A rómaiak rabszolgatartása kismiska volt a hívő keresztény portugál, spanyol és amerikai rabszolgatartókhoz képest. De az egyház fel is lépett ez ellen (bár talán nem elég határozottan).
Ha elfajulnak a dolgok, Amerika egy pillanatig sem fog habozni újra legalizálni a rabszolgaságot, mint ahogy részben ma is fennáll, csak nem úgy hívják. Gondolod, hogy ha valós értéken fizetné a mexikói, délamerikai vagy távol-keleti dolgozók munkáját (vagy akár a magyar minimálbéren dolgozókat), ilyen mértékben tudna gazdagodni? Csupán ma más módon kényszeríti rabszolgáit munkavégzésre: műlötty, autó, akciófilmek stb. Azt erősen kétlem hogy az amcsik legalizálnák a rabszolgatartást. Az meg hogy a fejletlen régiókban sz*rabbak a pénzek akkor is úgy lenne ha az amcsik és mások nem vinnének oda munkát. Sőt, pont ennek a tevékenységnek a következtében növekszenek a jövedelmek ezekben a régiókban. Kína pár évtizede még az éhínséggel küzdött ma meg gazdasági nagyhatalom. Nem is szólva Pl. japánról...
Ami meg a műlöttyöt, autót és akciófilmet illeti: szegény szerencsétlen rabszolgák akik jó autókkal furikáznak, esténként moziba mennek és akciófilmeket néznek, mi több még kólaivásra is rája vannak kényszerítve...
A rabszolgatartásnak semmi köze a valláshoz. A rómaiak rabszolgatartása kismiska volt a hívő keresztény portugál, spanyol és amerikai rabszolgatartókhoz képest. Ha elfajulnak a dolgok, Amerika egy pillanatig sem fog habozni újra legalizálni a rabszolgaságot, mint ahogy részben ma is fennáll, csak nem úgy hívják. Gondolod, hogy ha valós értéken fizetné a mexikói, délamerikai vagy távol-keleti dolgozók munkáját (vagy akár a magyar minimálbéren dolgozókat), ilyen mértékben tudna gazdagodni? Csupán ma más módon kényszeríti rabszolgáit munkavégzésre: műlötty, autó, akciófilmek stb.
Gondoljátok, ha eljönne a barbárság kora, habozna egy pillanatig is bevetni az atomot a rablóhordák elrettentésére. A rakéták hajtóanyagául pedig tökéletesen megfelel a megújuló alkohol, vagy az atomerőművek áramával termelhető nitrátvegyületek.
Megújúló + hukleáris energia részesedése.
USA:29%-ék
Germany:34%-ék
Tehát az usa nincs olyan jól eleresztve,mint gondoljuk.Ráadásul az EU-ban több atomerőmű van,mint az usa-ban,és nagyobb a részesedése az atomerőműv termelésnek.
Nukleáris meghajtású rapülőgép nem létezett.Egy kisérleti hajtómű volt,amit a földön teszteltek,és egy tesztpéldány,amin a repülőgépes üzemeltetés körülményeit(hűtés,sugárvédelem) vizsgálták normál sugárhatjóműves megoldás melett.
Tehát:nukleáris energiábol pont az EU van jobban elengedve,illetve a kerozin kiváltása inkább állom,mint valóság.
en azt hiszem az okorban a mezogazdasagban soha nem dolgoztak rabszolgak, csak az iparban, banyaszatban, szallitasban.
a mezogazdasagi munkakat, szabadok, kozrenduek, jobbagyok vegeztek. gondolom azert, mert a mezogazdasagi termeles alacsony nepsuruseg igenye miatt nem lehetett egy rabszolgahajcsart allitani minden negyzetkilometerre. viszont a jobbagyok roghozketese is felfoghato valamifele konnyitett rabszolgasagnak.
Hol írtam én olyat, hogy a római birodalom bukása után meg kellett volna szűnnie a rabszolgaságnak? Itt magaddal vitatkozol. A rabszolgaság a (nyugat) római birodalom bukása után sem szűnt meg, pl. a törökök is gyűjtötték az emebereket nálunk gályarabnak, sőt a világ egyes részeiben még most is fellelhető (pl. Szudán).
A kereszténység elterjedésének meg csak közvetett hatása volt a rabszolgaság intézményének visszaszorulásában. Sajnos nem tudom, hogy miután a kereszténység államvallás lett a Római Birodalomban, milyen konkrét intézkedéseket hoztak a rabszolgasággal kapcsolatban, de abban biztos vagyok, hogy magát a rabszolgaság intézményét nem szüntették meg. Voltak keresztény rabszolgatartók és keresztény rabszolgák is. Nem tudom, de elképzelhető, hogy keresztények nem tarthattak keresztény rabszolgát, mint ahogyan a muzulmánok sem tarthatnak muzulmán rabszolgát.
Abban igazad van, hogy a gépek kifejlősését alapvetően befolyásolta az emberi munkaerő kínálata. De a dolog ennél "dialektikusabb", mert a gépek fejlődése egyúttal feleslegesen drágává tette a rabszolgákat.
Amennyiben az oil peaket nem követi valamiféle világégés, az oil peak utáni valószínű szcenárió az, hogy a társadalmak egy része átáll a magenergiára, más része anarchiába süllyed. ez szerintem is igy lesz. kb a jelenlegi OECD tagoknal lesz a civilizacio hatara.
A kérdés az, hogy a magenergiára átálló társadalmak képesek lesznek-e az érdeküket érvényesíteni, azaz pl. a végesnek tekintehtő uránforrásokat mindaddig biztosítani, amíg a tenyésztő eljárások kifejlődnek, vagy egyszerűen megvédeni magukat a környező "barbárok" nyomásától. miutan a vilag urantermelesenek felet ausztralia es kanada adja, ezert ettol nem annyira felek.
mukodo tenyeszreaktor pedig mar ma is letezik Oroszorszagban.
a "barbarok" nyomasa europaban nagyon kemeny lesz, plane ugy hogy mar most van egy 5 szazalekos arab kisebbseg az EUban resnyitonak (tobb, mint amennyi magyar).
Ez sem feltétlenül igaz. Az USA-nak egyrészt van azért elég rendesen szárazföldi/tengeri hadereje is, másrészt repülőgép is tud üzemelni maghasadással is, pont az amcsiknak volt ilyenjük (de talán a ruszkiknak is) mielőtt teljesen átálltak az interkontinentális rakétákra. A koncepció a raketták előtt ugyanis az volt hogy szép nagy bombázókkal szórják az atomot az ellenre, ennek azonban volt egy olyan kisebbfajta korlátja hogy a szép nagy repülőgépek hatótávolsága viszonylag korlátozott volt az üzemanyag miatt. Ennek megoldására jött létre az atommeghajtású repcsi, ha jól tudom voltak próbautak is, de aztán leálltak a dologgal (főleg amiatt hogy ha egy ilyen lezuhan az nem tesz jót az arra lakó szavazóknak, de aztán a raketták eleve feleslegessé tették a dolgot).
Viszont ha az olaj ára elkezd emelkedni akkor szvsz még a viszonylag sok nukleáris erőművel és fejlett atomtechnikával rendelkező USA szívja meg legkevésbé. Leginkább pedig az atomtechnológiát leépítő európa, kivéve a franciákat és a kelet-európai régiót (kis szerencsével minket is). Mi viszont a nyakunkba kapunk majd egy rakat arabot akik már nem igazán tudnak olajat eladni, ugyanakkor pedig a sívó homokon nemigen tudnak mást termelni. Hacsak az arabok időben észbe nem kapnak és az öngyilkos terroristák termelése helyett átállnak a naperőművekre (elvégre napsütés aztán van ott rendesen).
Inkorrekt elemzés. Egyrészt a rabszolgatartás mint gyakorlat elég régi, és igazából nem látok olyan objektív okot ami miatt a római birodalom bukása után meg kellett volna szűnnie, kivéve a vallást. Az meg hogy a gépek szüntették meg az max az amerikai rabszolgatartásra igaz lehet, a rómaira és az utána következő sötét középkorra semmiképp mivel a gépek pont azért születtek meg mert pótolni kellett a kieső olcsó rabszolgákat.
A gépek üzemeltetése nem olaj- vagy gáz alapú fosszilis, mag- (földi eredetű) illetve napenergiával is megoldható.
Az oil peak kérdése nem annyira technikai, mint inkább politikai kérdés. Nem számítható ki, hogy reagálnak a társadalmak erre a kihívásra.
A probléma modellezése bonyolult. Pl. tegyük fel, hogy egy adott népesség eltartásához egy adott területen X mennyiségű erőforrásra van szükség. Ha ezt a felére csökkentjük, a modellek szerint a népesség jóval több mint a fele kihal, mert megindul a harc a véges erőforrásokért, illetve a spekuláció a véges erőforrások felett, amely a veszteséget növeli. Egyszeűen azért, mert az egyének önzők a társadalomban, és a különböző társadalmak önzők egymással szemben. Mellesleg a történelem során a legtöbb éhínség elkerülhető lett volna szervezettebb elosztással.
Amennyiben az oil peaket nem követi valamiféle világégés, az oil peak utáni valószínű szcenárió az, hogy a társadalmak egy része átáll a magenergiára, más része anarchiába süllyed. Már korábban írtam, hogy a megújuló erőforrásokra épülő rendszerek rövid távon versenyképtelenek, az űr kolonializációja pedig technikailag megoldhatatlan lesz a 3. évezredben.
A kérdés az, hogy a magenergiára átálló társadalmak képesek lesznek-e az érdeküket érvényesíteni, azaz pl. a végesnek tekintehtő uránforrásokat mindaddig biztosítani, amíg a tenyésztő eljárások kifejlődnek, vagy egyszerűen megvédeni magukat a környező "barbárok" nyomásától.
Ebből a szempontból pl. érdekes, hogy pl. az oil peak hogy hatna a különböző felek harcképességlére. Könnyű pl. belátni, hogy pl. az elsősorban olajra épülő légi erők fogják leginkább megszenvedni az oil peaket, mert pontosan a légierő az, ahol az olaj semmi mással nem váltható ki. Ez akár az USA katonai hegemóniájának az összeomlásához is vezethet, hiszen az USA pontosan a légirejének a fejlesztésével és csúcson tartásával érte el azt, amit korábban a brit birodalom a flottával vagy a római birodalom a szárazföldi erejével.
Ezek az organizmusok a magreakció során képződő hidrogén gázt, mint energiaforrást hasznosíják.
A hidrogén gáz egy részben magának a magreakciónak az eredménye, más részben pedig a víz radiolízisének eredménye, már ha víz található a környéken.
A legjobban tanulmányozott ilyen, a mélyben található ökoszisztéma a Witwatersrand Dél-Afrikában. Keressetek rá erre vagy a deep subsurface microbiology-ra, ha a témát érdekesnek tartjátok. Mellesleg a téma sok választ ad arra is, hogy a fosszilis tüzelőanyagok hogy képződtek.
Még annyit hozzátennék, hogy a történelem során a rabszolga mindig mindenütt fogyóeszköznek számított, semmiképpen sem megújuló erőforrásnak. Lokális kivételek voltak, azaz néhány gazda jól bánt a rabszolgáival. De ez rendszerint gazdaságilag irracionális döntés volt, és versenyhátrányt jelentett.
Egy rabszolga ára szinte sohasem vol olyan magas, mint egy rabszolga gyerekének a felnevelésének a költsége, azaz olcsóbb volt venni egyet, mint kitermelni (kivétel a konfederációs államok). Ha a rabszolgának más rabszolgától gyereke lett, azt megölték. Ugyancsak, ha a rabszolga munkaképtelenné vált (megsérült, megöregedett, etc) ugyancsak megszabadultak tőle.
Ugyancsak ide tartozik,hogy a rabszolgák jellemzően (90%) férfiak voltak, a nők munkaereje csak néhány területen volt érdkes, ők voltak a cselédek (de nyilván kevesebb cselédre volt szükség, mint fizikai munkásra) de gyapotot ők is tudtak szedni, emiatt a konfederációs államokban keresettek lettek.
Rabszolgahiányos időkben a rabszolgák ára felment, így életük védelme, kizsákmányolásuk csökkent, ha a kínálat bőséges volt, akkor pedig a rabszolgák körülményei rendszerint rosszabbodtak.
A rabszolgatartó társadalmak összeomlását, pontosan a rabszolgaforrások kimerülése (pl. a rabszolgákat adó terület elnéptelenedése vagy katonai hatalom megingása, és az így kieső hadifogoly rabszolgák kifogyása)okozta úgy az ókorban, mint a későbbi korokban is. A rabszolga munkaereje iránti igényt igazából a gépek megjelenése szüntette meg, a gépek ugyanis a rabszolgáknál is olcsóbbak.
Ha arra gondolsz, hogy a rabszolga azért megújuló, mert szaporodik, akkor fel kívánom hívni a figyelmedet arra, hogy a rabszolgák "tenyésztése" sehol sem vált be. A rabszolga mindenütt a gazdasági körforgáson kívüli forrásokból elsajátított termelőerő volt, mint ma az olaj. Ahogy ezek a források kimerültek, a rabszolgamunkára épülő civilizáció a barbárok nyomása alatt összeomlott. Félő, hogy ránk is ez vár.
Egyetlen látszólagos kivétel van: az amerikai dél. Első virágkora a XVII. század, amikor a rabszolgák korlátlanul áramlottak be, a piac kínálati volt. A XVIII. századra az afrikai partvidék elnéptelenedett, a rabszolga megdrágult. Ekkor kezdett Dél stagnálni és a vízienergiára majd kőszénre alapozott Észak fejlődni. Ne feledjük, hogy Amerikában a XX. századig munkaerőhiány volt, ami az európai bérek többszörösét eredményezte. A rabszolgatartás ebben a környezetben később válik versenyképtelenné, mert a felszabadított rabszolgának is a magas bért kell fizetni. Ennek ellenére a XVIII. század végén mindenki azt hitte, hogy az egyre jelentéktelenebb rabszolgaság magától elhal. Csakhogy közbejött az ipari (textilipari) forradalom, ami az európai piacra termelő, gépesített latifundiumoknak kedvezett, meghosszabbítva a Dél agóniáját addig, még a gépesítés későbbi szintje ki nem váltotta a rabszolgát. (Persze kellett hozzá egy polgárháború is, de az eredmény elkerülhetetlen volt.)
Mi a közös Ali Bakhtiari-ban (Irán Nemzeti Olajtársaságának stratégája), Dr. Colin Campbell-ben (ex Total-Fina aligazgató) és Matthew Simmons-ban (energiabefektetési bankár)? Mindnyájan egyetértenek abban, hogy az olcsó olajnak annyi.
"Az olaj túlságosan olcsó jelenleg" - figyelmeztet Simmons úr. "A reális árat én 182$-ra tenném hordónként. Relális árat kell megállapítani, hogy ellenőrizhessük az igényeket. A globális kitermelés a csúcson van." "Ha reálisan árazzuk az olajat, akkor lenne időnk áthidaló energiákat találni és áttérni megújuló energiaforrásokra. De nem látom, hogy ez történne."
"Véleményem szerint az olaj ára nem folyamatosan fog növekedni" - mondja Ali Bakhtiari - "robbanás-szerű árnövekedésre lehet számítani." A krízis óriási változássokkal fog járni, elsősorban a középosztály szívja meg.
Dr. Campbell szerint az olaj kitermelését és fogyasztását kormányzatok kéne szabályozzák. Szerinte az igények csökkentésével lehet növelni az energia-ellátás biztonságát.
Az ASPO legutóbbi konferenciáján az Exxon és a BP emberei is jelen voltak, és Fatih Birol az IEA (International Energy Agency) vezető közgazdásza is hozzászólt. Birol úr tagadta a beszédében, hogy a termelés nem tudná kielégíteni az igényeket, de érdekes adatokkal szolgált: a negyedik negyedévre napi 3 millió hordóval kéne nőnie a kitermelésnek. A dzsoli-dzsóker természetesen Szaud-Arábia. "Ha a Szaudok nem növelik a kitermelést napi 3 millió hordóval az év végéig, akkor, hogyismondjam, nos akkor nagyon nehéz lesz. Nehéz idők jönnek. Be kell fektetniük."
Napi 3 millió hordó pluszba - az 30%-os növekedés pár hónap alatt. A BBC újságírója megkérdezte Birol úrat, hogy ez lehetséges, vagy pedig ez csak egy vágyálom? Birol úr megtagadta a választ: "Ön az újságtól van? Ez nem önnek való. Ez nem az újságnak való." A konferencia többi résztvevője már pár százalékos növekedésen is elcsodálkozna.
És eközben... Az Északi Tenger olajmezői már túl vannak a csúcson 1999 óta. A termelés gyorsuló ütemben csökken - nem 7%-al és nem 8,5%-al, ahogy azt kezdetben megjósolták, hanem 11%-al. A technológiai fejlődés ellenére 2003-ban egyetlen nagy olajmezőt sem fedeztek fel. Az olajkorszak kezdete óta ilyen még nem volt. "Valós számokra van szükség" - mondja Campbell úr. "Ezáltal el lehetne kerülni a hiányon alapuló üzérkedést, a szegény országok összeomlását, és ösztönözné az alternatívákat." "Szükség van az olajmezők tartalékainak felmérésére, és a "Lapos Föld" közgazdászok - akik hisznek a vég nélküli növekedésben - meg kell változtassák álláspontjukat."
If you think oil prices are high at $40 a barrel then wait till they are four times that much.
How will you pay to run your car? How will you get the children to school? How will you heat your house? How much will transported food go up in price?
How will we pay for plastics, metals, rubber, cheap flights, Simpson's DVDs, 3G phones and everlasting economic growth?
The basic answer is, we won't.
This is the message from the Association for the Study of Peak Oil (ASPO).
The group of oil executives, geologists, investment bankers, academics and others has been warning the world of high oil prices, and the ensuing fallout, for some years now.
The end of cheap oil
It includes a diverse range of oil industry insiders.
People like Ali Bakhtiari, head of strategic planning at Iran's National Oil Company (NOIC), Dr Colin Campbell, a former executive vice president of Total-Fina, and Matthew Simmons, an energy investment banker and adviser to the controversial Bush-Cheney energy plan.
They are united by one idea, that global oil production is about to peak, which in turn will signal the permanent end of cheap oil.
And they warn that this is the foundation of the current rise in oil prices.
Who hurts when prices explode?
"Oil is far too cheap at the moment," says Mr Simmons.
"The figure I'd use is around $182 a barrel. We need to price oil realistically to control its demand. That is because global production is peaking."
Large new oil fields are ever more difficult to find
"If we price oil correctly," Mr Simmons says, "it could give us time to find bridge fuels, fuels to fill the gap between an oil economy and a renewable economy. But I don't see that happening."
The adherents of the peak oil theory warn the decline of world oil output will force oil prices higher for good, and that the knock on effects could be catastrophic.
"In my opinion, unfortunately, there will be no linear change," says Iran's Ali Bakhtiari. "There will only be sudden explosive change."
"The people who will be least affected will be the super poor, who already have no access to energy, and the super rich who do not care if oil is $100 a barrel."
"It is everyone who is in the middle who will be hurt the most," says Mr Bakhtiari. "When the crisis comes there will be enormous changes."
Oil rationing?
Much of ASPO's predictions stem from the calculations of Dr Campbell.
His work on oil reserves has long suggested that many official oil data are either flawed estimates or at worst downright lies.
Scandals like the 23% of 'lost' reserves at Royal Dutch Shell have helped to boost interest in his work.
False reserves threaten the security of energy supply, just as do bombs under pipelines.
Dr Campbell's conclusion: oil production and consumption should be regulated by governments.
"Many reserve figures are highly questionable," says Dr Campbell.
"Many great oil fields are increasingly old and inefficient. But I don't think oil is easy to produce with a sniper behind every palm tree."
"The way to increase energy security is to reduce demand," he says.
'Difficult times'
At ASPO's recent conference in Berlin, companies such as BP and Exxon and men such as Fatih Birol, chief economist of the International Energy Agency, began to talk to the proponents of the peak oil theory.
Whilst they may not agree with Dr Campbell's theories, their attendance highlighted ASPO's emerging importance in the oil debate.
In public, Mr Birol denied that supply would not be able to meet rising demand, especially from the buoyant economies in the USA, China and India.
But after his speech he seemed to change his tune.
"For the time being there is no spare capacity. But we expect demand to increase by the fourth quarter (of the year) by three million barrels a day."
He pinned his hopes for an increase in production squarely on troubled Saudi Arabia.
"If Saudi does not increase supply by 3 million barrels a day by the end of the year we will face, how can I say this, it will be very difficult. We will have difficult times. They must invest."
Can Saudi deliver?
But even Mr Birol admitted that Saudi production was "about flat".
Three million extra barrels a day would mean a huge 30% leap in output in just a few months.
When BBC News Online followed up by asking if this giant increase in production was actually possible rather than simply a desire he refused to answer. "You are from the press? This is not for you. This is not for the press."
Asking other delegates - admittedly supporters of the peak oil theory - whether such a steep increase was feasible, the answers were unambiguous: "absolutely out of the question," "completely impossible," and "3 million barrels - never, not even 300,000."
One delegate laughed so hard he had to support himself on a table.
Some recent figures tend to back up ASPO's outlook.
North Sea production is declining at an increasing rate, having peaked in 1999.
Not at the predicted flat rate of decline of 7%, but gradually accelerating from 7% to 8.5% to 11%.
And the number of major new oil fields discovered around the world fell to zero for the first time in 2003, despite an obvious increase in technological expertise.
"We need transparency with the figures," says Dr Campbell.
"This avoids profiteering from shortages, the collapse of poor countries and it will stimulate alternatives."
"Consumer countries need to be able to audit fields, but at the same time 'flat earth' economists who believe in endless growth need to change their ideas."
And Dr Campbell has a dire warning: "If the real figures were to come out there would be panic on the stock markets, in the end that would suit no one."
"Súlyos tévedés azt hinni, hogy a római rabszolgatartás szubjektív okok (a kereszténység elterjedése) miatt szűnt meg. Ez körülbelül olyan, mintha azt állítanánk, hogy az olajkor vége a zöld mozgalmak utcai demonstrációi miatt következik be. A valódi okok ugyanolyan kőkeményen objektívek voltak, mint az olajmezők szükségszerű kimerülése."
Márpedig nincs igazad. A rabszolga egy "megújuló energiaforrás". Az olajmezők egyszeriek. A rabszolgatartás megszűnése inkább szubjektív okokra vezethető vissza.
Ugyanakkor a római birodalom széteséséhez bizonyára hozzájárult a termőföldek kimerítése is - ez szinte minden civilizáció összeomlásánál meghatározó ok volt.
"Aztán a rabszolgaság egy bizonyos Jézus tevékenysége nyomán kissé szalonképtelenné vált..."
Akárki mondta ezt korábban, alapvető problémák vannak vele, olyanok, amelyek a topik lényegét is érintik.
Súlyos tévedés azt hinni, hogy a római rabszolgatartás szubjektív okok (a kereszténység elterjedése) miatt szűnt meg. Ez körülbelül olyan, mintha azt állítanánk, hogy az olajkor vége a zöld mozgalmak utcai demonstrációi miatt következik be. A valódi okok ugyanolyan kőkeményen objektívek voltak, mint az olajmezők szükségszerű kimerülése.
A rabszolgamunka esetében az ösztönzési eszközök skálája elég szűkös, többnyire a verésre és a megöléssel való fenyegetésre korlátozódik. Ez azonban csak akkor hiteles, ha naponta gyakorolják is. Innentől lesz a probléma makrogazdasági. Igazán hatékony, rabszolgákra alapozott tömegtermelés csak akkor lehetséges, ha a rabszolga az általa előállított termék árához képest olcsó. Utána már egész egyszerűen nem lehet eleget megölni/megkínozni ahhoz, hogy a többi eleget dolgozzon. A klasszikus ókori rabszolgatartó államok (nagyjából a déloszi Athén és Róma) csak addig tudtak gazdaságilag növekedni, amíg relatíve kis befektetést jelentő háborúk árán nagy mennyiségű rabszolgát lehetett zsákmányolni. Utána jött a stagnálás és a visszaesés. Ez várt Athénre az i. e. V. sz. végén, amikorra a görög világ nagy részét bekebelezte és Spártába ütközött, illetve Rómára az I. század végére, amikorra elérte növekedése határait a Szaharánál, az Óceánnál a germán erdőségeknél és az ádázul védekező perzsáknál.
További párhuzam a mai helyzettel: Peak slave is volt! Mégpedig nem is kevéssel a növekedés határainak elérése előtt. Ott is valószínűleg a magasabb életszínvonal generálta keresletnövekedés okozta ezt. Már Caesar korában próbált a szenátus kétségbeesett törvényeket hozni, hogy korlátozza a tömeges felszabadításokat, ekkor pedig a kereszténység sehol sem volt.
A középkorra, mint az elkerülendő ezeréves barbárság korszakára való utalás teljesen helytálló, ennek elkerülése a fő feladat!
Szerintem a lényeg éppen a "hogyan"! Ez az a fizikai korlát (úgy értem, tudományos és nem gazdasági-politikai), amely megfoszt minket az általad is vázolt paradicsomi állapotoktól. Gondolj csak bele: ha lenne olyan utántölthető energiatároló, ami egy térfogat- vagy tömegegységre vetítve a mai aksik ezerszeresét tudná, a naperőművek kiépültéig is le lehetne állni az olajról, hiszen ha jól tudom, az atomenergiánál olcsóbb ma sincs, csakhát ugye az autó nem trolibusz...
Nem vagyok fizikus, de az energiasűrítő szerintem korántsem olyan álom, mint az örökmozgó, lehet, hogy előbb meg lesz, mint az energiatermelésre tényleg alkalmas fúziós reaktor.
2004 Május 19 - Matt Simmons interjú az Usák és a Világ gáz-helyzetéről.
Röviden és velősen: gáz van.
Usákia konvencionális gázkitermelése 1973-ban volt a csúcson - 63 Bcf (Billion Cubic Feet), ma a konvencionális kitermelés kb 30 Bcf. Usákia - a világ leghájtekebb országa - egyszerűen elmulasztotta megfigyelni az orgazmust - nem vették észre, hogy már 30 éve túl vannak a csúcson - de még ennél is érdekesebb, hogy sok illetékes elvtárs még ma sem hajlandó elismerni a tényt, még ma is reménykedik a csodában és bízik abban, hogy a grafikonok egyszercsak megindulnak felfelé.
If you subtract all of those sources out as non-conventional, the conventional base, which peaked at 63 Bcf a day in 1973, is probably down to about 30 [Bcf] today. Think of it. Here is the United States with the best petroleum data, energy data on earth, and we missed the peaking by 3 decades.
Q3: And it’s still not fully admitted by people?
Oh, most people still think that tomorrow we will start to see evidence of gas supply starting to turn up, because it has to turn up.
"Az energia elvben korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre áll (a nap energiája az űrben Pl. gyakorlatilag korlátlanul áll a rendelkezésünkre), más kérdés hogy a jelenlegi technológiánkkal igen drágán / körülményesen lehet hozzájutni."
Elvileg én nagyon gazdag ember vagyok, hiszen kötegekben áll a pénz a bankban - más kérdés, hogy a bank csak igen körülményesen hajlandó nekem egy kevesket juttatni belole.
"Ahhoz azonban hogy az ehhez (vagy más energiatermelő módszer bevezetéséhez) szükséges technológia kifejlődjön mindenekelőtt piaci igényre van szükség. Ez az igény pedig amíg az olaj elég olcsón rendelkezésre áll addig nem igazán lép fel."
Az olaj nemsokára elfogy. Ez egy egyszerű természeti törvény, ezen nem tudunk változtatni. A piaci törvényeket és igényeket pedig az emberek alakítják. Ezen tudunk változtatni. Nagyon jó lenne, ha már akkor kialakítanánk az új energiaforrások iránti igényeket, amikor még van olaj, mert ha már fogytán lesz, akkor késő lesz.
"Aztán a rabszolgaság egy bizonyos Jézus tevékenysége nyomán kissé szalonképtelenné vált, így elindulhatott a fejlődés: előbb az igavonók hatékonyabbá tétele (hám), majd víz/szél energia (Pl. malmok), végül gőzgép, villanymotor, robbanómotor, atomerőmű."
khm, khm.
szeretném eszedbe juttatni, hogy az ókori civilizációk összeomlása és az új energiaformák kiaknázása között sokszáz év telt el. Ekkor volt a "sötét középkor" - ami gyakorlatilag a túlélésről szólt.
Ezt akarjuk?
Persze, hogy nem, de most a helyzet ennél is veszélyesebb.
Sokkal többen vagyunk, és sokkal magassabban vagyunk, miáltal nagyobbat zuhanunk és jobban megüthetjük magunkat.
Mondhatod erre azt, hogy most sokkal okosabbak vagyunk, de sajnos ez egy kétélű fegyver - ez egyben azt is jelenti, hogy sokkal változatosabb és hatékonyabb módon tudunk egymásnak ártani.
"Usákia előnye a majákkal szemben az hogy a majáknál teokrácia volt. Azaz nem racionális okok miatt döntöttek valami mellett hanem vallási meggyőződésből."
Usákiában pedig bank-rácia van. Magántulajdon mindenekfelett.
Szerinted ez racionális?
Ha végtelenek a források és biztosítani lehet a fair versenyt akkor racionális, de ez egyre kevésbé teljesül.
Példának okáért privatizálták az áramszolgáltatókat. Ez két okból is hiba: egyrészt az energiaforrások végesek, másrészt pedig nincs versenyhelyzet: az Usák lakásokba (akárcsak a világ összes lakásába) csak egy áramszolgáltató vezeti be a villanyt. Hol van itt a verseny? Legfeljebb elköltözhetek egy másik áramszolgáltató területére.
Szerinted ez racionális?
Meg is volt az eredménye: 2001-ben jó kis áramszünetek Kaliforniában, 2003-ban a keleti part ismerkedett a "blackout" fogalmával a gyakorlatban. Sőt mi több már új szót is találtak: "brownout" - ami a bizonytalan, ingadozó áramszolgáltatást jelöli.
Másik eredménye ennek a privatizációnak az Enron botrány: Usákia lakossága jól megszívta, pár száz milliárd dollár eltünt, és a bűnbak házaspár felváltva eltölt egy-egy évet egy luxusbörtönben.
Már elnézést, de ennél a teokrácia is jobb.
Istenről legalább tudjuk, hogy útjai kifürkészhetetlenek :))
A "hogyan" majdhogynem lényegtelen.A földröl véges erőforrásokkal kell anyagot/energiát feljuttatni,viszont a világűrböl végtelen energiával lehet anyagot/energiát lejuttatni.
Gyakorlatilag a teljes ipart ki lehet teepíteni,szupermodern ultrakönnyű járműveket gyártani és még amit az ember ki tud találni....
Viszont azóta az amcsik elég sokat fejlődtek lézerügyben (is de szvsz mikrohullámban is) és erre nem csak a CD olvasó a példa. És lehet hogy a lézert közvetlenül is lehetne napenergiával gerjeszteni így viszonylag hatékony lenne a dolog. A földi oldalon pedig elég egyszerűen lehetne hőből energiát csinálni. De persze ez csak egy ötlet. A lényeg hogy ahhoz ilyesmibe belekezdjen egy kormányzat igencsak komoly indok kell - és ilyen indok amíg viszonylag olcsón rendelkezésre áll az olaj nemigen adódik.
Ha jól tudom, úgy húsz éve már történtek ilyen kísérletek mikrohullámmal, de megbukott a dolog azon, hogy közel sem tudták úgy fókuszálni a sugarat, ahogy elvárható lett volna. A túl nagy szóródás veszélyes volt és nagy energiaveszteséget is okozott. De ha nem lenne szóródás, akkor is kérdés, hogy az oda-vissza alakítás és a légkör elnyelő hatása után nem tartunk e hatásfokilag ugyanott? Szerintem a megoldás valamilyen fizikai vagy esetleg kémiai elven működő energiasűrítő lehetne...
Lejuttatni épp le lehetne mondjuk egy szép nagy teljesítményű sugárral (lézer, mikrohullám, stb). Persze ehhez jókora lézerágyú kellene, de én Pl. egy olyat el tudnék képzelni hogy a lézersugárforrást a napenergia pumpálja és a geostacionáris pályán álló erőmű szépen lesugározza az energiát a földre. Csak azt a kínos helyzetet kell elkerülni hogy ha mondjuk egy kisebb meteorit megbillenti a szerkezetet és az elmozduló lézersugár szép nagy lyukat ás a talajba. Persze ekkora lézert nem tudom hogy mennyire lehet ma csinálni de talán nem lehetetlen (bízom az usák katonákban, nekik már biztosan van).
Ha feltételezzük, hogy az energiasűrítés/szállítás kérdése megoldott, miért is kellene egyetlen csepp kőolajat is elégetnünk? Hiszen innentől az űrbeli naperőművekből a szuperaksikba töltve levinnénk az energiát a földre, ahol vizet bontva kész a hajtóanyag és az oxidálószer. Sőt, még pótlólagos energiabevitellel gyorsíthatnánk a kiáramló hajtóanyag mennyiségét, ami javítja a hasznostömeg/indulótömeg arányt. Ezzel az űrhajózás szűk keresztmetszete is átszakad! Energetikai szempontból csak az a kérdés, hogy az így nyert energia fajlagos ára mikorra csökken a mindenkor legolcsóbb fosszilis tüzelőanyagból kinyert energia ára alá. A két görbe valahol biztosan metszi egymást, csak az a kérdés, hol (időben és dollárban)? Ha feltételezzük, hogy nem is lesz ilyen energiasűrítő (szuperaksi), akkor miről is vitatkozunk?
Mivel külföldi olajmezők megvásárlása már nem elégíti ki a mohó kínai gazdaság egyre növekvő energiaigényét, az állami olajcégek most tőzsdén jegyzett, külföldi olajtermelők megszerzésére törekednek.
Kína az Egyesült Államok után a világ második olajfogyasztója: tavaly előzte meg Japánt.
Készpénzben bővelkedő állami olajcégei, köztük a China National Petroleum Corp (CNPC), az ország piacvezető olajtermelője - a PetroChina anyavállalata - valamint a CNOOC már több külföldi olaj és gáztermelő cég iránt is érdeklődnek.
A kínai állami olajcégek az elmúlt évtizedben mintegy 5 milliárd dollárt költöttek tengerentúli olaj- és gázmezők megszerzésére, összesen harminc programban vesznek részt.
Egyes források szerint jelenleg akár 10 milliárd dollár értékű készpénzt is képes a kínai olajágazat felvásárlásokra fordítani, amellyel például megszerezheti a legnagyobb ausztráliai tőzsdén jegyzett olaj- és gázcéget, a Woodside Petroleum Ltd-t, illetve az amerikai Unocalt 9,2 milliárd dolláros, vagy a Devon Energy Corp-ot 14 milliárd dolláros piaci tőkeértékkel.
Elemzők szerint a Woodside a CNOOC esélyes felvásárlási célpontja: a CNOOC piaci tőkeértéke - mintegy 17 milliárd dollár - több mint kétszerese a Woodside 7,6 milliárd dollárjának, amelynek 34 százaléka a Royal Dutch/Shell kezében van.
A Woodside felvásárlása annál is ésszerűbbnek tűnik, mivel a CNOOC és a Woodside egyaránt részesedéssel rendelkezik az ausztrál Northwest Shelf gázprogramban, amely 25 milliárd ausztrál dollár (17,5 milliárd amerikai dollár) értékben cseppfolyósított gáz kínai szállítására szerződött, 25 évre.
A magas olajárak és a befektetők Kína iránti érdeklődése nyomán a Petrochina, a CNOOC és a legnagyobb ázsiai finomító, a Sinopec jelenleg piaci tőkeértéküket tekintve a világ legnagyobb olajcégei között vannak.
Kína olajimport-függése elemzők szerint 2007-ig a teljes kínai fogyasztás 50 százalékára nő a jelenlegi 30 százalékról. Kína az idén mintegy 100 millió tonna nyersolaj- és olajtermék-importra szorul, ez 10 százalékkal haladja meg a tavalyi 91 millió tonnát.
És eközben...
