Igen. De nem tipikus kulcsos berendezésnél, hanem D55 esetén helyszini állítású elemeknél (váltó, saru, vágányzáró sorompó). Jelenleg pl. Gyula állomáson van ilyen.
Olyanra van-e Magyarországon példa, hogy egy kulcsos berendezés szekrénye nem a bakterházban, hanem kültéren van, valamilyen szekrényben? Ha igen, akkor hol?
Olyanra gondolok, ami nem sorompó lezárását/felnyitást végez, - ami pl. Meráfi állomásokon, illetve iparvágányokon van - hanem amibe váltózár, saruzár kulcsokat lehet berakni, és kapcsológombbal rendelkezik.
Külföldön esetleg találkoztatok-e ilyen megoldásokkal?
"Van valami rajz, szabvány ami megszabja, hogy van a jelző (nem tudom magyarul megfogalmazni, nálunk Signalmast ami a földből jön ki és Signalschild amire a fényt adók vannak rögzítve), tehát "Signalschild" mérete mekkora és azon mekkora átmérőben vannak a furatok?"
Tehát ha példának veszem ezzel az alap ábrával Blocksignal (térközjelzőhöz hasonlítva) egy nagy vörös, 1 nagy zöld és egy kicsi fehér, hogy Regelzeichnung (RZ) szerint a nagy furatok 240 mm és a kicsi 137 mm átmérővel rendelkeznek. Ha ZELISKO kerül bele akkor a nagyok 210 mm és a kicsi 100 mm. Thalesnél is majdnem ugyan ez van csak ott a kicsi nem 100 hanem 130 mm. Itt ZRailLED esetén maga a fényt adó rész átmerője a mérvadó. Thales termékek esetében pedig a lencse ami elől van, mert ugye a Thales termékei modulárisan cserélhetőek és aki ismeri tudja maga a fényt adó ledek egyformán "kicsik". Ellentétben a Zeliko dolgaival és ha ott valami elromlik 1:1 KUKA
A tényleges attól függ, melyik keresztmetszetben nézed."
Van valami rajz, szabvány ami megszabja, hogy van a jelző (nem tudom magyarul megfogalmazni, nálunk Signalmast ami a földből jön ki és Signalschild amire a fényt adók vannak rögzítve), tehát "Signalschild" mérete mekkora és azon mekkora átmérőben vannak a furatok?
Ez érdekes. Olyan lenne mint a csoki meg mosópor. Azaz nyugati meg keleti piac. Errefele a Siemens saját biztberhez nem ad saját fényadót. Elsődlegesen a Zelisko-val kooperál és ő uralja a piac egy részét.
Mivel a Siemens fényt adó dolgot nem gyárt (ellentétben a konkurencia Thales/GTS), így valakivel kooperál. Pl. ZELISKO
Az általam ismert fényt adó dolgok a biztber által vezérelt nappali és éjszakai áramerősség kapcsolására realizálják az előírt fény karakterisztikai paramétereket.
Szorosan nem ide tartozik, inkább csak érdekesség:
Kelenföld 1-es villamos végállomás. LED-es Percept optika. Elektronikus meghajtással, ami bekapcsolt világítás esetén méri a fényáramot, kikapcsolt esetben, pedig feszültségméréssel a kábelzárlatot ellenőrzi. És alkonykapcsolótól érkező jel alapján éjjel-nappal átkapcsolást végez. Mindekettőhöz beállítható a fényáram értéke.
Vagy ha villog, azaz érvénytelen jelzésképet ad. Alap esetben a biztber jól meg tudja figyelni azaz trafó sekunder része után van egy relé. Azon az elven megy, hogy ha áramot vesz fel
akkor világít. De sajnos van olyan sorozat kapcsolás ahol a relé azt érzékeli és mégsem világít vagy az egyik nappali a másik éjszakaiba, vagy villog, esetleg egy fény nem világít.
Ha a trafó után nem 12/12V egyenletes a feszültség elosztás sekunder oldalon. A Thales SEA a legprofibb ebben mert maga CAN-BUS adat és áramellátás és diagnosztika meg minden egyben.
"Általában alkonykapcsolós, de kézivezéreltet is ismerünk."
Hol és milyen rendszerrel üzemel az alkony kapcsolós?
Akiknek olyan úri huncutságaik vannak mint az éjjel-nappal átkapcsolás. :)
(Ami egyébként jó dolog tud lenni, elég csak megkérdezni bármelyik járművezetőt a Szentendrei HÉV-ről, mennyire jó fényes lámpákat nézegetni sötét környezetben.)
Ajka, Apafa - Császárszállás egy egészen más berendezés. A kérdezett foglaltságérzékelés ott 75 Hz ütemezett - a váltókörzetben is. (Ajka a villamosításig 50 Hz-es volt.)
