"<FONT face="Times New Roman">Elvileg minden probléma nélkül vásárolhatsz ománi LNG gázt kereskedelmileg, igaz fizikailag ugyanazt a hazai termelést fogod igénybe venni pl szegeden."
Bocs, de a swapok és a fizikai folyamat tényleg más. Én a fizikairól írtam, és szvsz a kereskedelmit nem is éri meg idekeverni.
<FONT face="Times New Roman" size=3>
"<FONT face="Times New Roman">A kereskedelmi tranzakciókban az LNG első<FONT face="Times New Roman">dlegesen a csúcsfogyasztások kiszolgálására szolgálnak. Csúcsfogyasztás pedig nyáron ritkán fordul elő<FONT face="Times New Roman">. Ebbő<FONT face="Times New Roman">l a szempotból szezonális csúcstároló az LNG. Ritkán fordul ugyanis az elő<FONT face="Times New Roman">, hogy a csúcstároló igénybevéele után a "völgyidő<FONT face="Times New Roman">szakban" (pl éjjel ) a rendszerbő<FONT face="Times New Roman">l feltöltenék."
Más a napi csúcs és más a szezonális csúcs. És szezonális csúcs kiegyenlítésére elég kevés kapacitás lenne az ÉNG. Nézd csak meg az LNG tárolók és a földalatti gáztárolók kapacitás arányait pl. Angliában.
<FONT face="Times New Roman" size=3>
"<FONT face="Times New Roman">Az olaszok ugyanis 3* annyi LNG-t használnak mint amennyi befut hozzájuk.
A többit az un. swap intezményen keresztül szerzik. "
Swap-ot csak ott lehet alkalmazni, ahol van fizikai kiszolgálásra más alternatíva. Gyakorlatilag pl. az ibériai félszigeten minimális.
<FONT face="Times New Roman" size=3>
"<FONT face="Times New Roman">Apropó mizusj a liberóspiacon? várjuk a beszámolódat amit még több hónapja igértél!"
Hol is? Nekem nem rémlik, de ha emlékeztetsz, utánanézek.
Ha van elég energiád szinte bármibõl tudsz vizet csinálni. Ott vannak mindjárt a tengerek. De a legfõbb probléma szvsz nem a vízhiány hanem az hogy olyan helyeken szaporodnak veszettül az emberek ahol (egyebek közt) víz sem nagyon van.
Colin:"Understanding depletion is simple. Think of an Irish pub. The glass starts full and ends empty. There are only so many more drinks to closing time. Its the same with oil. We have to find the bar before we can drink whats in it.
On December 18, 2002, Global Public Media visitged Colin Campbell in Ballydehob, Irland. The following questions was answered by Dr. Cambell:
"de szerintem ez 6-od rangú részletkérdés."
szerintem is hatodrangú, csak azért említettem meg, hogy kiemeljem: ebben a cikkben minden el van cseszve - még a hatodragú kérdések is.
"Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők. Egy biztos: a tartalékok körül igen nagy a bizonytalanság, mivel nincs egységes és független mérési módszer."
Nekem az egész cikkből az jött le, amit a bevezetőben ís írtak: Több a pesszimista szakértő, mint az optimista olajtartalék ügyben, és nem lehet semmi pontos megbízható adatot tudni a tartalékok nagyságáról. Számomra az egész cikk hangulata nem azt tükrözi, hogy nincs semmi baj, és ezt egy szóval le sem írták."
No látod ez a baj. Ezért csúsztat oly nagyon a cikk, mert neked az jött le, hogy sok a pesszimista, meg vannak bajok. Az viszont nem jött le, hogy mennyire súlyosak a bajok. Az sem jött le, hogy mikor jönnek a bajok. A cikk beharangozója ugyanis azt mondja:
"Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők.
Azt sugallja, hogy a "borulátók" szerint 40 év múlva bajok lesznek, de az optimisták szerint ennél jobb a helyzet. Ez pedig színtiszta hazugság. Egyrészt 40 év múlva nem fog elfogyni a kőolaj, másrészt pedig a cikk által "borulátóknak" nevezett illetők nem azzal foglalkoznak, hogy mikor fogy el a kőolaj, hanem őket az érdekli, hogy mikor jön el az az idő, amikor a kitermelés már nem képes lépést tartani az igényekkel (azaz mikor jön el a Peak Oil). Nademármost a "borulátók" szerint a Peak Oil még ebben az évtizedben bekövetkezik, az optimisták szerint csak majd 15..25... esetleg 40 év múlva.
Az ún. "borulátók" és optimisták között van egy lényeges különbség: ha megkérsz egy "borulátót", hogy legyen szíves rajzoljon fel egy grafikont hogyan fog alakulni a világ kőolajkitermelése a 21. században, akkor ők készséggel felrajzolnak neked egy grafikont:
Ha megkérsz egy "optimistát", hogy rajzoljon fel egy olyan grafikont, amelyiken "csak" majd 25 év múlva következik be a Peak Oil, akkor hebegés habogás a válasz. Nincs képük hozzá. Csak annyira telik tőlük, hogy összevissza számokat mondjanak újságíróknak.
"Bár szerintem nem a cikk hitelessége a fő témája a topicnak, ezért elnézést az offolásért, csakhát ha már belekezdtünk... :)"
Meg fogsz lepődni - egyáltalán nem offoltál. A topik témája többek között az is, hogy feltehetőleg még ebben az évtízedben beköszönt a Peak Oil, és már évtízedek óta meg kellett volna kezdeni a felkészülést az átállásra, de a politikusok és az újságírók úgy tesznek, mintha fényes jövő elé néznék, és a növekedés határa a csillagos ég lenne.
Biztos igazad van, azokban az adatokban amit leírtál, bár hogy Colin Campbell ír, azt nem találtam a neten (mondjuk csak googleval kerestem), de szerintem ez 6-od rangú részletkérdés. De szerintem abban nincs igazad amit a HVG cikkről írtál. Ez nem azt jelenti, hogy védeni akarom a HVG-t, de:
"Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők. Egy biztos: a tartalékok körül igen nagy a bizonytalanság, mivel nincs egységes és független mérési módszer."
Nekem az egész cikkből az jött le, amit a bevezetőben ís írtak: Több a pesszimista szakértő, mint az optimista olajtartalék ügyben, és nem lehet semmi pontos megbízható adatot tudni a tartalékok nagyságáról. Számomra az egész cikk hangulata nem azt tükrözi, hogy nincs semmi baj, és ezt egy szóval le sem írták.
Bár szerintem nem a cikk hitelessége a fő témája a topicnak, ezért elnézést az offolásért, csakhát ha már belekezdtünk... :)
Ahogy azt a matek számítást néztem,majdhogynem lényegtelen a készletek pontos mennyisége.A csúcs elött a legmeredekebb a fogyasztás felfutásának görbéje,tehát ami a csúcsot majdhogynem minimális mértékben képes bármilyen új lelőhely megváltoztatni.
A vízierőművek,vagy a nem gázturbinás erőművek hasonlóan nagy koncentrált energiatemelő egységet jelentenek.A sz.battai hőerőmű nagyjábol akkora,mint paks.Ami meg kisebb,az egyszerűen kisebb hatásfokú(nem gázturbinákrol v. belsőégésű motorokrol beszélünk).
A NIMBY elv miatt baromi nehéz az usa-ban új finómitót építeni,vagy számotevően megnövelni a kapacitást(annyira,hogy az már hatósági engedélyeket jelentsen).
Nagyjábol erre utalnak a cikkek.
Ez viszont azt eredményezi,hogy máshol épülnek finomítók a világon,viszont a finom0tott olajat nehezebb száll0tai(obj. külön kell kezelni a frakciókat,illetve nem erre csináltak tankerflottát)
A foszilis energiahordozók megibásodás nélkül okoznak nagyobb károkat,mint az atomerőmű meghibásodás esetéen.
Gyakorlailag lehet hogy szupi kéntelenítőt meg mosókat raksz bele a kéménybe,de utánna mit kezdesz a keletkezett meszes-kénes-miegyebes trutyival?(emlékeim szerint ezeket a cuccokat mészel nyeletik el)
Valószínűleg elésod.Csak éppen ez több nagyságrendel több,mint amit az atomnál el kell tüntetni.Ráadásul ha olcsó áramot akarsz,akkor le kell csökkentened az erőmű költségeit,miközben növelned kell a felhasznált szenek skáláját.
Ja,és szerinted a sz.battai hőerőmű miatt hányszor több ember halt meg rákban,mint csernobil miatt?
"Nem lehet, hogy te HVG ellenesen olvastad a cikket? Én nem látok ilyen ordító csúsztatásokat..."
Sebaj, nem volt szándékomban, de folytatom a cikk cikizését (nem szoktam valami-ellenesen olvasni a cikkeket, de olvasás közben kialakul egy vélemény. a HVG-t mindazonáltal egy korrekt hetilapnak tartom, kár lenne ezt eljátszani)
folytatás:
Ám a nyolcvanas évek vége óta az OPEC-tagországok tartalékai alig változtak - mutatott rá Colin Campbell nemzetközileg elismert brit szakértő, aki évek óta kongatja a vészharangot. Ráadásul az OPEC-en belül részben a tartalékok alapján határozzák meg a kvótákat, ezért a tagoknak emiatt is érdekük, hogy felfelé srófolják a kőolajvagyonukra vonatkozó becsléseiket.
Colin Campbell ír, de ez legyen a HVG legnagyobb hibája.
Hogy még zavarosabb legyen a kép, a British Petrol (BP) néhány napja tíz százalékkal megemelte saját becslését a világ kőolajvagyonát illetően; a cég úgy látja, az még 41 évre elegendő.
a BP néhány napja valóban megemelt valamit, de nem a világ kőolajvagyonát, hanem a saját készleteit számolta más képletekkel, miáltal kimutatta, hogy tartaléka 2004-ben 18,361 Gb szemben a 2003-ban kimutatott 18,338 Gb-vel. (0,15% változás - a részényesek megnyugtatására)
Peter Davies, a vállalat vezető közgazdásza szerint 1980-ban például csak 29 évre elegendő olajról tudtak az akkori tartalékok és termelés alapján. A BP adatai azt mutatják, Oroszországnak is több a készlete a becsültnél: a vélt 60 milliárd helyett 69 milliárd hordó.
60 Gb helyett 69 Gb? Mai fogyasztással az majd 4 hónap... megtaláltam Peter Davies-t a weben. a számok nagyrésze ebből a cikkből lett importálva:
persze csak a "derülátó" számok lettek importálva. Ezen cikkben említenek még ilyen apróságokat, hogy Nagy-Britannia kőolajkitermelése 8,9%-al csökkent tavaly, Kína fogyasztása 13,8%-al növekedett, a világ CO2 kibocsájtása pedig 3,8%-al nőtt.
A bizonytalanság is olyannyira jellemző az orosz tartalékokra, hogy a UBS svájci bank moszkvai irodájának értékelése szerint a bizonyított tartalék akár 180 milliárd hordó is lehet.
- sőt az UBS azt is mondta, hoyg 2010-re már 393 Gb lesz az orosz olajtartalék, de a HVG-től elvárná az ember, hogy megkülönböztesse a sci-fit a valóságtól.
Az SEC előírásainak megfelelően mért bizonyított készletekbe ugyanis nem tartozhat bele olyan föld alatti mező, amelyet nem lehet elérni egy működő kúttal. Márpedig az orosz mezők igen kiterjedtek, és a működő kutak közti hatalmas területek alatt is van olaj. Az SEC azt sem engedi, hogy olyan olajmennyiséget is a bizonyított tartalékok közé soroljanak, amelyet várhatóan a jelenlegi konceszszió lejárta után hoznak a felszínre. Márpedig a legtöbb orosz olajvállalatnál a kilencvenes évek közepén adott 25 éves koncessziók 14-16 év múlva lejárnak. Éppen ezért a Renaissance Capital moszkvai brókercég szerint a koncessziók megújításakor az orosz cégek számításba vehető tartalékai nyomban 70 százalékkal nőni fognak.
a SEC (Securities and Exchange Comission) Usák Tőzsdefelügyelet. Az a szerepe, hogy ne jelentgessen mindenki azt amit akar, hanem szigorúan szabályozzák, hogy mit lehet bizonhított tartaléknak tekinteni, ezáltal biztosítván a cégek korrekt megmérettetését a tőzsdén.
Ez a 70% elképzelhető. Most van 60 Gb konvencionális, évente kitermelnek kb 3 Gb-t, 15 év múlva marad 15 Gb. Új koncessziókkal egyidőben megugrik a tartalék 15 Gb-ről 25 Gb-re. Megint nyertünk 10 Gb-t, avagy 4 hónapot.
A kőolajtermelés története egyébként tele van a készletek közeli kimerülését jósló előrejelzésekkel, majd új mezők azt követő feltárásával, illetve a további tartalékok felfedezését lehetővé tevő új technológiák felbukkanásával.
A nagy olajmezőket régi technológiával is meg lehetett találni. Az új technológia ki tudja mutatni az olajcseppeket is, de ettől még nem lesz elég olaj.
Csak 1950 előtt féltucatnyi olajhiány-forgatókönyv látott napvilágot, és míg 1920-ban még 60, 1950-ben már 600 milliárd hordóra becsülték a tartalékokat az amerikai kormány által megrendelt felmérésekben.
sőt - a középkorban 0-ra becsülték az olajtartalékokat.
Bravo HVG! Így kell ezt csinálni. Ha megfelelően kiválasztunk két számot, akkor a gyanutlan olvasóban sikerül azt az érzetet kelteni, hogy 1920 és 1950 között megtízszereződött a tartalék, tehát 30 évente tízszeresődik a tartalék, tehát gond egy sál se. De azt nézzük, hogy 1950-ben 600 Gb volt a tartalék, manapság pedig 1000 Gb, akkor mindjárt árnyaltabb a kép, de ha azt is hozzávesszük, hogy 1950-ben évente 4 Gb-t fogyasztottunk, manapság pedig évi 30 Gb-t, akkor már sokkal sötétebb a kép, és még "borúlátóbbak" vagyunk, ha azt is megemlítjük, hogy manapság a tartalékok már nem növekednek, hanem csökkennek, méghozzá vészesen: csupán 1 hordónyi új tartalékot fedezünk fel, miközben elfogyasztunk 6 hordó olajat.
Az olajbőségben bízók szerint a jelenleg magas árakat inkább a korlátozott finomítói kapacitás, a kutatások politikai-környezetvédelmi korlátozása, a közel-keleti helyzet, és a piaci szereplők magatartása, semmint a készletek mennyisége mozgatja.
peak oil előtt tényleg a politika mozgatja az árakat - méghozzá elég bután - az igazi ára 3..5-szöröse lenne a mostani világpiaci árnak. Azt a finomítói kapacitást továbbra sem értem - piacgazdaságban az a természetes, hogy ha valamiből hiány van, akkor megnövekednek az árak, és akkor jönnek a befektetők és kielégítik a hiányt.... kivétel a kőolajfinomító...
Ráadásul a becslésekbe nem számítják bele az úgynevezett nem hagyományos készleteket. Márpedig egyes számítások szerint 14 ezermilliárd hordónyi olaj lehet ilyen formában - mint a mélyebben, a homokkőrétegben rejlő olaj, amelynek felszínre hozatala Kanadában már folyik -, igaz, ezek kitermelése egyelőre igen költséges és környezetszennyező (két tonna bitumenes homok átmosásával nyerhető egy hordó olaj).
...és azt a viccet tudjátok, amikor Móricka megkérdi az apjától, hogy magyarázza el neki, hogy mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?
A világ még nem fogyott ki az olajból - vélekedett Jeffrey Currie, a londoni Goldman kutatóintézet vezetője -, csak földrajzilag és technológiailag egyre nehezebben fér hozzá.
"LNG-t ott hasznalnak ahol vezetekes gaz nem elerheto vagy nem elegseges. Gazositas utan bekerul a rendszerbe es ugyanarra hasznaljak mint barmely masik gazt. "
Bocs, ha félreérthető voltam, de pont ugyan ezt akartam írni.
"LNG-t kozvetlenul nem lehet eromube (turbinaba) benyomni (na jo esetleg valami kiserletezo helyen, de nem 50MW feletti gepeknel). Dieselt lehet, de csak ha nagyon szukseges, mert elegge tonkre teszi a gepeket. "
Ezzel is ugyan az a helyzet.
"LNG-t tarolasra hasznalni? Nem koltseges egy kicsit? Tudsz ra peldat? "
Persze. Pl. a Transco az operating margin egy részét LNG-ben tartja és elsőbbsége is van az angol LNG tárolók lekötésére. Pont azért, hogy a gyors kiegyenlítés eszközei a rendszerirányító kezében legyenek elsősorban. Persze ez főleg nem szezonális tároló, és a kapacitásai messze elmaradnak a földalatti tározókétól, tehát nem a betárolt mennyiség miatt tartják őket, hanem a csúcs biztosítására.
"Europaban nem nagyon tudok jelentos kapacitasokrol. Miutan a hajok folyamatosan jonnek, ha nem gazositanak, akkor nem tudjak a hajokat uriteni, ami kemenyen kotberes. "
Pont ezért vannak tárolók is. Nem lehet az aktuális igények alapján leüríteni a hajókat, mindenhol van puffer. Az európai partvidék (Olasz, Spanyol főleg) már tele van LNG-vel, és továbbiakat is terveznek, ha jól tudom.
Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők.
csúsztatás - az ún. "borúlátó" tanulmányok szerint pár éven belül olajhiány lép fel.
Egy biztos: a tartalékok körül igen nagy a bizonytalanság, mivel nincs egységes és független mérési módszer.
no meg a politika is elbizonytalanít
Az éghajlati változásnál is nagyobb hatással lesz a világ lakosságára a kőolaj- és földgázkészletek gyors ütemű fogyása" - nyilatkozta a minap Kjell Alekett svéd olajipari elemző a The Middle East szaklapnak, amely az ágazat elismert kutatói és olajipari vállalatvezetők borús prognózisait foglalta össze. Az egyik megközelítés szerint nem növelhető tovább jelentősen a nyersolaj-kitermelés, amely éppen akkor tetőzik, amikor a világ már felélte készleteinek a felét.
Egymás után két korrekt mondat :)) bravo HVG, csak így tovább :))
A Föld egyes szakértők szerint hozzávetőleg még legalább mintegy 2 ezermilliárd hordó olajat rejthet - az emberiség eddig vélhetően összesen ezermilliárd hordó nyersolajat használt el -, és a kitermelés hamarosan eléri a csúcsot.
csúsztatás, helyesen: összesen volt 2000 Gb, ebből elhasználtunk 1000 Gb-t.
E teória hívei szerint a finomítókapacitások éppen azért nem bővülnek tovább, mert a nagy olajmultik tisztában vannak azzal, hogy a kitermelés korlátozott, s ezért már nem éri meg az újabb befektetés.
Elképzelhető-e más teoria?
Már ebben az évtizedben tetőzhet a világ kőolajtermelése, vélik egyes elemzők, ám az amerikai energiaügyi minisztérium szerint majd csak 2037-ben.
Milyen vicces - a "borúlátók" a pár éven belül bekövetkező eseményt csak nagyon pontatlanul tudják megjósolni (ebben az évtizedben) ellenben az Usák minisztérium halálpontosan megjelöli a 2037-et.
A kutatók azonban még abban sem értenek egyet, valójában mekkora kőolajtartalékokkal rendelkezik a világ. A becslések általában 1-3,5 ezermilliárd hordó között szóródnak. Az amerikai kormány 2000-es jelentése szerint a bizonyított és a még fel nem fedezett tartalékok 1,6 ezermilliárd hordóra rúgnak, a szakma egyik vezető tanácsadó cége, a Petroconsultants 850 milliárdra, a The Oil & Gas Journal szaklap pedig 1,2 ezer milliárdra taksálta a bizonyított készletet.
Tehát a HVG szerint van még 1000-3500 Gb, az Usák kormány szerint van még 1600 Gb, a Petroconsultants szerint 850 Gb, az Oil&Gas Journal szerint pedig 1200 Gb.
Az utóbbi adattal számolva a jelenlegi napi mintegy 80 millió - azaz évi majd 30 milliárd - hordónyi világfogyasztással a bizonyított tartalékok közel 40 évre elegendőek.
a napi 80 millió és az évi 30 Gb fogyasztás megfelel a valóságnak, a 40 év humbug - nem veszi figyelembe hogy a kimerülőben levő kutak hozama csökken. (ha figyelembe vesszük a cikk első mondatát, akkor kiderül, hogy a "borulátó" a The Oil&Gas Journal, de az Usák kormány náluk csak 10 évvel "derülátóbb")
A kereslet azonban tavaly mintegy 2 százalékkal nőtt, és a fokozódó amerikai, kínai és indiai fogyasztás miatt a felhasználás 2010-re akár napi 50 millió, 2015-re pedig 100 millió hordóval emelkedhet, azaz egy évtized alatt akár meg is duplázódhat.
Ez egy egyszerű matek feladat: ha 2004-ben a napi fogyasztás 80 millió hordó, és ez évi 2%-al növekedik, akkor 2010-ben mennyi lesz a fogyasztás?
Megoldás: 80*(1,02)6= 90 millió hordó.
...és itt döntöttem úgy, hogy abbahagyom, de azért élvezkedjünk még egy utolsót:
A világ szénhidrogénkészleteinek jelentős része azonban államok kezében van, s ezeknek a becslése még annyira sem ellenőrizhető, mint a nyugati multiké. A bizonytalanság éppen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezeténél (OPEC) a legnagyobb, amely a világ bizonyított tartalékainak 80 százalékával rendelkezik. Az idén egyes nyugati elemzők megkérdőjelezték a világ legnagyobb, 260 milliárd hordónyira taksált tartalékával rendelkező Szaúd-Arábia készletét is, amire a Saudi Aramco állami monopólium sietett közölni: 2025-ig 150 milliárd hordóval növeli tartalékát.
LNG-t ott hasznalnak ahol vezetekes gaz nem elerheto vagy nem elegseges.
Gazositas utan bekerul a rendszerbe es ugyanarra hasznaljak mint barmely masik gazt.
LNG-t kozvetlenul nem lehet eromube (turbinaba) benyomni (na jo esetleg valami kiserletezo helyen, de nem 50MW feletti gepeknel). Dieselt lehet, de csak ha nagyon szukseges, mert elegge tonkre teszi a gepeket.
LNG-t tarolasra hasznalni? Nem koltseges egy kicsit? Tudsz ra peldat?
Maga a tartaly nagyon draga, Europaban nem nagyon tudok jelentos kapacitasokrol. Miutan a hajok folyamatosan jonnek, ha nem gazositanak, akkor nem tudjak a hajokat uriteni, ami kemenyen kotberes.
Én igazából nem nagyon hiszek abban hogy az energiatakarékosság megoldás lehet. Persze törekedni kell rá, de mivel az emberiség egyre nagyobb része fog civilizált módon élni, azaz idõvel a kínai/indiai/vietnami földmûves is TV-t, hûtõszekrényt, légkondit, traktort, autót fog venni így meglehetõs naivitás abban gondokodni hogy energiatakarékossággal sokkal elõbbre lehet jutni. A megoldás csakis az energiaforrások bõvítése lehet ehhez pedig rövid, közép és hosszú távon tiszta és olcsó energiaforrás kell. Rövid távon (~10 év) még talán elmegy az olaj, de ez után már muszály mást találni. Középtávon (~50 év) az atom is elmûködhet feltéve ha sikerül megoldani a biztonsági és a fûtõelem újrafelhasználási problémákat. Utána viszont valami radikálisan újat kell kitalálni legyen az akár az ûrbe telepített naperõmû, akár fúziós reaktor akár más.
"Tehát ha jol ertem, ugy kepzeled, h az eromuvet korulvevo kozet kepezne a containmentet. Ez esetben, ha egy esetleges kibocsataskor meg akarod akadalyozni, h nagy mennyisegu aktivitas jusson a talajvizbe, akkor a "telephely" megvalasztasakor a vegleges nagyaktvitasu hulladektarolokehoz hasonloan kell eljarnod. Ősmasszivum, sobanya, miegymas... Szerintem ez joval tobb, mint kikuszobolheto geologiai problema."
Gyakorlatilag simán megoldható problémáról van szó. Bár nem vagyok geológus, Mo.-on szvsz több alkalmas terület is van, igaz elég mélyre kell néhol lemenni.
Hulladéktárolót mindenképpen kell építeni, hosszabb távon pedig hulladékfeldolgozót is. Az egész erőművet úgy kell megtervezni, hogy gyakorlatilag emberi beavatkozásra ne nagyon legyen szükség. Ez részben tervezés kérdése.
Másrészt szerintem nem 1 nagy, hanem 10-20 kisebb erőműben kell gondolkodni az orszában szétszórva.
"Lehet, h par100 m melyen talasz megfelelo kozetet. Hogyan viszel le oda egy egesz atomeromuvet?"
" Mit csinalsz vele ha lejart az elettartama?"
Az élettartam nagyon bonyolult kérdés. Az atomerőművek elvi élettartama nagyon hosszú. A gyakorlatban az élettartamot a meghibásodási valószínűség növekedése korlátozza. Amennyiben nagy meghibásodási valószínűség is megengedett (pl. 1 súlyos baleset /1000 év), akkor egy reaktor akár évszázadokig is üzemelhet. Ha meg egy reaktor nem használható tovább, egyszerűen egy másikat kell mellette építeni.
Az atomerőművet pedig úgy kell megtervezni, hogy olyan kis részegységekből álljon, amit le lehet kisebb tárnákon keresztül is vinni. Azaz pl. nem kevés nagy gőzturbinát kell beállítani, hanem sok kicsit, etc.... Mellesleg ez a költségeket sem dobja meg nagyon, mert a sok kicsi részegység fajlagos költsége csökken.
Mehetne az egész oxigénmentes környezetben, a tűzveszély már ki is van iktatva.
Szóval itt elsősorban geológiai és műszaki kérdésről van szó, semmi ördöngősség nincs a dologban.
"Az LNG pont nem erre használják..., (ha pl egy gázturbinának pont olyankor kellene működnie mikor mindenki használja a gáz akkor nem LNG-re hanem turbina olajra állnak át.. az se olcsó, de LNG-még ennél is drágább. "
Neeeeeem... Elsősorban akkor állnak át turbinaolajra jellemzően, ha megszakítják őket, kizárják a gázellátásból és akkor a betárol olajjal hidalják át a megszakítás időszakát. Kevés olyan erőműről tudok, ami mellett dedikált saját LNG lenne, illetve a tárolás költségeinek áthárítása is kicsit összetettebb kérdés.
"Ráadásul az LNG-nek van egy fizikai korlátja. Tárolva kis helyen is elfér, de a használathoz el kell párologtatni. Ez pedig energia és idő. "
azért elég rugalmasan megoldható, mivel jellemzően a szállító/elosztórendszerek vezetékkészlete megfelelő időt biztosít az alkalmazáshoz.
"Annak kell LNG fizetni akik nem minden nap ugyanannyit fogyasztanak. "
Ez egy tévedés. Annak tárolót kell fizetnie. Az LNG a tároló egy alfaja - és pl. itthon egy csepp LNG sincsen. LNG gázt mi gyakorlatilag nem használunk fel, LNG tárolói rugalmasságot sem - pedig nem ártana.
"Az LNG kiváltására (csökkentésre) a franciáknak van a legtöbb kísérletük. "
"Az LNG-nek pont az a lényege,hogy csúcserőműveket lehet müködtetni vele.A japánok s erre használják. "
Itt kölcsönösen tévedésben vagytok hajrámagyarok kartáccsal. Az igaz, hogy a tárolási lehetőségek közül az LNG a legrugalmasabb, de nem kizárólag csúcserőművekre használják, sőt. Nem is erőművekre elsősorban, hanem a gázrendszer gyors egyensúlyozására.
Viszont téves értelmezés a szezonális kiegyenlítés is, mivel az LNG nem szezonális tároló - túl drága hozzá.
Igazából a fő félreértés pedig az, hogy az LNG tárolási módszer, mivel az LNG szállítás is. És az USA ellátásában ezért fog nőni a szerepe. mert LNG alapon valószínűbb az ellátás, mint vezetéken. Európa bizonyos régióit szintén LNG látja el, és a tengerpartokon a jövőben várhatóan tovább nő a jelentősége.
Hasadásban is keletkeznek nemesgázok. Foleg Kripton es Xenon. Abban viszont teljesen igazad van, hogy ezek egeszsegugyi hatasa elhanagolhato. Szoval ezt hagyjuk.
Ez viszont tovabbra sem hagy nyugodni:
A talajvíz meg akkor számít, ha az erőművet a talajvízszint környékére visszük, de ez elsősorban megintcsak kiküszöbölhető geológiai probléma.
Tehát ha jol ertem, ugy kepzeled, h az eromuvet korulvevo kozet kepezne a containmentet. Ez esetben, ha egy esetleges kibocsataskor meg akarod akadalyozni, h nagy mennyisegu aktivitas jusson a talajvizbe, akkor a "telephely" megvalasztasakor a vegleges nagyaktvitasu hulladektarolokehoz hasonloan kell eljarnod. Ősmasszivum, sobanya, miegymas... Szerintem ez joval tobb, mint kikuszobolheto geologiai problema. Lehet, h par100 m melyen talasz megfelelo kozetet. Hogyan viszel le oda egy egesz atomeromuvet? Mit csinalsz vele ha lejart az elettartama?
Azt irod, h az eromu legnagyobb terfogata levego, es hogy ez felesleges.
Szerintem csak olyan surure lehet megepiteni, h hozzaferhetoek legyenek az egyes alkatreszek, kulonben nem lehet karbantartani.
Nincsenek illúzióim az emberek - hogyismondjam - egyszerűségre törekvésével kapcsolatban.
Egyrészt sokszor olvastam az átállás után, hogy még az eszesebbje is nehezen ismeri ki magát ebben a kavalkádban, és ez nem elhanyagolható, ha azt kívánjuk, minél több emberhez eljusson várható sorsának információja. Másrészt ha valamit úgy hívnak, hogy "Politikai Gazdaságtan Klub", akkor elég riasztó már a neve is ahhoz, hogy az egyszeri kovácsjános egyáltalán belenézzen...
Csak, hogy tudd: ez a topik azon kevesek egyike volt, melyet az átállás előtt mentettem. Mint írtam, szerintem a politika egyetlen hosszútávon is értelmes témaköre. Mivel az emberek életét meghatározó témákban a hatalom, vagy az információk tulajdonosai nem szoktak megosztani sokmindent, így belefér az, hogy ez a topik karanténban maradjon. És aki keres-talál alapon pár érdeklődő fejében tisztuljon a kép, a többi úgyse éri fel ésszel. (Max annyi juthat el mindenkihez, amennyit a Holnapután-ból megért...)
Így nekem sincs aggályom, csak általában nagyon súlyosnak tartom a témát, és szeretnék minél többeket felkészülten látni.
Nem tudom, hogy volt-e már róla szó, de tudtok valamit arról, hogy hogyan áll jelenleg a fehér fényü LED kifejlesztése? Amennyire ismerem a témát, ezzel a technikai újítással töredékére csökkenthetö a világítás energiaigénye (nem tudom mennyire lenne ez jelentös globális méretekben, de azért gondolom nem elhanyagolható tétel).
Nem annyira nukleáris robbanásra, mint elszabadult láncreakcióra gondolok. Természetesen a nukláris robbanás valószínűsége az atomreaktorokban gyakorlatilag 0.
'A nemesgazok a fold alol is kijonnek, a tobbi meg frankon beleoldodik a talajvizbe...."
A magreakciók során nem sok radioaktív nemesgáz képződik (talán a Radon kivételével), persze Helium keletkezik az alfa bomlások során, de az nem radioaktív. Mellesleg a nemes gázok nem túl veszélyesek az élővilág számára, mégha radioktívak is, mert nem épülnek be a szervezetbe.
A nukláris erőművekben a gondot a közepes rendszámú elemek (238/2 körüli rendszámúak a maghasadás miatt) okozzák, amelyek magában a bomlásban keletkeznek (jól ismert a Cs, Sr és a I izotóp), illetve a neutronbefogással felaktiválódó kis rendszámú elemek.
A talajvíz meg akkor számít, ha az erőművet a talajvízszint környékére visszük, de ez elsősorban megintcsak kiküszöbölhető geológiai probléma.
'Nem latom be, h a kornyezet, az elovilag es a lakossag megovasaban ez a modszer komoly elorelepest jelentene. Viszont a koltsegeket szerintem jelentosen megnovelne. Lentebb valamelyik pdf-ben amit belinkeltem, szerepel az eromu teljes terfogata. (mar nem emlekszem, de jo nagy szam volt) Ennyi foldet nem kis melo kitermelni.'
Maga a reaktor nem túl nagy, a generátor sem. A hűtőrendszer már inkább. Az erőművek térfogatának nagy része levegő, illetve a reaktorokat védő "szarkofág". Na most pont ez utóbbira nincs olyan nagy szükség, ha az erőművet a föld alá visszük.
A föld kitermelése pedig nem olyan nagy tétel, ami sokkal jelentősebb, a terület geológiai feltárása, és a hűtőrendszer megoldása.
Ami miatt a föld alá vitel hasznos, az a containment problematikája. Azaz, ha valami gond adódik, akkor a radioaktivitás nem tud szóródni. Pont erről írtam az előző hozzászólásomban.
...a képzőső tartósan radioaktív elemek pedig csak legfeljebb lassan és alaposan felhígulva érik el az felszínt.
A nemesgazok a fold alol is kijonnek, a tobbi meg frankon beleoldodik a talajvizbe....
Nem latom be, h a kornyezet, az elovilag es a lakossag megovasaban ez a modszer komoly elorelepest jelentene. Viszont a koltsegeket szerintem jelentosen megnovelne. Lentebb valamelyik pdf-ben amit belinkeltem, szerepel az eromu teljes terfogata. (mar nem emlekszem, de jo nagy szam volt) Ennyi foldet nem kis melo kitermelni.
Egy atomreaktorban nem tud nuklearis robbanas bekovetkezni. Ha netan Csernobilra gondolsz, ott a keletkezo nagy mennyisegu hidrogen berobbanasa repitette a levegobe az epuletet.
Ebben altalaban van szo az uj generacios atomeromuvekrol. Nem tul tartalomdus, de kiderul belole, h ezeknek (amibe az EPR 1600 is beletartozik) a zonakarosodasi gyakorisaga kevesebb mint 1e-6/ev. Meg kell itt jegyezzem, h egy zonakarosodas nem feltetlenul jar jelentos kibocsatassal
E fejléeszteseknek a celja a biztonsag jelentos novelese a versenykepesseg megorzese mellett. Az elso pdf-ben ezt a biztonsagnoveles dolgot eleg reszletesen kifejtettek, en nem szeretnem most reszletezni.
Teller Edenek is az volt a velemenye, hogy a reaktorokat a fold ala kell epiteni. biztos vagyok benne, hogy lehet olyan design-t kesziteni, ahol az osszes radioaktiv anyag fold alatt mozog, dolgozik, kerul reprocesszalasra, a fold fole csak a masodlagos hutokor megy ki.
eddig ha jol tudom osszesen egy olyan reaktorbaleset tortent, ahol a containment nem volt sikeres: a Csernobili. viszont azt mar Tellerek az 50-es evekben megallapitottak, hogy az a reaktortipus tervezesi hiba miatt veszelyes
.
"1. A sulyos meghibásodásokat helyileg lokalizálni kell (erre kicsi a lehetőség)"
Még úgy néhány100 hozzászólással ezelőtt írtam, hogy szvsz. a járható út az, hogy az atomerőműveket a föld felszíne alá (felhagyott bányákba (pl. mecseki uránbánya), hegyek gyomrába telepítjük. Ez megoldja azt a problémát, hogy mi van akkor, ha meghibásodás lép fel, vagy terrorcselekmény/katonai támadás éri az objektumot. Ugyanis így az esetleges nukleáris robbanás egy jelentéktelen földrengést okoz, a kőzetrétegek a nukleáris sugárzást árnyékolják, a képzőső tartósan radioaktív elemek pedig csak legfeljebb lassan és alaposan felhígulva érik el az felszínt.
A nukleáris erőművek föld alá telepítése két problémát vet fel. Az egyik az, hogy ennek nyilván komoly többletköltsége van, bár szerintem ez nem iszonyatos, és még mindig sokkal olcsóbb, mint garantáltan 100%-os biztonsággal működő felszíni reaktorokat építeni (ami ugye lehetetlen) . A nagyobb probléma a hűtés megvalósítása. A hőt ezekben az esetekben a reaktort körülvevő környezetnek kell közvetve átadni. A tenyésztés föld alatt történő kivitelezése megoldható.
A felszíni nukleáris erőművek szerintem kiszámíthatatlan kockázatot jelentenek.
