A világ minden tájáról érkező kutatók rövidesen annak lehetőségét vizsgálják majd meg, hogyan volna lehetséges műholdak segítségével átirányított napenergia révén fedezni a Föld energiaigényének egy részét. A spanyolországi konfereciát felkereső amerikai szakértők ugyanakkor a szabadidejüket áldozzák fel, mivel az amerikai kormány még 2001-ben úgy döntött, hogy kiszáll az alternatív megoldás kutatásából.
---
A Föld felszínén működő napelemek hatékonyságát alapvetően két dolog korlátozza. Egyrészt éjszaka tétlenségre vannak kárhoztatva, másrészt lehetséges hasznos óráikat még az időjárás is befolyásolja.
A NASA immár felfüggesztett űrbeli napenergia (Space Solar Power, SSP) programja úgy kerülte volna meg ezeket a földhözragadt problémákat, hogy műholdak segítségével az űrben gyűjtötték volna az energiát, és így sugározták volna a Földre. A műholdrendszerek egyenként több gigawattosak lehettek volna, és több tízezer háztartás energiaigényét fedezhették volna.
Lelkesedtek, aztán törölték
Az SSP iránti érdeklődés 2000-ben érte el a csúcspontját, amikor a NASA illetékesei kongresszusi meghallgatásukon a energiát sugárzás formájában továbbító első kísérleti műholdak 2006-os fellövéséről beszéltek. A kérdéskör kihívásainak három évi tanulmányozását és az amerikai kutatási tanács támogató jelentését követően a NASA 2001-ben az SSP program támogatásának növelését kezdeményezte. Még ugyanebben az évben viszont törölték a programot, annak weboldala például 2001 augusztusa óta semmit nem frissült, emlékeztet a Wired.
Az SSP leállításának hátteréről a híroldal hiába kérdezte a NASA korábbi igazgatóját, a 2001 novemberében lemondott Dan Goldint, ő nem akart beszélni az irányváltás okairól. Mások szerint viszont megvoltak a források a programra. Henry Brandhorst, az Auburn egyetem űrkutatási részlegének igazgatója szerint viszont ezekez inkább az űrsiklókba és a nemzetközi űrállomásba (ISS) ölték.
A NASA háttere és forrásai nélkül azonban a technológia soha nem érhet el arra a szintre, hogy bizonyíthassa valódi képességeit, jelentette ki Brandhorst, aki közel 30 éven át kutatta ezt a tudományágat. Szavai szerint az SSP-t folytatni kell, amíg jobbat nem találnak helyette.
Civilben az amerikaiak
A kedvezőtlen fejlemények ellenére a világ minden tájáról kutatók utaznak a június 30. és július 2. között megrendezett spanyolországi konferenciára, ahol a műholdas naperőművek energiaforrásként való hasznosítását vitatják meg. A napenergia az űrből (Solar Power from Space) nevet viselő konferencián a NASA kutatói mellett részt vesznek az európai ESA és a japán JAXA képviselői.
A két utóbbi űrügynökség évente több millió dollárt fordít a műholdas napenergia kutatására, viszont az USA-ban a kutatók csakis a szabad idejüket áldozhatják erre, mert nincsen rá forrás se közpénzekből, se magáncégektől. Brandhorst szerint viszont ez a kutatói közösség igen elszánt, és eredményeket akar produkálni.
Folyamatosan sugározhatnak
A geoszinkron pályára álló műholdak folyamatosan fényben lehetnének, és szünet nélkül sugározhatnák az energiát a Földre lézerek vagy mikrohullám segítségével. A műholdak láncolatát úgy lehetne megszervezni, hogy folyamatosan ellássák a földi fogadóállomásokat.
Mivel az energia Földre továbbítása és átalakítása során jelentős veszteségek jelentkeznek, a műholdas megoldás esetleg nem is lesz olcsóbb, mint földi napelemeket telepíteni. Brandhorst szerint azonban a műholdak előnyösebbek abból a szempontból, hogy nehezen megközelíthető vagy rossz infrastruktúrájú helyeket is elláthatnak a segítségükkel.
Politikai nyomás?
Az űrből nyert napenergia megalapozhatná az USA energia-függetlenségét, jelentette ki Arthur P. Smith fizikus. Szerinte az erre szánt kutatási források Carter elnök alatt, az olajválság idején voltak a legbőséggesebbek, majd az üzemanyagárak helyrerázódásával a programot majdnem húsz évre jegelték.
Smith szerint ha a NASA a következő tíz év során tízmilliárd dollárt áldozna a kutatásra, a technológia elérné az a költséghatékonyságot, hogy megérje fellőni a műholdakat. Neville Marzwell, a NASA fejlett innovatív technológiákért felelős igazgatója szerint politikai nyomásra törölték a jobb műholdas napelemek kifejlesztését célzó programját. Szavai szerint az USA-ban a fosszilis üzemanyag lobbi nyomására nincs meg a politikai akarat az ilyen kutatások támogatására.
A múlt héten lefejezett Johnson tíz napon belül a harmadik amerikai alvállalkozó volt, akit a királyságban megöltek. Az energetikai és hadiiparban dolgozó külföldiek elleni támadásokkal az al-Káida a Szaúd-Arábia gazdasága egyik pillérének számító külföldi munkavállalókat akarja elkergetni. A 24 millió lakosú országban 6 millió külföldi munkás él, közülük mintegy százezer nyugati - köztük 30 ezer amerikai -, akik főként az energetikai iparban látnak el magas szintű műszaki feladatokat. Szakértők úgy vélik, hogy a külföldi mérnökök tömeges elvándorlása rövid távon nem okozna gondot, de hosszabb távon már igen, nem is beszélve az új kapacitások létrehozásáról és fenntartásáról, amire az olaj iránt növekvő világkereslet által gerjesztett magas árak miatt amúgy nagy szükség lenne.
Tény, hogy a szaúdi olajipart Texas és Kalifornia vállalkozó szellemű olajmunkásai hozták létre a harmincas években, és később hiába államosították az ágazatot, az amerikai vállalatok és szakemberek jelenléte a Saudi Aramco állami monopóliumnál hét évtizednyi együttműködésre tekint vissza. A bonyolultabb, úgynevezett horizontális - a hagyományos vertikálisnál gyorsabb és hatékonyabb - fúrásokhoz szükséges high-tech birtokosai alapvetően nyugati cégek. Ha az elvándorlás nem is kezdődött még el, a veszélyt jelzi, hogy egyes nyugati alkalmazottak napi bére a khobári támadás után száz dollárral, 750 dollárra emelkedett.
A jól védett olajérdekeltségek elleni közvetlen támadásra azonban szakértők nem számítanak. Mivel az al-Káida célja a szaúdiak többségének a megnyerése, megelégszik azzal, hogy az esetleg felszabadult állásokat szaúdiakkal töltik be, és közben az állandó veszélyeztetettség következtében magas marad az olajár, amiből a szaúdi lakosság is profitál. Persze nem biztos, hogy az al-Káida logikája is így működik. A harc a szaúdiak szívéért-lelkéért mindenesetre elkezdődött, amit Rijád csak akkor nyerhet meg, ha politikai és társadalmi reformokat kezd a világ egyik legabszolutisztikusabban irányított monarchiájában, ahol a munkanélküliség nem hivatalosan 30 százalék körüli, a magánszektor mindössze félmillió szaúdit foglalkoztat, és a 2000-es népszámláláskor a lakosság 56 százaléka 20 éven aluli volt.
Ja,igen.Tehát helyesen:
az áramtermelés az usa földgázfogyasztásának 20%-át jelenti magában
Az LNG-nek pont az a lényege,hogy csúcserőműveket lehet müködtetni vele.A japánok s erre használják.
A magyar csúcsfogyasztás a ruszki állandó szálltott földgázmennyiség 2-2,5*ese,mivel a földalatti tárolok 120 napnyi földgázt tudnak befogadni.
Tehát nyáron lehetett eddig spájzolni a téli fütőanyagot,de ezt a földgázerőművek felborították,mivel a nyári légkondi ídőszakban müxenek ezek.
(ha féreérteted volna:LNG az a csepfolyósított földgáz)
Itt valami el van írva:
"a áramtermelés jelenleg az usa földgáztermelésének cca.20 %-át adja"
Talán fordítva?
Más LNG-t az erőművek nem igazán használnak.
LNG-t az használ, aki télen fűt nyáron meg nem. Tekintettel arra, hogy a kutakból a gáz közel egyenletesen lehet kivenni.., aki nem ebben a tempóban (egyenletesen) vásárol az kénytelen tárolt vagy folyékony gázt vásárolni.
The largest single driver of the increase of gas demand in the US, Yergin noted, the new fleet of gas-fired electric power plants "Gas consumed in the [US] power sector is set to grow 5%/year over the next few years, overtaking industry as the biggest consumer of gas in North America."
LNG also will play a much larger role in the US market in the coming years, Yergin said. "It's not an either-or question. Both substantial new North American production and supplies from the world market, via LNG, will be necessary to relieve the pressures in the market."
CERA expects LNG to emerge as the second largest global energy business "with construction of as much capacity in the next 8 years as the global LNG industry has built in the past 40."
Ha a kettő adatot,és azt hogy a áramtermelés jelenleg az usa földgáztermelésének cca.20 %-át adja,úgy arra a következtetésre jutunk hogy pusztán az áramigény kielégítésére a jövőben keményen csőkkenteni kell a földgázfelhasznáást.Mondjuk az olaj intenzívebb hazsnálatával.
"itt basztak el a komcsik is, hogy ugyanezt gondoltak"
azert ez a kapitalista "a profit mindenekfelett" szabaly is el van cseszve rendesen :))
a mai kozgazdaszok egyszeruen gondolkoznak, ha elfogy az olaj, akkor megemelik a kamatot, vagy csokkentik, vagy valami. A lenyeg, hogy a kamatvaltoztatas szerintuk mindent megold:
Cikk a greenfo (Környezetvédő Újságírók...) oldaláról:
"Európának az orosz gáz mellett szüksége van a nukleáris energiára
[2004. Jun. 18. 06:24]
Európának 2030-ig 4,1 ezer milliárd dollárt kell 660 gigawatt energetikai beruházásra fordítania, ennek mintegy fele az elöregedő erőművek felváltását szolgálja majd.
Európának szüksége van arra, hogy új erőműveinek beruházásakor a nukleáris eredetű energiatermelést is vegye fontolóra; az orosz földgáztól való egyre növekvő függés aggodalommal tölti el a Nemzetközi Energia Ügynökséget (International Energy Agency, IEA).
Az IEA vezető közgazdásza, Fatih Birol szerint a szervezet októberben ad majd ki jelentést, amelyben arra figyelmeztet, hogy az orosz gazdaság nagyfokú függése az olaj- és gázbevételektől Európa számára azt eredményezheti, hogy ahhoz hasonlóan magas árszint alakul ki, mint amit a Közel-Kelet és az OPEC az olajjal kapcsolatban már elért.
Mivel az északi-tengeri gáztermelés csökken, Európa egyre inkább függővé válik a - világ földgázkészleteinek hatalmas hányadát birtokló - szomszédos Oroszországból származó importtól. Az orosz gazdaság pedig költségvetési problémáinak megoldása érdekében is törekedhet az áremelésre.
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés elkerülése érdekében megoldást jelenthet a nukleáris energia, ami egyszerre jelenthet hozzájárulást a Kyotói Egyezményben megjelenő széndoxid-kibocsátás mérsékléshez, és biztosít megbízható energiakínálatot. Az IEA előrejelzése szerint Európának 2030-ig 4,1 ezer milliárd dollárt kell 660 gigawatt energetikai beruházásra fordítania, ennek mintegy fele az elöregedő erőművek felváltását szolgálja majd.
"Az IEA-nak egyenlő távolságot kell tartania minden energiahordozótól, de a nukleáris energia is olyan lehetőséget jelent, amit a hosszú távú stratégiai tervek kialakításakor figyelembe lehet, sőt kell venni" - fogalmazott Birol. "Ennek három oka van: a nukleáris energia csökkenti a függést az olyan energiahordozóktól való függést, mint például a gáz; a nukleáris energia termelésekor nem kerül a légkörbe széndioxid; a nukleáris energia előállítási költsége a jövőben sem nő". "
Na azért örülnénk mi, ha akkora tempóban fejlődne a gazdaságunk mint Vietnamé. Nem tudom hogy honnan veszed ezt a "lásd még vietnam ahol már lassan legelnek de a Rendszer még áll" dolgot.
10-15 éve még tényleg elég szarul álltak, de azóta nyitottak a külvilág felé, és ez nagyon jót tett az életszinvonalnak errefelé. A 100 leggazdagabb vietnami listára való felkerüléshez a 10 leggazdagabb magyar összvagyona sem lenne elég.
A benzin literje itt kb 1/3 USD (70Ft). Sajnos itt is egyre több a kocsi, bár azért az álltalános a motorkerékpár. Egy átlagos családban akár 3-5 db is. Hanoiban lassan nem lehet lépni a motoroktól (1000-8000USD/motorkerékpár), ennyit a szegénységről.
Sokan státuszszimbólumból kocsit tartanak (sokszor sofőrrel), de ha közlekedni kell akkor felpattan a motorjára :-).
Ja és nekik is jelentős elektromos energia gondjaik kezdenek lenni elsősorban a lakosság körében egyre gyorsabban terjedő légkondicionálók használata miatt (mint az USÁkoknál :-)).
Ja és jelentős köolaj tartalékaik vannak, amiket csak most kezdenek kitermelni.
A SZU önmagában egy permanens válság volt. Más kérdés hogy katonai erővel egy ideig bármilyen sz*r rendszert össze lehet tartani (lásd még vietnam ahol már lassan legelnek de a Rendszer még áll), a gondok akkor kezdődtek amikor a katonai rendszer is inogni kezdett.
"az uj helyzethez valo alkalmazkodas hianya volt a valsag oka."
az új helyzet tulajdonképpen javulás volt - ha ehhez nem tudtak alkalmazkodni, akkor hogyan fogunk majd alkalmazkodni a drasztikus termeléscsökkenéshez?
"tudod, 75 evvel kesobb konnyu okosnak lenni..."
a javak helyes elosztásához nem kell nagy ész. Elég egy kis jóérzés és a négy alapművelet ismerete. A jóérzés az első 6 év során alakul ki, a 4 alapművelet elsajátításához elegendő 4 elemi osztály (és ebben már a % számítás is benne lehet :))
A '30-as évek társadalmának vezetőiről nem feltételezem, hogy hiányosak voltak matematiakai ismeretei, így alighanem az első 6 évben hibádzott valami.
Mertugye itt az a lényeg,hogy mennyi az energiaforrás létrehozásához szükséges energia.
Ez adja meg a társadalom által folyamatosan az energiatermelésbe lekötött források mennyiségét,továbbá a növekedési görbe maximális meredekségét.
Tehát az olcsón bővíthető kőolajforrások egyenlőek a meredek növekedési lehetőséggel,az atomenergia pedig egyet jelent a lassú növekedéssel.A szél és nap pedig a viszaesést és a stagnálást jelenti.(persze csak akkor,ha nem kőolajjal hozzuk létre).
A szén és az olajpala megtévesztő.Ezek ugyannis nagymennyiségű szállítási kapacitást feltételeznek(már magában a gépek létrehozása is!) ami olcsó olaj nélkül nem fog a rednelkezésre állni.
A világ szénkészletei ma nagyobbak,mint 100 éve,mégis pl. anglia harmadát termeli csak,mint akkor.
Tehát a nem-konvencionális források lesznek azok,amik a vegyipar igényeit a következő évszázadokban kielégítik,de energiaforrásként nem fognak szolgálni.Ahogy a szél és ahogy a nap sem.
a kereslethez definicio szerint van penz is, tehat penz nelkuli kereslet nem kereslet (de ez nem erinti a lenyeget)
meg annyit hozzatennek, hogy az elso vilaghaboru elott volt egy kitunoun mukodo vilaggazdasagi rendszer, amelyet 4 nagyhatalom (USA, Nemeto, UK, Fro ) alkotott es ezek nagyon szepen egyuttmukodtek. pl Nemetorszag a vegyiparra specializalodott, USA gabonat termelt rengeteget, angolok, hollandok finansziroztak a nagy amerikai vasutepiteseket, stb.
a haboru utan ez osszeomlott, a nemetektol gyakorlatilag elraboltak a vegyiparukat, a vilagkereskedelem volumene nagyon lecsokkent az emlitett protekcionista gazd pol miatt.
az osztrak-magyar monarchia allamaiban is ez volt a helyzet kicsiben. egy jol mukodo gazdasagi egyseget tett itt tonkre a francia imperializmus es a wilsoni 14 pont.
de ez mar nem ide tartozik
A produktivitás növekedése nem okozott válságot. A gondot az jelentette, hogy az ebből származó profitot egyenlőtlenül osztották el.
A SZU-t miért érintette volna a válság? Nem nagyon kereskedett a kapitalista világgal.
Németországot újjáépítették, de a radikális ideológiák elterjedése nem oldott meg semmit. Németország a világháború előtt gazdasági nagyhatalommá vált. Ha nem kezdenek el pattogni tovább fejlődtek volna és most az angol helyett a német lenne a világnyelv. Ugye a rakétatechnika, az atomenegia, talán a számítógép is mind Németo.-ból jött volna.
-a jövedelmek egyenlőtlen elosztása miatt, a keresletet túlnőtte a kínálat (volt kereslet, csak pénz nem volt hozzá)
-a két húzóágazat a rádió és autóipar mesterségesen volt fenntartva. Mindeki kölcsönre vette a luxuscikkeket. Sokan eladósodtak.
-a tőzsde szárnyalt. A spekulánsok nem tudtak ellenállni a 3400%-os profitnak, és tovább spekuláltak.
-a válság előtt az USA jelentős kölcsönöket nyújtott európának, amelyet azok amerikai termékek vásárlására költöttek. Ezzel párhuzamosan 100%-os védővámokkal védték az USA piacát lehetetlenné téve, hogy az európaiak visszafizessék az adósságukat.
-a gazdag réteg luxuskiadásai és a befektetések vitték tovább a gazdaságot egészen addig amíg elvesztették a bizalmukat. Tőzsde összeomlott, EU nem vásárolt USA terméket. Az emberek pedig elkezdtek spórolni, hogy visszavizessék az adósságokat.
te, most ki hibaztatja a technologiai fejlodest?
az uj helyzethez valo alkalmazkodas hianya volt a valsag oka. tudod, 75 evvel kesobb konnyu okosnak lenni, de amikor ott vagy helyzetben, akkor nem biztos, hogy olyan egyszeru egy tobbszaz eve szerves fejlodes folytan kialakult mukodo gazdasagi-tarsadaklmi rendszert hipp-hopp megvaltoztatni, hogy az egybol mindenkinek jo legyen.
a Nature pont most irt a magas olajarak miatt lassan gazdasagossa valo unconventional kitermelesi technikakrol:
(bocs, de ezt nem allok neki leforditani)
Nature 429, 694 - 695 (17 June 2004); doi:10.1038/429694a
Oil exploration: Every last drop
The price of petrol is going up and new oil discoveries are declining. Can underground fires and hydrocarbon-hungry bacteria keep the oil flowing? Jim Giles finds out.
Cheap oil is on the way out. This has been made abundantly clear in recent months thanks to security problems in Iraq and terrorist attacks in Saudi Arabia — both countries with massive crude-oil reserves. Markets are unsettled and prices at the pump are soaring. Last month the price of crude reached more than US$42 a barrel, its highest for 20 years.
But geologists have known for years that the end of cheap oil is in sight. Since the 1960s, the rate at which new wells have been discovered has been on the wane1. Forty years ago, more than 50 billion barrels of oil could be discovered in a single year. Today, finds of about 10 billion barrels per year are far more common (see graph), many of them from smaller fields. In short, many experts think that all the big gushers — the wells that spew out masses of oil cheaply and easily — have probably been found.
The decline has hit at least one oil company hard. Earlier this year, the Anglo-Dutch oil giant Shell was caught in a media storm after it admitted that its proven reserves — the oil the firm knows it can definitely extract — are 20% less than its previous estimates. Reserve estimates are often optimistic, analysts say, and many wells don't quite produce as much oil as expected. But new wells are usually found, making up the numbers. Analysts suggest that in this case Shell didn't find enough new wells to make up their accounts, drawing attention to the embarassing shortfall.
Shell's misfortunes and the situation in Iraq may change. But these effects are over-lying a trend that cannot be ignored. Oil companies now realize they cannot rely on finding new fields in the long term. Instead, they will need to extract every last drop they can from existing sources.
A slew of speculative techniques, from lighting fires in oil fields to using microbes to help wash out oil reservoirs, are already available to do this — and more are on the way. Some methods have been in development for decades. But only now is the price of oil becoming high enough to make them commercially viable.
"In the United States alone there is 355 billion barrels of oil that is not recoverable using existing techniques," says Betty Felber, a senior petroleum scientist at the National Energy Technology Laboratory in Pittsburgh, Pennsylvania. This is more than 15 times as much as the proven reserves that we can get at using conventional methods. "More and more people are applying these technologies," she says.
"We say oil is running out, but 60% of it is left in reservoirs," adds Malcolm Greaves, a geophysicist at the University of Bath, UK. "What are we going to do? Walk away?"
Greaves is pioneering one radical solution: setting fire to the reservoir. The technique was first trialled, albeit accidentally, in Russian oil fields about 50 years ago. Engineers pumped air into reservoirs in a bid to raise the pressure and force oil out of existing wells, and discovered that the air reacted with and ignited the oil. The combustion, which was limited to a small area of the reservoir, heated the oil, reducing its viscosity and allowing more of it to flow smoothly out of nearby wells.
The method, known as in situ combustion, has since been tested more rigorously, with mixed results. Greaves estimates that about 140 pilot projects were run during the 1980s, when oil prices were also high. Some suffered from 'blow-backs' — explosions that travelled back up the well through which the air was injected into the reservoir. In around a third of the experiments, oil flow was not increased as much as anticipated, in part because the injection well was often too far away — typically hundreds of metres — from the producing well.
Fire down below
The technique could be rehabilitated if a large-scale trial set to start this December is successful. Under scrutiny is a variant of in-situ combustion known as toe-to-heel air injection (THAI), developed by Greaves and his colleagues at the University of Bath2. As the wells are being drilled especially for the trial, they are designed to be just a few metres apart — avoiding some of the problems of previous trials. Another new feature of THAI is that the oil is drawn off through a pipe that runs horizontally, rather than vertically, through the reservoir. This means that the fire can move along the pipe, says Greaves, pushing oil out in front of it.
Greaves reckons that the US$30-million trial at the Christina Lake oil field in British Columbia, Canada, could recover around 80% of the billion or so barrels of oil in the field — an ambitious estimate given that no more than 60% of a reservoir's field can normally be extracted. The THAI tests, run by the Canadian company Petrobank, of Calgary, should also prove useful in extracting Christina Lake's more viscous oil, made up of heavier, larger molecules. The combustion will split the oil, allowing the lighter and more valuable components to flow out of the reservoir.
For fields that already contain lighter oil, Egil Sunde has an alternative3. A marine biologist by training, Sunde has worked for Norwegian producer Statoil for around 20 years. "My idea was to use Nature's ways," he says. Some microbes feed naturally on hydrocarbons. These bacteria are already used to help strip oil from polluted beaches, he points out, so perhaps they could also help pull it out from underground reservoirs.
Sunde is using microbes that both feed on oil and make it less sticky. Oil is difficult to extract from half-empty fields, in part because it clings to the pores in the reservoir rocks. Water can be pumped in to help push out the oil, but eventually it will simply flow over the top of this residue.
Sunde's microbes grow at the interface between oil and water in the rock pores. This helps water molecules grab onto the oil and detach it. "This makes the oil move more easily through the pores," says Sunde, who for commercial reasons won't reveal the species of bacteria that do the trick best.
Statoil has been testing this idea since 1991 and was sufficiently encouraged to start a commercial-scale trial in 2001. Bacteria grown in Sunde's lab are now being pumped, together with nutrients and oxygen, into reservoirs in the Norne field off the coast of Norway. Sunde says it is too early to judge the results of this larger trial, but hopes that it will eventually increase the amount of recoverable oil — estimated to be around 530 million barrels — by about 5%.
The technique will not work in every oil field — the pores in the chalk reservoirs of many Middle East fields are too small for bacteria to pass through easily, for example. But industry observers are cautiously optimistic about the technique's potential in sandstone reservoirs like those in the North Sea. "This has a big future," insists Sunde. "It could revitalize thousands of fields."
So far there only a few techniques such as Sunde's and Greaves' are ready for large-scale trials, but other fledgling techniques could mature soon. "They will become appropriate now that the oil price is high," says David Hughes, principal reservoir engineer at Reservoir Management Limited in Aberdeen, UK.
High pressure
The UK-based energy company BP, for example, is investigating the chemistry that governs the reaction between water, oil and reservoir rock. Researchers there think that decreasing the salinity of the water could prevent oil drops from becoming trapped in the pores4.
Other researchers think that plugging holes in the rock with plastic will make it easier to build up water pressure with injected fluid. Another way to increase the pressure and force out the oil could be to use gas-producing microbes. Even more speculative ideas are being pursued, such as using microwaves to heat up the oil and lower its viscosity5.
But the enthusiasm needs to be taken with a pinch of salt. Oil companies tend to hush up unsuccessful projects, points out Nigel Brealey, also at Reservoir Management Limited. In the early days of in situ combustion projects, he says, the fire sometimes broke through into other wells and caused explosions. "But it wasn't well reported," adds Brealey, "People don't talk about failures." Techniques that look good on paper can also fail to make economic sense in the field. Despite years of work, unconventional methods such as microbial extraction produced some 2.8 million barrels of oil per day in 2003 — just 3.5% of the global total.
That percentage will, however, almost certainly rise as the price of oil increases. The techniques will not make oil cheaper, but they will keep help keep it flowing as new discoveries dry up. The days of easy oil extraction may be over. But while there is money in it, techniques to pull the last drop of the black stuff from the ground are going to be in demand.
a 29-es válság Usákiából indult. az EU-t azért érintette keményen, mert az első világháború utáni újjáépítésben erőteljesen alapoztak az Usák gazdaságra, és ennek összeomlása az EU-t is magával rántotta.
De a végső oka félig-meddig csakugyan ez volt. Persze erről nem igazán a technológia fejlődése hanem az azt követni képtelen társadalmi berendezkedés tehetett. Aztán meg is jött rá a válasz, a New Deal, azaz tulajdonképpen az állami jövedelem újraelosztás. Ez két szempontból is jó: a visszaáramoltatja a pénzt a dolgozókhoz így lesz vásárlóerő, másrészt pedig létrehozott egy szép nagy állami erőforrást amit bármire fel lehet hasznánálni az űrhajózástól a vadászrepülőgépek kifejlesztésén át az atomerőművekig. Más kérdés hogy az usákok ezt mostanság igen hülyén használják fel, vagy tudnak valamit amit mi nem.
Aztán mára kialakult egy permanens válság amit az okoz hogy a multinacionális cégek gyöngítik az állami újraelosztás hatását azáltal hogy a munkahelyeket olyan területekre telepítik ahol állam bácsi bármit megtesz azért hogy oda menjen a munkahely. Ez által az országok kerülnek versenyhelyzetbe és általában az győz ahol a munkaerő bérköltsége a legalacsonyabb.
"a 29 es valsag oka USAban es EUban is az volt, hogy a technologiai fejlodes kovetkezteben sokkal kevesebb emberrel termeltek meg a javakat sokkal tobb ember reszere"
a 29-es válság Usákiából indult. az EU-t azért érintette keményen, mert az első világháború utáni újjáépítésben erőteljesen alapoztak az Usák gazdaságra, és ennek összeomlása az EU-t is magával rántotta.
Mindig elcsodálkozom, amikor okosnak mondott felnőtt emberek a technológiai fejlődést okolják a gazdasági válságért, azt természeti csapáshoz hasonlítván, amely összeroppantja a világgazdaságot, a háborút pedig Isteni Adományként élik meg, amely élénkíti a gazdaságot.
Az én egyszerű világomban a technológiai fejlődés jó dolog, azonban a technológiát rossz dolgokra is lehet használni - de ha ez megtörténik, akkor nem a technológia a hibás, hanem azok az emberek akik ezt működtetik.
Emberek butaságáért és gonoszságáért nem lehet tárgyakat hibáztatni. Ráth-Végh István összese után aszittem, hogy meglepetés már nem érhet a témában, de a közelmúltban megtudhattuk, hogy a Bush hunta - "értesülvén" az Irakok megkínzatásáról - eldöntötte, hogy lerombolja a bagdadi börtönt - a főbűnöst. Történik mindez a 21. században, a világ legnagyszerűbb országának okos útmutatásának eredményeképpen.
"mivel akkoriban meg az volt a szokas, hogy aki nemdolgozik ne is egyek, ezer nem jutott sok embernek a josagokbol, se USAban, se Europaban.
ez alol kivetel volt az SZU, akit nem erintett a valsag"
éppenséggel keményen dolgozó embereknek szünt meg a munkahelyük - önhibájukon kívül - illetve a felső 0,1% nemdolgozó ténykedésének köszönhetően.
A SZU-t nem érintette a válság, mert kevés volt a kapcsolata Usákiával és az EU-val, de Sztálin még a gazdasági válságnál is nagyobb csapás volt: milliószámra haltak éhen a parasztok.
A 30-as években egy nagy értelmi és erkölcsi válság söpört végig az egész világon - olyan volt, mintha a hatalmon levők azon versenyeznének, hogy ki a leggenyább.
"1941 elott nem letezett USA hadsereg."
igen, akkoriban még nem kellett minden olajkútat hadsereggel biztosítani.
The U.S. Army Reserve traces its beginnings to April 23, 1908, when Congress passed Senate Bill 1424. This act authorized the Army to establish a reserve corps of medical officers. The Secretary of War could order these officers to active duty during time of emergency. This was the nation's first federal reserve. Four years later, a provision of the Army Appropriations Act of 1912 created the Regular Army Reserve, a federal reserve outside the Medical Reserve Corps authorized in 1908.
Szerintem egyfajta "piaci fázisátalakulással" kell számolni akkor, amikor a megtermelt olaj mennyisége nem az opectől kezd függeni, hanem attól, hogy mennyi van. Tehát nem az lesz a kérdés, hogy ki adja olcsóbban, hanem az, hogy ki ad érte többet. Na, akkor olajárrobbanás lesz, és ezúttal olyan, aminek nem lesz vége.
Ez abból a szempontból tök jó, hogy
- segíti a zusát abban, hogy a következő világcsendőr-akcióját egy kicsit jobban átgondolja
- segíti a világot az olajfüggést megszüntető irányú technológiai fejlesztések irányába.
- gazdasági előnybe hozza az oroszokat, és hát a hidegháború legdurvább tanulsága szerintem az, hogy addig puha és demokratikus a nyugat, amíg van egy jó erős konkurrense.
Egyébként ha műholdas térképei vannak, akkor azokat csaknem kizárólag az oroszoktól kaphatják. Emlékeztek, amikor az iraki háborúban véletlenül bombát dobtak egy piacra és megöltek százvalahány embert? No, az azért volt, mert Szaddám 4 GPS-zavarójának egyike az orosz nagykövetségen volt. Nem véletlen, hogy a távozó orosz nagykövet konvoját ismeretlen személyek megtámadták egy kicsit, akikről csak az derült ki, hogy nem Szaddám emberei voltak (szerintem zusákok voltak vagy az ő megbízásukra történtek a dolgok). Úgyhogy tulajdonképpen elég logikusnak és értelmesnek tűnik a számomra, amit az oroszok csinálnak. Kicsit mocskos ugyan, de hát a világpolitika soha nem volt az etika csúcsa.
Hát szerintem ez inkább optimista scenario. Végül is ebben az esetben az életfeltételeink megromlanak ugyan, de nem tragikusan, és háborúval sem kell számolni.
Ami nagyon durva lenne:
- ismét háború Európa területén (itt igazi háborúra gondolok, mint pl a 2.vh, nem lokális kis puffogtatósdiról mint pl Bosznia vagy Koszovó). Ez esetben komoly eséllyel meghalnánk, de életben maradásunk esetén is nagyon-nagyon rosszak lennének az életfeltételeink, és nem írhatnánk többet ebbe a topicba.
- nagyon durva gazdasági crash. Olyan durva, amilyen még soha nem volt. Mert még 1929-33 után is fel lehetett kelni, mert voltak nyersanyagok, csak a termelési struktúra döglött be. Ellenben ezt a crasht ha az olajhiányra felkészületlen világ összeomlása okozná, akkor nem-nagyon lenne menekvés.
Szerintem a legpesszimistább szkenárió az emberiség visszahullása egy középkori világba, és az emberi tudás komoly részének végleges eltűnése.
Az USA-ban a tömegközlekedés(nem repülő) részaránya 5%-ék,EU15 20%-ék.
Egyébként a nagy népsűrűség/hosszú partvonal az az adottság,ami miatt előnyt élvezhet az EU...
