67 év és 10 hónap. Ennyi ideig elegendő a tavalyi felhasználás alapján a föld bizonyított gázkészlete. Ez jelentősen meghaladja az olaj esetében kimutatható 40 évet, bár az olaj súlya az elsődleges energia felhasználásban meghaladja a gázét.
Nos a nap grafikonjában ne nagyon bízzunk, hiszen a tartalék / fogyasztás hányados nem veszi figyelembe, hogy a fogyasztás elég gyorsan növekszik1, valamint a gáz kitermelése és szállítása a fizika törvényeinek is meg kell feleljen, nem csak a matematika törvényeinek (a politika csak ezek után jön :))
_____________________________________
1amint az a másik grafikonból kiderül 1980 óta 80%-al növekedett a gázfogyasztás. Ha megmarad ez a növekedési ütem, akkor a 67 éve mindjárt lecsökken 40-re.
2.2%-kal növekszik az olaj iránti kereslet, amely így 1.82 millióval 83.2 millió barrelre nő naponta - áll az IEA prognózisában. A Nemzetközi energia Ügynökség most először adott előrejelzést a 2004-es évre. Az IEA egyúttal emelte a 2004-es prognózisát is, idén várhatóan 2.49 millió hordóval nő a napi olajfogyasztás.
AZ IEA szerint a 2005-ös keresletnövekvés nagyobb lehet, mint az Oroszországból, Angolából és más nem OPEC országokból érkező kínálattöbblet, így az OPEC növelheti a kontrollját az árak felett.
A kereslet 2005-ös növekedése ugyanakkor elmarad a 2004-es dinamikától, mivel Kína olajfogyasztása csak 8.1%-kal nőhet az idei 15% után.
A kínálat terén az IEA arra számít, hogy az OPEC országok naponta 1.2 millió barrellel növelik a termelést. Az olyan országokat, ahol az olajtermelés csökken (UK, USA) ellensúlyozni fogja az Oroszországból, Angolából és Brazíliából érkező többlet olaj.
... A cég arra is figyelmeztet, hogy csökkenti kitermelését és szállítását, sőt, kérdésessé válhat a Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának történő csővezetékes szállítás is a következő hónaptól. Magyarország esetében ez különösen nagy gondot jelenthet, hiszen az ország szükségleteinek hatvan százaléka innen származik. ...
376.Oil effectively traded in Euros 377.Oil,money,and war -the end of the New American Century? 378.A Most Critical Development 379.Country Assessment -Italy 380.UK Balance of Payments 381.An Oil Enigma:Production falls as Reserves rise 382.Tanker shortage 383.Dwindling Exploration 384.BP takes responsibility for false reserve numbers 385 The Truth about Oil and the Looming World Energy Crisis
Sorry, de az index linkelés nem működött, és mégegyszer nem volt időm hozzászólni, főleg, hogy láttam mások is megtalálták a cikket. Sajnos attól nem tartok, hogy usákia előhúzza a mindenki számára tuti megoldást. szerintem előhúzza a maga számára elfogadható megoldást, mindenki más meg le van ... Ha neki lesz megoldás másnak meg nem, akkor rögtön tuti nyerő pozícióban lesz, és bármiben ő fog diktálni a világon.
Egy kis statisztika: 1976 óta ha a választási évben alacsonyabb volt a benzin ára mint az elöző évben, akkor az elöző elnök nyert, ha pedig nőtt a benzin ára, akkor az elnök is lecserélődött.
Since 1976, in every presidential election year when gasoline prices were lower than they were in the previous presidential election year, the party in the White House remained in the White House. NPR's Robert Siegel talks with Andrew Kohut, Director of the Pew Research Center, about the correlation between gas prices and the outcomes of Presidential elections.
Milyen szép is lenne, fogytán az olaj, világkatasztrófa közeleg, az emberek és a kormányzatok tanácstalanok, meg vannak rémülve, és amikor már nincs tovább, amikor már mindenki meg van győződve, hogy itt a vég, akkor az Usákok előhuzzák a mellényzsebükből a tutti megoldást, kitör a világbéke, és Usákia újból követendő mintakép lesz.
az Index munkatársa megkérdezi majd az Usák elnököt, hogy miért vártak az utolsó pillanatig a tutti megoldással, mire az elnök hosszú hatásszünetet tart, majd ezt válaszolja: "A szuszpansz miatt".
Függöny le, happy end.
ps.
rendkívül sok energiát takaríthatnál meg a topiktársaidnak, hogy ha az általad hivatkozott cikkre mutató linket is betennéd. Elég egy sima copy-paste, nincs szükség a fórum fergeteges linkelési megoldásával bohóckodni:
"Sajnos úgy vettem észre, hogy a HVG nem mindig etalon, bár szerintem még mindig a szinvonalasabb újságok közt van."
a legutolsó tulajdonosváltás óta lazítanak egy kicsit a fiúk.
nemrégiben még hozzá lehetett szólni az interneten a cikkjeikhez - oszt gondoltam az olajos cikkük kapcsán majd kulturált formában kifejezem nemtetszésemet, és elolvasom a többiek véleményét, de a hvg úgy gondolta, hogy nincs szükségük semmilyen visszacsatolásra, ők tudják a tuttit.
"Vajon pl. az USA miért nem tesz látható lépéseket az olajfüggóőség csökkentésére."
Azért, mert így működik a demokrácia: a választók arra szavaznak aki többet ígér, s azzal riogatják a jónépet, hogy ha az ellenfelemre szavaztok, akkor az majd jól megemeli a benzinárakat.
Tehát ha netalán bekerülne egy józanul gondolkodó elnökjelölt a finisbe, akkor is szinte biztosan veszítene a választásokon, és a pazarló elnök kapna újabb 4 év "bízalmat" a szavazóktól.
<FONT face="Times New Roman" size=3>Azt hiszem, felfogtam mire gondolsz. Bár van még egy homályos pont: Azt irod: "ne nagyon" legyen szukseg emberi beavatkozasra. Ugy gondolom ez igen fontos kerdes, ugyhogy most ketteveszem: (majd ird meg, h te is ilyesmire gondoltal-e :-) )
<FONT face="Times New Roman">
1) Egyáltalán ne legyen szükség emberi beavatkozásra.
Valahogy (most mindegy, h hogyan) beteszuk egy atomeromuvet a fold ala, olyan helyre ahol nem erheti talajviz az elkovetkezendo nehany tizezer evben. Beleteszunk akkora reaktivitástartalékot a reaktorba, h üzemelni tudjon min. 50 évig, majd betemetjuk a lyukat, megnyomunk egy gombot, az atomeromu elindul, majd ha kiegett az uzemanyag leall, es a hulladékelhelyezésre sincs gond, hiszen maris el van temetve.
Nem hangzik rosszul. Csomo elonye van. Sok minden nem kell bele, ami egy olyan eromube, amiben emberek dolgoznak. Nem kell reaktorcsarnok, pihenteto medence, oltozo, nincs szukseg sugarvedelemre, meg a reaktor koruli biologiai vedelmet is meg lehet sporolni. Ettol valoban joval kisebb lehet a terfogata mint egy mai eromunek.
Mindezek ellenere ezzel is van bajom. Ugy gondolom, a mai technologiaval nem lehet olyan atomeromuvet epiteni, ami 50 (vagy esetleg 100) evig karbantartas és mindenfele emberi beavatkozas nelkul biztonsagosan es hibamentesen tud uzemelni. Majd ha veszek egy uj autot es az lesz irva a kis konyvecskejebe, hogy kotelezo szerviz 30 evenkent, akkor elhiszem, hogy ilyesmi lehetseges.
2) Ne nagyon legyen szukseg emberi beavatkozasra.
Ez mar messzebre vezet. Irtad, h oxigenmentes kornyezetben kepzeled el a mukodeset. Akkor ezt ugy tudom elkepzelni, h neha ezt is leallitjuk, teszunk bele levegot, lemegyunk, elvegezzuk a rendszeres karbantartast, teszunk a reaktorba friss uzemanyagot, stb, aztan kijovunk, a legteret teletoltjuk nitrogennel es mehet ujra par evig.
Ebben az esetben semmit sem lehet lesporolni rola, amit egy felszini eromurol. Kellenek sugarvedelmi berendezesek, pihenteto medence, stb. Mindenkepp tokugyanolyan lenne mint a mostani eromuvek. Mi ertelme akkor az egesznek? Biztonság?
Nezzuk a biztonsagot.
"Amennyiben nagy meghibásodási valószínűség is megengedett (pl. 1 súlyos baleset /1000 év), akkor egy reaktor akár évszázadokig is üzemelhet<FONT face="Times New Roman">"
Ezert a gondolatert egy jol fejlett grínpíszaktivista átharapná a torkod :-)))
Ha nem torodunk ezekenek a fod alatti atomeromuveknek a biztonsagaval es hagyjuk, h sorra olvadjanak le a fold alatti reaktoraink, akkor semmibe vesszuk a nuklearis biztosag egyik alappilleret, a melysegi vedelem elvét. Ha ugyanis normalisnak tekintjuk, h neha le-le olvad egy reaktor, akkor tulajdonkeppen rabolintunk arra, h nagy mennyisegu aktivitas kornyezetbe valo kikeruleset csak egyetlen gat, a - remelhetoleg jol megvalasztott - kozetreteg akadalyozza meg. Tehat ezeknek a reaktoroknak is a felsziniekhez hasonlo biztonsagi kovetelmenyeket kellene kielegiteniuk.
Mondjuk a tuzvedelmet illetoen igazad van, sot repulogeprazuhanasra es Oszamara sem kell meretezni.
"Másrészt szerintem nem 1 nagy, hanem 10-20 kisebb erőműben kell gondolkodni az orszában szétszórva.<FONT face="Times New Roman">"
Az atomeromuveknek az az egyik specialitasuk, h a koltsegeket tekintve a beruhazasi koltseg az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) tetel. Ezen kivul a beruhazasi koltseg csak igen lassan no a blokk elektromos teljesitmenyevel. Nem rendelkezek a szukseges tudassal, h ennek utannaszamoljak (majd egyszer utannanezek), de az az erzesem, h 2 db 500 MW-os atomeromuvi blokk kb 1,8-szor annyiba kerul, mint 1 db 1000 MW-os.
Az energiatermeles decentralizacioja mellett szolnak ugyan logikus ervek, de atomenergia eseten ezek nem alljak meg a helyuket. Egyszeruen versenykeptelen lenne a tobbi eromuvel szemben. Arrol nem is beszelve, h 1 helyett 15 varos lakossagat kell meggyoznod arrol, h nekik milyen jo lesz attol, hogy egy atomeromu van a hazuk alatt.
<FONT face="Times New Roman">
Es vegezetul azt hiszem ez lehet a legnagyobb gond a fold alatti atomeromuvel altalaban is. Meg ha technikailag meg is valosithato (amirol tovabbra sem gyoztel meg), szvsz akkor is irracionalis marad gazdasagi szempontbol.
<FONT face="Times New Roman">
dode
<FONT face="Times New Roman">
ui: Ugy erzem ez a tema itt egy kicsit off, ha van kedved ezt tovabb boncolgatni, javaslom, h koltozzunk at az egyik atomeromuves topicba.
"<FONT face=Arial size=2>Az amerikai kormányzat hosszú évek óta több ezer szabadalmat tart kvázi parkolópályán, eltiltva az eredeti feltalálót az ötlete hasznosításától, a terület további vizsgálatától, sőt a vele esett sérelmek elpanaszolásától. Az indok minden esetben a nemzetbiztonsági megfontolás, és ha a feltaláló megszegi a tiltást, tízezer dollárig terjedő pénzbüntetést és két éves börtönt kockáztat."
Szerintem lassan mondhatjuk, hogy nagyjából ugyanarról beszélünk. Sajnos úgy vettem észre, hogy a HVG nem mindig etalon, bár szerintem még mindig a szinvonalasabb újságok közt van.
Visszatérve az olaj témához, én is a "borúlátók" közé sorolom magam, csak nem tudom igazán alátámasztani az érzésemet. Vajon pl. az USA miért nem tesz látható lépéseket az olajfüggóőség csökkentésére. Bennem motoszkál egy olyan érzés, hogy azért nem, mert tud valamit amit mi nem.
1/ Vagy azt, hogy mégsincs olyan nagy baj,
2/ vagy baj van ugyan, de már megvan a megoldás, hogy hogyan legyen a csap a kezében, és így totális hatalom lesz úgyis a világon.
3/ A harmadik lehetőség, hogy olyan erős az olajlobbi, hogy a legöngyilkosabb szűklátókörüséggel rohannak a vesztükbe, egyszerűen hihetetlen számomra.
Én személy szerint a 2. scenárióban hiszek jelenleg, és ha ezt fogadjuk el, akkor számunkra a probléma megoldása EURÓPA olajfüggésének csökkentése. De sajnos ennek sincs semmi jele. Ha viszont ennek semmi jele, akkor lehet, hogy mégsem a 2. pont igaz? Szóval nekem nem áll össze a kép, szerintem nem tudjuk az ügy minden fontos aspektusát...
<P class=reference>The Author: Colin J. Campbell
<P class=reference>After finishing a Ph.D. in geology at Oxford University, C. J. Campbell joined Texaco in 1958 as an exploration geologist in South America, later moving to BP with assignments in Colombia, Australia, and Papua. In 1968, he joined Amoco in New York as regional geologist for Latin America, becoming Chief GeologistS in Ecuador in 1969. With the opening of the North Sea, he returned to England in 1972 as General Manager of the Texas independent Shenandoah Oil Corporation, before rejoining Amoco to become Exploration Manager in Norway in 1980. In 1985, he was appointed Executive Vice-President of Fina in Norway. He is now a petroleum consultant and has had commissions from the Norwegian Petroleum Directorate; Bulgarian government; European Commission; Amoco; Shell; Esso; Amerada; Mobil; and others. He specializes in oil resource assessment, having published and spoken widely. His book “The Golden Century of Oil” was published by Kluwer in 1991, and “The Coming Oil Crisis” by Multi-Science Publishing Co. in August 1997. He has co-authored several major studies on world reserves of oil and gas and their depletion for Petroconsultants as based on their authoritative data.
<P class=reference>Dr. Colin J. Campbell Petroleum Consultant Staball Hill, Ballydehob, County Cork, IRELAND Tel: (353)283 7533
Email: colincampbell@eircom.net
<P class=reference>
<P class=reference>
<P class=reference>"Persze valószínüleg tényleg súlyosak a bajok, de éppen az a legnagyobb baj, hogy nincsen ekzakt bizonyíték, nem tudhatjuk az olaj állapotokat. "
<P class=reference>
<P class=reference>persze, hogy nem tudhatjuk az állapotokat, de nagyon sok tény van amiből következtethetünk: Peak Oil már nagyon sok országban bekövetkezett pl. Usákiában, Nagy Britanniában - ezek tények - ezekből lehet következtetni, hogy előbb-utóbb világszinten is eljön.
<P class=reference>
<P class=reference>
<P class=reference>"Valószínüleg baj van, de nehéz állítani bármit is pro és kontra. Azt, hogy konkrétan mit mondanak az optimisták, és a pesszimisták mindenki megfogalmazhatja a saját szájíze szerint, úgysem lehet egyértelműen sem elfogadni, sem elutasítani az állítást."
<P class=reference>
<P class=reference>Nagyon egyszerű megállapítani, hogy kinek a mondanivalója tartalmaz több igazságot: általában az aki egyszerűbben, világosabban, minél több releváns adattal támasztja alá mondanivalóját az mondja a nagyobb igazságot. Ezeket nevezi a hvg "borulátóknak".
<P class=reference>
<P class=reference>"Nem egészen értem miért kell megkövezni ezért a cikket."
<P class=reference>
<P class=reference>Azért kell megkövezni, mert a hvg eddig bizonyosfajta etalonként működött. Ez a cikk pedig nem csinál semmi mást, csak kihasználja a hvg renoméját, rádzúdít egy rakás releváns és nem releváns, igaz és hamis információt - azt sugallván, hogy ha a hvg sem tudja, hogy mi az igazság, akkor te szegény földi halandó hogyan is próbálnád megérteni.
<P class=reference>
<P class=reference>Próbáld meg összehasonlítani ezt a cikket pl a National Geographic cikkel - csak hogy érezd a differenciát.
<P class=reference>
Az alábbi idézetedből nem derül ki, hogy Campbell ír. Ír kocsmával példálózik, és írországban találkoztak, ebből még nem következik, hogy ő is ír. De ez tényleg nem érdekes szerintem.
"No látod ez a baj. Ezért csúsztat oly nagyon a cikk, mert neked az jött le, hogy sok a pesszimista, meg vannak bajok. Az viszont nem jött le, hogy mennyire súlyosak a bajok."
Miért annak kellene lejönni, hogy súlyosak a bajok? Te honnan tudod a tutit? Persze valószínüleg tényleg súlyosak a bajok, de éppen az a legnagyobb baj, hogy nincsen ekzakt bizonyíték, nem tudhatjuk az olaj állapotokat. Valószínüleg vannak akik többet tudnak, csak az információk nem jutnak el hozzánk. Valószínüleg baj van, de nehéz állítani bármit is pro és kontra. Azt, hogy konkrétan mit mondanak az optimisták, és a pesszimisták mindenki megfogalmazhatja a saját szájíze szerint, úgysem lehet egyértelműen sem elfogadni, sem elutasítani az állítást. Szerintem ez a cikk lényege. Nem akarja megváltani a világot, hanem egy helyzetről próbál TIT alapon írni ami összefügg a gazdasággal. Nem grafikonokat elemez, peak oil-ról ír amikorafogyasztásiigénymeghaladjaazadotttechnikaiszinvonalongazdaságosan
kitermelhető maximumot, egyszerűen azt írja, hogy fogy, elfogy az olaj. Nem azt írja, hogy nemleszbajmertatechnikákfejlődésévelmégsokáiglépéstlehettartaniavilágnövekvő
energiaigényévelvalamintelérhetővéválikazolajpalábólis... hanem azt mondja, hogy az optimisták szerint még sokáig lesz elég olaj. Nem egészen értem miért kell megkövezni ezért a cikket. Szerintem a peak oil-al ugyanaz a helyzet, mint a globális felmelegedéssel, vagy a mobil sugárzás káros hatásával, vagy a rákkeltő vegyületekkel, vagy az atomerőművek környezet szennyezésével, és még sorolhatnám. Nem mondom, hogy nem kell foglalkozni a témával, de attól még, hogy valami fennmarad a vizen nem biztos, hogy fából van és kacsa.
u.i.: Fulika nem hagyja magát, az a fénypont az alagút végén nem a vonat... taktak taktak taktak :))))
Az olajárak a Kínaiak miatt emelkednek - mondja a CEBR (Center for Economic and Business Research).
Számomra roppant különösnek tűnik, hogy a sok fogyasztóból kiemelünk egyet, és azt megtesszük bűnbakknak. Ráadásul Usákia 5-ször kissebb népességgel 5-ször annyi olajat importál mint Kína - ezekután miért pont Kína a hibás?
A CEBR - nem kis részben a kínai növekedés támasztotta kereslet miatt - az olajárak további növekedését jósolja 2008-ig. A londoni elemző központ szerint, amely az északi-tengeri Brent alaptípust veszi globális mércének, az olajfajta átlagos hordónkénti szabadpiaci ára a tavalyi 29,40 dollár után az idén 35,40 dollár lesz, és folyamatosan - jóllehet a tavalyihoz mért több mint 20 százalékos idei emelkedésnél jóval kisebb éves ütemekben - 38 dollár fölé emelkedik az ötéves előrejelzési időszak végéig. (A tavalyi adat az intézet saját becslése. A londoni Nemzetközi Olajtőzsde /IPE/ jegyzésében a legközelebbi határidők átlagára tavaly hordónként 28,48 dollár volt, a 2002-es 25,03 dollár után).
A jelentés szerint számolni kell azzal, hogy az éves átlagokon belül valószínűleg lesznek akár 50 dollárt elérő árkiugrások is.
de. ota fogalmazom a valaszt az uresjaratokban, de elveszett es a piszkozatok kozott se talalom :-( Legkozelebb fajlba irom... Asszem ma mar nem irom ujra.
"<FONT face="Times New Roman">Elvileg minden probléma nélkül vásárolhatsz ománi LNG gázt kereskedelmileg, igaz fizikailag ugyanazt a hazai termelést fogod igénybe venni pl szegeden."
Bocs, de a swapok és a fizikai folyamat tényleg más. Én a fizikairól írtam, és szvsz a kereskedelmit nem is éri meg idekeverni.
<FONT face="Times New Roman" size=3>
"<FONT face="Times New Roman">A kereskedelmi tranzakciókban az LNG első<FONT face="Times New Roman">dlegesen a csúcsfogyasztások kiszolgálására szolgálnak. Csúcsfogyasztás pedig nyáron ritkán fordul elő<FONT face="Times New Roman">. Ebbő<FONT face="Times New Roman">l a szempotból szezonális csúcstároló az LNG. Ritkán fordul ugyanis az elő<FONT face="Times New Roman">, hogy a csúcstároló igénybevéele után a "völgyidő<FONT face="Times New Roman">szakban" (pl éjjel ) a rendszerbő<FONT face="Times New Roman">l feltöltenék."
Más a napi csúcs és más a szezonális csúcs. És szezonális csúcs kiegyenlítésére elég kevés kapacitás lenne az ÉNG. Nézd csak meg az LNG tárolók és a földalatti gáztárolók kapacitás arányait pl. Angliában.
<FONT face="Times New Roman" size=3>
"<FONT face="Times New Roman">Az olaszok ugyanis 3* annyi LNG-t használnak mint amennyi befut hozzájuk.
A többit az un. swap intezményen keresztül szerzik. "
Swap-ot csak ott lehet alkalmazni, ahol van fizikai kiszolgálásra más alternatíva. Gyakorlatilag pl. az ibériai félszigeten minimális.
<FONT face="Times New Roman" size=3>
"<FONT face="Times New Roman">Apropó mizusj a liberóspiacon? várjuk a beszámolódat amit még több hónapja igértél!"
Hol is? Nekem nem rémlik, de ha emlékeztetsz, utánanézek.
Ha van elég energiád szinte bármibõl tudsz vizet csinálni. Ott vannak mindjárt a tengerek. De a legfõbb probléma szvsz nem a vízhiány hanem az hogy olyan helyeken szaporodnak veszettül az emberek ahol (egyebek közt) víz sem nagyon van.
Colin:"Understanding depletion is simple. Think of an Irish pub. The glass starts full and ends empty. There are only so many more drinks to closing time. It’s the same with oil. We have to find the bar before we can drink what’s in it.
On December 18, 2002, Global Public Media visitged Colin Campbell in Ballydehob, Irland. The following questions was answered by Dr. Cambell:
"de szerintem ez 6-od rangú részletkérdés."
szerintem is hatodrangú, csak azért említettem meg, hogy kiemeljem: ebben a cikkben minden el van cseszve - még a hatodragú kérdések is.
"Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők. Egy biztos: a tartalékok körül igen nagy a bizonytalanság, mivel nincs egységes és független mérési módszer."
Nekem az egész cikkből az jött le, amit a bevezetőben ís írtak: Több a pesszimista szakértő, mint az optimista olajtartalék ügyben, és nem lehet semmi pontos megbízható adatot tudni a tartalékok nagyságáról. Számomra az egész cikk hangulata nem azt tükrözi, hogy nincs semmi baj, és ezt egy szóval le sem írták."
No látod ez a baj. Ezért csúsztat oly nagyon a cikk, mert neked az jött le, hogy sok a pesszimista, meg vannak bajok. Az viszont nem jött le, hogy mennyire súlyosak a bajok. Az sem jött le, hogy mikor jönnek a bajok. A cikk beharangozója ugyanis azt mondja:
"Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők.
Azt sugallja, hogy a "borulátók" szerint 40 év múlva bajok lesznek, de az optimisták szerint ennél jobb a helyzet. Ez pedig színtiszta hazugság. Egyrészt 40 év múlva nem fog elfogyni a kőolaj, másrészt pedig a cikk által "borulátóknak" nevezett illetők nem azzal foglalkoznak, hogy mikor fogy el a kőolaj, hanem őket az érdekli, hogy mikor jön el az az idő, amikor a kitermelés már nem képes lépést tartani az igényekkel (azaz mikor jön el a Peak Oil). Nademármost a "borulátók" szerint a Peak Oil még ebben az évtizedben bekövetkezik, az optimisták szerint csak majd 15..25... esetleg 40 év múlva.
Az ún. "borulátók" és optimisták között van egy lényeges különbség: ha megkérsz egy "borulátót", hogy legyen szíves rajzoljon fel egy grafikont hogyan fog alakulni a világ kőolajkitermelése a 21. században, akkor ők készséggel felrajzolnak neked egy grafikont:
Ha megkérsz egy "optimistát", hogy rajzoljon fel egy olyan grafikont, amelyiken "csak" majd 25 év múlva következik be a Peak Oil, akkor hebegés habogás a válasz. Nincs képük hozzá. Csak annyira telik tőlük, hogy összevissza számokat mondjanak újságíróknak.
"Bár szerintem nem a cikk hitelessége a fő témája a topicnak, ezért elnézést az offolásért, csakhát ha már belekezdtünk... :)"
Meg fogsz lepődni - egyáltalán nem offoltál. A topik témája többek között az is, hogy feltehetőleg még ebben az évtízedben beköszönt a Peak Oil, és már évtízedek óta meg kellett volna kezdeni a felkészülést az átállásra, de a politikusok és az újságírók úgy tesznek, mintha fényes jövő elé néznék, és a növekedés határa a csillagos ég lenne.
Biztos igazad van, azokban az adatokban amit leírtál, bár hogy Colin Campbell ír, azt nem találtam a neten (mondjuk csak googleval kerestem), de szerintem ez 6-od rangú részletkérdés. De szerintem abban nincs igazad amit a HVG cikkről írtál. Ez nem azt jelenti, hogy védeni akarom a HVG-t, de:
"Akár 40 éven belül kifogyhatunk a kőolajból - vélik borúlátó tanulmányok. Bőven van olaj - állítják ezzel ellentétben a kisebbségben lévő optimista szakértők. Egy biztos: a tartalékok körül igen nagy a bizonytalanság, mivel nincs egységes és független mérési módszer."
Nekem az egész cikkből az jött le, amit a bevezetőben ís írtak: Több a pesszimista szakértő, mint az optimista olajtartalék ügyben, és nem lehet semmi pontos megbízható adatot tudni a tartalékok nagyságáról. Számomra az egész cikk hangulata nem azt tükrözi, hogy nincs semmi baj, és ezt egy szóval le sem írták.
Bár szerintem nem a cikk hitelessége a fő témája a topicnak, ezért elnézést az offolásért, csakhát ha már belekezdtünk... :)
Ahogy azt a matek számítást néztem,majdhogynem lényegtelen a készletek pontos mennyisége.A csúcs elött a legmeredekebb a fogyasztás felfutásának görbéje,tehát ami a csúcsot majdhogynem minimális mértékben képes bármilyen új lelőhely megváltoztatni.
A vízierőművek,vagy a nem gázturbinás erőművek hasonlóan nagy koncentrált energiatemelő egységet jelentenek.A sz.battai hőerőmű nagyjábol akkora,mint paks.Ami meg kisebb,az egyszerűen kisebb hatásfokú(nem gázturbinákrol v. belsőégésű motorokrol beszélünk).
