Területi elosztásban kellene elemezni például ezt a kaja dolgot.
A feljett világ simán kibír egy 20-30%-os hozamcsökkenést.
Az időjárási változások (vízbőség vagy vízhiány) sokkal nagyob gondot okozhatnak mint ez.
Népesség ellátási problémák max az erősen importőr országokban lehetnek, ha még van ilyen egyáltalán.
Illetve a helyettesítő termékeket is figyelembe kell venni. Például a szerves tárgya jól helyettesítheti a műtrűágyát ha az megdrágul.
Azon is érdemes elgondolni, hogy vajon egy általános energiahiány esetén tényleg a városok nyernének - e.
Hosszú áramszünetek és üzemanyaghiány esetén falun még csak-csak el lehet lenni, de egy nagyvárosban....
És ráadásul azok a kicsi kínaiak, mielött visszatérnének a bivallyal szántáshoz, elöbb megpróbálják
megközelíteni a nyugati szintet a fogyasztás, életszínvonal, energiafelhasználás területén is.
Ezek közül az energiafelhasználás területe a legegyszerübb, tíz éven belül meghaladhatják pl a
magyar fogyasztási szintet, húsz év alatt pedig megközelíthetik az amerikai vagy a nyolcvanas
évekbeli Szovjetunió energiafelhasználási szintjét. Ez pedig a létszámuk miatt nagyjából a világ
energiafelhasználásának megduplázódását jelenti. És persze az olajkorszak vége is elöbbre kerül
vagy 20-30 évvel. Lehet, hogy mégsem lesz olyan zökkenömentes az átállás az olajról más energiákra
és a közlekedés átállítása? Talán már ennek az évtizednek a végén el kéne kezdeni az új atomerömüvek
(vagy fúziós erömüvek, többszáz-többezer megawattos nap- ill. szélerömüvek ?) beruházásának
tervezését, és a közlekedés visszaállítását a vasútra és a villamosra és egyéb tömegközlekedésre:
"De összességében szvsz nem lesz tragédia. "
De összességében is tragédia lesz. A kicsi kínaiak, akik most kezdenek felkapaszkodni a nyugati civilizáció szintjére (és a többiek), piszokul nem fognak örülni neki, hogy újra bivallyal szánthatják a rizsföldjeiket. Neked talán még nem kell kínaiul tanulnod, bár öreg korodra jó lesz, ha megtanulod a mai "kisebbség" nyelvét, de az unokáid már anyanyelvi szinten fogják beszélni.
Na,gondolkodjunk csak!A szállítás egy részét valóban vissza lehet terelni vasútra,bár ez komplett gyárak elköltöztetését és falvak elnéptelenedését jelenti.Viszont akumulátorral teherautót nem tudsz hajtani,márpedig valahogy a sarki közértbe is el kell vinni a tejet....
A mezőgazdaság a jelenlegi termésátlaggal olaj(pontosabban földgáz) nélkül nem tud müködni.India pl. a földgáz 40%-át műtrágya előállítására használja.
A jelenlegi termésátlaghoz a buza kimeneti energiájának 50%-át kell bevinni a folyamatba.Ha nem földgát használsz,hanem mondjuk biomaszát v. szenet,akkor kell hozzá a teljes energiatartalom.
A biódizel ugye annyi energiába kerül,mint amit belevittünk a folyamatba földgáz és olaj segítségével.Tehát földgáz nélkül a biódizel fele energiát tartlmaz , mint amit kinyerhetünk belölle.
namármost,a fentiek szerintem azt jelentik,hogy a termésátlagok 50-80%-ra esenek vissza,a hústermékek és a feldolgozott élelmiszerek megdrágulnak és csökken a részededésük a teljes élelmezésen belül,mikzben a világ elkezd éhezni .A jelenlegi exportőrök importörré válnak lassacskán....
Mivel az olaj nem az egyik napról a másikra fog eltűnni lesz idő új atomerőműveket készíteni. A szállítás jó része valóban át fog terelődni a vasútra, hajókra - ami szvsz nem olyan nagy baj. A közlekedés sem hiszem hogy visszaesne a 100 évvel ezelőtti szintre - max. az autókban nem robbanómotor hanem villanymotor fog ketyegni, és a tetejükön napelem fog rásegíteni a dologra. A mezőgazdasági gépek pedig mennek biodízellel. Kétségtelenül jár a dolog némi kényelmetlenséggel, rövid távon át is rendezi a gazdaságot (Pl. a kicsi kínaiak helyett kénytelenek lesznek közelebb munkaerőt keresni a cégek). De összességében szvsz nem lesz tragédia. Több atomerőmű, a kényes osztrákok is építenek majd ilyesmit, esetleg hatékonyabb, innovatívabb atomerőművek, esetleg fejlettebb napelemek. Ettől szvsz nem fog kipusztulni az emberiség, sőt szvsz a civilizáció sem pusztul el.
Talán nem veszed elég komolyan te se,de az az élet,emi olaj nélkül lesz,gyökeresen különbözni fog attol,amit most élünk.Komplett iparágak fognak eltünni(és itt nem az olajra kell gondolni,hanem a szórakoztató,túrístaipar,szállítás,építőipar) vagy nagymértékben lecsökkenni/átalakulni.
Az életszínvonal pedig szintén különbözni fog a maitol.
El lehet felejteni a légkondit,a nyári autór kiránulásokat, a banánt,a nagy lakásokat,a korlátlan vízforrásokat.El lehet felejteni majdan,hogy egykor sok embernek az elhízás okozott gondokat,az éhinség rengeteg helyen fog ismét gyilkolni.
Szvsz egyik napról a másikra nem fog megszűnni. De ha drágább lenne akkor sem lenne feltétlenül tragédia - elindulnának végre azok a fejlesztések amikkel szép fokozatosan ki lehet váltani az olajat. Na, pont ezért nem fog az olaj ára jelentősen megemelkedni...
Szegény Muster Mark most nem tud válaszolni, de reméljük, azért életben marad. Sajnos túl őszinte volt valakivel, aki polmoderátor és bizonyos, igazi őszinteséget igénylő kérdésekben nem ismer irgalmat.
Szóval szerintem pont ezt a függést kell megszüntetni és ez a topicnyitó hozzászólás lényege. És megszüntetni nem megy máshogy, mint stresszel.
Az olaj a gerince mai társadalmunknak.Hiányában öszeomlik a közlekedés,a vegyipar,az energiaellátás s émegszünik a gazdaság dinamikáj és növekedési képessége.
Azért,mert nem a vevők,hanem az eladók piaca vala most.
Egyébként pedig nem az számít,hogy az első hordót ki tudja a legolcsobban adni,hanem hogy az útolsó mennyibe kerül,amit valaki egy nap el akar használni.
Tehát akkor igazából nem olajválság készülődik, hanem egy jó kis általános válság van épp kialakulóban, aminek az olajas izgalmak csak kisebb részét képezik?
A Peak Oil még nem is lenne lehangoló, de ha ehhez hozzávesszük a víz, kaja, termőföld, klíma, szemét, demográfiai válságokat, az EU alulméretezett, instabil elektromos hálózatát, az adósság válságot, akkor elgondolkodik az ember.
arra még rájön a létesítmények fenntartási költsége, új fúrások költsége, állam felé adó, pumpálás, tanker költségei, biztosítás, nagyker., kisker. haszna, + ujabban a biztonsági felár.
Mindazonáltal amit viszont nem értek. A piaci törvények elvileg szerintem azt diktálnák, hogy az olaj kitermelési költsége még kábé az áráig nőhessen. Ehhez képest a 3 dolcsi meglepőmód alacsony. Ha a finomítás mondjuk duplázza az árát, akkor is még csak 6-nál tartunk.
Az OPEC fogy.Indonézia nettó olajimportörré vált nemrég.
A kitermelési ár nem lényeg.Az lényegesebb,hogy a következő hordónyi termelésnövelés mennyibe kerül.
És bizony a bitumenböl és mélytengerböl való olajkinyerés drága....
A szaúdi hatalmi elit is megosztott. Egy nem elhanyagolható részük oszamát pénzeli. Egy másik részük amerikabarát. De a nagy többség csak élvezi az életet, és pármillió dollárt svájcban tárol, hogy az összeomlás első jelére azonnal elrepülhessen.
Ahogy látom, az OPEC valamiféle önvédelmi egylete az olajtermelő országoknak. Tehát egy alapvetően amerikaellenes szervezet. És hát a düledezés határán van, tagállamai rendszeresen megszegik a kvótájukat, de azért valamennyire működik.
Ami szerintem nagyon fontos kérdés lenne, az az, hogy a mostani magas olajár mögött mi van inkább: az OPEC akciója, vagy valóban fogyóban az olaj? Ezt a kérdést kellene valahogyan eldönteni, mégpedig úgy, hogy találni kellene valamely jelenséget a világban, amely csakis az egyik esetben állhat fenn.
Egyébként valahol mintha azt olvastam volna, hogy az olaj kitermelésének költsége 3 usd/gallon alatt van. Ez viszont rossz jel, mert arra utal szerintem, hogy egyhamar nem fog elfogyni.
Minek bonyolítsuk a dolgokat ha nem muszáj?A szaudiaknak nem érdekük az olajütőér elvágáa.A piac ált.áremelkedésével csak akkro tudják kompenzáli veszteségüket,ha a többiek termelése esik ki....
Olaj nélkül viszont a népharag elsöori őket.
Itt szimplán a diktatúraellenesek megsejtették,hogy itt a lehetőség,és most tudják felborítani a dolgok menetét annyira,hogy a káoszban jobb pozíciót vehesenek magukhoz....
Igen, én is nagyon remélem, hogy már erről van szó. Nagyon emlékezetes, és soha nem felejtendő az a telefonbeszélgetés, amit az irának sikerült lehallgatnia Bush és Blair között. Akkor Bush azt mondta, hogy a szaúdi olajtartalékok kisebbek, mint gondolták, és hogy iraknak vannak csak elég nagy készletei.
Ezzel kapcsolatos másik hipotézisem viszont az, hogy itt részben az OPEC áll a dolog mögött. Ne feledjük, az USA először csinál olyat, hogy közvetlen formában is megszáll egy Öböl-államot, és most nagyon sokan fosnak azon a környéken (Irán, Szíria leginkább). Ezért feltehető, hogy mindent elkövetnek (terrorista kapcsolatok included) az USA szivatására, mert most kezdik úgy érezni a döntéshozók, hogy már nem csak a hatalmukról, hanem a bőrükről is szó van.
Lehet, hogy előbb balhézik a világ egymással, minthogy egyáltalán eljönne a "hivatalos" oil-peak? Hurrá, csak Világháború lesz, nem pedig olajválság! :P
Szerinted a generátorokat miért hozzák be 15-20 évente felújításra?Méghozzá úgy,hogy valamennyi elektromos részüket (tekercsek pl.) is cserélik?Ugyanez igaz a trafókra is.
Ennyi ídő után elöregszik az anyag.Különösen igaz ez a szabadtéri forgógépekre.A laptáok pedig a vibrációk miatt elfáradnak,és balesetveszélyese is lesznek ennyi ídő után.(arrol nem is beszélve,hogy he nem élettartamra,hanem mechanikai igénybevételre méreteznének,ekkor sokkal drágább lenne az egész,és nem biztos hogy olcsobb lenne....)
A atomreaktort is festeni kell.Csak éppen 1 db,zárt téren lévő reaktorral szemben itt van 2000 db jól fejlett szabdtéren lévő oszlopod.Némi különbség,nem?
Ráadásul ezeknél(költsgcsökentés!!!) a generátor egy tengelyen van a lapátokkal,és 2 db radiális csapágy foglya meg őket.Namármost,ez annyit jelent hogy a generátor kiemeléséhez szét kell kapni az egészet.Ehez pedig kell valami,ami 15-50 tonnát képes min .emelni mahdnem 100 méteren....Nem olcsó....
A műanyag lapátokat szvsz nem kell kicserélni, ezeknek a korrózió elvileg nemigen árt, max mechanikailag rongálódhatnának de az meg igazából szerintem tervezés kérdése. A generátorokban sem nagyon látom hogy a csapágyakon kívül miket kellene kicserélni. Festeni meg az atomerőművet is kell. A problémát inkább abban látom hogy egyrészt nem mindenütt lehet ilyeneket felállítani, másrészt ha túl sok ilyet felállítanak az szvsz szintén időjárásváltozáshoz vezethet...
Egyrészt annak az elhelyezése a cilus végén van,tehát nem igényel befektetett energiát,hanem megtermelt energiát.
A másik,hogy a hulladékelhelyezés nem energiaigényes folyamat.
Az atomerőművek élettartama min 60 év,bár elvileg tovább is lehet őket használni.
Kell nekik 15-20 évente egy felújítás.
A szélerőműveknél is kell 7-15 évente felújítás.Ennek keretében ki kell hajítani a tonyon és az alpozáson kívül mindent,illetve újra kell festeni a tornyot.
Ez jelent MW-nként és évente 1 tonna üveszálerősítésű műanyagot,amit valahovaá el kell helyezni.Meg egy csomó festékethulladékot stb.
Ráadásul míg az atomnál 2 db generátort kell felújítani,addig itt a 2000 db generátorblokk eltávolítása/viszahelyezése olyan költség,hogy nem éri meg a felújítás,hanem érdemesebb cserélni.
Tehát az olcsóság/hoszabb élettartam inkább csak állom,a kisebb környezetszennyezésel egyetemben.
Viszont az atomerőművek életciklusa végén keletkezik egy rakás sugárzó azaz elég nehezen újrafelhasználható hulladék. Ezzel szemben a szélerőművek esetén egyrészt a vas, réz Pl. teljesen újrafelhasználható. Másrészt szvsz a szélerőmű életciklusa ~ végtelen (kivéve kisebb javításokat, Pl. csapágy rongálódások) ami nem igazán mondható el az atomerőművekről. Más kérdés hogy nem lehet mindenhová gazdaságosan szélerőművet telepíteni, ráadásul a zöldek ezt sem igazán szeretik. Persze a zöldek igazán semmit sem szeretnek...
Ezen cuccok alkotóiról nem lehet elmondani,hogy atompártiak lennének.
Namámost,ezekben találunk 1 GW-s atom,és 2 MW-s szélerőműnek a tömegét komponensek szerint.
Ez alapján:
komponens______atom_______szél
vas____________65_________149,15
beton__________450________873
réz____________1,2________0,5
alú____________0,2________0,4225
Üvegszále.műa__0__________20,25
Az értékek tonnában,a két erőmű névleges teljesítményének MW-jére viszaosztva.
Nem lett beleszámítva a hálózati csatlakozás szükséglete,az urándúsító anyagszükséglete.
A szélerőműnél a valós anyagszükséglethez meg kell szorozni az anyagmennyiséget 3-4-el , mivel a névleges teljesítménynek mindösze ennyi részét adja le átlagban.Továbbá hozzá kell számolni a tartalék kapacitást,ami lehet modnjuk gáz is.
Továbbá az atomerőműnél a névlges elektromos teljesítmény kétszeresét kitevő hőmennyiség is keletkezik.(jelenleg gyakorlatilag sehol sincs ez hasznosítva.)
Hiányzik továbbá a szélerőmű építéséhez szükséges út és felvonulási terület tömege is.
Ez alapján a "peak oil" után a két erőműtipus között min. 6-8*-os különbség lesz.
Na,a csávókám az atomnál úgy számol,hogy 42-45 kwh/kg a költsége az erőmű építőanyagának.Ami nonszensz,ennél mindenképpen kevesebb az energiaköltsége,tekintve hogy az anyagok 90%-a beton és cement , a cementnek pedig kg-ja max 3 kwh árán állítható elő.(ugye a lagdrágább a betonbunker).
Továbbá,az ürge által használt élettartammetódus 22 év reaktorélettartamal számol,ami gyakorlatilag az első generációs reaktorok által lehuzott élettartamstatisztikára épít.
Hogy megértsük ennek a tarthatlan voltát,elég arra gondolni,hogy ha így számoljuk a széleőművek átlagélettartamát,akkor 8 év se jön ki,mivel az első generációs szélerőművek helyére már újakat építenek,amik így eléggé lerontják az élettartamukat.Annyira,hogy lazán lehet akár negatívan is számolni így a szélerőművek energiamérlegét.
Viszont az álatalad adott anyagok között van egy,ahol a befektetett/kinyert energia arányát írják le.
Megjegyzendő,hogy a tanulmányok egyetértenek abban,hogy az atomnál az energiaszükséglet felét a dúsítás adja,így az nem befektetett energia(mivel az erőmű már tudja termelni a dúsítás energiaszükségletét).
Namármost,ha az energia drágul,akkor ez az arányszám határozza meg,hogy az egyes energiatermelési metódusok milyen ütemben drágulnak(ez adja meg az energiaár/beruházási költség diagramban a göre meredekségét.)
Namámost,ezek alapján az atomenergia a jelenlegi,legolcsobb energiatermelési metódus címet megörzi,sőt,a jövőben az atom(és víz) után következő legolcsobb termelési metódus nagyságrend(ekkel) lesz drágább mint az atom.
És miért is ? Alig hiszem hogy az ár lenne a ludas. Egy elektromos roller kb 40 ezer forint tokostul vonóstul, ez kb 20 kilométert tud megtenni 20 km/óra sebességgel. Bár még nem szedtem szét, de alig hiszem hogy ólomakku lenne benne, tekintve hogy az egész nem nehezebb mint egy jobb bicikli. Ezek után nehezen tudom elképzelni hogy a technológiát ne lehetne autókban alkalmazni...
Naszóval,koncetnráljunk arra a bicajra.
Egy emberi cangás nagyjábol 20 km/órával tud max menni.
Egy ember 80 w-os teljesítményre képes.
Ez alapján a cuccod 80 Wh-s teljesítményű.
Az ólomaksik teljesíménysűrűsége 40 W/kg
Tehát mondjuk veszteségekkel 3 kg-s olomaksíval hozható a teljesímény.
Namármost,metálhibridel felére csökkenthető a tömeg,ami jelent 1-1,5kg nyereséget.
sajnos 0 vagyok ahhoz, hogy megertsem ezt a papert, de itt megsemmisito kritikat irnak az emlitett tanulmanyrol alegnagyobb problema aszem az, hogy a ficko tokregi adatokat hasznal meg az atomenergia gyermekkorabol, allitolag olyan megallapitasokat tesz, hogy az atomeromuvek eletkora 12 ev, stb.
