Persze időnként egy-két emberre is szükség van, de a feladatok 90%-ában szvsz erre semmi szükség. A marson sem emberek kóvályognak, itt pedig jóval egyszerűbb a helyzet (akár valós időben is távvezérelheted a robotodat míg ez a Mars esetén a fénysebesség korlátai miatt nem igazán lehetséges, így ott mindent a robotba telepített MI-nek kell elvégeznie ami vagy összejön vagy nem (mivel /a napelemmel ellentétben/ ott egy nyílt környezettel kell számolni így elég gyakran nem). A mai technológiával egy ilyen űrerőművet szvsz sokkal kisebb macera lenne megcsinálni mint anno Pl. a holdraszállást. Persze a fő kérdés a lejuttatás még mindig megmaradt...
Ez avlóban így van,de ha olcsón(elviselhető költségel) akarod kinyerni,akkor a lehetséges (egyetlen) megoldás ha embereket viszel fel,akik elkezdenek szaporodni és biztosítják neked a szükséges munkaerőt.
1 kg anyag világűrbe fellövése min 30 liter kőolajat kíván.Tehát bármit amit felhajigálsz a föld köré,annak legalábba kg-onként évente 1 30liter kőaolajnak megfelelő energiát kell viszajuttatni nettóban a földre,hogy érdemes legyen vele foglalkozni.
Ja,és már ez a fenti szám is igazábo nem létező,évtizedek alatt 10 milliárdokért kifejlesztendő technikát kíván....
Igaz,hogy a világűrben korlátlan mennyiségben férhető ez hozzá,de a kinyerése olyan energiabefektetést jelent,amit képtelen véges ídőn belül az elkészült berendezés viszahozni. Ezt mire alapozod ? Szvsz pont a kinyerés a legkisebb probléma. Az űrben felépíthetsz akkora tükröket amekkorákat akarsz, max. a napszél és a mikrometeoritok akadályoznak (viszont a gravitáció egyáltalában nem) és a hűtés sem akadály. Plusz nincs időjárás, nincs légkör ami sokat elnyel a nap erejéből. Az igazi gond szvsz a földre történő lejuttatással és a karbantartással van. Ez utóbbi sem megoldhatatlan, robotok rulez a szűk keresztmetszet szerintem ma a lejuttatás. De persze ez is csak egy lehetőség.
Ez a kijelentés(a napenergia korlátlan....) tesz olyan halgatólagos megállapításokat,amik nem állják meg helyüket.
Mindenekelött,a kinyerhető energiának (fentartható) véges határt szab a napenergia földet érő része.
Igaz,hogy a világűrben korlátlan mennyiségben férhető ez hozzá,de a kinyerése olyan energiabefektetést jelent,amit képtelen véges ídőn belül az elkészült berendezés viszahozni.
Ahoz,hogy valóban kihasználhassuk a világűr végtelen energiáját,űrkolóniákat kellene létrehozni,amik természetes fejldösésel érnék el azt az állapotot,hogy képesek legyenek a föld energiaigényeit kielégítő berendezéseket létrehozni.
Ehez viszon min 100-200 év kell.
(ennyi ídő alatt emelkedik meg a lélekszám annyira,hogy számolni lehessen velük).
A piaci igény nem tudja a fundamentumokat megváltoztatni.Ha az energia ára exponenciálisan elkezd növekedni(a csökkenő források miatt),akkor nem lesz elegendő energia hogy új forrásokat fejleszünk ki.
Egysdzerű a képlet:ha a jelenelegi generátoraid/fémolvasztóid földgázal müködnek,akkor ha nincs elég földgáz választhatsz hogy azokat müködteted,fűtesz vagy műtrágyát csinálsz.A három nem mehet együtt.
Mert itt nem arrol beszélünk,hogy nem lesz az,hogy te jövőre 2* annyi energiát igényelsz 2* annyi erőmű létesítéségez,mivel azt az energiát valahonnan el kell vonnod.Valaiknek a fűtését/áramellátását meg kell szakítanod.Tehát a lehetőség az lesz,hogy megemeled az árat annyira,hogy a legcsoróbbak már kilépjenek a fogyasztói körböl,és bevállalva a roszabb életszínvonalat létrehozod évtízedek alatt a gépeket,vagy....
A lélekszámban nem hiszem hogy különösebb jelentősége lenne az energiának. Ahol sokan vannak ott általában kevés energiát használnak (legalábbis a közelmúltig). A színvonalban már lehet igazad, de igazán nem is ez a kérdés. Az biztos hogy az olaj hirtelen eltűnése problémát okozna, bár ez a probléma elsősorban a fejlettebb régiókban jelentkezne. Persze a kicsi kínaiak sem örülnének a dolognak, de utána is max. ott tartanának ahol 20 évvel ezelőtt. Európa/amerika is túlélné, max mindenki átvedlene amish-ba... De ennek sem látom túl nagy esélyét mivel az olaj nagy valószínűséggel nem egyik napról a másikra fog eltűnni hanem úgy 10-15 év alatt lesz egyre drágább. És ahogy egyre drágább lesz úgy fognak újabb atomerőművek épülni, úgy fognak egyre hatékonyabb napelemek születni, stb.
Várjunk csak.A világ jelenlegi szintjét az olcsón és korlátlanul hozzáférhető energiaforrásokra alapozva érte el.Mind lélekszámban,mind színvonalban.
Ezek a források annyira beleásták magukat a társadalom alapjaiba,és annyira szervesen hozzákötödenk,hogy objektív szemléletük nem is igazán lehetséges.
Egy dolog az energia és másik dolog az anyag. Az energia elvben korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre áll (a nap energiája az űrben Pl. gyakorlatilag korlátlanul áll a rendelkezésünkre), más kérdés hogy a jelenlegi technológiánkkal igen drágán / körülményesen lehet hozzájutni. Ahhoz azonban hogy az ehhez (vagy más energiatermelő módszer bevezetéséhez) szükséges technológia kifejlődjön mindenekelőtt piaci igényre van szükség. Ez az igény pedig amíg az olaj elég olcsón rendelkezésre áll addig nem igazán lép fel. Lásd anno amíg korlátlanul volt rabszolga a technológia nem igazán fejlődött: minek kísérletezzenek az emberek macerás gőzgépekkel amikor ott a rabszolga ? Max az egyre jobb fegyverek igénye hajtotta előre a fejlődést. Aztán a rabszolgaság egy bizonyos Jézus tevékenysége nyomán kissé szalonképtelenné vált, így elindulhatott a fejlődés: előbb az igavonók hatékonyabbá tétele (hám), majd víz/szél energia (Pl. malmok), végül gőzgép, villanymotor, robbanómotor, atomerőmű. Most újabb fejlődési szakasz előtt állunk és ugyanaz a dilemma van előttünk mint anno a rómaiaknál amikor elkezdtek fogyni a rabszolgák...
És a hít az egyén szabadságában és egyéniségében nem ugyanolyan pusztító hatású,ha nem hajlandók miatta leszálni az energiapazarló gépeikröl?
A fogyasztói társadalom nem azon a hiten alapszik,hogy az erőforrások korlátlanul és lineárisan növekednek?
(mertugye itt nem arrol van szó,hogy a föld nem adhat végtelen mennyiségű energiát és anyahgot.Csak éppen a költségei egy ídő után nem lineárisan,hanem exponenciálisan növekednek,mivel a felhozatali mélyseéggel nem egyenesen arányos a felhozatal energiaigénye).
Usákia előnye a majákkal szemben az hogy a majáknál teokrácia volt. Azaz nem racionális okok miatt döntöttek valami mellett hanem vallási meggyőződésből. És ez szvsz a legtöbb régi kultúrára jellemző volt: vakon hittek az isteneikben és úgy gondolták hogy ha elég embert áldoznak fel akkor megoldódnak a bajok. Míg az usákia bármennyire is önző és cinikus de az agya által van vezérelve, azaz egy-két vallási fanatikus csoporttól eltekintve azt teszi ami az adott körülmények közt neki a legjobb. Azaz ha elkezd fogyni az olaj akkor majd szépen átállnak. Amíg ez nem következik be (vagy nem alakul túl kellemetlenné az időjárás arrafelé, vagy nem nyírnak ki az iszlám terroristák túl sok amcsit) addig sz*rik a dologra.
Teljesen egyetértek. Sajnálom, ha félreérthetően foalmaztam. Ha az egész hozzszólásomat elolvasod, nem csak az első mondatot, akkor talán kiderül,mit akartam mondani. :)
"A dolog kitűnő példája annak, hogyan lehet valami tudományos-racionális szempontból teljesen haszontalan, politikailag és gazdaságilag mégis jó!"
Ha valami tudományos/racionális szempontból butaság és politikai/gazdasági szempontból jó akkor javasolom, hogy igazítsuk a politikai/gazdasági törvényeket a természet törvényeihez, mert fordítva nem fog sikerülni.
Jared Diamond professzor (UCLA) tanulmánya összehasonlítja a maja kultúra felemelkedését és összeomlását az Usákiáéval.
Költői kérdés: miért nem látták a maják, hogy vesztükbe rohannak? Vagy látták és nem tettek semmit?
Usákia előnye a majákkal szemben, hogy látott már civilizációkat összeomlani, és talán okulhat belőlük.
The final strand is political. Why did the kings and nobles not recognize
and solve these problems? A major reason was that their attention was
evidently focused on the short-term concerns of enriching themselves,
waging wars, erecting monuments, competing with one another, and
extracting enough food from the peasants to support all those activities.
Like most leaders throughout human history, the Maya kings and nobles did
not have the leisure to focus on long-term problems, insofar as they
perceived them.
What about those same strands today? The United States is also at the peak
of its power, and it is also suffering from many environmental problems.
Most of us have become aware of more crowding and stress. Most of us
living in large American cities are encountering increased commuting
delays, because the number of people and hence of cars is increasing
faster than the number of freeway lanes. I know plenty of people who in
the abstract doubt that the world has a population problem, but almost all
of those same people complain to me about crowding, space issues, and
traffic experienced in their personal lives.
...
If all of this reasoning seems straightforward when expressed so bluntly,
one has to wonder: Why don't those in power today get the message? Why
didn't the leaders of the Maya, Anasazi, and those other societies also
recognize and solve their problems? What were the Maya thinking while they
watched loggers clearing the last pine forests on the hills above Copán ?
Here, the past really is a useful guide to the present. It turns out that
there are at least a dozen reasons why past societies failed to anticipate
some problems before they developed, or failed to perceive problems that
had already developed, or failed even to try to solve problems that they
did perceive. All of those dozen reasons still can be seen operating
today. Let me mention just three of them.
First, it's difficult to recognize a slow trend in some quantity that
fluctuates widely up and down anyway, such as seasonal temperature, annual
rainfall, or economic indicators. That's surely why the Maya didn't
recognize the oncoming drought until it was too late, given that rainfall
in the Yucatán varies several-fold from year to year. Natural fluctuations
also explain why it's only within the last few years that all
climatologists have become convinced of the reality of climate change, and
why our president still isn't convinced but thinks that we need more
research to test for it.
Second, when a problem is recognized, those in power may not attempt to
solve it because of a clash between their short-term interests and the
interests of the rest of us. Pumping that oil, cutting down those trees,
and catching those fish may benefit the elite by bringing them money or
prestige and yet be bad for society as a whole (including the children of
the elite) in the long run. Maya kings were consumed by immediate concerns
for their prestige (requiring more and bigger temples) and their success
in the next war (requiring more followers), rather than for the happiness
of commoners or of the next generation. Those people with the greatest
power to make decisions in our own society today regularly make money from
activities that may be bad for society as a whole and for their own
children; those decision-makers include Enron executives, many land
developers, and advocates of tax cuts for the rich.
Finally, it's difficult for us to acknowledge the wisdom of policies that
clash with strongly held values. For example, a belief in individual
freedom and a distrust of big government are deeply ingrained in
Americans, and they make sense under some circumstances and up to a
certain point. But they also make it hard for us to accept big
government's legitimate role in ensuring that each individual's freedom to
maximize the value of his or her land holdings doesn't decrease the value
of the collective land of all Americans.
Not all societies make fatal mistakes. There are parts of the world where
societies have unfolded for thousands of years without any collapse, such
as Java, Tonga, and (until 1945) Japan. Today, Germany and Japan are
successfully managing their forests, which are even expanding in area
rather than shrinking. The Alaskan salmon fishery and the Australian
lobster fishery are being managed sustainably. The Dominican Republic,
hardly a rich country, nevertheless has set aside a comprehensive system
of protected areas encompassing most of the country's natural habitats.
Is there any secret to explain why some societies acquire good
environmental sense while others don't? Naturally, part of the answer
depends on accidents of individual leaders' wisdom (or lack thereof). But
part also depends upon whether a society is organized so as to minimize
built-in clashes of interest between its decision-making elites and its
masses. Given how our society is organized, the executives of Enron, Tyco,
and Adelphi correctly calculated that their own interests would be best
promoted by looting the company coffers, and that they would probably get
away with most of their loot. A good example of a society that minimizes
such clashes of interest is the Netherlands, whose citizens have perhaps
the world's highest level of environmental awareness and of membership in
environmental organizations. I never understood why, until on a recent
trip to the Netherlands I posed the question to three of my Dutch friends
while driving through their countryside.
Just look around you, they said. All of this farmland that you see lies
below sea level. One fifth of the total area of the Netherlands is below
sea level, as much as 22 feet below, because it used to be shallow bays,
and we reclaimed it from the sea by surrounding the bays with dikes and
then gradually pumping out the water. We call these reclaimed lands
"polders." We began draining our polders nearly a thousand years ago.
Today, we still have to keep pumping out the water that gradually seeps
in. That's what our windmills used to be for, to drive the pumps to pump
out the polders. Now we use steam, diesel, and electric pumps instead. In
each polder there are lines of them, starting with those farthest from the
sea, pumping the water in sequence until the last pump finally deposits it
into a river or the ocean. And all of us, rich or poor, live down in the
polders. It's not the case that rich people live safely up on top of the
dikes while poor people live in the polder bottoms below sea level. If the
dikes and pumps fail, we'll all drown together.
Throughout human history, all peoples have been connected to some other
peoples, living together in virtual polders. For the ancient Maya, their
polder consisted of most of the Yucatán and neighboring areas. When the
Classic Maya cities collapsed in the southern Yucatán, refugees may have
reached the northern Yucatán, but probably not the Valley of Mexico, and
certainly not Florida. Today, our whole world has become one polder, such
that events in even Afghanistan and Somalia affect Americans. We do indeed
differ from the Maya, but not in ways we might like: we have a much larger
population, we have more potent destructive technology, and we face the
risk of a worldwide rather than a local decline. Fortunately, we also
differ from the Maya in that we know their fate, and they did not. Perhaps
we can learn.
A dolog kitűnő példája annak, hogyan lehet valami tudományos-racionális szempontból teljesen haszontalan, politikailag és gazdaságilag mégis jó!
Ugyanis a dolog alternatívája nem az, hogy a földeket hagyják visszaerdősödni. Ehhez képest az etanol-termelés energiamérlege valóban negatív. A valóság azonban az, hogy bárhol Európában fő kormányzati prioritás, hogy aki az adott földön dolgozik, ott is maradjon. Ehhez képest másodlagos, mit is termel valójában. Ebben az összefüggésben inkább termeljen etanol-alapanyagot, mint bármi mást, ami hiperenergiafaló hűtőházakban rohad el...
Szerintem a faygasztás 90% feletti víztartalomnál nem igazán müködik....
Egyébként az elöűllítási hőigény 60%-a a folyamatnak.
Az ami mezőgazdasági minisztérium szerint 0,8 az energiaigénye az előállításnak,de csak ha 0,2 hőenergiát hasznosítani tudsz az előállítási hulladékhőböl(tehát a mezőgazdasági minisztérium szerint is 1:1-es az arány....)
Ethanol (alkohol) üzemanyag előállítása gabonából az nem más mint élelmiszer elégetése veszteséges energiamérleggel - és kormánytámogatással.
David Pimentel professzor tanulmánya a Cornell egyetem honlapján. Kb. 70%-al több energiát igényel az etanol előállítása, mint amennyi a keletkezett etanol energiatartalma - környezeti károkat nem számolva.
A National Geographic júniusi Usákiai kiadásában cikk a Peak Oil-ról. Aki teheti olvassa el. Gyönyörű képek, jó grafikonok. Fogalmat alkothatunk arról, hogy mit is jelent igazából az olajpalából és bitumenből történő olajkitermelés (2 tonna anyagot kell kibányászni 1 hordó olajhoz)
Megtudhatjuk, hogy az átlag Usák háziasszony miért is szereti a 3 tonnás, 117.000 dolláros Hummer terepjárót, ami 20 liter felett fogyaszt 100 km-en: "ha bárminek nekimegyek, akkor én kerülök ki győztesen".
Érdekes gondolkodásmód, de mi lesz, ha mindenki Hummert vesz?
A néni ezen nem morfondírozott sokáig, szerinte a havi 400$ üzemanyagköltség "worth every cent".
Kis kamuzás van a Peak Oil időpontjának megjóslásában - különválasztja Campbell jóslatait: 2006 OPEC-en kívül és 2016-ban az OPEC. Ez a kettősbeszéd nem jellemző a National Geographic-ra, és ennek egy jelentése van: a Peak Oil még ebben az évtizedben bekövetkezik.
Onlájn kiadásban csak egy bevezető van, és pár gyengén sikerült kép:
Usákiában a hibrid autóra 2000 dolláros hitelt lehet igényelni, egy 2,7 tonnánál nehezebb terepjáróra pedig 100.000 dollárt lehet visszaigényelni az adóból. Jól van ez így, vagy változtatni kellene ezen?
A fórumbeli hozzászólások érdekes olvasnivalónak igérkeznek.
Mivel az usa iszonyatos mennyiségű alumíniumot,műtrágyát importál(ezt a kettőt néztem meg az eneriaigényesség miatt),és a legföbb importálójának számító kína energiafogyasztása pont az elmúlt években ugrott meg az ipar növekvő igénye miatt,óhatatlanul más színben vannak ezek a számok :
http://www.census.gov/foreign-trade/balance/c0004.html
Olyan,mintha az importal elsősorban áramot és földgázt,illetve olajat szállítanának be,és kifele pedig olyan termékeket vinnének,amik alacsonyabb energiaigényűek(lásd a szolgáltatások pozítiv külkeregyensúlyát: http://www.census.gov/foreign-trade/statistics/highlights/annual.html )
Ezek alapján 2002-ben csak az usa műtrágyaimportja nagyjábol napi 200 000 hordó olaj behozatalának felelt meg.Tehát ha ezt az usa-ban kelett volna előűllítani,akkor 1%-al magasabb lett volna az usa olajfogyasztása.
Lényeg:szöget ütött a fejemben,hogy az amik energiafogyasztásában ugye hogy nem jelenik meg az energiaigényes importált alapanyagok energiaigénye.
A fenti linkeken meg lehet nézni az importált alu mennyiségét,illetve az erre vonatkoó adatokat.
Elsőre,az aluimportja(nyers,feldolgozatlan) 0,5%-át igényli energiában a teljes olajimportnak.
Tehát az usa több energiát fogyaszt,mint ami az EIA statisztikákban megjelenik,mivel az nem tartalmazza az import/export termékek elöállítási energiakülönbözetét.
és ha elolvassuk az alábbi tanulmányt, akkor megnyugodhatunk - a magas olajárak csakis a spekulációnak tudhatóak be, tessék továbbállni, semmi különös nincs itt:
A gazdasági növekedés oldaláról jelentkező többletkereslet mellett szükséges még egy fundamentális okot megjelölni a keresleti oldalon. Ha az OECD országok olajkészleteinek szintjét vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy azok összességében az elmúlt 5 év minimumának közelében állnak.
Az IEA május közepén megjelent olajpiaci jelentése alapján látható, hogy az elmúlt négy negyedévben a világpiaci olajkínálat többnyire meghaladta a keresletet.
2004. első negyedévében (amikor elindult a dinamikus áremelkedés) napi átlagban mintegy 800 ezer hordóval volt több a felszínre hozott kőolaj mennyisége, mint a világpiaci kereslet.
Fordítás: immár egy éve átlag napi egy millió hordóval nagyobb a termelés mint a vásárlás, de az OECD országok olajkészletei csökkennek.
kérdés: mi történik azzal a kitermelt kőolajjal, ami nem lel vásárlóra?
lehet, hogy hajózik?
egy gyors számítás: egy 500 méter hosszú, 50 méter széles és 20 méter magas téglatest alakú tanker kb 3 millió hordó olajat tud szállítani.
Exploration and Production
Like the oil industry, Canada's natural gas industry is based primarily in the province of Alberta, which in recent years has accounted for nearly 70% of the country's natural gas output. Some analysts, however, forecast little growth potential for natural gas in Alberta, as well as for the entire Western Canada Sedimentary Basin (WCSB). Consequently, some companies have shifted their focus to newer projects in British Columbia, Atlantic Canada and the Arctic, as well as to new sources, such as imported liquefied natural gas (LNG) and coalbed methane.
Tehát Kanada legnagyobb földgázforrása Albert államban va,ez adja a földgáztermelés 70%-át
Néhány szakértő szarint csak kicsi növekedési lehetőség van már itt.(EIA ügynökség)
Alberta conventional natural gas production peaked in 2001: study
CALGARY (CP) - Conventional natural gas production in Alberta likely peaked three years ago and a yearly decline of about 2.5 per cent should be expected, the province's energy regulator said Thursday in its annual reserves report.
The Alberta Energy and Utilities Board said while a total of 12,000 gas wells were drilled in the province last year - a 46 per cent increase over 2002 drilling - production declined by two per cent. And while the expected record number of wells drilled this year should keep production flat, convention gas will begin declining in 2005 by about 2.5 per cent.
"New pools are smaller and new wells drilled today are exhibiting lower initial production rates and steeper decline rates," the report states.
Alberta földgáztermelése 2001-ben érte el a csúcsot,jelenleg évi 2,5%-os esésben van,remélik hogy a furásokba ölt pénzekkel sikerül az idei évre szinten tartani a termelést.
"Az újabb lelőhelyek kisebbek,kevesebb a kezdőteremeléük és meredekebben esik a termelésük a kimerüléskor"
Az USA földgázszükségletének 15%-át Kanada fedezi.
Ez különösen jópofa:
80 percent of new electric generating capacity is natural gas fired.
Demand is growing because clean-burning natural gas is a preferred fuel due to its environmental benefits.
The U.S. Department of Energy's Energy Information Administration forecasts that natural gas demand will grow by more than 50 percent by 2025.
The new domestic fields being found are smaller and have shorter lives.
Konkrétan:Miután átlépte a födgáz/olaj paritást a földgáz ára(energiaegyenértékben),azután máe nincs megállás addig,amig el nem éri az 1:5-höz arányt,ami a földgáz-olaj konverziójának a közgazdaságilag optimális szintjét jelenti.
Ha 2015-ra megnövelik a kanadai bitumenhomkbol készült olajtermelést 2,2 millió hordó/napra,akkor az ország földgáztermelésének 10%-át kell az olajhomokba beleölni.
Ez nagyjábol azt jelenti,hogy az eneriga egyenérték 13-16%-át emészti fel a bitumenhomok földgázbol.
Vagyis a földgáz ára mégjobban el fog szakadni az olajétol egy szükülő gázpiac esetén.
igen, de itt azért befektettek pár millió dolcsit is, és egy-két "nagykutya" is támogatja a dolgot.
This is not being funded by some eccentric billionaire. The impressive results from the Philadelphia plant convinced the US environmental protection agency to put up $14.5m (Ł9m) to fund four more plants, while private investors are backing the Missouri plant to the tune of $40m (Ł25m). The company, Changing World Technologies, has also acquired such powerful friends as James Woolsey, former CIA director, and Alf Andreassen, former science adviser to George Bush. It's worth mentioning such well-connected backers because, says chief executive officer Brian Appel: "When people first hear about us they always say they don't believe it."
a támogatók lelkesedése ugyan tulló egy kicsit a célon: megemlítik, hogy Usákia összes szemetének és mezőgazdasági hulladékának feldolgozásával ki lehetne váltani teljesen az Usák kőolaj-importot - ami évi 4 milliárd hordó.
The company envisions a large chunk of the world's agricultural, industrial and municipal waste going through TDP recycling plants all over the globe. "You are not only cleaning up waste: you are talking about the distributed generation of oil all over the world" says Michael Roberts, an engineer with the Gas Technology Institute. Changing World say that converting all of the US agricultural waste into oil and gas would yield the energy equivalent of 4bn barrels of oil, roughly equal to the volume of US oil imports in 2001. So oil tankers might soon go the way of tea clippers.
Szerintem ennyire nem rózsás a helyzet - de ha komolyan gondolják, és rendesen belefektetnek, akkor kiválthatják az import 3..5%-át.
Időről időre előállnak feltaláók amú gyezzel, legutóbb valami ex ruszki profeszor állt elő itt az országban, asszem le is mentettem a cikket, a cégnél benne volt a sajtófigyelőben.
The End of Cheap Oil
