A miénk is db rendszer, de a csobogásra még nincs megoldásunk. Oka, hogy a tetőtérben van a db tartály, és az adott helyiségben ahol van, még nincs beépítve/belakva. Már leburkoltam jó vastagon, tettem rá szigetelést stb, de a fém - rézcső, szerelvények stb - viszi azért a hangot elég jól.. Bár a fszt.-en nem jelenik meg a hang, a tetőtérben nem sikerült eltüntetnem. Ha be lesz építve teljesen a tetőtér lehet át kel alakítanom túlnyomásosra, majd meglátjuk mennyire lesz zavaró. Nyilván alapvetően csak nappal csobog. Már keresem az akusztikai megoldásokat és lehet, hogy a fogópárok felett ahol van a db tartály - kb 2 méterrel a napkollektor alatt - le fogok zárni kompletten egy részt és csinálok egy "süketdobozt", az talán lehet problémamegoldás majd idővel. Engem különben nem zavar a hangja, de másokat mondjuk napi 8 órában már lehet igen. Sima legkisebb keringető van rajta különben és van rajta tömegáram vezérlés (figyelem a ki belépőt aszerint megy a tömegáram benne).
Induljunk ki abból elméletileg , hogy szeptember végére 80°C-os lesz a vized . Októbertől - februárig írtad a termelést . Legyen 5 x 200 kWh , azaz 1000 kWh . A föld amibe elásod a tárolót az mi ? Homok , agyag , kavicsos , feketeföld , stb . Veszteséged naponta 24,65 kWh ( 10°C-os föld és 80°C a víz , 10cm XPS ) . Száraz homokos föld esetében legyen durván a fele 12 kWh . Októbertől-februárig 151 nap szorozva 12 kWh-val az 1812 kWh csak a hőveszteség . Akkor hány fokos is lesz a víz még az első vételezés előtt február utolsó napján ?
Vagy tévedek , akkor bocsi !
( Méteres hőszigetelés talán lehetne járható út .)
Szerintem már nyáron el lehet kezdeni felfűteni a felesleggel(kb 1000 kWh/hó),a környező földet is valamennyire felmelegíti,kisebb lesz a hőlépcső télire.Ez a tartály eddig is volt használva klíma célra egy hőszivattyúval együtt,a régi villanykazánom is megvan,csak a szigetelés költség.Ki más próbálhatná ki olcsóbban? Most az elektronikát csinálom,ami elkülöníti a felesles termelést.Ha lesz időm és megcsinálom nyáron,újra jelentkezem.
A vezérlés nem engedi felforrni a tároló vizét , mert 95°C-nál letilt és éjjel 75°C-ra visszahűti a tárolót . A fagyálló pedig ha nyomás alatt van , nem forr meg , mert a síkkollektorban a stagnáció esetében sem megy fel a hőmérséklet annyira , hogy megforrjon .
drainbackre azért gondoltam, mert nyaraló: ha nincs elfogyasztva, akkor ne legyen elforralva a víz. télen meg ne fagyjon el (fagyálló nélkül). emelő vízszint-különbség max 2m lenne. "hangos" csepegésre/drainbacktartályra van gépészszoba.
az ellenfele a direct-PV-bojler. ott pont ezek a problémák nincsenek
A csobogás csupán tervezés és kivitelezés kérdése. Ritka az olyan ház, ahol ne lenne nem lakott, de nem fagyos hely, pl. padlásfeljáró, WC (ahol üldögélni szoktunk és nem azt nézzük, hogy a fejünk fölött a sarokban ott csúfoskodik egy tartály). Le is lehet burkolni, hogy majdnem láthatatlan legyen. Akár a padláson is el lehet helyezni, megfelelő hőszigeteléssel. Ha a tartály nem sokkal a napkollektor alja alá kerül, még erősebb keringető se kell, hiszen a leggyengébbnek is van 6 m emelőmagassága.
Ha síkot nézel , akkor minek kell a drain-back rendszer ? Az a pár liter fagyálló nem vág földhöz és nem kell nagyobb szivattyú meg külön a meleg térben egy gyűjtötartály , ami sokszor csobogással üzemel . :-)
Nekem kb 15 éves a napkolim . 40db vakuumcső, 300liter hmv.
Mostanában kezd jelentkezni az első probléma, a heat pipe-ok kezdenek kilukadni, tervezem az összes heat pipe cseréjét (ez a hiba másnál is megjelenik idővel sajnos). Csőcserém egy darab volt összesen mindjárt az első hónapban, valszeg a felrakásnál mi ronthattuk el és megrepedt. Azt az egy csövet cseréltem, 15 éve egyet sem.
nyugatabbra ugyanaz van, mint nálad: időrendben első volt a napkoli, aztán évekkel később köréépült a PV.
új házaknál már inkább csak PV-t látok.
mostanra a PV (offgrid direkt bojler) már árban is versenyképes lett a napkolival. nem kell elfagyással, mozgó alkatrésszel foglalkozni, de megjelenik az érintésvédelem és nagyhiba esetén a tűz, mint probléma.
nem a gazdaságosság a főirány (nem akkora összeg), hanem a zöldítés, újrafelhasználás és a "nemfizetekezeknek" a hajtóerőm..
újonnan a teljes hálózatos HMKE itt nálam konkrétan a "sosem éri meg" kategória lenne (nincs annyi fogyasztás).
Aki töredékért árulja , az gondolom a vákuumossat árulja , mert csalódott benne .:-(
Sokan megvették a rendszert , csak összerakáskor szakszerűtlenül rakták össze és idővel a csövek levegősödtek és nem működnek . Soknak meg mechanikusan is károsodtak a behelyezésnél , vagy a kivételnél .
Ha síkkollektort vennél , annál is érdemes az épségét leellenőrizni !
Itt is mindkét rendszernek van egymáshoz viszonyítva előnye és hátránya is .
Ha jársz kint " nyugatabbra " , sok gazdaságban látod mindkét rendszert alkalmazva . Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is . Én a rezsicsökkentést tartottam és ma is azt tartom szem előtt . Amíg nem a számtól kellett elvonni a pénzt , addig nem érdekelt , hogy mikorra térül meg a befektetés .
Beletettél eleget ebbe, a tételezzük fel-ért kár, mert így a végeredmény kicsit biceg.
Ami ezen túl gond, hogy nagy hidegben elment nálunk 13 m3 gáz (nem idén, már évek óta nem néztem), az kb. 130 kWh, azaz a 814 kWh (ami ugye csökken is ráfűtés nélkül) nem sok mindenre (napra) elég.
Én inkább azt látom, hogy szezonok közötti energiatárolásra (legalábbis háztartási szinten) nincs jó megoldás. A bekerülési költség sem jön vissza. Gyors keresés alapján (biztos van olcsóbb) 10 cm-es xps 5. 000 Ft/m2. 10 m3-hez kell minimum 34 m2, az rögtön 170 e Ft. Plusz a tartály. Plusz a csövezés. Plusz a szivattyú. Plusz esetleg fagyálló. És akkor még mindig csak feltételezés az 5 fokos hőmérsékletcsökkenés.
