Igazábol az alap probléma európában nem vallási v. etnikai alapú,hanem a szociális ellátórendszerek kritikus állapota miatt alakult ki,amit a bevándorlók hoznak elő.Nélkülük is előjönne mondjuk,valsózínűleg hamarabb is,de így úgy tünik hogy ők állnak a dolgok mögött....
Aszem itt van némi keveredés.Az usa-arab ellentét két , különáló társadalom külső feszültsége,az olaj miatt.
A hollandok ellenben másmilyen gondokkal küzdenek,ez belső feszültség.Az utobbi mindenképpen meg fog oldódni mindkét fél megelégedésére,az elöző meg...
(obj. a hollandoknak szükségük van a munkaerőre,az araboknak meg munka kell.Tehát az alap célok közösek)
Először is:nos,nem vagyok közgazdász,de józan (mérnöki) észel,ha emelkedik a kőolaj ára és csökken a termelés,akkor annak,akinek a GDP-jében nagyobb arányt képvisel a kőolaj,vissza kell szorítania a részarányt annak szintjére,aki kevesebbet fogyaszt,különben nem tudja megszerezni a szükséges nyersanyagmennyisgéet.
Nemármost,az USA-ban ez nagyobb befektetést kíván,mint az EU-ban,mivel kisebb a népíűrűség,illetve a homogénebb kúlturális háttér miatt az olcsó energia korában a népességcentrum délkeletre vádnorolt(a kelet nagyobb szállítási költséget,a dél nagyobb nyári áramfogyasztást jelent).
Ez nagyjábol azt jelenti,hogy a kőolaj csúcsa után az usa gazdasági növekedése lelassul,valószínűleg a japán és az európai szint alá,illetve ha túl gyorsan történik az emelkedés,akkor 0-ra vagy az alá tud menni a gazdasági növekedés.
(egyszerűen iparágak szünnek meg,miközben tőkehiány lép fel a növekvő nyersanyagigény pénzelszívó hatása miatt).
Az ami-eu helyzet meglehetősen különbözik egymástol.Az EU képes az olajfogyasztás rovására a földgázfehasználás növelésével csökkenteni olajfogyasdztását,az usa nem képes erre.Sőt,az olajfogyasztás növelésével kell ellensúlyoznia a földgázfogysztás kiesését.
Ez EU nagyobb népsűrűsége jobb hatásfokot eredményez az elektromos rendszereknél,ráadásul nagyobb az atomerőművek részesedése a termelésböl,mint az usa-ban.
Továbbá:az orosz főldgázmezők eléggé messz vannak az araboktol.Konkrétan északon találhatóak....(mit gondolsz,miért jön az orosz gáz beloruszién keresztül?)
Nos,a világon a jövőben két nagy forrása lesz az embertömegeknek az öregedő társadalmak számára:az indíaiak és az arabok.Elöbb-útobb meg kell tanulni az asszimilációjukat....Nem csak itt,hanem az USA-ban is.
es mi lesz, ha mondjuk a Franciak, Hollandok vagy Danok elkezdenek kisse morcosan banni a muszlim kisebbseggel, mert nem akarnak iszlam koztarsasagban elni? az Al kaida eloszor "lebontja" az Eifel tornyot, majd a franciak megtorlo csapasa utan meghirdeti a jihadot az EU ellen.
ne feledd, hogy az orosz koolaj es foldgazmezok jo resze is iszlam teruleten van am! :)))
egysegnyi exportra hany egyseg importolaj jut Nemetorszagban es USAban?
es Mo-n?:)
A kőolajforrásoknál lévő pár 100 ezer katona bizonyítja hogy nem hátradölve szemléli a dolgokat.
Egyébként honnan veszed azt,hogy az EU nem fogja tudni kiszolgálni magát olajbol?Hiszen a német GDP egyésére kevesebb kőolaj jut,mint az usa-ban.Tehát a németek fölé tudnak igérni az amik ajánlatának.Ja,ráadásul még a szállításban is van 5-10%-ék árelőnyük.
egy biztos.
konnyebb lesz 50%-kal kevesebb koolajon mukodni, mint 90%-kal kevesebben.
de mindegy, ha akarod, ringasd magad bele abba az alomba, hogy az amerikaiak, miutan az olaj elkezd fogyni, tehetetlenul osszefonjak karukat, lelkileg osszeroppanak, majd otthagyjak varosaikat, bemennek az oserdobe es visszamasznak a fara ... :)))
Azt azért ne felejtsd el hogy az EU gazdasága arra is rá van állva hogy az autós=fejőstehén, azaz a benzin árából sok más olyasmire megy pénz (különsösen nálunk) aminek köze sincs a közlekedéshez. Azaz kétlem hogy az EU túlzottan ráaĺlhatna arra hogy az olajár növekedést adótartalom csökkentéssel kompenzálja.
Úgy tűnik eldöntött tény, hogy engedélyezik a fúrásokat az Arctic National Wildlife Refuge-ben. Egyes becslések szerint 10 milliárd hordó olaj lehet föld alatt.
Az alaszkai olajmezők volumen-kölotség összefüggései.
Ez vonatkozik a világra is,tehát bizonyos határokon túl gazdasági lehetetlenség növelni a kitermelés volument,mivel a költségek meredeken kezdenek el növekedni.(komrányzati doksi)
http://www.me.washington.edu/~malte/engr341/class_notes/ch10.html
Ez pedig egy győngyszem:egyetemi jegyzet,integráslással meg miegyebekkel az olajcsúcsrol.Matekosok előnyben:-)
Ha meg akarjuk érteni jövőt ,nézzünk vissza a multba.
2 Coal
Coal was Britain’s traditional source of energy for about 300 years. It was the main source of fuel during the Industrial Revolution, when it was mined, used, and exported in large quantities. Peak production occurred in 1913, when more than 300 million tons were mined. Coal has become far less important to the British economy. In the past 20 years cutbacks in coal production have been severe, particularly since the end of a bitter miners’ strike in 1984. In 1947, when coal mining was nationalized, more than 950 coal mines were operating; by 1996 there were 27 deep mines operating, with a labor force of 12,500. Production in 2001 was 32 million tons. In 1996 coal supplied 44 percent of Britain’s total energy needs. Consumption of coal in 1996 was 79 million tons, more than the country produced, so coal imports were substantial.
Several factors led to the closing of many British mines, particularly mines located in Yorkshire, Nottinghamshire, Derbyshire, and southern Wales. The most lucrative coal seams eventually became exhausted. Cheaper overseas producers, particularly Poland, South Africa, and Australia, made it less costly to import coal than to mine it. Rich supplies of cheaper oil and gas discovered in the North Sea since the 1970s have enabled many industries to switch to these other fuels. Growing concerns about environmental pollution from burning coal have also played a part in decreasing demand.
Nagy-Britannia szénbányászata 1913-ban tetőzött,attol kezdve a termelés folyamatosan csökkent,annak ellenére hogy iszonyatos mennyisgéek maradtak a földbe.Jelenleg 32 millió tonna a termelés,79 millió tonna fogyasztás melett.
Az érdekes az,hogy ezek az adatok alapján amikor elérjük azt a pontot,amikor olcsobb lesz atomerőművet építeni egyanannak az energiának az előállítására,mint bitumenhomok feldolgozó,akkor biz értelmetlen és a fejlődést viszavető lesz ha valaki bitumen feldolgozókat épít.
Lefordítva:az olajigényes gazdasági szerkezet,ami a müködőképeségének fentartásához kénytelen bitumenhomokot igénybevenni,roszabb helyzetben lesz mint az,ami rugalmasan ki tudja váltani az olajat a termelésböl,illetve amely hamarabb át tud állni az áramra a szállításban.
Pl. jómagam tundék biciglivel is dolgozni járni,a cég ahol dolgozom képes lenne 100%-ban vasúton,árammal szállítani a termékeit.
Ez hány ami cégröl mondható el?
Logikai hiba.Hogyan fogja csinálni?
Ugyannis a kisebb üzemanyag/energiafogyasztás nem azt jelenti,hogy az átlag EU polgár feleannyit használja autóját,hanem hogy feleannyit fogyaszt az autója,a lakása fűtése olcsóbb,a gyárbol rövidebb úton lehet elhozni a terméket,költségesebb,de olcsóbban üzemeltethető berendezésekkel rendelkezik.
Mindehez hozzájön még a benzint terhelő extrém adók,amik olyan mogásteret engednek,miröl nem is lehet álmodni az usa- ban.
Ugyannis az EU benzin jelenlegi ára,ha nem lenne adó 100$ fölötti benzinárnak megfelelő olajárat feltételezne.
Viszont egyrészt a gazdasági számításkat a válalkozók ilyan szintre csinálták,másrészt az olajár növekedésével az államok csökkenteni tudják drasztikusan a hatásokat egyszerű adócsökkentésel(ami persze együttjár az állami kiadások csökkentésével,de ez nem hinném hogy rossz lenne).
Tehát az európai gazdaság elepvetően jelenleg is extrém üzemanyagárakkal dolgozik,erre készült fel(a gazdaság szerkezete így lett kialakítva!),míg az ami gazdaság alacsony üzemanyagárakhoz szokott.
Persze van másik megoldás is:az olaj árának növekedésével párhozamosan csökkenteni a benzin adóját,illetve kiadási oldalon csökkenteni az alt.energiaákra adott támogatást(mivel azok piacképesek lesznek.)
ha a kozel kelet nem stabilizalodik, akkor az USA olajfogyasztasa visszaesik kb az europai es japan szintre ( mily tragedia!)
Europa es Japan fogyasztasa meg visszaesik a bangladesi szintre.
ki fog nagyobbat szivni?
Kuba már túl van a "Peak Oil"-on. A SZU bukása után, nem kapott elég olajat, de mégis túlélte. "Fejlesztették" a tömegközlekedést, gyakorlatilag csak az maradt meg. Személykocsik alig vannak. A válság idején importáltak több millió biciklit. Traktor helyett öröket használnak, műtrágya helyett pedig természetes anyagokat. "Modern" mezőgazdasági országgá alakultak. Ingyenes az egészségügy, nagy hangsúlyt feketetnek a prevencióra, és annak ellenére, hogy a harmadik világhoz tartoznak az átlagos várható élettartam olyan magas, mint az USA-ban. Jó az oktatás.
Persze ők se állnának ilyen "jól", ha mindenki mezőgazda lenne Kuba körül.
Nagyon jó tanfolyam: egy kis olajtörténelem, és a végén még a szállítás is megemlítődik.
Megtudhatjuk, hogy a világ olajtermelésének 62%-át behajózzák, a többi csövön vagy vonaton vagy teherautón megy.
1992-ben az átlagos szállítási ár Közel-Keletről Europába 1,30$ volt (ekkoriban az olaj hordója 20$-t kostállt). Aszondja, hogy az olaj árának 5..10%-a a szállítási költséget képviseli. Itt ugyan nem említik, de azért függ ez még a távolságtól is - ezért van az, hogy a New York-i tőzsdén drágább az olaj mint Londonban.
Usákia igyekszik olajimportjainak nagyobbik részét az Atlanti medencéből beszerezni - Venezuelát és Nyugat-Afrikát beleértve. Itt a hajóútak 20 napnál rövidebbek. A Közel-Keleti olajszállítmányok jellemzően 3 hétig utaznak.
Since the first oil tanker began shipping oil in 1878 in the Caspian Sea, the capacity of the world's maritime tanker fleet has grown substantially. Each year, about 1.9 billion tons of petroleum are shipped by maritime transportation, which is roughly 62% of all the petroleum produced. The remaining 38% is either using pipelines (dominantly), trains or trucks. The dominant modes of petroleum transportation are complimentary, notably when the origins or destinations are landlocked or when the distance can be reduced by the use of land routes. The maritime circulation of petroleum follows a set of maritime routes between regions where it is been extracted and regions where it is been refined and consumed. More than 100 million tons of oil are shipped each day by tankers. About half the petroleum shipped is loaded in the Middle East and then shipped to Japan, the United States and Europe. Tankers bound to Japan are using the Strait of Malacca while tankers bound to Europe and the United States will either use the Suez Canal or the Cape of Good Hope, pending the tanker's size and the destination.
The world tanker fleet capacity (excluding tankers owned or chartered on long-term basis for military use by governments) was about 280 million deadweight tons in 2002. There are roughly 3,500 tankers available on the international oil transportation market. The cost of hiring a tanker is known as the charter rate. It varies according to the size and characteristics of the tanker, its origin, destination and the availability of ships, although larger ships are preferred due to the economies of scale they confer. About 435 VLCCs account for a third of the oil being carried. Transportation costs account for a small percentage of the total cost of gasoline at the pump. For instance, the average cost of carrying oil between the Middle East and Europe was $1.30 a barrel in 1992, while the price of the oil barrel was around $20. Transportation costs thus account for about 5 to 10% of the added value of oil. Tanker ships can also be used as semi-permanent storage tanks. In 1990, about 5% of the world's tanker capacity was being used for oil storage.
Different tanker size are used for different routes, namely for issues of distance and port access constraints. There is thus a specialization of maritime oil transportation in terms of ship size according to markets. VLCCs are mainly used from the Middle East in high volumes (more than 2 million barrels per ship) and over long distances (Europe and Pacific Asia). Shorter journeys are generally serviced by smaller tanker ships such as from Latin America (Venezuela and Mexico) to the United States. Transport costs have a significant impact on market selection. For instance, three quarters of American oil imports are coming from the Atlantic Basin (including Western Africa) with journeys of less than 20 days. Accordingly, the great majority of Asian oil imports are coming from the Middle East, a 3 weeks journey. In addition, due to environmental and security considerations, single-hulled tankers are gradually phased out to be replaced by double-hulled tankers.
További érdekes infok az 5. Fejezet Concepts és Aplications PowerPoint prezentációiban.
O&G journal
http://ogj.pennnet.com/articles/web_article_display.cfm?ARTICLE_CATEGORY=DriPr&ARTICLE_ID=206291
A legnagyobb fúrási lendület az usa-ban lesz,előre láthatóan a legkisebb eredménnyel.
http://ogj.pennnet.com/articles/web_article_display.cfm?ARTICLE_CATEGORY=GenIn&ARTICLE_ID=206267
Líbiának új lelőhelyeket kell találnia,illetve belefektetnie a kitermelésbe hogy tartani tudja jelenlegi kitermelési szintjét.
Nem tudom, volt-e már itt arról szó, hogy az oroszok milyen lendülettel gyártottak vegyi/biológiai fegyvert.
Az a helyzet,hogy amikor az amcsik már rég leálltak ezekkel, sőt még alá is írtak az oroszokkal (a '90-es évek elején), akkor a FÁK-ban vígan folyt tovább a meló. Sőt, egyesek szerint azóta sem állt le a spóragyártó és szaporító telepek termelése. Kazaksztánban is van egy gyártelep, amihez nem lehetett távol sem menni - állítólag a magyarokat kutató Benkő Gyula sem kóricálhatott el, csak politikai kísérővel, még 2000 körül is.
Namármost: nem fog kelleni atom ahhoz, hogy a meginduló ázsiai emberek ne akarjanak errefelé elindulni... Ami persze egyet jelent azzal, hogy az oroszok szerepe saját maguk és Európa biztonsága szempontjából nem csak a gáz-olaj miatt alapvető, de egyben végvár is lehet.
Logikai hiba.elenleg az usa keveset használ a közel-keletröl,de a jövőben többet fog.
Itt a tendenciák lényegesek.
Namármost,az EU-ban az üzemenyag többszörösébe kerül,mint az USA-ban,továbbá a földgáz is egyszerűbben és könnyen hozzáférhető helyen van .Ez annyit jelent,hogy az EU alap struktúráj már alkalmas a "peak oil" utánni élethez,és az USA-hoz képest sokkal könyebben tud majd alkalmazkodni a kialakult helyzethez(gondoljunk arra,hogy az EU jelenleg a legenergiafalóbb tagállamaiban is max feleannyi olajat használ egységnyi GDP előálításához,imt az USA).
Tehát az alap struktúra oké,mindössze az állími szektorr kell majd átalakítani,és átírányítani a termelő szektorokba.Az usa-nak viszont strukturális gondjai lesznek.
...és még azt is megemlíti, hogy a mostani közlekedési rendszer kiépítése évtizedekik tartott, és ha sima átállást szeretnénk, akkor már most meg kell kezdeni az új technológiák bevezetését, amíg még a csúcson innen vagyunk, különben nagyot zuhan a gazdaság és az életszínvonal.
Whatever non-oil transport technologies prove best, making the transition from our present systems will take many years. It took decades for the first automobiles and airplanes to evolve into effective systems, and decades to build the interstate highway network. We can't afford to wait until Hubbert's Peak occurs. We should begin now to plan and implement the new, non-oil technologies. If we don't, our economy and living standard will be in serious trouble.
Az eljövendő energia-krízis
a 2$/gallon (111 Ft/l) benzinár csak a kezdet
Hivatalosan idén Márciús 29-én kezdődött az Usák választási hadjárat, és Bush és kihivója Kerry igyekeztek egymást alulmúlni a demagóg igéretekben, miszerint több üzemanyag lesz, olcsóbban, még többen fognak autózni, még kevésbé fognak függeni a Közel-Keleti olajtól, így még kevesebb katona fog átkerülni az örök olajmezőkre.
A 30 másodperces reklámok korában csak egyszerű üzeneteket lehet eljuttatni a választókhoz: "az üzemanyagárak növekednek, a másik jelölt a hibás, én mindent megoldok."
...
Ismétlésképpen egy kis statisztika: 2000-ben 16 "Elefántot" (óriásOlajmező) fedeztek fel, 2001-ben 8-at, 2002-ben pedig 3-at, 2003-ban 0-át. Manapság 6 hordó olajat fogyasztunk el, miközben csak 1-et találunk.
Idén 11 "Elefánt" mezőn kezdik meg a kitermelést, jövőre 18 új mezőt "kapcsolnak rá a hálózatra". 2007-ben már csak 3-at, 2008-ban is 3-at, 2009-re és 2010-re nincs tervbe véve egy sem.
...
Az OlajKimerülés Analizáló Központ úgy véli, hogy az Usák adófizetők kb 15..20 dollárt fizetnek hordónként az olajvezetékek és az olajtankerek biztosítására.
...
A Szaudok olajkitermelése 30..40%-ot eshet a közeljövőben - mondja Matt Simmons - értsd 3..5 éven belül, de ez akár holnap is bekövetkezhet. Jó lenne ezt előre tudni, mert B terv az nincs.
...
Stephen Leeb gazdaságelemző aszondja, hogy mindaddig míg az energiaárak a gazdaságnak csupán 5%-át képviselik, addig nincs különösebb szerepe a árváltozásoknak. Mihelyst azonban az energiaárak túllépik a 10%-os küszöböt, akkor olyan problémák állnak elő, amelyek megoldása óhatatlanul életmód-változtatást kíván. Usákiában az energiaárak jelenleg a gazdaság 8%-át képviselik.
...
Energia, Teljesítmény, Változás - ezek kéne az idei kampány jelmondatai legyenek, és ezekre kéne szavazni.
THE ELECTION-YEAR mudslinging over gas prices officially began on March 29, when Dick Cheney accused John Kerry of flip-flopping on his support for increased gas taxes. "After voting three times to increase the gas tax and once proposing to increase it by 50 cents a gallon," Cheney charged, "he now says he doesn't support it."
With gas prices rising to record levels, Kerry was only too happy the vice president brought up the topic. That evening, Kerry told the crowd at a San Francisco fundraiser that if the cost of a gallon kept creeping toward $3, "Dick Cheney and President Bush are going to have to carpool to work together. Those aren't Exxon prices, ladies and gentleman, those are Halliburton prices!" That zinger elicited a huge roar and zipped around the world as the sound bite du jour. It was such a hit, Kerry added it to his stump speech.
The Bush campaign struck back with a new television ad, entitled "Wacky." "Some people have wacky ideas," says a mildly sarcastic male voice. "Like taxing gasoline more so people drive less. That's John Kerry." A vaudevillian image of 12 guys in business suits riding a gigantic, clownish bicycle jitterbugs across the screen.
You can't squeeze a whole lot of policy detail into a 30-second ad or an evening-news sound bite. But after sifting through the rhetorical chaff on gas prices, the parameters of the current national debate on energy policy become clear.
For the Bush campaign, gas taxes are out of the question. There will be no discussion of, say, the wide-ranging benefits that Europeans have derived from their $5 per gallon, or the fact that we pay a gas tax to the Saudis rather than our own public coffers. Gas taxes are simply "wacky." You'd have to be even more "wacky" to talk about people driving less.
The message coming from the Democrats is equally demagogic. Though the Kerry campaign has issued policy papers focused on reducing American dependence on foreign oil (buried deep within the Kerry web site), in public he has tended to steer clear of discussing these ideas. Rather, he uses his airtime to criticize the president.
While crowds love Kerry's line about Bush and Cheney riding to work together, there is something disappointing about the Democratic nominee ridiculing the idea of carpooling. In addition to reducing traffic, car-sharing happens to be one of the fastest, cheapest, most high-impact ways that Americans can make real reductions in daily oil consumption. Car-sharing should be part of the Democratic platform, not a laugh line.
Kerry and the Democrats' other gasoline talking points are equally ill-advised. Telling the president to do a better job of "jaw-boning" the Saudis does not address the need to make America less beholden to foreign energy suppliers. Nor does the call to release oil from the Strategic Reserve.
The strategy for both campaigns so far has been pretty simple: Gas prices are rising rapidly. Blame it on the other guy. Present yourself as the guy who will make gas cheaper.
In the age of the 30-second campaign ad, we've come to expect this sort of approach to complex issues. It's the norm. But America is on the cusp of an energy crisis that is going to redefine the way we live—whether our leaders prepare us for it or not.
...
In 2000, there were 16 discoveries of oil "mega-fields." In 2001, we found eight, and in 2002 only three such discoveries were made. Today, we consume about six barrels of oil for every one new barrel discovered.
This year, 11 new mega-projects came online; next year, 18 will start producing. But by 2008 only three big new fields are scheduled to start flowing, with no new projects on track for 2009 or 2010.
...
The Oil Depletion Analysis Center estimates "the military costs of protecting pipelines and tanker routes, borne mainly by U.S. taxpayers, at around $15 to $20 per barrel."
...
His [Mat Simmons] final assessment of the Saudis is chilling. "We could be on the verge of seeing a collapse of 30 or 40 percent of their production in the imminent future, and imminent means sometime in the next three to five years—but it could even be tomorrow. If we need a plan B, it would sure be nice to know that with a little bit of advance warning."
...
Likewise, the U.S. economy has in the past been protected from the impact of energy price increases because energy costs have been so low and such a small percentage of total economic activity. According to Stephen Leeb, those days are coming to an end. "If the price of energy is only five percent of the total economy then increases aren't so important. When energy costs become 10 percent of the economy, that's significant. We're at about eight percent right now. That's very close to the tipping point."
When the tipping point comes, Americans will be compelled to live very differently than they do today. One leading American social critic, James Howard Kunstler, sees serious political and cultural turmoil up ahead as the way of life Americans have built over the last 60 years begins to break down. With decreasing access to cheap oil, Kunstler sees the fundamentals of industrial agriculture, manufacturing and retail trade changing significantly.
...
Unlike President Bush, who after the crisis of Sept. 11 asked the American people to go shopping, Kerry should ask something meaningful of the American people. He should ask every American to change at least one thing in their homes, workplaces and communities to make the nation a bit more independent of foreign energy. Americans would respond. We love self-help and personal transformation. It's our national religion.
In fact, only in the last few days, the Kerry campaign has started to head in this very direction, including more substantial discussion of energy in his campaign speeches. "A strong America begins at home," he said, "with energy independence from the Middle East... Our dependence on foreign oil is a problem we must solve together the only way we can: by inventing our way out of it. Let's ensure that no young American soldier has to fight and die because of our dependence on foreign oil."
Energy. Power. Change. These are the campaign themes of a presidential candidate worth electing this year.
Kb. ugyanazt írja, mint az eddigi cikkek. De itt pl. megemlítik, hogy ha az olajat az USA hidrogénnel akarja kiváltani, akkor 3-szorosára kell növelnie az elektromos kapacitását. Ezzel szemben, ha a közelkedés felét villamosítanák, akkor csak 10%-al kellene növelni a termelést.
Az Olaj Talány: a kitermelés csökken, de a tartalékok nőnek
A Wall Street árgus szemekkel figyeli az olaj-cégeket. Leginkább a kitermelésre és az olajtartalékokra kíváncsiak. A kitermelés "kézzelfogható", az olajtartalékok kevésbé. Egyik legfontosabb paraméter a "reserve replacement ratio" - azaz a tartalék újraképződés. Másszóval azt várják el az olajcégektől, hogy ammennyi olajat kitermeltek egy évben, ugyanannyi új olajtartalékot fedezzenek fel. És láss csodát: a "négy nagy" - Exxon Mobil, BP, Shell és ChevronTexaco - dícséretes pontossággal teljesítette ezt a követelményt - idén Januárig - a Shell botrány kitöréséig.
A négy nagy tavalyi kitermelése 3,2 Gb volt - azaz a világ olajkitermelésének kb 10%-a.
A négy nagy olajtartaléka 40 Gb - azaz a világ olajtartalékának kb 4%-a.
Régebben a kitermelés és a tartalékok szinkronban voltak - mostanában gyengül a kapcsolat a kettő között.
- Az ExxonMobil tartaléka 1994-ben 9,6 Gb, kitermelése 0,909 Gb - manapság tartaléka 12,1 Gb, kitermelése 0,893 Gb - azaz a tartalékok növekedtek 26%-al, miközben a kitermelés esett 2%-al.
- A ChevronTexaco tartaléka 1994-ben 6,9 Gb, kitermelése 0,644 Gb - manapság tartaléka 7,7 Gb, kitermelése 0,641 Gb - azaz a tartalék növekedett 12%-al, miközben a kitermelés esett 0,5%-al.
- A BP-nél sok volt az adás-vétel, de a mindvégig saját mezőkre megállapítható, hogy 1998-ban a tartalék 6,5 Gb, a kitermelés 0,672 Gb - manapság tartaléka 7,5 Gb, a kitermelés 0,562 Gb. Tehát a tartalék növekedett 15%-al, miközben a kitermelés csökkent 19%-al.
- A Shell a kivétel - ő az egyedüli, aki növelte kitermelését 1994 óta, és ő az egyedüli, akinek csökkentek a tartalékai a Januári skandallum óta.
no de Jennifer Rowland - a J.P.Morgan vezető olajelemzője aszondta, hogy a Shell eltünt tartalékai tulajdonképpen megvannak, van velük némi technikai és politikai probléma, de ezeket megoldják, és akkor ezek a mezők is visszakerülhetnek a bizonyított tartalékok listájára.
Kíváncsi vagyok, hogyan fogják megoldani a politikai problémát. Újabb háború, vagy egy síma pártütés? Vajon hol vannak ezek a "politikailag problémás" mezők?
In the 1990's, many public companies used aggressive accounting gimmicks — some legal, some not — to satisfy investors' demands that they report higher earnings. Oil companies face similar pressures to build reserves. And intentionally or not, some companies may have booked reserves that are not technically or economically viable, said Matt Simmons, a Houston investment banker who has warned of a potential supply crisis. Outsiders have essentially no way to know whether estimates of reserves are accurate, he said.
"We're going to have another Shell," Mr. Simmons said. "They're not the only company that got optimistic on proved reserves." Neither Mr. Simmons nor anyone else is asserting that ChevronTexaco did anything illegal.
Once a year, companies announce their "reserve replacement ratio," telling investors whether they have found enough new oil and gas during the year to make up for their production.
Energy investors scrutinize the reserve replacement ratio more closely than any other measure of corporate performance, said Fadel Gheit, senior energy analyst with Oppenheimer & Company. Every company aims to replace at least 100 percent of its production every year. And for the last decade, the industry's four giants, Exxon Mobil, BP, Shell and ChevronTexaco, have met that goal with remarkable consistency, at least until Shell's admission in January.
...
The fall in production at the big oil companies does not portend an immediate crisis in the industry. The four so-called supermajors produce only a small fraction of the world's oil; together, they extracted 3.2 billion barrels last year, about 10 percent of production worldwide. (Some analysts classify Total, a French company slightly smaller than ChevronTexaco, as a fifth supermajor.)
The supermajors control an even smaller share of global reserves. Together, the four companies have about 40 billion barrels of oil, or 4 percent of the world's proven reserves. They also have about 150 trillion cubic feet of natural gas, enough to produce the energy of 25 billion barrels of oil.
...
At Exxon Mobil, oil reserves rose from 9.6 billion barrels at the beginning of 1994 to 12.1 billion barrels at the start of this year, a 26 percent increase. But Exxon Mobil's production fell 2 percent, from 909 million barrels in 1994 to 893 million last year.
At ChevronTexaco, oil reserves jumped from 6.9 billion barrels at the beginning of 1994 to 7.7 billion barrels in January 1998 to 8.6 billion barrels at the start of this year. But after surging from 644 million barrels in 1994 to 757 million in 1998, production plunged to 641 million barrels last year.
At BP, the data is considerably more confusing, because the company has had so many acquisitions and sales over the last several years. Still, BP's production at its wholly owned fields has plunged to 562 million last year from 672 million barrels in 1998, while its reserves have risen to 7.5 billion from 6.5 billion over that span.
(BP, ChevronTexaco and Exxon Mobil are all the products of mergers within the last decade; the reserves and production data reflect what the companies would have done if they had existed in their current form for the entire period.)
Shell has actually increased its production slightly since 1994, despite the embarrassment of its announcement in January that it had improperly classified billions of barrels of reserves as proven instead of probable or possible. Shell's admission shows just how muddied reserve data can be, analysts say; the reserves it reclassified are real, but they will not be developed for years because of technical and political problems, so they should not be called proven. In coming years, if those problems can be solved, Shell may be able to once again classify them as proven, said Jennifer Rowland, senior oil analyst at J. P. Morgan.
"vegyipart/áramtermelés jórészét külföldre kell helyezni"
A vegyipar még csak csak beillik a képbe, de az áramtermelés kihelyezése:))))
Tudod mekkora a veszteség az árám szállításakor????
"most már nem olajexportőr".. várjunk várjunk.. kié lesz az iraki oalj???
