az IEA viszont azt mondja, hogy Közel-Keletre kb 400 milliárd dollárnyi összeget kéne befektetni az elkövetkező 20 évben ha azt akarjuk, hogy a kitermelés lépést tartson az igényekkel.
(imho. ha ez megtörténik, akkor későbbre toljuk ki a Peak Oil-t, de nagyobb lesz a zuhanás)
Idén a nagy olajtársaságok 45 milliárd dollár tiszta nyereséget realizálnak (miután mindent kifizettek - jövendőbeli befektetéseket, adókat és az osztalékokat is beleértve). Nincs már mire költeniük.
GENEVA — The US dollar is likely to be devalued to deal with the booming trade deficit in the United States, raising the prospect of global financial instability, the UN Conference on Trade and Development said yesterday.
Unctad said in its 2004 Trade and Development Report that the weakening of the dollar by up to 20 per cent against major currencies had failed to provide "much of a stimulus" to the US economy. The deficit was forecast to grow further this year, while the impact of expansionary monetary policy in the US will be limited by the inflationary impact of rising oil prices, it said.
"The large trade deficit of the United States is likely at some point to be tackled through exchange rate movements, through a devaluation of the dollar," said Mr Carlos Fortin, Unctad's Deputy Secretary-General.
That would "produce immediately exchange rate instability and generally financial instability", he told journalists, warning of a further knock-on impact on global trade with a potential rise in protectionism.
Mr Fortin predicted that a devaluation would prompt Asian countries to withdraw their capital from the US and to buy assets in other denominations, notably the euro. "There is very serious cause for concern about the sustainability of the situation," he added. — AFP
A rekord Oklahomaban van 31.441 láb TVD (true vertical depth) azaz kb 9,5 km.
mindazonáltal úgy néz ki, hogy az 5 km-nél mélyebb olajkútak ritkaságszámba mennek - mindez nem a technikai megvalósítás nehézségei miatt, hanem egyszerűen azért, mert ilyen mélységben már ritkább az előfordulási valószínűség.
A vietnámi Ultra-deep olaj kutak 17,000 láb mélyek, és nem ezek a legmélyebbek ebből a fajtából.
A világ második legmélyebb fúrása kevesebb mint 4 km mély - ami azt sejteti, hogy ami 10 km mélyen van az ott is marad - legalábbis a tudomány mai állása szerint.
ami kimaradt a hidrogén-tartályból: az üzemanyagnak napi 1%-a elpárolog.
...és ami még felkeltette a figyelmemet, hogy a jövőben az aktív hűtési rendszert akarják optimalizálni???? ez azt jelenti, hogy az 1% elpárolgó üzemanyagon kívül még külön energiát kell fordítani a folyamatos hűtésre???
...és végül de nem utolsó sorban nézzük meg a BMW 745-ös hidrogénautójának az üzemanyagtartályát:
- dupla falú, vákummal elválasztott tartály, állítólag 9,5 kiló -253oC-ra lehűtött cseppfolyós hidrogén fér bele, ami 50 liter benzinnek felel meg ( de a BMW csak 350 km-es hatótávot garantál)
- a tartály térfogata kb 170 liter, üres súlya 145 kg.
- amit még jó lenne tudni: mennyi időbe telik a tankolás? mennyire kényelmes?
Engem nem győzőtt meg. Inkább egy olyan újabb kapaszkodónak tartom, amivel lehet még áltatni egy ideig a nagyérdeműt. Mert ha ott is van az a metán, akkor hogyan győzzük meg, hogy feljöjjön?
természetesen vannak, akik már modernizálták a dolgokat, és olyan elméletek is vannak, hogy nem is metán, hanem hidrogén van ott a mélyben. A jó hír, hogy itt csak 20 km mélyre kell lefúrni:
"In the top 20km of the Earth's crust, the conditions are right to produce a nearly inexhaustible supply of hydrogen," said Prof Freund. Studies by the team of common rock types such as granite and olivine have revealed extraordinarily high levels of trapped hydrogen.
Prof Freund told The Telegraph that his team had "tantalising evidence" that as much as 1,000 litres of hydrogen may be trapped in each cubic metre of rock. Although formidable engineering problems remain to be overcome in abstracting the gas, the sheer volume of the Earth's crust means that such a high concentration would solve the world's energy problems.
"Everyone thinks of gas and oil as the main sources, and it's very difficult to get anyone to take alternatives seriously," said Dr David Elliott, the professor of technology policy at the Open University. "The possibility of vast reserves of hydrogen in the Earth's crust could change that mindset."
The low yield of energy from burning hydrogen compared to petrol, however, means that vast quantities of rock would have to be mined. According to Dr Geoff Dutton, a research manager of the UK Energy Research Unit in Chilton, Oxfordshire, the new findings suggest that the daily energy needs of the UK road vehicle fleet could be supplied by the hydrogen trapped in a cubic mile or so of rock.
"The key factor is whether the energy in the mined hydrogen would ever outweigh the energy required to extract it," he said.
Vajon megéri-e ilyen mélyre fúrni? Visszajön-e a befektetett energia?
Aligha.
A világ legmélyebb fúrása 12,26 km - Szovjetek követték el a Kola félszigeten. 13 év kellett hozzá.
A világ második legmélyebb fúrása kevesebb mint 4 km mély - ami azt sejteti, hogy ami 10 km mélyen van az ott is marad - legalábbis a tudomány mai állása szerint.
amiből kiderül, hogy a koloradoi egyetemen elég jól sikerült modellálni a hiányzó szén titkát - a trópusok kivételével de a pontos mechanizmust ők sem ismerik, ők sem tudják, hogy mikor fordul meg a folyamat.
Itt pedig egy másik olvasnivaló, ahol okos professzorok azon törik a kobakjukat, hogy ha a bioszféra veszi fel a hiányzó szén-mennyiséget, akkor az miért nem látszik, és azt is megtudhatjuk, hogy klíma számítógépes modellálása még gyerekcipőben jár: 20 oC-os hibahatárral dolgoznak.
About 25 percent of carbon dioxide emitted by fossil fuels is sequestered according to the Wofsy’s estimates. "But," said Wofsy, "analyses of forest inventories (which measure forest areas and timber volume) seem to indicate that forests sequester much smaller amounts of carbon. Thus we have a mystery: If our forests are sequestering billions of tons of carbon annually, why can’t we find it? Evidently, we have not been looking in the right places."
...
The results from the different models varied greatly. At most of the sites, the results of the models did not match the actual temperature data. "We’re talking about an error on the order of 20oC, so it’s not small-not by any means" says modeler Paul Valdes from the University of Reading. What could cause such large errors in the climate models? Researchers think the answer lies in the way that climate models simulate the effects of clouds. "It’s a generic problem with all climate models," says Valdes.
"Az az újságíró is, enyhén fogalmazva, "tájékozatlan", aki ezt leírta.
Igenis, ismerjük a mechanizmust."
Szerintem írjál a National Geogrphic-nak, hogy tájékozatlanok az újságírói, és te tudod a megoldást. Korrekt újság, bizonyára megjelenteti a korrekciót, sűrű bocsánatkérések közepette :))
Az az újságíró is, enyhén fogalmazva, "tájékozatlan", aki ezt leírta.
Igenis, ismerjük a mechanizmust. A CO2 nagyrészét a növényzet feldolgozza. Ebbe az óceánok mikroszkópikus algái, moszatjai is beletartoznak. Minél nagyobb a légköri CO2 koncentráció, annál jobban növekednek, tehát egy ideig kompenzálni tudják a változást. Az eltűnő CO2 másik része oldódik a vízben.
A melegedéssel az oldott CO2 kiválik, ami egy ponton esetleg megfordíthatja a folyamatot, de ehhez a 0.... fokos átlagos melegedés még nem elég. Úgyszintén melegedés hatására az elraktározódott szerves anyagok bomlása gyorsulhat, ami a metán és CO2 kibocsátás felgyorsulásával tovább növelheti az üvegházhatást.
A folyamatok tehát ismertek, csupán azt nem lehet előre kalkulálni, vagy megjósolni, hol van az a pont, ahonnan nincs visszaút, és menthetetlenül borul a "bili".
az emberiség évente 8 milliárd tonna szenet ereget a levegőbe: 6,5 milliárd a foszilis tüzelőanyagok égetéséből; 1,5 milliárd pedig az erdőirtásból származik.
A mérések azonban azt mutatják, hogy csak 3,2 milliárd tonna szén marad az atmoszférában -> a nagy kérdés: hová lesz a maradék 4,8 milliárd tonna?
Valószínűleg az óceánok és a bioszféra felveszi a többletet, de nem ismerjük a mechanizmust, és előfordulhat, hogy a most még CO2 elnyelőként működő óceán egyszer csak meggondolja magát, és elkezdi eregetni magából az elraktározott készleteket.
Each year humanity dumps roughly 8 billion metric tons of carbon into the atmosphere, 6.5 billion tons from fossil fuels and 1.5 billion from deforestation. But less than half that total, 3.2 billion tons, remains in the atmosphere to warm the planet. Where is the missing carbon? "It's a really major mystery, if you think about it," says Wofsy, an atmospheric scientist at Harvard University. His research site in the Harvard Forest is apparently not the only place where nature is breathing deep and helping save us from ourselves. Forests, grasslands, and the waters of the oceans must be acting as carbon sinks. They steal back roughly half of the carbon dioxide we emit, slowing its buildup in the atmosphere and delaying the effects on climate.
Who can complain? No one, for now. But the problem is that scientists can't be sure that this blessing will last, or whether, as the globe continues to warm, it might even change to a curse if forests and other ecosystems change from carbon sinks to sources, releasing more carbon into the atmosphere than they absorb. The doubts have sent researchers into forests and rangelands, out to the tundra and to sea, to track down and understand the missing carbon.
Hamarosan elkezdődik a brüsszeli bizottság új tagjainak, köztük Kovács László meghallgatása. Íme az energetikáért felelős magyar biztosnak címzett kérdések. 2004.09.08 17:22 Napi Gazdaság
Az Európai Parlament három hét múlva kezdi meg a brüsszeli bizottság új tagjainak meghallgatását. A különböző bizottságok előtt megjelenő biztosoknak általános, az európai integrációt érintő kérdések mellett saját tárcájuk nagyon is konkrét problémáiról kell beszélniük.
A hatáskörüket érintő fő kérdéseket írásban kapják meg. Az energetikáért felelős magyar biztosnak, Kovács Lászlónak címzett kérdések a NAPI Gazdaság birtokába kerültek, s bár ez csak tervezet, a jövő heti strasbourgi véglegesítésekor különösebb változás, kiegészítés nem várható. Az alábbiakban közöljük a négy konkrét területre vonatkozó kérdéseket:
1. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a világ energiafogyasztása 2030-ig 60 százalékkal növekszik. Mi lesz ennek a környezetre gyakorolt hatása, miként befolyásolja a Föld olaj-, szén- és földgázkészletét? Mi az Ön stratégiája a kibővült Európai Unió energiaellátásának biztosítására? Az Európai Bizottság 2004 májusában elfogadott egy értékelő jelentést a megújuló energiaforrásokról - ennek fényében mit tenne az ilyen energiaforrások növelése érdekében? Mit gondol a szén-dioxid-kibocsátásról szóló kiotói megállapodást érintő nehézségekről? Mi az elképzelése a kibocsátással való kereskedés második szakaszáról? Miként akar ennek érvényt szerezni?
2. Mi az Ön álláspontja a nukleáris biztonsági szabványokról, különös tekintettel az atomerőművekre, a nukleárishulladék-tárolókra, újak építésére, illetve a végleges tárolók létesítésére? Mi a stratégiája az erről szóló törvénykezési folyamat befejezésére? Ön szerint az Európai Bizottság hajlandó mozgósítani mindazon hatalmi eszközeit, amelyekre az Euratom szerződés feljogosítja?
3. Három előkészítő értekezlet után sem sikerült kiválasztani a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az ITER helyszínét. Ön szerint milyen kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön a nemzetközi partnerekkel megállapodni az európai jelölt, Cadarache kiválasztásáról? Milyen javaslatai vannak az ITER projekt megvalósításának további szakaszairól? Hol jelölné ki a mágneses fúzió helyét az EU kutatási programjaiban és az energetikában?
4. Hogyan értékeli a liberalizált energiapiac jelenlegi állását? Mit tenne a harmonizáció érdekében, azért, hogy a tagállamok átültessék nemzeti törvénykezésükbe a vonatkozó jogszabályokat? Mit gondol az energetikai verseny megvalósulásáról? (Beleértve a szolgáltatók piaci dominanciáját, a különféle energiaforrásokat, az Euratom szerződés és a belső piacra vonatkozó szabályok kapcsolatát.)
"A demokrácia különböző országokban különböző dolgokat jelent. Oroszországban a demokrácia arról szól, hogy ki kiabál hangosabban. Usákiában arról, hogy kinek van több pénze."
Még egyszer a túszdráma és az olajvezeték. Ezúttal még több térkép.
A támadók nem holmi kispályások voltak: NATO terepszínű ruhába bújtak, volt gázmaszkjuk, iránytűjük és elsősegély csomagjuk. Rádión kommunikáltak egymással, volt két professzionálisan kiképzett örzőkutyájuk. Úgy ismerték az iskola udvarát és épületeit mint a saját kertjüket. Kulcspoziciókba lesipuskásokat állítottak, és minden egyes bejáratot robbanótöltettel védtek.
The attackers wore NATO-issued camouflage. They carried gas masks, compasses and first-aid kits. They communicated with hand-held radios, and brought along two sentry dogs, as expertly trained as the attackers themselves, the officials said. All suggested detailed planning, including surveillance and possibly rehearsals, the officials said. "They knew the geography of the school grounds like their own backyard," the chief spokesman for Russia's Federal Security Service, Sergei N. Ignatchenko, said in a telephone interview on Saturday. "This allowed them to choose sniper positions and place booby-traps on all possible access routes."
Egy kis visszatekintés:
2000 december 8.
Az Oroszok és az Usákok kemény politikai sakkjátszmát folytatnak a Dél-Kaukázusban az olajvezeték kapcsán.
Dél-Oszéthia formailag Grúziához tartozna, de gyakorlatilag külön országként létezik 1991 óta - azaz a Szovjetunió szétesése óta. A Grúzok az Usákokat kedvelik, az oszétek pedig az Oroszokban találták meg védelmezőjüket. 1992 óta grúz, orosz és oszéth "béke" alakulatok ügyelnek a rendre dél-Oszéthiában.
2004 Május
Választások Dél-Oszéthiában, melyet Grúzia nem ismert el, és növelte csapatainak létszámát a térségben.
A grúzok úgy érzik, hogy itt az idő, dél-Oszéthiát vissza kell szerezni. Az Usákok félnek, nehogy kiújuljanak a harcok, mivel jövőre napi 1 millió hordó olajat szeretnének szállítani a közelben húzódó kőolajvezetéken.
Grúziai "békefenntartók" tűzharcba keveredtek dél-Oszéthiában, meghalt 7 emberük, de sikerült stratégiai poziciókat elfoglalniuk. A béke érdekében azonban visszavonulnak.
The estimated total reserves amount to 115 Gt in China. In 1997 it produced around 1.3 Gt of hard coal (World Coal Institute, December 1998). Between 100 and 200 Mt of high quality coal is consumed by spontaneous combustion every year. This amounts to approximately five to ten times of the Chinese annual export.
China's very rich coal reserves are widely distributed across the country. However, fires are also widespread, stretching across the north of the country in a band that has a total length of 5000 kilometres and a width of 700 kilometres. Some of them have an extent for 20 kilometres. Others reach up to a depth of 100 meters. Some of Chinese coal fires have been dated to the Pleistocene Era.
The main problem affecting the global environment is that coal fires produce vast quantities of carbon dioxide, the main 'greenhouse' gas. At present, Chinese coal fires produce 2-3% of the world's total annual output of CO2 caused by fossil fuels.
Egy konkrét példa egy kisváros volt az USA-ban. A város alatt nem túl mélyen meggyulladt a szénréteg. Elviselhetetlen lett a hőség, és füstölt a talaj. Kb. 1 m-t kelett leásni, és parászlott. Az oltás azért volt kivitelezhetetlen, mert el kellett volna árasztani több km^2-nyi területet. Ahhoz pedig nem volt elég víz.
Ez az eredeti cikk. Itt írnak egy módszert az a tűz fékezésére.
"One suggested method of containing the fires was presented by Gary Colaizzi, of the engineering firm Goodson and Associates, which has developed a heat-resistant grout (a thin mortar used to fill cracks and crevices) known as Thermocell, which is designed to be pumped into the coal fire to cut off the oxygen supply."
Elég durván eregetik a gázt.
"The fire temperature reaches temperatures of 1,700°C deep beneath the ground. But the land above is also heated, and at the firefront reaches 350°C. The intense heat on the surface kills off vegetation, leaving a carpet of white sinter, alum and sulphur deposited on the surface through the condensation of the highly acidic gases."
"A szénkészletek égése egy természetes jelenség, minden pillanatban több ezer szénlelőhely ég a világon. Csak Kína észak-nyugati Xinjiang tartományában 2000 tüzet tartanak nyilván. Indonéziában 1000-ről tudnak."
kérdéseim:
- miért nem oltják el őket?
- vagy miért nem használják energiaforrásként?
- olaj vagy gáz könnyebben meggyulladna. Ezekből is van több ezer, ami most éppen ég? (ha igen, akkor lásd az elöző kérdéseket, ha nem, akkor miért?)
- anno amikor Szaddam felgyújtotta az olajkútakat az elég vastagon eregette a füstöt, ezek a szénkészletek hogyan csinálják?
nyilván valamilyen iszonyu nagy negativ delta Gvel lehetséges ez a reakció is:
C+2H2O->CH4+O2
na most arra lennék kiváncsi hogy extrém körülmények közt nagy nyomás és hőmérséklet mennyire lehet stabil a metánképződés ilyen kiindulóanyagokból.
gondolom a fent említett reakcióval párhuzamosan egy rakás más reakció és véghez menne, az oxigén meg gyorsan lebontaná a CH4-et, de talán van valami technológia arra, hogy a keletkező gázokaz elválasszuk és ily módon metánt gyártsunk pl. nagy hőmérsékletű atomreaktorokban.
Itt egy interview J.F.Kenney-vel aki Gas Resources Corp. vezetője.
Néhány érdekesség:
- az Usák geológusok nem tanulnak az egyetemen fizikát és kémiát!:)
- az amerikai-brit olajtársaságok hihetelenül alacsony rátával találnak olajat. 29 furásból 28 sikertelen (dry hole). Olyan a hatékonyság mintha random fúrkálnának.
- nem akarja meggyőzni az amerikaiakat az igazáról, mert versenyben állank egymással
“Every ten or fifteen years since the late 1800’s, ‘experts’ have predicted that oil reserves would last only ten more years. These experts have predicted nine out of the last zero oil-reserve exhaustions.”
C. Maurice and C. Smithson, Doomsday Mythology: 10,000 Years of Economic Crisis, Hoover Institution Press, Stanford, 1984.
Beidéztem korábban Thomas Goldtól. Az oroszok plágiummal vádolják. T.Gold a 'one-time astronomer' folyékonyan olvas oroszul, sajátjaként adta elő az elméletet a könyvében, és azt jelentősen kiszínezte, hatalmas földalatti metánmezőkkel, és földalatti mikroorganizmusokkal.
Az orosz site alapvető problémája, hogy nem írja le milyen gyorsan keletkezik az abiotikus olaj? Ha nincsenek természetes olajredukáló tényezők, akkor valószínű, hogy nagyon lassú ez a folyamat, és az újratöltődés nem igazán garantált.
Modjuk inkább azt, hogy a szén és vegyületeinek redukálásása hidrogénnel, illetve a víz hidrogénjével standard körülmények között nem megy végbe.
CO + 3H2 = CH4 + H20
Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ha 1 mol CO + 3 mol H2-t összekeversz, akkor az szobahőmérséleten, atmoszférikus nyomáson sohasem fog egymással reakcióba lépni.
Ez, mint minden reakció megfodítható, pusztán a termodinamika szabályainak engedelmeskedik. A fenti reakció iránya a nyomás növelésével pl. a metánlképződés irányába tolódik el. De a hőmérséklet változtatása, illetve az egyes komponensek koncentrációjának változtatása is megváltoztathatja a reakció irányát.
A természetben a metánképződés helyszínén sem standard viszonyok uralkodnak. A legfontosabb momentum a Hidrogén és a metán gáz jellege, amely azt jelenti, hogy ezek a gázok folyamatos áramlásban vannak a képződési helyüktől felfelé. A hidrogén és metánkoncentráció emiatt óriási különbségeket mutathat, amely adott esetben a metánképződést elősegítheti.
Amiről írsz, vagyis a metán asztenoszférában való keletekezéséről, az egy létező folyamat. A metán pl. nagyon gyakori molekula az űrben is, azaz metán abiotikus úton is képződhet. De kérdéséses a metánképződés mértéke. Ugyanis kevéssé ismert az asztenoszféra széntartalma. Kérdés, hogy az általad jelzett folyamat a földtörténet majdnem 5 milliárd éve alatt nem merült-e még ki. Hidrogén ugyanis állandóan termelődik a radioaktív bomlások során, a szén mennyisége viszont állandó a Földön.
Emiatt én inkább azt gondolom, hogy az asztenoszféra hidrogént emittál a felsőbb rétegek felé, és az ott található szén redukálódik metánná, majd később kondenzálódik olajjá.
Visszatérve a jó öreg szénhez. A cikk írója földalatt égő szénkészletek után kutakodott.
"A szénkészletek égése egy természetes jelenség, minden pillanatban több ezer szénlelőhely ég a világon. Csak Kína észak-nyugati Xinjiang tartományában 2000 tüzet tartanak nyilván. Indonéziában 1000-ről tudnak. Ezek közül több évezredek óta ég. Pl. Ausztráliában a Burning Mountain Natural Reserve kb. 5500 éve.
A New Scientists azt írta 2003-ban, hogy ezek a tüzek spontán alakultak ki a földtörténet során. A holland rádió ehhez annyit tett hozzá, hogy Kínában bizonyítékokat találtak arra, hogy ezek a tüzek legalább egy millió éve égnek.
Egyes becslések szerint csak Kínában 200 millió tonna szén füstöl el egy évben, több mint amennyit exportál. Mi köze ennek a 'Peak Oil'-hoz? Az szén ugyanannak a szénhidrogén csalának a tagja, mint a szén és a földgáz. És mint a gáz vagy az olaj fosszilis energiahordozó, csak véges mennyiségben áll rendelkezésünkre. A földtörénet egy bizonyos időszakában képződött (talán, amikor a csillagok állása is kedvező volt). Erre évente több millió tonna elég ebből a ritka, és értékes erőforrásból. Egy nyilvánvaló kérdés juthat eszünkbe: hogy lehetséges az, hogy a természet ilyen mértékben mértékben pusztítja a Föld fosszilis energiakészleit több százezer éve, anélkül, hogy ezek a réges régen keletkezett erőforrások kimerülnének?; és mégis az ember, aki kitermeli, és elégeti a fosszilis üzemanyagot, geológiai értelemben egy szempillantás alatt ki tudta pucolni bolygót?
Nem kérdés, hogy a probléma teljesen abszurd - annyira, hogy az is figyelemre méltó, hogy a 'fosszilis energiahordozók' mítosza ilyen sokáig tartotta magát. Mindazonáltal, ez az egész mítosz csak egy építőköve egy még nagyobb hazugságnak, a 'Peak Oil' mítoszának."
"So ... I was taking care of some important business the other day, and being a multi-tasking kind of guy, I was also idly leafing through a copy of one of Uncle John's Bathroom Readers. Now, Uncle John is not normally one of my primary sources of information, but I happened to stumble across a subject that immediately caught my attention: underground coal fires (I later conducted a Google search on "underground coal fires" to verify the information provided by Uncle John).
I learned that, although underground coal fires are a common phenomenon, most people are completely unaware that they occur. How common are they? At any given time, thousands of coal veins are ablaze around the world. In China's northwestern province of Xinjiang alone, there are currently about 2,000 underground coal fires burning. Indonesia currently hosts as many as 1,000.
Some of these fires have been burning for thousands of years; Burning Mountain Nature Reserve, for example, in New South Wales, Australia, has been aflame for an estimated 5,500 years. Other coal fires are of more recent vintage, often started through the actions of the notoriously destructive human species. But underground coal fires long predate mankind's proclivity for starting them, and many of the fires burning today are due to entirely natural causes.
New Scientist noted, in February 2003, that "coal seam fires have occurred spontaneously far back into geological history." ("Wild Coal Fires are a 'Global Catastrophe'," New Scientist, February 14, 2003) Radio Nederland added that "Geological evidence from China suggests that underground coal fires have been occurring naturally for at least one million years." (Anne Blair Gould "Underground Fires Stoke Global Warming," Radio Nederland, March 10, 2003)
And how much coal, you may be wondering, do these fires consume annually? No one can say with any certainty, but it is estimated that in China alone, some 200 million tons of coal go up in smoke every year. That's a hell of a lot of coal. More coal than China exports, in fact. In other words, the world's leading coal exporter loses more coal to underground fires than it produces for export.
"Very interesting," you say, "but what does any of this have to do with 'Peak Oil'?" Glad you asked. Coal is, you see, a member of the same hydrocarbon family as oil and natural gas, and it is, like gas and oil, claimed to be a 'fossil fuel' created in finite, non-renewable quantities at a specific time in the earth's history (when the stars were, I'm guessing, in the proper alignment). And yet this allegedly precious and limited resource has been burning off at the rate of millions of tons per year, year in and year out, for at least a million years, and probably much longer.
This raises, in my mind at least, one very obvious question: how is it possible that nature has been taking an extremely heavy toll on the globe's 'fossil fuels' for hundreds of thousands of years (at the very least), without depleting the reserves that were supposedly created long, long ago; and yet man, who has been extracting and burning 'fossil fuels' for the mere blink of an eye, geologically speaking, has managed to nearly strip the planet clean?
Is it not perfectly clear that that is a proposition that is absurd on its face -- so much so that it is remarkable that the 'fossil fuel' myth has passed muster for as long as it has? Nevertheless, that entirely illogical myth is the cornerstone on which an even bigger lie - the myth of 'Peak Oil' - is built. Go figure. "
