És ezen a ponton ez egyszerűséget felváltaná az exponenciális bonyolítás.
Ugyannis a hajtóművek nem huznának,hanem tolnának,ami maszívabb szerkezetet kíván,ráadásul monjuk egy kilométeres tolórúd már érdekesen néz ki...
Valahogy úgy képzelem el hogy a hajtóművek a gömb külsejére lennének rögzítve, a közepén lévő lézer pedig néhány merevítőszállal lenne középen tartva. És viszonylag pici hajtóművek lennének ezek (viszont aránylag sokan) mivel nem kell túl gyorsan nagy pályakorrekciókat végrehajtani. Amennyire én tudom az ionhajtóművek kicsik, aránylag megbízhatók és nem is zabálnak túl sokat, csak a teljesítményük véges.
Igazábol a fólia külső merevítése nem kell,hogy olyan súlyos legyen.Hiszen itt tulajdonképpen az a kérdés,hogy a gömb alakú naptükör könyebb,vagy pedig a körcikk naptükör?
Persze azt is meg kell említeni,hogy az üreges,akár km-es átmérőjű gömb fókuszában lebegő lézer pályakorrekciója érdekes lenne,mivel a hatjóművek reakciótömegei szétszagatnák a fóliát...
Elvben neki nem kellene különösebben sok külső csatlakozás, a lézernek kell valahol egy ablak amin keresztül kimegy, meg egy zsilip amin keresztül az űrsiklók rá tudnak csatlakozni és oda tudják juttatni a karbantartáshoz szükséges alkatrészeket. Nagyobb probléma lenne a mikrometeoritok okozta lyukak befoltozása, de szvsz ezzel együtt sem lenne rossz a bolt, elvégre cserébe egészen vékony anyagból is lehetne a tükör.
Worldwide consumption of gas is expected to more than double by 2030, and natural gas is likely to surpass coal as the world's secondary energy source, the study said A szakértők a gázpiac megduplázódását várják 2030-ig.
About three fourths of the world's proven gas reserves are in the former Soviet Union and the Middle East, but the demand for gas is expected to rise most rapidly in North America and Europe, with new markets developing in China, South Asia, and Latin America," the study said.
A három negyede a készleteknek a volt SZU és a közel-kelet birtokában van,míg a legnagyobb fogyasztásnövekedést az EU és az USA fogja produkálni,miközben új vevők jelennek meg kínában,délázsiában és latin-amerikában.
The model suggests that Russia will play a pivotal role in price formation in the new integrated global natural gas market, due to the nation's location and sizeable resources and its status as one of the first major gas exporters to the European market," the study said.
By the middle of the next decade, gas from Eastern Siberia is expected to flow to Northern China, the study said. "The presence of low-cost Russian pipeline gas in both Asia and Europe will link Asian and European gas prices. The model also suggests that Russia will eventually enter the LNG trade via the Barents Sea, providing an additional link between gas prices in North America, Europe, and Asia."
The study continued that although other resource-rich nations such as Iran and Saudi Arabia could become major gas players, these nations "are at a disadvantage because they have to bear the fixed costs of market entry since they lack an existing infrastructure to carry their gas to the European and Asian markets."
Neither of these nations, the study predicted, will become a major gas player in the next 2 decades. "[Iran and Saudi Arabia's] entry will be delayed until demand rises enough to accommodate incremental supplies," the study said
A tanulmány szerint eurázsia fő gázszállítója oroszó marad,mivel a közel-keleti országok nem tudják áraikban érvényesíteni az oroszokkal szemben az infrastrúktura kiépítési költségeit,mivel az már viszahozta az árát a ruszkiknak.
SZVSZ:Persze nem szabad elfelejteni,hogy ha az energiaigény az olajforrások bizonytalansága miatt növekszik,akkor a földgáz ára is olyan magasra kerülhet,hogy megéri majd az irániaknak is vezetéket építeni.
Konkrétan én napszinkron pályárol beszéltem...Pesze ahoz is kell némi noszogatás,de ha jól csinálják (erre kellenek a két pályán lévő műholdak) a fenti,nagyobb elcsúszása még nem okoz gondot.
Egyébként tükörkészítésre 1*ű módszer:gömb alakra felfújható,vékonyfalú alufólia,aminek a falvastagsága és rugalmassága olyan,hogy kis erővel lehessen deformálni(a tökéletes gömb alak elérése érdekében),és ezt szépen héliummal felfújni.
Ezekután a gömb külső oldalára lassan polimerizálodó anyagot lehet felvinni alacsony nyomásal,majd amikor megkötött a gömböt cikkekre vagdalni.
csak az a baj, ha netalantan fel mered vetni az egyes kulturak kozti nyilvanvalo es szemmellathato kulonbseget, es ez alapjan differencialsz, akkor piszkos rasszista vagy.
Nézd ilyen alapon, mármint ha az emberi léptéket nem vesszük figyelembe, minden energiaforrás megújuló, még a nukleáris erőforrás is. Legfeljebb meg kell várni a következő big banget.
"Igazábol a forgatás nem probléma.Ha 24órás tengely körüli forgási sebeséget adnak a cucnak,akkor az mindig a napra fog nézni."
Ha ez elvileg igaz lenne, gyakorlatban akkor is elég gyakran kellene majd állítgatni, és egy ekkora objektum ilyen pontosságú beállítása nem könnyű művelet az űrben.
"Nagyobb gond,hogy ez a cucc 36000 km-re keringene a földtöl,ami annyit tesz hogy egy közepes csillagászati távcső pontoságát kellene megközelítenie a tükörnek durva számolás szerint ha a föld egy adott területén dulájára akarjuk növelni a fényintenzitást."
A megfelelően sík felület előállítása a Földön sem könnyű, az űrben meg pláne nem. Ekkora távolságból már egészen minimális felületi egyenetlenségek is a fény össze-vissza szóródásához vezetnek.
"A tükör fókuszálása nem gond.Egyszerűen vékony filmen fel kell a hátára kenni valamilyen műanyagot amikor fokuszba lett állítva,az utánna mereven tartja."
Erre mondhatnál valami konkrét, az űrben megvalósíható megoldást. Az ördög a részletekben lakozik. Szóval úgy kell az űrben "felkenned valami műanyagot", hogy az a 100x100 m-es, 0,1 mm vastag tükör tökéletes sík felületét ne befolyásolja. Na itt néhány áthidaéhatatlannak tűnő nehézség.
"A hőtágulás szintén nem gond,ez a cucc folyamatosan napfényben van azonos intenzitás/eloszlás melett."
Ha geostacionárius pályán van, akkor szerintem a Föld néha kitakarja. Azaz lesz hőingadozás.
Szóval szerintem ez a földre tükrözgetés nem járható út.
"akik már benn vannak aligha fogják lelkesen fogadni az újonnan érkezőket tudván hogy ez zuhanó életszínvonalat jelentene számukra"
Ez nem biztos, hogy rövid távon is igaz, de ha igaz, akkor sem ilyen kategóriákban gondolkodik egy arab vagy fekete-afrikai bevándorló. Volt szerencsém néhány éve elbeszélgetni pár nyugat-afrikai fiatallal, akik nálunk kívántak letelepedni. Azért jöttek, mert otthon "nincs mit enni", nálunk pedig „terített az asztal.” Nem úgy értették, hogy majd szívós munkával elérik, hogy nekik is terített asztaluk legyen! Nem értették az összefüggést a munka és az egyéni jólét között. Ők a gyűjtögető ősközösség logikájával gondolkodtak. Aki része a közösségnek (itt él), az odaülhet a terített asztal mellé. Ha valaki nem engedi oda a másikat, az vét a közösség ellen, rasszista stb. Úgy gondolták, ha majd sokan lesznek itt, mi is belátjuk, mennyivel igazságosabban el lehet osztani ennek a gazdag országnak a javait, mint ma az önző, romlott, rasszista fehérek teszik. Ezek animista keresztények voltak, de ha mindez az iszlám terjeszkedés-centrikus ideológiájával társul, a helyzet még rosszabb.
„az EU nem fog több menekültet fogadni mint amennyit a munkaerő-szükséglet indokol”
Nem is, de ez is elég ahhoz, hogy Eurarábia kialakuljon. Vegyük észre, hogy Európa hagyományos népessége rohamosan öregszik, gyerekek alig születnek. Nincs, aki hagyományos értelemben dolgozzon. Persze lehet azt mondani, hogy a brit nyugdíjas meg tudja venni Kínában gyártott Fordját a Ford-részvényei osztalékából, a német nyugdíjas szintén kínai Volkswagenjét nyugdíjbiztosítójának Volkswagen-befektetéseiből, de az ipar nem minden. A szolgáltatás részaránya egyre nő, fodrászhoz, pékhez mégsem lehet Kínába járni. Európa öregedő népessége, különösen akinek gyereke sincs, elképesztően önző. Törődik is azzal, mi lesz az európai civilizációval ötven évvel halála után. Számukra a bevándorló a sarki kebabárus, aki szépen mosolyog, ha nem kérnek vissza két euróból. Hogy mi lesz, ha felnő mind az öt gyereke? Na bumm, minden sarkon lesz majd egy kebabos!
Lash a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok kérdéséről tárgyalt a líbiai fővárosban. Líbia decemberben jelentette be, hogy szakít a tömegpusztító fegyverekkel és lehetővé teszi a nemzetközi ellenőrök vizsgálatait.
Egyelőre az amerikai külügyminisztérium nem vette le Líbiát a terrorizmust támogató országok listájáról, de úgy értékelte, hogy Tripoli az elmúlt években jó irányban mozdult el, egyebek között vállalta a felelősséget az 1988-évi Lockerbie-robbantás miatt és hajlandó volt kártérítést is fizetni az áldozatok hozzátartozóinak.
Lash személyében 25 év óta a legmagasabb beosztású amerikai kormányzati képviselő tartózkodott Líbiában.
"Gigászi kőolajmező Párizs határában
2004. június 8., kedd, 15:14
...
A tervek mindenesetre grandiózusak. A kutatók szerint csak a Chevreuse-völgyben - amely a próbafúrások egyik helyszíne - 15 millió hordó kőolajat lehetne kitermelni."
Ha nem lenne ennyire komoly a helyzet, akkor most jóizüen nevetnék. Márpedig a helyzet komolyságát jól jellemzi, hogy a 15 millió hordó olajat "gigászi" és "grandiózus" jelzőkkel illetik.
Egy tavalyi Guardian-beli Monbiot cikkben egy 500 millió hordós olajmezőtől várták a világ megmentését. Pedig az a világnak csupán egy hétre elég.
A mostani párizsi lelet pedig 5 órára.
A világ egy évben 30 Gb olajat (30 milliárd hordó) fogyaszt. Az 500 millió hordósnál nagyobb mezőket érdemesebb említeni. Ezek az "Elefántok".
Ezek azok, amik olcsón és érdemben hozzá tudnak járulni a világ olajigényeinek kielégítéséhez. Ezek azok amik le lettek vadászva. Az a tény, hogy egy 0,015 Gb-s lelet "gigászi"-ként van aposztrofálva, azt jelenti, hogy vége. Ennyi volt. Nincs több. Konyec Filma.
A legfrissebb Monbiot cikkből kiderül, hogyan alakult az utóbbi években az "Elefántok" felfedezése: 2000-ben 13 db, 2001-ben 6 db, 2002-ben 2db, 2003-ban pedig 0.
The world's problem is as follows. We now consume six barrels of oil for every new barrel we discover. Major oil finds (of over 500m barrels) peaked in 1964. In 2000, there were 13 such discoveries, in 2001 six, in 2002 two and in 2003 none. Three major new projects will come onstream in 2007 and three in 2008. For the following years, none have yet been scheduled.
Gigászi kőolajmező Párizs határában
2004. június 8., kedd, 15:14
Párizs, Texas - ez a két földrajzi név a jövőben nemcsak egy híres filmcím kapcsán szerepelhet együtt. Sikeres kutatófúrások eredményeként lehetséges, hogy a Párizsi-medence lesz Európa egyik legjelentősebb kőolajlelőhelye.
A világpiacon az olajár több évtizedes rekordokat dönt meg. Ez egyrészt újabb lökést adhat az alternatív energiaforrások kutatásának, másrészt a magas kitermelési ár miatt az egykor elhagyott olajlelőhelyek újbóli kiaknázásának. Így fedezték fel "újra" a Párizsi-medence olajkincsét is. Egy nemzetközi kutatócsapat 2600 méter mélységben olyan kiterjedésű olajmezőre bukkant, melynek mennyisége és minősége alapján a gallok akár az északi-tengeri kőolajbányászat nagyságrendjét is elérhetik.
A "fekete arany" az Ile-de France területén
A francia kőolajbányászat története azonban távolabbi múltra tekint vissza. Az ötvenes évek elején a Régie autonome kőolajtársaság (az ELF egyik őse) kutatásai során olyan geológiai szerkezetet tárt fel az Ile-de France területén, amely ígéretesnek tűnt a kőolajkutatás szempontjából. Az első kutatófúrások Chailly-en-Briere mellett a fontainebleau-i erdőben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Számos lelőhely felfedezésének ellenére a hatvanas évek folyamán a kitermelés lefékeződött, mivel a termelés költségei túlságosan magasak voltak a kőolaj hordónkénti világpiaci árához képest. Az 1973-as kőolajválság újra kedvezett a francia kitermelés fejlesztésének, és lehetővé tette, hogy művelés alá vonják azokat a kutakat is, ahol addig szünetelt a termelés. A francia kőolaj aranykora egészen 1989-ig tartott. Ekkor pl. Villeperdue környéke és a szomszédos Seine-et-Marne 2500 köbméter nyersanyagot adott ki magából naponta.
Az alacsony olajár azonban újra visszavetette a Párizsi-medence kitermelését. Napjainkban az első számú kőolajmező (Chaunoy) az Esso RAP művelésében 120 000 tonna kőolajat, míg a másik két nagy bányatelep 92 000 tonna kőolajat ad évente.
Olajozott jövő?
A kutatófúrások szerint a most feltárt készlet kiváló minőségű: tulajdonságaiban megközelíti az északi-tengeri kőolajat. Az előzetes számítások szerint a feltárt készlet kitermelése egészen addig gazdaságos lehet, ameddig a kőolaj világpiaci ára 20 dollár/hordó felett tartózkodik. A tervek mindenesetre grandiózusak. A kutatók szerint csak a Chevreuse-völgyben - amely a próbafúrások egyik helyszíne - 15 millió hordó kőolajat lehetne kitermelni.
A kezdeti sikereken felbuzdulva újabb és újabb területeket vizsgálnak át, valamint további összegeket fektetnek a kutatásba. Jelenlegi árakon egy egyszerű olajkút fúrásának befektetési költsége elérheti a 2 millió eurót is, és tíz próbafúrás közül csak egy lesz sikeres. A beruházó olajcégek azonban optimisták. Távlati terveikben egy regionális kőolajipari központ körvonalai bontakoznak ki.
Az olajkitermelésnek azonban ellenzői is akadnak. A környezetvédők szerint a kutatás folyamán alkalmazott technológia és tájátalakítás tönkreteszi a helyi Chevreuse-i Nemzeti Parkot. A munkagépek folyamatosan zavarják a vidéki lakosság nyugalmát, így az érintett önkormányzatok a kutatási engedélyek felfüggesztéséért folyamodtak a központi szerveknél.
A kitermelés ellenzőinek esélyeit és kilátásait azonban erősen csökkenti a jelenlegi rekord olajár és az a tény, hogy tavaly a világ kőolajfogyasztása 2 százalékkal növekedett, elérve a 3,6 milliárd tonnát.
ezzel a naptukorrendszerrel van meg egy olyan bibi is, hogy iszonyatosan serulekeny terrortamadasokkal szemben.
egy 100 km magasra felott hirosima ereju atombomba olyan ionfelhot hoz letre, hogy gyakorlatilag minden LEO palyan levo muholdat tropara vag.
erre ma eszak korea kepes lenne.
a bizonyitott, jelenlegi arak mellett gazdasagosan kitermelheto urankeszlet hagyomanyos eromuvekben kb 30-40 evre elegendo.
tenyeszreaktorokkal ezt a szamot 60 azaz 60 szorosara lehet novelni. raadasul ilyen technologiaval mar megeri tengervizbol finomitani az urant, ahol ppb (parts per billion) nagysagrendben van jelen, osszessegeben talan 1500szor akkora tomegben, mint a bizonyitott keszletek. tehat az urankeszlet gyakorlatilag kifogyhatatlan.
es ott van meg a torium, mint termekeny anyag a tenyeszreaktorokba, a toriumkeszleteket meg fel se mertek, becslesek szerint kb 3x gyakoribb, mint az uran.
Alacsony pályán kell mondjuk 10 méterenként 1 hajtómű(hasraűtés),magasabban pedig kell 100 méterenként egy hatómű.
Vagy ugyanannyi hajtómű van,de a tükör tömeg növekszik.
Mivel a több hajtómű nagyobb fajlagos tömegű,ráadásul macerásabb a karbantartásuk,a kevesebb pedig kevesebb karbantartást igényel,viszont nagyobb szerkezeti tömeg tartozik hozzá,a kettő között van valahol a szekezet beruházás/üzemeltetési költségoptimuma.
Esetleg csinálhatunk egy "hogyan méretezünk optimálisan berendezéseket" topicot,ha a géptervezés a kedvenc témaköröd.:-)
Viszont ha aránylag sok pici hajtóműved van (jelenleg ha jól sejtem az ionhajtómű pont ilyen) és sok ponton szinkronban mozgatod a szerkezetet az esetleg segíthet.
Az ISS pályályán a sikló teljesímténye lecsökken már 25%-al.Fentebb még roszabb a helyzet.Ráadásul ha nem akarsz ütközni a RORSAT műholdak hűtőanyagával,akkor célszerűbb ennél magasabra menned(1000 km az optimális).
Az elsődleges gond nem is az hajtás,hanem a szilárdsági paraméterek.Ha van egy adott erőd,amivel a struktúrát nyomnod/forgatnod kell,akkor a struktúrának deformáció nélkül bírnia kell a nyomást.Tehát alacsony pályán töb bhajtómű/több hajtóanyag és maszívabb/merevebb szerkezet kell,ami durván meglöki a tömeget és a szerelési költségeket(a hajtóanyag miatt pedig a fentartási költséget).Persze ez csak megérzés,nincs túl sok kedvem egy napot tölteni a struktúra sziládrsági paramétereinek számolásával különböző pályamagaságok/méretek esetén
De azt se felejtsd el hogy ha nem lesz olaj akkor az atomenergia is drágább lesz (plána ha e mellett a kapacitások kevésnek bizonyulnak). Viszont az űrnaperőműveknek van egy vitathatatlan előnyük az atommal szemben: egy idő után az urán is elfogy (ha jól sejtem úgy 70 évre elég van /és ez szvsz még egy elég régi becslés ami nem igazán számolt Pl a fejlődő országokkal/, ezen ugyan újrafelhasználással és más kis piszkos trükkökkel lehet ugyan javítani de szvsz sokat nem.
Ezzel együtt szvsz ez a kérdés usákiában is felmerült már sok okosabb ember agyában és egész biztos hogy rendelkeznek is valamiféle forgatókönyvvel. Más kérdés hogy nem tudni hogy ki milyen szerepet fog játszani ebben a filmben...
Ez a jelenség ma is folyik. Viszont akik már benn vannak aligha fogják lelkesen fogadni az újonnan érkezőket tudván hogy ez zuhanó életszínvonalat jelentene számukra. Plusz egy idő után szvsz európa szorosabbra zárja a kapuit (sőt, ez a folyamat már ma is zajlik, szvsz az EU nem fog több menekültet fogadni mint amennyit a munkaerőszükséglet indokol).
Az űrsikló egész magasra felmegy. A szerkezetnek amúgy mindenképp kell hogy legyenek saját hajtóművei a napszél ellensúlyozására. De talán ionhajtómű elég lenne, vagy a föld mágnesességével is lehetne játszani ha nincs túl magasan a szerkezet.
Tehát: a tükör/tartószerkezetnek a méretekkel négyzetesen növekvő szilárdságúnak kell lennie alacsony pályán(magasan is,csak ott bizonyos méret alatt nem érzékelhető a probléma).
tehát egy pár km-es struktúra estén már gondot okozhat az a pár m/sec-es ebessgékülönbség,ami kialakul a két végpont között.
Líbia már olajat szállít Amerikába
