a bizonyitott, jelenlegi arak mellett gazdasagosan kitermelheto urankeszlet hagyomanyos eromuvekben kb 30-40 evre elegendo.
tenyeszreaktorokkal ezt a szamot 60 azaz 60 szorosara lehet novelni. raadasul ilyen technologiaval mar megeri tengervizbol finomitani az urant, ahol ppb (parts per billion) nagysagrendben van jelen, osszessegeben talan 1500szor akkora tomegben, mint a bizonyitott keszletek. tehat az urankeszlet gyakorlatilag kifogyhatatlan.
es ott van meg a torium, mint termekeny anyag a tenyeszreaktorokba, a toriumkeszleteket meg fel se mertek, becslesek szerint kb 3x gyakoribb, mint az uran.
Alacsony pályán kell mondjuk 10 méterenként 1 hajtómű(hasraűtés),magasabban pedig kell 100 méterenként egy hatómű.
Vagy ugyanannyi hajtómű van,de a tükör tömeg növekszik.
Mivel a több hajtómű nagyobb fajlagos tömegű,ráadásul macerásabb a karbantartásuk,a kevesebb pedig kevesebb karbantartást igényel,viszont nagyobb szerkezeti tömeg tartozik hozzá,a kettő között van valahol a szekezet beruházás/üzemeltetési költségoptimuma.
Esetleg csinálhatunk egy "hogyan méretezünk optimálisan berendezéseket" topicot,ha a géptervezés a kedvenc témaköröd.:-)
Viszont ha aránylag sok pici hajtóműved van (jelenleg ha jól sejtem az ionhajtómű pont ilyen) és sok ponton szinkronban mozgatod a szerkezetet az esetleg segíthet.
Az ISS pályályán a sikló teljesímténye lecsökken már 25%-al.Fentebb még roszabb a helyzet.Ráadásul ha nem akarsz ütközni a RORSAT műholdak hűtőanyagával,akkor célszerűbb ennél magasabra menned(1000 km az optimális).
Az elsődleges gond nem is az hajtás,hanem a szilárdsági paraméterek.Ha van egy adott erőd,amivel a struktúrát nyomnod/forgatnod kell,akkor a struktúrának deformáció nélkül bírnia kell a nyomást.Tehát alacsony pályán töb bhajtómű/több hajtóanyag és maszívabb/merevebb szerkezet kell,ami durván meglöki a tömeget és a szerelési költségeket(a hajtóanyag miatt pedig a fentartási költséget).Persze ez csak megérzés,nincs túl sok kedvem egy napot tölteni a struktúra sziládrsági paramétereinek számolásával különböző pályamagaságok/méretek esetén
De azt se felejtsd el hogy ha nem lesz olaj akkor az atomenergia is drágább lesz (plána ha e mellett a kapacitások kevésnek bizonyulnak). Viszont az űrnaperőműveknek van egy vitathatatlan előnyük az atommal szemben: egy idő után az urán is elfogy (ha jól sejtem úgy 70 évre elég van /és ez szvsz még egy elég régi becslés ami nem igazán számolt Pl a fejlődő országokkal/, ezen ugyan újrafelhasználással és más kis piszkos trükkökkel lehet ugyan javítani de szvsz sokat nem.
Ezzel együtt szvsz ez a kérdés usákiában is felmerült már sok okosabb ember agyában és egész biztos hogy rendelkeznek is valamiféle forgatókönyvvel. Más kérdés hogy nem tudni hogy ki milyen szerepet fog játszani ebben a filmben...
Ez a jelenség ma is folyik. Viszont akik már benn vannak aligha fogják lelkesen fogadni az újonnan érkezőket tudván hogy ez zuhanó életszínvonalat jelentene számukra. Plusz egy idő után szvsz európa szorosabbra zárja a kapuit (sőt, ez a folyamat már ma is zajlik, szvsz az EU nem fog több menekültet fogadni mint amennyit a munkaerőszükséglet indokol).
Az űrsikló egész magasra felmegy. A szerkezetnek amúgy mindenképp kell hogy legyenek saját hajtóművei a napszél ellensúlyozására. De talán ionhajtómű elég lenne, vagy a föld mágnesességével is lehetne játszani ha nincs túl magasan a szerkezet.
Tehát: a tükör/tartószerkezetnek a méretekkel négyzetesen növekvő szilárdságúnak kell lennie alacsony pályán(magasan is,csak ott bizonyos méret alatt nem érzékelhető a probléma).
tehát egy pár km-es struktúra estén már gondot okozhat az a pár m/sec-es ebessgékülönbség,ami kialakul a két végpont között.
Micu
Ne úgy számoljatok, hogy egyszercsak tankokkal, fegyverekkel megindulnak, aztán majd lehet kaszálni! Évtizedek alatt szép lassan beszivárognak, utána már a németek bevándorlási törvénye sem fogja meg az áradatot. Ismered a választási viccet? " Úgy hozzátok meg a kisebbségi törvényeket, hogy 20 év múlva mi leszünk a többség!"
Pert1
A tükrök által célzott célterületnek meg lehet választani olyan helyeket, ahol évtizedenként 1* esik az eső. A felhősödés is minimális. De vannak olyan hegycsúcsok is, amik az év 99%-ában felhőszint felett vannak.
A napszinkorn pálya olyan,hogy a magaságátol függöen a műhold naponta x-szer elmegy felette.Tehát alacsony pályán műholdlánc kell,ami bizonyos határok között szeparáltan célozni tud egyes területeket,és váltogatják emgymás között acélokat.
Azt,hogy felhő ídőben milyen frekik mennek át a felhőkön,öszintén szólva nem tudom.Ahogy azt se,hogy melyik lézeranyagnak olcsó az előállítása,és hogy az milyen frekin sugároz.
(mert végülis ez adja meg,hogy milyen frekin nyomják le a delejt,és hogy az mennyire nyelődik el a különböző állapotú légkörökön).
Tévedés.A nagyméretű erőművet nem telepítheted túl alacsonyra,mert alacsony pálya esetén olyan nagy lesz a lenti és fenti rész közötti pályasebesség különbség,hogy egyrészt folyamatosan hajtóanyagot kell áldozni az egyenesen tartására,másrészt pedig bizonyos méret alatt az árapályerő széttépi a tükröt.
Ha az tükör átlag vastagása 0,1 mm,akkor 300 gramm / nm a tükör tömege.Mondjuk hogy a tömeg átlag 50 gramm/nm.
a napfény energiasűrűsége a földpályán 1,3kw/nm,mondjuk hogy a földre lejutó energia ennek a negyede(a teljes rendszer veszteségeit ideértve).A földi hő-áram átalakítás vesztesége szintén 0,42(mondjuk)
Akkor viszon nagyjábol 6 kw kapacitás jelent 1 kg tömeget,ami azt jelenti hogy a jelenlegi árak melett ha az atomerőművel versenyezni akar ez a cucc a fejluttatás költségének 2520 $/kg-nál alacsonyabnak kell lennie.(mivel 1 kw előállításához kell 0,25 kg)
Jelenleg ez a költség nem elérhető,de ez ugye még csak az anyagok szétszerelt feljuttatása,a pályán még össze kell szerelni és a földi állomást is ki kell építeni.
Továbbá nem számoltuk bele a földi infrastruktúrát,a fejlesztési költségeket és azt,hogy iszonyatos (több 1000 milliárd) beruházási költsége van a porjektnek.
(jelenleg hetenet max 10 tonna az elméleti teljesítőképessége az űriparnak.Ez )
Miért ? Szerintem ha a lézertechnika megvan valahol hozzá akkor a dolog gyerekjáték mondjuk egy Mars expedícióhoz képest, pedig azt is pár tíz éven belülre tervezik. Itt annyira nem kell messzire menni, akár űrsiklóval is kényelmesen elérhető nem kell komplett gyárakat letelepíteni hogy ott majd a zűrhajósok megtermeljék a visszajutáshoz szükséges üzemanyagot, és az 1.0-ás verzióhoz szvsz messze nem kell annyi anyag mint Pl. a nemzetközi űrállomáshoz.
Ráadásul így szvsz jóval kevesebb energia veszik el a légkörben mint egy mezei tükör esetén. A gond csak az hogy lassacskán el kellene kezdeni építeni... Persze ennek azért van egy olyan előnye hogy bármilyen űrfejlesztéssel vagy katonai lézerekkel (vagy általában lézerekkel) kapcsolatos kutatás jó eséllyel segíti ezt az eljövendő projectet is. Sőt, ezen a téren jól jöhet a nanotechnológia meg a mikroelektronika fejlesztése is, azaz ha valaki mondjuk 5 vagy 10 év múlva nekiáll tető alá hozni egy ilyen projectet már jó eséllyel meg lesznek hozzá az alkotóelemek. Már amennyiben persze nincs pár ilyen jellegű dolog máris az energetikával, esetleg nemzetbiztonsággal kapcsolatos hivatalok asztalán. Ha ugyanis van akkor az USA-ban szvsz 99.9% hogy mély titokban fejlesztik.
Namármost,mivel a millióknak pont azokon az országokon kellene keresztülenniük,amelyeknek maradni fog kőolaja(kazahsztán,oroszó,irán,irak,közel-kelet) ezért nem valószínű,hogy sikerülne nekik eljutni európába.
Persze ez az egész agytornának jó,de ennek megvalósítása évszázadokban mérhető.Ha az apolló programot folytatták volna,mostanra talán eljutunk az infrastruktúra embrionális állapotáig.
Szvsz az első ilyen lépésre az EU válasza az lenne hogy a maradék üzemanyaggal (mert a katonáknak azért szvsz maradna nafta) szép akkurátosan szilánkokra lőnék a transzibériai expressz vonalát. De ez sem igen lenne szükséges, mivel a fejlődő országok lakói nemigen tudnának fizetni a jegyért... Ránk nézve szvsz nem annyira a kínaiak vagy az indiaiak jelentenék a problémát mint inkább az afrikaiak. De ezt a problémát is viszonylag hatékonyan oldja meg az atombomba (de szvsz még csak ez sem igen kell, az EU szépen meg tudja magát védeni néhány száz hajó ellen).
Igazábol a forgatás nem probléma.Ha 24órás tengely körüli forgási sebeséget adnak a cucnak,akkor az mindig a napra fog nézni.
Nagyobb gond,hogy ez a cucc 36000 km-re keringene a földtöl,ami annyit tesz hogy egy közepes csillagászati távcső pontoságát kellene megközelítenie a tükörnek durva számolás szerint ha a föld egy adott területén dulájára akarjuk növelni a fényintenzitást.
A tükör fókuszálása nem gond.Egyszerűen vékony filmen fel kell a hátára kenni valamilyen műanyagot amikor fokuszba lett állítva,az utánna mereven tartja.
A hőtágulás szintén nem gond,ez a cucc folyamatosan napfényben van azonos intenzitás/eloszlás melett.
Gond viszont az,hogy a geo pályán mindössze 2 pont nem igényel folyamatos pályakorrekciót.
A fóliát nem tenné tönkre a por,legalábbis nem emberi ídőn belül.(pár 100 000 év kell ahoz azért...)
Az egyetlen használható megoldás szvsz ahogy mondtam a közép pályás napszinkron erőművek,fénysűrítővel és fényindukált lézerekkel,és 1000 km magasan keringő , tükörel felszerelt célzóműholdak az energia leközvetítéséhez.Így nem gond hogy a nagyméretű naperőművek kimásznak a precíz napszinkor pályákrol ,mível az alacsony pályás kistömegű műholdak stabilan maradnak és tudják az eltéréseket korrigálni.
"Még annyit hozzátennék, hogy a történelem során a rabszolga mindig mindenütt fogyóeszköznek számított, semmiképpen sem megújuló erőforrásnak. "
Ha így vesszük, akkor a gabona is fogyóeszköz, de ha jobban belegondolsz, azért mégiscsak megújuló.
"A rabszolgatartó társadalmak összeomlását, pontosan a rabszolgaforrások kimerülése (pl. a rabszolgákat adó terület elnéptelenedése vagy katonai hatalom megingása, és az így kieső hadifogoly rabszolgák kifogyása)okozta "
Megújuló forrásokat is ki lehet meríteni. A gabona-termő vídékeket is le lehet nullázni gondatlan, erőforrás-rabló gazdálkodással.
Annyit még én is hozzátennék, hogy még a kőolaj is megújuló energiaforrás, csak az a baj, hogy pár millió év kell annak amit mi száv év alatt elfogyasztunk.
A geostacionárius pálya abból a szempontból jó, hogy a Föld egy adott területét lehet megcélozni állandó jelleggel. Abból a szempontból nem jó, hogy kiesik a napnak nagyjából az alkonyat és a hajnal közötti része (kicsit kevesebb).
De a tükröt a nap 24 órájában forgatni kellene. A vékony kis tömegű tükröt a fénysugár letolná a geostacionárius pályáról, azaz a pályán tartás is energiaigényes lenne. Ott van még a tükör kifeszítésének a problematikája, ha nincs kifeszíve, akkor szóródik a fény és az egész semmit sem ér. 36000 km (geostacionárius pálya az emlékezeteim szerint) a távolság, a legkisebb eltérés a síktól használhatatlanná tenné a dolgot, mert a fény elmenne a vakvilágba. Na és a hőtágulás problémája is reális, nem is beszélve, hogy az űrben is van valamennyi anyag, amely egy vékony fóliát hamar tönkretehet, bár nem tudom, hogy a geostacionárius pályán ez mekkora veszély.
De továbbra is az alapprobléma a naperőművek alacsony hatékonysága.
Párizs Texas - ez a két földrajzi név a jövőben nemcsak egy híres filmcím kapcsán szerepelhet együtt. Sikeres kutatófúrások eredményeként lehetséges, hogy a Párizsi-medence lesz Európa egyik legjelentősebb kőolajlelőhelye. "
A nagy hírverés ellenére világméretben nem egy nagy szám! Az országnak igen.
"A kutatók szerint csak a Chevreuse-völgyben - amely a próbafúrások egyik helyszíne - 15 millió hordó kőolajat lehetne kitermelni."
Nem fogják megvárni, amíg mindenből kifogynak.
Tudod, náluk is reklámoz a Média Markt "Mert hülye azért nem vagyok!".
Ruszki atom és vízenergiával hajtott villanyvonaton. Transszibéria Expressz.
Még mindig egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb, mint robotok hadával termeltetni odafönn, koncentrált energianyalábokkal sütögetni a városokat vagy tömegeket űrállomásokra telepíteni. Ráadásul megtermelt energiára vonatkoztatva ehhez kell a legkisebb súlyt és legegyszerűbb vezérlőberendezést feljuttatni. Ha eltéved néhány percre, vagy akár órára, nem tud katasztrófát okozni. A geostacionárius pályáról a legkönnyebb tartós célzást megvalósítani. Igaz, időnként takarásba kerül, de nem egész éjszakás időtartamra. A felület: nemrég tettem fel az Alt. Energia topicra egy cikket. 60*30 m-es területről földfelszínen 1.2MW hőmennyiséget begyűjtő napkazánt indítottak Ausztráliában. Ha ezt megháromszorozza, mondjuk 5 ugyanekkora űrbeli tükörrel, ami ráadásul éjszakára is 2/3-os kihasználhatóságot biztosít?
És ehhez csupán két focipályányi aluval gőzölt fólia + néhány 100 m csőkeret kell.
Itt különben ugyanúgy aktuális, valamivel pótolni kell majd az olajat!
A fejlett világnak az élelem terén is komoly előnyei vannak.
Mivel a kaja nagy része állati,így az állatok kihagyása a tplálékláncbol valószínűleg műtrágya nélküli termelés esetén is biztosítja za elegendő élelmet a népeségnek.
Hogyan indulnak meg?
Ha arrol beszéünk,hogy már nincs elegendő energia a műtrágyagyártáshoz,akkor a járművekbe üzemanyagot tölteni sem lesz elég energia.
Akkor pedig nem tudnak ezek az emberek eljutni a jóbb mezőgazdasági területekig,mivel az indiai/európai/kínai bőtermő területek igen messze vannak egymástol.
Arrol nem is beszélve,hogy át kellene magukat verekedi a volt szu államain,amiknek lehet hogy nincs modern légerhárító rendszerük,de van annyi egyszerű,bombabiztos fegyverük amivel minden nagyobb hagyományos támadást visza lehet verni,ráadásul pont nekik lesz elegendő üzemanyaguk is ezekbe a cuccokba.Ugyanez igaz a közel-keletre is.
"a demografia meg pont az OECDnek kedvez. minnel kevesebb szajat kell etetni, annal jobb. Kina, India a foldgaz s koolaj elfogyasa utan ehinsegbe sullyed, mert nem fogja tudni fenntartani a mezogazdasagi termeles jelenlegi szintjet."
Pont ez a probléma, ugyanis az éhes emberek megindulnak a kaja irányába. Megnő a migrációs nyomás, ha pedig a kapuk nem tárulnak fel, akkor elég, ha mindenki hoz magával egy kalasnyikovot.
