vannak olyan bakteriumok, amelyek a fold melyen urandus kozetekben elnek, a bomlo uran energiajat hasznalva ki, de a reszleteket nem tudom.
egyebkent a kenhidrogenes tengerfeneki forrasokon elo bakteriumok is atomenergian elnek, hiszen a fold hojet egy hatalmas atomreaktor adja, es ezek az elolenyek kozvetetten ezt hasznaljak ki.
a novenyeknek tenyleg nem lenne energiajuk a mozgashoz, meg ha akarnanak sem.
az, hogy olyan keves energiat tudnak megkotni a novenyek/m2 nem feltetlenul a napenergia elegtelen voltanak tudhato be, hanem annak, hogy a novenyek rengeteg kulonfele anyagot igenyelnek az eletbenmaradashoz es szaporodashoz ( viz, CO2, NH4+, PO4-, vas, nikkel, kalium, kalcium) amelyek tobbsege altalaban szuk keresztmetszetkent bejatszik.
jo pelda erre a Csendes Ocean kozponti terulete, ahol erdekes modon felesleges mennyisegu nitrogen es foszfor vegyulet van a tengerviz felso retegeben, ugyanis a szarazfoldektol valo tavolsag miatt, nincs eleg vas a tengervizben ( a szel nem hordja oda a port), igy sokkal kevesebb plankton el, mint amit a legfontosabb alapanyagok lehetove tennenek.
a franciak IRONEX expedicioja egy kis vassal tragyazta ott az oceant, ami allitolag szemmel lathatolag kizoldult utana!
arrol nem is beszélve,hogy gyakorlatilag mozgásképtelen lenne...)
Azért az nagy mázli hogy az ostoros moszatfélék erről nem tudnak és ezért nem igazán mozgásképtelenek :-D.
Amúgy persze, a fejlettebb élőlények specializálódtak: létrejöttek a helyhez kötött növények (nem azért mert nem lenne energiájuk a mozgáshoz, hanem mert nekik a táplálék megszerzéséhez nem igazán kellett sokat szaladozni). Aztán jöttek a növényevő állatok, ők már muszály hogy szaladgáljanak, nem is szólva a ragadozókról. Bár ez utóbbiak közt vannak helyben ülő jószágok is mégsem merném azt kijelenteni hogy ezek energatikai okokból nem futkároznak...
Népsűrűség: először is, a növények sem sokkal hatékonyabbak napenergia felhasználás szempontjából mint a fotocella. Másrészt Pl a brazíliai őserdő esetén ha minden élőlényt (rovartól a jaguárig) összeszámolunk akkor az egy négyzetméterre eső állati tömeg nem biztos hogy sokkal alacsonyabb mint egy nagyvárosban. Persze az igaz hogy a jaguárok nem jaguáron járnak...
C3PO még tényleg nincs, viszont a mars járgányok tudtommal nem csak egyenletes talajon tudnak menni. Persze az azért jó ha menet közben nem kell szakadékon átmenni mivel az a járgány arra tényleg nincs felkészítve. De mint mondtam itt igazán erre nincs is feltétlenül szükség, mivel a marssal ellentétben a föld környéki világűr viszonylag közel van, így nincs olyan probléma hogy mire odaér a jel a járgányhoz hogy állj! addigra szegény járgány már fél órája lezuhant a szakadékba... Annak ellenére hogy a marsi járgányok úgy igazából nem a magas intelligenciára vannak kihegyezve hanem arra hogy túléljék a jó kis marsi körülményeket, kezdetnek mindjárt egy jó kis zuhanást... Azt sem mondtam hogy emberi közreműködés nélkül elmegy a ketyere a világ végezetéig, csak így azért nem kell neki feltétlenül az állandó jelenlét.
a "b"-nél igazábol az emberi/állati eltartóképesség különbségére gondoltam.Tehát az érintetlen területeken töredéke az állatok sürűsége az emberének egyedszám szerint is,és akkor még nem említettük az állatok által használt eszközök/emberek által használt eszközök mennyisége közötti lényeges különbséget.
Viszont az a zállat,ami fotószintézist használ,olyan evolúciós hátrányokkal küzdene,ami lehetetlenné tenné életét(arrol nem is beszélve,hogy gyakorlatilag mozgásképtelen lenne...)
Alapjaiban véve a táplálékláncon keresztül az egész fauna a fotoszintézist használja, hiszen a tehénke HAMM!!! bekapja a salátát, tigriske meg HAMM!!! bekapja tehenkét.
Nyilván a természet számára jelentősen "olcsóbb" egy növényeket emésztő gyomrot "megalkotni", mint egy fotoszintetizáló tehenkét.
A tigrincs esetében meg "olcsóbb" a húsevő emésztőrendszer mint mondjuk egy fű/hús vegyesüzemű gyomor kifejlesztése.
b.,miért olyan alacsony az állatok egyedsürűsége az emberéhez viszonyítva a föld felszínének 95%-án?
Mert emberke HAMMM!!! megette állatkákat és kiszorította őket a lakhelyükről. Továbbá természetes körülmények közt van egy eltartóképessége egy területnek, egyed/km2 mértékegységgel. AZ ember a technológiai fejlődéssel ezt nagyságrendekkel meghaladja. Képzeld el, ha a 10milliós New Yorkban kimegy a villany és a folyóvíz. Viszont benzin sincs és elzáródnak a kivezető utak.
3-4 nap múlva a túlzabálástól kihasadt hasú dögkeselyűk és hiénák hadai lennének csak élve, ha laknának ott egyáltalán...
Ja,továbbá fel lehet tenni egy kérdést:ha lehetséges egy olyan civilizációt napenergiával fentartani,ami alapvetően nagy energakoncentrációjú energiaforrásokon "nővekedett" fel,akkor
a.,miért nincsennek napenerivála müködő állatok
b.,miért olyan alacsony az állatok egyedsürűsége az emberéhez viszonyítva a föld felszínének 95%-án?
Hiszen a természet megalkotta a maga optimális napelemeit,amik képesek önreprodukcióra,csak éppen a növényzet tömegéhez képest elhanyagolható az abbol eltartható állatok tömegének szintje.
Itt viszont előjön az,hogy milyen gyorsan lehet ezt megtenni?Hiszen a populáció növekedése(mind népességi,mind gazdasági szempontbol) ad egy görbét,aminek ívét az energiatermelésbe fektetett-életbenmaradáshoz szükséges=növekedésbe fektethető energia ad meg.
Tehát lehet hogy a népesség a nap véges energiájánál kevesebbel is képes jelenlegi energiaigényeit kialégíteni,de egyrészt az ehez szükséges beruházás viszafizetési ídőszaka olyan lassú és nagy,hogy a napelemekböl megtermelt energiával nem lehet elöállítani annyi töbletnapalemet,ami folyamatos energiaigény bővúlés melett véges ídőn belül kiválthatja a jelenlegi energiaforrásokat.Ráadásul a jelenlegi tapasztalatok szerint ha mindenki feljönne a mai ami szintre,akkor az nagyjábol 20*-osára növelné a szükséges energiamennyiséget,továbbá a növekedési szüksélettel is lehet számolni,illetve az energiakonverzió termodinamikai elméleti veszteségeivel.Minimálisan.
Mindemelett ez a mennyiség már eléggé érdekesen átalakíthatja a föld klímáját...akár lokálisan,akár globálisan.
Azért a Földet elérö napenergia mennyisége egyenlöre gyakorlatilag korlátlannak tekinthetö, egy
millió négyzetkikométeres sivatagot (és ilyen több is van) elérö éves napenergia megfelelhet
kb. 200 milliárd tonna olaj energiájának, ami meg nagyjából a Föld teljes olajkészlete.
Persze tízmagyarországnyi területet befedni napelemekkel meg naptükrökkel nem kis munka, de egyelöre a
töredéke is elég lenne.
Vazeee....Mindig hajlamosak vagyunk a régieket ostoba barbárnak tekinteni,anélkül hogy helyzetükbe komolyan belegondolnánk.Ezek a maják ugye elszigetelt , közlekedési hálózatot nélkülöző helyeken laktak.Ha valaki el akatr menni bővebben termő területre,az nem tudott mivel nem vihetett magával annyi élelmet,hogy odaérjen.
Tehát az emberáldozatok azt szolgálták,hogy a populáció méretét kisebb mértékben szabályozni lehesen,és ez volt az oka annak is hogy gyerekáldozatokat mutattak be ha már nagyon roszra fordultak a dolgok,mivel hoszabb távú éhezés esetén nem célszerű újabb tagokkal bövíteni a popluációt.
Tehát az emberáldozatoknak mélyebb gyökere volt,mivel alapvetően a népesség szabályozásának szerpeét töltötték be a társadalom stabilitásának legkisebb veszélyeztetése űrűn egy olyan területen,ahol korlátozott erőforrások között nem volt a populációnak lehetősége az elvándorlásra.
Te tulajdonképpen most azt modnod,hogy ha a robot képes arra,hogy pár 100 méter menjen nyilt,akadálymentes terepen pár 100 mérnök folyamatos segítségével,akkor ezek képesek lesznek milliószor nagyobb méretben és mennyiségben,öszehangolt,magas inteligenciát igénylő munkát végezni egy konkrét cél érdekében.
szerintem olyan logikai ugrásokat teszel,amik nem állják meg helyüket.
Ja,és ugye ki lehet azt jelenteni,hogy ha lehetséges,akkor évi 1%-ékkal 50-100 év alatt megvalósítható.De 10-20 év alatt már 10-30%-a kell a társadalom erőforrásainak,ami egy csökkenő energiaforrásos ídőszakban masszív éhezéseket jelent.
Szintén nem bizonyított kijelentéseket teszel.
Nincs MI-nk,nincs űreszközünk,soha nem bányásztunk űrbéli anyagot,soha nem építettünk naperőművet,mégcsak ki sem lett egy se probálva,soha nem építettünk nagyobb struktúrát távirányításal.
Mindenekelött:soha nem tudtunk olyan gépet építeni,ami energiabefektetés nélkül(emberi erőt ideértve) müködőképes maradt volna.
Tehát ha a fentieket meg akarjuk valósítani,kell néhány évtized(20-50),és iszonyatos mennyiségű erőforrás....Ha tényleg lehetséges.
Persze időnként egy-két emberre is szükség van, de a feladatok 90%-ában szvsz erre semmi szükség. A marson sem emberek kóvályognak, itt pedig jóval egyszerűbb a helyzet (akár valós időben is távvezérelheted a robotodat míg ez a Mars esetén a fénysebesség korlátai miatt nem igazán lehetséges, így ott mindent a robotba telepített MI-nek kell elvégeznie ami vagy összejön vagy nem (mivel /a napelemmel ellentétben/ ott egy nyílt környezettel kell számolni így elég gyakran nem). A mai technológiával egy ilyen űrerőművet szvsz sokkal kisebb macera lenne megcsinálni mint anno Pl. a holdraszállást. Persze a fő kérdés a lejuttatás még mindig megmaradt...
Ez avlóban így van,de ha olcsón(elviselhető költségel) akarod kinyerni,akkor a lehetséges (egyetlen) megoldás ha embereket viszel fel,akik elkezdenek szaporodni és biztosítják neked a szükséges munkaerőt.
1 kg anyag világűrbe fellövése min 30 liter kőolajat kíván.Tehát bármit amit felhajigálsz a föld köré,annak legalábba kg-onként évente 1 30liter kőaolajnak megfelelő energiát kell viszajuttatni nettóban a földre,hogy érdemes legyen vele foglalkozni.
Ja,és már ez a fenti szám is igazábo nem létező,évtizedek alatt 10 milliárdokért kifejlesztendő technikát kíván....
Igaz,hogy a világűrben korlátlan mennyiségben férhető ez hozzá,de a kinyerése olyan energiabefektetést jelent,amit képtelen véges ídőn belül az elkészült berendezés viszahozni. Ezt mire alapozod ? Szvsz pont a kinyerés a legkisebb probléma. Az űrben felépíthetsz akkora tükröket amekkorákat akarsz, max. a napszél és a mikrometeoritok akadályoznak (viszont a gravitáció egyáltalában nem) és a hűtés sem akadály. Plusz nincs időjárás, nincs légkör ami sokat elnyel a nap erejéből. Az igazi gond szvsz a földre történő lejuttatással és a karbantartással van. Ez utóbbi sem megoldhatatlan, robotok rulez a szűk keresztmetszet szerintem ma a lejuttatás. De persze ez is csak egy lehetőség.
Ez a kijelentés(a napenergia korlátlan....) tesz olyan halgatólagos megállapításokat,amik nem állják meg helyüket.
Mindenekelött,a kinyerhető energiának (fentartható) véges határt szab a napenergia földet érő része.
Igaz,hogy a világűrben korlátlan mennyiségben férhető ez hozzá,de a kinyerése olyan energiabefektetést jelent,amit képtelen véges ídőn belül az elkészült berendezés viszahozni.
Ahoz,hogy valóban kihasználhassuk a világűr végtelen energiáját,űrkolóniákat kellene létrehozni,amik természetes fejldösésel érnék el azt az állapotot,hogy képesek legyenek a föld energiaigényeit kielégítő berendezéseket létrehozni.
Ehez viszon min 100-200 év kell.
(ennyi ídő alatt emelkedik meg a lélekszám annyira,hogy számolni lehessen velük).
A piaci igény nem tudja a fundamentumokat megváltoztatni.Ha az energia ára exponenciálisan elkezd növekedni(a csökkenő források miatt),akkor nem lesz elegendő energia hogy új forrásokat fejleszünk ki.
Egysdzerű a képlet:ha a jelenelegi generátoraid/fémolvasztóid földgázal müködnek,akkor ha nincs elég földgáz választhatsz hogy azokat müködteted,fűtesz vagy műtrágyát csinálsz.A három nem mehet együtt.
Mert itt nem arrol beszélünk,hogy nem lesz az,hogy te jövőre 2* annyi energiát igényelsz 2* annyi erőmű létesítéségez,mivel azt az energiát valahonnan el kell vonnod.Valaiknek a fűtését/áramellátását meg kell szakítanod.Tehát a lehetőség az lesz,hogy megemeled az árat annyira,hogy a legcsoróbbak már kilépjenek a fogyasztói körböl,és bevállalva a roszabb életszínvonalat létrehozod évtízedek alatt a gépeket,vagy....
A lélekszámban nem hiszem hogy különösebb jelentősége lenne az energiának. Ahol sokan vannak ott általában kevés energiát használnak (legalábbis a közelmúltig). A színvonalban már lehet igazad, de igazán nem is ez a kérdés. Az biztos hogy az olaj hirtelen eltűnése problémát okozna, bár ez a probléma elsősorban a fejlettebb régiókban jelentkezne. Persze a kicsi kínaiak sem örülnének a dolognak, de utána is max. ott tartanának ahol 20 évvel ezelőtt. Európa/amerika is túlélné, max mindenki átvedlene amish-ba... De ennek sem látom túl nagy esélyét mivel az olaj nagy valószínűséggel nem egyik napról a másikra fog eltűnni hanem úgy 10-15 év alatt lesz egyre drágább. És ahogy egyre drágább lesz úgy fognak újabb atomerőművek épülni, úgy fognak egyre hatékonyabb napelemek születni, stb.
Várjunk csak.A világ jelenlegi szintjét az olcsón és korlátlanul hozzáférhető energiaforrásokra alapozva érte el.Mind lélekszámban,mind színvonalban.
Ezek a források annyira beleásták magukat a társadalom alapjaiba,és annyira szervesen hozzákötödenk,hogy objektív szemléletük nem is igazán lehetséges.
Egy dolog az energia és másik dolog az anyag. Az energia elvben korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre áll (a nap energiája az űrben Pl. gyakorlatilag korlátlanul áll a rendelkezésünkre), más kérdés hogy a jelenlegi technológiánkkal igen drágán / körülményesen lehet hozzájutni. Ahhoz azonban hogy az ehhez (vagy más energiatermelő módszer bevezetéséhez) szükséges technológia kifejlődjön mindenekelőtt piaci igényre van szükség. Ez az igény pedig amíg az olaj elég olcsón rendelkezésre áll addig nem igazán lép fel. Lásd anno amíg korlátlanul volt rabszolga a technológia nem igazán fejlődött: minek kísérletezzenek az emberek macerás gőzgépekkel amikor ott a rabszolga ? Max az egyre jobb fegyverek igénye hajtotta előre a fejlődést. Aztán a rabszolgaság egy bizonyos Jézus tevékenysége nyomán kissé szalonképtelenné vált, így elindulhatott a fejlődés: előbb az igavonók hatékonyabbá tétele (hám), majd víz/szél energia (Pl. malmok), végül gőzgép, villanymotor, robbanómotor, atomerőmű. Most újabb fejlődési szakasz előtt állunk és ugyanaz a dilemma van előttünk mint anno a rómaiaknál amikor elkezdtek fogyni a rabszolgák...
És a hít az egyén szabadságában és egyéniségében nem ugyanolyan pusztító hatású,ha nem hajlandók miatta leszálni az energiapazarló gépeikröl?
A fogyasztói társadalom nem azon a hiten alapszik,hogy az erőforrások korlátlanul és lineárisan növekednek?
(mertugye itt nem arrol van szó,hogy a föld nem adhat végtelen mennyiségű energiát és anyahgot.Csak éppen a költségei egy ídő után nem lineárisan,hanem exponenciálisan növekednek,mivel a felhozatali mélyseéggel nem egyenesen arányos a felhozatal energiaigénye).
Usákia előnye a majákkal szemben az hogy a majáknál teokrácia volt. Azaz nem racionális okok miatt döntöttek valami mellett hanem vallási meggyőződésből. És ez szvsz a legtöbb régi kultúrára jellemző volt: vakon hittek az isteneikben és úgy gondolták hogy ha elég embert áldoznak fel akkor megoldódnak a bajok. Míg az usákia bármennyire is önző és cinikus de az agya által van vezérelve, azaz egy-két vallási fanatikus csoporttól eltekintve azt teszi ami az adott körülmények közt neki a legjobb. Azaz ha elkezd fogyni az olaj akkor majd szépen átállnak. Amíg ez nem következik be (vagy nem alakul túl kellemetlenné az időjárás arrafelé, vagy nem nyírnak ki az iszlám terroristák túl sok amcsit) addig sz*rik a dologra.
Teljesen egyetértek. Sajnálom, ha félreérthetően foalmaztam. Ha az egész hozzszólásomat elolvasod, nem csak az első mondatot, akkor talán kiderül,mit akartam mondani. :)
"A dolog kitűnő példája annak, hogyan lehet valami tudományos-racionális szempontból teljesen haszontalan, politikailag és gazdaságilag mégis jó!"
Ha valami tudományos/racionális szempontból butaság és politikai/gazdasági szempontból jó akkor javasolom, hogy igazítsuk a politikai/gazdasági törvényeket a természet törvényeihez, mert fordítva nem fog sikerülni.
