A világ kormányai kzös,iszonyú pénzeket felemésztő projekteket futtatnak.
Itt az ITER,a magas hőmérsékletű köv. generációs atomreaktor,keményen nyomják az üzemanyagcellákat.
Az ami kormány iszonyú pénzeket öl a köv. generációs szupravezetős elektromos forgógépekbe.
Csak egy ici-pici probléma van:elfelejtik,hogy a fizika törvényei nem olyan rugalmasak,mint az ember t9rvényei.
Ugyannis az általad emlegetett ,hirtelen olcsobodások alapvetően kiforatlan,új technikánál történtek,aminál ráadásul ha a tömegegységre vetített árat nézed,még drágulás is következett be.
Vagyis:1 kg proceszor most drágább,mint 10 éve.
Megjegyzem,hogy pont most kezdenek ezen a területen is a lehetséges fejlödés végére érni....
(intel proci útiterv törlések,melegedési problémák,dual-dore).
Az energiaelőállítás viszont már pár száz éve müködik,gyakorlatilag az a folyamat amiröl beszélsz már 50 éve lezajlott.Az árak,költségek kialakultak,nincs túl sok mozgási lehetőség bennük.Az a politikus,aki abban a hitben él,hogy szükség eseténe az energiatermelés 3 évente meg fog duplázodni a procik utolsó 30 éves fejlödéséhez hasonlóan,valahol az álmok világában él.
A módszerek megvanna.Tudunk atomerőművet elöállítani.Az a cég,ahol most vagyok szükség esetén(meg 0,5-1 milliárd Ft invesztálása esetén) évi 2-4 GW erőművi kapacitást tudna gyártani.
Csak mindez pénz és ídő,hiszen a gyártás elindítása magában 1gényel 1 évet,utánna az átfutási ídők 0,5-1 évben mérhetőek.
Tehát a döntéstöl,a piaci igénytöl számított 4.-5. évben lesz az igényböl erőmű.A mai tendenciák pedig arra utalnak,hogy ez alatt az ídő alatt a világ energiaigénye 10%-al nő meg....
A választók azt érzik nagy veszélynek amit a politikusaik nagy veszélynek tartanak. Lásd Pl. az iraki háború és a nem létező vegyifegyverek. És bizony az USA folyamatosan igen sokat költ mindenféle kutatásokra, különös tekintettel a fegyverekre. Nem tudom mennyibe kerül egy vadászgép kifejlesztése, de ha arra gondolok hogy mennyibe kerül egy viszonylag elavult széria vadászgép, az alapján valószínűnek tartom hogy nem két forint. És az iraki háború amiből az USA szvsz Vietnamhoz hasonlóan vesztesként fog kijönni, max. kevésbé látványosan, nos az sem 2 forintba került. Szvsz az usákok ezt a pénzt némileg hasznosabban is elkölthették volna...
Nos, szvsz látható hogy amiben igazán nagy pénz van az előbb-utóbb kifejlesztésre kerül. Persze nem azonnal, de nézd meg Pl. a memória chipeket, vagy az LCD monitorokat, optikai tárolókat, winchestereket vagy bármilyen más elektronikai cuccot. Azt lehet látni hogy mihelyt a dologban van fantázia és pár kisebb-nagyobb cég rááll a fejlesztésre azonnal megoldódik a probléma. És mihelyt elkezdenek valamit nagyobb tömegben gyártani azonnal lemegy az ára. Lást Pl. az LCD monitorokat amiket pár éve még aranyért lehetett venni. Biztos vagyok benne hogy ha a nagy elektronkai cégek üzletet látnának a dologban hamarosan lenne Pl. olcsó és a jelenleginél sokkal hatékonyabb napelem is. De ehhez kellene néminemű rásegítés is. Én egyébként az aktív atomellenesség mellett ebben látom a zöldek legnagyobb hibáját: odáig még csak-csak elmennek hogy jujj jön a gonosz üvegházhatás de addig már nem hogy világ proletárjai egyesüljetek és találjatok ki valamit mert ha nem akkor pár évtizeden belül nagyon nagy gáz lesz...
Az elejétől olvasom. Ennek ellenére meg vagyok győződve róla hogy ha a kormányok valóban akarnák játszva meg tudnák oldani ezt a problémát. De amíg Pl. az USA jóval többet költ egy évben hadikiadásokra mint energatikai kutatás/fejlesztésre addig nem hiszem hogy bármi változni fog.
hmm, csak azon gondolkozom, vajon annak idejen a romaiak filoztak e a Peak Slave eljovetelerol, azaz azokrol a sotet korokrol, amikor mar nem lesz tobb rabszolga?
A VVER-440-esek hivatalos élettartama 30 év,az elsőt pakson 1983-ban helyezték üzembe.
Namámost,állítólag 30 ével meg lehet hoszabítani az élettartamukat,ami biztosan meg is fog történni,mivel ez nagyjábol akkor esik,amikor csökkeni fog az olajtermelés.
Nemhiába akarják a szlovákok befejetni a mohi npp-3/4*et.
Ez a nagy helyzet...nem tettük meg a szükséges lépéseket, hogy kiváltsuk a jövőben kieső energiát, ami sokkal nagyobb lehet, mint a modellekben. Mivel ha baj van akkor az exportáló országok először a saját piacukat fogják védeni, úgy ahogy most Ukrajna teszi.
Viszont ennek tulajdonképp nincs túlzott jelentősége. Szvsz nagyjából addig fog a gazdaság olaj alapon működni amíg megéri olajat kitermelni és eladni, az árából pedig politikusokat lehet venni. Amíg komolyabb probléma nem lesz az olajárakkal vagy az olaj ellátással addig olvadhatnak a jéghegyek, növekedhet az üvegházhatás addig dicső politikusaink aligha fognak érdemben bármit is csinálni az olaj kiváltása érdekében, sőt ha még lenne alternatíva azt sem igen hagynák érvényesülni - ebben a buliban akkora pénz van hogy nem egy embert de akár egy egész népet is játszva kiirtanának a töredékéért.
Mennyit fordíthat vajon MO hústermelésre?
Hány liter olajban ázik a kínai fokhagyma (ami pedig nem is olyan romlandó, mint Józsibá főmezőgazdászunk által beharangozott chilei cseresznye).
Különben már évek óta ezt hangoztatják a vegetáriánusok.
Ezért van az,hogy minden tárgy előállítása,amit megvesz az ember minimum a tömegével megegyező,de egyes esetekben akár a tömegével nagyságrendekkel nagyobb foszilis energiahordozót igényel.A számítógép amin írok legalább egy hordó olajat igényelt....
The common assumption these days is that we muster our weapons to secure oil, not food. There's a little joke in this. Ever since we ran out of arable land, food is oil. Every single calorie we eat is backed by at least a calorie of oil, more like ten. In 1940 the average farm in the United States produced 2.3 calories of food energy for every calorie of fossil energy it used. By 1974 (the last year in which anyone looked closely at this issue), that ratio was 1:1. And this understates the problem, because at the same time that there is more oil in our food there is less oil in our oil. A couple of generations ago we spent a lot less energy drilling, pumping, and distributing than we do now. In the 1940s we got about 100 barrels of oil back for every barrel of oil we spent getting it. Today each barrel invested in the process returns only ten, a calculation that no doubt fails to include the fuel burned by the Hummers and Blackhawks we use to maintain access to the oil in Iraq.
1940-ben 1 kalória foszilis tüzelőanyaggal 2,3 kalória élelmet állítottunk elő. 1974-ben 1 kalória foszilis tüzelőanyaggal már csak 1 kalória élelmet állítunk elő. 1974 után pedig már senki sem mérte ezt az arányt.
1940-ben 1 hordó olaj energiájával felszínre hoztunk 100 hordó olajat. Manapság 1 hordónyi olaj energiájával csak 10 hordónyi olajat nyerünk. Ebben a számításban nincs benne a az olajmezők biztosítását ellátó hadsereg által elpuffogtatott üzemanyag.
There is another energy matter to consider here, though. The grinding, milling, wetting, drying, and baking of a breakfast cereal requires about four calories of energy for every calorie of food energy it produces. A two-pound bag of breakfast cereal burns the energy of a half-gallon of gasoline in its making. All together the food-processing industry in the United States uses about ten calories of fossil-fuel energy for every calorie of food energy it produces.
a gabonafélék emészthető formába öntése szintén energiát igényel: általánosságban 1 kalória gabonából előállított élelem 4 kalória energiát fogyaszt. Egy 1 kg-os reggeli gabonapehely előállításához 2 liter benzin energiája szükségeltetik (szállítást nem számolva)
This explains why the energy expert David Pimentel is so worried that the rest of the world will adopt America's methods. He should be, because the rest of the world is. Mexico now feeds 45 percent of its grain to livestock, up from 5 percent in 1960. Egypt went from 3 percent to 31 percent in the same period, and China, with a sixth of the world's population, has gone from 8 percent to 26 percent. All of these places have poor people who could use the grain, but they can't afford it.
Ha a gabonát állateledelként használjuk, akkor a gabona energiájának csupán 10%-át esszük meg hús formájában (az energia többi része a csontozat, tollazat, ...stb-re fordítódik, az energia másik része pedig egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy szerencsétlen jószág körbe-körbe szaladgáljon)
Mexico 1960-ban gabonájának 5%-át fordította állateledelre, ma 45%-ot. Egyiptom 3%-ról 31%-ra, Kína 8%-ról 26%-ra a gabona állateledel-részesedését ugyanezen időszakban.
Bomlat!
Nem értem teljesen ezt statisztikát.
Ha jól értem az angol kifejezéseket?
Földgáz
"Dry Production (Billion Cubic Feet) 114.10 " Saját termelés
"Dry Imports (Billion Cubic Feet) 338.56 " Import
"Dry Consumption (Billion Cubic Feet) 472.13 " Összes felhasználás
114+338=452
Nem találtam a kettő közötti 20... körüli eltérés okát.
Tudom, vannak föld alatti tárolók, de akkor illene feltüntetni, hogy a külömbség az ott tárolt mennyiségből származik.
"According to the United Nations Human Development Report (1998), the world's 225 richest men (and they are men) own more than one trillion dollars, the equivalent of the annual income of the world's 47% poorest people."
"In the United States, the ratio of CEOs' earnings to the average American wage rose in just over a decade from 40 times to 400 times."
Ezek ma a tendenciák. Az egyenlőtlenségek exponenciálisan növekednek.
Az üzemanyagfogyasztás döntő részét a dizel adja.Továbbá az ethanol energiatartalma fele a benzinének.
6 liter kukoriccábol 1 liter ethanolt lehet előállítani.
Ez alapján kiszámolható minden...
Én benzinfogyasztást mondtam, és itt közlekedési benzinre gondoltam. Amúgy a PC-men ha akarom napi és töltőállomási bontásban látom az ország 40%-nak közlekedési üzemanyagfogyasztását 5 évre visszamenőleg...
A szám amit te írsz az erőművel vegyiparral exporttal együtt lehet, és az export nem kicsi.
Ujabb erőmüvekbe jelentősen dusitott.Azaz az U235 nagyobb %-ban van az un. fütőanyagban. (az U235 arány sokkal jobb az U238-hoz képest.Nyilvánvaló az eredmény.