Igazábol a lényeg,hogy bármilyen energiatipus fogyasztási görbéje az olajéhoz hasonló.Tehát nem lehet 0 ídő alatt a termelést felrántani,illetve a gyors termelésfelutáshoz is hoszabb növekedési szakasz szükséges.
20M total
5M industry
1.3M commercial
13,4M tranportation
0,3M eletricity
Ha a teljes energiaermelést vesszük alapul akkor az elektromos termelés (380) diagramja mellé odatehetünk egy 14%-al nagyobb kördiagrammot, amin csak az olaj szerepel.
(ipar nélkül).
Másképpen a total energy 54%-át az olaj adja.
Az ipari felhasználást is energiaként számolva 63,6% jön olajból. Ezek alapján az 2.ábra 2030-ra tett energia mélypontja túlzó, mivel 40% körüli energia olaj nélkül is lenne, az olaj pedig nem fog teljesen elfogyni, 2040-ben még 50%-os kapacitással tudunk termelni. Tehát 2040-ig 70%-ra csökkenne a netto energia, akkor ha nem építünk új erőműveket. A kettes ábra optimista görbéje lenne érvényes a valódi pesszimista esetre.
Saját megfogalmazásban: Az angolok is elismerik. MÁR CSAK 40 ÉVRE ELEGENDŐ A KŐOLAJ!!!
Szvsz az a 40 év nagyon-nagyon optimista becslés. Szerintem Kína, India fogyasztása a következő 10-20 évben radikálisan meg fog emelkedni, már arról nem is beszélve hogy ha esetleg az afrikaiak is áttérnek az emberevésről a mezőgazdaságra...
Hogyan jönnek majd Európába a távol keleti bevándorlók?
Ami azt illeti szvsz az EU-nak inkább a közel-keleti bevándorlóktól kell tartania. Egyrészt mert tartok tőle hogy idővel érdemesebb lesz innen oda menni mint onnan ide, másrészt pedig ezek legalább dolgoznak és nem robbantgatnak.
Mai Metro hír: "Még negyven évig elég lesz a kőolaj."
Saját megfogalmazásban: Az angolok is elismerik. MÁR CSAK 40 ÉVRE ELEGENDŐ A KŐOLAJ!!!
Más:
Hogyan jönnek majd Európába a távol keleti bevándorlók?
"Kínai tulajdonba kerül a Malév?
A Malévnál egyelőre nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy kínai tulajdonba kerülne a nemzeti légitársaság.
2004.06.11 "
hmm itt egy nagyon nagyon jo statisztikai osszefoglalo az EU energia es szallitasi szektorarol, erdemes vegignezni:
http://europa.eu.int/comm/dgs/energy_transport/figures/pocketbook/doc/etif_2003.pdf
kulonoson ertekelendo, hogy rengeteg nemzetkozi osszehasonlitas van benne, es nagyon jol mutatja, hogy az USA es EU energiafelhasznalasa kozti kulonbseg kb abban merul ki, hogy az USA sokkal nagyobb, es a partvonala sokkal rovidebb a teruletehez viszonyitva.
az EU energiamixe nagysagrendelig megegyezik az USA-eval ( kb 40% olaj, 25% gaz, 15% nuke, 15% szen )
az EU szemelyszallitasi szektora majdnem ugyanolyan "rossz" mint az USA-e, 80% folott van a szemelyauto+repulo utaskilometere, mig az USAban ez 97%. (tehat hiaba vonatoznak az EUsok 10x annyit, az meg mindig csak 6%-a az ossz utaskilometernek)
azonban az EU polgarok csak fele annyi utaskilometert autoznak es harmadannyit repulnek, mint az amcsik, feltetelezem azert, mert az EU joval kisebb.
a teherszallitasban az USA olajvezeteken es vasuton kb 10x annyit szallit mint az EU(!), mig az EU tengeren kb 3-4x annyit mint az USA (tagoltabb partvonala van az EUnak)
a kozuti szallitas tonnakilometere szinte megegyezik az EUban es az USAban! tehat az amcsik EUhoz kepest igen effektiven hasznaljak vasuthalozatukat teherszallitasra!
az EU olajimport igenye (Norvegiat EUba beszamitva) kb akkora mint az USA-e.
az EU gazimport igenye Norvegiaval egyutt (egyelore) sokkal szarabb, mint az USA-e.
az EU olajimportja a kozel keletrol kb 20%. az USAt nem tudom, de sztem max 30%.
es meg egy nagyon erdekes adat. az 1000 fore juto autok szama EUban 479, USAban 480, tehat annak ellenere, hogy az EUs sokkal kevesebbet autozik, mint az USAs, ugyanugy megveszi az autot! tehat az USA autokazasi maniajanak csokkentesevel az autoipar nem szenved nagy veszteseget. (a repuloipar viszont szivhat nagyot.) viszont el kell felejteniuk, hogy mindenki sajat kisteherautoval jarjon a kozertbe 2 zsemlet venni.
szoval en ugy gondolom, olajugyileg EU es USA egyutt sir egyutt nevet.
Na szóval, picit utánanéztem hol tart ma a napelem. Ha jól értelmeztem a dolgokat, úgy néz ki hogy 150W körül nyerhető egy négyzetméternyi napelemből és jelenleg ennek ára úgy 200 ezer forint körül van. Ez szvsz ha tömegigény lenne rá valószínűleg radikálisan csökkenthető lenne, ugyanakkor szvsz a teljesítményen is tudnának javítani. Persze ezen a téren a városban hátrányban vannak, viszont egy vidéki családi háznál csak a tető jóval több mint 20 m2, azaz ha a napelem hatásfokán picit lehetne javítani és az árán sokat csökkenteni akkor szvsz ez az energiaigény lakossági részét jórészt fedezhetné.
na meg egyszer mar nincs kedvem elmondani ugyanazt 25x.
a 29 es valsag oka USAban es EUban is az volt, hogy a technologiai fejlodes kovetkezteben sokkal kevesebb emberrel termeltek meg a javakat sokkal tobb ember reszere:
ennek kovetkezmenye 30-40%-os munkanelkuliseg USAban es Nemeto.-ban.
mivel akkoriban meg az volt a szokas, hogy aki nemdolgozik ne is egyek, ezer nem jutott sok embernek a josagokbol, se USAban, se Europaban.
ez alol kivetel volt az SZU, akit nem erintett a valsag, hiszen ott az volt az elv, hogy aki dolgozik az se egyek.
Nemetorszag reakcioja a valsagra expanzionista politika volt, fegyverkezes, ami 10 evvel kesobb haboruhoz vezetett.
USA reakcioja a valsagra a belso fogyasztas novelese, kis hozzaadott erteku szektorok (szolgaltatoszektor) felertekelodese-> aki keveset dolgozik, az is egyek. 1941 elott nem letezett USA hadsereg.
Robbanás következtében kigyulladt az észak-iraki olajmezőket összekötő vezeték kedden, Kirkuktól ötven kilométernyire - közölte az északi olajtársaság egyik illetékese. "Feltehetően szabotázs történt" - közölte a nevének elhallgatását kérő illetékes. Előzőleg teljesen megbénult Irak olajexportja az Arab-öböl két kőolajterminálján, miután szabotőrök két helyen is felrobbantották az ország déli részén futó olajvezetéket. Az iraki olajipari miniszter szerint a Bászrában történt robbanás indítéka szabotázs lehet. Irak a déli olajvidékről naponta 1,65 millió hordó kőolajat exportál, további 200 000 hordót pedig Észak-Irakból. (index)
Teljesen megbénult Dél-Irak olajexportja, mert szabotőrök két helyen is felrobbantották az olajvezetéket. 2004.06.15 23:00 M1
Innen 1,65 millió hordót exportálnak naponta, ez az összkivitel több mint 90%-a. A hír hallatán meredeken emelkedett az olaj ára a New York-i tőzsdén. A dél iraki olajtársaság szerint Szaddám Huszein hívei vagy az al-Kaida emberei robbanthattak. Az amerikaiak már régóta tartottak attól, hogy a júniusi hatalomátadás ellenfelei az olajvezetékeket használják majd fel politikai céljaikra.
(ma.hu)
Minden attól függ hogy milyen ütemben fog változni az olaj elérhetősége és ára. Ha szép folyamatosan lesz egyre drágább akkor szvsz lesz idő az átállásra, a gazdaságokban van épp elég potenciál ezt megoldani. Ha nagy ingadozásokkal emelkedik-csökken ami egyébként szerintem várható akkor nehezebb a dolog, de ugyancsak kezelhető. A legrosszabb forgatókönyv az lenne ha minden előzmény nélkül egyszerre csak elfogyna - de ennek szerintem nincs túl nagy esélye, szerintem úgy 10 éves időtartam alatt fog elfogyni és ez az időtartam úgy 10 év múlva fog elkezdődni, azaz van úgy 20 évünk...
Az elmélet szintjén a helyzet a következő:
Ha nem akarjuk,hogy jelenlegi életformánk öszeomoljon a peak után és tovább tudjon növekedni a világ életszínvonala a peak után,akkor kénytelenek vagyunk olyan energiaforrást találni,aminek a kihasználtsága az olaj szintjéröl indulé,és ugyanolyan dinamikus,mint az olaj,ráadásul a peak-ja sokkal magasabban van.
Namámost,a gond az hogy az atomenergia negyn nem jutott el eddig a szakaszig,és azokkal a jelenlegi ütemmel nem is nagyon lesz rá lehetősége.A többi energiaforrás pedg az atomhoz képest röhejes.Itt igazábol arrol van szó,hogy az olaj hobbert peakjára rá kellene illeszteni az uránét,és ugy csinálni a dolgokat hogy ott metsze az urán az olaj görbéjét,ahol az a csúcson van.A gond az,hogy ez a jelenlegi fejlesztési ütem melett nem lehetséges.
Az gyakorlatilag lényegtelen,hogy mit csinálnak a pénzel.A lényeg az,hogy az állami bevételek növekedését a költsgévetési kiadások lefaragásával ellensúlyozni lehet.
Nem feltétlenül. Ez az adó bemegy a nagy kasszába a többi közé és onnan mennek a nyugdíjak is. De egyrészt van más bevétel is, másrészt ezt a pénzt nem csak nyugdíjakra költik, abból finanszírozzák Pl. a munkanélkülieket, szociálisan rászorulókat (értsd akik nem is próbálnak elhelyezkedni) stb. De az teńy hogy ebből a szempontból sz*rabb lesz a helyzetünk mint az amcsiknak ahol az üzemanyagnak gyakorlatilag nincs adótartalma. Az EU korfa tényleg nem túl szerencsés (de ez igaz az USA-ra is, csak ott ellensúlyozzák a spanyolajkú és egyéb bevándorlók, persze más kérdés hogy ez hosszú távon az amcsiknak ugyanúgy nem tesz jót mint nekünk az afrikai kontinensről érkező bevándorlók). Viszont ezt meg lehet oldani, Pl. a nyugdíjrendszer átalakításával (Pl. ha a nyugdíjas a gyerekei/unokái adójából kap vissza akkor annál több a pénze minél több keresőképes gyereke van, szvsz a mai öregedő társadalmat pont a mai felosztó/kirovó rendszer hozta létre).
Viszont a dolognak van egy másik oldala is: magas olajár = globalizáció csökkenése. Nem éri meg a munkahelyet kivinni Kínába és onnan visszaszállítani a terméket, olcsóbb megtermelni odahaza, azaz a helyi munkaerő felértékelődik. Ugyanakkor az arab államok a termékeket inkább Kínából fogják vásárolni, mivel azok olcsóbbak, így a kicsi kínaiak sem fognak éhen halni (meg aztán nekik is van szép nagy belső keresletük is).
Amúgy a túl nagy ingadozásban nem hiszek, az OPEC-nek az az érdeke hogy szép folyamatosan el legyen a világ látva olajjal, egy nagy olajválság és az ebből következő, az olajat kiváltó technológiák elterjedése nekik nem igazán kívánatos.
Ez józan parasztival természetesen úgy tud megtörténni,hogy a közszéfában munkaerőt szabadítanak fel a forrásszükülésel párhuzamosan,amit lehet az energiaiparba nyomni.Hiszen így az ipar alapszerkezete nem kell változzon.
Valaki korábban azt állította, hogy az EU könnyebben átvészeli az olajválságokat, hiszen ha az olajár-növekedéssel párhuzamosan csökkentik a jövedéki adókat, az üüzemanyag fogyasztói ára változatlan is maradhat.
Aki ebben az EU Amerikával szembeni nagyobb versenyképességének bizonyítékát látja, azt megkérdezem, mi a megvalósíthatóbb, kétszázvalahánymillió amerikait átültetni hibridautókba vagy kb. ötvenmillió európai nyugdíjast lehajítani a Taigetoszról? (Merthogy kb. ez ellensúlyozná kiadási oldalról a kieső jövedékiadó-bevételeket Európában.)
A Peak Oil tényleges hatásai sokkal bonyolultabbak lehetnek. Érdemes lenne időrendben végiggondolni kb. mi fog történni.
Tfh. 2007-ben meghaladja a kereslet a kínálatot. Ennek hatására megindulnak felfele az olajárak. A mostani alacsony szintről megközelítenek egy reálisabb árszintet mondjuk 80$-100$-t hordónként. USA átlag polgárai max. 2X annyit kell, hogy tankolásra költsenek, mint eddig, ez nem nagy csapás. Megfelelő progagandával be lehet oltani népet. A szállítás költségei viszont jelentősen növekednek, ami erős inflációs nyomást jelent a gazdaságra. Ez növeli a munkanélküliséget, és az összes szektorban növeli az eladósodottságot. Ugyanez igaz az EU országaira is. Az olajexportáló országok bevételei jelentősen megnőnek, és megpróbálják növelni, az 1990 óta meredeken zuhanó életszínvonalat nyugati termékek és szolgáltatások vásárlásával. Továbbá jelentős összegeket invesztálnak a kitermelés növelésébe. (A pénz a nyugati gazdaságot erősíti közvetve.)
A fejlődő - olaj nélküli - világ rosszabbul jár, az átlag ember nem fogja tudni megfizetni a magas benzinárakat. Ez recesszióhoz vezet a térségben. Emiatt Kína és India olajfogyasztása csökken (gyakorlatilag a vállakozások alulmaradnak az nyugatiakkal szemben az árversenyben). A magas árak miatt nyugaton felértékelődnek a nem olajra alapozott technológiák, és ott is csökken a fogyasztás. Átmenetileg enyhén csökkennek az árak. 60$-70$ közé.
2010-12-re kihasználatlan kapacitás jelenkezik a termelői oldalon, az olaj ára 50$-ra csökken, újból nő az olajfogyasztás, és ismét eléri a plafont.
2015 - Peak Oil a kereslet gyors növekedése és a pszichológiai tényezők miatt 150$-ra nő az olaj ára. Ez érzékenyen értinti a fejlett világot, átmeneti recesszióhoz vezet. Súlyosabb a helyzet a fejlődő világban, amely jeletősen eladósodik. Több szegényebb ország Argentína sorsára juthat. A recesszió miatt csökken az olajfogyasztás ezzel együtt az árak.
Mindez ciklikusan ismétlődik az olaj ára egyre magasabb, de a kereslet is folyamatosan csökken. Akkor lábalunk ki az ingadozó gazdasági helyzetből, ha elkezdjük alkalmazni a helyettesítő technológiákat.
de még mindig szeretném tudni, hogy 1929..1933-ban, amikor mindenük megvolt, mégis mindent elcseszték, az szerinted miért jó?
"azert mert haboru nelkul tudtak kilabalni a valsagbol, EU csak haboruval tudott"
:)) akkor már egyre többet tudunk a válságról. egyrészt '29-ben az Usákok azért nem jutottak termékekhez, mert túl sokat termeltek, másrészt pedig kiválóan vizsgáztak, hiszen másvalakik, máshol később másvalahogyan (háborúval) oldották meg a problémát.
amellett, hogy több sebből is vérzik a logika, még csak nem is igaz a feltevés. Ez a háború oldotta meg a gondokat abszolut légbőlkapott. A két világháború között 1938-ban voltak a legjobbak a gazdasági mutatók. Ez valóban közel esik a háború kezdetéhez, de ha a logikád szerint gondolkozunk, akkor 1939-ben még tovább kellett volna élénküljön a gazdaság, hiszen akkor még intenzívebben folyt a készülődés a háborúra - de a háborús készülődés sajnos nem serkenti a gazdaságot, hiszen "holt" termékeket teremt, olyanokat, amiket nem forgatnak vissza a gazdaságba.
Article 10.2.2: Hubbert Curves
Putnam, 1953, predicted oil production based on the extrapolation of production data for the 1938-51 period. He predicted a peak of 7 mbd in US oil production in 1954. The peak actually came in 1970 at 9.4 mbd. Putnam was prematurely pessimistic, though the peak eventually came (in 1970) in the lower-48 states oil production.
However, predictions and reality began to match with the Hubbert curves. Hubbert predicted that the lower-48 states' oil production would peak in 1971. In point of fact, it peaked in 1970 (close to Hubbert's prediction), and in 1988, it was 35% below the peak. Even with Alaskan oil (which accounted for 25% of the 1988 US production), total US production in 1988 was 16% below the 1970 peak.
For the world, Hubbert predicted a peak in 1990 (based on a total resource of 1350 bbo) and in 2000 (based on 2100 bbo). By Hubbert's model, a large amount of resource yields a higher use rate rather than a significantly longer survival time of the resource.
Hubbert's model is based on the total resource, and on price and demand. However, if governments and organizations manipulate the price, supply, and even demand, then the Hubbert curves lose validity. In point of fact, worldwide production stayed relatively flat at between 19 and 23 billion barrels per year between 1973 and 1989
A készletetk cca. 50%-os megnövekedése a csúcsot mindössze 10 évvel tolhatja ki.
Maga a fogyasztás egy viszacsatoláson alapul,a növekvő készletek nem a fogyás kitolodásánt okozza,hanem acsúcs lesz magasabb ,és gyorsabban is elérjük.
Na,az egyenletek alapján beízitom a matcadot.
Ja,ezek szerint gyakorlatilag a közeli jövőben várható a csúcs.Gyakorlatilag a kitolása pár évvel lehetséges,de úgy tűnik hogy az ami vezetők nem erre az egyetemre jártak.Ráadásul a kínai és ami nem előrelátott fogyasztásnövekedés is ebben az irányba mutat.
Tehát ha a feldolgozószektort 25%-al megnövelik,akkor tudják kielégíteni a hitelezőket.Mehjegyzem,hogy ez kb. 10-15évbe telt(mármint ilyan arányú csökkentése az iparnak).
Szvsz vasútvonalat aligha fognak építeni. Új típusú autókat már inkább. Anno az előző olajválságra sem a vasút felfuttatásával reagáltak, szvsz erre sem azzal fognak. Esetleg az átlag amcsi a kisteherautó helyett Suzikival vagy más hasonló kategóriájú autóval megy a WC-re is, esetleg az adott autót nem feltétlenül belsőégésű motor hajtja, stb. Az elektromos rendszert már így is fejleszteniük kell, ez addigra szvsz meglesz, az atomerőművek pedig szvsz kijönnek a hadsereg költségvetésének visszafogásából.
Egyébként ez a CNG nem túl valószínű hogy valaha is nagy méretben piacképes lenne.Túl nagy a kívánalom a tartályokkal szemben.
Ez az oka annak is,hogy jelenleg a CNG alapú járművek nem túl elterjedtek.
(pontosítok:ha CNG-t használunk akkor már jobba járunk ha atomerőművet építünk helyette).
Egyébként azek is növelik a külföldi függőséget.Ráadásul itt is főleg külföldön kell beruházni,mint az LNG esetén.
(ja,ez szintén exportegyensúly rontú hatású)
Tudomásom szerint jelenleg az alacsony dollárárfolyamra játszanak a befektetők.
Most lehet,hogy csak én vagyok peszimista,de mi kényszeríthetné az usa gazdaságát az exportképes ágazatok felfuttatására?A dollárárfolyam olyan esése,ami közel lehetetlenné tenné az energiaexportot.
Viszont ilyen mérvű esés azt jelenti,hogy beszükülnek a növekedés lehetőségei.
Öszintén itt szvsz a folyamatok dinamikájával van baj.általában a hadvezérek is ott tolták el,hogy a csapatok 5km-es mozgatásakor elfelejtették,hogy a csapatok között van egy hegy is....
alapvetően:ha egyszerre kell az export iránti igényt kielégíteni,miközben atomerőműveket/vasíútvonalakat,új gyárakat/elektromos elosztóhálózatot kell építeni,nos akkor hogy lehet azt a pár 10%-os átcsoportosítani?
tortenelmileg a legbiztosabb befektetes.
hogy a jovoben is igy lesz e azt senki nem tudja.
azt is leirtam mar valhol, hogy az USA kulker deficitjet kb a nepesseg 5%-anak a feldolgozoiparba valo atcsoportositasavl ki tudja valtani.
de mar unom ezt a parttalan talalgatast, ha nagyon biztos vagy a joslatodba, menjel a tozsdere. :)
adjal el dollart hosszu lejaratra (egyebkent sokat nyerhettel volna ha megteszed az utobbi egy evben) es vegyel olajat.
mas. az altalad mar leirt LNGnek is van ugy nez ki helyettesito technologiaja a CNG, compressed natural gas. a hajok kb masfelszer dragabbak az LNG szallitoknal, viszont a parti kiszolgalo berendezes nagysagrendekkel olcsobb, emiatt lehetove teszi akar a tengeri furotornyokrol valo berakodast is. masik elonye, hogy tengervizhutes eleg neki, tehat nem kell elparologtatni a draga metant utkozben.
de még mindig szeretném tudni, hogy 1929..1933-ban, amikor mindenük megvolt, mégis mindent elcseszték, az szerinted miért jó? azert mert haboru nelkul tudtak kilabalni a valsagbol, EU csak haboruval tudott
http://www.spacedaily.com/2004/040615031212.7wnpcr05.html
Jobs dry up in Australia as water shortages begin to bite
SYDNEY (AFP) Jun 15, 2004
Thousands of jobs have been lost because of strict water restrictions imposed in a drought that has re-emerged in eastern Australia after it was thought to have eased, employers warned Tuesday.
Több ezer munkahely került veszélybe az ausztrál növekvő szárazság miatt.A városok víkészletei felére estek.
Bocs, hogy ilyen keson valszolok, remelem olvasod még a topicot.
Elismerem, h a dusitastol fugg a kiegett uzemanyag aktivitasa. A kepet amit mellekeltel, azota eltunt. Feltenned ujra?
Ujabb erőmüvekbe jelentősen dusitott.Azaz az U235 nagyobb %-ban van az un. fütőanyagban. Ezzel az allitasoddal azonban ismet vitatkoznom kell. Legjobb tudasomszerint (ami nem biztos, h a valosag ;) ) a felhasznalt uzemanyag dusitasa nem attol fugg, h egy atomeromu mennyire modern, vagy uj epitesu. A dusitast elsosorban a moderator fajtaja szabja meg. Konnyuvizes reaktorokban nagyobb dusitasu urant hasznalnak, grafitos es nehezvizesekben pedig kicsit dusitottat, vagy esetleg termeszetes izotoposszetetelut. (Azert van ez igy, mert a konnyuviz sokkal erosebb neutronelnyelo kepesseggel bir, mint az utobbi ketto)
De ha kicsit tovabbgondoljuk a dolgot, es feltetelezzuk, hogy az a (szvsz igen kedvezotlen es nem is tul valoszinu) szkenario kovetkezik be, hogy a kiegett futoelemeket melysegi tarolokba tesszuk es soha hozza sem nyulunk tobbe, akkor szvsz majdem mindegy, hogy ott 10000, vagy 11000 evig kell tarolni.
http://www.census.gov/foreign-trade/Press-Release/2003pr/12/exh16.txt
PART B: NOT SEASONALLY ADJUSTED
EXHIBIT 16. EXPORTS, IMPORTS AND BALANCE OF ADVANCED TECHNOLOGY PRODUCTS
JANUARY 2001 TO December 2003
(In millions of dollars. Details may not equal totals due to rounding.)
2001 Jan.- Dec. ballance: 4,451
2002jan-dec. ballance:-16,584
2003 jan-dec ballance:-27,410
Ellentmondás van szavaidban.Egyszer azt mondod,hogy az ázsaiaiak ingyen szállítanak az usa-ba,hiszen csak a befektetésiket növelik,másodszor pedig azt,hogy ez a legbiztosabb befektetés.De az,amit az adós nem tud viszafizetni,nem biztos befektetés.
errol mar irtam regebben. az egyik ok az USA katonai hatalma, ami miatt a dollaralapu befektetesek a legbiztosabbak (katonailag). ezt alapvetoen tortenete tenyek tamasztjak ala, aki dollarba fektetett hosszu tavon az jol jart
"Az erőszak a gyengék végső menedéke"
Ha valamit katonai erővel kell megvédeni,akkor már régen vége van mindennek.
Különösen ha ez a dolog a gazdagság.
A befektetésekkel kapcsolatban:az utobbi években a növekedésbe vetett hit adta a hajtóerőt a befektetőknek.Ha nincs növekedés,ami a kereskedelmi deficitet meg kell hogy haladja,akkor eltünik a befekteté is.
másképpen : aki befektet az usa-ban az azért ad pénzt,mert hisz benne hogy egyszer az usa cserébe szállítani fog valami neki.Ha nincs gazdasági növekedés,akkor nem lesz fölös kapacitás hogy a külföldi befektetőket kielégítsék.
Szerinted,ha olaj hiányába Komplett új iparágakat kell kiépíteni,ami középtávon csak saját ellátásukra képes,ki lesz az az elmebeteg aki hitelt(árut) szállít nekik a semmiért cserébe?
