Még mindig egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb, mint robotok hadával termeltetni odafönn, koncentrált energianyalábokkal sütögetni a városokat vagy tömegeket űrállomásokra telepíteni. Ráadásul megtermelt energiára vonatkoztatva ehhez kell a legkisebb súlyt és legegyszerűbb vezérlőberendezést feljuttatni. Ha eltéved néhány percre, vagy akár órára, nem tud katasztrófát okozni. A geostacionárius pályáról a legkönnyebb tartós célzást megvalósítani. Igaz, időnként takarásba kerül, de nem egész éjszakás időtartamra. A felület: nemrég tettem fel az Alt. Energia topicra egy cikket. 60*30 m-es területről földfelszínen 1.2MW hőmennyiséget begyűjtő napkazánt indítottak Ausztráliában. Ha ezt megháromszorozza, mondjuk 5 ugyanekkora űrbeli tükörrel, ami ráadásul éjszakára is 2/3-os kihasználhatóságot biztosít?
És ehhez csupán két focipályányi aluval gőzölt fólia + néhány 100 m csőkeret kell.
Itt különben ugyanúgy aktuális, valamivel pótolni kell majd az olajat!
A fejlett világnak az élelem terén is komoly előnyei vannak.
Mivel a kaja nagy része állati,így az állatok kihagyása a tplálékláncbol valószínűleg műtrágya nélküli termelés esetén is biztosítja za elegendő élelmet a népeségnek.
Hogyan indulnak meg?
Ha arrol beszéünk,hogy már nincs elegendő energia a műtrágyagyártáshoz,akkor a járművekbe üzemanyagot tölteni sem lesz elég energia.
Akkor pedig nem tudnak ezek az emberek eljutni a jóbb mezőgazdasági területekig,mivel az indiai/európai/kínai bőtermő területek igen messze vannak egymástol.
Arrol nem is beszélve,hogy át kellene magukat verekedi a volt szu államain,amiknek lehet hogy nincs modern légerhárító rendszerük,de van annyi egyszerű,bombabiztos fegyverük amivel minden nagyobb hagyományos támadást visza lehet verni,ráadásul pont nekik lesz elegendő üzemanyaguk is ezekbe a cuccokba.Ugyanez igaz a közel-keletre is.
"a demografia meg pont az OECDnek kedvez. minnel kevesebb szajat kell etetni, annal jobb. Kina, India a foldgaz s koolaj elfogyasa utan ehinsegbe sullyed, mert nem fogja tudni fenntartani a mezogazdasagi termeles jelenlegi szintjet."
Pont ez a probléma, ugyanis az éhes emberek megindulnak a kaja irányába. Megnő a migrációs nyomás, ha pedig a kapuk nem tárulnak fel, akkor elég, ha mindenki hoz magával egy kalasnyikovot.
A napszinkron pályákra helylyezett,töbszintes műholdrendszer lehetne inkább a megoldás szvsz.
A külső naperőművek 10000 km magasan keringenének,és fénysűrítökkel indukált lézersugarakat lőnének le a földre alacsony pályás napszinkron műholdak célzótükőrként valú felhasználásával.
Sarki világítás,közvilágítás,naperőművek 24 órás müködtetése,fűtés....
Gondold át ezt a dolgot alaposan, majd fuss neki mégyegyszer, aztán felejtsd el a dolgot...
Adok néhány támpontot...
1. Mekkora felületű tükrökre lenne szükség?
2. Hogy juttatnád fel a tükröket?
3. Hogy forgatnád a tükröt a megfelelő irányba (a geostacionárius pálya szerintem kimondottan ellenjavalt)?
4. Hogy végeznéd a karbantartást?
5. Az általad felvetett módszer mennyi fosszilis vagy magenergiát tudna kiváltani, azaz lehetne-e pozitív az energiamérlege a dolognak?
Mellesleg a téma inkább a Tudomány alternatív energia c. topikba illik, ahol nagyjából már ki lett tárgyalva, hogy miért nonszensz ez a dolog.
A növekvő népesség,csökkenő források melett(amiket az erősebbek el tudnak vinni) olyan keverék,ami egy fortyogó,usztító maszát csinál a népeségböl,és igen hamar lecsökkenti a populáció nagyságát.
Ellenben egy csökkenő népesség csökkenő energiaforrásokkal stabilabb tud maradni,ami a hoszabb távú fenmaradás kulcsa.
az utobbi 60 evben a fejlett orszagok egesz jol megosztoztak az eroforrasokon. az atomfegyverek koraban milyenm lehetoseget latsz a fejlett orszagok kozott vivando haborukra?
a demografia meg pont az OECDnek kedvez. minnel kevesebb szajat kell etetni, annal jobb. Kina, India a foldgaz s koolaj elfogyasa utan ehinsegbe sullyed, mert nem fogja tudni fenntartani a mezogazdasagi termeles jelenlegi szintjet.
Europa letszama viszont a koolaj elott sem volt lenyegesen alacsonyabb, mint most!
Érdekesség:az USA-ban 1 év alatt 20%al megnövekedett a kőolajszármazékokbol előállított elektromos áram mennyisége.
Egyébként Matt Simons által az orosz helyzetröl adott elemzésében van 1 kis kibuvó:az oroszoknál igaz,hogy a gázmezőik dölgödnek és iszonyatos beruházásokat igényelnek az új gázmezők,viszont annyira alacsony a gáz fogyasztói ára és annyira nagy a fogyasztás,hogy a bevételek 50-60%-át adó,de a fogyasztásnak csak 20%-át adó exportot valsz békénhagyják....
A lényeg, hogy amerikai kólát igyanak, amcsi filmet nézzenek (mikor kapcsolod át a tévét magyar v. épp szlovák művészfilmre?), hát az amcsi autó nálunk nem igazán menő, biztos még nem eléggé fizetnek meg hozzá. De megnézheted, aki kérkedik a gazdagságával (nálunk pl. néhány) eredeti ami autóval jár: Chevrolet, Pontiac, Chrysler, 30-50 milkó, nem ám Ford!
Az űrbeli energiakinyerés egy lehetséges, és talán legkisebb energiaráfordítással megvalósitható változata:
Nagy felületű, távvezérelt tükörrendszert telepíteni a világűrbe, geostacionárius pályára (amíg be nem telik, lassan már egymást érik rajta a műholdak), ezekkel kopár sivatagi részekre irányítani a napsütést.
A felületegységre beeső energiát többszörösére lehet növelni, veszélykeltés nélkül. Ilyen sivatagokkal USA, Kína, Oroszország is rendelkezik. Attól se kell jobban félni, hogy ezzel főzzük meg a földet, hiszen az érintett területek a felettük lévő száraz, tiszta levegő miatt a beeső felesleges energiát lesugározzák. Ha ezzel a CO2 koncentrációt sikerül csökkenteni, akkor még könnyebben.
Így nincs szükség űrbeli energiaátalakításra, fokozott koncentrációra, robotok hadára. A sugárköteggel találkozó repülők a normál napsütésnek csupán kétszeres- háromszoros értékével találkoznának. Az erőművek a földi éjszaka alatt is tovább termelhetnének, csökkentett energiával.
A környezetvédelmi szempontok, mint pl. az éjszaka repülő költöző madarak útvonalainak pontos felderítése és figyelembevétele lenne a legfontosabb szempont.
Az ókorban a mezőgazdaságban is dolgoztak rabszolgák, de nem ez volt a jellemző.
Kicsit naív az az elképzelés, hogy a rabszolgaság úgy működött, mint ahogy azt az ezzel kapcsolatos filmekben bemutatják, azaz hogy kínzásokkal halálra dolgoztatták az embereket. Ilyen is volt biztosan, de nem ez volt a jellemző, mert a rabszolga érték volt, amelyre vigyázni kellett.
Sok rabszolgát nyilván be kellett törni (ezt valószínűleg még azelőtt megtették, mielőtt eladták a végleges gazdáknak), de nyilván voltak krónikus szökdösők is. De egy szökött rabszolgának nemigen volt hova mennie, sokszor azt sem tudta, hol van. Emiatt a szökések és a lázadások szerintem nem voltak olyan gyakoriak.
A rómaiak rabszolgatartása kismiska volt a hívő keresztény portugál, spanyol és amerikai rabszolgatartókhoz képest. De az egyház fel is lépett ez ellen (bár talán nem elég határozottan).
Ha elfajulnak a dolgok, Amerika egy pillanatig sem fog habozni újra legalizálni a rabszolgaságot, mint ahogy részben ma is fennáll, csak nem úgy hívják. Gondolod, hogy ha valós értéken fizetné a mexikói, délamerikai vagy távol-keleti dolgozók munkáját (vagy akár a magyar minimálbéren dolgozókat), ilyen mértékben tudna gazdagodni? Csupán ma más módon kényszeríti rabszolgáit munkavégzésre: műlötty, autó, akciófilmek stb. Azt erősen kétlem hogy az amcsik legalizálnák a rabszolgatartást. Az meg hogy a fejletlen régiókban sz*rabbak a pénzek akkor is úgy lenne ha az amcsik és mások nem vinnének oda munkát. Sőt, pont ennek a tevékenységnek a következtében növekszenek a jövedelmek ezekben a régiókban. Kína pár évtizede még az éhínséggel küzdött ma meg gazdasági nagyhatalom. Nem is szólva Pl. japánról...
Ami meg a műlöttyöt, autót és akciófilmet illeti: szegény szerencsétlen rabszolgák akik jó autókkal furikáznak, esténként moziba mennek és akciófilmeket néznek, mi több még kólaivásra is rája vannak kényszerítve...
A rabszolgatartásnak semmi köze a valláshoz. A rómaiak rabszolgatartása kismiska volt a hívő keresztény portugál, spanyol és amerikai rabszolgatartókhoz képest. Ha elfajulnak a dolgok, Amerika egy pillanatig sem fog habozni újra legalizálni a rabszolgaságot, mint ahogy részben ma is fennáll, csak nem úgy hívják. Gondolod, hogy ha valós értéken fizetné a mexikói, délamerikai vagy távol-keleti dolgozók munkáját (vagy akár a magyar minimálbéren dolgozókat), ilyen mértékben tudna gazdagodni? Csupán ma más módon kényszeríti rabszolgáit munkavégzésre: műlötty, autó, akciófilmek stb.
Gondoljátok, ha eljönne a barbárság kora, habozna egy pillanatig is bevetni az atomot a rablóhordák elrettentésére. A rakéták hajtóanyagául pedig tökéletesen megfelel a megújuló alkohol, vagy az atomerőművek áramával termelhető nitrátvegyületek.
Megújúló + hukleáris energia részesedése.
USA:29%-ék
Germany:34%-ék
Tehát az usa nincs olyan jól eleresztve,mint gondoljuk.Ráadásul az EU-ban több atomerőmű van,mint az usa-ban,és nagyobb a részesedése az atomerőműv termelésnek.
Nukleáris meghajtású rapülőgép nem létezett.Egy kisérleti hajtómű volt,amit a földön teszteltek,és egy tesztpéldány,amin a repülőgépes üzemeltetés körülményeit(hűtés,sugárvédelem) vizsgálták normál sugárhatjóműves megoldás melett.
Tehát:nukleáris energiábol pont az EU van jobban elengedve,illetve a kerozin kiváltása inkább állom,mint valóság.
en azt hiszem az okorban a mezogazdasagban soha nem dolgoztak rabszolgak, csak az iparban, banyaszatban, szallitasban.
a mezogazdasagi munkakat, szabadok, kozrenduek, jobbagyok vegeztek. gondolom azert, mert a mezogazdasagi termeles alacsony nepsuruseg igenye miatt nem lehetett egy rabszolgahajcsart allitani minden negyzetkilometerre. viszont a jobbagyok roghozketese is felfoghato valamifele konnyitett rabszolgasagnak.
Hol írtam én olyat, hogy a római birodalom bukása után meg kellett volna szűnnie a rabszolgaságnak? Itt magaddal vitatkozol. A rabszolgaság a (nyugat) római birodalom bukása után sem szűnt meg, pl. a törökök is gyűjtötték az emebereket nálunk gályarabnak, sőt a világ egyes részeiben még most is fellelhető (pl. Szudán).
A kereszténység elterjedésének meg csak közvetett hatása volt a rabszolgaság intézményének visszaszorulásában. Sajnos nem tudom, hogy miután a kereszténység államvallás lett a Római Birodalomban, milyen konkrét intézkedéseket hoztak a rabszolgasággal kapcsolatban, de abban biztos vagyok, hogy magát a rabszolgaság intézményét nem szüntették meg. Voltak keresztény rabszolgatartók és keresztény rabszolgák is. Nem tudom, de elképzelhető, hogy keresztények nem tarthattak keresztény rabszolgát, mint ahogyan a muzulmánok sem tarthatnak muzulmán rabszolgát.
Abban igazad van, hogy a gépek kifejlősését alapvetően befolyásolta az emberi munkaerő kínálata. De a dolog ennél "dialektikusabb", mert a gépek fejlődése egyúttal feleslegesen drágává tette a rabszolgákat.
Amennyiben az oil peaket nem követi valamiféle világégés, az oil peak utáni valószínű szcenárió az, hogy a társadalmak egy része átáll a magenergiára, más része anarchiába süllyed. ez szerintem is igy lesz. kb a jelenlegi OECD tagoknal lesz a civilizacio hatara.
A kérdés az, hogy a magenergiára átálló társadalmak képesek lesznek-e az érdeküket érvényesíteni, azaz pl. a végesnek tekintehtő uránforrásokat mindaddig biztosítani, amíg a tenyésztő eljárások kifejlődnek, vagy egyszerűen megvédeni magukat a környező "barbárok" nyomásától. miutan a vilag urantermelesenek felet ausztralia es kanada adja, ezert ettol nem annyira felek.
mukodo tenyeszreaktor pedig mar ma is letezik Oroszorszagban.
a "barbarok" nyomasa europaban nagyon kemeny lesz, plane ugy hogy mar most van egy 5 szazalekos arab kisebbseg az EUban resnyitonak (tobb, mint amennyi magyar).
Ez sem feltétlenül igaz. Az USA-nak egyrészt van azért elég rendesen szárazföldi/tengeri hadereje is, másrészt repülőgép is tud üzemelni maghasadással is, pont az amcsiknak volt ilyenjük (de talán a ruszkiknak is) mielőtt teljesen átálltak az interkontinentális rakétákra. A koncepció a raketták előtt ugyanis az volt hogy szép nagy bombázókkal szórják az atomot az ellenre, ennek azonban volt egy olyan kisebbfajta korlátja hogy a szép nagy repülőgépek hatótávolsága viszonylag korlátozott volt az üzemanyag miatt. Ennek megoldására jött létre az atommeghajtású repcsi, ha jól tudom voltak próbautak is, de aztán leálltak a dologgal (főleg amiatt hogy ha egy ilyen lezuhan az nem tesz jót az arra lakó szavazóknak, de aztán a raketták eleve feleslegessé tették a dolgot).
Viszont ha az olaj ára elkezd emelkedni akkor szvsz még a viszonylag sok nukleáris erőművel és fejlett atomtechnikával rendelkező USA szívja meg legkevésbé. Leginkább pedig az atomtechnológiát leépítő európa, kivéve a franciákat és a kelet-európai régiót (kis szerencsével minket is). Mi viszont a nyakunkba kapunk majd egy rakat arabot akik már nem igazán tudnak olajat eladni, ugyanakkor pedig a sívó homokon nemigen tudnak mást termelni. Hacsak az arabok időben észbe nem kapnak és az öngyilkos terroristák termelése helyett átállnak a naperőművekre (elvégre napsütés aztán van ott rendesen).
Inkorrekt elemzés. Egyrészt a rabszolgatartás mint gyakorlat elég régi, és igazából nem látok olyan objektív okot ami miatt a római birodalom bukása után meg kellett volna szűnnie, kivéve a vallást. Az meg hogy a gépek szüntették meg az max az amerikai rabszolgatartásra igaz lehet, a rómaira és az utána következő sötét középkorra semmiképp mivel a gépek pont azért születtek meg mert pótolni kellett a kieső olcsó rabszolgákat.
A gépek üzemeltetése nem olaj- vagy gáz alapú fosszilis, mag- (földi eredetű) illetve napenergiával is megoldható.
Az oil peak kérdése nem annyira technikai, mint inkább politikai kérdés. Nem számítható ki, hogy reagálnak a társadalmak erre a kihívásra.
A probléma modellezése bonyolult. Pl. tegyük fel, hogy egy adott népesség eltartásához egy adott területen X mennyiségű erőforrásra van szükség. Ha ezt a felére csökkentjük, a modellek szerint a népesség jóval több mint a fele kihal, mert megindul a harc a véges erőforrásokért, illetve a spekuláció a véges erőforrások felett, amely a veszteséget növeli. Egyszeűen azért, mert az egyének önzők a társadalomban, és a különböző társadalmak önzők egymással szemben. Mellesleg a történelem során a legtöbb éhínség elkerülhető lett volna szervezettebb elosztással.
Amennyiben az oil peaket nem követi valamiféle világégés, az oil peak utáni valószínű szcenárió az, hogy a társadalmak egy része átáll a magenergiára, más része anarchiába süllyed. Már korábban írtam, hogy a megújuló erőforrásokra épülő rendszerek rövid távon versenyképtelenek, az űr kolonializációja pedig technikailag megoldhatatlan lesz a 3. évezredben.
A kérdés az, hogy a magenergiára átálló társadalmak képesek lesznek-e az érdeküket érvényesíteni, azaz pl. a végesnek tekintehtő uránforrásokat mindaddig biztosítani, amíg a tenyésztő eljárások kifejlődnek, vagy egyszerűen megvédeni magukat a környező "barbárok" nyomásától.
Ebből a szempontból pl. érdekes, hogy pl. az oil peak hogy hatna a különböző felek harcképességlére. Könnyű pl. belátni, hogy pl. az elsősorban olajra épülő légi erők fogják leginkább megszenvedni az oil peaket, mert pontosan a légierő az, ahol az olaj semmi mással nem váltható ki. Ez akár az USA katonai hegemóniájának az összeomlásához is vezethet, hiszen az USA pontosan a légirejének a fejlesztésével és csúcson tartásával érte el azt, amit korábban a brit birodalom a flottával vagy a római birodalom a szárazföldi erejével.
Ezek az organizmusok a magreakció során képződő hidrogén gázt, mint energiaforrást hasznosíják.
A hidrogén gáz egy részben magának a magreakciónak az eredménye, más részben pedig a víz radiolízisének eredménye, már ha víz található a környéken.
A legjobban tanulmányozott ilyen, a mélyben található ökoszisztéma a Witwatersrand Dél-Afrikában. Keressetek rá erre vagy a deep subsurface microbiology-ra, ha a témát érdekesnek tartjátok. Mellesleg a téma sok választ ad arra is, hogy a fosszilis tüzelőanyagok hogy képződtek.
Még annyit hozzátennék, hogy a történelem során a rabszolga mindig mindenütt fogyóeszköznek számított, semmiképpen sem megújuló erőforrásnak. Lokális kivételek voltak, azaz néhány gazda jól bánt a rabszolgáival. De ez rendszerint gazdaságilag irracionális döntés volt, és versenyhátrányt jelentett.
Egy rabszolga ára szinte sohasem vol olyan magas, mint egy rabszolga gyerekének a felnevelésének a költsége, azaz olcsóbb volt venni egyet, mint kitermelni (kivétel a konfederációs államok). Ha a rabszolgának más rabszolgától gyereke lett, azt megölték. Ugyancsak, ha a rabszolga munkaképtelenné vált (megsérült, megöregedett, etc) ugyancsak megszabadultak tőle.
Ugyancsak ide tartozik,hogy a rabszolgák jellemzően (90%) férfiak voltak, a nők munkaereje csak néhány területen volt érdkes, ők voltak a cselédek (de nyilván kevesebb cselédre volt szükség, mint fizikai munkásra) de gyapotot ők is tudtak szedni, emiatt a konfederációs államokban keresettek lettek.
Rabszolgahiányos időkben a rabszolgák ára felment, így életük védelme, kizsákmányolásuk csökkent, ha a kínálat bőséges volt, akkor pedig a rabszolgák körülményei rendszerint rosszabbodtak.
A rabszolgatartó társadalmak összeomlását, pontosan a rabszolgaforrások kimerülése (pl. a rabszolgákat adó terület elnéptelenedése vagy katonai hatalom megingása, és az így kieső hadifogoly rabszolgák kifogyása)okozta úgy az ókorban, mint a későbbi korokban is. A rabszolga munkaereje iránti igényt igazából a gépek megjelenése szüntette meg, a gépek ugyanis a rabszolgáknál is olcsóbbak.
Ha arra gondolsz, hogy a rabszolga azért megújuló, mert szaporodik, akkor fel kívánom hívni a figyelmedet arra, hogy a rabszolgák "tenyésztése" sehol sem vált be. A rabszolga mindenütt a gazdasági körforgáson kívüli forrásokból elsajátított termelőerő volt, mint ma az olaj. Ahogy ezek a források kimerültek, a rabszolgamunkára épülő civilizáció a barbárok nyomása alatt összeomlott. Félő, hogy ránk is ez vár.
Egyetlen látszólagos kivétel van: az amerikai dél. Első virágkora a XVII. század, amikor a rabszolgák korlátlanul áramlottak be, a piac kínálati volt. A XVIII. századra az afrikai partvidék elnéptelenedett, a rabszolga megdrágult. Ekkor kezdett Dél stagnálni és a vízienergiára majd kőszénre alapozott Észak fejlődni. Ne feledjük, hogy Amerikában a XX. századig munkaerőhiány volt, ami az európai bérek többszörösét eredményezte. A rabszolgatartás ebben a környezetben később válik versenyképtelenné, mert a felszabadított rabszolgának is a magas bért kell fizetni. Ennek ellenére a XVIII. század végén mindenki azt hitte, hogy az egyre jelentéktelenebb rabszolgaság magától elhal. Csakhogy közbejött az ipari (textilipari) forradalom, ami az európai piacra termelő, gépesített latifundiumoknak kedvezett, meghosszabbítva a Dél agóniáját addig, még a gépesítés későbbi szintje ki nem váltotta a rabszolgát. (Persze kellett hozzá egy polgárháború is, de az eredmény elkerülhetetlen volt.)
Mi a közös Ali Bakhtiari-ban (Irán Nemzeti Olajtársaságának stratégája), Dr. Colin Campbell-ben (ex Total-Fina aligazgató) és Matthew Simmons-ban (energiabefektetési bankár)? Mindnyájan egyetértenek abban, hogy az olcsó olajnak annyi.
"Az olaj túlságosan olcsó jelenleg" - figyelmeztet Simmons úr. "A reális árat én 182$-ra tenném hordónként. Relális árat kell megállapítani, hogy ellenőrizhessük az igényeket. A globális kitermelés a csúcson van." "Ha reálisan árazzuk az olajat, akkor lenne időnk áthidaló energiákat találni és áttérni megújuló energiaforrásokra. De nem látom, hogy ez történne."
"Véleményem szerint az olaj ára nem folyamatosan fog növekedni" - mondja Ali Bakhtiari - "robbanás-szerű árnövekedésre lehet számítani." A krízis óriási változássokkal fog járni, elsősorban a középosztály szívja meg.
Dr. Campbell szerint az olaj kitermelését és fogyasztását kormányzatok kéne szabályozzák. Szerinte az igények csökkentésével lehet növelni az energia-ellátás biztonságát.
Az ASPO legutóbbi konferenciáján az Exxon és a BP emberei is jelen voltak, és Fatih Birol az IEA (International Energy Agency) vezető közgazdásza is hozzászólt. Birol úr tagadta a beszédében, hogy a termelés nem tudná kielégíteni az igényeket, de érdekes adatokkal szolgált: a negyedik negyedévre napi 3 millió hordóval kéne nőnie a kitermelésnek. A dzsoli-dzsóker természetesen Szaud-Arábia. "Ha a Szaudok nem növelik a kitermelést napi 3 millió hordóval az év végéig, akkor, hogyismondjam, nos akkor nagyon nehéz lesz. Nehéz idők jönnek. Be kell fektetniük."
Napi 3 millió hordó pluszba - az 30%-os növekedés pár hónap alatt. A BBC újságírója megkérdezte Birol úrat, hogy ez lehetséges, vagy pedig ez csak egy vágyálom? Birol úr megtagadta a választ: "Ön az újságtól van? Ez nem önnek való. Ez nem az újságnak való." A konferencia többi résztvevője már pár százalékos növekedésen is elcsodálkozna.
És eközben... Az Északi Tenger olajmezői már túl vannak a csúcson 1999 óta. A termelés gyorsuló ütemben csökken - nem 7%-al és nem 8,5%-al, ahogy azt kezdetben megjósolták, hanem 11%-al. A technológiai fejlődés ellenére 2003-ban egyetlen nagy olajmezőt sem fedeztek fel. Az olajkorszak kezdete óta ilyen még nem volt. "Valós számokra van szükség" - mondja Campbell úr. "Ezáltal el lehetne kerülni a hiányon alapuló üzérkedést, a szegény országok összeomlását, és ösztönözné az alternatívákat." "Szükség van az olajmezők tartalékainak felmérésére, és a "Lapos Föld" közgazdászok - akik hisznek a vég nélküli növekedésben - meg kell változtassák álláspontjukat."
If you think oil prices are high at $40 a barrel then wait till they are four times that much.
How will you pay to run your car? How will you get the children to school? How will you heat your house? How much will transported food go up in price?
How will we pay for plastics, metals, rubber, cheap flights, Simpson's DVDs, 3G phones and everlasting economic growth?
The basic answer is, we won't.
This is the message from the Association for the Study of Peak Oil (ASPO).
The group of oil executives, geologists, investment bankers, academics and others has been warning the world of high oil prices, and the ensuing fallout, for some years now.
The end of cheap oil
It includes a diverse range of oil industry insiders.
People like Ali Bakhtiari, head of strategic planning at Iran's National Oil Company (NOIC), Dr Colin Campbell, a former executive vice president of Total-Fina, and Matthew Simmons, an energy investment banker and adviser to the controversial Bush-Cheney energy plan.
They are united by one idea, that global oil production is about to peak, which in turn will signal the permanent end of cheap oil.
And they warn that this is the foundation of the current rise in oil prices.
Who hurts when prices explode?
"Oil is far too cheap at the moment," says Mr Simmons.
"The figure I'd use is around $182 a barrel. We need to price oil realistically to control its demand. That is because global production is peaking."
Large new oil fields are ever more difficult to find
"If we price oil correctly," Mr Simmons says, "it could give us time to find bridge fuels, fuels to fill the gap between an oil economy and a renewable economy. But I don't see that happening."
The adherents of the peak oil theory warn the decline of world oil output will force oil prices higher for good, and that the knock on effects could be catastrophic.
"In my opinion, unfortunately, there will be no linear change," says Iran's Ali Bakhtiari. "There will only be sudden explosive change."
"The people who will be least affected will be the super poor, who already have no access to energy, and the super rich who do not care if oil is $100 a barrel."
"It is everyone who is in the middle who will be hurt the most," says Mr Bakhtiari. "When the crisis comes there will be enormous changes."
Oil rationing?
Much of ASPO's predictions stem from the calculations of Dr Campbell.
His work on oil reserves has long suggested that many official oil data are either flawed estimates or at worst downright lies.
Scandals like the 23% of 'lost' reserves at Royal Dutch Shell have helped to boost interest in his work.
False reserves threaten the security of energy supply, just as do bombs under pipelines.
Dr Campbell's conclusion: oil production and consumption should be regulated by governments.
"Many reserve figures are highly questionable," says Dr Campbell.
"Many great oil fields are increasingly old and inefficient. But I don't think oil is easy to produce with a sniper behind every palm tree."
"The way to increase energy security is to reduce demand," he says.
'Difficult times'
At ASPO's recent conference in Berlin, companies such as BP and Exxon and men such as Fatih Birol, chief economist of the International Energy Agency, began to talk to the proponents of the peak oil theory.
Whilst they may not agree with Dr Campbell's theories, their attendance highlighted ASPO's emerging importance in the oil debate.
In public, Mr Birol denied that supply would not be able to meet rising demand, especially from the buoyant economies in the USA, China and India.
But after his speech he seemed to change his tune.
"For the time being there is no spare capacity. But we expect demand to increase by the fourth quarter (of the year) by three million barrels a day."
He pinned his hopes for an increase in production squarely on troubled Saudi Arabia.
"If Saudi does not increase supply by 3 million barrels a day by the end of the year we will face, how can I say this, it will be very difficult. We will have difficult times. They must invest."
Can Saudi deliver?
But even Mr Birol admitted that Saudi production was "about flat".
Three million extra barrels a day would mean a huge 30% leap in output in just a few months.
When BBC News Online followed up by asking if this giant increase in production was actually possible rather than simply a desire he refused to answer. "You are from the press? This is not for you. This is not for the press."
Asking other delegates - admittedly supporters of the peak oil theory - whether such a steep increase was feasible, the answers were unambiguous: "absolutely out of the question," "completely impossible," and "3 million barrels - never, not even 300,000."
One delegate laughed so hard he had to support himself on a table.
Some recent figures tend to back up ASPO's outlook.
North Sea production is declining at an increasing rate, having peaked in 1999.
Not at the predicted flat rate of decline of 7%, but gradually accelerating from 7% to 8.5% to 11%.
And the number of major new oil fields discovered around the world fell to zero for the first time in 2003, despite an obvious increase in technological expertise.
"We need transparency with the figures," says Dr Campbell.
"This avoids profiteering from shortages, the collapse of poor countries and it will stimulate alternatives."
"Consumer countries need to be able to audit fields, but at the same time 'flat earth' economists who believe in endless growth need to change their ideas."
And Dr Campbell has a dire warning: "If the real figures were to come out there would be panic on the stock markets, in the end that would suit no one."
"Súlyos tévedés azt hinni, hogy a római rabszolgatartás szubjektív okok (a kereszténység elterjedése) miatt szűnt meg. Ez körülbelül olyan, mintha azt állítanánk, hogy az olajkor vége a zöld mozgalmak utcai demonstrációi miatt következik be. A valódi okok ugyanolyan kőkeményen objektívek voltak, mint az olajmezők szükségszerű kimerülése."
Márpedig nincs igazad. A rabszolga egy "megújuló energiaforrás". Az olajmezők egyszeriek. A rabszolgatartás megszűnése inkább szubjektív okokra vezethető vissza.
Ugyanakkor a római birodalom széteséséhez bizonyára hozzájárult a termőföldek kimerítése is - ez szinte minden civilizáció összeomlásánál meghatározó ok volt.
És eközben...