins have averaged over $10/bbl so far in the second quarter, which is up from about $6.30[/bbl] in the first quarter and $5.30[/bbl] last year, according to our estimates.

A Shell ismét csökkentette készleteinek szintjét

A shell Mexikói öbölben lévő 250 000 hordó/nap kapacitású olajvezetéke szivárgás miatt le lett állítva ,amiért az ami olaj tözsdei árai megindultak ismét felfele.

Véleményem szerint a jelenlegi olajárat az amik és kínaiak megnövekedett fogyasztása okozta,de ami sokkal fonosabb,hogy a világ olajiparábol eltüntek a tartalékok.
A shell vezeték leállása az USA fogyasztásának 1%-át,a világénak pedig 0,25%-át jelentette,de hogy ettöl megindultak felfele az árak(mint az iraki hasonló teljesítményű terminál felrobantása után) azt jelenti,hogy rövid távon nem fog szünni az árnyomás.

Két lehetőség van:
Vagy valaki nagyon gyorsan tud termelést növelni(ami valószínütlen)
Vagy valamelyik gazdaság megnyekken annyira,hogy legalább 1 millió hordóval lecsökkenjen a fogyasztása.Na,ez már valószínűbb.
Erre esélyes a kínai és az amerikai gazdaság lehet.Bár mivel a kínaiak megtehetik,hogy nagy áremelkedés esetén elvágják a jüant a dollártól,így csökkentve az olaj árát,a fő esélyes az ami gazdaság.

Igen.Ha a jüan elválik a dollártol,akkor semmi nem gátolja a kínai olajbehozatal tovább növekedését,ami viszont azt jelenti hogy az olaj ára addig növekszik,amig valaki padlót nem fog miatta.Mivel pedig a legnagyobb gogyasztó,és egyben a legnagyobb növekedést genergáló kína melett az usa,így sok esélyes nem lehet...

Ahogy láttok,a közel kelettöl kezdve az oroszokon át kanadáig mindenkinek a szénhidrogéniparban nagy befektetésekre van szüksége a termelés növeléséhez.Ez szintén valószínűtlenné teszi a termelés gyors növekedését.

Na,döljünk hátra és tipeljünk,hogy ki fog kiesni a versenyböl.Én az USA-ra teszem meg tétemet.

Itt regisztrálhatja magát

szerintem ez 1 elég kemény kijelentés.

A 29-es válság fő okai:
- egyenlőtlen és igazságtalan elosztás (a felső 0,1% birtokolt annyit mint az alsó 41%)
- túlságosan hitelcentrikus - ebből következően túlságoan felhevült és instabil gazdaság
- pilótajáték a tözsdén - 1928 szeptembere és 1929 szeptember között megduplázódott a tözsdeindex, hitelre lehetett részvényt venni, a nyereségből törlesztettek, a brókerek részesedése a kezdeti 5%-ról felment 20%-ra.
- kapzsiság és fösvénység: a tőzsdekrach csak az első domino leborulása volt. Ezt meg lehetett volna állítani, de a felső 0,1%-ot ez nem érdekelte. A dominok leborulása folyamatos volt: 1930-ban még "csak" 5 millió munkanélküli volt, 1932-ben már 13 millió.
A felső 0,1% csak ráült az aranyára, és onnan nézte, hogyan döglődik a plebs. Aztán amikor már kezdett bezárni az egész ország, akkor hajlandóak voltak lépni - de csakis azért, mert már saját körük is veszélyeztetve volt.

Az igaz ugyan, hogy a teljes kilábalás a válságból a háborúnak köszönhető, azonban úgy állítani be a háborút mint szügséges rosszat, az nagyon álságos. Háborús készülődés folyamán a felső 0,1% hajlandó "áldozatokra" és beindít egyfajta termelést - de ez a termelés nem boldogítja a népet, hiszen éppenséggel el akarja pusztítani egy másik ország plebs-ét, miközben a másik ország 0,1%-a éppenséggel ennek az országnak a plebsét szeretné elpusztítani.

A két ország 0,1%-a közben jól megvan egymással, lásd a Bush family és a Hitler közti kooperációt, vagy a Bush és a Szaudok közötti kiváló együttműködést.

Háziolvasmány:

Main Causes of the Great Depression

According to a study done by the Brookings Institute, in 1929 the top 0.1% of Americans had a combined income equal to the bottom 42%

1929-ben a felső 0,1% jövedelme egyenlő az alsó 42% jövedelmével.

Ma is errefelé haladunk. A Bush féle adóreform fele a felső 1% zsebében landolt, másik 49%-ot megkapta a felső 10%, és a plebs megkapta a maradék 1%-ot. A Bush hunta mondása az, hogy ha a gazdagok még gazdagabbak lesznek, akkor áldoznak a jólétre és teremtenek munkahelyeket. A gyakorlat azt mutatja, hogy a GDP szépen alakul, a munkahelyeket még statisztikailag is nehéz feltrubózni.

Andrew Mellon, Coolidge's Secretary of the Treasury, was the main force behind these and other tax cuts throughout the 1920's. In effect, he was able to lower federal taxes such that a man with a million-dollar annual income had his federal taxes reduced from $600,000 to $200,000. Even the Supreme Court played a role in expanding the gap between the socioeconomic classes. In the 1923 case Adkins v. Children's Hospital, the Supreme Court ruled minimum-wage legislation unconstitutional

1926-ban adócsökkentés a gazdagoknak. Az 1 milliós bruttó jövedelmű adóterheit lecsökkentették 600.000$-ról 200.000$-ra. 1923-ban a minimálbért alkotmányellenesnek mondta a Legfelsőbb Bíróság.

Three quarters of the U.S. population would spend essentially all of their yearly incomes to purchase consumer goods such as food, clothes, radios, and cars. These were the poor and middle class: families with incomes around, or usually less than, $2,500 a year. The bottom three quarters of the population had an aggregate income of less than 45% of the combined national income; the top 25% of the population took in more than 55% of the national income. While the wealthy too purchased consumer goods, a family earning $100,000 could not be expected to eat 40 times more than a family that only earned $2,500 a year, or buy 40 cars, 40 radios, or 40 houses.

Túltermelés az egyenlőtlen elosztás miatt. Ha a gazdagnak 40-szer akkora jövedelme van mint a szegénynek, akkor a gazdag nem fog 40-szer annyit enni mint a szegény és nem lesz 40 autója, 40 rádiója, stb. - azaz a pénz nem kerül vissza a gazdaságba.

One obvious solution to the problem of the vast majority of the population not having enough money to satisfy all their needs was to let those who wanted goods buy products on credit. The concept of buying now and paying later caught on quickly. By the end of the 1920's 60% of cars and 80% of radios were bought on installment credit16. Between 1925 and 1929 the total amount of outstanding installment credit more than doubled from $1.38 billion to around $3 billion

Hogy a szegény se maradjon ki a buliból - kitalálták a hitel-intézményt. A '20-as évek végére az autók 60%-át és a rádiók 80%-át hitelre vették, 1925 és 1929 között a kinnlevőségek 1,38 milliárd dollárról 3 milliárdra nőttek.

This strategy created artificial demand for products which people could not ordinarily afford. It put off the day of reckoning, but it made the downfall worse when it came. By telescoping the future into the present, when "the future" arrived, there was little to buy that hadn't already been bought. In addition, people could not longer use their regular wages to purchase whatever items they didn't have yet, because so much of the wages went to paying back past purchases.

Ez a hitelintézmény a "jövőt a jelenbe hozta", de sokkal keményebbé tette a kijózanodást.

Maldistribution of wealth within our nation was not limited to only socioeconomic classes, but to entire industries. In 1929 a mere 200 corporations controlled approximately half of all corporate wealth

1929-ben 200 cég kezében volt a gazdaság fele.

The fundamental problem with the automobile and radio industries was that they could not expand ad infinitum for the simple reason that people could and would buy only so many cars and radios. When the automotive and radio industries went down all their dependents, essentially all of American industry, fell. Because it had been ignored, agriculture, which was still a fairly large segment of the economy, was already in ruin when American industry fell.

A húzóágazat az autóipar és rádió. A növekedésnek azonban fizikai korlátai voltak/vannak.

Mass speculation went on throughout the late 1920's. In 1929 alone, a record volume of 1,124,800,410 shares were traded on the New York Stock Exchange. From early 1928 to September 1929 the Dow Jones Industrial Average rose from 191 to 381. This sort of profit was irresistible to investors. Company earnings became of little interest; as long as stock prices continued to rise huge profits could be made. One such example is RCA corporation, whose stock price leapt from 85 to 420 during 1928, even though it had not yet paid a single dividend. Even these returns of over 100% were no measure of the possibility for investors of the time. Through the miracle of buying stocks on margin, one could buy stocks without the money to purchase them. Buying stocks on margin functioned much the same way as buying a car on credit. Using the example of RCA, a Mr. John Doe could buy 1 share of the company by putting up $10 of his own, and borrowing $75 from his broker. If he sold the stock at $420 a year later he would have turned his original investment of just $10 into $341.25 ($420 minus the $75 and 5% interest owed to the broker). That makes a return of over 3400%! Investors' craze over the proposition of profits like this drove the market to absurdly high levels. By mid 1929 the total of outstanding brokers' loans was over $7 billion; in the next three months that number would reach $8.5 billion. Interest rates for brokers loans were reaching the sky, going as high as 20% in March 1929. The speculative boom in the stock market was based upon confidence. In the same way, the huge market crashes of 1929 were based on fear.

pilótajáték a tőzsdén.

Prices had been drifting downward since September 3, but generally people where optimistic. Speculators continued to flock to the market. Then, on Monday October 21 prices started to fall quickly. The volume was so great that the ticker fell behind. Investors became fearful. Knowing that prices were falling, but not by how much, they started selling quickly. This caused the collapse to happen faster. Prices stabilized a little on Tuesday and Wednesday, but then on Black Thursday, October 24, everything fell apart again. By this time most major investors had lost confidence in the market. Once enough investors had decided the boom was over, it was over. Partial recovery was achieved on Friday and Saturday when a group of leading bankers stepped in to try to stop the crash. But then on Monday the 28th prices started dropping again. By the end of the day the market had fallen 13%. The next day, Black Tuesday an unprecedented 16.4 million shares changed hands46. Stocks fell so much, that at many times during the day no buyers were available at any price.

Szeptember 3-tól lefelé mentek az árak, de volt még optimizmus. Október 21-e, hétfő. Hatalmas forgalom mellett zuhannak az árak. Rémület. Kedd, szerda - stabilizálódás jelei. Október 24-e, Fekete Csütörtök. Zuhanás. Itt már a nagybefektetők döntöttek úgy, hogy kiszállnak a buliból. Pénteken és Szombaton pár jóérzésű bankár látta a következményeket, és megpróbálták megállítani a dolgokat, de csak hatalmasat buktak. Hétfő újabb zuhanás, és jött a Fekete Kedd, amikorra már teljesen eltűntek a vásárlók a porondról.

This speculation and the resulting stock market crashes acted as a trigger to the already unstable U.S. economy. Due to the maldistribution of wealth, the economy of the 1920's was one very much dependent upon confidence. The market crashes undermined this confidence. The rich stopped spending on luxury items, and slowed investments. The middle-class and poor stopped buying things with installment credit for fear of loosing their jobs, and not being able to pay the interest. As a result industrial production fell by more than 9% between the market crashes in October and December 1929

összefoglalva: az 1929-1933-as válság főbb elemei:
- egyenlőtlen jövedelem elosztás,
- felhevült, instabil gazdaság,
- beindító esemény - tőzsdekrach
- a felső 0,1% kapzsisága és 4 évig tartó tétlenkedése, hogy kijavítsák az általuk elcseszett gazdaságot.

Mára lassan összejönnek a fenti feltételek. Beindító eseménynek megteszi az olajár-robbanás is, a tözsdekrach jön magától. A helyzet azonban sokkal rosszabb mint akkoriban, mert akkor volt bőven energia, nyersanyag, csak a gazdasági rendszer szorult egy kis finomhangolásra, manapság pedig teljesen át kell majd rendezzük az életről kialakult felfogásunkat.

Lehetne csinálni olyan városokat, ami úgy nézne ki mint egy dimbes dombos ligetes erdő:)

Ha fogsz 100 HUF-t és beteszed "A" bankba, akkor "A" 20%-os kötelező fedezet mellett 500 HUF-t kölcsönyt nyújthat egy XY személynek. Ez a pénz átvándorolhat egy "B" bankba. Ott ez új betétként jelentkezik, amit ismét fedezetként használnak. "B" bank kölcsönad 2500 HUF-t z-nek. Ezt kell tovább iterálni.

UK:

"The money supply in 1971 was just under Ł31 billion. At the end of the third quarter of last year, it was about Ł665 billion. In 25 years it has grown by a staggering 2,145 per cent. Where has the money come from? Interestingly, the Government have only minted a further Ł20 billion in that time. It is the banks, the building societies and our commercial lenders who have created the balance of Ł614 billion. If this rate of growth is projected over the next 25 years, the money supply in 2022 will be over Ł14,000 billion."

A pénz mennyiség exponenciálisan növekszik, jelentősen leelőzve a tényleges gazdasági növekedést. Ha a rengeteg pénz elvándorol a gazdaságba, akkor jön az infláció.

http://www.prosperityuk.com/prosperity/articles/earl.html

Szerintem ez így nincs jól. A hiteleknek fontos gazdaságélénkítő szerepe van, de hogyha eljelentéktelenedik a pénz szerepe a hitelek mellett, akkor nagyon labilis lesz a gazdaság. Könnyen beindulhat egy dominoeffektus - ahol a körbetartozások miatt az egyik szereplő bukása sorba ledöntheti az összes többit.

'Only nuclear power can now halt global warming'

Global warming is now advancing so swiftly that only a massive expansion of nuclear power as the world's main energy source can prevent it overwhelming civilisation, the scientist and celebrated Green guru, James Lovelock, says.

Egy földházat úgy meg lehet építeni, hogy nem is kell fűteni. Sőt világítás is alig kell hozzá.
A panel persze tényleg jóval hőtakarékosabb, de más szempontból viszont pazarlóbb, több vilanyvilágítás, légtechnika, ilyesmik.

Így is elég nagy hacacáré van az atomerőművek kapcsán - elsősorban a sugárzó hulladékok miatt. Oszt ha ez a hidrogénbombás bitumenkitermelés megvalósulna, érdekes lenne a sugárzó olajat autóba tölteni, majd szétpuffogtatni a levegőbe.

Ezek min-mind költségek.

Tehát itt gyakorlatilag az a probléma,hogy az olajos társadalom és az olaj nélküli között mekkora a különbség.

Az emberek arébb tudnak költözni,de a költözés sebeségének gátat szab a lakásállomány jelenlegi amortizásiós szintje,amit ha felgyorsítasz,akkor arányosan többe fog kerülni a lakosság mobilitásának növelése.(arányosan átmenetileg meg kell növelned az építőipar méretét).

Egyértelmű hogy az ami gazdaság jelenlegi szerkezet alkalmatlan a hoszabb távú fenmaradásra.
A gondom igazábol az,hogy a magyar gazdaság szerkezete viszont kezd közeledni az ami felé(útberúházások,a vasútvonalak fejlesztésének elmaradása,a lakoság migrációja kertvárosokba),ami növeli a fentartható szintre való átmenet sokját.
Mertugye,utálja mindenki a panelt,de meg kell vele békélni hogy ez a jövő házépítési formája.
De ha panelben élsz majd az usa-ban,akkor minek mentél ki oda?

Valami ilyasmi van a háterében annak,hogy az amik jobban félnek az olajnélküli élettöl,mint az ördögtöl.

Mertugye a mobilitás másik oldala,hogy az ott lévő németek,oroszok,kínaiak baj esetén mobilan haza tudnak menni....Vagy átmenni angliába.

Szerintem pedig ha megkérdeznénk egy közgazdászt,akkor az azt mondaná hogy a SUV helyett a sétálás roszat tesz a gazdaságnak.A SUV kevesebbet amortizálódik , tovább elég,a polgár nem fogyasztásal vagy munkával tölti az idejét...Hiszen a gépkocsik pont a közlekedési ídőt csökkentik (a tömegközlekedéshez képest is),amit hasznosabb dolgokra lehet elkölteni.
Továbbá csökken a polgárok mobilitása,szűkül a munkaerőpiac,csökken az gyártások központosítási lehetősége ami növeli a termékek egységárát hozáadott érték nélkül...
Persze az is igaz,hogy így csökken a fogyasztás(a sarki fúszeresnél az ember kevesebbet költ),így növekszik a megtakarítás,ami forrást jelent nagyobb beruháásokra.Csak mondjuk az usa gazdasága gyakorlatilag a fogyasztásra épül,tehát ez az átmenet hasonló sokkot idézhet elő mint a múlt század elején a nagy gazdasági válság volt.

Amúgy nem hülyeség ez a nyári szabadság:)

Az a tudás a fontos, hogy mit és milyen mennyiségben é sminőségben kell megvenni egy jó erőműhöz és azokat hogy kell összerakni.

De ez igaz minden egyéb gyár esetére is.

Tehát ma a légkondik energiájának nagy része egy átlag irodába a pc által termelt hő elvonására megy el(pontosabban:legföbb hőforrás az ablak,aztán a nem megfelelő szigetelés,a pc és az ember).

Tehát az általad felvázolt scenarióban
mai állapot:
külkerhiány :500 milliárd
GDP növekedés:évi 500 milliárd
Energiakiváltás:
Külkerhiány:évi 700 milliárd
GDP növekedése:300 milliárd.

Jelenleg ha van 100 000 dolcsid,csinálsz egy vállalkozást,ami évente hoz x hasznot.Ha a vállalkozásod energiaigénye további 100 000 $-etigényel ,akkor viszont nem fog több hasznot hozni mint az első,olcsó energiás scenario,sőt,a megnövekedett költségek miatt lehet hogy piacképtelen lesz a terméked.Így viszont az éves hasznod a befektetett öszeg után felére esik.
Mondjuk legyen egy kolbászsütőd.Az olcsó földgázal sütöd a kolbászokat,így tudsz 10 000$-es befektetésel évi 1000 $ hasznot elérni.Ha viszont kell építened egy atomerőművet a kolbászsűtőd ellátására,akkor 20 000-es befektetést csinálsz,viszont a forgalmad nem fog növekedni,mivel nincsen a földgázhoz képest semmi hozáadott értéke a termékedhez.
Tehát ha az első esetben évi 10 000 $ befektetésel,évi 20 000-es forgalommal elérsz évi 1000 $ hasznot(33%-os amortizáció),akkor 20000 $-es befektetésel évi 2333$-es veszteséget hozol össze.A terméked viszont nem lesz versenyképes a földgázas termékkel,mivel nem lesz hozáadott értéke.

A mai napon ismét - idén immár negyedszer - csökkentette bizonyított olajkészleteit a világ harmadik számú piaci szereplője, a Royal Dutch/Shell. Ezzel a 2002-es éves jelentésben szereplő adatokhoz képest már 4.47 mrd hordós eltéréssel kell számolni (áprilisban ebből 4.35 mrd volt ismert).

Mindemellett az óriásvállalalat részvényei sem Londonban, sem Amszterdamban nem mutattak érdemi elmozdulást:

- a befektetők számítottak arra, hogy folytatódnak a felülvizsgálatok
- az első, sokkoló bejelentéshez képest a többi korrekció mértéke elenyészőnek mondható
- az újabb módosításnak semmilyen hatása nem lesz cash flow-szinten

A szakértők szerint a botrány nemcsak a Royal Dutch/Shell, hanem az olajipar más vállalatai esetében is aláásta a számviteli értelemben alkalmazott kimutatásk iránti bizalmat.

Az intézményi befektetők jelentős portfolió-átcsoportosítást hajtottak végre az elmúlt hónapokban: olajipari részvényeket adtak el és a nyersolajat vásároltak.

Kérdés: magánemberek is befektethetnek nyersolajba, vagy csak cégek? Ha igen, akkor hogyan?

Akár meg is fordíthatjuk a gondolatmenetet. Szerintem egy multi nem biztos, hogy olyan országba telepíti a gyárait, amelyik GDP-jének hatalmas részét high-tech hadseregre költi, így a plebs vásárlóereje ezzel arányosan csökken. Ellenség pedig sehol, néha kreálnak egy ellenséget - Irak - de minden csilli-villi szuper technológiájuk ellenére még mindig nem nyertek semmit - illetőleg megnyerték a jogot, hogy havi 5 milliárdot kiperkáljanak az otttartózkodásuk finanszírozására. A high-tech pedig éppenséggel visszafelé sült el: fényképek és videofelvételek igazolják, hogy embereket kínoznak, eskövőket bombáznak. Az 50 év alatt felépített imidzsüket sikerült lerombolni egy ilyen hadművelettel. Ezt visszacsinálni újabb 50 év kellene, de erre aligha kerül már sor.

De ebben szvsz az energiafogyasztás a legkisebb probléma. A fő kérdés szvsz nem az hogy honnan vegyük a jövőben az energiát (Pl. itt van a Föld mellett mindjárt a nap ami gyakorlatilag korlátlan erőforrás és csak pénz és technológia kérdése a kiaknázása, a technológia kifejlesztése pedig politikai akarat). Szóval szvsz ez az egész nem igazán technikai hanem politikai kérdés: igen jó buli az olajbiznisz sok embernek az olajipartól az autóiparon, fosszilis erőművek üzemeltetőin át a politikusokig.

(nézd,én csak egy parlagi gépész vagyok,és kötvények meg valuták helyett ilyenkor emberi és gépi erőforrásokban gondolkodok.És biz ezekböl messze nem állunk olyan jól,mint gondolnád).

Egyszerűen a jelenlegi kapacitások min 70%-osan vannak kihasználva az erőművi iparban.Ha most új beruházásokat akarsz indítani,akkor elöbb a gépipart kell nagyon keményen megnövelned,valahonnan a magasan képzett szakembereket előszedned.(mo.-n talán van 10 ember,aki még tudja hogy hogyan kell generátort gyártani,de a többi ország sem áll jobban).
A legközelebbi hely errefele pl. csehországban van,ahol tudsz generátort gyártatni.Erősűramú elektromos gépek gyártásához berendezéseket a világon pár cég gyárt.Ha akarsz egy új trafógyárat,akkor a német Georg szállíthat neked vasmagvágót,a svájci Micafil meg vákuumkályhát....(az indiaiak is töllük vettek,tehát nem túl nagy ezek piaca).A generátorok kiegyensúlyozásához a német Schenk gyárthat gépet.
De már ha 300
Európában trafó fokozatkapcsolókat öszesen 3 cég gyárt.
Honnan veszel gyárakat és embereket?Egy nyomi gyár felépítése min. 2 év,de ha teljesen új gépek kellenek kitolódik ez akár 4 évre is.Az alálomások szerződéseit 2 évre kötik.Egy erőművet a döntéstöl számítva 4-7 év alatt készítenek el.

Az utobbi években a PC-k áramfogyasztása a teljesítményükkel arányosan nött.A következő generáció ha +200 wattot fog fogyasztani(a jelenlegi csúcsgépek gogyasztása 300 w),akkor a jelenlegi trendek szerint kell nekik gépenként évent (200*3$) min. 200 dollárt áldozni új erőművekre.Másképpen:amikor veszel egy új PC-t,akkor min.600$-be kerül a hozzá tartozó háttérkapacitás kiépítése atomerőműböl.(erőmű+áramelosztó).Persze a ha konzervatívabban számolunk,akkor a kapacitás kiépítése többe kerül,mint a számítógép.
Itt mo.-n az a szerencsénk,hogy gerinchálózatot és az erőműeket alaposan túlméretezték.De az usa-ban ez nem igaz,és ez ált az áramszünetek mögött is...

A hiánya nem nehézgépipari oldalon jön össze szerintem, hanem inkább könnyűipari oldalon.

A villanyt lehet Pl. atomerőműből is nyerni. Szvsz az hogy miből mennyi energiát nyerünk elsősorban gazdasági/politikai kérdés. Pl. nem tudom hogy az amcsiknál az elnökválasztási kampányt mennyire pénzelik olajcégek és hogy ezeknek mennyire jó üzlet ha az araboktól importálják az olajat ahelyett hogy más megoldásokat keresnének az olaj kiválatására.

Amúgy szvsz az amcsiknál van egy igen nagy erőforrás amit át tudnának irányítani erre a területre ha annyira nagyon akarnának: a hadiipari kutatások. Szvsz abból a pénzből amiből egy új harci repülőgép, esetleg még néhány új rakéta kifejlesztése összejön annyiból egész sok mident tudnának fejleszteni az energetika területén is, ha ez lenne a céljuk.

Tehát az amik jelenleg,az alacsony megtakarítási kedv miatt külföldröl tudnak gépeket venni,melyekkel meg tudják csinálni az eőműveiket.

Hogy is lehet....Most,amikor dollárt veszek tulajdonképpen abba fektetek be,hogy a jövőben az ami gazdaság gyorsabban növekszik,mit kereskedelmi hiány.
Namármost,itt az ami gazdaság növekedése a kulcs....Tehát amikor dollárba fektetek be,akkor abba a hitbe adom oda a forintomet(pontosabban a forintgazdaságban gyártott termékemet,vagy olyan gazdaságban gyártott termékemet amely a forintgazdaságal szemben hiánnyal rendelkezik) hogy a jövőben majd ami terméket kapok érte.Méghozzá többet,mint ma.Namármost,az energiatermelő gépek nem tudnak több exportot generálni....

Ha jól okoskodok,akkor a jelenlegi USa kereskedelmi szerkezet melett nem lehet külföldi töbletforrásokat felhajtani,az egyetlen megoldás a hazai fogyasztás mérséklése,a megtakarítási hajlandóság növelése,a beruházások felfuttatása.Viszont így csökken a fogyasztás,ami a gzadaság alapvető átalakulásával jár,illetve az életszínvonal csökkenésével.

Vélemény?

A költségek 60%-a az üvegház - de gondolom azt alkalmazni lehetne rendes kertészeti célú üvegházként is.

Érdekes dolgok vannak benne, most a számomra legérdekesebbet emelném ki:

A kanadai Iogen Enzim társaság a Shell 20%-os részesedése mellett bioetanol gyártó üzemet tervez.
800 ezer tonna szalmából 240 millió liter etanolt termel egy év alatt. Enzimekkel feltárják a cellulózt, többlépcsős hidrolízissel glükózzá alakítják és végől metanollá erjesztik.

No én ilyesmikre gondolok, magyarországon évente sokmillió tonna szalmaféleség keletkezik.
Legyárthatnánk belőle szeritnem a benzinszükségletünket, a maradékkal pedig lehetne javítani a földeket.

Bizony bizony. Ne felejtsd el hogy a közelünben van egy szép nagy időzített bomba amit úgy hívhatunk hogy arab világ. Ezek most úgy viszonylag jól elvannak, elég sok pénz folyik arra felé pont az olaj miatt. Most képzeld el hogy mi fog történni ha teszem azt elkezd radikálisan csökkenni az olaj iránti kereslet, mondjuk mert kiváltják fúziós erőművekkel vagy korszerűbb atomerőművekkel és üzemanyagcellás autókkal, vagy akkor ha elkezd elfogyni az olaj arrafelé. A gazdasági helyzetük szvsz néhány évtized alatt radikálisan leromlik, az az olaj amit a vegyipar fel tud venni szvsz az éhenhalásukhoz is kevés. Adva van tehát egy szép nagy éhező tömeg, akik ráadásul nem is kimondottan kedvelik a zsidó/keresztény kulturkört és fegyverrel is elég jól el vannak látva...

Nos, egy multi hosszú távra nem biztos hogy ilyen területre telepítené a gyárait...

2015 elött nem lsze demonstrációs példány.

A különböző újgenerációs atomreaktorok metszettel.

Ha van elég energiád akkor nem gond.Megnyomod a talajban a bitumen hőmérsékletét annyira,hogy kifolyan gyorsan a földböl.

U. S. Department of Energy
Nuclear Hydrogen Initiative Nuclear Hydrogen Initiative
February 2004

Goal of the Nuclear Hydrogen Initiative

The goal of the Nuclear Hydrogen Initiative is to
demonstrate the economic, commercial-scale
production of hydrogen using nuclear energy. If
successful, this research could lead to a large-scale,
emission-free, domestic hydrogen production capability
to fuel a future hydrogen economy.

Why Use Nuclear Energy to Produce Hydrogen?

Hydrogen offers significant promise as a future energy
technology, particularly for the transportation sector.
The use of hydrogen in transportation will reduce U.S.
dependence on foreign sources of petroleum, enhancing
our national security. Significant progress in hydrogen
combustion engines and fuels cells is making
transportation by hydrogen a reality.
The primary challenge to the increased use of hydrogen
as part of the Nation’s overall energy infrastructure is
the cost associated with its production, storage and
delivery. Hydrogen is the most common element in the
universe and can be produced from readily available
sources such as methane and water. However, existing
hydrogen production methods are either inefficient or
produce greenhouse gases. Nuclear energy has the
potential to efficiently produce large quantities of
hydrogen without producing greenhouse gases and
hence, to play a significant role in hydrogen production.

Developing an Integrated Hydrogen Program

The President’s Hydrogen Fuel Initiative is a new
research and development effort to reverse America’s
growing dependence on foreign oil and expand the
availability of clean, abundant energy. Hydrogen is
produced today on an industrial scale in the
petrochemical industry by a process of steam reforming,
using natural gas as both source material and heat
source.
Recent research conducted under the Department’s
Nuclear Energy Research Initiative (NERI) indicates
the possibility of hydrogen production through the
thermochemical splitting of water. Nuclear heat,
supplied to a hydrogen-producing thermochemical
plant through an intermediate heat exchanger, promises
high efficiency and avoids the use of carbon fuels.
Using very-high-temperature advanced reactors, such
as Generation IV gas-cooled or liquid metal-cooled
reactors, nuclear energy can produce hydrogen in very
large quantities consistently over long periods of time
without emitting greenhouse gases or other harmful
air emissions. The Department is also exploring several
other processes, including the high-temperature
electrolysis of water.
Significant research and development (R&D) will be
required in order to complete a commercial-scale
demonstration. The hydrogen production system and
heat transfer components, such as intermediate heat
exchangers, will require the evaluation and
development of high-temperature, corrosion-resistant
materials.
The Office of Nuclear Energy, Science and Technology
(NE) has developed a Nuclear Hydrogen R&D plan,
which defines the objectives and goals of the Nuclear
Hydrogen Initiative and identifies the R&D required
to deploy the most promising technologies.
As part of the President’s Hydrogen Fuel Initiative, the
Nuclear Hydrogen Initiative is being implemented in
close cooperation with programs in other DOE offices
that are conducting hydrogen R&D -- the Offices of
Energy Efficiency and Renewable Energy, Fossil
Energy, and Science. This cooperation eliminates
redundancy while ensuring that R&D is complimentary.
NE has also established substantial cooperation in this
area with its international research partners.

Program Highlights

The Nuclear Hydrogen Initiative addresses the need
for greater utilization of our energy resources by
developing energy conversion systems to economically
produce hydrogen for use in our national transportation
system.
Program milestones include:
• FY 2006: Complete a demonstration of
laboratory-scale thermochemical and high-temperature
electrolysis hydrogen production systems.
• FY 2010: Begin operation of a pilot-scale hydrogen
production system.
• FY 2013: Complete the final design of a
commercial-scale nuclear hydrogen production
system.
• FY 2014: Initiate construction of the
commercial-scale nuclear hydrogen demonstration
facility.
• FY 2017: Complete construction and checkout of
the nuclear hydrogen demonstration facility and
initiate demonstrate of commercial-scale hydrogen
production.

FY 2003 Accomplishments:

• A Nuclear Hydrogen R&D Plan was developed that
defined and prioritized the necessary R&D to
develop, design and construct hydrogen production
facilities.

FY 2004 Planned Accomplishments:

• Complete final designs for the baseline
thermochemical and high-temperature electrolysis
laboratory-scale systems.
• Prepare report identifying materials requirements for
baseline hydrogen production processes.
• Prepare report identifying potential applications for
membranes in nuclear-compatible hydrogen
production processes.
• Identify infrastructure requirements for the pilot plant
demonstration of hydrogen production processes.

FY 2005 Planned Accomplishments:
• Complete conceptual design and begin preliminary
design for the baseline thermochemical and
high-temperature electrolysis pilot plants.
Visit our web site: nuclear.gov

nem tud fejlődni, mert nincs hadserege amivel megvédené magát???

ez olyan nagyon kettős beszéd. Helyesen: nincsen hadserege, amivel megtámadhatna nyersanyagban gazdag országokat és elrabolhatná azok nyersanyagkincseit.

Ezt a kettős-beszédet már régen szóvá akartam tenni. Magyarországnak régen Hadügy-Minisztériuma volt. Aztán lett belőle Honvédelmi Minisztérium, de mióta a magyar katonák Irakban védik a hazát, azóta nemes egyszerűséggel Védelmi Minisztériumunk van - az Usák Ministry of Defense mintájára.

A lakosság 13%,az energiafogyasztás 17%,a GDP 37%-ot növekedett 1990-2000 között.
Tehát a GDP 2%-os növekedése hoza magával az energiafogyasztás cca. 1%-os növekedését.
Vagyis ha az energiafogyasztás 1%-os növekedése 1%-os gazdsaági növekedést jelent,akkor az energiaszektoron kívüli növekedés megegyezett volna a népesség növekedésével,feltéve ha 6$-w áron ki lehet váltani az olajat.Mivel szvsz ez egy optimista megközelítés(pont a szállítás miatt),inkább többe kerül ez az usa-nak.A fenti egyben azt is jelenti,hogy a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálása egy gazdaság növekedését blokkolni tudja.

Itt van eltemetve az EU-USA növekedési lehetőség különbség.
Az USA olaj nélkül sokkal lasabban képes növekedni mint az EU.

Erre utal indirekt módon a kyotói jegyzőkönyv aláírásának megtagadása,az olajjal kapcsolatos EU-USA nézetkülönbség,illetve a jelenlegi szabályozásbeli különbségek.

Józan belátás:
Számításaim szerint, 6$-w-os energiaár(ami atomerőművet feltételez) már magában felére tudja csökkenteni a gazdasági növekedést,ami az usa-ban vagy az életszínvonal stagnálását,vagy csökkenését hozza magával.Az eu pont a csökkenő népesége miatt abban az érdekes helyzetben van,hogy az energiaellátására kevesebbet kell költenie,és többet áldozhat a jólét növelésére hoszabb távon.

Azért ezek is a számok mövött vannak...

Az mindenesetre árilkodó,hogy egyrészt a magyar vasúthálózathoz képest az ami harmadolyan sűrű,és todtommal csak a New-York-Boston vonalvan villamosítva.

A kiöregedő lakosság pótlására fiatalok kellenek,akik viszont a korszerkezet miatt magnövelik az ösz-létszámot,ami növeli az ösz-energiafelhasználást.(munkahipotézis,végig kell gondonom az utolós állítást.)

azer ez 1 eleg kemeny kijelentes."

Ez valóban kemény, de nem szószerint értette. Azt akarta mondani vele, hogy a gazdag érclelőhelyeket csak egyszer lehet kibányászni. A keletkezett termékek egy részét vissza lehet forgatni, a többi azonban szétszóródik alacsony koncentrációban. Természetesen az alacsony koncentrációjú forrásokat is ki lehet majd aknázni, csak sokkal nehezebben, sokkal nagyobb energiabefektetéssel...

A bomlat_ kartács által szolgáltatott bitumenes info legfontosabb tanulsága: mindig a könnyebb kiaknázással kezdjük: előbb a könnyűolaj, aztán a nehézolaj könnyebbik fele, majd a nehezebbik fele, majd a bitumen - azaz itt is egyre több energiát kell befektetnünk, és egyre kevesebbet nyerünk. A népesség és az igények pedig folyamatosan növekednek.

Íme a fémekre vonatkozó eredeti Hubbert diagram:

Az usa a gazdasági növekedés érdekében az energiaforrásokat probálja olcson tartani,mivel (alapvető logika) így tartahót a legnagyobb mértékű gazdasűgi növekedés,ami nélmkül pedig a gazdaság megnekkyen(szvsz ez olyan,mint az internetes tözsdeboom volt:az emberek nem konkértumokat,hanem extrém növekedési lehetőségeket vásároltak úgy,hogy a cégek az adott pillanatban masszív veszteséget termeltek).

Európa ezzel szemben a növekedést beáldozva az energiafüggőség csökkentése melett szállít síkra(ami szinten kretén taktika,inkább nyomathatnák az atomot helyett.Bár a finnek csináltatják az új,1500 MW-s reaktorukat).

Namármost,az ue ilyen szempontbol a nagyobb népsűrüség és (paradox módon) a korszerütlenebb gazdasági szerkezet miatt előnyben van.(ezért nem is nagyon kapálozik a közel-keleti olajért).

Az usa-nak viszont itt van az achilles sarka.

Obj. 2*-es olajdrágulás az usa-ban 100%-osan érződik;míg az eu-ban az adók miatt ez 33%-os árváltozásnak felel meg.

(más kérdés,hogy viszont az állami újraelosztásnak így ekkor csökkeni kell,de ez nem hinném hogy rosz dolog lesz...)
De úgyanigy lehet említeni a vasút,tömegközelkedés és vasúti árúszállítás nagyobb volumenét,ami ráadásul főleg elektromos áramra épül,illetve a földgázforrásokhoz való könyebb hozáférést,továbá a gadzdaság fele energiaigényét...

Sőt,szerintem az legjobb módszer az lehetne,ha a hidrogént 500 celsius fölötti hőmérsékleten , direktbe vezetnék be a bitumenhomokba,ahol helyben végezhetné el a termikus krakkolást+hidrogénesítést+nyomásnövelést+hőmérsékletnövelést.

Tehát kellene legalább 10-40 év amíg a vasútháózat ki tudná váltani a jelenlegi úthálózat rendszert a jelenlegi szinten.

(adalék:egy átlag ami évente 50 km-et vonatozik,egy átlag angol 500-at).

továbbá a vasúti hálózatra alapozott gazdaság pont azt a dinamizmust csökkentené(föleg az USA esetében),amire szükség van a jelenlegi gazdasági fejlödési ütem fentartásához.

btw kanadaban talalhato a vilag bitumen keszletenek 81%-a, es perpillanat ok adjak a vilag uraniumtermelesenek 32%-at. parszaz tenyeszreaktor es hidrogengyarto uzem felepitesevel olajhatalomma valhatnanak.

A megszakított hajtáslánc csak olcsó szuperavezetős hajtás esetén lesz elképzelhető szvsz.

a hidrogennel kapcsolatban tokeletesen igaza van a faszinak. iszonyatos baromsag lenne raeroszakolni a nepekre a hidrogenautot. szerintem mar a metan is jelentosen csokkentene a kornyezetszennyezest, es elkerulnenk egy csomo problemat, ami a hidrogennel jelen van. raadasul amig metanbol gyartanak hidrogent, addig nevetseges a hidrogent tiszta uzemanyagnak nevezni. szerintem a helyes megkozelites az, hogy atomenergiaval hidrogent gyartani, es aztan nehezolaj felhasznalasaval metant, es azt tankolni az autokba. aztan ha a metannal eleg tapasztalat van, akkor lehet tovabbmenni a hidrogenauto fele.

2005 - laboratóriumi tesztek a hidrogén hatékony előállítására

2006 - egy 200kW-os (elektrolízis) és egy 500 kW-os (termokémiai) kísérleti üzem terveinek elkészítése; építkezés kezdete

2008 - kísérleti üzem elindítása

2009 - rendszer optimalizáció

2011 - rendszer optimalizáció bejefezése, kísérleti erőművek MW-os tartományba skálázása

2012 - kész tervek az új hidrogén termelő rendszerekről; építkezés kezdete.

2015 - elindul az első erőmű; (eddig a pontig folyamatosan csökken az atomenergia szerepe)

http://www.ne.doe.gov/briefings/Jun02_03%20ANS%20San%20Diego.pdf

Az eneriaárak kis mértékben estek

Itt Jó kis cikk az LNG jövőéröl.
A cikk szerzője szerint 2015-ben a föld LNG előállítója 6 fő körzet lesz:közel-kelet,oroszó,ausztrálisa,inonézia,tirindad és tobagó.Alapvetően ezek közül Tirindad és Tobagó jöhet szóba az USA-nak elviselhető áron.
Jó cikk az LNG jövőjéröl

Lots of Hot Air About Hydrogen
Express your opinion

© Joseph J. Romm
LA Times
Earlier this month, the South Coast Air Quality Management District approved a $4-million program to put a mustache on the Mona Lisa — at least that's how it seems to me. What the agency actually did was approve spending millions to take 35 or so of the greenest, most energy-efficient sedans ever made — the hybrid gasoline-electric Toyota Prius — and turn them all into dirty energy guzzlers.

It is going to achieve this giant leap backward by converting the hybrids to run on hydrogen, the most overhyped alternative fuel since methyl tertiary-butyl ether, or MTBE.

Hybrids are already extremely efficient. The Prius, for example, generates only about 210 grams of carbon dioxide — the principal heat-trapping gas that causes global warming — per mile. The car is also a partial zero-emission vehicle, which means that when it uses California's low-sulfur gasoline, it produces very little of the smog-forming pollutants, like nitrogen oxides.

Hydrogen is not a primary fuel, like oil, that we can drill for. It is bound up tightly in molecules of water, or hydrocarbons like natural gas. A great deal of energy must be used to unbind it — something the AQMD plans to do by electrolyzing water into its constituents: hydrogen and oxygen. And because the resulting hydrogen is a gas, additional energy must be used to compress it to very high pressures to put it in the tank of your car.

With all the energy needed to create and compress that hydrogen — even with the relatively clean electric grid of California — a Prius running on hydrogen would result in twice as much greenhouse gas emissions per mile as an unmodified car. It would result in more than four times as much nitrogen oxides per mile.

I own a Prius, so that's the hybrid I am most familiar with. But Honda also makes a hybrid vehicle, and thanks to California's leadership in vehicle emissions regulations, many other car companies plan to introduce them soon. These cars will get even greener over time as technology improves.

Sadly, two of the features I love most about my car would be wiped out by the AQMD's expensive "upgrade." First, the hybrid has cut my annual fuel bill by half. Hydrogen is so expensive to make that even with California's high gasoline prices, the hydrogen hybrid will have more than four times the annual fuel bill of a gasoline hybrid. Second, my car can go twice as far on a tank of gas as my old Saturn, so I have to make those unpleasant trips to the gas station only half as often. The hydrogen hybrid would have less than half the range of my car. With hydrogen fueling stations so scarce, hydrogen hybrid drivers will constantly be scampering back to the fueling stations before the tanks get too low.

Why is the AQMD spending millions of dollars to increase pollution and destroy all the desirable features of one of the greenest, most efficient cars ever made? It has bought into the hype about hydrogen, the myth that this miracle fuel will somehow solve all of our energy and environmental problems.

When I was helping to oversee clean-energy programs at the U.S. Department of Energy in the mid-1990s, I too was intrigued by hydrogen, mainly because of recent advances in fuel cells. Fuel cells are electrochemical devices that take in hydrogen and oxygen and generate electricity and heat with high efficiency. The only "emission" is water. They have been an elusive technological goal since the first fuel cell was invented in 1839. During the 1990s, we increased funding for hydrogen tenfold and for transportation fuel cells threefold.

I began to change my mind about hydrogen while researching a book over the last 12 months. After speaking to dozens of experts and reviewing the extensive literature, I came to realize that hydrogen cars still needed several major breakthroughs and a clean-energy revolution to be both practical and desirable.

A recent Energy Department report noted that transportation fuel cells were 100 times more expensive than internal combustion engines. Historically, even the most aggressively promoted energy technologies, such as wind and solar power, have taken 20 years just to see a tenfold decline in prices.

The most mature onboard hydrogen storage systems — using ultrahigh pressure — contain 10 times less energy per unit volume than gasoline, in addition to requiring a significant amount of compression energy. A National Academy of Sciences panel concluded in February that such storage had "little promise of long-term practicality for light-duty vehicles" and urged the Department of Energy to halt research in this area. Yet this kind of storage is precisely what the AQMD plans to put in its hydrogen hybrids.

Another problem with hydrogen is in how it is made. Although people seem to view hydrogen as a pollution-free elixir, hydrogen is just an energy carrier, like electricity. And, like electricity, it is no cleaner than the fuels used to make it. For the next several decades, the National Academy panel concluded, "it is highly likely that fossil fuels will be the principal sources of hydrogen." Making hydrogen from fossil fuels won't solve our major environmental problems.

It's possible, of course, to make hydrogen with renewable electricity, such as solar and wind power, but that is a lousy use for renewables, since they can directly displace more than four times as much carbon dioxide from coal power compared with using that renewable power to make hydrogen for vehicles. And these savings can all be achieved without spending hundreds of billions of dollars on a new hydrogen infrastructure and hydrogen vehicles.

As one 2002 British study concluded, "Until there is a surplus of renewable electricity, it is not beneficial in terms of carbon reduction to use renewable electricity to produce hydrogen — for use in vehicles, or elsewhere." That surplus is, sadly, a long way off, given that Congress hasn't been willing to pass legislation requiring that even 10% of U.S. electricity in 2020 be from renewables like wind and solar.

Finally, delivering renewable hydrogen to a car in usable form is prohibitively expensive today — equal to gasoline at $7 to $10 a gallon — and likely to remain so for decades in the absence of major technology advances.

For at least several decades, hydrogen cars are exceedingly unlikely to be a cost-effective solution for global warming. Until we achieve major breakthroughs in vehicle technology, hydrogen storage, hydrogen infrastructure and renewable hydrogen production, hydrogen cars will remain inferior to the best hybrids in cost, range, annual fueling bill, convenience, roominess, safety and greenhouse gas emissions.

While we wait, California should continue to lead the way in building renewable-power generation and in advancing the most environmentally responsible cars in the world — hybrid partial zero-emission vehicles.

Tömören:A hidrogénautókrol szól a cikk.
elemzés végeredménye:
A hidrogénes autó fele hatótávu,és 4*-5* drágább mint a hagyományos autók(a jelenlegi,jó maga űzemanyagárak melett is,vagyi8-10$/galon árnak felel meg az üzemeltetési költsége).
Szerinte(megj.szerintem is ) a hybrid autó a legalacsonyabb károsanyag kibocsájtásu,és a legenergiatakarékosabb.

A hidrognén térgoati egységre vetítve tízedannyi energiát tud tárolni,mint a benzin(és már a BP-t sem szeretjük az 1:2-es arányával),ráadásul extrém magas nyomású,bonya(és drága) tartály kell hozzá.
Arrol nem is beszélve,hogy árammal hidrogént termelni csak negy mennyiségű,fölös áram rendelkezésre állása eseténe lehet,de ez mostanába nem igazán igaz az usaban(inkább várhatóak újabb jó kis áramszünetek).

Ráadásul kezdetben az első három egyformán fontos.

Namármost,az usa az elmult 50 év alatt olyan írányba fejlödött,hogy ezek olcsó szállítás nélkül nem megvalósíthatóak....(népeségi középpont)

Ezért pánikol ennyire az a rahedli ami katona a közel-keleten.

Ez azért komplikáltabb.Igaz,hogy az usa 80%-a gyakorlatilag a társadalom alapvető müködéséhez nem szükséges,így ha szükség lesz az olajat helyetesítő infrasturkuraához még 10-30% munkaerő akkor lesz honnan venni,de kérdem ha sikerül viszavinni a szocializnus szintjére a gazdaság szerkezetét,akkor mitöl lesz jobb az usa-ban élni,mint volt ano a szu-ban?

Mert itt bush nem a betevő falatért,hanem az életszínvonalért harcol irakban.

Ha nem nő a gazdaság akkor minden résztvevő eladósodik. Ahhoz, hogy fizetni tudjuk a törlesztő részleteket újabb kölcsönöket kell felvennünk. Ez egész egyszerűen annak a következménye, hogy több az adósság, mint a pénz amiből vissza lehetne fizetni.

azer ez 1 eleg kemeny kijelentes. de a maradek is hasonlo hablaty.

a 29es valsag oka egyebkent nem penzugyi volt, hanem annak realizalasa, hogy a vilagtortenelelmben eloszor joval kevesebb emberre volt szukseg az anyagi javak megtermeleshez, mint elfogyasztasahoz. ezert a maradek embernek ki kellett talalni valami elfoglaltsagot meg jogcimet az anyagi javakra. igy alakult ki a szolgaltato szektor.
a nemetek mas modokat talaltak ki, ok a felesleges emberrel fegyvert gyartattak, meg katonasdit jatszottak. ez nem nagyon jott be.

a lenyeg az, hogy a fejlett orszagok gazdasagaban azota is van egy kb 40-50%-nyi munkaero, aki gyakorlatilag marginalis hozzaadott erteket termel (pl a Cosmopolitan szerkesztobizottsaga es olvasotabora), igy mindenfele krizisek eseten jol mozgosithato. akar a mezogazdasagba kell ember, akar az iparba, akar az energiatermelesbe, van felesleg boven.

Ez nincs teljesen így.
Kezdetben a csereeszközt kavicsok, színes kövek kagylók jelentették.

Később a csereeszközt "ritka" fémek képviselték. Ekkoriban a csereeszköz szintén egy fizikai mértékegységhez - a súlyhoz kapcsolódott.
Az angoloknál a mai napig a font a pénzegység - ami egyben súlyt mértékegysége is.

Cézár idején megtörtént az "elképzelhetetlen": hatalmas kinccsel megrakodva tért vissza egy hadjáratból, mindenki kapott a zsákmányból, és aszitte, hogy akkor minden Római polgár nagyon boldog lesz. Oszt csodálkozva tapasztalta, hogy bár megduplázódott a forgalomban lévő ezüst és arany, a búza mennyisége maradt a tavalyi, de már kétszer annyi aranyat kellet érte kiperkálni. Ez volt az első infláció.
Magyarán hiába van a pénznek aranyfedezete - az mit sem ér. Az csak egy sárga fém. Színes kavicsot is lehetne használni, ha a színes kavics eléggé egyedi és hamisíthatatlan lenne.

procurator kartács szíveskedett felhívni a figyelmemet Hubbert úr kalandjaira a közgazdaság területén.
Anélkül, hogy teljesen magamévá tenném Hubbert úr javaslatait, úgy vettem észre, hogy van egy-két érdekes megfigyelése.

Hubbert's Prescription for Survival, A Steady State Economy

Less well known were Hubbert's studies since 1926 on the rate of industrial growth and of mineral and energy resources and their significance in the evolution of the world's present technological civilization. 3 Clark in "Geophysics" in February 1983 states ""In recent years, he (Hubbert) has assaulted a target -- which he labels the culture of money --that is gigantic even by Hubbert standards. His thesis is that society is seriously handicapped because its two most important intellectual underpinnings, the science of matter-energy and the historic system of finance, are incompatible. A reasonable co-existence is possible when both are growing at approximately the same rate. That, Hubbert says, has been happening since the start of the industrial revolution but it is soon going to end because the amount the matter-energy system can grow is limited while money's growth is not.

Itt aszondja Hubbert úr, hogy az emberi társadalom két alappillére az energia és a pénz. Ha ez a kettő együtt növekszik, akkor minden rendben, de ha elszakadnak egymástól, az már baj.
Ezzel maradéktalanul egyetértek.

"I was in New York in the 30's. I had a box seat at the depression," Hubbert says. "I can assure you it was a very educational experience. We shut the country down because of monetary reasons. We had manpower and abundant raw materials. Yet we shut the country down. We're doing the same kind of thing now but with a different material outlook. We are not in the position we were in 1929-30 with regard to the future. Then the physical system was ready to roll. This time it's not. We are in a crisis in the evolution of human society. It's unique to both human and geologic history. It has never happened before and it can't possibly happen again. You can only use oil once. You can only use metals once. Soon all the oil is going to be burned and all the metals mined and scattered." That is obviously a scenario of catastrophe, a possibility Hubbert concedes. But it is not one he forecast. The man known to many as a pessimist is, in this case, quite hopeful. In fact, he could be the ultimate utopian. We have, he says, the necessary technology. All we have to do is completely overhaul our culture and find an alternative to money.

Hubbert úr számára nagyon tanulságos volt az 1930-as gazdasági válság. Rengeteg ember volt, aki dolgozni szeretett volna, bőven lett volna energia és volt sok nyersanyag - és mégis bezárt az egész ország - a pénz miatt. A megoldás átreformálni a társadalmat és a pénzt.
Itt is teljes az egyetértés.

On June 4th, 1974 Hubbert testified before Representative Morris K. Udall's Subcommittee on the Environment.3 In his 21 page written statement he presented his familiar lecture on various growth curves, their equations, curves of world and U.S. production of fossil fuels as well as projections for the future. He next discussed the cultural aspects of the growth problem. He states, "during the last two centuries of unbroken industrial growth we have evolved what amounts to an exponential-growth culture. Our institutions, our legal system, our financial system, and our most cherished folkways and beliefs are all based upon the premise of continuing growth, Since physical and biological constraints make it impossible to continue such rates of growth indefinitely, it is inevitable that with the slowing down in the rates of physical growth cultural adjustments must be made.

"az utóbbi két évszázadban kifejlesztettük az exponenciálisan növekedő kultúrát" - mondja Hubbert - "fizikai és biológiai törvények miatt előbb utóbb korlátokba ütközünk és fel kell adjuk a 'növekvő' kultúrát."
Ez is logikusan hangzik.

One example of such cultural difficulty is afforded by the fundamental difference between the properties of money and those of matter and energy upon which the operation of the physical world depends. Money, being a system of accounting, is, in effect, paper and so is not constrained by the laws within which material and energy systems must operate. In fact money grows exponentially by the rule of compound interest." He next derives the equations for the growth of the stock of money, the rate of industrial growth and the generalized price level. The expression for the generalized price level states that this level "should increase exponentially at a rate equal to the difference between the rate of growth of money and that of industrial production. In particular, if the industrial growth rate a and the average interest rate i have the same values, then the ratio of money to what money will buy will remain constant and a stable price level should prevail. Suppose, however, that for physical reasons the industrial growth rate a declines but the interest rate i holds steady. We should then have a situation where i is greater than a with the corresponding price inflation at the rate (i-a). Finally consider a physical growth rate a=0, with the interest rate i greater than zero. In this case, the rate of price inflation should be the same as the average interest rate. Conversely, if prices are to remain stable at reduced rates of industrial growth this would require that the average interest rate should be reduced by the same amount. Finally, the maintenance of a constant price level in a non-growing industrial system implies either an interest rate of zero or continuous inflation.

Ha feladjuk a folyamatos növekedést, de nem akarunk inflációt - akkor ezt csak 0%-os kamattal lehet elérni.
Hubbert úr itt azt akarta mondani, hogy ha a forgalomban levő javak mennyisége állandó, akkor a forgalomban levő csereeszköz mennyiségének is állandónak kell lennie - ezért kell a 0%-os kamat.

Itt szeretném jelezni, hogy egy kicsit eltér véleményem Hubbert úrétól.
Igaz ugyan, hogy fizikai és biológiai növekedésünk korlátozott, attól még szellemi és lelki fejlődésünknek korlátja nincs :))
Ezeket a dolgokat is ki lehet fejezni pénzben, így hát 0%-nál nagyobb is lehet a kamat...
vagy egy másik megoldás, hogy külön pénz a fizikai javakra és külön pénz a szellemiekre.
csak sajnos néha nagyon nehéz szétválasztani a kettőt...
ezen még gondolkozni kell :))

As a check on the validity of these deductions, consider the curves of U.S. energy and pig-iron production (which he shows in Figures 17 and 18.) Because energy is a common factor in all industrial operation and pig-iron production one of the basic components of heavy industry, the growth in the production of energy and pig iron is a very good indicator of the total industrial production.

Figure 17 is a graph plotted on a semilogarithmic scale of the production of energy from coal, oil, gas, and water power -- from 1850 to 1969. From 1850 to 1907 the production of energy increased exponentially at a rate of 6.91 percent per year, with a doubling period of 10.0 years. Then during the three-year period from 1907 to 1910, the growth rate dropped abruptly to a mean rate of 1.77 percent per year and the doubling period increased to 39 years.

Figure 18 is a corresponding plot of U.S. pig-iron production. The pig-iron curve resembles that of energy so closely that the two curves can hardly be told from one another. Pig-iron production also grew exponentially at a rate close to 7 percent per year until about 1910, when it too broke abruptly to a lower rate of less that 2 percent per year. This abrupt break at about 1910 represents a major event in the industrial history of the United States, yet we have barely been aware that it happened.

In parallel with this industrial growth during most of the 19th century and continuing until 1929, the mean monetary interest rate was also about 7 percent per year. Therefore until 1910 the price level, except for temporary disturbances, should have remained comparatively stable. Following 1910, when the physical growth rate dropped to about 2 percent per year, whereas the interest rate remained at about 7 percent, a price inflation at a rate of about 5 percent per year should have begun. Despite fluctuations, the interest rate has remained consistently higher than the physical growth rate from 1910 to the present, which implies that we should have had an almost continuous price inflation for the last 64 years.

Hubbert úr konkrét példán keresztül mutatja be a fizikai és monetáris növekedést. Az energia és a nyersacél jelképezi a fizikai növekedést, a kamatok jelentik a monetáris növekedést. 1850 és 1910 között az energia, a nyersacél 7%-al nőttek évente, 1910 után pedig már csak 2%-os növekedést produkáltak. A kamatok 1850 és 1974 között mindvégig 7%-os szinten maradtak - ez azt jelenti, hogy 1910 óta egy 5%-os infláció van.

Itt is nagyjából egyetértünk Hubbert úrral - bár a grafikonok nincsenek meg - de úgy érzem, hogy Usákiának voltak még jó pillanatai a II. Világháború után, amikor fizikailag is növekedett 7%-ot, nem csak monetárisan.

Másik nagyon érdekes észrevétel, hogy 1910 az inflexiós pont. Minden valamirevaló összeesküvéselmélestes tudja, hogy ekkor alapították Usákiában a FED-et hat magánbank közreműködésével. Jómagam hajlok arra a magyarázatra, hogy bár a FED nem az Atyaúristen, de azért nagyobb a hatalma mint a választópolgároknak - megpróbálja eljátszani az "okos diktátor" szerepét.

Income in Units of Energy

On this basis our distribution then becomes foolproof and incredibly simple. We keep our records of the physical costs of production in terms of the amount of extraneous energy degraded. We set industrial production arbitrarily at a rate equal to the saturation of the physical capacity of our public to consume. We distribute purchasing power in the form of energy certificates to the public, the amount issued to each being equivalent to his pro rata share of the energy-cost of the consumer goods and services to be produced during the balanced-load period for which the certificates are issued. These certificates bear the identification of the person to whom issued and are non negotiable. They resemble a bank check in that they bear no face denomination, this being entered at the time of spending. They are surrendered upon the purchase of goods or services at any center of distribution and are permanently canceled, becoming entries in a uniform accounting system. Being nonnegotiable they cannot be lost, stolen, gambled, or given away because they are invalid in the hands of any person other than the one to whom issued. If lost, like a bank checkbook, new ones may be had for the asking. Neither can they be saved because they become void at the termination of the two-year period for which they are issued. They can only be spent. Contrary to the Price System rules, the purchasing power of an individual is no longer based upon the fallacious premise that a man is being paid in proportion to the so-called 'value' of his work (since it is a physical fact that what he receives is greatly in excess of his individual effort) but upon the equal pro rata division of the net energy degraded in the production of consumer goods and services. In this manner the income of an individual is in nowise dependent upon the nature of his work, and we are then left free to reduce the working hours of our population to as low a level as technological advancement will allow, without in any manner jeopardizing the national or individual income, and without the slightest unemployment problem or poverty. "

Hubbert úr "megoldása" teljesen kommunista jellegeket mutat: pénz helyett energia-egységeket osztana szét, mindenkinek egyformán.

Mi akik már próbáltuk a kommunizmust, tudjuk, hogy ez nem működne, de a pénzt energetikai alapokra helyezni számomra jó ötletnek tűnik.

A szép hosszú bevezető után elérkeztünk oda, hogy a pénz manapság nem energia-alapú. Manapság a pénz információ - adat a számítógépben.
A Nemzeti Bank (Usákiában a FED) meghatározza a kamatot, beállítja a biteket a számítógépben, és ezáltal tetszőlegesen változtathatja a forgalomban lévő csereeszköz mennyiségét. Ha a kamatok és a fizikai növekedés (társadalom által felhasznált energia növekedése) megegyeznek, akkor minden rendben, de ez nincs mindig így.

Valamiért úgy gondolják a közgazdászok, hogy jó a növekedés, még akkor is ha fals - azaz növekednie kell a forgalomban levő csereeszköznek, még akkor is, ha az anyagi javak nem növekednek. Azaz azt állítják, hogy az szükség van az inflációra.
Szerintem ez kapitális baromság.
Ideje lenne bevezetni az energia-alapú pénzt, akkor biztosan tudnánk, hogy mi mennyibe kerül, és elkerülhetnénk azt, hogy energia-csapdába kerüljünk, azaz elkerülhetnénk azt, hogy miközben energiát szeretnénk termelni, az összevissza árak és támogatások miatt energiát fogyasztunk.

Ez történik, csak pénznek hívják a hozzá tartozó csereegyenértékest.

Biztosan kitalálod a következő kérdést:
honnan tudjuk, hogy mennyi olaj kell az 1 kW-os napelem előállításához?

Érzésem szerint elsősorban elektromos energiát és vizet használnak, úgyhogy megmaradhatunk a kWh mértékegységnél is.
A felhasznált vízmennyiséget is ki kéne fejezni energiában.
És akkor ne felejtsük el a borítást, az acél-tartó szerkezetet, ezeket is mind ki kéne fejezni energiában.
Azt se felejtsük el, hogy az emberkék, akik ezt előállítják szintén fogyasztanak energiát.

...és akkor eljutunk oda, hogy pénz helyett az energiát kéne megtenni csereeszköznek.

legalább nem inflálódna. 1 kWh az mindig 1 kWh :))

Az "ára" alatt a belefektetett energiamennyiséget értettem(rosszul fogalmaztam,bocsi).

Persze ez azt feltételezi,hogy 360-720 liter olajnak megfelelő energia kell az 1kw teljesítményű napelem előállításához.

FAQs About Solar

Tehát 1 kW napelem 9000$.
Kaliforniában ugyan ezt megtámogatják 3200 dollárral, most azonban vizsgáljuk meg a megtérülést támogatás nélkül.

Solar array requires about 250 square feet of roofing, generates nominally 3000 watts of solar power in full sunlight, delivering up to 4000 to 5000 kWh/ year, depending on location.

A fentiek alapján 1 kw napelem belekerül 9000$-be.
Mivel ez kb 5-10 nm,a tömege lehet nagyjábol 100 kg.
Namármost,évente ez 1666 kwh-t termel,ami megfelel nagyjábol 120 l olajnak.
lvileg ez alapján ez a cucc viszahozza az árát tényleg nagyjábol 3 év alatt.

120 liter olaj, az kevesebb mint egy hordó, aminek az ára pedig 40$. Nagyon sok hordót kell egymásra gurítani, hogy kilegyen a 9000 dollár :))

Az kicsit kevéssé világos számomra, hogy miért vizsgáltad meg az 1666 kWh olajegyenértékét, hiszen sokkal egyenesebb megoldás is van.

az általad szolgáltatott első referenciából kiderül, hogy az áramszolgáltató ugyanazon áron visszavásárolja tőled az áramot, mint amennyiért neked adja - egyszerűen visszafelé pörög a villanyóra amikor energiafelesleged van:

How do I sell excess electricity back to the electric utility?
The solar PV system is tied to the utility grid. The system’s inverter tracks kilowatt-hour (kWh) production every day. When the PV system produces more electricity than a building or house uses, the inverter reverses the spin on the electric meter and the utility credits you for the surplus production at the same rate it charges for electricity.

10,71 cent/kWh árral számolva évente 178$-t takarítasz meg. Másszóval 50 év múlva jön vissza a 9000 pénz - kamatokat nem számolva.

Mert a világkereskedelem is nehéz lesz olaj nélkül.

Ne,mindenesetre ez nehéz téma.Az,hogy a kereskedelem hogy fog alakulni,nehezen megjosolható,de kínának ciki lesz,mert a mezőgazdaságilag jó vidékek délkeleten vannak,a kőolajat/földgázt meg drága oda vinni,ráűadásul olcsó szállítás nélkül nehéz lesz az országot egyben tartani....

Jó kis oldal a nehézolajrol és bitumenről.

Tények:
-a nehézolaj és bitumen mennyisége a jelenlegi kinyerhetőségi szinten nagyjábol a mai maradék kőolajkészletek szintjének felel meg.
-A kinyerés baromira energiaigényes(van közöttők olyan,ami gőz befecskendezését igényli a talajba).
-A nehézolaj és bitumen nagyon nehezen szállítható ,mivel nagy a viszkozitásuk,és nehezebb mint a víz .

Tehát a reaktort a helyszínre kellene építeni hogy megérje az eljárás.
(mondjuk nem is lenne rosz megoldás...)

mult heten lattam a tvben a kazakok most allapodtak meg a kinaiakkal egy vezetek epiteserol. csak felfullel hallgattam igy nem emlekszem, hogy gaz vagy olaj. ez enyhiti a kinaiak afelett erzett duhet, hogy az oroszok nem direkt kinaba epitenek vezeteket, hanem a csendes oceanhoz (reszukrol nagyon okosan).

sajnos, mind a goz elektrolizis, mind a termokemikus elvalasztas ma meg csak papiron van meg, de a japanok mar megcsinaltak a megfelelo homersekletet biztosito heliumhutesu kiserleti reaktort, es az IS elvalasztas is sikerult tavaly.
High Temperature Engineering Test Reactor (HTTR) achieved the reactor outlet helium gas temperature of 950℃ for the first time in the world

Egyébként van földgáza:Irán,oroszó.

Ezek együttvéve sem érik el az eu népeségének felét-harmadát.
Ráadásul ezek alacsony képzetségű lakoságal rendelkeznek(talán oroszó nem,de mindenesetre az eu jó kis kereskedelmet tud bonyolítani velük.

Kínának meg sem képzett munkaereje,sem földgáza,ráadásul drágább a szállítás mint az EU-ba.Itt vége a történetnek....

Tehát kínának maradnak a polói meg az alacsony munkaerőt kívánó termékei amit olajért adhat,az eu-nak meg az airbus illetve gyógyszerek meg még néhány apróság...Ki van jobb alkupozícióban az oroszokkal és irániakkal szemben?

egy zeolit nevu anyagot emlegetnek a leggyakrabban.
az meg szilicium oxid es aluminium oxidbol all, tehat eleg bosegesen rendelkezesre kell, hogy alljon.

viszont most olvasom, hogy a hidrogen gyartasara hasznalt steam reforming eljarasban metant egetnek el!
tehat a foldgazbol szerzik a hidrogent, ahogy most mar emlekszem lent is irta valaki.

tehat ha a foldgaz fogyoban lesz, akkor a hidrokrakkolashoz igenis fizetokepes kereslet lehet atomeromuvekben gyartott hidrogenre!

Tehát az eu határozott előnybe van szvsz....

Mindenesetre tény,hogy a nyugati stílusú termesztés sok földgázt feltételez.

Sokkal több, mint a kínaiaknak. tekintve a kinaiak 10 mrd dollar nagysagrendu kulker aktivumat es azt a tenyt, hogy a korabban hasonlo cipoben jaro Japan tartja a kezeben a fel amerikai allamadossagot, en ebben nem lennek olyan biztos.

nemreg olvastam egy marha jo cikket, amelybol kiderult, hogy az azsiai orszagok tulajdonkeppen esz nelkul, szinte irracionalisan vasaroljak az amerikai es europai tokejavakat, amelyeket se megenni, se meginni, se elloni nem lehet. ugyanis o maguk iszonyat sokat exportalnak nyugatra, es az export bevetelt valamire el kell kolteni, de europa es amerika adossagkotvenyen kivul lassan mar mast nem tud adni. ezt a latszolag elonytelen kereskedelmet az azsiaiak nem altruizmusbol teszik, hanem azert, mert csak igy birjak fenntartani ipari termelesuk noveleset, amely az egesz kelet azsia szamara mintaerteku japan model szerint a nyugati allamok keresletere epul. ezert tkp a sajat tarsadalmi bekejuk erdekeben halmozzak el a nyugatot mindenfele elektronikai es konnyuipari josaggal, gyakorlatilag ures papirfecnikert cserebe.
na de biztos, hogy mindig igy lesz-e? mi lesz, ha majd maguk fogjak felhasznalni azt, amit most exportalnak, ugyanis a nyersanyag hiany miatt csak annyit birnak termelni ami a belso fogyasztasra eleg, ami egyebkent eleg dinamikusan emelkedik az exporttal egyutt?
mi lesz, ha az europaiak helyett az oroszokat es az arabokat fogjak elhalmozni exportjukkal, mert az europai es amerikai tokejavak mar nem lesznek vonzoak szamukra?

ha ez a fajta technologia beindulna, akkor a kovetkezo lepes az lenne, hogy a koszenbol allitsunk elo koolajat es foldgazt, majd az, hogy a legkor CO2 tartalmabol es biomasszabol. persze a biomasszat elotte jol fel kene dolgozni, es a szerves nitrogent kivonni mutragyazas celjara.

Energy challenges on all fronts require a swift, comprehensive energy solution, Senate Energy & Natural Resources Chairman Pete V. Domenici said today.

"We have that comprehensive solution in front of us. S. 2095 – a leaner version of the bill crafted by the House and Senate last year – addresses every energy crisis this country has faced in the last decade. It addresses last summer’s power outage with an electricity title that modernizes the grid and mandates its reliability. With this bill, we diversify our energy supply, moving away from our dangerous reliance on natural gas. We increase domestic oil production in every way that is politically feasible and have devised a plan for bringing it to market faster – stabilizing gasoline prices."

Record High Gasoline Prices, Rising Coal Prices, Natural Gas Fears Require Comprehensive Energy Bill

For large PV systems over 30 kW the Public Utilities Commission rebates $4.50 per watt or 50% of the system purchase price, whichever is less. The State of California currently offers a 7.5% tax credit. Businesses qualify for a property tax exemption. A federal 10% investment tax credit is available to businesses. There is also an accelerated 5-year federal tax depreciation schedule.

FAQs About Solar
Solar array requires about 250 square feet of roofing, generates nominally 3000 watts of solar power in full sunlight, delivering up to 4000 to 5000 kWh/ year, depending on location.

A fentiek alapján 1 kw napelem belekerül 9000$-be.
Mivel ez kb 5-10 nm,a tömege lehet nagyjábol 100 kg.

Namármost,évente ez 1666 kwh-t termel,ami megfelel nagyjábol 120 l olajnak.
lvileg ez alapján ez a cucc viszahozza az árát tényleg nagyjábol 3 év alatt.

Viszont az ára nem igér sok jót.9000 $/kw annyit jelent,hogy ebben lehet sok olyan elem is ,amit itt nem számolnak el.

Megjegyzem,hogy egy atomerőmű 1300$/kw-ba kerül,és évente 7500-8000kwh-t tud készíteni.

Lefordítva:mégha annyi lenne a napelem,mint az atomreaktor,akkor is hatod ídő alatt tudná viszahozni az árát.
Másképpen:aki napelemet használ,hatod olyan gyorsan tudja növelni életszínvonalát,mint aki napelemet használ.

(USA-ban a kiöregedő rektorokat is pótolni kell majd, a olaj+gáz kiesése mellett.)

Advanced-Design Nuclear Power Plants

Ha ilyen jó lenne a helyzet, akkor nem szorulna kormányzati támogatásra - sőt mi több - a bankok napelemben tartanák a pénzüket :))

14 US Military Bases Under Construction In Iraq

persze, a többi 725 mellett ez eltörpül, de valami azt súgja nekem, hogy lesz ott még haddelhadd

Szerintem titkosszolgálatok háborúja lesz. Olyan Orwelli módra. A felszínen vigyorognak egymásra, a mélyben pedig ővön aluli ütésekkel próbálkoznak.

bátorkodtam már jelezni, hogy az atomenergia az emberek többségében bombát jelent.

A legviccesebb az egészben, hogy amikor az atomenergiát jó dologra akarják felhasználni - azaz villamosenergia előállítására - az iszonyúan veszélyes.
Amikor pedig bombákat állítanak elő - akkor az nemzetbiztonság

ezert felesleges az USA-t baszogatni allandoan, es ezert kell az EUnak felfegyverkeznie, de allig.

Egy matematikus azt mondaná erre, hogy a problémának nincs megoldása a valós számok halmazán :))

Szerintem kéne alapítani egy II. Alapítványt :))

US Export Facts

Igen, számomra is meglepő info volt. Köszönöm a kételkedést :))
Keresgéltem még egy kicsit, és úgy láttam, hogy az általad szolgáltatott link adatai reálisak.
Tehát Usák mezőgazdasági export csupán 8% az összes exportból (kb 60 milliárd dollár)

Ugyanakkor lehet, csak én értettem rosszul a dolgokat, lehet, hogy a szerző azt akarta mondani, hogy a világ gabonaexportjának felét Usákia szolgáltatja.
Még keresgélek.

Márpedig ha az usa olajigénye egy roppanás miatt lecsökken(mondjuk a felére),akkor a világ kap egy adag nyugalmat 5-10 évre.

A háború ráadásul nem tesz jót az olajtermelésnek.Az olajtankereknél nem tudok elképzelni nehezebben védhető objektumot.

De , talán mégis . Az LNG tankereket.

Az elszegényedés és a különbségek növekedése a pénzügyi rendszer hibája, azon lehet változtatni...ha akarnak rajta egyáltalán változtatni.
Az lenti ábrán két fejlődési pálya látható (Németország), az optimista verzió szerint 2030-ig lineárisan nő a gazdaság, a pesszimista szerint 2030-ig 0%-ra lassulunk.
Az első verzió szerint 2030 körül tetőzik a munkával kereshető jövedelmek összege. Az annyit jelent, hogy a továbbiakban elkezd csökkeni a dolgozó népek fizetése reálértékben. (Gyakorlatilag a kamatok fizetése beépül a termékek árába, mivel a cégeknek jelentős tartozásaik vannak a bankszektor felé. Már ma is átlagosan 33% a kamat a termékek árában.)

A második verzió szerint a 2000-es évektől lelassul a gazdaság. Ennek az lenne az eredménye, hogy már most elkezdenének csökkeni a reálkeresetek, és 2030-ra esetleg balhé lenne belőle.
Persze mindez kitolható, ha nagyobb gazdasági növekedést produkálunk, ami megközelíti az átlagos kamatlábat (5-7%). Ha még ennél is gyorsabban fejlődünk akkor nincs semmi gond, tovább nőnek a jövőben is a fizetések...

Mivel ráadásul 4-5 év alatt leeshet extrém esetben a földgáztermelés szintje 20-25%-al,ami pedig magával vonja a sorozatos áramszüneteket is,mivel az új szénerőművek 5-7 év alatt épülhetnek csak meg.

Szóval végülis van benne ráció.

De úgye ott van az,hogy egy ígazi közel-keleti jelenlét milliós nagyságrendű haderőket követelne meg,csak ezekkel tudná az usa biztosítani az olajforrásait.Ezt viszont nem tudná kiköhögni.

Gyakorlatilag ez éves szinten 500-1000 milliárd é-et igényelne,illetve a mai háttériparnál sokkal maszívabbat.Ami mindezek melett egy olyan forrást védelmezne,ami gyorsan kifogyna(10-15 év),és utánna ott lenne a haderő,az olajra épített ipar olaj nélkül,miközbe ha a haderőre fordított pénzt atomra költik,nagyobb megrázkódtatások nélül el lehet sikálni a dolgokat.

Natehát.
USA
Hiába a fokozodó furási kedv(20%-os növekedés a gázkutak fúrásában),a kitermelés szintje 2003 -2004 első negyedévei között 4,2%-al csökkent a kitermelés 60%-át adó cégek körében.A függetlenek 34%-os furási szám növekedése is csak a termelésűket tudta stabilizálni(0,1%-os csökkenés 2003 negyedi negyedév-2004 első negyedév).
A várható év-év termelés 2-4%-os esése a gázárakat a jelenlegi 6:1-es bbl/mcf arányon tarthatja,ami az energiatartalom alapján történő árazást jelent.

Megjegyzés:
Tehát jól számoltam vala az energiatartalmat,és a piac valóban ez alapján árazza(valamivel talán magasabba is ) az olajat és gázt.
És könnyen lehet,hogy a földgáznál az usa a magyar termeléscsökkenési profilt fogja mutatni,ami évi 4%-5%-os esést jelent átlagban,viszont tartkítva ídőnként némi termeléstartásal,illetve időnként 10% fölötti termelésesésel.

http://www.eia.doe.gov/pub/international/iealf/table24.xls

A világ földgázkitermelése 1980-2002 országonként.

U.S.
EXPORT
FACTS

The United States accounted for just over one-eighth of global merchandise exports in 1998.

U.S. multinational companies participated in almost two-thirds of U.S. goods export transactions, either as the exporter and/or the foreign purchaser

Manufactured goods comprised 87 percent of total goods exports in 1998, followed by agricultural commodities (8 percent, mineral fuels (2 percent) and miscellaneous items (3 percent).

Az orinokó bitumenjének kinyerésébe befektetett pénzt lehet úgy venni,hogy 8 GW termikus kapacitású hőtermelő egységet állítottak üzembe 1,5 millárdos költségen.Az atomnál ez 3GW 1 milliárdért arányban van.

Tehát jobban megéri atomreaktorokat készíteni,mint extra nehéz olajal ökörködni.

FREQUENTLY ASKED QUESTIONS ABOUT NUCLEAR ENERGY

"The basic fact about nuclear energy is that the input energy is 4.8 percent of output energy if gaseous diffusion is used to enrich uranium and 1.7 percent if the newer centrifuge technology is used. Another way of looking at the same facts is that if gaseous diffusion is used for enrichment, the energy invested in building the plant is paid back in 5 months, whereas if centrifuges are used the payback time is 4 months. "

"Perhaps energy scientists feel that mentioning nuclear energy will have an adverse effect on their grants. Perhaps there is some other reason. To some extent "hydrogen" in the energy literature is a code word for nuclear energy, since many articles promoting hydrogen don't say how else it can be generated economically in the quantities required to run an economy. "

How long will nuclear energy last?

"Nuclear energy, assuming breeder reactors, will last for several billion years, i.e. as long as the sun is in a state to support life on earth.

Here are the basic facts.

In 1983, uranium cost $40 per pound. The known uranium reserves at that price would suffice for light water reactors for a few tens of years. Since then more rich uranium deposits have been discovered including a very big one in Canada. At $40 per pound, uranium contributes about 0.2 cents per kwh to the cost of electricity. (Electricity retails between 5 cents and 10 cents per kwh in the U.S.)

Breeder reactors use uranium more than 100 times as efficiently as the current light water reactors. Hence much more expensive uranium can be used. At $1,000 per pound, uranium would contribute only 0.03 cents per kwh, i.e. less than one percent of the cost of electricity. At that price, the fuel cost would correspond to gasoline priced at half a cent per gallon.

How much uranium is available at $1,000 per pound?
There is plenty in the Conway granites of New England and in shales in Tennessee, but Cohen decided to concentrate on uranium extracted from seawater - presumably in order to keep the calculations simple and certain. Cohen (see the references in his article) considers it certain that uranium can be extracted from seawater at less than $1000 per pound and considers $200-400 per pound the best estimate.

In terms of fuel cost per million BTU, he gives (uranium at $400 per pound 1.1 cents , coal $1.25, OPEC oil $5.70, natural gas $3-4.)

How much uranium is there in seawater?
Seawater contains 3.3x10^(-9) (3.3 parts per billion) of uranium, so the 1.4x10^18 tonne of seawater contains 4.6x10^9 tonne of uranium. All the world's electricity usage, 650GWe could therefore be supplied by the uranium in seawater for 7 million years.

However, rivers bring more uranium into the sea all the time, in fact 3.2x10^4 tonne per year.

Cohen calculates that we could take 16,000 tonne per year of uranium from seawater, which would supply 25 times the world's present electricity usage and twice the world's present total energy consumption. He argues that given the geological cycles of erosion, subduction and uplift, the supply would last for 5 billion years with a withdrawal rate of 6,500 tonne per year. The crust contains 6.5x10^13 tonne of uranium.
He comments that lasting 5 billion years, i.e. longer than the sun will support life on earth, should cause uranium to be considered a renewable resource.
Here's a Japanese site discussing extracting uranium from seawater.
Comments:

Cohen neglects decay of the uranium. Since uranium has a half-life of 4.46 billion years, about half will have decayed by his postulated 5 billion years.
He didn't mention thorium, also usable in breeders. There is 4 times as much in the earth's crust as there is uranium. There's less thorium in seawater than there is uranium.
He did mention fusion, but remarks that it hasn't been developed yet. He has certainly provided us plenty of time to develop it. "

WHAT IF ALL ENERGY WERE NUCLEAR
Costs:

"The $2 billion estimate came from a recent Canadian proposal to build a reactor in Indonesia. American reactors that were delayed a long time for regulatory reasons have cost much more, but we can assume that the regulations will become stable worldwide. We can also expect that if reactors are built on the scale postulated, costs will come down a lot from experience. Indeed they may approach the low levels anticipated when nuclear power was first proposed. Perhaps we should consider $1 billion per 1,000 megawatt reactor as a likely cost."