Az EU azt mondta, hogy ha nincs megegyezes a honap vegeig, akkor a maximalis szamu partnerrel megkezdi a projectet Cadarache-ban
Ez hatalmas elorelepes az eddigi holtponthoz kepest.
Kivancsi vagyok mi allhat a hatterben
a szubatmi vilag izgalmas dolog. az csupan a baj, hogy abban a vilagban maskepp mukodik a ter az ido es a kauzalitas. Lehet kepleteket irni, matematikai modelleket allitani. felfogni ellenben nemigazan tudjuk, megertes nelkul meg hasznosithatatlan az egesz. De ha kicsit feljebb mesz, ott a nanotechnologia, a bionika. a biologiai renszerek sokkalta gazdasagosabban mukodnek anyag es energia szempontjabol mint az altalunk konstrualtak. Ezzel mar lehet valamit kezdeni.
Egy dolgot még tessék észrevenni. Minden amiről itt beszélünk olyan 100-150 éves technológia. Egyszerűen az utóbb 50 év bűne hogy hiányoznak a megfelelő alapkutatások. Ebben pedig nagy felelőssége és szerepe van az EU-nak. Például örömmel hallottam hogy egészen jól halad az EU saját /és a világ legnagobb/ részecskegyorsítójának építése. Ugyanis a az atomi méret alatti világ meigismerése nélkül csak pörgünk a saját farkunk körül...
Egy apróságról ne felejtkezzünk el. Ugyanis Paks fűtőanyaga az Oroszoktól jön és az elhasználtakat oda szállítjuk vissza. Másszóval vajon megnyitható e (megéri e) a mecseki uránbánya?
senki sem allitja, hogy nem lehet elvileg. jelenleg azonban az van, hogy a banyaszati etchnologia es a munkagepek az olajalapu technologian alapulnak, mert jelenleg igy 'tescogazdasagos'. A Gond akkor lesz, ha piaci elven megvarod amig az olaj kelloen megdragul ahhoz, hogy alternativakat keress. Azert lesz ez baj, mert osszpontositas szinten a legtobb olaj a 'harc az olajert' hadmuveletekre fog elmenni legeloszor es amikor mar nem lesz eleg olaj harcolni, arra sem lesz eleg, hogy komplett atomeromuveket epitsel, fedezd az uranbanyaszatot a banyaszott erc szallitasat, kiegett futoelem tarolasat.
Gondolj csak paksra. eleinte a mecseki uranon jart (pont azert van az atomerumu pakson mert kozel volt az uran es a viz /duna/) a mecseki banyak kimerultek azoknak a diezel-elektromos muvelesi modszernek a szempontjabol amit mi gasznaltunk. mi tortent? bezartak. Igy importra szorulunk uranbol ami kozuton/vasuton erkezik.
Egyfolytaban felre vagyok ertve. Amit irtam az arrol szol, hogy 'jelenleg' ahogy most csinaljuk. Nem azt mondtam, hogy nem lehet maskepp. a 'jelenleg'-gel az a baj, hogy a maskepp-hez a jelenlegi technologia megy a kukaba, a masik technologiat ki kell talani, meg kell tervezni, fel kell epiteni. Alkalom adtan belathato, hogy csapdahelyzetunk okan a 'teljesen villamositott' banyaszat grundolasa 0-rol esetleg tobb energiat igenyel, mint kimerinteni az uranforrasokat a jelen technologiaval.
Apropo atomeromu: gondolni kell a biztonsagi rendszer energiaellatas-backupjara is. Ehhez pedig jelenleg a dieselgenerator a megfejtes.
Első amerikai hidrogénkútjának megnyitása kapcsán ismertette terveit az olajtársaság.
Első lépésként a kísérleti hidrogénkutak számát növeli a Shell - ez a folyamat zajlik most, egyelőre csigalassú tempóban -, lépést tartva az autógyártók tesztflottáinak megjelenésével. Ezeknek a kutaknak egy része a nagyközönség előtt is nyitva áll, ilyen például az Izlandon működő, 2003 áprilisában üzembe helyezett hidrogéntöltő állomás, amely egyelőre néhány buszjáratot lát el üzemanyaggal.
A következő lépés az integrált benzin- és hidrogénkutak felépítése: ezeknél a hidrogén hasonló rendszerben lesz kapható, mint manapság az autógáz, azaz a meglevő benzinkutak mellé telepítik a hidrogéntöltő egységeket. Az integrált kutak kisebb hálózatait a következő öt évben foltokban építik ki olyan régiókban, ahol legalább 100 hidrogénhajtású jármű közlekedik rendszeresen.
A terv utolsó lépcsője ezeknek az elszigetelt területeknek az összekötése, majd a fehér foltok kitöltése. A Shell szerint a folyamat nagyjából 2020-ra világméretű hidrogénkút-hálózatot eredményezhet, lehetővé téve hogy a hidrogén lassan átvegye a benzin és a gázolaj szerepét.
A most átadott hidrogénkút, amely Észak-Amerikában a Shell első ilyen létesítménye, Washingtonban működik majd, és egyelőre a GM hattagú tesztflottáját látja el hajtóanyaggal.
micu
Ezért teszi rá a kezét USA minden hozzáférhető olajforrásra, hogy majd minél tovább üzemeltetni tudja hadigépezetét. Amikor már az ő F16-osaiba nem jut kerozin, másnak már régen nem lesz. Az F16-osok feladatainak nagy részét pedig atomtengeralattjáróról indított rakétákkal is el lehet végezni.
Wouldnotsayso
"Emiatt érdemes amúgy egy művelt társadalmat fenntartani, mert bármilyen technológiát saját magad ki tudsz építeni. Ha a saját népedet sötétségben tartod, akkor marad az, amit megvehetsz, illetve eladnak számodra..."
Vagy amit erőszakkal meg tud szerezni.
Most a virtual reality termékek e körben valószínűtlen alkalmazását felejtsük el... Ez sem annyira biztos. Persze borbély aligha fog VR mûkxeni belátható idõn belül (bár ki tudja), de Pl. az erõgépek VR vezérlésének több elõnye is lehet. Pl. a dolgozó a légkondicionált irodában sokkal jobban tud koncentrálni a feladatra mint a 40 fokos melegben. Ráadásul jobban is láthat, mivel a szerkezetre több pontra is fel lehet szerelni kamerákat. Plusz olyan lehetõségek mint Pl. a tervrajz megfelelõ részének, esetleg a közmûhálózat térképének rávetítése a képre... Szóval lennének a dolognak elõnyei de egyrészt ehhez korrektebb realtime viselkedésû háló kellene, másrészt az hogy az elkövetkezendõ 20 évben ne a kötél és a csiga legyen a legfejlettebb erõgép...
Ezekhez a tortenetekhez jelenleg sok-sok olaj kell ;("
Ezt részleteznéd? Mert én speciell egyetlen egy munkafázist sem látok itt, amit ne lehetne elektromos energiával megoldani. Hacsak a bányatulajdonos és erőműtulajdonos munkaértekezletre járása a private jettel... Azaz a dolog önfenntartó tud lenni, legalábbis amíg hasadóanyag van.
Általánosságban az elektromos energia mindenütt jól működik, ahova azt el lehet vezetni. Pont a közlekedés az, ahol ez nehézkes. Főleg a légi közlekedés. Mégiscsak fura lenne, ha a repülő egy több száz/ezer kilométeres kábelt húzna maga után. A másik nagy terület meg az erőgépek alkalmazása vidéken a mezőgazdaságban. Minden egyes búzamezőt bevillamosítani nehézkes, bár járható út...
Az USA-nak nem az olaj fogyása okoz kihívást elsősorban, mert az mindenkit érint, hanem a petrodollár vége. Jelenleg ez finanszírozza a TELJES kutatás-fejlesztést és a hadserget. Ha ez megszűnik, és a kutatás-fejlesztést nem tudják tovább finanszírozni, akkor oda a technológiai fölény. Ha pedig a hadsereget nem, akkor a birodalom esik szét. Nem is szólva, hogy a több ezer milliárdra rúgó tartozásuk, ami jelenleg csak papíron számít egyik pillanatról a másikra materializálódna... Összefoglalva az USA egyre inkább a birodalmi helyzetéből él, illetve azzal él vissza, ez viszont rendkívül instabil helyzet.
Más megközelítésben milyen terméket vagy technológiát veszel ma az USA-ból. Fegyvert, ha van pénzed, szoftvert, ha Microsoft-mániás vagy, filmeket, de mi mást?
A szoftvert és a filmeket pedig csak addig veszed pénzért, amíg a szerzői jogokért fizetsz. Azért meg addig fizetsz és/vagy ismered el, amíg ez érdekedben áll.
Szóval az USA gazdsága fenntarthatatlan módon túl van turbózva, az összeomlás előbb vagy utóbb elkerülhetetlen, és szvsz az oil peak lesz az a kiváltó ok, amely lavinát elindítja... Ennek persze nem kell örülni, mert mi is könnyen alatta maradhatunk, mert hogy is mondjam.... mi sem termelünk semmit sem...
"Masreszt van toke. Vagyis ha ki kell boviteni a vasuthalozatot es hirtelen kell epiteni szaz atomeromuvet akkor lesz mibol."
Ha jól belegondolsz egy vasúthálózat kiépítéséhez meg atomerőművek felépítéséhez nem feltétlenül tőkére, hanem energiára, nyersanyagokra és munkaerőre van szükség. A tőke megléte persze olajozottabbé teszi a fenti tényezők összehangolását, de semmiképpen sem helyettesíti.
"elnézésed kérem, de számomra nem teljesen világos, hogy az atomelrettentés és a "lokális atomkonfliktus" hogyan oldja meg az éhínség, a járványok és a háborúk problematikáját. Kifejtenéd?"
Persze. A lényeg az, hogy pont emiatt az elrettentés miatt nem fog globalizálódni a lokális probléma. Azaz ha egy területen nincs elég kaja, az lokális éhezésekhez vezethet, de a probléma nem lesz háborúkkal tetézve, ami csak ront a dolgon. Az atomhatalmak és védenceik kajáját nem fogják tudni a lokális éhezők erőszakosan elvenni.
"Ezt a Megavasúthálózatot jó lenne elkezdeni építeni már most, amíg még van miből, mert később már sokkal kínkeservesebb lesz. Ugyanakkor Európából Amerikába menni a Bering szoroson keresztül... hát mit mondjak, jó kis kerülő. Bátorkodom javasolni a hajózást. Nagy előnye, hogy az útat nem kell kiépíteni, nem kell karbantartani, sokkal olcsóbb, és időben is kb ugyannyi, hiszen nem kell megkerülni a fél világot (az áruforgalom esetében az idő amúgyis kevésbé fontos szempont)"
A vasúthálózatot fejleszteni kellene, és ez főleg az EU-nak lenne érdeke, mert nem biztos, hogy addig lesz olaja, amíg az USÁnak jut... Kinézed az amcsikból, hogy majd igazságosan osztoznak.
A hajózással az a probléma, hogy nagyon energiaigényes. Talán a gőzhajók (persze modern gőzgépekkel) felvirárgoznak megint a teherszállításban. Egy világ körüli gyorsvasúttal (4-500 km/óra) azonban hamarabb az USA-ban lehetnél (48 -72 óra), mint hajón, márpedig az idő pénz. Hajóval meg egy hét legalább.
"=> Usákia csak a nagyon megbízható országoknak engedélyezi az atomerőművek üzembehelyezését."
Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Az atomtechnológia már nem csúcstechnológia, szinte bárki számára elérhető. Ha hajlandó utánamenni az irodalomban. És ez alatt nem a Koránt értem, mert bár abban sok okos dolog van leírva, az, hogy hogyan építsünk atomerőművet speciell nincsen benne.
Emiatt érdemes amúgy egy művelt társadalmat fenntartani, mert bármilyen technológiát saját magad ki tudsz építeni. Ha a saját népedet sötétségben tartod, akkor marad az, amit megvehetsz, illetve eladnak számodra...
A népesség nagy mértékű hanyatlása a fejlődő országok némelyikében (Afrika, Dél-Amerika) végbe fog menni az oil peak nélkül is. A jelenlegi növekedési ütem ugyanis már segélyekkel sem tartható fenn a végtelenségig. A segélyek apadása persze oil peak függő lesz, de ez csak közvetett hatás, azért nem íram róla.
A távmunkát meg nem érdemes túldimenzionálni. Sokmindent lehet távmunkában csinálni, pl. szoftverteket írni, de sok minden mást nem. Pl. a borbély hog vágja le a hajadat távmunkában. Most a virtual reality termékek e körben valószínűtlen alkalmazását felejtsük el...
Kénytelen vagyok beismerni hogy teljesen hamis információim voltak eddig a zöldekkel kapcsolatban és nem is értem hogyan szimpatizálhattam velük eddig. De ennek vége, köszönöm a látásom megtisztítását, most már tudom merre kell mennem.
Erdőügyben én Magyarországról beszélek és a magyarországi állapotokról, esetleg a fatüzelésre átalakított volt szenes erőművekről. Megújuló energiaforrás, lehet vele jópontokat szerezni az EU előtt, csak ügyesen kell tálalni. Én nem igazán hiszek az energiaerdõkben mint megoldásban. Ezzel együtt szerintem is jó ötlet lenne az erdõtelepítés...
A másik röhej, és ez a lakosság hozzáállását tükrözi: napkelte előtt annyi kis furgon rohangászik a Bükk környéki utakon koppig rakva hasított tüzifával hogy elképesztő. Rendőr persze a környéken nincs. Se számla, se nyom. Ez viszont már nem igazán környezetvédelmi/energetikai hanem rendvédelmi kérdés. Köszönd azoknak a "jogvédõknek" akik bevezették sok más hasonló jó mellett a megélhetési bûnözés fogalmát...
Azt hiszem, az efféle hozzáállást nem sikerült az evolúciónak kiküszöbölni. Ez lesz az olaj vége is. Mint mondtam az olaj picit más kérdés. A fa jelenleg bõségesen elérhetõ, nincs igazán hiány belõle. És bármikor nekiállhatsz erdõt telepíteni, pár évtizeden belül (fafajtától függõen) lesz bõven fád. És ha ma látszana olyan tendencia hogy teszem azt 10 év múlva a fa ára nagyon fel fog mennie akkor ma mindenki lázas faültetésbe kezdene. De ennek nincs túl sok esélye...
Zöldek: ahhoz nem áll mögöttük akkora támogatás, hogy pl. egy kormánydöntés ügyében egy-két multival versenyre kelljenek. Azért akad. A németeknél Pl. egész jó kis pártjuk van. És sokkal erõsebbek lennének ha nem csinálnának folyamatosan hülyeségeket. Lásd Pl. az atomerõmûvekkel kapcsolatos tevékenységük...
Ha figyelnél rájuk, a saját jelentéktelen kis életeden belül is találnál olyan helyzeteket ahol kénytelen vagy igazat adni nekik. Persze. Sok ponton igazuk van, a gond nem ezzel van hanem hogy vagy nem adnak megoldási alternatívát vagy olyat akarnak adni ami a többség számára nem elfogadható. Senki nem akar visszamászni a fára ahogy azt a zöldek akarják (vagy legalábbis kommunikálják). Ezért aztán nem igazán van nekik tömegbázisuk, ugyanakkor egy csomó erõforrást ami a változás irányába hatna lekötnek.
csak meselni kell 300 Ft-os benzinarrol, gazszamlarol, meg villanyszamlarol. Aztan az istenadta eldontheti hogy tuntet az atomeromu ellen es kikohogi a 2x-3x-os villanyszamlat vagy szepen gondolkodik es megfontolja az alpveto gazdasagi erdekeit.
Az Orosz államfő éppen egy hónapja rázta meg a fejét vizszintesen a kinai olajigényre. Magyarul nem akarja elkötelezni magát a tekinteben hogy kinek exportál. Viszont ettől függetlenül bővítik a kinai exportot.
És al gnagyobb baj hiába háborúztunk Irakban, még mindig az Orosz olajtól függünk. Ha ott elzárják a csapot akkor baj lesz....
Az IEA szerint az oroszok 2..3 év múlva érik el az Olajcsúcsot, de Yuri Shafranik (az Orosz Olaj és Gáz Iparosok Egyesületének elnöke) úgy gondolja, hogy 2 év múlva az "exportot automatikusan korlátozzák".
Yuri Shafranik, head of Russia's Oil and Gas Industrialists' Union and a former energy minister, said the International Energy Agency forecasts that Russia will sustain oil production growth for the next two or three years, after which it is likely to decline, the Interfax news agency reported.
"Oil production has almost peaked, and further growth is only possible if price trends are good, so exports will be automatically restricted two years from now," Shafranik was quoted as saying by Interfax.
Erdőügyben én Magyarországról beszélek és a magyarországi állapotokról, esetleg a fatüzelésre átalakított volt szenes erőművekről. Megújuló energiaforrás, lehet vele jópontokat szerezni az EU előtt, csak ügyesen kell tálalni.
A másik röhej, és ez a lakosság hozzáállását tükrözi: napkelte előtt annyi kis furgon rohangászik a Bükk környéki utakon koppig rakva hasított tüzifával hogy elképesztő. Rendőr persze a környéken nincs. Se számla, se nyom.
Ja igen, és ne feledkezzünk meg a süket görögökről, akik azelőtt kopasztották le az összes erdőjüket, hogy felfedezték volna a nem fából készült hajót. Azóta is szépen zöldell mindegyik szigetük ugye? Azt hiszem, az efféle hozzáállást nem sikerült az evolúciónak kiküszöbölni. Ez lesz az olaj vége is.
Zöldek: ahhoz nem áll mögöttük akkora támogatás, hogy pl. egy kormánydöntés ügyében egy-két multival versenyre kelljenek. Meghasonlott milliomosokra, józan(!) és megfontolt(!!) lottónyertesekre, befutott és meggazdagodott(!!!) feltalálókra számíthatnak. No ezekkel nem lehet még Küküllőt sem rekeszteni. Ezért kell a fogyasztókat rádöbbenteniük, hogy a jelenlegi bőség nem fog az idők végezetéig tartani. A média nincs velük, ezért kénytelenek bemenni a tömegbe. Ha figyelnél rájuk, a saját jelentéktelen kis életeden belül is találnál olyan helyzeteket ahol kénytelen vagy igazat adni nekik. Enélkül meg sem fordul az emberek fejében hogy nem kötelező mindenben a tv-ben látottakat majmolni, bevenni a reklámok dumáját, nyomulni ezerrel a semmibe.
Ráérsz, fényezd inkább az agyad, ahhoz nem kell kőolaj. Maximum papír meg könyvtárbérlet vagy net. Rakd tele a tetőd napelemmel meg kollektorral, tárold az energiát és nevess nagyot az áremeléseken. Legfeljebb két terepjárócserét kihagysz és csak háromévente mész nyaralni a bahamákra.
nem személyesen neked szántam, csak húzós volt a nap :-(
persze, hogy hasznalnak, nem ezt mondtam. a rendszernek a manipulativ, szabad mozgast igenylo resze nem megy arammal. Momentan en megcsak suritettlevego hajtasu zuzot lattam, amihez egy bazinagy dizelgep volt az aggregator, de elkepzelheto, hogy vannake setek amikor villanymotorral is lehet zuzni. A osztalyzorendszerek szallitoszalagok rogzitettek, nem igenyelnek lenyegi elmozdulast, igy azokat celszeru villamositani. De megint kerdes az, hogy a cucchoz dieselgenerator temel-e aramot kint, vagy telleg ipari arammal megy es a 20kV-os kozepfesz halozatrol jar-e.
netizen
A kőfejtőkben igenis gyakran használnak villamos gépeket. A zúzó, osztályozószerkezetek, szállítószalagok, de helyenként még a nagy fejtőgépek is árammal működnek. Lenn a bányában pl. nem mindegy, hogy az amúgy is egészségkárosító környezetben még dízeltargoncákat és egyéb gépeket kellene üzemeltetni. De még a külszinen is, amit lehet, árammal hajtanak.
Bomlat (1517)
Ha csak annyit elérnénk, hogy minden napsütötte tetőfelületen napkollektor v. napelem működne (ezzel a természetben még semmit nem borítanánk fel), már hatalmas előrelépés lenne
Kanadában ennél valamivel jobb a helyzet, a "normál" koncentráció itt is 0,1..0,2% körül mozog, de vannak olyan bányák is ahol 2..30% körüli koncentráció található:
A helyi erdõgazdálkodást, különös tekintettel arra ami a trópusi (és persze általában "fejlõdõ") országokban zajlik szvsz nem kellene összemosni a globális energatikával. Pl. Brazíliában nem (csak) azért irtják az erdõt mert kell a fa hanem mert kell a föld a növekvõ népességnek. Ez egy teljesen más jellegû probléma.
Zöldek: Szvsz a legfõbb gond az velük hogy nem igazán gondolják végig amit csinálnak (vagy nagyon is végiggondolják csak mást akarnak mint amit hirdetnek - legalábbis felsõ szinten). Pl. nem az egyes autósokat kellene megpróbálni buszra ültetni mindenféle autómentes nap és hasonló gyerekes megmozdulásokkal hanem az egyes kormányokra kellene nyomást gyakorolniuk hogy nyomjanak pénzt az alternatívák kutatásába / bevezetésébe. Pl. nem igazán hallottam még zöld szervezetet a Peak Oil-lel kapcsolatban kiabálni - pedig az üvegházhatás mellett ez is egy komoly érv lenne az olaj alapú gazdaság helyett valami másra átállni.
Másrészt szvsz vissza kellene venni az atomellenességükbõl: pillanatnyilag az atom az egyetlen olyan energiaforrás aminek a szennyezése aránylag kézbentartható. A CO2-t sokkal nehezebb kivonni a légkörbõl (legalábbis egy bizonyos szint fölött) mint a radioaktív hulladékot biztonságos helyen elásni. Egy darabig a növények segíthetnek de én könnyen el tudok képzelni egy olyat hogy a föld egyszer csak elkezd a Marsra hasonlítani klimatikus szempontból... Jelenleg valahová (valószínûleg a tengerbe) eltûnik egy rakás CO2 de pillanatnyilag tudtommal senki nem tudja hogy hová. Ez pedig akkor válhat kínossá ha esetleg hirtelen megfordul a folyamat... De ez ellen már szvsz késõ tenni: a dologok mai állása szerint szvsz az olajat addig fogjuk használni amíg tart - azaz ha zöldek változtatnának is a stratégiájukon és kellõ nyomást fejtenének ki a kormányaikra akkor sem változnának a dolgok elég gyorsan. De talán meg lehetne akadályozni pár milliárd elmber pusztulását...
Pedig nagyon is így zajlik. Az erdőket is addig tarolják amíg van fa. Azután mire rájönnek hogy telepíteni is kéne, a vékony termőréteget már rég földcsuszamlássá változtatta az eső. Az olajjal is az lesz, hogy az utolsó termelő kutak birtoklásáért folyó "verekedésben" fogják felhasználni az utolsó benzintartályok tartalmát. Hát ilyesmiben elég marhaság részt venni nemigaz?
Másik: Mi lenne a helyes feladatuk a zöldeknek szerinted?
[i] nehézvízet meg forralásal elő lehet állítani....[/i] persze - te szerencsetlen, forralassal. fogom a teaskannat, feldobom a rezsora es mar kesz is a nehezviz. Jezusom hogy te milyen egyszeru egy emberke lehecc. Gondolkodj mar kispajtas, WWII alatt az angolok es az usakok mert szerveztek terroristakommandokat a nemet nehezvizkeszletek felszamolasara? nehezvizet forralassal - jezusom. Tudod te egyaltalan, hogy mi az a nehezviz?
"Na,a paksiaknak évente 40 tonna dústott uránra van szükségük.
Monduk ehez kell 1000 tonna urán."
pontosabban:
a természetben előforduló urán 0,7%-ban tartalmaz U238-ast. Az erőművekben kb 3..4%-ra feldúsított Uránt használnak => mintegy 250 tonna nyers Urán elegendő évente - amint ez az alábbi linkből is kiderül:
2004-ben Magyarország 271 tonna Urániumot használt el.
Ha ugyanennyi villamos energiát szénnel állítottunk volna elő, akkor legalább 10.000 de inkább 100.000-szer több szenet kellet volna kibányászni és az erőműbe elszállítani.
Csak tudnám, hogy miért nem fekszenek az ződek egy szenet szállító vonat elé?
a bányászat nem energiaigényes. mara mar sajnos az. a konnyen olcson, emberi erovel muvelheto banyak joresze kimerult.
a szenbamyaszasrol: gondolj a magyar eocen project-re. Azert allitottak le, mert tul koltseges volt, magyaran tul sok penz, neregia szuksegeltetett a kitermelesre.
A fo problema a kovetkezo:
ma olajat hasznalsz szinte mindenhol es hatradolsz, hogy majd akkor tersz at masra, ha nagyon megdragult az olaj. Az a gond, hogy ekozben az egesz civilizaciod raepult az olajra. a szenalapu energiatermeles/szallitas/petrolkemiai technologiak a 60 evvel ezelotti szinvonalon megalltak, termekei a jelenlegi technologiai szinvonal szempontjabol nem kielegitoek, raadasul ez a termelesi bazis javareszt megsemmisult es azt kell, hogy mondjam a benne levo know-how is. nullarol kell ujragrundolni a jelenlegi technologiai szintednek megfeleloen. Ez akar 10 eves R&D-t is jelenthet, de te pont most vagy gondban, neked pont most kell a replacement. 10 ev mulva mar annyi energiad sem lesz, hogy erdemben belefogj az epitkezesbe.
Ha lattal magyarorszagon mukodni kulszini lignitfejto exkavatort akkor te sem gondotad volna komolyan, hogy szepen poznan odaviszed az aramot :D Plauzibilisebb, hogy belerax egy 500kW-os atomreaktort, hidd el :D
Az egyebkent, hogy a kotorokben ritkan hasznalnak villamos gepeket az nem ok nelkuli.
Egyébként meg az exkavátorokat lehet fémoszlopokra rakott,porcelán szigetelős,alumíniumkábelen vitt árammal ellátni....A kőtöröket is elő lehet vasérc+szén+áram segítségével állítani.
a bányászatnál+centirfugálásnál+reaktoroknál csupa olyan technológiárol beszélünk,amit az elmult évsyázadokban olaj nélkül is tudtak használni.
Na,a paksiaknak évente 40 tonna dústott uránra van szükségük.
Monduk ehez kell 1000 tonna urán.Persze ha szaporítóreaktort használunk,ennél kevesebb is elég(konkrétan 40 tonna),vagy ha nehézvizes raktort használunk(a nehézvízet meg forralásal elő lehet állítani....).Mivel a nehézvizes reaktorok mennek természetes,dusítatlan uránnal is.
Ha monjuk az uránérc 0.5%-ék uránt tartalmaz,akkor kell cca.20 000 tonna követ kibányászni.
Ez napi 54 tonna kőmennyiség kitermelését jelenti paks számára.
Én attól tartok, hogy átállás mindig az _után_ fog történni, amikor az addig elérhető forrás kiapad. Alig hiszem. A folyamatok nem így zajlanak. Ez azért nagyjából piaci módon mûködõ rendszer (azért nagyjából mert vannak más árszabályozó mechanizmusok is, Pl. OPEC). De a dolog lényege hogy amíg van olcsón kitermelhetõ olaj addig az olcsó. Ahogy egyre nehezebb/veszélyesebb kibányászni (és ebbõl a szempontból a terroristák még hasznosak is) úgy az ára is fokozoatosan emelkedni fog. A mostani áremelkedések szvsz már ennek a hullámnak az elõszele, ez már sokat csökkenni szvsz nemigen fog, inkább további emelkedések várhatók.
Minden elismerésem az önmagukat zöldnek nevező csoportoknak. Tényleg látványos és hasznos tevékenységet végeznek. Nem. A zöldekkel szvsz pont az a baj hogy lekötik a jövõért aggódó tömegeket és az erõforrásaikat buta de látványos akciókra pazarolják. Szvsz õk a kenyeret és cirkuszt a népnek szlogen cirkuszra vonatkozó része, legalábbis ezen a területen.
Egész biztos vagyok benne hogy a spájzban van már néhány megoldás a problémára. Nem csak mi vagyunk itt ilyen okosak, szvsz az usákok kormánya, de akár az EU és a japánok, kínaiak is intenzívan foglalkoznak a témával, még ha ezt nem is feltétlenül áll érdekükben bejelenteni.
- banyaszni kell az urant Ez mehet Pl. biodízellel.
- dusitani kell az urant Ezt õszintén szólva nem tudom hogy csinálják. De ha csak energia kell hozzá azt adja maga az erõmû.
- szallitani kell az urant Pl. vasúton, villanymozdony rulez.
Az atomerõmû energiamérlege globálisan egész biztos hogy jócskán pozitív, ellenkezõ esetben senki nem csinálná, inkább az urán bányászatához, dúsításához, szállításához szükséges olajat égetnék el egy hagyományos hõerõmûben. Sokkal kisebb macera, megspórolnak egy rakás péznt és ráadásul a sötétzöldekkel sem kell bajlódni.
Hosszu tavon az emberi populacio szamara a canga lesz az egyetlen elerheto es megfizetheto kozlekedesi eszkoz. Ezt erõsen kétlem. Ha nagyon nem lesz üzemanyag akkor az utakat sem lehet fenntartani, márpedig terepen a bicikli finoman szólva nem a legjobb közlekedési eszköz. Ha viszont lesznek utak akkor a ló marad a legrosszabb közlekedési alternatíva. Viszonylag lassú és eléggé korlátozott a hatótávolsága, ennél még a napelemes elektromos roller is jobb.
De az igazság szerint én nem a jármûvek miatt aggódnék, az egész biztos hogy megoldódik. A traktor és a kombájn hajtása sokkal érdekesebb kérdés.
Olomaksi toltesehez sok energia kell. Ha az olomaksibol valo hajtas energiamerlege lenyegesen jobb lenne a benzinenek mar reg ezt hasznalnank. Az ólomaksinak alapvetõen nem az energiamérlegével van a baj hanem a tömegével. Azaz ha egy hagyományos, nehéz karosszériás jármûvet akarsz hajtani vele a hagyományos 100-130 Km/óra sebességgel és jó menetdinamikával akkor ahhoz jókora aksi kell aminek a feltöltése sokáig tart, a cseréje pedig elég macerás mûvelet. Ráadásul felesleges ilyen hülyeségekkel tölteni az idõt amikor ott az olcsó benzin...
Az uzemanyagcellaban ugye hidrogen van. Nem feltétlenül. Pl. hallottam már metanol alapúról is. Amúgy 500 millió jármû plusz az ólomaksi már nem is annyira kevés.
Én attól tartok, hogy átállás mindig az _után_ fog történni, amikor az addig elérhető forrás kiapad. Ebből minimum verekedés lesz. Aztán már csak hit kérdése hogy lesz-e még lehetőség újabb átállásra.
Az atomenergiának rövidtávon - sajnos - én nem látok alternatíváját. lehet hogy van, de nem látom. Egyszerűen nincs kényszer, sőt ellenérdekeltség van a fejlesztések mindennapi életbe való bevezetésének menedzselésére. Az atomnak erre nincs szüksége, megépül egy erőmű valahol és termel. 100 km-es körzetben pampognak emberek de kit érdekel. Költözzön el ha annyira zavarja. Vagy elköltöztetik. Vagy oda teszik ahol nincs 100 km-en belül lakosság. És persze hogy nem lesz kiegészítve napenergiahasznosító részleggel, mert miért is lenne? Azok költségei a klasszikus gazdaságossági összehasonlításokban nem védhetőek. Főleg ha senki nem kérdez rá a nem számszerűsíthető, nem jósolható járulékos költségekre és veszélyekre. Lásd Kínát. Energia kell, építenek atomerőműveket és zárnak el szurdokokat vízerőművek számára. Nincs kecmec. És hogyan is lehetne költségtényezővé változtatni a rettegést a gátszakadástól vagy a terroreseménytől?
Minden elismerésem az önmagukat zöldnek nevező csoportoknak. Tényleg látványos és hasznos tevékenységet végeznek. De sajnos a média csak az anarchizmusukat adja tovább. Ez a dolga, hír és látvány keresése értelmezés nélkül. Ráadásul zömmel a kezdő és lelkes de nem elég súlyú riportereket küldik tényfeltárni. A néző meg nézi és minél több ilyet lát annál jobban hozzászokik. Előbb utóbb senki sem fog odafigyelni egy Greenpeace akcióra. Főleg ha be sem kerülhet az adásba.
Pedig a zöldeknek a _rettegést a jövőért_ érzését kellene továbbadni!
Itt van a felelőssége a médiának. Tegyék magukévá a félelmet és juttassák megszólalási lehetőséghez a megfelelően felkészült gondolkodó félőket. És ne azt sujkolják hogy a zöldek atomellenesek, mert ez nem igaz! Normális zöld belátja, hogy ha más nincs, csak atomerőmű, akkor az kell, mert különben nem fog menni sem a net, se a hűtőszekrény se a metró se a mobil se a bicikligyár. A zöld nem az atomerőmű ellen kiabál, hanem a felelőtlen atomhulladék-kezelés ellen. Meg a környezet erőforrásainak elherdálása ellen pl.
No itt kellene beleszólni a médiának, mert itt kell és itt lehet lépni. Amíg ez nincs megoldva talán érthető a radikális zöld atomellenessége, márminhogy le az erőművel is. Majd ha megoldod építhetsz. Sok helyen ez már működik, ezért nem építenek. De nem sokáig lesz ez így.
Aztán persze nem árt ha az ilyen riportokat sugárzó TV-csatorna/újság/rádió energiaellátó rendszere független a helyi közszolgáltatótól ;-) Önmaga meg a költségvetési forrásoktól.
A bicikli max. a helyi közlekedésben lehet alternatíva de az is max. azokban az országokban ahol az idõjárás ezt lehetõvé teszi. Hosszu tavon az emberi populacio szamara a canga lesz az egyetlen elerheto es megfizetheto kozlekedesi eszkoz. A tehetosebbjenek lova lesz.
Az elektromos autó szvsz megoldható, bár nem a jelenlegi megoldásban: jóval könnyebb karosszéria és jóval alacsonyabb sebesség. Úgy 40 km/óra végsebességgel és ~100 km-es hatósugárral egy könnyû szerkezetes járgány elmegy akár ólomakkuval is. Utána pedig tankolás helyett aksit kell cserélni amit a kútnál feltöltenek. De biztos vagyok benne hogy ha ilyen helyzet áll elõ akkor az akkumlátorok fejlesztése is nagy lendületet kap. Sõt, szvsz addigra az üzemanyagcella is elérhetõvé válik... Olomaksi toltesehez sok energia kell. Ha az olomaksibol valo hajtas energiamerlege lenyegesen jobb lenne a benzinenek mar reg ezt hasznalnank. Az uzemanyagcellaban ugye hidrogen van. Naponta kb 1.7%-a parolog el. Az uzemenyagcellahoz platina szuksegeltetik. Becslesek szerint a vilag teljes rendelkezesre allo platinakeszletebol kb 700millio uzemanyagcellat lehet legyartani. Rendszeres uzemben igy ezzel a hajtassal kb 500 millio jarmu letezhet osszesen vilagszerte.
Az usákoknak ettõl nem igazából kell tartani, szvsz megvan a módjuk hogy ellenõrizzék az országba kerülõ vagy ott ott keletkezett nukleáris hulladékot. Sokkal inkább mint Pl. nekünk itt európában. Ráadásul közelebbi célpont vagyunk, így a piszkos bombáktól szvsz inkább az európai városoknak kell tertaniuk. a depleted uranium bombakkal az usakok ott vegeznek nepessegirtast elsosorban ahol letfontossagu eroforras van - lasd Iraq. Europa irrevelans. Ha nem lesz olaja, geologiai okonal fogva (ocean) nem kepes artani az usakoknak.
ettol fuggetlenul senki nem azert vesz GE-t mert az atomfegyvert gyart en ilyet nem allitottam. Az allitas csupan annyi, hogy a GE gyart atomefgyvereket, benne van a portfoliojaban. Sot a legnagyobb ilyen gyarto. Mivel te ritkan vasarolsz atomfegyvereket ezzel a tennyel kevsebe talalkozol. De attol a ceg termek-portfoliojaban meg ottvan az a kerdeses termek.
Egyreszt az amerikai gazdasag lenyegesen rugalmasabb mint peldaul az europaiak. Vannak mutatok - pl mennyire hajlamosak es kepesek az emberek lakhelyet valtoztatni, hogy a munkalehetoseg utan menjenek - amikben 20-szor(!) rugalmasabb mint pl Europa. A munkaero szabad mozgasa az energian, olajon mulik. Ha ez fogytan van, akkor jo kozelitessel marad a kerekpar es egy darabig a gozmozdony. Az USA-ban leeipiettek a vasuthalozatot elegge durvan az utobbi 20-30 evben.
Masreszt van toke. Vagyis ha ki kell boviteni a vasuthalozatot es hirtelen kell epiteni szaz atomeromuvet akkor lesz mibol. a petrodollar erteket az olaj hadja, ha fogytan az olaj, a dollar elertektelenedik. Az atomeromu epitesehez, az uran dusitasahoz olaj hajtotta gepekre van szukseged. Ha fogytan az olaj egyre problematikusabb az atomeromuvek reszegysegeinek a legyartasa, az uran banyaszata, dusitasa es mindezek szallitasa.
Ezen kivul amerika kutatasi es katonai potencialja is lenyegesen magasabb a vilag tobbsegenel. Vagyis ha technikai megoldast kell valamire keresni nagyobb esellyel talaljak meg - es aztan vagy megosztjak a vilag tobbi reszevel vagy nem. A katonai potencial lehetove teszi a fogyoban levo nyersanyagok fokozottabb ellenorzeset ami simabb atallast biztosithat. Ez az 'etkezo filozofusok' problemaja. Hiaba vagy okos, ha kozben ehenhalsz. A katonai potenciarol: Egy szuperhatalom amely 1945-ben vilagmeretben tobbfronton nyert haborukat, 1991-ben mar nyodvenyelosen gyozott le egy alacsonyfejlettsegu allitolag toredek katonai potenciaval rendelkezo orszagot. Jelenleg, a II. felvonas utan keptelen megbirkozni es urra lenni a gerillahaborukon, a jo gyarmatosito hatalomtol elvart kozrendet amit mexoktun ugy 1600-1900 relacioban keptelen fenntartani.
Ugyanakkor Europaban es plane magyarorszagon:
- olajfugges van, szinte ugyanannyira mint amerikaban (valamivel jobb a tomegkozlekedes)
- toke kevesbe van, magyarorszagon pedig vegkepp nincs
- gazdasag rugalmatlanabb
- erdekervenyesitesi lehetoseg (katonai potencial) vegkepp nincs ugyanakkor a civilzacio olajfuggese alacsonyabb, ill. europa metanulta az olajat gazdasagosabban felhasznalni. Gondolj bele: az atlageuropai 2l-es autok mennyivel nagyobb mozgasteret tudnak biztositani mint az atlagamerikai 4l-esek, ha a peak oil hatas kronikussa valik.
Ha a haborukat energia hijan marcsak kovekkel es botokkal lehet megvivni, akkor Kina legyozi az USA-t, csont nelkul.
Nem ez a kérdés. Az hogy léteznek nagyjából biztosan tudjuk. Az a kérdés hogy a rendelkezésre álló idõ alatt át tudunk-e állni rájuk, és hogy mikor melyikre. Pl. a napenergia valószínûleg a jelenlegi energiafelhasználásunk tízezerszeresét is biztosítani tudná ha az ûrbe tudnánk erõmûveket telepíteni, de ez ma valószínûleg utópia. Viszont atomerõmûvet ma is tudunk épiteni és ez valószínûleg pár évtizedre megint megoldja a problémákat, pláne ha más energiaforrásokkal, Pl. naperõmûvekkel is kiegészítjük. Ez ügyben amúgy szvsz a legnagyobb problémát a zöldek okozzák az atomellenességükkel, és szvsz ez a tendencia kb addig el is fog tartani amíg el nem kezd fogyni az olaj és a zöldeknek is be kell látniuk hogy a villany nem a konnektorból jön...
Hasonló véleményen vagyok. Ha új energiaforrások kiaknázásával (ugye pont ez a bökkenö!!) le tudunk szokni az olajról, gázról, az nagyon nagyot lökne a gazdaságon. Kérdés, hogy léteznek-e, rendelkezésre állnak-e majd ezek az energiaforrások?
Szsvsz ma is sokkal több dolog van amit távmunkában lehetne csinálni mint amit valójában kihasználnak ebbõl. Pl. egy programozó az ideje 90%-át egy kis ketrecben tölti akkor is ha cégnél dolgozik és akkor is ha odahaza. Ezzel együtt egy teljes válság nem tenne jót a távmunkának mivel az ehhez szükséges infrastruktúra fenntartása is energiát igényel. De mint mondtam én nem igazán hiszek egy ilyen totális válságban ahol máról holnapra szûnik meg az energiaellátás. Ez szvsz szép lassan fog megtörténni, folyamatosan úgy 20-30 év alatt, ez alatt pedig az ipar szép csöndben át fog állni más energiahordozókra. Ez egyrészt munkahelyek megszûnésével is jár (Pl. nagyjából teljes olajipar) másrészt sok új munkahely megjelenésével (az új energiaforrások kihasználásához szükséges infrastruktúra). És mivel szvsz ez utóbbi lesz a jelentõsebb ez jókora fellendülést is jelenthet. Azaz lehet hogy a Peak Oil nem hogy hanyatláshoz hanem egyenesen fejlõdéshez fog vezetni.
"Ha ehhez hozzateszed, hogy a halozatot (=tavmunka) azert csak el lehet hajtani atomenergiaval, meg napenergiaQval a haziko tetejerol"
A felvázolt "Szép új világ" a távmunkában is változásokat hoz. Az így végezhető munka nagy többsége racionális szemmel értelmetlen (reklámtevékenység, emailszórás, statisztika, stb.)
Tõzsdelufi tud kipukkanni, de ez általában csak rövid (1-2 év) távú folyamat. Hosszabb távon az áremelkedés szvsz viszonylag egyenletes lesz (de tény hogy lehetnek ugrások amik voltaképp hasznosak is, mivel ösztönzik a váltást mivel megmutatják az embereknek /és rajtuk keresztül a politikusoknak/ hogy gond van a kréta körül).
>>Masreszt itt inkabb egy folyamatrol van(lesz) szo es nem egyik naprol a masikra beallo hirtelen valtozasrol. Ekozben pedig a mobilizalhato toke nagy elony.<<
Szerintem jó pár példát láttunk már arra, hogy az összeomlás egy nagyon rövid időszakhoz is kötődhet. (pl. Black Tuesday, 1929 október 29.)
Megint az egyik korábbi kérdésemre térek vissza, egy kicsit másképp:
Hol van az a pont, ahol a változás elég messzire megy ahhoz, hogy azt a bizonyos tőkét mobilizálják erre a célra, de még nem megy olyan messze, hogy már ne legyen mit mobilizálni? Ha ilyen optimális szint egyáltalán létezik, akkor fenntartható-e addig, hogy a mobilizált tőke elégséges eredményt produkáljon?
Azt elhiszem, hogy lesz majd vándorlás délre. Persze ez a gazdaság szempontjából legalább annyi kárral fog járni, mint haszonnal.
Az elektromos autó úri huncutság, sok benne a ritka fém. A bickili az jól hangzik. Külösen akkor ha figyelembe vesszük, hogy eltűnik az útakról a sok autó :))
A bicikli max. a helyi közlekedésben lehet alternatíva de az is max. azokban az országokban ahol az idõjárás ezt lehetõvé teszi. Az elektromos autó szvsz megoldható, bár nem a jelenlegi megoldásban: jóval könnyebb karosszéria és jóval alacsonyabb sebesség. Úgy 40 km/óra végsebességgel és ~100 km-es hatósugárral egy könnyû szerkezetes járgány elmegy akár ólomakkuval is. Utána pedig tankolás helyett aksit kell cserélni amit a kútnál feltöltenek. De biztos vagyok benne hogy ha ilyen helyzet áll elõ akkor az akkumlátorok fejlesztése is nagy lendületet kap. Sõt, szvsz addigra az üzemanyagcella is elérhetõvé válik...
Az atomenergia elviekben reális alternatíva lehetne, csak az a nagy baj vele, hogy ha Usákia azt az útat választja, hogy még genyább legyen (márpedig jelenleg ez a tendencia) akkor nagyon sokan lesznek, akik szeretnének revansot venni rajtuk.
Azért a szélsõséges iszlámisták elõszeretettel irtanak ki mindenkit aki nem az õ vallásukat követi, függetlenül a genyaságtól. Nem mintha az USA nem szolgált volna rá némi visszavágóra, de a gond az ezekkel a visszavágókkal hogy általában nem feltétlenül azoknak árt akik felelõsek a dologért. Azaz akik elrendelik a hadsereg bevetését a civilek ellen azok ugyanúgy üldögélnek majd a légkondicionált márványpalotáikban mint akik az öngyilkos merénylõket küldik a "nagy sátán" ellen.
Az atomenergia elterjedésével pedig ez túl könnyű lenne - nem kell atombombát építeni, elég megszerezi a nukleáris hulladékokat, és egy "piszkos bombát" összeeszkabálni. Jó időre le lehetne bénítani teljesen egy várost egy ilyennel.
Az usákoknak ettõl nem igazából kell tartani, szvsz megvan a módjuk hogy ellenõrizzék az országba kerülõ vagy ott ott keletkezett nukleáris hulladékot. Sokkal inkább mint Pl. nekünk itt európában. Ráadásul közelebbi célpont vagyunk, így a piszkos bombáktól szvsz inkább az európai városoknak kell tertaniuk.
Usákia csak a nagyon megbízható országoknak engedélyezi az atomerőművek üzembehelyezését.
Pont elég atomerõmû van ma is megbízhatatlan kezekben. Ez szvsz ebbõl a szempontból nem igazán számít: ha ma valaki nagyon szerezni akar kiégett fûtõcellát meg tudja oldani a dolgot...
ettol fuggetlenul senki nem azert vesz GE-t mert az atomfegyvert gyart, hanem mert az utobbi 10-20 evben stabilan novelte arbevetelet es az arfolyama szarnyalt, es mindez nem fegyvergyartasbol, hiszen a fegyverkiadasok az adott perioudusban vilagszerte csokkentek. az egy masik dolog, hogy a GE a legsikeresebb globalista konszern, ezert voros poszto a szelsobal szemeben.
mellesleg a GE-nek tobb millio, ha nem tobb tizmillio tulajdonosa van. marha nepszeru reszveny.
pl a Northrop-Grunman vagy a Lockheed Martin Marietta az mar hadiipar azt nem vitatom, de a GE, na ne mar.
>>Egyreszt az amerikai gazdasag lenyegesen rugalmasabb mint peldaul az europaiak. Vannak mutatok - pl mennyire hajlamosak es kepesek az emberek lakhelyet valtoztatni, hogy a munkalehetoseg utan menjenek - amikben 20-szor(!) rugalmasabb mint pl Europa.<<
Csak spekulálok, de: gondolom azért is van ekkora mobilitási potenciál, mert a lakáspiac lehetővé teszi. Egy komoly gazdasági válság viszont ezt tönkre teheti... Arról nem is beszélve, hogy a várható válság nem egy-két államra fog korlátozódni. Felesleges lesz elköltözni, ha máshol sem lesz állás.
>>Masreszt van toke. Vagyis ha ki kell boviteni a vasuthalozatot es hirtelen kell epiteni szaz atomeromuvet akkor lesz mibol.<<
Mennyi ebből az a tőke, ami egy gazdasági válság közepett még mobilizálható és nem párolog el a tőzsde összeomlásával? Meg ugye az építkezéshez idő is kell.
"3. A kérdés az, hogy ez a megarecesszió éhínségekhez, epidémiákhoz, háborúkhoz vezet-e vitatható. A világ energiaforrásainak újrafelosztására utaló tendenciák napjainkban is jól követhetőek (pl. Irak), ennek ellenére szvsz nem lefutott dolog az, hogy az emberiség hogy fog az oil peak jelentette kihívásokra válaszolni. Ugyanis az atomelrettentés ebben az időszakban fogja másodvirágzását élni. Lokális atomkonfliktusok is elképzelhetőek lesznek a jövőben, de ennek ellenére nem osztom a szerző pesszimista álláspontját."
(kiemelés tőlem)
elnézésed kérem, de számomra nem teljesen világos, hogy az atomelrettentés és a "lokális atomkonfliktus" hogyan oldja meg az éhínség, a járványok és a háborúk problematikáját. Kifejtenéd?
"A tömegközlekedés felfut, újra eljön a vasút, villamosok korszaka. Kiépül egy a világot keresztülszelő gyorsvasúthálózat, amin pl. majd Európából Amerikába el lehet jutni (a Bering szoroson keresztül), és az áruk nagy része is erre a szállítási formára terelődik."
Ezt a Megavasúthálózatot jó lenne elkezdeni építeni már most, amíg még van miből, mert később már sokkal kínkeservesebb lesz. Ugyanakkor Európából Amerikába menni a Bering szoroson keresztül... hát mit mondjak, jó kis kerülő. Bátorkodom javasolni a hajózást. Nagy előnye, hogy az útat nem kell kiépíteni, nem kell karbantartani, sokkal olcsóbb, és időben is kb ugyannyi, hiszen nem kell megkerülni a fél világot (az áruforgalom esetében az idő amúgyis kevésbé fontos szempont)
"A másik nagy vesztes az autóipar lesz, az robbanó motoros autók helyét nagyrészt átveszi a tömegközlekedés, a gazdagabbak elektromos autókon fognak futkározni (helyi viszonylatokban), a szegényebbek pedig biciklin vagy elektromos robogón."
A benzint első körben gázzal a legegyszerűbb helyettesíteni, de aztán ez is elfogy. Az elektromos autó úri huncutság, sok benne a ritka fém. A bickili az jól hangzik. Külösen akkor ha figyelembe vesszük, hogy eltűnik az útakról a sok autó :))
"A legnagyobb nyertes a nukleáris iparág lesz, ugyanis az alternatív energiák sztem nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A kutatás fog folytatódni, de valószínűleg majd csak a nukleáris peak idején ( több száz év múlva) lesz belőlük valami. Az energia kicsit drágább lesz, de megfizethető marad. Az egy főre jutó energiafogyasztás csökkenni fog.
Azaz szvsz a jövőnk messze nem olyan negatív és reménytelen, mint amilyennek a szerző látja. Persze az amcsik jóval nagyobbat fognak esni, mert magasabban is vannak, és sokkal jobban függnek az olajtól (mint energiaforrástól és a petrodolláron keresztül.)"
A szerző elsősorban Usák szemszöből írja le a Peak Oil bekövetkeztét, így pesszimitása érthető.
Usákia választhat: az életszínvonal és a jólét drasztikusan csökken odahaza, vagy pedig még a mostaninál is sokkal genyább lesz, és a nyomort exportálja más (olajban gazdag) országokba.
Az atomenergia elviekben reális alternatíva lehetne, csak az a nagy baj vele, hogy ha Usákia azt az útat választja, hogy még genyább legyen (márpedig jelenleg ez a tendencia) akkor nagyon sokan lesznek, akik szeretnének revansot venni rajtuk. Az atomenergia elterjedésével pedig ez túl könnyű lenne - nem kell atombombát építeni, elég megszerezi a nukleáris hulladékokat, és egy "piszkos bombát" összeeszkabálni. Jó időre le lehetne bénítani teljesen egy várost egy ilyennel.
=> Usákia csak a nagyon megbízható országoknak engedélyezi az atomerőművek üzembehelyezését.
Sok mindenben egyetértek, pár dologban viszont nem.
Végül a szerző a 3. pontban felvetett okok miatt az emberiség számának drasztikus fogyatokozásáról vízionál Ez szvsz elég nagy valószínûséggel be fog következni. A vesztesek szvsz a fejlõdõ országok lesznek akik élelmiszer/gyógyszersegély nélkül igencsak éhenhalnak.
A másik nagy vesztes az autóipar lesz, az robbanó motoros autók helyét nagyrészt átveszi a tömegközlekedés, a gazdagabbak elektromos autókon fognak futkározni (helyi viszonylatokban), a szegényebbek pedig biciklin vagy elektromos robogón. Szvsz nem biztos hogy ez akkora veszteség lesz. Szerintem valószínûleg meg fogják oldani a problémát. Az éhezés találékonnyá tesz :-)
A csökkent mobilitás miatt ugyanis a távolabbi vidékek termékei egyre nehezebben fognak eljutni a lokális piacra. Ez a kisebb probléma. A nagyobb az hogy a hatékony élelmiszertermelés sok energiát vagy sok élõmunkát igényel.
Valószínűleg a külvárosok lesznek vesztesei a mobilitásunk csökkenésének. A városközpontok újból élettel fognak megtelni. Az emberek visszamennek a munkahelyük közelébe. Vagy tovább növekeszik a távmunka jelentõsége. Persze ehhez viszont sok atomerõmû kell és az hogy legyen energia a mezõgazdaság viszonylag kis élõmunka felhasználásával való mûködtetéséhez (azaz ne béreseknek kelljen kaszálni és lóval szántani).
Valamelyik nap átfutottam az írományt. És vegyesek az érzéseim.
1. Az alapfeltevés az, hogy az olcsó olaj belátható időn belül elfogy.
Ezzel aligha lehet vitatkozni, ugyanis az olajat gyorsabban termeljük ki, mint ahogy az újratermelődik és a jelenlegi folymatok alapján beszámítva a piaci tényezőket az oil peak 10-15 éven belül mindenképpen bekövetkezett esemény lesz.
2. A második feltevés az, hogy az olcsó olaj megszűnése a globalizált gazdaság összeomlásához fog vezetni. Ez már spekulatívabb feltételezés, de nagyjából és egészében valószínűleg ez is így lesz, azaz lesz egy hosszú és nagyon durva recessziós időszak az oil peak után.
3. A kérdés az, hogy ez a megarecesszió éhínségekhez, epidémiákhoz, háborúkhoz vezet-e vitatható. A világ energiaforrásainak újrafelosztására utaló tendenciák napjainkban is jól követhetőek (pl. Irak), ennek ellenére szvsz nem lefutott dolog az, hogy az emberiség hogy fog az oil peak jelentette kihívásokra válaszolni. Ugyanis az atomelrettentés ebben az időszakban fogja másodvirágzását élni. Lokális atomkonfliktusok is elképzelhetőek lesznek a jövőben, de ennek ellenére nem osztom a szerző pesszimista álláspontját.
4. Végül a szerző a 3. pontban felvetett okok miatt az emberiség számának drasztikus fogyatokozásáról vízionál, és a civilizáció összeesését jövendöli.
Ebben a kérdésben viszont már nem értek egyet. Ugyanis közel sem függünk az olcsó olajtól annyira, mint gondoljuk. Legalábbis mi nem amerikaiak. Viszont az életünk alapjaiban fog megváltozni.
1. A legnagyobb változás a mobilitásunkban lesz!
A tömeges légi közlekedés, mint olyan megszűnik, és a milliomosok kiváltsága lesz. A légitársaságok mind egy szálig el fognak tűnni. Ők lesznek az oil peak legnagyobb vesztesei.
A tömegközlekedés felfut, újra eljön a vasút, villamosok korszaka. Kiépül egy a világot keresztülszelő gyorsvasúthálózat, amin pl. majd Európából Amerikába el lehet jutni (a Bering szoroson keresztül), és az áruk nagy része is erre a szállítási formára terelődik.
A másik nagy vesztes az autóipar lesz, az robbanó motoros autók helyét nagyrészt átveszi a tömegközlekedés, a gazdagabbak elektromos autókon fognak futkározni (helyi viszonylatokban), a szegényebbek pedig biciklin vagy elektromos robogón.
2. Az élelmiszerek megdrágulnak
A mostaninál jóval többet fogunk az élelmiszerre költeni. A csökkent mobilitás miatt ugyanis a távolabbi vidékek termékei egyre nehezebben fognak eljutni a lokális piacra.
3. Az urban sprawling megállása
Valószínűleg a külvárosok lesznek vesztesei a mobilitásunk csökkenésének. A városközpontok újból élettel fognak megtelni. Az emberek visszamennek a munkahelyük közelébe. Viszont a falvak népességcsökkenése is meg fog állni feltételezhetően, mert az agrárium jövedelmezősége javulni fog, és aki a vidéki életmódot kedveli, annak a külvárosok nem fognak valós alternatívát jelenteni.
4. A fogyasztás csökkenni fog
A fölösleges fogyasztási őrület alább fog hagyni, egyrészt mert ezekre a termékekre már kevesebb pénz fog jutni a megnövekedett energia és élelmiszerköltségek miatt, másrész azért, mert ezen termékek ára is nőni fog. Szvsz ez tulajdonképpen nem is lenne rossz fejlemény.
5. A nukleáris ipar feltámadása
A legnagyobb nyertes a nukleáris iparág lesz, ugyanis az alternatív energiák sztem nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A kutatás fog folytatódni, de valószínűleg majd csak a nukleáris peak idején ( több száz év múlva) lesz belőlük valami. Az energia kicsit drágább lesz, de megfizethető marad. Az egy főre jutó energiafogyasztás csökkenni fog.
Azaz szvsz a jövőnk messze nem olyan negatív és reménytelen, mint amilyennek a szerző látja. Persze az amcsik jóval nagyobbat fognak esni, mert magasabban is vannak, és sokkal jobban függnek az olajtól (mint energiaforrástól és a petrodolláron keresztül.)
EP par excellence termelesi profil szinten atomfegyvert gyarto ceg sincs. meg termelesi profil szinten vadaszrepulot gyarto ceg sincsen. nincs gripen gyar, de van saab konszern
A Toyota priusról van szó. Több cikket is lehetett olvasni róla a neten (pl.: asszem totalcar). Nekem a tesztekből az jött ki, hogy ez így ebben a formájában egy totál zsákutca. Baromi bonyolult, drága, és minden varázslás ellenére 6,5l körül fogyaszt átlagba (lásd: http://totalcar.hu/teszt/prius2/). Ezt bármelyik hasonló kategóriás benzines is meg tudja tenni, csak lehet hogy nem azt a menetdinamikát nyújtja. Ja, és persze felébe kerül...
Na ja, Hannibál is szeretett volna atombombát de kénytelen volt beérni a harci elefántokkal... Mi szvsz még nagyon-nagyon keveset tudunk térrõl és idõrõl ahhoz hogy kijelenthessük hogy mit lehet és mit nem... És ez szvsz így is van jól. Pillanatnyilag szerintem messze nem vagyunk felkészülve arra hogy más civilizációkkal felvegyük a kapcsolatot, még a saját problémáinkkal sem igen tudunk mihez kezdeni (AIDS, éhezés, rasszizmus, különféle a másik kiirtását szorgalmazó vallások).
ON
Ezek a problémák azért messze nem a Millenium Falcon hiperhajtómûvének a sufniban történõ elkészítése kategóriájában vannak...
ez igaz, de tendenciajaban hasonlo. Ha a belsoegesu motor optimumon jarathato akkor arrol jar mikozben tolti az aksit, ha viszont nem jarathato optimumon akor leszabalyozza a belsoegesu motort es inkabb a villamos meghajtast hasznalja.
Az autoselet valamelyik legutobbi szamban olvastam egy toyota kocsirol ami mukodeseben hasonlatos (?) a diesel-elektromos hajtasra. Igen, a vasutasok hamarabb feltalaltak mar ezt a cuccot. a robbanomotrot optimalis fordulatszamon tartani, generatort hajtani meg vele es az energiaatvitelt villamosuton megoldani, a meghajtast meg villnaymotorral vegeztetni. Ennek a témának már régebben utánakutattam. Van egy kisautójuk meg egy terepjárójuk. Az utóbbi nagyon biztató, mert a 20l városban lement 5l-re. A baj hogy mint tudjuk a terepjárók pazarolnak a legtöbbet. A másik infó hogy ez nem teljsen a dízel-elektromos rendszerben működik, mert a kardánra csatalakozik az elektro és a benzin motor is...
"Ez igaz, csak 900 kaloriabol suti a hamburgert ez elobb utobb be fog nevezni a te 100 kaloriadra is."
Na, erre kíváncsi vagyok!
Jobb helyeken ugyanis a tábortüzet tehén- (teve, jak) sz*rból rakják, mint ahogy építkeznek is belőle.
Sajnos, a SUV-osodás (meg elődje, a négykerékhajtás, kombi, családi autóváltozatok, második, harmadik autó) nálunk is kezd elharapódzani.
Ahol indokolt, pl. vállalkozó, aki fuvarozásra is használja, inkább ezzel menjen, hiszen több ilyen dízeles ma már 7 l-rel is beéri. Nade gyereket iskolába hordani?
Ez tisztára attól függ hogy milyen technológiával gyártanak milyen technológiájú napelemet. Biztos vagyok benne hogy ha a napelemekre valóban lenne piaci igény és a gyártásnak a felhasznált energia szabna határt (mint ahogy az olaj fogytával ez bekövethezhet) a gyártók és fejlesztõk találnak megoldást. A gond inkább szvsz ott van hogy mivel nincs benne sok pénz azér szvszt nem igazán folynak túl intenzív kutatások (Pl. egy már a piacon lévõ /Pl LCD/ technológiához képest).
"PC es a memoria kerdese. Az uccso 10-15 honpban piszok nagy gond volt a PC tapegysegekkel. 2000-es szinten egy atlagos PC 150W teljesitmenyt hasznalt. Most, 2004 fele egy atlagos PC 300W teljesitmenyt igenyelt."
Ez van. A jelenlegi technológiával a fizikai korlátokat feszegetjük. Ha sikerül valami újabb technológiát hadrendbe állítani (optika, kvantum) akkor megint lesz pár jó év.
Azt akarod ezzel mondani, hogy egy hulladektarolo korul felalitott nehany kornyezetmonitorozo allomas tobb energai hasznal el, mint amennyit azok az atomeromuvek (teljes uzemidejuk alat) megtermeltek, amelyek hulladekat befogadja? Kulonosen, ha 100-szor annyi energiat nyernenk ki egysegyni uranbol, mint manapsag?
Tegyuk fel, hogy van egy hulladektarolo, ami 10 db egyenkent 1 GW-os eromu halladekat tarolja. Ez a 10 atomeromu, ha mindegyik 50 evet uzemelt, osszesen 500 GWév energiat termelt. Tegyuk fel, hogy a kornyezet monitorozas megzabal 1 MW-ot. (szvsz ez igen konzervativ becsles) akkor ez 5000 ev alatt 5 GWév energiát kajal meg.
Abban persze lehet bizni, hogy ezer ev elteltevel annyira okosak leszunk, hogy pikk-pakk kozombositeni tudjuk majd a veszelyes hulladekot.
Kozombositeni, nem hiszem, hogy tudni fogjuk. Viszont annak nincs kulonoseb technikai akadalya, hogy transzmutalo reaktorokkal a nagyaktivitasu hulladék tárolsi idejét néhanyszáz évre csökkentsük. Ilyesmi persze megintcsak nem varhato a kozeli jovoben. Beloluk ha jol tudom, meg prototipus sem epult.
dode az atomreaktoraid 50-60 evig uzemelnek. Utana 5-6 ezer evig minimum gondoznod kell oket, aktivan monitorozgatni, figyelni a hermetikus elszigeltseget, etc. Ennek ismerteben en nem vagyok annyira biztos abban, hogy osszessegeben pozitiv az energiamerleguk... Abban persze lehet bizni, hogy ezer ev elteltevel annyira okosak leszunk, hogy pikk-pakk kozombositeni tudjuk majd a veszelyes hulladekot.
breeder reaktor = tenyész-reaktor vagy szaporító reaktor. a lényege az, hogy a nem hasadó U238-at átalakítja Plutóniummá, és később a Plutóniumból lehetne áramot termelni.
A tenyeszreaktor lenyege az, hogy a kampany vegen tobb lesz benne a hasadoanyag(*), mint a kampany elejen volt es ekozben meg aramot is termel. Ezek a reaktorok folyekony natrium hutesuek es a hasadasok legnagyobb reszet gyors neutronok okozzak. Mikozben energiat termel atalakitja az U-238-at Pu-239-e. Ezutan a plutomiumot ki lehet nyerni a kiegett futoelembol es be lehet tenni termikus reaktorba. Termikus es gyors reaktorokkal mukodo atomeromveket megfelelo aranyban hasznalva kb 2 nagysagrenddel jobb hatekonysaggal tudnank az urankeszleteinket felhasznalni, mint a jelenleg altalanos technologiaval.
(*) (azert irom ezt ide, mert a fenti mondatombol ugy tunhet, hogy feltalaltam a perpetum mobilet, pedig nem :-) ) hasadoanyag = ami termikus neutron hatasara hasad. Pl.: U-233, U-235, Pu-239. hasadokepes anyag = ami kepes elhasadni es nem hasadoanyag. Ilyen a torium es minden ami annal nagyobb, tobbek kozott az U-238. Ok csak gyors neutronok hatasara hasadnak es joval kisebb valoszinuseggel mit a hasadoanyagok. Beloluk keszulhet a szaporito reaktorok uzemanyaga.
tudomásom szerint nincs üzemben olyan erőmű, ami Plutóniumot használna üzemanyagként, mert ez sokkal veszélyesebb mint az Uránium.
Hasznalnak atomeromuvekben un. MOX uzemanyagot, ami uran- es plutoniumoxid kevereke. Tudomasom szerint a MOX egyetlen hatranya, hogy - mivel reprocesszalasbol keletkezik - a friss uzemanyagnak sem elhanyagolhato az aktivitasa. (a banyaszott uranbol keszult friss uzemanyagot siman lehet kezzel kezelni.)
A tenyészreaktorokból nyert Plutoniumot tipikusan bombák készítésére használják.
A bombahoz a plutoniumot termikus reaktorokban allitjak elo. (a termikus reaktorban is keletkezik plutonium. igaz, hogy a gyorsreaktorban tobb, de termikust epiteni joval egyszerubb.)
A tenyeszreaktorokkal szvsz az a problema, hogy dragabb es veszelyesebb mint a termikus reaktorok. Osszesen nehany darab epult eddig beloluk, azok is javareszt mar bezartak es nem is tudok rola, hogy akarna barki is epiteni ilyet.
Atomreaktorok segitsegevel egyebkent remekul lehet hidrogent is fejleszteni, igy hosszu tavon akar a kozlekedesben is lehet szerepe az atomenergianak. Aznban nem latom a hatalmas erofesziteseket ebbe az iranyba.
A felix wankel fele motornak az otto/diesel motrokhoz kepest
- lenyegesen jobb a hatasfoka
- lenyegesen alacsonyabb a karosanyag kibocstatasa
csak:
1 nagysagrenddel bonyolultabb gyartani.
Az autoselet valamelyik legutobbi szamban olvastam egy toyota kocsirol ami mukodeseben hasonlatos (?) a diesel-elektromos hajtasra. Igen, a vasutasok hamarabb feltalaltak mar ezt a cuccot. a robbanomotrot optimalis fordulatszamon tartani, generatort hajtani meg vele es az energiaatvitelt villamosuton megoldani, a meghajtast meg villnaymotorral vegeztetni.
micu barmennyire is jo a napelem (fotoelektromos cella) van egy rohadtnagy kellemetlenseg vele kapcsolatban: negativ az energiamerlege. Ez azt jelenti, hogy az eloallitasa tobb energiat igenyel, mint amennyit ki lehet belole nyerni az elettartama soran. Ugyanez igaz sajnos a duracell-re meg a NiMH akksikra. tobb energiat nyel el az eloallitasuk/toltesuk, mint amit szolgaltatni kepesek.
PC es a memoria kerdese. Az uccso 10-15 honpban piszok nagy gond volt a PC tapegysegekkel. 2000-es szinten egy atlagos PC 150W teljesitmenyt hasznalt. Most, 2004 fele egy atlagos PC 300W teljesitmenyt igenyelt. A PC-k ezen belul a processzor, videokartya es memoriak energiaellatasa hatalmas gondot okozott a tapegyseg konsturktoroknek. Bonyolultabb, robosztusabb tapegyseget kellett tervezniuk. A PC tapok ara az atlagos 3000Ft-os szintrol 7000Ft-os szintre novekedett. Mindekozben megjelent egy vadiuj es prosperalo ipar, ami abbol el, hogy a PCk-ben keletkezo extra ho elvezetesere megoldasokat kinal.
"A GE atomfegyverek gyartoja?????? ez a csavo jobban csusztat, mint a Pravda annak idejen."
még egy kis ráadás: egy Oscar díjas rövidfilm. 1992-ből. Feltárja a GE reklámszlogenje "Mi jó dolgokat hozunk az életbe" és a való élet közötti ellentmondást.
Deadly Deception: General Electric, Nuclear Weapons and Our Environment by Debra Chasnoff
Academy Award, Best Documentary Short Subject
Deadly Deception juxtaposes GE's rosy "We Bring Good Things To Life" commercials with the true stories of workers and neighbors whose lives have been devastated by the company's involvement in building and testing nuclear bombs. These tragic stories are answered by the inspiring activism of the GE Boycott, a grassroots campaign run by corporate accountability organization, INFACT, to pressure GE out of the nuclear weapons industry. Nine months after this powerful video won an Oscar in 1992, the corporate giant did indeed pull out of the deadliest business of all. Ideal for classes on business ethics, advertising, environmental issues, the arms race, media literacy, and community organizing.
"A GE atomfegyverek gyartoja?????? ez a csavo jobban csusztat, mint a Pravda annak idejen."
Mi ebben olyan hihetetlen? A Boeing pedig JDAM bombákat gyárt. A repülőgép biznyisz nem nagyon megy az utóbbi időben, de a részvényeseket ez kevéssé zavarja, mert a pénznek nincs szaga.
A GE 50 éven keresztül volt a nukleáris fegyverkezés egyik fő hajtómotorja, 1986-ban bevételének 11%-a az atombombák előállításából jött. Nyilvános tiltakozások hatására 1993-ra kiléptek a bizniszből - a Szovjetúnió szétesése után már nem volt mivel magyarázni az atombombagyártás szükséges és felettébb hasznos voltát.
Multinational Monitor: Why did Infact target GE? Kathryn Mulvey: We targeted GE as the leader in 50 years of the production and promotion of nuclear weapons in all phases of that business –– from design in the Manhattan Project all the way through testing and delivery.
MM: When did you start the campaign? Mulvey: We began the Nuclear Weaponmakers Campaign in 1984, put GE on notice in 1985, and launched the GE boycott on June 12, 1986.
MM: When did the campaign stop? Mulvey: We won and called off the boycott in April of 1993, when GE completed its move out of the nuclear weapons business. The sale of GE’s aerospace division to Martin Marietta marked a decisive final step in the reduction of GE’s presence in that industry. GE essentially got out of the production of nuclear weapons, and is no longer a driving force promoting nuclear weapons.
MM: What had they done along the way to lessen their involvement? Mulvey: They had gradually reduced the proportion of their revenues that came from nuclear weapons production. When we targeted them in 1986, about 11 percent of GE’s revenues came from nuclear weapons. Shortly before the sale to Martin Marietta, it was down to about 4 percent. That came both from the growth of GE’s revenues and an actual reduction in the dollar volume of their nuclear weapons-related work.
"Mellesleg azért ez utóbbi téren is jócskán volt fejlõdés, különösen a legutóbbi olajváltság után. Anno egy kis méretû autó (zsiguli kategória) úgy 10-12 litert evett százon vegyes (városi/vidéki) forgalomban, míg ez után ez lement úgy 6 -7 liter közelébe."
Azért érdekes, hogy az autó fejlődéséhez szükség van olajválságra, a komputerek pedig fejlődnek szépen válságok nélkül is :)) Lehet, hogy azért mégiscsak jelentős különbség van a két iparág között.
Természetesen az autóiparban is van fejlődés, hiszen az autó és a komputer egyaránt képvisel anyagi és szellemi értékeket, a különbség csupán az arányokban van. Mivel az autó elsősorban az anyagi világhoz kapcsolódik, ezért itt nehéz látványosat alkotni - itt szükség van 75 évre és egy olajválságra, hogy 2x-es javulást érjünk el. A komputerek elsősorban szellemi termékek, ezért ezek 1,5 évente duplázzák kapacitásukat - csak úgy saját maguktól.
"És persze megjelent egy csomó újítás aminek nem sok köze van a fogyasztáshoz de az autó szempontjából mindenképp fejlõdés: ABS, különféle extrák, aszbeszt nélküli fékbetétek, katalizátorok, injektor, stb."
csupa komputer által vezérelt cucc. Csupa szellemi hozzáadott érték. Az igaz nagy újítás az lenne, ha feltalálnák a virtuális autót, amivel virtuálisan lehetne menni egyik helyről a másikra. Az talán megoldaná a Peak Oil-t :))
[i]Ahol nincs olyan gépesítés, automatizálás, ide-oda fuvarozgatás, ott is megsül a hamburger, csak fasírtnak hívják, és esetleg 1/10-ed fosszilis energiafelhasználással.[/i] Ez igaz, csak 900 kaloriabol suti a hamburgert ez elobb utobb be fog nevezni a te 100 kaloriadra is.
Hogy mit is mondjak azon a tipikus utazasi sebessegen ahogy autozunk 4 szemelyt + 50kg payloadot szamolva 1300 ccm is untig eleg, nincs szukseg 3000+ ccm-re. De ez valamiert nem akar belatodni odaat.
"Nehezen tudok elképzelni olyan eseményt,amiböl bush&co jól jöhetne ki.
Alapvetően,3 évvel ezelött az emberek felkérték(mégha nem is szavazásal) hogy tegye biztonságosabbá az életüket.
Ha ezt ennyi idő alatt nem tudta megtenni,akkor miért vesztegessenek egy hozzá nem értövel még néhány évet?"
Annyira nem is kell megerőltetned a fantáziádat. Éppenséggel 9/11 után, amikoris bebizonyosodott, hogy az Usákok nincsenek biztonságban - nos akkor volt Bush népszerűségének csúcspontján. Usákia =/= Spanyolország. Terrortámadás esetén Bush előjönne a kézenfekvő teoriával: "ha Kerry-re szavaztok, akkor azt csináljátok amit a tenoristák akartak!"
Lám-lám. Még csak nem is volt szükség tűzijátékra. Elég volt meglobogtatni Oszama legújabb videóját.
Apropó, épp tegnap röhögtem egy jó nagyot. Az ujdonsült ipari miniszter azt nyilatkozta hogy egy csomó ipari parkot akar építeni, és persze mindegyiket autópálya mellé. Ekkor felvillant bennem (ha jól emlékszem a festő nevére) Repin a hajóvontatók című képe, és elképzeltem ahogy a miniszter és stábja olyan 5 év múlva kötéllel húzza a számítástechnikai eszközökkel megrakott teherautót az ipari parkba, mivel elfeljtettek a villamosított iparvágányt oda kiépíteni...
"Amúgy amennyire én tudom a napelemek hatáfoka ma úgy 5% és ezt szeretnék felvinni 8-ra."
A gőzőlt vékonyréteg napelemek 5-6%
Amorf SI napelemek: 8-10%
Polikristályos SI napelemek 10-14%-ig
Monokristályos napelemek 15-20%
Többrétegű napelemek max 23%
A hatásfok arányában kb. exponenciálisan emelkedik az áruk, a technológia és a felhasznált anyagok függvényében. A gőzölt vékonyréteg kivétel, mert a gyenge hatásfok ellenére az ára a polikristályosokéval egyezik. Nagyon drága alapanyagokból készül, viszont vékony, könnyű, hajlékony, akár sátor tetejére is fel lehet teríteni.
Látom töretlen a hited, hogy ha elég sokan csinálják, akkor előbb-utóbb megéri. Igen. Minél több ember töri a fejét valamin annál valószínûbb hogy az egyiknek eszébe jut egy jó megoldás.
Nézzük meg egy kicsit közelebbről a kőolaj helyzetét. Egyre többen termelik. Egyre többen használják. Egyre jobb a technológiánk. A te eszmefuttatásod szerint egyre olcsóbbnak kéne lennie. Mégis egyre drágul. Miért van ez?
Nos elárulom: azért mert fizikai korlátokba ütköztünk. Nagyobb a kereslet mint a kínálat. Nem. Azért az alapanyag (nyersolaj) véges, ráadásul egyre nehezebben elérhetõ helyen van.
A kõolaj kitermelés gyakorlatilag nem termelõ tevékenység hanem egyszerû bányászat. A finomítás már más kérdés, de igazán itt is jó régen elérték már azt ami ezen a területen elérhetõ, a dolog nem igazán fejleszthetõ tovább, ráadásul a költségnek csak egy viszonylag kis részét jelenti, az alapvetõ árbefolyásoló tényezõ a nyersolaj ára.
Viszont egy napelem gyártása és az olaj bányászata között azért van némi különbség. Ez kb olyan dolog mint a kalapács. Ezt is lehet csinálni fából, rézbõl, vasból, acélból többféle technológiával, felhasznált nyersanyaggal, energiával és persze minõségben. Pl. végsõ soron a növény is napelem csak nem áramot termel és picit macerás kinyerni belõle az energiát...
A lényeg az hogy míg az egyik alapvetõen egy nyersanyag kitermelõ tevékenység, a másik egy termék, ugyanúgy mint Pl. egy memória, számítógép vagy akár autó. Mellesleg azért ez utóbbi téren is jócskán volt fejlõdés, különösen a legutóbbi olajváltság után. Anno egy kis méretû autó (zsiguli kategória) úgy 10-12 litert evett százon vegyes (városi/vidéki) forgalomban, míg ez után ez lement úgy 6 -7 liter közelébe. De lehetett volna ezt tovább is fokozni, de elmúlt az olajválság így az autók fogyasztása szépen visszahízott, bár a kisebb fogyasztású jószágok továbbra is magmaradtak de a középkategóriás járgányok terjedtek igazán el amik most annyit zabálnak kb. mint anno a kicsik. És persze megjelent egy csomó újítás aminek nem sok köze van a fogyasztáshoz de az autó szempontjából mindenképp fejlõdés: ABS, különféle extrák, aszbeszt nélküli fékbetétek, katalizátorok, injektor, stb. Most hogy megemelkedik az olaj ára szvsz a gyárak ídòvel (úgy 4 év késéssel) elsõ körben valószínûleg ismét a fogyasztást csökkentõ / alternatív energiaforrásokat használó újításokkal fognak jelentkezni.
Amúgy amennyire én tudom a napelemek hatáfoka ma úgy 5% és ezt szeretnék felvinni 8-ra.
és hozzátenném, hogy nem Florida az egyedüli állam, ahol a bűntetett előéletű egyének leírták magukat a társadalomból. Mintha kicsiny hazánkban is a joggyakorlat része lenne a közügyektõl való eltiltás. Más kérdés hogy a rablógyilkos aligha dõl a kardjába amiatt hogy ezért most az SZDSZ-nek eggyel kevesebb szavazója lesz... Azt viszont erõsen kétlem hogy egy hiteltartozás miatti közügyektõl való eltiltást lenyelne az USA-ban (vagy bármely civilizált országban) az istenadta nép.
Volt a Scientific American egy régi kiadásában egy jó cikk, az erőműépítő lobbik tevékenységéről és arról, hogy megfelelő adópolitikával az energia nagy részét simán meg lehetne takarítani. De nem érdeke senkinek. Pl. Energiatakarékos lámpák alkalmazása.
ez a csavo jobban csusztat, mint a Pravda annak idejen.
Persze ezzel a Peak Oil kozosseges cuccal egybol lebukott. Szektat akar alapitani a faszikam, ezert kell neki vilagveget josolnia.
A bankokrol szolo fejtegeteset olvasva Lenin es Sztalin apank is elsapadna az irigysegtol, ilyen halal primitiv es demagog szoveget meg ok se tudtak kitalalni.
ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia. "Ez igen jelentõs mértékben az elõállítás technológiáján múlik. Már vannak kísérletek (sõt ha jól tudom mûködõ prototípusok is) nyomtatási techológiával elõállított napelemre is. Meg léteznek szén nanocsöves napelemek, stb. Mint ahogy Pl. létezik e-paper is, van belõle prototípus, de mivel egyenlõre még az elsõ fázisban van (és lehet hogy a TFT amúgy is lenyomja) senki nem tesz elég pénzt bele hogy elterjedjen."
Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele "Eleinte kétségtelenül. Ez mindig is így mûködött, anno amikor a win95 megjelent az addigi 2-4 MB RAM helyett hirtelen legalább 16MB kellett a gépekbe. A RAM árak az egekbe szöketek, a kereslet is elég rendesen megindult felfelé. Ma meg már sz*rért-h*gyért meg tudsz venni egy 256MB-os RAM modult, de szvsz a .NET és a Longhorn meg fogja hozni az 512MB-os modulok árcsökkenését is."
Látom töretlen a hited, hogy ha elég sokan csinálják, akkor előbb-utóbb megéri.
Nézzük meg egy kicsit közelebbről a kőolaj helyzetét. Egyre többen termelik. Egyre többen használják. Egyre jobb a technológiánk. A te eszmefuttatásod szerint egyre olcsóbbnak kéne lennie. Mégis egyre drágul. Miért van ez?
Nos elárulom: azért mert fizikai korlátokba ütköztünk. Nagyobb a kereslet mint a kínálat. Szaknyelven ezt úgy hívják, hogy keresleti piac van. Normális esetekben ilyenkor megnövekszik a kínálat, mert gazdaságilag megéri, de most oda jutottunk, hogy nem tud növekedni a kínálat számottevően. Ennyi volt.
A memória-modulokat és a napelemeket összehasonlítani hiba. Ne keverjük a szezont a fazonnal. A memóriamodulokban az előállított érték nagy része szellemi termék, ezért lehet egyre kissebb, egyre jobb. A szellemi fejlődésnek nincsenek korlátai.
A napelemek előállítási költségében nagyobb részt képvisel az anyag és az energia. A napelemek már ma is 20%-os hatásfokúak. Bármit is csinálunk legfeljebb 5-szörös javulást érhetünk el. A mikrocsipeknél tapasztalt Moore törvény (miszerint minden 1,5 évben megkétszereződik a kapacitás) semmiképp sem érvényes a napelemekre.
A nyomtatott napelemekről én is hallottam. De azt is hallottam, hogy ezek olcsóbbak ugyan, ellenben csak pár %-os hatásfokúak. Valamit valamiért.
Olvassuk el az alábbi vicces írást és gondolkozzunk:
Nehany honappal ezelott egy kompjuter-show-n Bill Gates a kovetkezo kijelentest tette:
- Ha a GM (General Motors) olyan mertekben fejlodott volna mint a kompjuteripar, akkor most mindenki 25 dollaros autoval jarhatna ami 1000 km-t menne el 5 liter benzinnel...
Hoppa!
Na nem is kellett tobb az autoipari szakembereknek, mindjart jottek a valass
Ha a Microsoft gyartana az autokat, akkor azok
1. Latszolag minden ok nelkul, naponta ketszer lerobbannanak az uton. Neha pedig kiirna: " Ez az auto elkovetett egy illegalis manovert, es ezert most automatikusan leall! " Ezutan be kellene huzatni egy garazshoz, kiszallitani az utasokat, kiszivni belole a benzint, ujratolteni es ujrainditani
2. Akarhanyszor ujrafestenek az uton a jeleket, mindig uj autot kene venni. Ha tovabbra is a regi autot probalnad hasznalni, rogton leallna, ha meglatna egy buszt, vagy teherautot es nem lenne hajlando megallni a nagymama haza elott.
3. Amikor eloznel valakit, vagy balra akarnal fordulni ez rogton leallitana a motort, es utana nem lenne hajlando elindulni, amig a motort ki nem cserelted. Gumi vagy olajcsere ugyanezt okozna.Ha valamit raragasztanal a muszerfalra, tobbet nem tudnad kinyitni az ajtot.
4. Csak egy szemely utazhatna, kiveve ha a Kocsi98 vagy KocsiNT modellt veszed meg, de ebben az esetben is kulon meg kell venni az uleseket. A kocsi csak akkor indulna el, ha minden szallitott szemelynek van ervenyes autovezetoi jogositvanya.
5. MacIntosh olyan kocsikat csinalna, amelyek napenergiaval mukodnek, 5x gyorsabbak, konnyebb kormanyozni, de csak az utak 5%-an hasznalhatok
6. Az olaj, hutoviz, akkumulator indikatorok helyett csupan egyetlen kijelzo lenne: " Altalanos autohiba"
7. Az ulesek ugy vannak tervezve, hogy csak azonos seggmeretu egyenek hasznalhatjak.
8. A legzsak kinyilas elott megkerdezne: " Biztos hogy ezt akarod?"
9. Neha minden ok nelkul nem lehetne kinyitni az ajtot, vagy csak ugy hogy egyszerre emeled a kilincset, forditod a kulcsot es a masik kezeddel erinted az antennat. Ha igy sem sikerul csak motorcsere segit.
10. Ha nem vagy hajlando megvenni az autogyar altal elore berakott terkepeket, vagy kidobod oket, akkor a motor csak alapjaraton hajlando uzemelni.
11. Ha uj autot veszel, akkor ujra kell vizsgaznod muszakibol, mert semmi nem ott van mint a regi kocsidban.
12. Ha le akarod allitani a motort, akkor a " START " feliratu gombot kell benyomnod.
Nos talán nem evidens a fenti írásból, de ha utánagondolsz, akkor rájöhetsz, hogy az autóipar és a komputeripar között alapvető különbségek vannak. A kettő nem lehet összehasonlítani egymással. A komputeripar elsősorban szellemi termékeket állít elő - az anyag csak kis részt képvisel. Az autóiparban éppen fordítva - elsősorban az anyagot és energiát kell megfizetnünk. Az autó soha nem lehet kissebb egy bizonyos méretnél, mert oda be kell férnünk, és soha nem használhat kevesebb energiát annál ami ahhos szükséges, hogy A-ból a B-be vigyen valakit. Hatásfokot lehet javítani, 2-szeresen, 3-szorosan, 5-szörösen, de aztán kész.
A Ferdinand Porsche által ezelőtt 70 évvel megtervezett bogárhátú VW ma is egy nagyon jó autó. Azóta semmi olyan áttörő felfedezés nem történt az autóiparban, amitől az elavult volna. Pedig azért néhányan dolgoznak az autóiparban...
"Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra! Egy összeomlás után senki nem fogja számonkérni tőled, melyik tönkrement banknak mennyivel tartoztál. (Saját vélemény!)"
Ez egy kétesélyes játék. Minden attól függ, hogy a bankok mit játszanak. Ha azt játszodják, hogy megugrik az infláció, és elszabadul a pénz, akkor érdemes nagy tartozásokat felhalmozni, mert azt feltehetőleg könnyen ki lehet fizetni.
Van egy olyan érzésem azonban, hogy a bankok nem szeretnének saját magukkal kicseszni, ezért azt a játékot fogják játszani, hogy defláció van. Ebben az esetben nagy hiba a tartozásokat felhalmozni.
Ha biztosra mész, akkor mindig csak annyi adósságod van, amiről mindig tudod, hogy miből fogod kifizetni.
"Látszik hogy jogász írta... Az USA-ban demokrácia van (ha némi korlátokkal is) ami azt jelenti hogy a többség dönt. Márpedig szvsz egy olyan elnökjelölt ami a népesség nagy részét börtönbe kényszerítené aligha számíthatna túl nagy választási esélyekre... "
Látom nagyon rá vagy kattanva a jogász témára :))
végül is valamibe bele kell kötni, ha semmiképpen sem akarjuk belátni, hogy valahol igaza van.
csak az okulásodra javasolom elolvasni az alaábbit:
Floridában rendkívül szigorúak a szabályok: nem szavazhat például az, aki korábban bármiféle bűncselekményt követett el, ha külön nem kért és kapott felmentést. De növeli a feszültséget, hogy több tízezer floridai, aki előzetesen levélben akart szavazni, máig megmagyarázatlan okokból nem kapta meg a már hetekkel ezelőtt kért szavazólapját.
...és hozzátenném, hogy nem Florida az egyedüli állam, ahol a bűntetett előéletű egyének leírták magukat a társadalomból.
"- Csökkentsd hiteltartozásaidat minimumra!"
Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra!
Egy összeomlás után senki nem fogja számonkérni tőled, melyik tönkrement banknak mennyivel tartoztál. (Saját vélemény!)
>>A korábban már pamfletnek nevezett iromány írója jellegzetesen amerikai szemszögből nézve szemléli a dolgokat<<
Nehéz is lenne neki másmilyenből. Ettől persze még egy csomó megállapítása ránk is érvényes. Talán hamarosan valaki nálunk is ír a témáról.
Nálunk azt hiszem még sokkal nagyobb a premodern ismeretbázis, mint Amerikában. Ez jól jöhet az ínséges időkben. A mezőgazdaságban is kisebb a gépesítéstől való függés. A hátrányból még lehet előny is, bár ez talán egy túl optimista megközelítés. Mindenesetre a múlt héten is gombászni voltam :)
Én az egyik legnagyobb veszélyt a fegyveres konfliktusokban látom. Meg tudjuk magunkat védeni, vagy már most kezdjünk el valamelyik szomszád ország nyelvén tanulni? Mert azért a földjeink nem rosszak, az agyatlan kizsákmányolás ellenére sem. (Persze nem vagyok agrármérnök, így csak messziről ugatom a témát.)
104. Vegyek fegyvert és rejtőzzek az erdőbe? Nem. Viszont mindannyiunknak muszáj lesz önellátóbbá válnunk az elkövetkező években. Gazdának, orvosnak és rendőrnek kell lennünk a saját házunk táján. Felelősséget kell vállalnunk a saját biztonságunkért. A gazdaság összeomlásával a rendőrségi védelem is meg fog szűnni, a kormánytagok és a leggazdagabbak kivételével. A külvárosok törvényen kívüli dzsungelekké válnak. Másrtészt, különösen a városlakóknak érdemes tanulmányozni a mezőgazdaság rejtelmeit. Tanyán élni azonban messze nem méznyalás. Sőt, a társadalom összeomlásakor talán éppen a vidék omlik össze elsőnek. A kevés ember által védelmezett kaja-, fegyver- és aranykészletek nagyon vonzó célpontok lesznek a rablók számára. A rokonaidról nem is beszélve.
105. Nem gondolod, hogy az emberek még időben feleszmélnek és akkor el tudjuk kerülni, vagy enyhíteni tudjuk az összeomlást? Reménykedem benne, de nem számítok rá. Az olaj fogyatkozása olyan mint a test kiszáradása. Olyankor nem fogy el a szervezet teljes vízkészlete, csak nem marad elég a működéshez. Bele lehet halni anélkül, hogy az ember szomjasnak érezné magát.
106. Mit tegyen a kormány? Felejtsd el a kormányt! Az első kiadásban írtam több oldalnyi ajánlást. Azóta rájöttem, hogy felesleges. Magunkra vagyunk utalva. Akinél lobbiznod kell, azok a szomszédaid és a helyi közösségi vezetők.
107. Mit tehetek én az elkövetkező néhány napban? Ez nem egy végleges lista, csak néhány induló lépés: - Tájékozódj tovább a Peak Oilról és a következményeiről! - Tájékoztass másokat! Adj nekik kölcsön egy könyvet, vagy küldj nekik egy internetes linket! - Keress hasonlóan gondolkodó embereket! - Csökkentsd a húsfogyasztásodat! A hús előállítása hihetetlenül energiaigényes és ezért a jövőben valószínűleg nagyon drága lesz. - Használj kerékpárt és tömegközlekedést! A kocsidban ne egyedül utazz! - Korlátozd a fogyasztási cikkek beszerzését! - Csökkentsd energiafogyasztásodat! Vegyél napelemes lámpást, akkutöltőt, rádiót, vízmelegítőt, laptop akkutöltőt, kerékpáros áramfejlesztőt, stb. - Fontold meg az autód átalakítását biodízelre! Ez nagyob rugalmasságot fog biztosítani számodra, amikor az üzemanyag árak nagyon magasak lesznek. Bár az egész civilizációnknak nem elég a biodízel, de a Peak Oil közösségekben élők számára megoldást jelenthet. Az egyik előnye, hogy jó sokat elraktározhatsz belőle előre. Benzinnel ez nehezebben oldható meg és lehet, hogy tilos is. - Esetleg tanulj egy kis organikus gazdálkodást. Mindnyájunknak tanulnunk kell a talajról és az olajmentes gazdálkodásról. - Kezdj el alapvető orvosi ismereteket szerezni vészhelyzetek esetére! - Tájékozódj az alternatív gyógymódokról! - Csökkentsd hiteltartozásaidat minimumra! - Kezdj el azon gondolkodni, hogy miként éld túl az áramszüneteket, víz- és élelmiszerhiányt és gazdasági összeomlást! - Képezd magad a pénzreform és a helyi pénznemek témakörében! - Kezdd el elfogadni a halál gondolatát! Ne szépítsünk: a nemzetközi pénzügyi csőd, a globális klímaváltozás és energiaínség egyesült hatásai közepette gyakorlatilag eláshatod magad. Ha túléled, példátlanul sok halált és szenvedést fogsz látni az olajkrach későbbi fázisaiban. Jobb, ha már most felkészülsz. - A rendszeres testgyakorlás segít fenntartani az optimizmust. - Fejleszd a humorérzékedet! Úgy könnyebb lesz.
108. Nem kellene napelemes házat vennem, ha most megengedhetem magamnak? Bush azt tette. Az ő háza hálózatfüggetlen, napenergiával működő, környezetvédő álomház.
-----
Gyakorlatilag ennyi, persze sok kihagyással, főleg terjedelmi okok miatt.
90. Mi történik, ha az iparosodó Kína úgy dönt, hogy kell neki a maradék olaj?
Harmadik világháború.
Kína azért ellenezte Irak megszállását, mert már jó ideje azon volt, hogy jelentős olajszállításokat biztosítson onnan. Tavaly a kínai olajimport 30%-al nőtt. Az elmúlt hónapokban több olaj- és földgázszállítási szerződést is kötött Kína és Szaudarábia, ami idegessé tette Amerikát.
Kína júliusban bejelentette, hogy dollártartalékának egy részét euróra cseréli.
Vannak, akik azt remélik, hogy a két ország gazdasági összefonódása megakadályozza a háborút. A második világháborút sem akadályozta meg az, hogy sok amerikai cégnek volt jelentős befektetése Németországban. Sőt, inkább elősegítette. Ezek a cégek nagy pénzeket szakítottak azzal, hogy mindkét féllel üzleti kapcsolatban álltak.
A német GM üzemek a Luftwaffe bombázóihoz gyártottak motorokat, míg az amerikai üzemek az USA légierejének. A Ford 1938-ban nyitotta meg teherautó összeszerelő üzemét Berlinben, ahol csapatszállítókat gyártottak a Wehrmachtnak. A háború kitörésével ezek az üzemek teljes egészében haditermelésre álltak át.
Nem csak az autógyárak fognak nagyot szakítani az erőforrás-háborúkban. A történelem során a nagy műszaki cégek még jobban jártak. Az IBM komoly hasznot húzott a Holokausztból.
Ezek a cégek nem amerikai cégek. Ezek multik. Nem egy országhoz, hanem a haszonhoz lojálisak. Érdektelen számukra, hogy ki nyeri a háborút.
Vezetőink nem fognak békés megoldásokat keresni a világ erőforrás problémáira, mert ezek a módszerek nem járnak személyes anyagi haszonnal, míg egy olajösszeomlás viszont ezzel kecsegtet.
Vegyük Tom Ridge belbiztonsági minisztert. A vagyonnyilatkozata szerint befektetései vannak a Raytheonban (a Tomahawk gyártója), a General Electricben (atomfegyverek gyártója), és több más olyan cégben, amelyek belbiztonsági megrendeléseket kaptak a kormánytól.
A sok halott sok profitot jelent azon cégeknek, amelyek a gyilkoláshoz szükséges technikát gyártják. Vezetőink mindig a háborúra szavaznak hivatali idejük alatt, utána meg elmennek dolgozni az ebből profitáló cégekhez.
91. Hát, legalább Oroszország miatt már nem kell fájjon a fejünk. Most már úgyis a barátaink.
Ha ez így van, akkor nincs szükségünk ellenségre.
Putyin elnök szorgalmasan fejleszti az orosz nukláris fegyverzetet, mert attól tart (jogosan), hogy az USA rátenyerel a kaszpi olajra. Az orosz katonai beszerzésekre fordított pénz 40%-al fog nőni jövőre.
Oroszország azt is jelezte, hogy áttérne az euróra.
Sok orosz vezető élénken emlékszik arra a szerepre, amit az USA játszott a Szovjetunió bukásában: többek között a szovjet Peak Oil (1987) idején Amerika meggyőzte Szaudarábiát, hogy árassza el a piacot olcsó olajjal. Az ezt követő áresés jelentős szerepet játszott a szovjet összeomlásban. Sokan szívesen fizetnék vissza ezt a „kölcsönt” Amerikának. Franciaországgal és Kínával összefogva erre lehetőségük nyílik.
92. Oroszország és Kína együtt az USA ellen?
Igen.
A közeledés 2001 januárja óta tart és csak fokozódik, ahogy Amerika egyre agresszívab, Kína pedig egyre fejlettebb és egyre több olajra van szüksége.
- - - - -
94. Hát, ez aztán rosszabbul hangzik mint a második világháború.
Ha már itt tartunk, ott van Japán is. Az USA után a második olajfogyasztó. Ha eljön az idő Japán hajlandó és képes is lesz megvédeni az érdekeit. Japánnak van a világ harmadik legnagyobb hadserege. És bár csupán GDP-je 1%-át költheti honvédelemre, az a GDP igen nagy, nem is beszélve a világ legfejlettebb technológiai bázisáról.
Ehhez jön még militarista történelme és kultúrája, plusz egy csomó plutónium. Ha akarná, egy hét alatt atomfegyvert építhetne.
Japán állandó, titkos „háborúban” áll Kínával az orosz olajért.
2004 februárjában Japán megegyezett Iránnal egy jelentős olajmező kiaknázásában.
Azt se feledjük, hogy Japán megtámadta Pearl Harbort, miután Roosevelt elnök elvágta őket az olajtól.
- - - - - -
96. Amerika meg tudja nyerni ezeket a háborúkat?
Nem.
Már Irakban is majdnem teljesen lefulladt a hadigépezet. A fejlett technikát nagyrészt ellensúlyozza a gerilla taktika.
Megnyerni nem tudja, de ettől még az USA kirobbanthatja azokat. A gazdasági és politikai elit nem lát más megoldást, mint a harcot. Főleg, ha anyagi hasznuk is származik belőle.
97. Olyan őrültek lennénk, hogy atomháborút vívunk az olajért?
Igen.
A XXI. században az olaj = élelem. A kérdés az, hogy melyik atomhatalom hány állampolgárának kell éhen halnia ahhoz, hogy annak az országnak ne legyen veszíteni valója egy atomháború kirobbantásával.
Persze véletlenül is kitörhet. A véletlen atomcsapás veszélye növekedni fog a kaotikus állapotok közepette.
98. Van esélye egy világháború nélküli megoldásnak?
Nem úgy néz ki.
A háborúkat legtöbbször az olyan létszükségletek miatt vívják, mint az élelem és az energia. Az emberiség történelmének legsúlyosabb hiánya előtt áll. Nincs okunk azt feltételezni, hogy ezúttal másképpen próbálnánk megoldani a problémát. Mivel a hiány példátlan lesz, a háborúk is azok lesznek.
Fulika
Erre vannak szakosodott topicok, egyik legjobb: Index-Alternatív energia http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9039141&uq=2547
Mezőbándi
A korábban már pamfletnek nevezett iromány írója jellegzetesen amerikai szemszögből nézve szemléli a dolgokat, néha mintha nem is ismerne mást (hamburger 1000 kal-ból 900 fosszilis, stb.) Ahol nincs olyan gépesítés, automatizálás, ide-oda fuvarozgatás, ott is megsül a hamburger, csak fasírtnak hívják, és esetleg 1/10-ed fosszilis energiafelhasználással.
A mezőgazdaságban hatalmas energiatartalékok vannak. Egyrészt szervezéssel, technológiaváltással nagyon sokat meg lehet takarítani. Saját energiafelhasználását bármikor elő tudná állítani (biodízel, biogáz - az alkohol nem az igazi). Ugyanígy fűtési és áramtermelésbe is be tud segíteni. A kihagyott 44-es pontban nem tudom, mit írt volna a kenderről, de nagyon jó energiatermelő növény. MO-on is kísérleteznekl ilyenekkel, pl. Szarvasi 1-es energiafű. A műtrágyaigényt is ki lehet váltani a biogáztermelés "hulladékával". Nagy nitrogén és mikroelemtartalmú, az istállótrágyánál 10-15%-al hatékonyabb.
Úgy érzem, akik itt olvasgatnak és hozzászólnak, nagy részük tisztában van a téma súlyával, vannak, akik tettekre is hajlandóak. Kis ország révén, még ha egész országunk elkezdene átállni, a gazdaság jelen helyzetében még csak magunk alatt vágnánk a fát. Én személy szerint, már néhány "SUV-ossal" megutáltattam magam.
81. Mit tesz a kormány a probléma megoldására?
Két dolgot: háborúba megy az olajért és kiirt mindenkit, aki az útjába áll.
--Egy Cheney által rendelt jelentés már 2001 áprilisában megfogalmazta a leendő olajhiányra való kormányzati reakciót. A jelentése az alábbi következtetéseket vonta le:
- Az amerikai emberek továbbra is olcsó és bőséges energiát fognak követelni, áldozathozatal és kényelmetlenség nélkül.
- Az USA olajellátási zavarainak nagyobb az esélye most, mint az előző két évtizedben bármikor.
- Az USA fogy ki az energiából és további „Kaliforniákra” lehet számítani.
- Az USA külpolitikájában központi szerepet kell kapjon az energia.
Vezetőink elhatározták, hogy még utoljára a világ fogyatkozó olcsó olajkészletei után kapnak és ellopják azoktól az országoktól, amelyeknek még van. Ha ellenőrzik ezeket a készleteket, élet-halál urai lesznek.
-- A másik megoldás az olajban gazdag területek erőszakos elnéptelenítése. Ez nem új dolog és nem sajátja kizárólagosan egyetlen politikai oldalnak sem. Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsa már 1974 végén megfogalmazta egy tanulmányban, hogy Amerikának korlátoznia kell a harmadik világ országainak népességét, hogy megmaradjon a hozzáférése bizonyos erőforrásokhoz. Egy 1988-as Pentagon-jelentés szerint „a népességtervezést a fegyverek fejlesztésével egyenrangúan kell kezelni”.
- 1990-2003 között az amerikai szankciók következtében megnőtt a meghalt iraki gyerekek száma. 1980-ban kb. 43ezer, öt évesnél fiatalabb gyerek halt meg. 1990-ben 35ezer. 1991-ben 92ezer. 2000-ben 104ezer. 1991-1998 között összesen félmillió, 2003-ig már akár egymillió is lehet azon ygereke száma, akik a szankciók miatt haltak meg. Irak lakossága mindössze 24 millió.
- Thomas J. Nagy, a George Washington Egyetem professzora szerint kormányzati dokumentumok bizonyítják, hogy az USA tudatosan tervezte iraki civilek elpusztítását. Szándékosan támadták a polgári infrastruktúrát, különösen az ivóvízellátást. Az ország megszállása óta Amerika gyakorlatilag semmit sem tett, hogy az okozott károkat helyrehozza. Több pénz ment el az apparátusra, mint az összes oktatási, emberjogi, demokratikus és polgári kormányzati projektre összesen. 2004 júliusáig csak a Kongresszus által megszavazott összeg 2%-át költötték el.
Ehhez jön még az urániumköpenyes lövedékek ügye.
A választási rendszer törvényszerűségei kizárják, hogy vezetőink olyan terveket dolgozzanak ki, amelyek nem erőszakon és kemény költségkalkulációkon alapulnak. A legnagyobb kampánypénzeket a szállítmányozási és közlekedési, az energia, a védelmi és a gyógyszeripari vállalatok adják. Maguk a politikusok - különösen pedig tanácsadóik - is gyakran ebből a körből kerülnek ki. Megszokták ezt a gondolkodásmódot.
82. Az egész iraki háború az olajról szólt? Nem Szaddámról?
Csak részben.
Az persze nagyon fontos, hogy Iraknak hatalmas tartalékai vannak és a kitermelési csúcs nem fog bekövetkezni 2010-ig, amikorra Szaudarábia már szinte biztosan leszálló ágban lesz. Ugyanakkor az invázió igazi célpontja az európai gazdaság volt. A tömegpusztító fegyver nem a lépfene volt, hanem az euró.
2000 novemberében Franciaország meggyőzte Szaddámot, hogy váltson dollárról euróra az olajtranzakciók elszámolásában. Ez oda vezetett, hogy az euró jelentősen erősödött a dollárral szemben. Minden ilyen váltás komoly fenyegetést jelent az amerikai gazdaságra nézve. Az invázió ideiglenesen eltántorította az OPEC országokat attól, hogy teljesen átálljanak euróra.
83. Irak, Afganisztán... na és aztán?
Bármely ország, ami legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
- Jelentős olajtartalékok felett helyezkedik el, mint Irak
- Megpróbált, vagy szándékában áll megpróbálni átállni az euróra az olajkereskedelemben.
- Azzal vádolják, hogy „terroristáknak ad menedéket”, „tömegpusztító fegyvereket fejleszt” vagy köze volt 9/11-hez, mint Iraknak.
- Tárgyalják a Dick Cheney titokzatos „energiaügyi bizottsága” által kiadott jelentések, mint ahogyan Irakot. Ha egy ország olajmezői fel vannak térképezve és ki vannak osztva bizonyos cégeknek a bizottságtól származó iratokban, mint az Irak esetébek történt, akkor az invázió biztosra vehető.
- A PNAC említi „Amerikai védelmének újjáépítése” című programjában.
>>Már vannak kísérletek (sõt ha jól tudom mûködõ prototípusok is) nyomtatási techológiával elõállított napelemre is. Meg léteznek szén nanocsöves napelemek, stb.<<
Nem erre mondták a tudósok, hogy csodák kellenének a gyakorlati megvalósításához?
>>Ha meredeken emelkedik az olaj ára az persze toxikus lehet, de ha egy lassú, folyamatos növekedés várható (márpedig szvsz ez lesz, egy némileg imbolygó de hosszú távon egyenletesen emelkedõ olajárra lehet számítani az elkövetkezendõ 20 évben) akkor nagyjából fájdalommentesen lehet átállni.<<
Ha az emelkedés az idei ütemben folytatódik, akkor jövőre az olaj ára reálértéken is rekordot fog dönteni. Ez nekem elég merdeknek tűnik. Nem látszik olyan piaci tényező, ami érdemben fékezhetné ezt az ütemet.
A gond ott van, hogy az az ár ami már elég magas ahhoz, hogy ösztönözze az érdemi lépéseket az átállás felé, az egyben túl magas ahhoz, hogy erőteljes gazdasági háttér maradjon ehhez az átálláshoz. Hogyan reagálna a gazdaság egy 80 dolláros árra? Vagy egy 120 dolláros árra? Hol van szerinted az az ártartomány, ami már kikényszeríti az átállást, de még nem vágja tönkre a világgazdaságot? És hány éven át tartható fenn ez az árszint? 20 éven át?
MSNBC, okt. 25.: "...even the most optimistic scientists who believe oil production will soon peak warn that the transition to a post-petroleum world will require an enormous undertaking involving breakthrough technologies and massive amounts of capital."
"Frankly, even if we has[!] the technology right now to supplant to the current energy system with something new and wonderful, it would still take us several decades to do it because its such a big enterprise."
Szóval, ha már most birtokunkban lenne a technológia, akkor is évtizedekig tartana az átállás.
>>Márpedig szvsz egy olyan elnökjelölt ami a népesség nagy részét börtönbe kényszerítené aligha számíthatna túl nagy választási esélyekre.<<
Nem vagyok benne biztos hogy működik ez Amerikában, de nálunk ugye pl. a pénzbírság elzárásra is cserélhető. Ettől már nincs olyan messze az adósok börtöne sem.
Persze nem börtönnek fogják hívni, hanem mondjuk közmunka-intézménynek... Legyen a neve "Communal Debt Redemption Facility". Persze magáncégek építhetik és üzemeltethetik majd. Mondjuk a GM egyik leányvállalata.
Azért remélem, hogy ez a téma lesz a legnagyobb problémánk a következő 2 évtizedben.
Elég régóta olvasom a topicot. Egy dolgot tapasztalok. Aki a legnagyobb vészhíreket kelti (valszeg igaza van, legalábbis részben) az sem hisz a dologban igazán. Illetve mindenki azt gondolja, hogy ez az ő életében még nem lesz probléma. Persze nem tudatosan, de tudatalatt biztosan.
Ezt abból gondolom, hogy arról egy szó sem esik, hogy mit tegyünk mi egyének az összeomlás ellen, vagy hogy a ránk gyakorolt hatását csökkentsük. Milyen ötletek lennének (gázfűtés helyett vegyes tüzelésü kazán, esetleg házi geotermikus fűtés megoldás, napelemes akkumulátoros világítási rendszer, stb) Szóval szerintem ebben senki sem hisz igazán, mindenki azt hiszi (szerintem nem is ok nélkül), hogy majd kitalálunk valamit. Nem ötletelnénk azon, hogy egyénileg mit tehetünk? Vagy ez nagyon off?
Az USA börtönpopuláció ötszörésére nőtt 1980 óta. Minden 20. ember börtönbe kerül valamikor az élete során. A lakosság adósságai viszont szintén hatalmasra nőttek ez alatt az idő alatt. A gazdaság hanyatlásával és a munkanélküliség növekedésével az emberek képtelenek lesznek visszafizetni a hiteleket. Az adósok börtönének intézménye ismét valósággá válhat, mert a fizetésképtelenek törleszthetnek, az ipar olcsó belföldi munkaerőhöz jut és a munkatáborok építése és karbantartása további munkát ad. Ha a kormány 10-15 – vagy több – évre csuk le embereket filléres kábszerbirtoklásért, miért ne tenne hasonlóan egy nagy összegre rúgó fizetésképtelenség esetén?
Látszik hogy jogász írta... Az USA-ban demokrácia van (ha némi korlátokkal is) ami azt jelenti hogy a többség dönt. Márpedig szvsz egy olyan elnökjelölt ami a népesség nagy részét börtönbe kényszerítené aligha számíthatna túl nagy választási esélyekre...
A kábszerbirtoklás picit más téma ehhez képest (és itt látszik hogy jogász írta, ezek hajlamosak egyenlõségjelet tenni a tömeggyilkos és a tilosban parkoló között), az hogy Gipsz Jakab elvágja a torkodat mert meg akarja szerezni a napi adagját az átlag amcsit szvsz jobban riasztja mint hogy a szomszéd nem tudja visszafizetni az áruhitelét - különösen ha õ is lóg valamennyivel.
Érvelésedben van némi logika, csak egy helyen hibádzik: nem veszi figyelembe a fizika törvényeit. A kőolajat elsősorban közlekedésre és szállításra használjuk. Napelemmel ezt nem lehet helyettesíteni, még akkor sem, ha olcsóbb lenne, és akkor sem ha hatékonyabb lenne. Éjszaka is kell közlekedni, télen is kell közlekedni... stb.
Ebbõl a szempontból a kõolajat és a földgázt nem választanám el, ezek helyettesítik egymást. És bizony nem csak szállításra használjuk, fûtünk és áramot is termelünk vele (nem a kòolajjal hanem a földgázzal, de ez végül is tökmind1). Azt meg nem úgy képzeltem el hogy a kamion a tetején lévõ napelemekkel fog üzemelni (bár a személyautók nagy része szvsz megtehetné, mivel jó részük az idejük 90%-ában a parkolókban áll, ez alatt fel tölthetik magukat annyira hogy haza lehessen menni velük majd másnap ismét be a melóhelyre). Tény hogy szükség van egy normális, nagykapacitású energiatárolóra, szvsz ma ehhez legközelebb az üzemanyagcella / vízbontás megoldás áll.
Oszt a másik oldal, hogy a napelemek előállításához viszonylag sok energia kell - és ez meghatározza az előállítási áruk alsó korlátját, másrészt pedig az akkumulátorok nagyon sok ritka fémet használnak - ami újabb fizikai korlát. Viszont ha ez a fõ energiaforrás (vagy legalábbis az egyik) akkor igen nagy lesz rá a kereslet. A nagy kereslet pedig arra ösztönzi a gyártókat hogy benyomjanak egy rakás pénzt K+F-be hogy olcsóbban (=nagyobb profittal) állítsanak elõ minél jobb minõségû (=nagyobb hatásfokú és tartósabb) napelemeket. Ma szvsz a fõ gátja a dolognak hogy egyenlõre pont az alacsony olajárak miatt viszonylag kevesen foglalkoznak a dologgal.
Szvsz minden attól függ hogy milyen lesz a peak oil görbéje. Ha meredeken emelkedik az olaj ára az persze toxikus lehet, de ha egy lassú, folyamatos növekedés várható (márpedig szvsz ez lesz, egy némileg imbolygó de hosszú távon egyenletesen emelkedõ olajárra lehet számítani az elkövetkezendõ 20 évben) akkor nagyjából fájdalommentesen lehet átállni. Sõt, ami azt illeti még akár gazdasági növekedést is generálhat a dolog: az egyik problémánk úgyis az hogy jóval több cuccot termelünk mint amit el lehet adni. A napelemgyártás szvsz jó idõre megoldja ezt a kérdést. Ráadásul jól automatizálható, az elhelyezése / karbantartása sok képzetlen munkaerõ számára biztosít nem túl megerõltetõ fizikai munkát, a dolog fejlesztése pedig jó sok mérnöki / kutatói munkahelyet is teremt.
ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia. Ez igen jelentõs mértékben az elõállítás technológiáján múlik. Már vannak kísérletek (sõt ha jól tudom mûködõ prototípusok is) nyomtatási techológiával elõállított napelemre is. Meg léteznek szén nanocsöves napelemek, stb. Mint ahogy Pl. létezik e-paper is, van belõle prototípus, de mivel egyenlõre még az elsõ fázisban van (és lehet hogy a TFT amúgy is lenyomja) senki nem tesz elég pénzt bele hogy elterjedjen.
Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele Eleinte kétségtelenül. Ez mindig is így mûködött, anno amikor a win95 megjelent az addigi 2-4 MB RAM helyett hirtelen legalább 16MB kellett a gépekbe. A RAM árak az egekbe szöketek, a kereslet is elég rendesen megindult felfelé. Ma meg már sz*rért-h*gyért meg tudsz venni egy 256MB-os RAM modult, de szvsz a .NET és a Longhorn meg fogja hozni az 512MB-os modulok árcsökkenését is.
71. A háború utáni generációhoz (baby boomer) tartozom. Mire számítsak?
A társadalombiztosításod, nyugdíjad, stb. elpárolog, az unokáid nemzedéke pedig szörnyetegnek fog tartani, mert felélted a jövőjüket.
72. 20-30 éves vagyok (Generation X, Generation Y). Mire számítsak?
Három dologra figyelj: az adósság, az oktatás és a befektetések. Ezen kívűl esélyed van rá, hogy besoroznak, ha 1980 után születtél.
A nagy amerikai cégek már lobbiznak az adósrabszolgaság/jobbágyság valamilyen formájának a visszaállításáért. Az USA börtönpopuláció ötszörésére nőtt 1980 óta. Minden 20. ember börtönbe kerül valamikor az élete során. A lakosság adósságai viszont szintén hatalmasra nőttek ez alatt az idő alatt. A gazdaság hanyatlásával és a munkanélküliség növekedésével az emberek képtelenek lesznek visszafizetni a hiteleket. Az adósok börtönének intézménye ismét valósággá válhat, mert a fizetésképtelenek törleszthetnek, az ipar olcsó belföldi munkaerőhöz jut és a munkatáborok építése és karbantartása további munkát ad. Ha a kormány 10-15 – vagy több – évre csuk le embereket filléres kábszerbirtoklásért, miért ne tenne hasonlóan egy nagy összegre rúgó fizetésképtelenség esetén?
73. Van a garázsomban egy Hummer. Mire számítsak?
Nehezen fogsz benzinhez jutni. Nem az ára miatt, hanem mert meglincselnek a sorban álló autósok. Ajánlom a golyóálló üveget.
62. Energia-takarékossággal nyerhetünk időt?
Csak teljes pénzügyi összeomlás árán. A gazdaság fogyasztásra épül.
63. John Kerrynek van terve a megújuló energiára. Ha ő lesz az elnök az segít?
Nem.
Kerry 20 milliárdot fordítana erre. Főleg a földgáz, szén, atom és növényi (kukorica, szója, stb.) alternatívák felfuttatására. Az üzemanyag (autók) 20%-át szeretné alternatív forrásokból előállítani 2020-ra. Amellett, hogy az egész terv valószínűleg parasztvakítás („20-20-2020” – jól megjegyezhető szlogen), az amerikai benzinfogyasztás akár 50%-al is nőhet a következő 15 évben, amikorra az USA már az olaj 75%-át importálni fogja. Ha tehát Kerry terve egyáltalán működőképes, akkor is több külföldi olaj fogyna 2020-ban mint ma. Kerry terve csepp a tengerben.
64. Mióta tükröződik az „olajcsúcs” az USA külpolitikájában?
Majdnem 30 éve.
1977 márciusában a CIA előre jelezte, hogy a szovjet kitermelés 1987-ben éri el a csúcspontot. Ez a dokumentum 2001-ig titkos volt. A dokunemtum és az azt követő események bizonyítják, hogy az USA kormányai legkésőbb Carter óta tisztában vannak a tényekkel.
65. Akkor miért nem hallunk erről a hiradóban?
Általában nem a címlapon hozzák, és a sztori mindig megnyugtató hangot üt meg. A végkicsengés mindig az, hogy valamit tenni kéne, de azért van még idő.
- Minden nagy médiacsoportnak a tőzsdén forognak a részvényei és nagyban összefonódnak a petrolkémiai érdekekkel (energia, közlekedés, szállítás, gyógyszeripar, agráripar). Ki dőlne be egy terepjáró hirdetésnek egy őszinte olajhír után? Az emberek esetleg csökkentenék a fogyasztást, a tőzsdei befektetések elpárolognának, a gazdaság mélyrepülésbe kezdene, stb, stb. Minden összeomlana, mielőtt a gazdasági-politikai elit bebiztosíthatná a saját jólétét.
- Az átlagember nincs felkészülve rá. Az olajcsúcspont szószerint halálos ítéletet jelent a lakosság jelentős részének és átvitt értelemben halálos ítélet az amerikai életmódnak. Legtöbben inkább a futárt fejeznék le ilyenkor.
51. Nincs ok az aggodalomra. Alapvető közgáz tétel: amint egy erőforrás fogyni kezd, az emberek másba fektetnek be. Vagyis amint az olaj ára túl magas lesz, a megújuló energia meg fogja érni és a cégek majd abba fektetnek sok pénzt.
Ez nagyon jól működik egy adott gazdaságon belüli árukra alkalmazva. De a hosszú és súlyos energiaválságra alkalmazva katasztrófához vezet.
- A klasszikus közgazadaságtannak több olyan alapvető hibája van, ami miatt nem képes kezelni a természeti erőforrás-hiányokat. A legszembeötlőbb, hogy a tipikus közgazdász szerint a gazdaság irányítja a természetet és nem fordítva. Egy ideig hatást gyakorol rá, de az utolsó szó mindig a természeté. Minél jobban kiaknázunk egy természetes erőforrást, annál erősebben korlátozza a természet a hozzáférésünket. Nevetséges az az elképzelés, hogy elegendő befektetéssel ki lehet cselezni a természetet.
- Nincs olyan alternatív energiaforrás, ami akár megközelítőleg pótolhatná az olajból nyert energiát. Elméletileg lehetséges valamilyen más alternatíva, vagy alternatívák kombinációja, de ezeknek a bevezetése akkora monumentális feladat, hogy már önmagában összeomláshoz vezethet.
- A piac túl későn fog reagálni ahhoz, hogy akkor már bármit is tehessünk. A csúcs után legalább évi 1,5-3%-al fog csökkenni a kitermelés. A kereslet viszont ugyanennyivel fog növekedni, hiszen a népesség nő és a nemzetközi adósságok kamatait fizetni kell. A csúcsot követő első évben tehát az olajhiány 3-6% lesz. Tegyük hozzá, hogy:
- A 70-es évek válságát 4-5%-os éves hiány okozta.
- A csúcsot követő 15 éven belül, a hanyatlás mértékétől függően, a hiány már 30-60% lesz. Ha lennének is megfelelő technológiák az olaj nagyarányú kiváltására, legalább 25-50 éve kellene az ipari infrastruktúra, a gyártás, a szállítás, közlekedés, élelmiszerellátás átállításához erre az erőforrásra. Gyakorlatilag az összes energiát az alternatívák kifejlesztésére kellene rááldozni, a víz, élelmiszer, honvédelem, rendőrség, tűzoltóság és egészségügy rovására. A siker ganarnciája nélkül. Röviden: mire az olaj ára olyan magasra szökik, hogy az emberek elkezdenek komolyan gondolkodni az alternatívákon, addigra azok az alternatívák túl költségessé válnak a széles körben történő megvalósításhoz. Ok: olaj kell az olaj alternatíváinak kifejlesztéshez, gyártásához, szállításához és beüzemeléséhez.
- - - - - -
55. Az emberiség mindig alkalmazkodott a kihívásokhoz. Majd most is úgy lesz.
Az biztos is. Alkalmazkodni fogunk.
Ennek részeként legnagyobb részünk kipusztul, ha nem decentralizáljuk és minimalizáljuk a gazdaságunkat azonnal. Milliók alkalmazkodása nem jelenti milliárdok túlélését. A társadalom túlélheti, de gyökeresen - és gyakran felismerhetetlenül - megváltozva.
56. Majd kitalálunk valamit. Szükség szüli a találékonyságot.
150 éven át pedig az olcsó olaj nemzette. Soha, egyetlen találmány sem került tömeggyártásba és egyetlen erőforrás sem kiaknázásra és globális elosztásra bőséges olcsó olaj nélkül. Ne feledjük, hogy milyen gyakran nem találunk megoldást komoly problémákra. Az összes technológiánk, pénzünk és találékonyságunk ellenére nincs csodaszer az AIDS-re, a rákra, vagy akár a náthára. Semmi garancia nincs arra, hogy az olaj pótlására bármit is ki tudunk találni. És egyébként is késő.
57. Az emberek évezredeken át el tudtak lenni olaj nélkül. Nekünk is menni fog.
Természetesen, amennyiben a népesség az olaj előtti létszámra csökken.
58. És ha mindenki vegyesüzemű autót venne, az segítene?
Nem.
A megépítésükhöz is olaj kell. ha hirtelen mindenki le akarná cserélni a terepjáróját ezekre, az olajkereslet megugrana és a készletek hamarabb kimerülnének. Ha a jelenlegi kocsikat lehetne átalakítani, az kicsit jobb lenne. Sajnos sokat az sem segítene, hiszen az energiahatékonyság növekedése mindig együtt jár a fogyasztás növekedésével is. Az autók nagyban felelősek a probléma kialakulásáért, és nem jelentenek megoldást. A jövő közlekedési eszköze nem a vegyesüzemű autó, hanem a kerékpár.
>>A fenti idézet azt feltételezi hogy ha teszem azt korlátlan mennyiségû és olcsó energiaforrás jön létre akkor majd a föld népessége a végtelen felé kezd majd növekedni. Ez pedig nyilvánvalóan ostobaság. A föld népessége addig nõ meredeken amíg sokan élnek állati körülmények közt. Általában minél primitívebbek a körülmények annál nagyobb a népszaporulat. <<
Ok, így már értem. Az tény, hogy az utóbbi években megfigyelhető egy határozott lassulás a népesség növekedésében. Hogy ne menjünk messze, itt van ez az Index cikk is, ami szerint a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló. Ha tehát tényleg találnánk egy "korlátlan mennyiségû és olcsó" energiaforrást, akkor a kialakuló jólét nyomán hamarosan az egész világon csökkenne a népesség.
Én is szeretem a jó sci-fit :) Sajnos egyelőre nem látok ilyen energiaforrást.
"Azért a legolcsóbb mert az infrastruktúránk erre van ráállva. Ha ma nem lenne egy kõolajfinomító sem, nem lenne egy centi kõlajvezeték sem, stb. ugyanakkor hegyekben állnának a hatékony és olcsó napelemek és üzemanyagcellák akkor a kutya nem foglalkozna olyan drága energiaforrással mint az olaj... "
Érvelésedben van némi logika, csak egy helyen hibádzik: nem veszi figyelembe a fizika törvényeit. A kőolajat elsősorban közlekedésre és szállításra használjuk. Napelemmel ezt nem lehet helyettesíteni, még akkor sem, ha olcsóbb lenne, és akkor sem ha hatékonyabb lenne. Éjszaka is kell közlekedni, télen is kell közlekedni... stb.
Ki lehetne egészíteni a napelemeket akkumulátorokkal, de az is legfeljebb hobbiautózásra való, ha süt a nap. 10 tonnás teherautót még kísérleti célokból sem szereltek fel napelemekkel.
Oszt a másik oldal, hogy a napelemek előállításához viszonylag sok energia kell - és ez meghatározza az előállítási áruk alsó korlátját, másrészt pedig az akkumulátorok nagyon sok ritka fémet használnak - ami újabb fizikai korlát.
"A bérköltség ekkor sem fog csökkenni, sõt nõni fog mivel a fejlesztés messze nem áll le, csupán az egy egységre esõ fejlesztési költség lesz kevesebb."
Én is ugyanezt mondtam, de ezzel együtt még mindig nem látom, hogy a nagy sorozatban előállított napelemek és üzemanyagcellák jelentősen olcsóbbak lennének - ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia.
Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele.
Szerintem te akkor nézed rosszul a dolgokat, amikor nem látod az erdőtől a fát. Az energiafogyasztás gyorsabban növekszik mint a népesség! Én ezt nem is vitatom. Én azzal vitakoztam hogy tök mindegy hogy mennyi olcsó energiánk van, elõbb-utóbb úgyis felszaporodik annyira a nép hogy kevés lesz.
Megint megfordítottad a dolgot. Azért használunk olajat, mert az a legolcsóbb. Ha elfogy a legolcsóbb, akkor áttérünk a drágábbra. Csak az a félő, hogy már az áttérésre sem marad elegendő energia. Azért a legolcsóbb mert az infrastruktúránk erre van ráállva. Ha ma nem lenne egy kõolajfinomító sem, nem lenne egy centi kõlajvezeték sem, stb. ugyanakkor hegyekben állnának a hatékony és olcsó napelemek és üzemanyagcellák akkor a kutya nem foglalkozna olyan drága energiaforrással mint az olaj...
Egy új termék kifejlesztésekor (mikroprocesszor, LCD,..) a terméken dolgozó sok okos embert jól meg kell fizetni, és ezért kezdetben magas az ár. Kis termékekről lévén szó, ezért a nyersanyagok és a felhasznált energia fajlagos ára viszonylag kicsi, így a kezdeti időszakban az okos emberek fizetése a meghatározó. Később elkészülnek a sorozatgyártásra alkalmas gépezetek, aminek működtetéséhez elegendő a gombnyomás, ezért az előállítási árban az emberi munka egyre kissebb hányadot képvisel, így olcsóbb lesz a termék.
A forgatókönyv általában nem egészen ez. Jön valaki, kitalál egy klassz elvet, Pl. LCD monitor. Csinálnak egy mûködõ prototípust és mindenki nagyon happy. De ez még nem bolt. Aztán jön egy vállalkozó és fantáziát lát a dologban, nekikezdenek kis sorozatban gyártani. Ehhez elõször is ki kell találni egy gyártástechnológiát ami kezdetben nagyon környezetszennyezõ, sok drága nyersanyagot, kézimunkát igényel, sok selejttel jár, stb. Aztán elindul a marketing hogy miért is jó ez a dolog. Ha bejön akkor más is rááll a dologra és elkezdõdik a konkurrenciaharc. Ki tud olcsóbbat, jobb minõségben termelni. A bérköltség ekkor sem fog csökkenni, sõt nõni fog mivel a fejlesztés messze nem áll le, csupán az egy egységre esõ fejlesztési költség lesz kevesebb. És mivel a folyamatos fejlesztésen minden cégnél dolgozik egy rakás emberke így egyre jobb és olcsóbb termék jön létre. Persze ehhez az kell hogy legyen valaki aki pénzt rak a dologba, Pl. az LCD monitorok gyártása az elején elég kockázatos dolog volt: nekikezdesz gyártani egy adott technológiával, felépíted a gyártósorodat jó drágán aztán fél év múlva jön valaki egy még jobb gyártástechnológiával, esetleg némi plusz innovációval és te dobhatod az egész gyártósorod a kukába. Ezért aztán a cégek olyan termékeketgyártanak igazán szívesen ahol egyrészt kicsi annak a kockázata hogy fél év múlva az egész gyártósor elavul, másrészt biztos és nagy felvlevõpiac van (azaz Pl. már létezik egy gyár aminek van piaca, nekünk csak õket kell lesöpörni vagy megélni mellette).
>>ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között.<<
<i>Ennek miért van jelentősége? Az a fontos, hogy összességében mekkora a világ népességének energiafelhasználása, nem? Vagy ezt most mire mondtad?</i>
>>- Az ingyen energia feltalálása csak elodázza az elkerülhetetlent, miközben gerjeszti a népesség növekedését. A bolygónak van egy kapacitása. Akkor majd más erőforrást merítünk ki. Minél többen leszünk addigra, annál magasabbról fogunk esni és annál nagyobbat puffanunk.<<
Erre. Persze az összenergiafogyasztás számít, de ez két részbõl tevõdik össze: 1. a lakosság lélekszáma, 2. az egyes ember energiaszükséglete. A fenti idézet azt feltételezi hogy ha teszem azt korlátlan mennyiségû és olcsó energiaforrás jön létre akkor majd a föld népessége a végtelen felé kezd majd növekedni. Ez pedig nyilvánvalóan ostobaság. A föld népessége addig nõ meredeken amíg sokan élnek állati körülmények közt. Általában minél primitívebbek a körülmények annál nagyobb a népszaporulat.
<i>Ugyanakkor az ötlettől a fejlesztésen át a működő prototípusig és onnan a teljes ipari átállásig igen hosszú az út. Egyáltalán nem biztos, hogy van annyi idő.</i>
Ez az út szvsz elsõsorban a szükségesség mértékétõl, azaz a ráfordított erõforrások mennyiségétõl függ. Azt nem hiszem hogy késõ lenne, de azt igen hogy lassan nem ártana elkezdeni a folyamatot...
>>ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között.<<
Ennek miért van jelentősége? Az a fontos, hogy összességében mekkora a világ népességének energiafelhasználása, nem? Vagy ezt most mire mondtad?
>>Ma jelenleg a föld elég jelentõs szellemi bázissal rendelkezik - nagyobbal mint szvsz valaha a történelem során, így szvsz ha teszem azt valami miatt megnövekedne a napelemek iránt a kereslet akkor az áruk rohamosan elkezdene lefelé menni, míg a hatásfokuk pedig felfelé.<<
>>De valószínûleg ugyanez igaz másra, Pl. az üzemanyagcellára is. <<
Azt elhiszem, hogy létező technológiák esetében nem a találékonyság hiánya jelenti a fő problémát. Ugyanakkor az ötlettől a fejlesztésen át a működő prototípusig és onnan a teljes ipari átállásig igen hosszú az út. Egyáltalán nem biztos, hogy van annyi idő. Persze reménykedhetünk is, hogy sikerül majdnem zökkenőmentesen átállni, gazdasági összeomlás nélkül egy új energiaforrásra, ami az olaj fogyásával egyidőben teljesen kiváltja azt és a bővülése lépést tud tartani a gazdaság növekedésével. Bár szerintem már ma látnunk kellene a hatalmas projekteket, ha azt szeretnénk, hogy időben sikerüljön az átállás. Számomra a könyv/pamflet elsődleges üzenete nem az, hogy "nem lehet", hanem az, hogy "késő".
"Szerintem alapvetõen ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között. Holott ez nem igazán van így: ahol igazából sok energiát használnak ott a népesség általában fogy."
Szerintem te akkor nézed rosszul a dolgokat, amikor nem látod az erdőtől a fát. Az energiafogyasztás gyorsabban növekszik mint a népesség! Ezt az EIA is megaszondta:
"Az USA-ban is egyébként, csak ott kívülrõl, bevándorlással folyamatosan pótlódik (ma még). De alapjában véve a nagy népesség növekedési centrumok pont azokban az országokban vannak ahol az energiafelhasználás igen alacsony."
Az USA-ban már a természetes szaporulat is népességnövekedést generál. A bevándorlás erre rátesz még egy lapáttal. 2050-re 400 milliónyian lesznek (hacsak a Peak Oil be nem zavar a jelenlegi trendbe)
A fejlett nyugati demokráciákban a bevándorlás pótolja a természetes szaporulat csökkenéséből adódó hiányt. Humanitárius köntösbe burkolják a dolgot, de a tulajdonképpeni cél olcsó munkaerő biztosítása az "alantas" munkahelyekre.
"A másik dolog hogy jelenleg valószínûleg elsõsorban azért hiányoznak az olcsó energiaforrások mert az olaj megoldja a kérdést."
Megint megfordítottad a dolgot. Azért használunk olajat, mert az a legolcsóbb. Ha elfogy a legolcsóbb, akkor áttérünk a drágábbra. Csak az a félő, hogy már az áttérésre sem marad elegendő energia.
"Ez az emberiség általános tulajdonsága: többnyire akkor találunk fel dolgokat amikor szükség van rá. Pl. már a görögök idejében volt gõzhajtás (Héron gömbje) de mivel a rabszolgák korlátlan számban álltak rendelkezésre így nem igazán fejlõdött tovább a dolog."
...aztán elfogytak a rabszolgák, és megfeledkezdtek a gőzgépről. Így fog járni a mi kis fejlett civilizációnk is. Most amikor még van fölös energiaforrás, lehetne gondolkozni azon is, hogy miből fogunk megélni holnapután.
Ha majd előáll a szükségállapot, akkor mindenki a túléléssel lesz elfoglalva, és az utóbbi időben felhalmozott tudományos ismeret az enyészeté lesz.
".. ha teszem azt valami miatt megnövekedne a napelemek iránt a kereslet akkor az áruk rohamosan elkezdene lefelé menni, míg a hatásfokuk pedig felfelé. Lásd Pl. az LCD monitorok amiket pár éve még aranyért lehetett csak venni, a minõségük pedig a béka feneke alatt volt, mára pedig lassan reális alternatívái a CRT monitoroknak. De valószínûleg ugyanez igaz másra, Pl. az üzemanyagcellára is."
Egy termék előállítási ára 2 komponensből adódik:
1. nyersanyagok + megmunkálás ára
2. fizetés
Egy új termék kifejlesztésekor (mikroprocesszor, LCD,..) a terméken dolgozó sok okos embert jól meg kell fizetni, és ezért kezdetben magas az ár. Kis termékekről lévén szó, ezért a nyersanyagok és a felhasznált energia fajlagos ára viszonylag kicsi, így a kezdeti időszakban az okos emberek fizetése a meghatározó. Később elkészülnek a sorozatgyártásra alkalmas gépezetek, aminek működtetéséhez elegendő a gombnyomás, ezért az előállítási árban az emberi munka egyre kissebb hányadot képvisel, így olcsóbb lesz a termék.
Az üzemanyagcellánál kicsit változik a forgatókönyv. Az üzemanyagcella fontos kompnense a Platina. A Platina most sem olcsó, de ha nagy sorozatban kezdenének üzemanyagcellákat gyártani, akkor két mozgásból bekövetkezne a Peak Platina. Az üzemanyagcella ára nem az emberi munka miatt magas, hanem egész egyszerűen azért, mert végesek a nyersanyag-készletek.
"Vegyipar: ha energia van akkor minden van."
...és fordítva, ha energia nincs, akkor semmi sincs.
Itt pedig épp arról beszélünk, hogy az energia fogytán van...
Szerintem alapvetõen ott látja rosszul a dolgokat hogy egyenes arányt tételez fel a népesség és az energiafelhasználás között. Holott ez nem igazán van így: ahol igazából sok energiát használnak ott a népesség általában fogy. Az USA-ban is egyébként, csak ott kívülrõl, bevándorlással folyamatosan pótlódik (ma még). De alapjában véve a nagy népesség növekedési centrumok pont azokban az országokban vannak ahol az energiafelhasználás igen alacsony.
A másik dolog hogy jelenleg valószínûleg elsõsorban azért hiányoznak az olcsó energiaforrások mert az olaj megoldja a kérdést. Ez az emberiség általános tulajdonsága: többnyire akkor találunk fel dolgokat amikor szükség van rá. Pl. már a görögök idejében volt gõzhajtás (Héron gömbje) de mivel a rabszolgák korlátlan számban álltak rendelkezésre így nem igazán fejlõdött tovább a dolog. A mikroprocesszorok is akkor kezdtek el fejlõdni amikor megjelentek az elsõ home computerek, majd PC-k amikbe be lehetett építeni. Azaz akkor amikor sok ember kezdett el dolgozni a problémán. Ma jelenleg a föld elég jelentõs szellemi bázissal rendelkezik - nagyobbal mint szvsz valaha a történelem során, így szvsz ha teszem azt valami miatt megnövekedne a napelemek iránt a kereslet akkor az áruk rohamosan elkezdene lefelé menni, míg a hatásfokuk pedig felfelé. Lásd Pl. az LCD monitorok amiket pár éve még aranyért lehetett csak venni, a minõségük pedig a béka feneke alatt volt, mára pedig lassan reális alternatívái a CRT monitoroknak. De valószínûleg ugyanez igaz másra, Pl. az üzemanyagcellára is.
Vegyipar: ha energia van akkor minden van. Szvsz akár a levegõben lévõ CO2 is felhasználható lenne, de még egyszerûbb ha közbeiktatsz néhány növényt. De ma még erre sincs igazán szükség: elég méretes nyersanyaghalmokon csücsülünk jelenleg is, és ennek mennyisége folyamatosan nõ (a szemétre gondolok).
47. Nem lehet kombinálni az alternatívákat?
Dehogynem. Nem kell más hozzá, mint hatalmas politikai akarat, példa nélkül álló párt- és nemzetközi együttműködés, töméntelen befektetői tőke, egy sor technológiai áttörés és kb. 25-50 év béke és jólét a változások bevezetéséhez. Ebben az esetben ki lehet termelni akár évi 3-4 milliárd hordónak megfelelő energiát is. Annyit, amennyit az egész világ a 2. vh. előtt fogyasztott. A mai szükségletek kb. 10 százalékát.
48. Akkor ezek az alternatívák nem jók semmire?
Dehogynem. Bármilyen civilizáció jön is létre a romokon, energiájának nagy részét bizonyára ezekből a forrásokból fogja előállítani. De semmilyen kombinációjuk nem helyettesítheti az olajat, bármennyire is szeretnénk. Fogyasztásunk jelenlegi szintjének a töredéke sem tartható fenn ezekkel. A legjobb esetben is drasztikus életszínvonal csökkenéssel kell számolnunk. A túléléshez radikális változtatásokat kell véghezvinnünk az élelmiszer ellátásunkban, a munkánkban, az oda való eljutásban, az otthonaink felépítésében, családunk tervezésében, pihenésünkben. A modern ipari társadalom minden aspektusának teljes átalakításáról van szó. Csakhogy a komplex társadalmak soha nem egyszerűsítéssel oldják meg a hatalmas problémákat, hanem egyre összetettebb megoldásokkal kísérleteznek, amivel tovább rontják a helyzetet.
Fizikusokon és mérnökökön kívűl mindenkinek nehezére esik elfogadni azt, hogy az alternatívák nem helyettesíthetik az fosszilis energiaforrásokat. Mindenki más kitart amellett, hogy megfelelő politikai akarattal, találékonysággal és kitartással valahogyan majd átállunk alternatív energiaforrásokra. Nem fogunk. Irdatlan mennyiségű olaj, gáz és szén nélkül egyszerűen nem lehet működtetni egy olyan társadalmat, ami akár csak hasonlítana arra, amit megszoktunk – kivéve a hihetetlenül gazdagok maroknyi csoportját. A fizika, az fizika.
49. Jó, tudom: fizika, meg matek, stb. De ha valami csoda folytán sikerülne a veszteség 90%-át pótolni alternatív energiaforrásokból, az megakadályozná az összeomlást, nem?
Nem. Éppen itt kezd ijesztővé válni a dolog. Ehhez át kell látni a pénz és az energia közötti viszonyt. Nagyon leegyszerűsítve:
- A pénzt a bankok „teremtik”, amikor hitelt adnak. Ez akkor működik, ha a korábbi adósok folyamatosan fizetik vissza az adósságaikat és a kamatokat.
- A pénz az energia szimbóluma. Amikor kifizetsz 5 dollárt egy 1000 kalóriás hamburgerre, akkor az a pénz azt a 900 kalória energiát jelképezi, ami a hamburgerben fosszilis energiából származik.
- A pénzügyi rendszer addig működik, ameddig plusz energia lép be a gazdaságba. Az elmúlt 500 évben ez így volt. Ettől az emberek kamatot tudtak fizetni a hitelekre. A kamat mozgatja az egész rendszert. Ha nincs kamat, a bank nem tud másnak hitelezni. Ők nem tudnak vásárolni, stb. Dominó-effektus.
- - - - - -
[...] sorsunk évszázadokkal ezelőtt megpecsételődött, amikor modern, kamat-alapú bankrendszerünk kialakult. A kamat bevezetése egy folytonosan növekvő gépezetet hozott létre. Ehhez állandóan bővülő energiára van szükség. Máskülönben a rendszer magába roskad.
Az olajválság kezelése tehát többről szól, mint az olaj kiváltásáról. A pénzügyi rendszer alapját a folyamatos növekedés helyett nyugalmi állapotba kell helyezni. Csak senki sem tudja hogyan. Hiszem, hogy a modern közgazdasági számítások összeomlása meg fogja előzni az olajellátás összeomlását. Amint a bankok rájönnek, hogy az energiatermelés a csúcson van, onnantól vége, hiszen tudják, hogy energiafelesleg nélkül az egész rendszer össszeomlik.
50. Hátha jönnek az ufók vagy az angyalok és hoznak egy energiaforrást, ami állandóan növekvő energiát biztosít. Akkor megússzuk az összeomlást?
Nem.
Az amcsi dollár a világban zajló olajtranzakciók valutája, vagyis az összes ilyen műveletből származó vagyon az amerikai gazdaságon keresztül áramlik. Ez tartja fenn az USA gazdaságát, különösen mióta a termelőipar Kínába, Indiába, Mexikóba és a Fülöp-szigetekre költözik. Ha egy ilyen alternatív energiaforrás keletkezne, akkor az olajeladások zuhannának és a petrodollár összeomlana, az USA pedig gazdasági anarchiába sűlyedne. Erre válaszul az amerikai kormány soha nem látott valutaháborúba taszítaná a világot.
"Nem az uránra. U-238 mehet a breeder reaktorokba. Tengerből pedig kevesebb mint 1000$ egy pound."
jelenleg egy font Uránoxid ára 20$ körül mozog, így hát megint visszajutunk a kiindulópontra, miszerint az atomerőműveknél nem az Uránium mint nyersanyag a szűk keresztmetszet, hanem a biztonság. Ezért ódzkodnak újabb atomerőművek építésétől, és ezért próbálják megakadályozni, hogy újabb országok beléphessenek az atomkorszakba.
Kiegészítés:
pound = font = 0,454 kg
breeder reaktor = tenyész-reaktor vagy szaporító reaktor.
a lényege az, hogy a nem hasadó U238-at átalakítja Plutóniummá, és később a Plutóniumból lehetne áramot termelni.
tudomásom szerint nincs üzemben olyan erőmű, ami Plutóniumot használna üzemanyagként, mert ez sokkal veszélyesebb mint az Uránium. A tenyészreaktorokból nyert Plutoniumot tipikusan bombák készítésére használják.
ezt senki sem kérte tőled, csak abban reménykedtem, hogy hátha elmondod nekünk is, hogy hol hibádzik a könyv (csak egy copy/paste művelet) - de úgy látszik sosem tudjuk meg...
"de mindjárt ott az atomenergia, nagyon gyorsan fejlődik az iparág, de tudomást sem vesz róla."
Usákiában és az EU-ban a következő 10 évben építenek 1 drb atomerőművet (Finnországban)
"A nagy USA - Kínai háborús elméletei is elképzelhetetlenek, (...). Kölcsönös egymásra utaltság van egyszerre buknának. Mindenki függ mindenkitől, és ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. USA EU ellen a legviccesebb..."
Valóban igaz, hogy mindenki függ mindenkitől, és kölcsönös egymásratultság van. Ez jó is, meg rossz is. Jó, mert nyiltan nem támadják le egymást ( a titkosszolgálatok azért keményen dolgoznak a színfalak mögött), és rossz azért, mert ha kiesik egy domino, akkor borul az egész tákolmány.
Nem fogom kielemezni fejezetenként a könyvet, de mindjárt ott az atomenergia, nagyon gyorsan fejlődik az iparág, de tudomást sem vesz róla. A nagy USA - Kínai háborús elméletei is elképzelhetetlenek, mivel Kínának szüksége van az amerikai piacra, amerikának pedig el kell tudnia adni a treasury bond-okat, hogy legyen elég pénze. Kölcsönös egymásra utaltság van egyszerre buknának. Mindenki függ mindenkitől, és ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. USA EU ellen a legviccesebb...
Nem az uránra. U-238 mehet a breeder reaktorokba. Tengerből pedig kevesebb mint 1000$ egy pound. Thorium is mehet a breederbe, abból 4X annyi van mint uránból.
41. Szélenergia?
Amerikában kb. 0,1% az aránya.
- Időjárásfüggő. Nem szállítható, nem tárolható úgy mint az olaj és a földgáz.
- Vegyipar?
- Klímaváltozás hatása a széljárásra.
- Közlekedésben nem használható.
Mindezek ellenére a szélenergia még a legígértesebb alternatíva: már működő technológia, több energiát termel, mint amennyit bele kell fektetni, és sokkal inkább lehet gazdaságosan felfuttatni, mint a többit.
42. Növényi (metanol, etanol)?
Csak az igények töredékét tudják kielégíteni.
- Az etanol EROEI mutatója a 0,7-től (veszteséges!) az 1,7-ig terjed. A fából előállított metanolé 2,6, de még mindig rosszabb, mint az olaj.
- 2050-re az amcsiknak a fél lakosság etetésére elegendő termőföldje lesz (nem számítva az olajmentes gazdálkodás hatásait). Ebből kellene elvenni az etanolhoz szükséges kukoricának. Ha az összeset beültetnék, akkor is csak a mai benzinszükséglet 60%-át fedezné.
- Az egyéb infrastruktúra – különösen a nehézipar - átállítása horribilis összegekbe kerülne.
43. Biodízel?
Ez is a legjobb alternatívák közé tartozik. Sajnos.
A dízeles gépeket viszonylag könnyű átállítani biodízelre. De ez legfeljebb tompítja az összeomlás hatásait egy kicsit. A biodízel általában szójából készül. Csakhogy fogytán a termőföld, valamint a mai mezőgazdaság rengeteg olcsó üzemanyagot igényel. Így hát fogyatkozó olajkészletek mellett biodízelt sem lesz könnyű előállítani.
Nemrég felmerült a biodízel-termelő algák felhasználásának lehetősége. Egyelőre még kidolgozatlan. Ha működik, akkor is össze fog omlani az olajcivilizáció:
- A globális olajfogyasztás kb. napi 82,5 millió hordó. Ebből 20 USA (12,5 szállítás, közlekedés). Ha az USA teljes benzinigényét (12,5) hirtelen biodízellel váltanák ki, akkor is 70 millió maradna a globális olajigény. 5 év múlva ugyanott lennénk.
- Ha technológiailag lehetséges is a dolog, akkor sem lehet egy nap alatt átállni rá, különösen a mostani nulláról indulva. Több mint 700 millió belsőégésű motor van az aszfaltozott (olajszármazék!) utakon, amiket irdatlan mennyiségű olajszármazék felhasználásával gyártottak. Repülők és hajók millióit kell átátllítani, nem beszélve a teljes élelmezési, vízellátási és egészségügyi rendszerről. A fájdalmas vég tehát mindenképpen elérkezik.
- - - - - - -
45. És az új technológia, ami a hulladékból olajat csinál?
A termál-depolimerizáció (TD) olyan folyamat, amikor bármiből (gumiabroncstól a csirkefejig, vagy akár az emberi testig) olaj állítható elő. Ha baromira felfuttatnák, akkor lassítaná a lecsúszást az olajgörbén és segítene a hulladékkezelésben. De:
- Jelenleg 1 darab ilyen üzem működik, napi 100-200 hordó olajat állítva elő. Tervek szerint ez 500-ig fokozható. Kellene még 160ezer ilyen üzem, mind 500 hordót termelve, hogy kielégítse a mai szükségleteket.
- A TD gyakorlatilag újrahasznosítás (recycling). A belépő hulladék nagy része olajból készült. Az olaj fogytával a belépő nyersanyag mennyisége is csökkenni fog.
- A TD soha sem fog nettó energianyereséggel üzemelni, mivel a kinyert energia mindig kevesebb lesz, mint a hulladék előállításába fektetett energia.
Attól ez még klassz dolog, csak ezt a problémát nem oldja meg.
46. Csodatechnológiák (ingyen energia)?
Hidegfúzió, vákumenergia, „nullpontenergia” – lenyűgöző technológiák.
- Jelenleg a szükségletek 0%-át elégítik ki.
- Nincsenek működő prototípusok.
- Volt már nekünk ingyen energiánk – úgy hívták, hogy olaj. 30-as (sőt, egyes helyeken 100-as) volt az EROEI.
- Az ingyen energia feltalálása csak elodázza az elkerülhetetlent, miközben gerjeszti a népesség növekedését. A bolygónak van egy kapacitása. Akkor majd más erőforrást merítünk ki. Minél többen leszünk addigra, annál magasabbról fogunk esni és annál nagyobbat puffanunk.
Példa: egyszobás lakásban lakom. Ha holnap jön az energiatündér és berak egy ingyenenergia gépet a lakásomba és telepakolja a hűtőt is, akkor beköltözhet hozzám 15-20 haverom? Nem, mert akkor is csak egy klotyó van. Energia ide vagy oda - szarban leszünk.
- Ha ma létrehoznának egy működő prototípust, akkor is 25-50 év kellene az infrastruktúra átállításához.
- Az olaj fantasztikus energiaforrás. De felfedezése után 150 évvel közelebb állunk önmagunk megsemmisítéséhez, mint korábban bármikor. Mi lenne, ha még hatalmasabb energiaforrást találnánk?
Példa: adj valakinek száz milkót a 18. szülinapjára. Felelősségteljesen fogja kezelni? Valszeg nem. Elissza, elbulizza, nőkre költi meg kocsira. Ha azután a pénze fogytával kap 100 millárdot, akkor ezt majd hogyan fogja kezelni?
"Gazdasági megfontolásokon alapuló háborúk akkor alakulnak ki, ha az erősebb fél profitálhat a dologból. Ha tényleg nagy hiány lesz olajból, akkor nem tankokba és repülőkbe fogjuk tölteni a maradékot, hanem az életszínvonal fenntartására használjuk fel."
globálisan szemlélve a dolgot valóban butaságnak tűnik, hogy fogytán az olaj, és a maradékot tankba töltjük, ahelyett, hogy iskolabuszkat üzemeltetnénk vele.
Ha megnézzük az Usák-Iraki háborút, akkor való igaz, hogy az Usák+Iraki együttes életszínvonal átlaga csökkent, de ha lebontjuk elemeire a rendszert, akkor megfigyelhetjük, hogy miközben az Usák életszínvonal enyhén javult, eközben az Iraki életszínvonal meredeken zuhant.
Összefoglalva: igazad van, gazdasági háborúk akkor alakulnak ki, ha az erősebb fél profitálhat a dologból - magyarán - az eljövendő olajháborúkban mindig egy nagy, erős és sok olajat felhasználó ország fog megtámadni egy nála nagyságrendekkel kissebb és szerényebb olajtermelő országot.
"Olajhoz nem juthatunk háborúval."
A háború az egy befektetés. Ha befektetsz 1 hordó olajat, és visszakapsz 2-öt, az már nyereséges üzlet. Pár év alatt 100%-os megtérülés.... nem is hangzik rosszul.
"Ezt a könyvet egy jogász írta...látszik is rajta."
Egy ilyen könyv megírásához és elolvasásához nem kell egyetemi végzettség, csak logikus gondolkodás. Az összes energiával kapcsolatos fizikai és kémiai ismereteket meg lehet tanulni az iskolában.
"Tele van ferdítéssel. Atomenergia fejezetben régebben az is ott volt, hogy több energia kell az atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez, bontásához, mint amennyit az életciklusa folyamán termel...."
konkrétan megírnád, hogy hányadik oldal, és esetleg bemásolnádk a pontos idézetet?
"A mai technológiával is több milliárd évre elég a fűtőanyag."
Bizonyára a napenergiára gondolsz. Csak a nap fog sugározni több milliárd évig. Csak a megfelelő technológia hiányzik a napenergia olcsó átalakítására és tárolására.
"Az urán ára lényegtelen, minimális a teljes költséghez képest, akár a oceánokból is ki lehet nyerni."
A németek is próbálkoztak az arany kinyerésével az óceánból az első világháborús hadisarc visszafizetését elősegítendő. Mondanom sem kell, hogy drágább volt az oceános arany mint a bányászott.
...de tökmindegy - manapság csak hébe-hóba épül egy-egy atomerőmű - így nem az uránkészlet a szűk keresztmetszet.
Biztos lehetsz benne, hogy az utolsó csepp üzemanyagot is kisajtolja a civilekből a hadsereg, mikor már annyira szűkén lesz a helyzet. Az életszínvonal fenntartásával törődnek olyankor a legkevésbé. Egyébként olaj miatt folytatott háborúért nem kell messzire menni. Csak nem vallják be.
Gazdasági megfontolásokon alapuló háborúk akkor alakulnak ki, ha az erősebb fél profitálhat a dologból. Ha tényleg nagy hiány lesz olajból, akkor nem tankokba és repülőkbe fogjuk tölteni a maradékot, hanem az életszínvonal fenntartására használjuk fel. Olajhoz nem juthatunk háborúval.
Ezt a könyvet egy jogász írta...látszik is rajta. Tele van ferdítéssel. Atomenergia fejezetben régebben az is ott volt, hogy több energia kell az atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez, bontásához, mint amennyit az életciklusa folyamán termel....
A mai technológiával is több milliárd évre elég a fűtőanyag. Az urán ára lényegtelen, minimális a teljes költséghez képest, akár a oceánokból is ki lehet nyerni.
"az emberiseg letszama a napeloni haboruk idejen erte el az 1 milliardot 1 gram koolaj felhasznalasa nelkul."
most pedig vagyunk 6,5 milliárdan. Ráadásul ebből a 6,5 milliárdból legalább 1 milliárd olyan kényelmi körülmények között él, amilyenekre a napoleoni háborúk idején csak a felső 10.000-nek volt lehetősége.
...és azt sem kéne elfelejteni, hogy a napoleoni háborúk idején a szén felhasználása már néhány száz éves múlttal rendelkezett.
33. Kiválthatjuk az olajat szénnel?
Jelenleg az USA energiaellátásának 25%-a származik szénből. Kis mértékben kiváltható vele az olaj, de:
- Másfél-, kétszer több kell belőle ugyanannyi energia előállításához.
- A kibányászásához olaj kell a gépekbe.
- Mocskosul piszkos. Ha fokozzuk a használatát besül a Föld.
- Egyesek szerint a szénből van még 200 évre való, így az jó lesz átmeneti üzemanyagnak. Csakhogy a népesség növekedését és az olaj nagyfokú helyettesítését célzó felhasználását is beleszámítva csak kb. 50 évre elég. Ráadásul itt is eljön a csúcspont, jóval hamarabb mint a teljes kimerülés. Szénnel tehát kb. 25 évet nyernénk (és elveszítenénk egy bolygót).
- Minthogy a szén kitermeléséhez is egyre több energia kell, addigra valószínűleg már nem is éri majd meg kibányászni a maradékot.
34. Földgáz?
Szintén 25%-ot tesz ki. Nem válthatja ki az olajat, mert:
- Már leszállóban van. 1970 körül votl az USA csúcspont és 2000-ben már csak ennek az egyharmadán állt.
- Lehet cseppfolyósan importálni, csak nagyon veszélyes és drága folyamat.
- Nem hajtja meg mostani repülőinket, hajóinkat és a nehéz gépeket, úm. traktorok, kamionok, kombájnok, stb.
- Nem lehet azt a vegyipari termékskálát előállítani belőle mint az olajból.
35. És az óceán mélyén lévő metánhidrátok?
Ezek az óceán fenekén lévő jégszerű kristályok. Rengeteg földgázt tartalmaznak. Sajna ez sem használható olaj helyett, mert:
- Hiába van sok, nehéz egybegyűjteni.
- A begyűjtése veszélyes és sokkal drágább mint a hagyományos kőolaj és földgáz.
36. Geotermális energia? Pl. Vulkánok?
Jelenleg a világ energiaellátásának kevesebb mint 1%-a származik ilyen forrásokból. Nem használható, mert:
- Hőforrások, vulkánok vagy gejzírek kellenek hozzá. Ilyen nincs a legtöbb ipari országban.
- Nem használható autókhoz, hajókhoz, repülőkhöz, tankokhoz, stb.
- Nem használható a vegyiparban.
- Teljesen eltérő infrastruktúra kiépítése válna szükségessé.
37. Hidrogén?
Jelenleg az USA energiaellátásának 0.01%-át adja.
- Szénből, olajból, földgázból, fából vagy a víz elektrolízisével kell előállítani. Akármiből állítjuk elő, több energia kell hozzá, mint amennyi kinyerhető belőle. A hidrogén energiahordozó, nem energiaforrás (amint azt Kovács elvtárs óta tudjuk).
- Térfogata 4-11-szer nagyobb mint a benziné, tehát a szállítása és tárolása sem könnyű.
- A létező szállítási hálózatokat teljesen át kellene építeni.
- Nem használható vegyipari alapanyagként, mint az olaj.
- Az üzemanyagcellák drágák.
- Egy cellához 20 gr platina kell. Tömegtermelés esetén esetleg 10 gr. A világ platinakészlete 700 millió üzemanyagcellához elég. Kb 1 év az élettartama. És persze a platinát bányászni sem olcsó, tehát ebben az esetben hamar eljönne a „Peak Platinum”. Kb. 6 hónappal az átállás után.
- A hidrogén előállításához is hatalmas befektetések kellenének. (Pl. elektrolízishez 40ezer milliárd dollárnyi napelem.)
- Mivel olyan picike, ezért minden tartályból elszivárog minimum napi 1.7%.
38. Atom?
Ma 8% Amerikában.
- Drága. Egy reaktor 3-5 millárd dollár, nem számítva a fűtőeleme kitermelését, majd pedig kiszerelését, tárolását. Ma 100 van amerikában. Az olaj pótlására még legalább több százat kellene építeni. A világban mindenütt építeni kellene.
- A szállítóeszközöket át kellene állítani atommeghajtásra.
- Nem lehet belőle műanyagot, permetszert, stb. gyártani.
- Az urán kitermeléséhez olcsó olaj kell.
- A használt fűtőelemek elhelyezése ma sincs véglegesen megoldva. Egy építési roham során ennyire sem ügyelnének a biztonságra. Különösen igaz lehet ez az olyan országokra, mint Kína vagy Oroszország. A balesetek elkerülhetetlenül bekövetkeznének.
- De mindezt nem is számítva: az uránium sem korlátlan. Van belőle még 25-40 évre elegendő. Jóval a készletek kimerülése előtt bekövetkezik a csúcspont.
- „Tenyészreaktorok” – ez egy lehetőség, de még sok megoldatlan technikai probléma van.
39. Napenergia?
Amerikában kevesebb mint 0,1% az aránya.
- Nagyon nap- és évszakfüggő. Kell valamilyen tartalék energiaforrás.
- A kapacitása kb. 20% (tehát 100 MW előállításához 500 MW-os napelem kell)
- Napenergiával nem lehet a motorbenzint kiváltani, különösen nem a kereskedelem alapját képező nagy kamionoknál. Lehetne hidrogén előállítására használni, 40 ezer milliárd dolláros befektetéssel.
- Az energia/tömeg arány meg sem közelíti az olajét. A jelenlegi energiaigények kielégítéséhez 300 négyzetmérföldet kellene lefedni napelemekkel.
- Nem használható a vegyiparban.
- A globális klímaváltozás oda vezethet, hogy a ma száraz, napos területek alkalmatlanok lesznek erre a célra.
- A legnaposabb területek általában a sivatagok. Ezek ugyanakkor forróak és ritkán lakottak. A forróság nagyon megnehezíti az áram elvezetését. A megfelelő vezetékekhez nagy mennyiségű ezüst kell, amiből ma sincs sok.
- Gyakorlatilag minden napelemhez ezüst kell. Mivel az ezüst nagyon jól vezeti az áramot, így alapvető összetevője minden számítógépnek, távközlési és elektromos berendezésnek. Ha nagyon felmegy az ára, akkor a napelemes technológia is jóval drágább lesz. Ráadásul a még földben lévő ezüst kitermelése energia-intenzív, olajfüggő technológiákat igényel. Az ezüstkészletekkel bíró országok politikai instabilitásáról már nem is beszélve. Ugyanez – bár kisebb mértékben – igaz a rézre is.
- A napelemeket javítani, karbantartani, cserélni kell. Ha nem marad elég olcsó olaj minderre, akkor nem biztos, hogy pár évtized múlva még működni fog a napelemes megoldás.
- A szolár-nanotechnológia fejlődése ígéretesnek tűnik. De egyelőre még a vezető kutatók szerint is szükség lenne néhány csodára.
40. Vízerőművek?
Globális energiaellátás 2,3%-a.
- Nem használható [hiányos az eredeti szöveg] szállítóeszközökben, különösen repülőkben, hajókban és kamionokban.
- Nem használható vegyipari alapanyagként.
- A legtöbb erre alkalmas helyen már felépültek.
>>nem vesz figyelembe olyan aprosagokat, hogy az usa olajfogyasztasanak mindossze 2%-a megy mezogazdasagi felhasznalasra, a tobbit elautozzak, elrepulozik.<<
Sajnos nem tudlak követni. Miből látod úgy, hogy nem veszi figyelembe, illetve mi mindenen változtat az, ha ez be van kalkulálva?
>>Egy kezlegyintessel elintezi az atomenergiat, alternativokat, mintha koolaj nelkul mar nem is lehetne eromuvet epiteni. <<
Remélem nem csak az én bemásolásom alapján ítéled meg, mert összesen 100 pontja van (és abban foglalkozik az erőművekkel is).
>>Raadasul szenzaciohajhasz is<<
Kicsit propagandisztikusan hat... másrészt viszont a tételes cáfolata még várat magára. Vagy csak az én felfogásom lassú mostanában.
>>hosszu sorok altak a benzinkutak elott, na de zavargasok??? <<
Az van odaírva: "2000-ben Izrael, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Hollandia: nagyméretű tiltakozások, útzárak."
Ezen kívűl voltak a világban zavargások is: "2001: Indonézia, tömegoszlatás. 2003: Bolívia. 70 halott, 400 sebesült. "
>>Persze 1860 (az olajtermeles megindulas) elott nyilvan egybol a kokorszak jott.<<
Kétszer ugyanabba a folyóba... Konkrétan mit mondasz a 27-re?
>>Ha meg olaj nem lesz, legalabb 1 milliard tonna igen jo minosegu csaknem 100%-os tisztasagu acel lesz azonnal elerheto itt a felszinen- a vilag belsoegesu jarmuparkja. <<
És amint azt a reklámból tudjuk: nem kell más az újrahasznosításához, mint egy elefánt és egy indiai.
Persze 1860 (az olajtermeles megindulas) elott nyilvan egybol a kokorszak jott. Hat talan meg Zulufoldon se.
(Mellesleg az emberiseg letszama a napeloni haboruk idejen erte el az 1 milliardot 1 gram koolaj felhasznalasa nelkul.)
Ha meg olaj nem lesz, legalabb 1 milliard tonna igen jo minosegu csaknem 100%-os tisztasagu acel lesz azonnal elerheto itt a felszinen- a vilag belsoegesu jarmuparkja.
Nagyon szemellenzos ez a cikk, elbol elutasit barmi mast, mint ami az o vesszoparipaja.
Pl nem vesz figyelembe olyan aprosagokat, hogy az usa olajfogyasztasanak mindossze 2%-a megy mezogazdasagi felhasznalasra, a tobbit elautozzak, elrepulozik. Mondjuk mutragyaval, szallitassal legyen 10%.
Egy kezlegyintessel elintezi az atomenergiat, alternativokat, mintha koolaj nelkul mar nem is lehetne eromuvet epiteni.
Szo sem esik a termonuklearis energiarol.
Raadasul szenzaciohajhasz is, pl. 2000 zavargasok Angliaban. special ott voltam akkor, hosszu sorok altak a benzinkutak elott, na de zavargasok???
Indoneziaban szerintem az emberek kifejezetten heppik, ha csak tomegoszlatas van es nem pogrom, kaloztamadas vagy fuggetlensegi haboru. Bolivia detto.
Szoval ilyen konyvet konnyu irni.
"Es eljon majd a rettenetes satan a kilencelu karddal. Nem ketto, ot vagy het, hanem KILENCELU karddal!!!"
26. Szóval megint itt van a „világvége”. Az Y2K is sok hűhó volt semmiért.
......
- Az Y2K legfeljebb 1965-be vetett volna vissza minket. Az olajösszeomlás viszont a kőkorszakba.
27. Ez a „kőkorszak” amolyan költői túlzás, ugye?
Nem. Energia híján nem tudjuk felhasználni a nyersanyagokat. Pl. a bronzkor azért volt lehetséges, mert a rézércben 30-50% volt a fémtartalom, vagyis az akkori technológiával kitermelhető volt. Ma a legjobb bányákban is 0.8% ez az arány. A mai technológiákkal kinyerhető. És ez igaz minden más nyersanyagra is, beleértve azokat, amelyek az alternatív energiaforrások előállításához kellenek (platina, ezüst, uránium). Olcsó energia nélkül még az újrafelhasználás (recycling) sem lehetséges.
- - - - -
30. Hogy kapcsolódik ez a globális klímaváltozáshoz?
Egyszerre jön el a kettő és a hatásaik egymást fogják erősíteni. Mezőgazdaság visszaesése, energiahiány, gazdasági hanyatlás. Olaj nélkül csak a természetes mezőgazdasági módszerek jöhetnek szóba, azokat viszont kétségessé teszi az időjárás kiszámíthatatlansága.
31. Mi a helyzet a vízzel?
Nem csak az olaj van kifogyóban. A világon 1-1.5 milliárd embernek nem jut elég ivóvíz. Az energiaválság csak nehezíteni fogja a dolgot, mert a tengervíz-sótalanítás, ami megoldást jelenthetne sokaknak, rengeteg energiát igényel. Úgyhogy kár súlyos pénzeket költened napelemekre, ameddig a vízellátásodról nem gondoskodtál.
32. Na és az alternatív energiaforrások?
Sajna ez inkább utópia, mint tudomány. Ma az energia 40%-a az olajból jön. Évi 30 milliárd hordó a globális fogyasztás. Egyik alternatíva sem képes akár megközelítőleg ennyi energiát biztosítani.
Érdemes feltenni a következő kérdéseket:
- Könnyen szállítható, mint az olaj? (Pl. a hidrogén nem, mert mindenből elszivárog.)
- Van olyan jó az energia/tömeg aránya, mint az olajnak?
- Lehet az alternatív energiaforrást alkalmazni szállításra, fűtésre, műtrágyák, műanyagok és más vegyipari termékek gyártására?
- Milyen a kinyert/befektetett energia aránya (EROEI)? (Az olajé valamikor 30 volt, vagyis egy hordó olaj energiájának befektetésével 30 hordónyit lehetett kinyerni. Mára 5 alá csökkent.)
- Milyen radikális változtatásokat igényel az alternatíva elosztása és felhasználása az életmódunkban és a vállalkozások életében? Túl fogják-e élni a versenyt azok a vállalkozások, amelyek először térnek át?
- Milyen mértékben igényel az alternatív energiaforrás használata és elosztása más, szintén fogyatkozó erőforrásokat? Van-e ezekből annyi, hogy az alternatív megoldást széles körben lehessen alkalmazni? Mennyiben függ ezeknek az erőforrásoknak a kiaknázása, szállítása, feldolgozása, stb. az olcsó olajtól?
- Mekkora induló beruházásokat igényel az alternatív energiaforrás kihasználása? Pénz és energia – mindkettőből kevés lesz amikor az olajválság érezteti hatását.
- Milyen mellékhatásai lehetnek az alternatív megoldásnak? Olyan komplex gazdasági, politikai és társadalmi rendszereket kellene átállítani, hogy a legjobb szándék is végzetes láncreakciókat indíthat el. (Pl. egy hirtelen felindulásból beindított nagyméretű hibrid-autó-gyártási program növelheti az ivóvíz-hiányt, mivel egy átlagos autó megépítése során kb. 450ezer liter víz szennyeződik.)
A gázra átállásba ne reménykedjen senki, hiszen az olajár magával rántja felfelé a gázárakat is! Egyedüli megoldás az atomenergia, ezzel nyerünk pár évtizedet, hogy kitaláljuk, hogyan tovább.
Kérdés, hogy az összeomlás előtt fel tudjuk-e építeni az atomerőműveket, vagy az idióta grínpíszesek keresztbetesznek.
Az áramtermelés jelentéktelen részét teszi ki az olaj - gáz üzem. Aki erre alapozott, azt meg fogja viselni. A szén még egy darabig kitart, de az olajhiány generálta energiaéhséget gyorsan csak atomerőművekkel lehet kompenzálni. Ezek megépítésénél, mint stratégiai céloknál, vagy erőszakkal biztosítják az üzemanyagellátást, vagy hidrogénnel. A megújulók ilyen hirtelen (10-20 év), nem képesek a kiesőt fedezni.
"- Masszív áramszünetek. Kalifornia és a keleti part. Görögország, Szingapúr, Franciaország, Anglia, Spanyolo."
Ha utánanézel a "Masszív áramszünetek" történeteinek, elsődleges az emberi tényező:
átgondolatlan privatizáció, tartalékok hiánya takarékossági okokból.
11. Lehet, hogy már az összeomlás elején tartunk?
Bezony. A válság jelei:
- Az egy főre eső olaj már több mint egy emberőltő óta csökken. 1920-ban fél hordó. A csúcson, 1979-ben 5.5 hordó. Mára 4.32.
Az összes energiaforrásból származó, egy főre eső energia is ekkor votl a csúcson. Azóta évi átlagban 0.33%-al csökken. Gyorsulva. 2012-re a csökkenés mértéke évi átlag 5.45% lesz. Onnantól az áramszolgáltatás összeomlik, az ipari civilizáció megszűnik.
- Az olajtermelés gyakorlatilag nem növekedett 2000 óta.
- Néhány olajtermelő ország kapacitása meredeken zuhan.
- A tartalékokat lefelé módosítják (pl. Shell).
- A hordónkénti árak 6 év alatt 500 %-ot emelkedtek.
- A kapacitás tartalékok (a kitermelés gyors növelésének lehetősége) gyakorlatilag nullára csökkent.
- Már voltak zavargások az üzemanyag és a kaja miatt. 2000-ben Izrael, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Hollandia: nagyméretű tiltakozások, útzárak. 2001: Indonézia, tömegoszlatás. 2003: Bolívia. 70 halott, 400 sebesült. 2004 április: Kalifornia, útzár.
- Mad Max típusú benzinbanditák rabolják ki a farmereket Kaliforniában, majd az üzemanyagot eladják a feketepiacon. Kínában halálbüntetés jár benzinlopásért.
- Már most 9-15% körül van az USA tényleges munkanélküliségi rátája (6% a névleges). Az olcsó olaj hiányában nem lehet munkahelyeket teremteni, a gazdaság visszaesik. Kevesebb adó lesz, tehát kevesebb közszolgáltatás.
- Masszív áramszünetek. Kalifornia és a keleti part. Görögország, Szingapúr, Franciaország, Anglia, Spanyolo.
- A világ gabonatermesztése 1996-97 óta minden évben csökken.
12. Szóval akkor egy lassú, fokozatos hanyatlásra számíthatunk?
Nem valószínű. A csúcson túljutva évi 1.5-3%-al, sőt akár 5%-al, fog csökkeni a kitermelés. Sok országban már ma gyorsabban csökken. 2003: Gabon 18%, Ausztrália 14%, Anglia 9%, Indonézia 8.5%. Ha a csúcson túljutó többi ország is így jár, akkor a csúcsot követő 10 évben akár 40-60% esés is bekövetkezhet. De nagyon szerencsés esetben is 25% lesz ez az érték. És akkor ott van még a háború és a terrorizmus.
- - - - -
20. Azért még javulhat a helyzet, nem?
Persze. Egy mező felfedezése után 5-7 év amíg a termelés beindul. Mivel az utolsó jelentős felfedezések 2000-ben voltak, ezek 2007-körül indulnak be. 2010-re ezek is leszállóban lesznek.
21. Nem lehetne új technológiával hatékonyabban használni a meglévő olajat?
Dehogynem. Csakhogy attól nem csökken, hanem rendszerint nő a felhasználás mértéke. Pl: Mi lenne, ha hirtelen minden jármű csak 1 litert fogyasztana százon? Többet használnánk az autókat, messzebb utaznánk, messzebbről szállítanánk – vagyis még jobban függnénk az olcsó energiától és még nagyobbatt zuhannánk a végén.
22. Úgy hallottam, hogy egyes tudósok szerint az olaj megújuló energiaforrás.
Hülyeség. Néha úgy tűnik, mintha egy olajkút újratöltődne, mert mélyebbről felszivárog. De ez olyan lassú folyamat, hogy semmi gyakorlati haszna nincs.
23. Hogyan reagál az olajipar az olajcsúcsra?
Három módon: benzinkutakat zárnak be, cégek egyesülnek, embereket leépítenek (1988 és 2000 között évi 5.2% leépítés).
24. Már régóta mondják, hogy fogytán az olaj.
Ja. Csak most már egyértelmű bizonyítékok is vannak rá.
- Nincsenek új mezők.
- Az olaj 99%-a 44 országból jön. Ebből 24 leszállóban van. Több közülük rohamosan.
- A Közel-keletet nem számítva, a világ termelése 1997-ben volt a csúcson. USA 1970, Oroszo. 1987, Anglia 1999.
- A hagyományos olaj kitermelése már elérte a csúcspontot.
- A legoptimistább előrejelzések szerint is még életünkben válság lesz.
25. A 70-es években is volt olajválság. Ez is olyan rossz lesz?
Nem. Drasztikusan rosszabb. Akkor politikai okok voltak, most geológiai. Akkor voltak akik kitöltsék a keletkezett űrt. Most nem lesznek.
1.) Amit eddig leírtál, már tudtuk, hiszen erről szól a topic.
2.) A világ népességének (és a legjobban szaporodó részének) kb. 60%-a még nem ült olajtermékkel üzemelő járművön, legfeljebb biciklin. Ezután nem műgumiból, hanem legfeljebb valódiból lesz a kereke.
3.) Ennek a népességnek nagy része ma is, mint évezredek óta, megtermeli a napi betevőjét. Legfeljebb ezután nem USÁnak fog ópiumot vagy kokát termelni, hanem saját magának kaját.
4.) Mint ahogy a vasút visszanyeri megtisztelő szerepét, a mezőgazdaságot is át lehet állítani a villamos üzemre. Az olaj előtt gőzcsörlőkkel szántottak, amit elektromossal is meg lehet tenni. Ráadásul hatékonyabb, mert kisebb terhet kell mozgatni és nem tapossa agyon a talajt.
Ezektől függetlenül nagy háborúk és éhínségek lesznek, mert sokan fenn akarják majd tartani eddigi pazarló életmódjukat, akár tűzzel-vassal is, mások meg megindulnak a nagy tömegeket eltartani képtelen övezetekből. A nyugati demokrácia csak addig tart, amíg saját magának biztosítja a jólétet.
>>az olaj tomeges elterjedese elott az emberiseg lelekszama kb 2-3 milliard volt<<
Vagyis akkor elég, ha az emberiségnek csak a kétharmada hal ki, a többiek pedig deglobalizálódnak. Persze az olaj tömeges elterjedése előtt tömegesen használtak azóta szintén fogyóban lévő energiaforrásokat, így kérdéses, hogy ugyanarra a szintre vissza lehetne-e menni....
A könyv eredetiben innen érhető el. Nov 2-ig ingyen letölthető. Az enyém nem tejlesen szószerinti fordítás - már csak terjedelmi okokból sem -, de igyekeztem a lényeget visszaadni.
Itt van rögtön az első 9 pont.
-------------------
Szaudi szólás: „Apámnak tevéje volt. Nekem autóm van, a fiamnak repülője. Az ő fiának tevéje lesz.”
1. Van még olaj 40 évre. Miért aggódjak? De olcsó olajból már nincs annyi. Nem kell ténylegesen kifogynia ahhoz, hogy soha nem látott válság legyen. A Peak Oil után hiába lesz 2020-ban a kitermelés mondjuk ugyanakkora mint 1980-ban: a népesség a duplája lesz és az iparosodás miatti olajigény is nagyobb lesz.
2. Mikor jön el az Olajcsúcspont? Reálisan 2004-2010 között. De az ingadozások miatt csak 4-6 évvel utána fogunk rájönni, hogy mikor is volt.
3. Nem baj, ha drága lesz a benzin majd takarékos autót veszek, vagy többen megyünk egy kocsiban. Csakhogy az olaj nem csak benzin. Az egész életed a petrolkémiára van építve. - Élelmiszer: 10 kalória üzemanyagból (fossil fuel – olaj, gáz, szén) lesz 1 kalória élelmiszer. Gyom- és rovarirtók. Műtrágyák. Mez.gazd. gépek építése és üzemeltetése. Áram a hűtőházakba: gáz- és szénerőművek. Műanyag csomagolás. Szállítás. Olcsó olaj vége = olcsó kaja vége = sok-sok élet vége. - Víz: vízellátás-csatornázás kiépítése, sómentesítés, szivattyúk meghajtása. A világ energiafogyasztásának 7%-a az ivóvízellátásra megy el. Drága olaj = drága ivóvíz. - Egészségügy: gyógyszerek, berendezések tömegtermelése, infrastruktúra kiépítése, fenntartása. - Műanyagok. Számítógépek gyártása. Bányászat (réz, ezüst, stb.). Sőt: az alternatív energiaforrások kiépítése. Vagyis: Hiába gurulnál biodízellel, ha nem lesz aszfalt az úthoz. Olaj híján jön az elhalás.
4. Az mi? Aminek hangzik. A világ népessége 500 millió alá esik vissza 50-100 éven belül.
5. Ne má’! A lakosság 90%-a elpusztul? Honnan veszed? Olyan biológusoktól, akik tanulmányozták mi történik, amikor egy faj feléli erőforrásait. Ha sok a kaja (energia), minden faj ugyanúgy reagál: gyorsan szaporodik, feléli az energiaforrást majd még annál is gyorsabban kipusztul a nagy része. Erőszak, háború, kannibalizmus. Bacik, rénszarvasok, húsvét-szigeteki benszülöttek.
6. Jó, de akkor is... Ennyi halott? Az hogy lehet? Példa: Nyolcan vagyunk egy szobába összezárva és négyünknek elég a kaja. Ergo: négyen éhen fognak halni, még egy-két ember pedig a kajáért folytatott harcba pusztul bele. És ez még fegyverek nélkül.
7. És most már túl késő megelőzni ezt? Sajnos igen. Az erőforrások apadása mindig az azokért való kíméletlen küzdelmet és végsőkig történő kiaknázásukat hozza magával.
8. Jó, de azért a halottak többsége a harmadik világban lesz. A legtöbb túlélő nyilván Amerikában lesz. Messze nem. Az USA népessége növekszik. 2050-re fele annyi termőterület lesz, mint amennyi a népesség etetéséhez kell. A víz meg éppenhogy a minimum szükségletekre lesz elég. De ebben még nincs benne az olajhiány hatása a mezőgazdasági termelékenységre. Benzin híján nem jut el a kaja a városokba. Akadozni fog a rendőrség, tűzoltóság, mentők munkája. Szóval előbb-utóbb az amcsik is megszívják.
9. Ok, szóval szar a helyzet. De amit te itt elmesélsz, az a legrosszabb eshetőség, igaz? Nem. Az csak a legvalószínűbb. A legrosszabb, az a teljes kipusztulás, ha a világméretű olajhiány az emberiség legpusztítóbb háborúihoz vezet.
Zanzásítom magyarra, úgy negyed terjedelemben. 70%-ig megvagyok vele. Mivel eddig lusta voltam honlapot csinálni, ezért majd ide raknám fel a főbb pontokat és emilben elküldöm annak, akit érdekel.
A nagygépes y2k problémával kapcsolatban nem volt akkora felhajtás, mint ahogy a valóságban is sokkal kevesebb (bár sokkal jobban, vagy másképpen? képzett) szakembert érintett. A PC-s része viszont nagyrészt üzleti téma volt.
Mezőbándi
"Matt Savinar" hol van magyarul?
A közlekedés nagy része pedig nagy valószínűséggel vissza fog helyeződni a vasútra, hiszen az villamosítható leghatékonyabban, az tartható fenn a legkisebb energiafelhasználással. (Valószínűleg ezzel a megfontolással gyilkolásszák nálunk a MÁV-ot :-))
Általában - joggal - szidjuk az usákokat, de ha valakinek, akkor nekik sikerülhet a fúziós erömü megépítése. Valamelyik nap olvastam a National Ignition Facility elnevezésü projektjükröl (Bor Zsolt, friss Bólyai-díjas interjújában). Állítása szerint nagyenergiájú lézerrel elképzelhetö olyan környezet létrehozása, amelyben beindulhat a fúziós reakció (tudom, ez így nem valami tudományos...). Tudtok valamit erröl a projektröl? (A weboldalról nem sok minden derül ki).
A y2k nem volt mondvacsinált probléma de nem igazán a PC-s vonalon jelentkezett. A komolyabb rendszerek (bankok, egészségügy, energatika és általában azok a cuccosok amik sok adatot kezelnek akkortájt (sem) annyira PC-n hanem nagyszámítógépen mentek (sõt mennek ma is). Ezek a rendszerek a mai szemmel megdöbbentõen primitív, már a 70-es években sem igazán korszerû programozási nyelveken (COBOL, PL/1, RPG) íródtak és a mai relációs adatbáziskezelõkkel szemben szekvenciális vagy index-szekvenciális fájlkezelésre alapultak, jobb esetben hálós adatbáziskezelõkre. Ilyen egyébként idehaza is futkározik néhány (anno a 90-es évek elején még én is írtam ilyeneket). Ezekben általában két byte-on tárolták az évet. Hasonló volt a helyzet a régebbi CLIPPER-es DOS-os programokkal (amibõl szintén futkározik még néhány). Ezeket mind korszerûsíteni kellett, és amíg ez a Clipper esetében nem akkora probléma (bár azért ott is volt mit csinálni, ha Pl. a program belülrõl is használta így az évet) viszont a nagygépes rendszerek esetében amik szép nagyok voltak (pontosan a nem kimondottan hatékony programnyelvek / architektúrák miatt) lehetett mit csinálni...
A technológiát pedig nem rabszolgákra / lóvasútra kell átállítani hanem Pl. atomerõmûvekre, üzemanyagcellákra, alternatív energiaforrásokra (elsõsorban napenergia).
Az y2k egy teljes mértékben mondvacsinált probléma volt. Mindenki előre tudta, mikor fog bekövetkezni, mit kellene tenni az elkerülésére.
A legjellemzőbb dolog: XT-k, 286-os gépek között már voltak olyanok, amik hibátlanul kezelték a 2000-es évet. A 486-osok 90% alkalmatlan volt, de még az első Pentiumosok között is sok volt a hibás. Jó ürügy volt egy hardverváltással, programozói beavatkozásokkal bevételhez jutni.
Az összes belsőégésű motoros járművet lóvontatásúra vagy tekerős rabszolgákra lecserélni kicsit húzósabb lesz.
A y2k probléma picit más volt. A egy olyan gond volt aminek a megoldása igazából nem sértette senkinek az érdekeit. A programozók ára átmenetileg picit felment de más hatása nem nagyon volt a dolognak. Sõt, az iparnak még jól is jött mivel egy rakás rendszert lecseréltek ami jó profitot hozott a cégeknek.
A Peak Oil ezzel szemben radikálisan más jellegû probléma. Ennek megoldása egész ipari szektorok teljes és végleges pusztulásával vagy radikális átalakulásával jár. Ezért gondolom hogy nem lehetetlen hogy az ilyen jellegû kutatásokat az amcsik fû alatt csinálják. És hogy miért az amcsik ? Biztos hogy nem csak az amcsik, lehet hogy van a kínaiaknak sõt lehet hogy másoknak is van hasonló programja de szvsz az amcsik azoknak akiknek egyrészt a legtöbb pénze van ilyesmire, másrészt õk függenek leginkább az olajtól (õk járnak WC-re is autóval vagy repülõvel). És az õ kormányuk van leginkább az olajlobby befolyása alatt, így ha folynak ilyen kutatások azok nem sérthetik az olajcégek érdekeit. De abban biztos lehetsz hogy ha mi itt nagyjából sejtjük hogy lassan ki fog ürülni az olajoshordó ezzel az amcsik is tökéletesen tisztában vannak...
George Monbiot beszéde a Johannesburgi "Enviromedia" konferencián. Mesél a mágnásokról, politikusokról, véleményformálókról, és végül de nem utolsósorban az újságírókról. Elárulja az újságírás legfontosabb törvényét - Monbiot első újságírói főtételét: írd azt, amit az olvasóid már tudnak, és amit hallani szeretnének, és akkor piedesztálra emelnek. Ha új és kellemetlen tényekkel próbálod meg szembesíteni az olvasót, akkor vállald a következményeket.
So the task of the environmental journalist is not just to highlight damage to the environment. It is not just to challenge some of humankind’s most fundamental perceptions. It is to challenge humanity itself. I hope I am not putting you off.
And you will not be congratulated for doing so. Having spent nearly twenty years banging my head against the wall, I have developed a maxim which I am immodest enough to call Monbiot’s first law of journalism. It is this. Tell people something they know already, and they will thank you for it. Tell them something new, and they will hate you for it.
If you write something which corresponds to the prejudices and preconceptions of your readers, you will be inundated with messages of congratulation. People will tell you that you are insightful, brilliant, courageous, when all they are really saying is that you believe the same thing as they do. But if you write something which challenges the prejudices and preconceptions of your readers, and especially something of this nature which is based on hard fact, you will either be ignored altogether, or you will be inundated with messages of abuse. You will be called dumb, out of touch, even, paradoxically, cowardly. You will learn words you never knew existed.
"Ezzel együtt folyik a kutatás Pl. az USA-ban de szvsz nem biztos hogy teljesen nyilvánosan, prímán el tudom képzelni hogy az USA kormánya titkos katonai vonalon intézi ezt"
Igen, szerintem is folynak titkos kutatások. Katonai vonalon. Titkosan. Szigurúan titkosan. Azon kísérleteznek, hogyan lehetne helyettesíteni az olajat rabszolgákkal, úgy, hogy a rabszolgák ne lázongjanak, és örömmel teljesítsék a feladataikat.
"Ezért gond hogy nem tudjuk pontosab meddig elég az olaj, ha tudnánk hogy mondjuk még 10 évig tart az ösztönzõleg hatna a politikusokra."
Lehet, hogy igazad van. Anno, amikor volt a Y2K probléma, miszerint a számítógépek programjaiból hiányzott 2 digit, akkor pontosan lehetett tudni, hogy mikor következik be a káosz, oszt lett nagy felhajtás, minden újságíró megírta a maga kis Y2K sztoriját, az emberek odafigyeltek, a programokat kijavították, és nem omlott össze a világ.
A mostani probléma sokkal nagyobb horderejű, de mivel nem tudjuk pontosan mikor üt be végérvényesen a krach, ezért élünk mint Marci hevesen.
Elképzelni én is sok mindent el tudok. Mindenesetre túl nagy reményt nem fűznék azokhoz, akik egy nyomorult napszonda tervrajzait fordítva rajzolják meg. Bizonyára folynak kutatások, de így ismeretlenül legalább akkora - de inkább nagyobb - a valószínűsége annak, hogy eredménytelenek, mint annak, hogy eredményesek.
Ezzel együtt folyik a kutatás Pl. az USA-ban de szvsz nem biztos hogy teljesen nyilvánosan, prímán el tudom képzelni hogy az USA kormánya titkos katonai vonalon intézi ezt: ha megmondanák hogy 10 év múlva elfogy az olaj de nekünk már megvan a technológia a kiváltására akkor alighanem az olaj és a jelenlegi autóipar hirtelen komoly válsággal találná magát szemben: ki venne olyan autót amirõl tudni lehet hogy 5 év múlva nem lesz hozzá üzemanyag ? Ráadásul ilyen helyzetben ha neked van ilyen technológiád és másnak (mondjuk Kínának, Európának) nincs akkor te vagy a nyerõ...
A népesség itt sem a fejlett régiókban növekeszik. Az hogy az USA-ba hányan vándorolnak be nem igazán játszik a népességnövekedés szempontjából: ha ide bevándorol 100 000 000 kicsi néger afrikából attól a magyar népesség nem fog növekedni. Ugyanez a helyzet Kínában ahol szintén nem a fejlett régiókban növekszik a népesség hanem a fejletlen vidéki területeken. Azaz Kína is úgy néz ki hogy van egy fejlett ország és mellette egy szapora fejlõdõ és innen vándorolnak be a népek az elõbbibe, csak Kína az a speciális eset hogy a két régió közt nincs országhatár. De a dolog nagyjából rávilágít a fejlõdõ országok szaporodásának problémájára: az a nagy rakás kicsi néger nem biztos hogy az idõk végezetéig félállati sorban szeretné tengetni az életét. Márpedig akkor robbanásszerû energiafelhasználás növekedéssel kell számolni - ez a folyamat már ma is megkezdõdött, lásd Kína, India. Ezek nélkül még jó pár évtizedig kihúzta volna az olaj, de így szvsz egy-két évtized és csakugyan vége - ez idõ alatt kell más energiaforrást találnia az emberiségnek. A probléma az hogy jelenleg elég mérsékelt intenzitással keresik mivel nem ég a talpuk alatt a talaj, márpedig addig a demokratikusan választott politikusok szívesebben költik másra a pénzünket, különösen ha a kampány finanszírozásában itt-ott besegít egy-két olajipari cég. Ezért gond hogy nem tudjuk pontosab meddig elég az olaj, ha tudnánk hogy mondjuk még 10 évig tart az ösztönzõleg hatna a politikusokra.
"Tény: az olajkészlet véges.. Viszont senki nem tudja mennyire."
Néhány év, esetleg évtized. Egy emberéletnél mindenképpen rövidebb idő alatt megtapasztaljuk az olajhiányt.
"Az a fele az emberiségnek aki az olajat használja fogy, míg az aki szaporodik nem igazán használ olajat,"
Ez így nem igaz. Usákiában használják a legtöbb olajat, és ők szaporodnak rendesen. Részben bevándorlásból, részben természetes szaporulatból pár évtizeden belül ők is lesznek vagy 400 milliónyian (feltéve ha marad a mostani trend)
Nyugat Európában valóban negatív a természetes szaporulat, de itt sem kell különösen aggódni, bevándorlásból pótolják ezt, így itt is növekszik a népesség.
... és viceversa - két legszaporább ország: Kína és India, használnak olajat, méghozzá egyre többet.
"az aki szaporodik nem igazán használ olajat, örül ha kaja jut neki, de azért szaporodik rendületlenül, akkor is megcsinálja a 10. gyereket ha centire ki tudja számítani hogy már az 5. gyereknek sem volt mint ennie..."
ez vicces. Mármint az a vicces, hogy elítéled a harmadik világ népességét, mert úgymond túlszaporodnak. Ha megpróbálnád kívülről szemlélni a Föld nevű bolygót egy távolról jött UFO szemével, akkor rádöbbennél, hogy az UFO szemében a "fejlett nyugati civilizáció" elítélendőbb és kártékonyabb mint a 3. világi, mert sokkal jobban kizsákmányolja a Földi javakat az eljövendő generációk elől.
A fejlett nyugati civilizáció "centire ki tudná számolni", hogy véges környezetben nem lehet végtelenül növekedni, de minden "demokratikusan" megválasztott vezető csak addig jut el a felismerésben, hogy reménykedik, hogy nem az ő terminusa alatt következik be az összeomlás.
Tény: az olajkészlet véges.. Viszont senki nem tudja mennyire.
Tény: az emberiség úgy él, mintha végtelenek lennének a készletek, és nem hajlandó életstílusán változtatni. Nem igazán az életstíluson kellene változtatni hanem a felhasznált technológián. De amíg az olaj eladás nyereséges és a politikusok mögött erõteljesen az olajlobby áll addig nemigen fog változni semmi.
Ha egy petri-csészében táptalajra amőbákat helyezünk, akkor ezek elkezdenek vég nélkül szaporodni, mígnem felélik teljes tápkészletüket, és ekkor kipusztulnak. De hát mit várjon az ember az amőbáktól?
A szaporodás és az olaj használat két különbözõ dolog, és nagyjából két különbözõ probléma. Az a fele az emberiségnek aki az olajat használja fogy, míg az aki szaporodik nem igazán használ olajat, örül ha kaja jut neki, de azért szaporodik rendületlenül, akkor is megcsinálja a 10. gyereket ha centire ki tudja számítani hogy már az 5. gyereknek sem volt mint ennie...
"éveken át egyre kevesebb nagy mezőt találtak, és tavaly már egyet sem. Ez így elég egyértelmű trendnek tűnik, de korábban nem volt soha olyan év (mondjuk világháborúkat leszámítva), hogy pár éven át ilyen csökkenő tendencia mutatkozott volna?"
de volt ilyen, de akkor még voltak fehér foltok a térképen és még volt remény...
Tény: az olajkészlet véges.
Tény: az Peak Oil pár éven belül, de még a legoptimistább becslés szerint is pár évtízeden belül bekövetkezik
Tény: az emberiség úgy él, mintha végtelenek lennének a készletek, és nem hajlandó életstílusán változtatni.
Az emberek intelligens lények. Sokkal okosabbak mint az amőbák. Ha egy petri-csészében táptalajra amőbákat helyezünk, akkor ezek elkezdenek vég nélkül szaporodni, mígnem felélik teljes tápkészletüket, és ekkor kipusztulnak. De hát mit várjon az ember az amőbáktól?
Tény: az emberek okosak, de az emberiség intelligenciája az amőbákéval vetekszik.
Lehet, de szvsz lehet ezen túlmutató szerepe is. Ha drága az olaj akkor elõbb-utóbb elkezdenek terjedni az olajtakarékos megoldások. Azaz elõtérbe kerül a többi energiaforrás (atom, alternatív, stb). Másrészt divatba jönnek az energiatakarékosabb dolgok. Pl. terepjáró helyett kisautó.
Tegnap este elolvastam ezt a könyvet. Eléggé ijesztő dolgokat ír, bár azért nem mélyed el túlzottan a dolgokban. Jó lenne, ha valaki vitatkozna vele itt a fórumon...
Azt mondja, hogy éveken át egyre kevesebb nagy mezőt találtak, és tavaly már egyet sem. Ez így elég egyértelmű trendnek tűnik, de korábban nem volt soha olyan év (mondjuk világháborúkat leszámítva), hogy pár éven át ilyen csökkenő tendencia mutatkozott volna?
Na de azonkívül hogy drágul minden, mert ezt mindenki be tudja látni még korlátozott közgáz felfogóképességgel is, mi lehet még a következmény? Lehet e ennek igazi válság hatása, vagy nem?
Szvsz nem csak lehet, lesz is. Méghozzá ezúttal nem csak múló válság hanem komoly probléma. Ennek oka pedig szvsz igen egyszerû: jön Kína, India és a többi feltörekvõ ország és ezeknek ahogy javul az életszínvonala úgy fognak egyre több olajat felhasználni.
Az RTL-en közöltek tegnap egy hírt, valamelyik amerikai nagykutya azt találta mondani, hogyha tovább emelkedik az olajár abból nagy baj lesz. Kérdés: meddig terjedhet a baj? Lehet e 3. olajválság? Ezt mint abszolút laikus kérdem.
Majd csak figyeld meg hogy most már szép lassan "felfedezik" az olaj kiváltására alkalmas eszközöket. Persze nem túl gyorsan - szvsz 100$ alatt nemigen fog változni semmi de utána valószínûleg annál gyorsabban.
Egy csomó olyan jelenség okozhatja ezt, amit szinte számon se lehet tartani. Ott van pl. az "Asian Cloud". USA méretű területen az Indiai Óceán felett+a szárazföld felett is lebeg 1-2 km magasan 2-3 km vastag. Tartalma: korom, füst, meg minden ilyesmi. 1 hét alatt megkerülheti a földet. A napsugárzás 10%-át elnyeli. Ez különben globálisan is igaz. A nap 10%-al halványabb mostanában. Azért nincs hidegebb mert az üvegházhatás kompenzál. USA 70-es években leállt ezeknek a kis méretű szennyeződéseknek a kibocsátásával, amik elnyelik a napfényt. Ennek hatására elkezdett nőni az átlaghő. Ez magyarázhatja a hőmérsékleti anomáliát, ami akkoriban volt..
a CO2 koncentráció évente átlag 1,5 ppm-el szokott növekedni, csak az El Niño jelenség évében szokta meghaladni a 2 ppm-et. Tavaly és tavalyelőtt azonban 2,08 illetve 2,54 ppm volt a növekedés, és nem volt El Niño.
In recent decades CO2 increased on average by 1.5 parts per million (ppm) a year because of the amount of oil, coal and gas burnt, but has now jumped to more than 2 ppm in 2002 and 2003.
Above or below average rises in CO2 levels in the atmosphere have been explained in the past by natural events.
When the Pacific warms up during El Niño - a disruptive weather pattern caused by weakening trade winds - the amount of carbon dioxide rises dramatically because warm oceans emit CO2 rather than absorb it.
But scientists are puzzled because over the past two years, when the increases have been 2.08 ppm and 2.54 ppm respectively, there has been no El Niño.
a 10-es R/P ration-nak számszerűsítve valószínűleg az általad idézett %-ok felenek meg 7,5 stb...Továbbá a felső ábra 55 évet foglal magába, az alsó 125-öt. A felsőn a csökkenő szakasz 30 év, az alsón 100 év. Ha a felső ábrát 3-adára nyomod akkor kapsz egy 3-szor meredekebb görbét. Ez persze nem hasonlít teljes mértékben az alsóra, mert az csak egy durva modell, amelyet jobbnak találtak a logisztikai görbénél.
"tavaly óta közel duplájára nőttek az olajárak. Könnyen megtérülhet a 8 milliárd."
Előfordulhat. Ennek kiszámításához kéne tudni a kamatokat, azt, hogy mikor kezdik el a kitermelést, és azt, hogy mennyibe kerül a kitermelés, mik a kockázatok.
Sok-változós függvény, de hát mi mást csinálhatna egy olajtársaság a dollárjaival, mint hogy újabb olajmezők után kutasson?
Nekem volnának ötleteim. Én nevelésre és tanításra fordítanám a petrodollárokat. Többek között ezért nem tesznek meg a Shell igazgatójának :))
Igaz, hogy mekkora nagy a különbség a két ábra piros grafikonjai között?
de le is írják a második ábra alatt ott van a komment:
"The 3 curves in this graph have initial declines after the peak year of 7.5 to 8.4 percent per year, gradually slowing to a decline of about 5 percent per year"
Tehát míg a valós életben évi 2,8%-os volt a kitermelés-csökkenés, addig ők 8%-os kitermelés-csökkenést rajzolnak fel, ami pár évtized múlva 5%-ra mérséklődik.
Csak a vak nem látja, hogy ez itt hatalmas hazugság.
Az utóbbi években a 10 legnagyobb olajtársaság többet költ a próbafúrásokra, mint amennyi olajat talál ezen fúrások során. Tavaly pl. 8 milliárdot költöttek, de csak 4 milliárdnyi olajat találtak.
Wood Mackenzie says the top-10 oil groups spent about $8bn combined on exploration last year, but this only led to commercial discoveries with a net present value of slightly less than $4bn. The previous two years show similar, though less dramatic, shortfalls.
"2. The reason for setting R/P equal to 10 is based on the United States experience. The United States is a very mature producing country and has had an R/P ratio between 8 and 12 for the past 50 years. The R/P ratio was around 12 in the 1940’s and 1950’s, dropped below 10 in the 1960’s, was around 8 in the1970’s and 1980’s and has been around 10 in the 1990’s. Therefore, a world R/P of 10 seems a reasonable assumption to reflect a mature state of world oil production, as it does for the United States.
3. For reference, the current world R/P ratio is about 50, nowhere near 10 yet."
ezt már a slideokról vettem, ez egy kicsit bővebb indoklás. Ezt azért ki kéne számolni, mielőtt hazugnak neveznénk őket. Lehet, hogy a 3% körüli csökkenés megfelel egy 8-12 közötti R/P ratio-nek az 1970-es készletek mellett.
Nyugdíjas tudós, aki könyveket ír, és egy "doom scenario" felé pozícionálja magát a piacon. A "Peak Oil"-ból sokan meg tudnak élni!
A fentiektől függetlenül a tények
CNN egyik elemzője szerint, nincs már tartalék! Ami lenne az rossz minőségű kénes szaudi olaj, amit csak nagyon kevés finomítóban tudnak feldolgozni. Ha nincs spare capacity akkor minden egyéb kapacitás csökkenés a világban elkezdi felhajtani az árakat."
Bevallom nem teljesen értem a logikád.
Szerinted ha Campbell mondja, hogy kevés az olaj, akkor ő csak meg akar élni a "Peak Oil"-ból, ellenben ha a CNN elemzője mondja, akkor az szentírás????
...és akkor most Campbell-nek igaza van vagy sem???
"A második felében csökken a kitermelés mégpedig úgy, hogy a maradék_készlet/kitermelés egy konstans érték. Ezt a konstanst 10-nek választották, mivel
- az USA-ban is hasonló csökkenést tapasztaltak"
no itt fülön csíptük az EIA-t. In flagranti hazugságon kaptuk. Éppenséggel a saját honlapjukon csak pár klikkel kell arrébb menni, és máris kirajzolódik az Usákia olaj-kitermelési görbéjének alakulása:
piros görbével jelölik az usákiai termelést az évek függvényében. Látható, hogy 1970-ben évi 3,5 Gb volt a csúcs, 2000-ben pedig évi 1,5 Gb a kitermelés. Ez átlagban évi 2,8%-os kitermelés-csökkenésnek felel meg.
Campbell elég érdekesen alakította a csökkenő szakaszt. Mivel indokolja, hogy igaza van? Át kell gondolni, hogy kinek mi áll érdekében!
EIA
"It was conducted by 40 geoscientists (many with industry backgrounds) and was
reviewed stage-by-stage by geoscientists employed by many petroleum industry firms including several of the multinational majors."
Készült 40 geológus (sokan ipari héttérrel), és a nagy olajcégek résztvételével.
"to provide impartial, scientifically based, societally relevant petroleum resource information essential to the economic and strategic security of the United States."
Erős gazdasági érdek fűződik a hitelességéhez, azzal senki se nyer, ha elferdítik a valóságot.
Campbell
Nyugdíjas tudós, aki könyveket ír, és egy "doom scenario" felé pozícionálja magát a piacon. A "Peak Oil"-ból sokan meg tudnak élni!
A fentiektől függetlenül a tények
CNN egyik elemzője szerint, nincs már tartalék! Ami lenne az rossz minőségű kénes szaudi olaj, amit csak nagyon kevés finomítóban tudnak feldolgozni. Ha nincs spare capacity akkor minden egyéb kapacitás csökkenés a világban elkezdi felhajtani az árakat.
tehát, az EIA szerint egyetlen egy függvénnyel nem lehet pontosan modellezni a teljes kitermelési görbét. Hubbert választása azért esett a logisztikai görbére, mivel abban az időben kevés adat állt rendelkezésére. Ma már teljesen más a helyzet, rengeteg adat áll rendelkezésre, ezért is végül 2 függvényből tették össze a görbéjüket. A görbe első fele exponenciálisan növekszik egy konstans %-al, egészen a kitermelési csúcsig. A második felében csökken a kitermelés mégpedig úgy, hogy a maradék_készlet/kitermelés egy konstans érték. Ezt a konstanst 10-nek választották, mivel
- az USA-ban is hasonló csökkenést tapasztaltak
- az USA olyan nagy, és termények régió, hogy reprezentatív mintaként alkalmazhatjuk az egész bolygóra
"Pursuant to the prior point, EIA's approach does not assume that a single functional form can accurately model the full production curve. Hubbert's choice of the logistic function to model the full production curve made sense at the time he selected it given the sparse data that were available to him at that time. That is no longer the case. We elected to marry two functional forms, the first of which extends production from history along a constant percentage growth path until the production peak is reached, the second of which declines production post-peak at a constant reserves to production (R/P) ratio (not to be mistaken for a constant decline rate). The estimated time of peak production is therefore determined by the choice of these functional forms, the rate of pre-peak production growth, the post-peak R/P ratio, and the estimated size of the technically recoverable resource base. EIA selected an R/P ratio of 10 as being representative of the post-peak production experience. The United States, a large, prolific, and very mature producing region, has an R/P ratio of about 10 and was used as the model for the world in a mature state. "
Láthatjuk, hogy az USGS-nek 3 becslése van: P95, P50 és P5. Ezek jelentése:
- P95 - azokat a mezőket számítjuk be, amelyekben 95%-nál nagyobb eséllyel találunk olajat
- P50 - azokat a mezőket számítjuk be, amelyekben 50%-nál nagyobb eséllyel találunk olajat
- P5 - azokat a mezőket számítjuk be, amelyekben 5%-nál nagyobb eséllyel találunk olajat
a P5-öt feltüntetni eléggé nonszensz. Van 100 mezőnk, ebből kb. 5-ben van olaj, a többi üres, de tételezzük fel, hogy mi olyan nagyon szerencsések vagyunk, hogy mind a 100-ban találunk olajat, és gyorsan fel is rajzolunk erre az eshetőségre egy grafikont.
Ez csak játék a számokkal.
Annak a valószínűsége, hogy ennyire szerencsések leszünk felér azzal, hogy 20 egymást követő héten folyamatosan eltaláljuk az 5-ös lottó nyerőszámait.
erre a valószínűségre kár a tintát pazarolni.
a P50 egy fokkal jobb, itt a 100 mező közül kb 50-ben találunk olajat, de mi feltételezzük, hogy mind a 100-ban lesz olaj, és rajzolunk.
a P95 áll a legközelebb a valósághoz, a többivel kár időt tölteni.
végeredmény: kb 2250 Gb olaj van összesen, és ebből kb 1000 Gb-t már kitermeltünk. Vajon hogyan alakul a maradék olaj kitermelése?
2. USGS Trükk
Hányjunk fittyet a fizika, geológia, és közgazdaság törvényeire és rajzoljunk fel tetszőleges formájú zöld, piros és kék színű grafikonokat, úgy, hogy lehetőleg a csúcs minél távolabb legyen. A végeredmény:
a piros a P50-et jelöli, a zöld a P5-öt. Ezeket a vonalakat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, és ne zavarjon minket azon apróság, hogy a P50-et "mean" jelzővel illetnek, a P95-öt pedig "low" jelzővel.
Figyeljük tehát a kék vonalat, és hasonlítsuk össze az ASPO grafikonjával:
Látható, hogy igazándiból nincs is olyan nagy különbség a két grafikon között. ASPO-éknál évi kb 3%-os csökkenés van , míg az USGS évi 10%-os csökkenést razjolt fel, de csak azért, hogy kitolhassa pár évvel a csúcsot.
Matematikailag az USGS nem hazudott, ha nagyon akarod nekik is lehet hinni, de érzésem szerint az ASPO grafikonja sokkal jobban megközelíti a valóságot.
"- a háború az nem növeli, hanem éppenséggel csökkenti a kitermelést - amint ezt láthattuk Irak esetében (ford.megj.: de segít a vagyon igazságos újraelosztásában :))"
Hogy is van ez?
USA igazságosan több olajat kap, mert megdolgozott érte?
Megnéztem az idézett oldalt, és egy (szerintem) világvége jóslatot találtam, most egy kicsit depi lettem.
Vigasztalj meg, kérlek!!:-))))
Meg tudnátok mondani, hogy miért ilyen bizonytalan a termelés előrejelzése? (Peak Oil-ra olvastam már 2000-t, meg 2060-t is) Most azon kívül, hogy ezen a piacon mindenki valamilyen pozícióból nyilatkozik.
Egy igen jó cikk a Peak Oil-al kapcsolatos szcenáriókról Andrew McKillop tollából.
Egy két adat:
- a világ energiaigénye 90%-ban nem megújuló és környezetre ártalmas foszilis tüzelőanyagra alapszik.
- az energia-kereskedelem 65%-át képezi a kőolaj és a földgáz
- a mostani "ár-krízis" fokozódhat a 2005..2008-as időszakban, hogy aztán elérkezzünk a fizikai kiapadás korába.
- most már a hivatalos "megmondók" is beismerik, hogy az olaj drága marad
- az olaj árát 2 dolog vihetné le: növekvő kitermelés, vagy csökkenő fogyasztás - de egyis sem túl valószínű
- az IEA 3%-os igénynövekedéssel számol - hacsak az olaj hordója meg nem közelíti a 100$-os szintet
- az 1979-1980-as válságban az Irak-Iráni háború miatt 4 hónapig 5..7%-os termelés-kiesés volt, és ennek következtében az olaj ára 80$ / hordó lett (mostani dollárban számolva). Ma az olajexport 46 Mb/nap, így az 5..7%-nak kb 2,5..2,75 Mb/nap felel meg.
- a Kyoto egyezmény csak 2008-ban lép életbe (már ha életbe lép) de 2020..2030-ig alig, vagy egyáltalán nem fogja vissza a foszilis tüzelőanyagok égetését.
- a háború az nem növeli, hanem éppenséggel csökkenti a kitermelést - amint ezt láthattuk Irak esetében (ford.megj.: de segít a vagyon igazságos újraelosztásában :))
- Usák, Eu és Japán finánc-főmuftik azt mondogatják, hogy a magas olajárak visszafogják a gazdaság fejlődését, de az utóbbi 4 évben világszerte növekedett az olaj ára, és a világgazdaság összessége is növekedett. a szerző úgy véli, hogy 75$-os olajárig további gazdasági növekedésre lehet számítani, ami tovább fogja növelni az olaj-igényeket.
- Usák politikusok szokták mondogatni, hogy az a cél, hogy mindenki oly boldog és kövér legyen mint az Usákok, de ha mondjuk az Irakok is annyi olajat akarnának fogyasztani per kopf mint az Usákok, akkor napi 1,75 Mb olajra lenne szükségük - ami több mint jelenlegi kitermelésük.
- következtetés: az olaj ára Peak Oil-kor simán átlépi a 75$-os küszöböt - mindenféle háború vagy szabotázs nélkül, és ez 2008-ig bekövetkezik.
Those with long memories will recall that the Third World debt crisis began after the 'oil shocks' of the 1970s. What used to happen at IMF meetings in those days was that governments would encourage the 'recycling' of the spare millions (even billions) that the newly rich oil-exporting countries had to invest, and bankers - eager to make a turn - would not ask too many questions about the viability of African economies to which they offered money.
It was the financial markets' rather belated discovery that Britain possessed North Sea oil that led to an embarrassing surge in the pound in 1977, within months of Denis Healey's having to turn back at the airport to face a major sterling crisis. (He never got to the 1976 IMF meeting. They sent a team to him.)
My sense of last weekend's meetings is that there is an atmosphere of suppressed panic about the oil price, and about the danger of a serious crisis. This is over and above the well-publicised concerns about potential storms in the foreign-exchange markets when the financial world finally becomes nervous about the mani festly unsustainable US budget and balance-of-payments deficits - a nervousness which may well surface shortly after the presidential election.
Az hivatkozott oldalon az EIA úgy véli, hogy az olaj "normál" ára 22$ / hordó, és a "drága" olaj az 28$ / hordó. Ehhez képest mostanában a "dupla drága" olaj korát éljük (és közben reménykedünk, hogy az EIA a többi számot jobban eltalálta :))
EIA csinálta, USGS adataira támaszkodva, ami a legjobb munkának számít ebben a témakörben.
"In April 2000 the United States Geological Survey (USGS) released results of the most thorough and methodologically modern assessment of world crude oil and natural gas resources ever attempted. This 5-year study was undertaken "to provide impartial, scientifically based, societally relevant petroleum resource information essential to the economic and strategic security of the United States." It was conducted by 40 geoscientists (many with industry backgrounds) and was reviewed stage-by-stage by geoscientists employed by many petroleum industry firms including several of the multinational majors."
"In any event, the world production peak for conventionally reservoired crude is unlikely to be "right around the corner" as so many other estimators have been predicting. Our analysis shows that it will be closer to the middle of the 21st century than to its beginning. Given the long lead times required for significant mass-market penetration of new energy technologies, this result in no way justifies complacency about both supply-side and demand-side research and development."
Not necessarily. There already exists plenty of alternatives to the standard internal combustion engine. With gasoline less than $2.00 a gallon in most areas of the United States, electric cars are not very popular. If the price were significantly higher, say $4.00 or $6.00, I'd expect to see quite a few electric cars on the road. Hybrid cars, while not a strict alternative to the internal combustion engine, would reduce the demand for gasoline as these vehicles can get twice the mileage of many comparable cars. Advances in these technologies, making electric and hybrid cars cheaper to produce and more useful, may make fuel cell technology unnecessary. Keep in mind that as the price of gasoline rises, the car manufacturers will have an incentive to develop cars which run on less expensive alternative fuels in order to win the business of consumers fed up with high gas prices. An expensive government program in alternative fuels and fuel cells seems unnecessary.
WON'T THERE BE A COST TO THE ECONOMY? WON'T WE SEE A RETURN TO THE PROBLEMS OF THE 1970'S?
When a useful commodity, such as gasoline, becomes scarce, there is always a cost to the economy, just as there would be a benefit to the economy if we discovered a limitless form of energy. This is because the value of the economy is roughly measured by the value of the goods and services it produces. Remember that barring any unforeseen tragedy or deliberate measure to limit the supply of oil, the supply will not drop suddenly, meaning that the price will not rise suddenly.
The 1970's were much different because we saw a sudden and significant drop in the amount of oil on the world market due to a cartel of oil producing nations deliberately cutting back on production in order to raise the world price. This is quite a bit different than a slow natural decline in the supply of oil due to depletion. So unlike the 1970's, we should not expect to see large lines at the pump and large overnight price increases. This is assuming that the government does not try to "fix" the problem of a declining oil supply by rationing. Given what the 1970's taught us, this would be very unlikely.
In conclusion, if markets are allowed to function freely the supply of oil will never run out, in a physical sense, though it's quite likely that in the future gasoline will become a niche commodity. Changes in consumer patterns and the emergence of new technology driven by increases in the price of oil will prevent the oil supply from ever physically running out. While predicting doomsday scenarios may be a good way to get people to know your name, they are a very poor predictor of what is likely to happen in the future.
Matt Savinar jóvoltából (lifeafteroilcrash.net) az Usákiai választásokig (november 2-ig) ingyen letölthető a könyve - The Oil Age is Over - elektronikus formában.
Nigériának elengedik 32 milliárd dolláros tartozását, ha kilép az OPEC-ből, és 2010-ig 4 millió hordó/nap-ra növeli kitermelését a mostani 2,1 millió hordó/nap-ról.
"hogyan lehet, hogy 50 dolláros olajár mellett szárnyal, de legalábbis jól érzi magát a világgazdaság?!"
akárhogyan is nézzük, szárnyalásról szó sincs - de még csak azt sem lehet állítani, hogy különösen jól érezné magát.
arra ami van, arra nagyon egyszerű a magyarázat. A 20. században az emberiség helyettesítette Istent a GDP-vel, aminek az lett a következménye, hogy az emberek már nem Istennek tetszően kellett éljenek, hanem úgy, hogy a GDP növekedjen pár százalékkal. (a kommunizmusban távoli utópiával helyettesítették az Istent, de aztán rájöttek, hogy jobb ha ők is a közelebbi és elérhetőbb GDP-t választják)
A mai Miatyánk így hangzana: "mindennapi százalékunkat add meg nekünk ma..."
(lásd bővebben Jeremy Rifkin: Entropy című könyvében
Ha a GDP növekedése 3..5% körül van, akkor minden rendben, ha 5..10% között van, akkor szárnyal a gazdaság. Ha a GDP növekedése 1..2% körül van, akkor ejnye-bejnye, de ha a GDP csökkenést jelez, akkor... nos arra jobb nem is gondolni.
Manapság az Eurozóna az ejnye-bejnye kategóriában van, Usákia pedig állítólag a minden-rendben kategóriába került, de ezt is meg lehet magyarázni: az olajat dollárban mérik, és minél drágább az olaj, Usákia annál több dollárt kell nyomtasson, amit aztán szétoszt azok között, akik nem szabad dollárt nyomtassanak - persze némi ellenszolgátatásért cserébe.
Magyarország immár régóta váltogatja a "minden rendben" és a "szárnyaló gazdaság" kategóriákat. Remélem te is érzed a szétáradó örömöt :))
voltak néha rázós pillanatok, amikor a Microsoft elvitte az X-box gyártását magyarországról, és az illetékes elvtársak megijedtek, hogy akkor most oda a teljes GDP növekedés, de aztán átírtak pár számot, és minden maradt a régiben. Olyan is volt, hogy egyszer kicsi volt a GDP, de akkor a Nokia rájött, hogy az egyik számot rossz rubrikába írta, és átírták másik helyre, és minden helyrejött :))
Sajnos engem nem győznek meg ezek a GDP számok, és továbbra is vallom, hogy a GDP nem boldogít.
Anno, az átkosban, amikor sehol sem volt az ország GDP-je, akkor a Magyar volt a keleti tömb "vidám barakkja", most meg - amikor ilyen szép számokat tudunk kimutatni, hogy még Usákia is megirigyelné - most pedig kiderült, hogy a Magyarok a Nyugati tömb legpesszimistább nemzete... akkor hogyan is van ez?
"még a 83$-os rekord se lenne túl vészes, mert 1$ GDP-hez fele, harmada annyi olaj kell mint a 70-es években"
Münchausen bárót egyszer üldözőbe vett egy nagy medve, és egy hatalmas fa körül futottak körbe-körbe. A medve már majdnem utolérte, de Münchausen báró nem aggódott túlságosan, mert volt két kör előnye :))
Ha marad a trend, akkor január-február környékén már várható lesz a 60$ olajár. De igazából még a 83$-os rekord se lenne túl vészes, mert 1$ GDP-hez fele, harmada annyi olaj kell mint a 70-es években.
Ez hatással lehet az USA-olajigényére? Egyáltalán érdekli még Kiotó az amikat?
Nagyon nem tudom elképzelni, hogyan működhet ez a Kyotoi egyezmény Usákia nélkül. Őket pedig csak annyiban érdekli ez az egész, hogy most már ők maradtak egyedül genyák, akiknek volna miből visszavenni, de erre nem hajlandók.
Kőolaj igényük pedig még akkor sem nagyon változna, ha aláírnák a Kyotoi egyezményt. Leginkább a szénerőművek visszaszorításával lehetne hozzájárulni a CO2 kibocsájtás csökkentéséhez, de az Usákok a "tiszta szén" technológiában vélik megtalálni a megoldást :))
Eddig nem nagyon érdekelte őket, amíg csak "a más tehene döglött meg". Majd ha Ivan és Jeanne összetalálkoznak és utódaik kisöprik Amerikát, talán gondolkodóba esnek.
De azt hiszem, már ma is késő!
PARIS The price of oil, which has been inexorably rising for the past two years, finally broke through the $50-a-barrel mark Tuesday, reaching a new milestone as some analysts warned that there was nothing to stop prices from rising even further. .Fueling these gains is an exceptional alignment of events: record high demand, historically low spare capacity, and a set of potentially destabilizing events in some of the world's top oil regions, countries ranging from Iraq and Russia to Venezuela and Nigeria, to name but some. ."The market is looking for a new equilibrium point, and no one knows where that will be," said Jamal Qureshi, an analyst at PFC Energy, a Washington-based oil consultancy. ."We still have a way to go. I wouldn't be surprised to see $60 a barrel." .Crude oil for November delivery jumped as high as $50.47 a barrel in early Tuesday morning trading, and although its price retreated somewhat, it remained close to $50, closing at $49.90 on the New York Mercantile Exchange, up 26 cents. .Oil prices, which are up nearly 55 percent this year, have doubled in two years. .What pushed prices up this week, for example, was the news about possible clashes between the army and rebels in Nigeria that could threaten that country's oil production, along with the consequences of the passage last week of Hurricane Ivan over the Gulf of Mexico - a region that provides one-quarter of U.S. domestic oil production. .At the same time, demand for oil is running at a pace not seen since 1978. The world is expected to consume nearly one billion more barrels of oil this year than it did last year, driven by strong and sustained demand from China and India as well as the United States. .Saudi Arabia, the world's top oil producer, responded again Tuesday with a pledge that it would raise production capacity to 11 million barrels a day. The kingdom is currently pumping 9.5 million barrels a day. .Ali al-Naimi, the Saudi Arabian oil minister, had mentioned the increase in capacity while meeting with fellow OPEC oil ministers in Vienna this month. ."The kingdom is ready and capable of making up for production shortfall occurring anywhere in the world," Naimi was quoted as saying by the official Saudi Press Agency. .This is the second time oil prices have hit record highs in recent weeks. On Aug. 20, crude oil futures touched $49.40 but within days fell back to around $43 a barrel. Eric Bolling, an independent oil trader on the Nymex, said this rise might be different. He referred to the current oil market as going through a "perfect storm." .After the passage of Hurricane Ivan over Florida, the cumulative loss of production from the Gulf of Mexico region had reached 11.8 million barrels, or about 1.9 percent of the yearly output there, according to the Minerals Management Service, an Interior Department agency. A third of the region's production is still not making it to markets. .Since most oil producers are pumping full-out to meet record-high demand, there is little spare capacity left in the system. High prices reflect the fact there is no substitute for any interruptions in production anywhere, analysts said. .OPEC's spare capacity - idle production that can be brought on when needed - has sunk from about 15 million barrels a day in the mid-1980's, to around one million to 1.5 million barrels today. ."The market is much tighter today than it's been since 1973," said Daniel Yergin, chairman of Cambridge Energy Research Associates. "Unlike 1973, 1979, or 1990, the market today is going through a demand shock, not a political shock. Also, the market is not thinking long-term. It's thinking day-to-day." .Last month, oil traders were concerned that the fighting in Iraq would spill over and hurt that country's oil exports. Earlier this year, it was the continuing tussle between the Russian government and Yukos, Russia's top oil producer, that kept oil markets on edge. ."What's unnerving the markets is that significant disruptions could come from a number of sources," said Steve Turner, an oil analyst at Commerzbank. "It's possible that prices could go substantially higher given the right set of circumstances." .Even OPEC cannot do much more to bring down prices. Members of the Organization of Petroleum Exporting Countries, which accounts for a third of the world's oil production, are already pumping about 30 million barrels a day, the group's highest output in 25 years. .And the renewed Saudi announcement to increase capacity may not have much of an impact either, analysts said, since most of the additional Saudi barrels are of a heavy type that is less favored by refiners around the world. .So far, high oil prices have not hurt global economic growth. Both the U.S. Federal Reserve and the European Central Bank said recently that oil prices had not slowed the economic recovery or contributed to inflation in either region. .Part of the reason is that modern economies are much less dependent on oil than they were in the 1970's. Also, adjusted for inflation, oil prices are still historically lower than their peak of March 1981, when crude reached nearly $80 a barrel in today's dollars. .Still it does not mean the world is immune to high oil prices. In France, Budget Minister Dominique Bussereau said Monday that French growth would slow by 1 percentage point next year if oil prices remained above $50 a barrel, according to Bloomberg News. The French government expects 2.5 percent growth in 2004 and 2005. .Hans Eichel, the German finance minister, also added his voice Monday to warnings that global growth would be at risk if oil prices remained at current levels. .Higher energy costs could hurt company earnings, depress stock markets, curtail consumer spending and eventually slow growth. Analysts usually expect a $10-a-barrel increase in oil prices to shave off 0.3 to 0.5 percentage point in gross domestic product growth. .Not everyone is convinced oil prices can stay high for too long. "Oil prices don't exist in a vacuum," said Yergin of CERA. "People generally underestimate the feedback effect on the economy. Markets adjust. The question is, do they do it smoothly or painfully?" .The New York Times PARIS The price of oil, which has been inexorably rising for the past two years, finally broke through the $50-a-barrel mark Tuesday, reaching a new milestone as some analysts warned that there was nothing to stop prices from rising even further. .Fueling these gains is an exceptional alignment of events: record high demand, historically low spare capacity, and a set of potentially destabilizing events in some of the world's top oil regions, countries ranging from Iraq and Russia to Venezuela and Nigeria, to name but some. ."The market is looking for a new equilibrium point, and no one knows where that will be," said Jamal Qureshi, an analyst at PFC Energy, a Washington-based oil consultancy. ."We still have a way to go. I wouldn't be surprised to see $60 a barrel." .Crude oil for November delivery jumped as high as $50.47 a barrel in early Tuesday morning trading, and although its price retreated somewhat, it remained close to $50, closing at $49.90 on the New York Mercantile Exchange, up 26 cents. .Oil prices, which are up nearly 55 percent this year, have doubled in two years. .What pushed prices up this week, for example, was the news about possible clashes between the army and rebels in Nigeria that could threaten that country's oil production, along with the consequences of the passage last week of Hurricane Ivan over the Gulf of Mexico - a region that provides one-quarter of U.S. domestic oil production. .At the same time, demand for oil is running at a pace not seen since 1978. The world is expected to consume nearly one billion more barrels of oil this year than it did last year, driven by strong and sustained demand from China and India as well as the United States. .Saudi Arabia, the world's top oil producer, responded again Tuesday with a pledge that it would raise production capacity to 11 million barrels a day. The kingdom is currently pumping 9.5 million barrels a day. .Ali al-Naimi, the Saudi Arabian oil minister, had mentioned the increase in capacity while meeting with fellow OPEC oil ministers in Vienna this month. ."The kingdom is ready and capable of making up for production shortfall occurring anywhere in the world," Naimi was quoted as saying by the official Saudi Press Agency. .This is the second time oil prices have hit record highs in recent weeks. On Aug. 20, crude oil futures touched $49.40 but within days fell back to around $43 a barrel. Eric Bolling, an independent oil trader on the Nymex, said this rise might be different. He referred to the current oil market as going through a "perfect storm." .After the passage of Hurricane Ivan over Florida, the cumulative loss of production from the Gulf of Mexico region had reached 11.8 million barrels, or about 1.9 percent of the yearly output there, according to the Minerals Management Service, an Interior Department agency. A third of the region's production is still not making it to markets. .Since most oil producers are pumping full-out to meet record-high demand, there is little spare capacity left in the system. High prices reflect the fact there is no substitute for any interruptions in production anywhere, analysts said. .OPEC's spare capacity - idle production that can be brought on when needed - has sunk from about 15 million barrels a day in the mid-1980's, to around one million to 1.5 million barrels today. ."The market is much tighter today than it's been since 1973," said Daniel Yergin, chairman of Cambridge Energy Research Associates. "Unlike 1973, 1979, or 1990, the market today is going through a demand shock, not a political shock. Also, the market is not thinking long-term. It's thinking day-to-day." .Last month, oil traders were concerned that the fighting in Iraq would spill over and hurt that country's oil exports. Earlier this year, it was the continuing tussle between the Russian government and Yukos, Russia's top oil producer, that kept oil markets on edge. ."What's unnerving the markets is that significant disruptions could come from a number of sources," said Steve Turner, an oil analyst at Commerzbank. "It's possible that prices could go substantially higher given the right set of circumstances." .Even OPEC cannot do much more to bring down prices. Members of the Organization of Petroleum Exporting Countries, which accounts for a third of the world's oil production, are already pumping about 30 million barrels a day, the group's highest output in 25 years. .And the renewed Saudi announcement to increase capacity may not have much of an impact either, analysts said, since most of the additional Saudi barrels are of a heavy type that is less favored by refiners around the world. .So far, high oil prices have not hurt global economic growth. Both the U.S. Federal Reserve and the European Central Bank said recently that oil prices had not slowed the economic recovery or contributed to inflation in either region. .Part of the reason is that modern economies are much less dependent on oil than they were in the 1970's. Also, adjusted for inflation, oil prices are still historically lower than their peak of March 1981, when crude reached nearly $80 a barrel in today's dollars. .Still it does not mean the world is immune to high oil prices. In France, Budget Minister Dominique Bussereau said Monday that French growth would slow by 1 percentage point next year if oil prices remained above $50 a barrel, according to Bloomberg News. The French government expects 2.5 percent growth in 2004 and 2005. .Hans Eichel, the German finance minister, also added his voice Monday to warnings that global growth would be at risk if oil prices remained at current levels. .Higher energy costs could hurt company earnings, depress stock markets, curtail consumer spending and eventually slow growth. Analysts usually expect a $10-a-barrel increase in oil prices to shave off 0.3 to 0.5 percentage point in gross domestic product growth. .Not everyone is convinced oil prices can stay high for too long. "Oil prices don't exist in a vacuum," said Yergin of CERA. "People generally underestimate the feedback effect on the economy. Markets adjust. The question is, do they do it smoothly or painfully?" .The New York Times PARIS The price of oil, which has been inexorably rising for the past two years, finally broke through the $50-a-barrel mark Tuesday, reaching a new milestone as some analysts warned that there was nothing to stop prices from rising even further. .Fueling these gains is an exceptional alignment of events: record high demand, historically low spare capacity, and a set of potentially destabilizing events in some of the world's top oil regions, countries ranging from Iraq and Russia to Venezuela and Nigeria, to name but some. ."The market is looking for a new equilibrium point, and no one knows where that will be," said Jamal Qureshi, an analyst at PFC Energy, a Washington-based oil consultancy. ."We still have a way to go. I wouldn't be surprised to see $60 a barrel." .Crude oil for November delivery jumped as high as $50.47 a barrel in early Tuesday morning trading, and although its price retreated somewhat, it remained close to $50, closing at $49.90 on the New York Mercantile Exchange, up 26 cents. .Oil prices, which are up nearly 55 percent this year, have doubled in two years. .What pushed prices up this week, for example, was the news about possible clashes between the army and rebels in Nigeria that could threaten that country's oil production, along with the consequences of the passage last week of Hurricane Ivan over the Gulf of Mexico - a region that provides one-quarter of U.S. domestic oil production. .At the same time, demand for oil is running at a pace not seen since 1978. The world is expected to consume nearly one billion more barrels of oil this year than it did last year, driven by strong and sustained demand from China and India as well as the United States.
Egybeolvasztották az orosz Gazprom óriáscéget és a teljesen állami tulajdonú Rosznyefty olajipari vállalatot. Az állam így többségi tulajdonossá vált a világ legnagyobb gázipari cégeként emlegetett Gazpromban, egyúttal szélesebbre tárta a kaput a vállalat iránt élénken érdeklődő külföldi befektetők előtt. Több legyet ütött egy csapásra a moszkvai kormány a múlt héten. Mihail Fradkov miniszterelnök döntést hozott a gázipari óriáscég, a Gazprom és a száz százalékig állami tulajdonban lévő Rosznyefty olajipari vállalat egybeolvasztásáról. A részvénycserével az év végéig végrehajtandó ügylet során a 38,4 százalékban állami tulajdonban lévő Gazprom leányvállalatai - amelyek együttesen 16,2 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban - a cég 10,7 százalékos részvénycsomagját becserélik a Rosznyefty százszázalékos pakettjére. Az orosz olajkitermelés öt százalékát adó társaság így a Gazprom részévé válik. Az ügylet révén a Gazprom többségi, 50,1 százalékos állami tulajdonba kerül: a 38,4 százalékos közvetlen állami tulajdon, valamint a Rosznyeftyen keresztül szerzett 10,7 százalékos rész mellett ugyanis egyszázalékos Gazprom-résztulajdonnal rendelkezik a teljesen állami kézben lévő, gázszállítással foglalkozó Roszgazifikacija cég is.
Az ügyletet jóváhagyó - sőt elemzők szerint hathatósan ösztönző - Vlagyimir Putyin elnök máris kijelentette: amint meglesz az ötvenszázalékosnál nagyobb állami tulajdonhányad, a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni azt a korlátozást, mely szerint külföldiek csak jelentős, 10-20 százalékos felárért, tízes csomagokban vehetnek Gazprom-papírokat. A kettős részvényárfolyam megszüntetése mellett Moszkva feltehetően azt a gátat is felszámolja, hogy a Gazpromnak legfeljebb 20 százaléka kerülhet külföldi kézbe.
Két nap alatt húsz százalékkal emelkedett a Gazprom-részvények árfolyama a moszkvai tőzsdén, és kisebb mértékben ugyan, de a londoni börzén is javult a kurzus az összeolvadás és a korlátozások közelgő felszámolásáról szóló hírek hatására. Elemzők szerint rövid időn belül a jelenlegi 50 milliárd dollárról százmilliárdra emelkedhet a Gazprom piaci értéke, mivel a külföldi egyéni és intézményi befektetők az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítanak az óriásvállalat iránt. A külföldiek egyébként úgynevezett szürke ügyleteken keresztül eddig is igyekeztek kijátszani a részvényvásárlási korlátozásokat, és amikor augusztusban egy ellenzéki képviselő a Gazprom valódi részvényesi struktúrájának kivizsgálását sürgette a moszkvai parlamentben, a cég részvényeinek árfolyama egyetlen nap alatt 12 százalékkal zuhant. A vizsgálatot szorgalmazó Jurij Szaveljov, a duma ipari bizottságának alelnöke szerint az orosz magánszemélyek és befektetési alapok mögé bújó külföldiek máris 25-40 százalékos Gazprom-részesedéssel rendelkeznek. Az „új" Gazpromnak egyébként szakértők szerint legalább ötször akkora olaj- és gáztartalékai vannak, mint az amerikai Exxon Mobilnak, hatszor akkorák, mint a British Petroleumnak (BP), és nyolcszor akkorák, mint a Royal Dutch/Shellnek.
A Gazprom „államosításának" másik fontos következménye lehet elemzők szerint, hogy az új óriásvállalat jó eséllyel pályázhat a már több mint hétmilliárd dollárnyi adóhátralék és büntetés kifizetésére kötelezett és a csőd szélén álló Jukosz olajipari vállalat legértékesebb elemeinek megszerzésére. Elsősorban is a leggazdagabb orosz üzletember, a jelenleg börtönben ülő Mihail Hodorkovszkij nevével fémjelzett cég kitermelésének mintegy hatvan százalékát adó Juganszknyeftyegaz többségi tulajdonára. Bár a Gazprom első embere, Alekszej Miller a napokban cáfolta, hogy a cég rá akarná tenni a kezét a Jukosz-vagyon egy részére, moszkvai politikai körökben egyáltalán nem tartják kizártnak: a Rosznyefty-vásárlás után a Gazprom-leányvállalatoknál maradt 5,5 százalékos Gazprom-résztulajdonért cserébe az állami holdinghoz kerül a kitermelővállalat.
Több tényező is arra utal, hogy a Juganszknyeftyegaz a Gazpromé vagy a magántulajdonban lévő, de Kreml-közelinek mondott Szurgutnyeftyegazé lesz. A Szövetségi Energiaügynökség vezetője, Szergej Oganyeszjan a napokban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az lenne a legjobb, ha az olajkitermelés húsz százaléka állami ellenőrzés alá kerülne. Hasonlóképpen nyilatkozott Szergej Ivanov védelmi miniszter is, aki egy tavalyi interjújában úgy vélekedett, az államnak meg kell szereznie a stratégiai iparágak fölötti ellenőrzést.
Erősíti a hazai „vásárlók" esélyeit, hogy - legalábbis a HVG-nek nyilatkozó elemzők szerint - az esetleges későbbi perektől tartó külföldi befektetők nem kívánnak részt vállalni a padlóra küldött Jukosz felosztásában. A Jukosz-dráma végének közeledtére utal egyébként, hogy a cég vezetői hétfőn bejelentették: napokon belül a harmadára csökkentik a Kínának szánt olaj mennyiségét. Az indoklás szerint a cégnek - számlái zárolása miatt - nincs pénze a fuvardíj kifizetésére. A moszkvai sajtó által provokatívnak minősített döntés meglepetést keltett, hiszen korábban több - kínai és orosz - illetékes is közölte, a Jukosz fizetésképtelensége esetén hajlandók átvállalni a díj kifizetését.
Akár egy hónapon belül visszavonhatják a BP egyik legértékesebb kitermelési engedélyét - jelentette be a múlt hét közepén egyébként Jurij Trutnyev ásványkincsügyi miniszter -, ha a brit cég nem fejleszti Moszkva szándékainak megfelelően a szibériai Kovitka gáz- és olajmező infrastruktúráját. Bár elemzők szerint szinte kizárt az engedély megvonása, figyelemre méltó, hogy az utóbbi hetekben a Gazprom több illetékese is megerősítette, hogy az ott eddig csak a gáz szállításában érdekelt cégük részt venne a kitermelésben is.
Kína idei Augusztusi olajimportja 37%-al növekedett az elöző évi Augusztushoz képest. A Jukosz kihasználván a Kínai külügyminszter keddi látogatásának alkalmát, bejelentette, hogy felfüggeszti a Kínai exportot.
A hírre ismét emelkedtek az olajárak (mai árak: 46$ / hordó Londonban, és 48$ / hordó Usákiában)
Beijing is pushing the Russian government to intervene to get Russia's top oil exporter to continue all its shipments to China. The Russian company Yukos says it will stop crude oil deliveries next week because it cannot afford the shipping costs.
News that the Russian oil exporter has canceled the delivery of a million tons of oil triggered deep concern in China, which is trying to meet skyrocketing oil demand.
Yukos had a contract to deliver the oil by the end of this year to China National Petroleum Corporation. Yukos officials say it will fulfill another contract to send more than 750,000 tons to another Chinese company, Sinopec.
Chinese Foreign Ministry spokesman Kong Quan on Tuesday said he hopes Yukos can carry out the oil delivery contracts, and called on Moscow for help.
"We hope the governmental agreements between the two sides can be implemented, and we hope that the Russian government can encourage the company on the Russian side to implement this agreement," he said.
China's government is struggling to meet the country's surging energy demand. The government on Tuesday said crude oil imports over the past 12 months jumped by 37 percent.
The Yukos announcement came just ahead of Chinese Prime Minister Wen Jiabao's visit to Russia, which begins Thursday. Among other things, Mr. Wen is expected to discuss boosting energy cooperation with Russian leaders, including a proposal to extend an oil pipeline from Russia to China.
Yukos' move to cancel the shipments is seen by some as an attempt to pressure the Russian government to relent in a dispute over the company's back taxes. Russian authorities have frozen Yukos' bank accounts as part of an effort to get the company to pay more than $7 billion in taxes. Global oil prices topped $46 a barrel Monday after the Yukos announcement.
Egy elég jó cikk - Andrew McKillop: Demografikus Olaj-igények és a Peak Oil
Olvasásához szükséges ismeret:
PCOD = Per Capita Oil Demand
NIC= Newly Industrialized Country
Kulcsmegállapítások: Peak Oil 2008-ban, de legkésőbb 2010-ben. Az extrémnek mondott 75..90$ / hordó -s olajárak aligha fogják vissza a fogyasztást - ez csak jóval a 100$-os hordónkénti ár fölött következhet be (ezek az árak feltehetőleg 2004-es dollárban értendőek)
Andrew McKillop: Demographic oil demand and peak oil
Increasing oil and gas prices, up to levels of US$75 or $90/bbl that will certainly be called ‘extreme’, will not in fact choke off demand. The likely net impact, in a context where extreme interest rates are not decided and applied will be further increase of world oil demand. This ‘perverse’ impact of higher prices will therefore tend to reduce the time available for negotiating and planning energy and economic transition. Only at genuinely ‘extreme’ oil prices, well above US$100-per-barrel, will the pro-growth impact of increasing real resource prices be aborted by inflationary and recessionary impacts on the world economy.
100..200 milliárd dollár befektetés és pár évtized kell csupán ahhoz, hogy Usákia függetlenítse magát az olajhasználattól - állítja a Rocky Mountain Institute (http://www.rmi.org/) kiadásában megjelent Winning the Oil Endgame című könyv.
Beleolvastam a bevezetőbe, és megakadt a szemem egy bekezdésen, amiben azt állítják, hogy 2025-re a földgázfogyasztást le lehet szorítani a felére, és az így megspórolt gázt hidrogénné lehet alakítani és az nagyon jó lesz.
Ezzel a kijelentéssel csak 2 gond van:
1.) ha Usákiában nyakra-főre építik a gázerőműveket, akkor nem feleződik a fogyasztás
2.) nagy butaság volna hidrogénné alakítani a földgázt. Kinek hiányzik a -253 oC?
Use well established, highly profitable efficiency techniques to save half the projected 2025 use of natural gas, making it again abundant and affordable, then substitute part of the saved gas for oil. If desired, the leftover saved natural gas could be used even more profitably and effectively by converting it to hydrogen, displacing most of the remaining oil use—and all of the oil use if modestly augmented by competitive renewable energy.
az IEA viszont azt mondja, hogy Közel-Keletre kb 400 milliárd dollárnyi összeget kéne befektetni az elkövetkező 20 évben ha azt akarjuk, hogy a kitermelés lépést tartson az igényekkel.
(imho. ha ez megtörténik, akkor későbbre toljuk ki a Peak Oil-t, de nagyobb lesz a zuhanás)
Idén a nagy olajtársaságok 45 milliárd dollár tiszta nyereséget realizálnak (miután mindent kifizettek - jövendőbeli befektetéseket, adókat és az osztalékokat is beleértve). Nincs már mire költeniük.
GENEVA — The US dollar is likely to be devalued to deal with the booming trade deficit in the United States, raising the prospect of global financial instability, the UN Conference on Trade and Development said yesterday.
Unctad said in its 2004 Trade and Development Report that the weakening of the dollar by up to 20 per cent against major currencies had failed to provide "much of a stimulus" to the US economy. The deficit was forecast to grow further this year, while the impact of expansionary monetary policy in the US will be limited by the inflationary impact of rising oil prices, it said.
"The large trade deficit of the United States is likely at some point to be tackled through exchange rate movements, through a devaluation of the dollar," said Mr Carlos Fortin, Unctad's Deputy Secretary-General.
That would "produce immediately exchange rate instability and generally financial instability", he told journalists, warning of a further knock-on impact on global trade with a potential rise in protectionism.
Mr Fortin predicted that a devaluation would prompt Asian countries to withdraw their capital from the US and to buy assets in other denominations, notably the euro. "There is very serious cause for concern about the sustainability of the situation," he added. — AFP
A rekord Oklahomaban van 31.441 láb TVD (true vertical depth) azaz kb 9,5 km.
mindazonáltal úgy néz ki, hogy az 5 km-nél mélyebb olajkútak ritkaságszámba mennek - mindez nem a technikai megvalósítás nehézségei miatt, hanem egyszerűen azért, mert ilyen mélységben már ritkább az előfordulási valószínűség.
A vietnámi Ultra-deep olaj kutak 17,000 láb mélyek, és nem ezek a legmélyebbek ebből a fajtából.
A világ második legmélyebb fúrása kevesebb mint 4 km mély - ami azt sejteti, hogy ami 10 km mélyen van az ott is marad - legalábbis a tudomány mai állása szerint.
ami kimaradt a hidrogén-tartályból: az üzemanyagnak napi 1%-a elpárolog.
...és ami még felkeltette a figyelmemet, hogy a jövőben az aktív hűtési rendszert akarják optimalizálni???? ez azt jelenti, hogy az 1% elpárolgó üzemanyagon kívül még külön energiát kell fordítani a folyamatos hűtésre???
...és végül de nem utolsó sorban nézzük meg a BMW 745-ös hidrogénautójának az üzemanyagtartályát:
- dupla falú, vákummal elválasztott tartály, állítólag 9,5 kiló -253oC-ra lehűtött cseppfolyós hidrogén fér bele, ami 50 liter benzinnek felel meg ( de a BMW csak 350 km-es hatótávot garantál)
- a tartály térfogata kb 170 liter, üres súlya 145 kg.
- amit még jó lenne tudni: mennyi időbe telik a tankolás? mennyire kényelmes?
Engem nem győzőtt meg. Inkább egy olyan újabb kapaszkodónak tartom, amivel lehet még áltatni egy ideig a nagyérdeműt. Mert ha ott is van az a metán, akkor hogyan győzzük meg, hogy feljöjjön?
természetesen vannak, akik már modernizálták a dolgokat, és olyan elméletek is vannak, hogy nem is metán, hanem hidrogén van ott a mélyben. A jó hír, hogy itt csak 20 km mélyre kell lefúrni:
"In the top 20km of the Earth's crust, the conditions are right to produce a nearly inexhaustible supply of hydrogen," said Prof Freund. Studies by the team of common rock types such as granite and olivine have revealed extraordinarily high levels of trapped hydrogen.
Prof Freund told The Telegraph that his team had "tantalising evidence" that as much as 1,000 litres of hydrogen may be trapped in each cubic metre of rock. Although formidable engineering problems remain to be overcome in abstracting the gas, the sheer volume of the Earth's crust means that such a high concentration would solve the world's energy problems.
"Everyone thinks of gas and oil as the main sources, and it's very difficult to get anyone to take alternatives seriously," said Dr David Elliott, the professor of technology policy at the Open University. "The possibility of vast reserves of hydrogen in the Earth's crust could change that mindset."
The low yield of energy from burning hydrogen compared to petrol, however, means that vast quantities of rock would have to be mined. According to Dr Geoff Dutton, a research manager of the UK Energy Research Unit in Chilton, Oxfordshire, the new findings suggest that the daily energy needs of the UK road vehicle fleet could be supplied by the hydrogen trapped in a cubic mile or so of rock.
"The key factor is whether the energy in the mined hydrogen would ever outweigh the energy required to extract it," he said.
Vajon megéri-e ilyen mélyre fúrni? Visszajön-e a befektetett energia?
Aligha.
A világ legmélyebb fúrása 12,26 km - Szovjetek követték el a Kola félszigeten. 13 év kellett hozzá.
A világ második legmélyebb fúrása kevesebb mint 4 km mély - ami azt sejteti, hogy ami 10 km mélyen van az ott is marad - legalábbis a tudomány mai állása szerint.
amiből kiderül, hogy a koloradoi egyetemen elég jól sikerült modellálni a hiányzó szén titkát - a trópusok kivételével de a pontos mechanizmust ők sem ismerik, ők sem tudják, hogy mikor fordul meg a folyamat.
Itt pedig egy másik olvasnivaló, ahol okos professzorok azon törik a kobakjukat, hogy ha a bioszféra veszi fel a hiányzó szén-mennyiséget, akkor az miért nem látszik, és azt is megtudhatjuk, hogy klíma számítógépes modellálása még gyerekcipőben jár: 20 oC-os hibahatárral dolgoznak.
About 25 percent of carbon dioxide emitted by fossil fuels is sequestered according to the Wofsy’s estimates. "But," said Wofsy, "analyses of forest inventories (which measure forest areas and timber volume) seem to indicate that forests sequester much smaller amounts of carbon. Thus we have a mystery: If our forests are sequestering billions of tons of carbon annually, why can’t we find it? Evidently, we have not been looking in the right places."
...
The results from the different models varied greatly. At most of the sites, the results of the models did not match the actual temperature data. "We’re talking about an error on the order of 20oC, so it’s not small-not by any means" says modeler Paul Valdes from the University of Reading. What could cause such large errors in the climate models? Researchers think the answer lies in the way that climate models simulate the effects of clouds. "It’s a generic problem with all climate models," says Valdes.
"Az az újságíró is, enyhén fogalmazva, "tájékozatlan", aki ezt leírta.
Igenis, ismerjük a mechanizmust."
Szerintem írjál a National Geogrphic-nak, hogy tájékozatlanok az újságírói, és te tudod a megoldást. Korrekt újság, bizonyára megjelenteti a korrekciót, sűrű bocsánatkérések közepette :))
Az az újságíró is, enyhén fogalmazva, "tájékozatlan", aki ezt leírta.
Igenis, ismerjük a mechanizmust. A CO2 nagyrészét a növényzet feldolgozza. Ebbe az óceánok mikroszkópikus algái, moszatjai is beletartoznak. Minél nagyobb a légköri CO2 koncentráció, annál jobban növekednek, tehát egy ideig kompenzálni tudják a változást. Az eltűnő CO2 másik része oldódik a vízben.
A melegedéssel az oldott CO2 kiválik, ami egy ponton esetleg megfordíthatja a folyamatot, de ehhez a 0.... fokos átlagos melegedés még nem elég. Úgyszintén melegedés hatására az elraktározódott szerves anyagok bomlása gyorsulhat, ami a metán és CO2 kibocsátás felgyorsulásával tovább növelheti az üvegházhatást.
A folyamatok tehát ismertek, csupán azt nem lehet előre kalkulálni, vagy megjósolni, hol van az a pont, ahonnan nincs visszaút, és menthetetlenül borul a "bili".
az emberiség évente 8 milliárd tonna szenet ereget a levegőbe: 6,5 milliárd a foszilis tüzelőanyagok égetéséből; 1,5 milliárd pedig az erdőirtásból származik.
A mérések azonban azt mutatják, hogy csak 3,2 milliárd tonna szén marad az atmoszférában -> a nagy kérdés: hová lesz a maradék 4,8 milliárd tonna?
Valószínűleg az óceánok és a bioszféra felveszi a többletet, de nem ismerjük a mechanizmust, és előfordulhat, hogy a most még CO2 elnyelőként működő óceán egyszer csak meggondolja magát, és elkezdi eregetni magából az elraktározott készleteket.
Each year humanity dumps roughly 8 billion metric tons of carbon into the atmosphere, 6.5 billion tons from fossil fuels and 1.5 billion from deforestation. But less than half that total, 3.2 billion tons, remains in the atmosphere to warm the planet. Where is the missing carbon? "It's a really major mystery, if you think about it," says Wofsy, an atmospheric scientist at Harvard University. His research site in the Harvard Forest is apparently not the only place where nature is breathing deep and helping save us from ourselves. Forests, grasslands, and the waters of the oceans must be acting as carbon sinks. They steal back roughly half of the carbon dioxide we emit, slowing its buildup in the atmosphere and delaying the effects on climate.
Who can complain? No one, for now. But the problem is that scientists can't be sure that this blessing will last, or whether, as the globe continues to warm, it might even change to a curse if forests and other ecosystems change from carbon sinks to sources, releasing more carbon into the atmosphere than they absorb. The doubts have sent researchers into forests and rangelands, out to the tundra and to sea, to track down and understand the missing carbon.
Hamarosan elkezdődik a brüsszeli bizottság új tagjainak, köztük Kovács László meghallgatása. Íme az energetikáért felelős magyar biztosnak címzett kérdések. 2004.09.08 17:22 Napi Gazdaság
Az Európai Parlament három hét múlva kezdi meg a brüsszeli bizottság új tagjainak meghallgatását. A különböző bizottságok előtt megjelenő biztosoknak általános, az európai integrációt érintő kérdések mellett saját tárcájuk nagyon is konkrét problémáiról kell beszélniük.
A hatáskörüket érintő fő kérdéseket írásban kapják meg. Az energetikáért felelős magyar biztosnak, Kovács Lászlónak címzett kérdések a NAPI Gazdaság birtokába kerültek, s bár ez csak tervezet, a jövő heti strasbourgi véglegesítésekor különösebb változás, kiegészítés nem várható. Az alábbiakban közöljük a négy konkrét területre vonatkozó kérdéseket:
1. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a világ energiafogyasztása 2030-ig 60 százalékkal növekszik. Mi lesz ennek a környezetre gyakorolt hatása, miként befolyásolja a Föld olaj-, szén- és földgázkészletét? Mi az Ön stratégiája a kibővült Európai Unió energiaellátásának biztosítására? Az Európai Bizottság 2004 májusában elfogadott egy értékelő jelentést a megújuló energiaforrásokról - ennek fényében mit tenne az ilyen energiaforrások növelése érdekében? Mit gondol a szén-dioxid-kibocsátásról szóló kiotói megállapodást érintő nehézségekről? Mi az elképzelése a kibocsátással való kereskedés második szakaszáról? Miként akar ennek érvényt szerezni?
2. Mi az Ön álláspontja a nukleáris biztonsági szabványokról, különös tekintettel az atomerőművekre, a nukleárishulladék-tárolókra, újak építésére, illetve a végleges tárolók létesítésére? Mi a stratégiája az erről szóló törvénykezési folyamat befejezésére? Ön szerint az Európai Bizottság hajlandó mozgósítani mindazon hatalmi eszközeit, amelyekre az Euratom szerződés feljogosítja?
3. Három előkészítő értekezlet után sem sikerült kiválasztani a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az ITER helyszínét. Ön szerint milyen kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön a nemzetközi partnerekkel megállapodni az európai jelölt, Cadarache kiválasztásáról? Milyen javaslatai vannak az ITER projekt megvalósításának további szakaszairól? Hol jelölné ki a mágneses fúzió helyét az EU kutatási programjaiban és az energetikában?
4. Hogyan értékeli a liberalizált energiapiac jelenlegi állását? Mit tenne a harmonizáció érdekében, azért, hogy a tagállamok átültessék nemzeti törvénykezésükbe a vonatkozó jogszabályokat? Mit gondol az energetikai verseny megvalósulásáról? (Beleértve a szolgáltatók piaci dominanciáját, a különféle energiaforrásokat, az Euratom szerződés és a belső piacra vonatkozó szabályok kapcsolatát.)
"A demokrácia különböző országokban különböző dolgokat jelent. Oroszországban a demokrácia arról szól, hogy ki kiabál hangosabban. Usákiában arról, hogy kinek van több pénze."
Még egyszer a túszdráma és az olajvezeték. Ezúttal még több térkép.
A támadók nem holmi kispályások voltak: NATO terepszínű ruhába bújtak, volt gázmaszkjuk, iránytűjük és elsősegély csomagjuk. Rádión kommunikáltak egymással, volt két professzionálisan kiképzett örzőkutyájuk. Úgy ismerték az iskola udvarát és épületeit mint a saját kertjüket. Kulcspoziciókba lesipuskásokat állítottak, és minden egyes bejáratot robbanótöltettel védtek.
The attackers wore NATO-issued camouflage. They carried gas masks, compasses and first-aid kits. They communicated with hand-held radios, and brought along two sentry dogs, as expertly trained as the attackers themselves, the officials said. All suggested detailed planning, including surveillance and possibly rehearsals, the officials said. "They knew the geography of the school grounds like their own backyard," the chief spokesman for Russia's Federal Security Service, Sergei N. Ignatchenko, said in a telephone interview on Saturday. "This allowed them to choose sniper positions and place booby-traps on all possible access routes."
Egy kis visszatekintés:
2000 december 8.
Az Oroszok és az Usákok kemény politikai sakkjátszmát folytatnak a Dél-Kaukázusban az olajvezeték kapcsán.
Dél-Oszéthia formailag Grúziához tartozna, de gyakorlatilag külön országként létezik 1991 óta - azaz a Szovjetunió szétesése óta. A Grúzok az Usákokat kedvelik, az oszétek pedig az Oroszokban találták meg védelmezőjüket. 1992 óta grúz, orosz és oszéth "béke" alakulatok ügyelnek a rendre dél-Oszéthiában.
2004 Május
Választások Dél-Oszéthiában, melyet Grúzia nem ismert el, és növelte csapatainak létszámát a térségben.
A grúzok úgy érzik, hogy itt az idő, dél-Oszéthiát vissza kell szerezni. Az Usákok félnek, nehogy kiújuljanak a harcok, mivel jövőre napi 1 millió hordó olajat szeretnének szállítani a közelben húzódó kőolajvezetéken.
Grúziai "békefenntartók" tűzharcba keveredtek dél-Oszéthiában, meghalt 7 emberük, de sikerült stratégiai poziciókat elfoglalniuk. A béke érdekében azonban visszavonulnak.
The estimated total reserves amount to 115 Gt in China. In 1997 it produced around 1.3 Gt of hard coal (World Coal Institute, December 1998). Between 100 and 200 Mt of high quality coal is consumed by spontaneous combustion every year. This amounts to approximately five to ten times of the Chinese annual export.
China's very rich coal reserves are widely distributed across the country. However, fires are also widespread, stretching across the north of the country in a band that has a total length of 5000 kilometres and a width of 700 kilometres. Some of them have an extent for 20 kilometres. Others reach up to a depth of 100 meters. Some of Chinese coal fires have been dated to the Pleistocene Era.
The main problem affecting the global environment is that coal fires produce vast quantities of carbon dioxide, the main 'greenhouse' gas. At present, Chinese coal fires produce 2-3% of the world's total annual output of CO2 caused by fossil fuels.
Egy konkrét példa egy kisváros volt az USA-ban. A város alatt nem túl mélyen meggyulladt a szénréteg. Elviselhetetlen lett a hőség, és füstölt a talaj. Kb. 1 m-t kelett leásni, és parászlott. Az oltás azért volt kivitelezhetetlen, mert el kellett volna árasztani több km^2-nyi területet. Ahhoz pedig nem volt elég víz.
Ez az eredeti cikk. Itt írnak egy módszert az a tűz fékezésére.
"One suggested method of containing the fires was presented by Gary Colaizzi, of the engineering firm Goodson and Associates, which has developed a heat-resistant grout (a thin mortar used to fill cracks and crevices) known as Thermocell, which is designed to be pumped into the coal fire to cut off the oxygen supply."
Elég durván eregetik a gázt.
"The fire temperature reaches temperatures of 1,700°C deep beneath the ground. But the land above is also heated, and at the firefront reaches 350°C. The intense heat on the surface kills off vegetation, leaving a carpet of white sinter, alum and sulphur deposited on the surface through the condensation of the highly acidic gases."
"A szénkészletek égése egy természetes jelenség, minden pillanatban több ezer szénlelőhely ég a világon. Csak Kína észak-nyugati Xinjiang tartományában 2000 tüzet tartanak nyilván. Indonéziában 1000-ről tudnak."
kérdéseim:
- miért nem oltják el őket?
- vagy miért nem használják energiaforrásként?
- olaj vagy gáz könnyebben meggyulladna. Ezekből is van több ezer, ami most éppen ég? (ha igen, akkor lásd az elöző kérdéseket, ha nem, akkor miért?)
- anno amikor Szaddam felgyújtotta az olajkútakat az elég vastagon eregette a füstöt, ezek a szénkészletek hogyan csinálják?
nyilván valamilyen iszonyu nagy negativ delta Gvel lehetséges ez a reakció is:
C+2H2O->CH4+O2
na most arra lennék kiváncsi hogy extrém körülmények közt nagy nyomás és hőmérséklet mennyire lehet stabil a metánképződés ilyen kiindulóanyagokból.
gondolom a fent említett reakcióval párhuzamosan egy rakás más reakció és véghez menne, az oxigén meg gyorsan lebontaná a CH4-et, de talán van valami technológia arra, hogy a keletkező gázokaz elválasszuk és ily módon metánt gyártsunk pl. nagy hőmérsékletű atomreaktorokban.
Itt egy interview J.F.Kenney-vel aki Gas Resources Corp. vezetője.
Néhány érdekesség:
- az Usák geológusok nem tanulnak az egyetemen fizikát és kémiát!:)
- az amerikai-brit olajtársaságok hihetelenül alacsony rátával találnak olajat. 29 furásból 28 sikertelen (dry hole). Olyan a hatékonyság mintha random fúrkálnának.
- nem akarja meggyőzni az amerikaiakat az igazáról, mert versenyben állank egymással
“Every ten or fifteen years since the late 1800’s, ‘experts’ have predicted that oil reserves would last only ten more years. These experts have predicted nine out of the last zero oil-reserve exhaustions.”
C. Maurice and C. Smithson, Doomsday Mythology: 10,000 Years of Economic Crisis, Hoover Institution Press, Stanford, 1984.
Beidéztem korábban Thomas Goldtól. Az oroszok plágiummal vádolják. T.Gold a 'one-time astronomer' folyékonyan olvas oroszul, sajátjaként adta elő az elméletet a könyvében, és azt jelentősen kiszínezte, hatalmas földalatti metánmezőkkel, és földalatti mikroorganizmusokkal.
Az orosz site alapvető problémája, hogy nem írja le milyen gyorsan keletkezik az abiotikus olaj? Ha nincsenek természetes olajredukáló tényezők, akkor valószínű, hogy nagyon lassú ez a folyamat, és az újratöltődés nem igazán garantált.
Modjuk inkább azt, hogy a szén és vegyületeinek redukálásása hidrogénnel, illetve a víz hidrogénjével standard körülmények között nem megy végbe.
CO + 3H2 = CH4 + H20
Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ha 1 mol CO + 3 mol H2-t összekeversz, akkor az szobahőmérséleten, atmoszférikus nyomáson sohasem fog egymással reakcióba lépni.
Ez, mint minden reakció megfodítható, pusztán a termodinamika szabályainak engedelmeskedik. A fenti reakció iránya a nyomás növelésével pl. a metánlképződés irányába tolódik el. De a hőmérséklet változtatása, illetve az egyes komponensek koncentrációjának változtatása is megváltoztathatja a reakció irányát.
A természetben a metánképződés helyszínén sem standard viszonyok uralkodnak. A legfontosabb momentum a Hidrogén és a metán gáz jellege, amely azt jelenti, hogy ezek a gázok folyamatos áramlásban vannak a képződési helyüktől felfelé. A hidrogén és metánkoncentráció emiatt óriási különbségeket mutathat, amely adott esetben a metánképződést elősegítheti.
Amiről írsz, vagyis a metán asztenoszférában való keletekezéséről, az egy létező folyamat. A metán pl. nagyon gyakori molekula az űrben is, azaz metán abiotikus úton is képződhet. De kérdéséses a metánképződés mértéke. Ugyanis kevéssé ismert az asztenoszféra széntartalma. Kérdés, hogy az általad jelzett folyamat a földtörténet majdnem 5 milliárd éve alatt nem merült-e még ki. Hidrogén ugyanis állandóan termelődik a radioaktív bomlások során, a szén mennyisége viszont állandó a Földön.
Emiatt én inkább azt gondolom, hogy az asztenoszféra hidrogént emittál a felsőbb rétegek felé, és az ott található szén redukálódik metánná, majd később kondenzálódik olajjá.
Visszatérve a jó öreg szénhez. A cikk írója földalatt égő szénkészletek után kutakodott.
"A szénkészletek égése egy természetes jelenség, minden pillanatban több ezer szénlelőhely ég a világon. Csak Kína észak-nyugati Xinjiang tartományában 2000 tüzet tartanak nyilván. Indonéziában 1000-ről tudnak. Ezek közül több évezredek óta ég. Pl. Ausztráliában a Burning Mountain Natural Reserve kb. 5500 éve.
A New Scientists azt írta 2003-ban, hogy ezek a tüzek spontán alakultak ki a földtörténet során. A holland rádió ehhez annyit tett hozzá, hogy Kínában bizonyítékokat találtak arra, hogy ezek a tüzek legalább egy millió éve égnek.
Egyes becslések szerint csak Kínában 200 millió tonna szén füstöl el egy évben, több mint amennyit exportál. Mi köze ennek a 'Peak Oil'-hoz? Az szén ugyanannak a szénhidrogén csalának a tagja, mint a szén és a földgáz. És mint a gáz vagy az olaj fosszilis energiahordozó, csak véges mennyiségben áll rendelkezésünkre. A földtörénet egy bizonyos időszakában képződött (talán, amikor a csillagok állása is kedvező volt). Erre évente több millió tonna elég ebből a ritka, és értékes erőforrásból. Egy nyilvánvaló kérdés juthat eszünkbe: hogy lehetséges az, hogy a természet ilyen mértékben mértékben pusztítja a Föld fosszilis energiakészleit több százezer éve, anélkül, hogy ezek a réges régen keletkezett erőforrások kimerülnének?; és mégis az ember, aki kitermeli, és elégeti a fosszilis üzemanyagot, geológiai értelemben egy szempillantás alatt ki tudta pucolni bolygót?
Nem kérdés, hogy a probléma teljesen abszurd - annyira, hogy az is figyelemre méltó, hogy a 'fosszilis energiahordozók' mítosza ilyen sokáig tartotta magát. Mindazonáltal, ez az egész mítosz csak egy építőköve egy még nagyobb hazugságnak, a 'Peak Oil' mítoszának."
"So ... I was taking care of some important business the other day, and being a multi-tasking kind of guy, I was also idly leafing through a copy of one of Uncle John's Bathroom Readers. Now, Uncle John is not normally one of my primary sources of information, but I happened to stumble across a subject that immediately caught my attention: underground coal fires (I later conducted a Google search on "underground coal fires" to verify the information provided by Uncle John).
I learned that, although underground coal fires are a common phenomenon, most people are completely unaware that they occur. How common are they? At any given time, thousands of coal veins are ablaze around the world. In China's northwestern province of Xinjiang alone, there are currently about 2,000 underground coal fires burning. Indonesia currently hosts as many as 1,000.
Some of these fires have been burning for thousands of years; Burning Mountain Nature Reserve, for example, in New South Wales, Australia, has been aflame for an estimated 5,500 years. Other coal fires are of more recent vintage, often started through the actions of the notoriously destructive human species. But underground coal fires long predate mankind's proclivity for starting them, and many of the fires burning today are due to entirely natural causes.
New Scientist noted, in February 2003, that "coal seam fires have occurred spontaneously far back into geological history." ("Wild Coal Fires are a 'Global Catastrophe'," New Scientist, February 14, 2003) Radio Nederland added that "Geological evidence from China suggests that underground coal fires have been occurring naturally for at least one million years." (Anne Blair Gould "Underground Fires Stoke Global Warming," Radio Nederland, March 10, 2003)
And how much coal, you may be wondering, do these fires consume annually? No one can say with any certainty, but it is estimated that in China alone, some 200 million tons of coal go up in smoke every year. That's a hell of a lot of coal. More coal than China exports, in fact. In other words, the world's leading coal exporter loses more coal to underground fires than it produces for export.
"Very interesting," you say, "but what does any of this have to do with 'Peak Oil'?" Glad you asked. Coal is, you see, a member of the same hydrocarbon family as oil and natural gas, and it is, like gas and oil, claimed to be a 'fossil fuel' created in finite, non-renewable quantities at a specific time in the earth's history (when the stars were, I'm guessing, in the proper alignment). And yet this allegedly precious and limited resource has been burning off at the rate of millions of tons per year, year in and year out, for at least a million years, and probably much longer.
This raises, in my mind at least, one very obvious question: how is it possible that nature has been taking an extremely heavy toll on the globe's 'fossil fuels' for hundreds of thousands of years (at the very least), without depleting the reserves that were supposedly created long, long ago; and yet man, who has been extracting and burning 'fossil fuels' for the mere blink of an eye, geologically speaking, has managed to nearly strip the planet clean?
Is it not perfectly clear that that is a proposition that is absurd on its face -- so much so that it is remarkable that the 'fossil fuel' myth has passed muster for as long as it has? Nevertheless, that entirely illogical myth is the cornerstone on which an even bigger lie - the myth of 'Peak Oil' - is built. Go figure. "
igen, az internet sokmindent elbír - éppen ezért előbb illik elolvasni és megemészteni az információt, utána pedig eldönteni, hogy igaz-e vagy sem, fontos-e vagy sem - és esetleg azon is elgondolkozhatsz, hogy a te álláspontodat erősíti, vagy pedig éppen ellene érvel.
"túl sok mindennek össze kell jönnie, előbb a szén és a hidrogén valahogyan le kell kerüljön 100 km mélybe, majd ha megvan az olaj, akkor ez meg fel kell jöjjön, és helyet kell foglaljon egy geológiai tartályba, amelyik alul nem lyukas."
Minden ott van. Hidrogén keletkezik a radioaktív bomlásból, szén pedig elég sok lenn rekedt sokféle formában. Ezek szépen jönnek felfelé, és reakcióba lépnek egymással. Az olaj tárolók pedig lehetnek alulról lyukasak, mert a nyomás miatt nem fog visszafolyni az anyag. Ahol túl nagy a nyomás megreped a kőzet, forró pontok jöhetnek létre. Földrengések idején sok olyan jelenséget figyeltek meg, amely a szénhidrogének jelenlétére utal. Ezenfelül valószínű, hogy erre a folyamatra egy egész bioszfére épült 5-10km mélyen, amelynek a tömege meghaladhatja a földfelszíni és óceáni bioszfére tömegét. Olyan baktériumokat találtak, amelyek szénhidrogénekből és oxidált fémekből vizet és szén-dioxidot állítanak elő.
"éppenséggel az általad szolgáltatott linken (http://ranprieur.com/crash/abiotic.html) azt írja, hogy eddig csak a szovjetek találtak abiotikus olajat, így hát van egy tippem, hogy mekkora lehet az arány - de még egyszer, tökmindegy, hogy az olaj szerves vagy szervetlen eredetű, ígyis-úgyis elfogy."
Mindenhol mást írnak, de a legutolsó honlap alapján, megint inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy nagy mennyiségben termelődik olaj. Hogy miért nem úszunk benne? Azért mert a baktériumok addig eszik, amíg van oxigén. Ahol volt megfelelő geológiai képződmény az olaj tárolására, és az oxigénben dús ásványok is elfogytak ott vannak a ma ismert nagy olajlelőhelyek.
Elég jónak tűnik ez az elmélet és elég kerek, több dolgot megmagyaráz, mint az eddigiek.
"Ruptures in the soil originated in thousands of places. From almost all of them water and quicksand were emitted together with flames and stinking smoke. . . . The river Danube began to rise . . . and the water appeared to be steaming as though boiling. It had a sulphurous smell. The majority of the ruptures occurred near the river bank and from some of them flames emerged alternately with the sand and smoke. Fertö Lake, 100 km west of Komarom, began to rumble and foam very intensely. . . . Flames as big as a barrel were seen over the river itself. Many horned cattle perished in the terrible stinking vapour that came from the earth. . . . At the bank of another smaller river, the Vag, red-colored flames rushed up from the ruptures, followed by sulphurous waters. . . . At some places the waters that came from the earth were distinctly black. The water of the river Bag appeared to be boiling." (Quoted by Rethly, 1952)
"Az abiotikus elméletben az olaj felfelé áramlik pl. azokba a medencékbe, ahonnan most is pumpáljuk az olajat. "
túl sok mindennek össze kell jönnie, előbb a szén és a hidrogén valahogyan le kell kerüljön 100 km mélybe, majd ha megvan az olaj, akkor ez meg fel kell jöjjön, és helyet kell foglaljon egy geológiai tartályba, amelyik alul nem lyukas.
"A pénzérmés eset arról szól, hogy nem 200 millió éve keletkezett a szénréteg, hanem néhány 10 ezer éve."
akkor pedig nem 100 millió éves szénrétegben találták a fémpénzt - de még azt is hozzátenném, hogy azok a szénrétegek 2500 évnél fiatalabbak, vagy pedig valamelyik vicces kedvű régész odacsempészte a pénzérméket.
Noha már Mezopotámiában i.e. 2-3 ezer évvel használtak ezüstöt fizetési eszközként, a mai pénzérmék ősei csak Kis-Ázsiában, Lüdiában jelentek meg az i.e. 640-630-as években, arany és ezüst ötvözetéből készültek. I.e. 550 körül a legendásan gazdag és hatalmas Krőzus király bevezette az általunk is ismert fémpénzt, aminek alapját a lüd királyság területén lévő Pactolus folyóban nagy mennyiségben található arany-ezüst ötvözet, az élektron jelentette. Az érmeverés Athénban az i.e. 5. századtól vált uralkodóvá és vette át a mért ezüst szerepét a fizetéseknél, bár ezeket az érméket is darabolták, vagyis a felhasználók sokáig nem vettek tudomást érme-jellegükről.
"Ha mindkét folyamat létrehozhatott olajat, akkor kérdés, hogy melyik mennyit hozott létre."
éppenséggel az általad szolgáltatott linken (http://ranprieur.com/crash/abiotic.html) azt írja, hogy eddig csak a szovjetek találtak abiotikus olajat, így hát van egy tippem, hogy mekkora lehet az arány - de még egyszer, tökmindegy, hogy az olaj szerves vagy szervetlen eredetű, ígyis-úgyis elfogy.
"az egész Peak Oil nevetséges ahhoz képest mi vár Indiára, ha elfogynak a vízkészletek"
talán mégsem kéne kinevetni a Peak Oilt, hiszen ha lenne bőven energia, akkor le lehetne párolni az óceán vizét, lehetne csatornákat építeni, és ott öntözhetnének, ahol akarnak.
Nem olvastam el az egészet, de azt állítja, hogy csak egy folyamat létezhet, ami létrehozta a kereskedelmileg hasznosítható olajat, és ez abiotikus.
Néhány részlet:
- a felfelé áramló szénhidrogének lehetnek felelősek a nagyjából homogén érclelőhely készleteknek
"3.) What process can be so selective that it will deposit one metal ore in one location and another often nearby? What liquid stream will just leach out copper from the rocks, while another nearby stream will leach out zinc? Or why platinum here and gold there?
The hydrocarbon flow, on the way up, will make a large array of molecules, in detail depending on such things as the carbon-hydrogen ratio, the ratio to other elements like nitrogen and oxygen, the catalytic action of specific minerals in the rocks, and the pressure-temperature regime it finds on the way. Among those molecules may be a class that is particularly favourable for forming a particular organometallic compound with one metal, another class with another. The great diversity of hydrocarbon molecules is thus the reason for the selectivity in the metal deposits. Certain groups of metals occur in close association, presumably because there exists a hydrocarbon stream there, and similar hydrocarbons that were abundant in that location have selected that group because these respond similarly. Thus lead and zinc are found together, gold and silver, etc. "
-mikorbiális élet a felszín alatt.
What Energy Sources Would There be for Such Life?
Microbial life could only flourish if there was a supply of the element carbon and a chemical energy source, a "food" for them. The heat that surrounds each microbe can supply no energy; energy can be derived only from the flow of heat from a hot body to a colder one, and the microbes in the rocks are far too small for any temperature differences across their bodies to arise. ("You can sit in a hot tub as much as you like, but you will still need to eat.") Hydrocarbons are a chemical energy source, but only in the presence of oxygen, so that it becomes possible for the microbiology to mediate the energy-giving process of oxidizing them. On the surface of the Earth this is easy, the atmosphere provides virtually unlimited amounts of free oxygen. But where is the oxygen deep down in the pores of the rocks where we find oil?
The rocks contain oxygen in abundance, only most of it is bound too tightly, and it would take more energy to free this oxygen than could be obtained by the oxidation of the hydrocarbons. There are just a few commonly occurring substances in the rocks that have sufficiently loosely bound oxygen to allow the oxidation of hydrocarbons to be an energy source. Highly oxidized iron is one of them, sulfates (oxidized sulfur compounds) are another. Microorganisms can then feed on the combination of hydrocarbons with some oxygen they can take off these substances. One must then expect to see the accumulation at least of the solid end- products of some or all of these processes in hydrocarbon-rich areas.
-a mikrobiális tevékenységek végtermékei (pl. H2O, CO2), és azok felhalmozódása az olajlelőhelyek közelében (pl. meganetite)
What are the Solid Products of this Microbial Activity?
The liquid or gaseous products will generally escape in short times and would not be maintained in a small meteorite on a long space flight. Where iron oxides served as the oxygen donors, the end product will be iron in a less oxidized state in which it is magnetic. Magnetite is the most common form. A further removal of oxygen, such as the step to metallic iron, requires more energy than is available in the reaction. Where sulfur oxides were the oxygen donors, one must expect to see just sulfur or unoxidized sulfur compounds such as hydrogen sulfide or metal sulfides. The product of the oxidation of the hydrocarbons will be carbon dioxide and water, and in many rocks this will react with oxides of calcium or magnesium to make solid carbonates. Those are the carbonate cements that fill up small pore spaces, and must have been transported by a liquid before precipitating.
- Az olaj lelőhelyek környezetében lehet érdemi mennyiségben héliumot kimutatni.
"Another interesting fact is that every oil field throughout the world has outgassing helium. Helium is so often present in oil fields that helium detectors are used as oil-prospecting tools. Helium is an inert gas known to be a fundamental product of the radiological decay or uranium and thorium, identified in quantity at great depths below the surface of the earth, 200 and more miles below. It is not found in meaningful quantities in areas that are not producing methane, oil or natural gas. It is not a member of the dozen or so common elements associated with life. It is found throughout the solar system as a thoroughly inorganic product."
Mint már korábban is említették, a CO-CO2 redukálása hidrogénnel instabil folyamat. A természet nem fogja kétdecinként hirtelen hűtéssel stabilizálni a kész olajat. Van más forráslehetősége is. A vasban és vasfémekben a szén és a hidrogén is képes oldódni. Még nyomás sem kell hozzá. Amikor az olvadék olyan helyre ér, ahol el tudja hagyni a hidrogén, minden készen áll az átalakuláshoz.
Van néhány észrevételem az elmúlt néhány hozzászólással kacsolatban.
1. A biotikus vagy abiotikus eredet lényegtelen momentum. Ugyanis nem változtatja meg azt az elképzelést, hogy jelenleg az olajfogyasztás meghaladja az újonnan felfedezett olajkészleteket. A nagy mélységben esetlegesen fellelhető olaj mennyisége pedig vitatott, mind megtalálása, mint kitermelése sokba kerül, az olajáremelkedését nem fogja megállítani. Ugyanis az oil peak nem annyira az olaj kimerülése, mintsem az olcsón kitermelhető olaj kimerülése.
2. Az kulcsmolekula a fosszilis energiahordozók létrejöttében a metán (CH4). A metánhoz szén és hidrogén jelenléte szükséges az állábbi kombinációkban
CO2 + H2 (1CO2 +4H2 -> CH4 + 2H20)
CO + H2 (CO + 3H2 -> CH4 + H20)
CO + H20 (2CO + 1H20 + 1H2 -> CO2 + CH4)
stb...
Nagy nyomáson a metán magasabb szénszámú vegyületekké kondenzálódhat, ez szvsz már tisztán abiotikus.
pl. 2CH4 - CH3CH3 + H2, stb... A keletkező hidrogén pedig újabb C molekulákat redukálhat.
Az alábbi reakciók abiotikuasn (nagy mélységben és nagy nyomáson) és biotikusan (kis és nagy mélységben élő metanogén baktériumok segítségével viszonylag nem extrém körülmények közt) is végbemehetnek.
Mindebből következik, ha a nagy mélységekbe CO2-t injektálunk, az ott átalakul metánná, amennyiben hidrogén is jelen van. Nagy mélységben a hidrogén a radioaktív bomlások során képződik. Mindez lassú folyamat, emiatt az eljárás nem alkalmas az olajprobléma megoldására. (Hacsak nem tudunk valami jó módszert olcsó hidrogénelőállításra, mert akkor mehetne le a CO2 + H2 + genetikailag felturbózott metanogén baktériumkultúra, bár ebben az esetben ki vacakolna olajtermeléssel...)
A szénmezők biotikus eredete vitathatatlan, ugyanis nehezen megmagyarázható, hogy a szén miért halmozódott fel egy helyen, miért rétegesen helyezkedik el, és miért találhatók benne fosszíliák.
Amennyiben viszont egy szénmező a földtörténeti korok során a mélybe kerül, akkor ott nagy nyomáson nagy mennyiségű hidrogén jelenlétében (reduktív környezetben) valószínűleg gázzá, majd olajjá alakulhat át. Szóval ebben az esetben is lehet biotikus komponensekről szó.
A teljesen abiotikus keletkezéssel kapcsolatban azt kellene megválaszolni, hogy mi adja a szénutánpótlást.
Csak felületesen érintettem a témát, azért remélem a gondolatmenet nagyjából követhető.
Sommásan összefoglalva azt mondhatnám, hogy a Föld szénkörforgásának egy eleme a fent vázolt fosszilis üzemanyag ciklus, amelyhez az energiát úgy tűnik a Föld természetes radioaktivitása adja.
Szoval követte a linkeket és arra jutott, hogy az orosz-ukrán olaj más eredetű mint a hagyományos.
1: Ez nem azt jelenti, hogy minden olaj abiotikus. Nincs rá bizonyíték, hogy minden olaj abiotikus.
2: Ez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi olajkutak újra fel fognak töltődni. A tektonikus aktivitás rengeteg olajat szállít, nagyon mély kutakból.
3: Biztos, hogy valahol a földalatt hatalmas olaj készletek rejtőznek. (A SZU talált bizonyítékokat a mély kutak létezésére, de nem talált konkrét kutat.)
4: A konvencionális magyarázat ellentétes néhány bizonyítékkal. Az abiotikus elmélet nincs ellentétben a bizonyítékokkal, de nem mutat az elméletre vonatkozó bizonyítékot.
5:ezt nem fordítom le:)
Szerinte vagy az erőforrásaink fogynak el, vagy a saját szennyünkbe fulladunk bele. És még megjegyzi, hogy az oroszok olyan helyeken fúrnak, ahol másnak eszébe sem jutna.
"I followed your link to a link to a link, to an actual scientific article. Seems there's more to oil than some primordial forest. That oil they're drilling in the Ukraine and Russia really is of a different ilk than oil found in other places. A few points.
One: This does not mean that all oil is abiotic. They say in the same article that there are no biotic-microparticles (or something) in the Russian oil, which proves it's abiotic. The reason they looked for these particles is that they are found in other sources of oil, proving, I guess, their biological origin. But the different results from the same experiment suggests that there are two kinds of oil here -- the evidence doesn't prove that all oil is abiotic.
Two: This doesn't mean current oil wells will start filling up again. As far as I can tell, tectonic activity transports, in bulk, swaths of oil from very, very deep wells. So the oil they're drilling in Ukraine/Russia may be abiotic, but it's not connected to some bigger well. Just like any well, when it goes dry it will stay that way.
Three: Sure there are huge stores of oil somewhere deep underground, perhaps descendent of our planet's alloted share of the solar system's methane; but oil really, really deep under the ground is useless. The technology to drill down to these wells, much less the technology to find them (the Soviets found evidence of these wells, not an actual well) is not available or all that feasable.
Four: These wells are all in the Caspian basin, an area already known to have large energy reserves. Kansas might like to get their hands on some of this abiotic oil -- do you think they're going to find some under their lot of land? The evidence is circumstantial. The conventional explanation conflicts with some evidence. The Ukranian paper presents a theory that does not conflict with the evidence, but the paper doesn't present evidence for that theory.
Five: One of the guys opposing abiotic oil said supporters say that oil is being produced in chemical reactions in the core. The scientific article never said anything like that, and my knowledge of chemistry says it's ridiculous. The carbon and hydrogen have to be there -- the core isn't making them. Magma from volcanoes doesn't have much carbon or hydrogen in it.
Summary: Oil and other fuels of the ilk are being consumed at a rate that is growing exponentially. Even if the science of where the oil came from happens to be wrong, the replacement science still implies that there is not an infinite supply. Therefore, there's going to be growth until supplies hit a wall, and then the production will decrease: a rise, a peak and a fall.
Maybe I'm just afraid of death by pollution. If we do find some really huge well, then yeah, some other factor will crash civilization before energy shortages get their chance. Everything I just said is just stuff I noticed about the article, but those Russians really are drilling oil in an area most people wouldn't have thought to look.
My friend Thad toured a chemical plant with some older engineers he interned for a couple summers ago. As they were walking, his nose alerted him to some danger, and to his comment, one of the engineers said "The smell? Don't worry about the smell, that's the smell of money."
Ez elég meggyőző. Eddig nagyrészt a Fischer-Tropsch eljárást használták az iparban, de a reakció végeredménye metastabil. Külső szabályozás kell, ami nincs meg a természetben. Viszont 50 éve nem ismerték ezt az új eljárást. Kérdéses, hogy ez lejátszódhat-e a természetben, és ha igen nem lesz-e metastabil a végtermék.
"A Fischer-Tropsch eljárás a legismertebb ipari technológia szintetikus olaj előállítására több, mint 75 éve használjuk. Az folyamatban szén-monoxid lép reakcióba hidrogénnel 150 bar nyomáson, és 700 K hőmérsékleten, ThO2, MgO, Al2O3, MnO anyagok társaságában + agyag és katalizátorok:Ni, Co, Fe. [...]
Az eljárás 200g szénhidrogént készít 1 m^3 CO, H2 keverékből. [...]
A reakció termékek metastabil állapotban vannak a szintézis folyamnán; 150 bar nyomáson és 700K hőmérsékleten elkerülhetetlen a folyékony szénhidrogének megsemmisülése.
A folyamat végén a végterméket gyorsan lehűtik, és alacsonyabb nyomás alá helyezik."
Az abiotikus elméletben az olaj felfelé áramlik pl. azokba a medencékbe, ahonnan most is pumpáljuk az olajat. Különböző ásványok formájában a szén megtalálható nagy mélységekben, és folyamatosan keletkeznek a szénhidrogének. A felfelé áramlás során kerülhettek olyan jelző anyagok az olajba, amit ma a biotikus eredet egyik bizonyítékának tartanak.
A pénzérmés eset arról szól, hogy nem 200 millió éve keletkezett a szénréteg, hanem néhány 10 ezer éve.
Ha mindkét folyamat létrehozhatott olajat, akkor kérdés, hogy melyik mennyit hozott létre.
nem kell ennyire túlbonyolítani. a piaci szereplők nem ennyire okosak.
valszeg arról van szó, hogy az olaj és származékos termékei az esetek 99.99%ban együtt mozognak, hiszen az olajszármazékok kereslete 1/1ben befolyásolja az olaj keresletét és az nyersolaj kínálata 1/1ben befolyásolja az olajszármazékok kinálataát. ezért a kereskedők agya, és az automatikus számítógépes programok, amelyek arbitrázsra vadásznak is erre vannak beállva. a számítógép leszarja, hogy miért emelkedik az olaj ára, ha a származékok ára x%-kal változik, akkor automatikusan nyitja a poziciót a nyersolajra. mivel mindenki hasonló programokat használ, ezért előbb utóbb ez lesz a piaci logika. aki ezzel szembe próbál menni, nagyon nagyot bukhat.
a Wall Street Journal Europe ban olvastam papirkiadásban, hogy Kinában a nyáron elkezdtek tornyosulni az eladatlan autókészletek, Sanghajtól Dalianig minden autókereskedő értékesítési problémákkal küzd. ugy látszik a válság lassan begyűrűzik oda is.
jaja a scientific americanban vagy a new scentistben volt erről a problémáról egy cikk, gondolom a HVG onnan koppintotta. elég brutálisak a kilátások, néhány helyen már 1 kilóméter méyről pumpálják a vizet. ebből is látszik, hogy rengeteg rejtett csapda - kimerülő erőforrás van a világon, és az olaj bizony csak a leggazdagabb országok luxusproblémája, az egész Peak Oil nevetséges ahhoz képest mi vár Indiára, ha elfogynak a vízkészletek, állítólag 5-10éven belül.
China expects to have 140 million automobiles plying its roads by 2020, seven times more than now, fueling demand for transportation infrastructure and services, state media reports. Li Xinghua, deputy director of the Communication Ministry's Comprehensive Planning Department, predicted that China's auto population would eventually reach around 250 million, or about 150 cars per 1,000 people. Government statistics show that China produced a record four million autos in 2003, when the number of private cars grew by 80 percent thanks to the country's strong economic advance and growing middle class, according to China Daily. It is estimated that this year's production will top five million units, making China the world's third-largest auto manufacturer after the United States and Japan. That demand has been coupled with the unveiling of ambitious expansion plans by both international and domestic auto players. Li said the fast growth of the auto industry was putting increasing pressure on transportation infrastructure and fixing the discrepancy was the top task for the ministry. Chinese vice minister of communications Weng Mengyong said his office would adopt "substantial, effective approaches" in the construction of major national freeways to connect most Chinese cities to cope with the number of cars. He predicted that the current construction of highways between provinces in western China, as well as those in the Yangtze River Delta in the east and Pearl River Delta in the south would be completed by 2010. Statistics from the ministry show that China has already built a 30,000 kilometer (18,600 mile) network of highways, the second longest in the world. Market analysts cited by Xinhua News Agency said China was in the launch phase of another round of economic growth and the rapid development of the auto industry would be a major driving force
"A biotikus keletkezés lehetetlen, megsértené a termodinamika főtételeit"
na ne röhögtess, há má miért sértené meg, és melyiket? Usákiában rendszeresen sértegetik a termodinamika főtételeit - és pulykamaradványokból csinálnak olajat - ipari mennyiségben. A TDP (termál depolimerizáció) emlékeim szerint már be volt mutatva a topikban (#637: http://forum.index.hu/EditArticle/ReplayEditArticle?a=36658091&t=9105736), de sebaj, itt van újra, ezúttal a National Geographic előadásában:
Thermo-depolymerization mimics the Earth's own recipe for fossil fuels, but shaves millions of years off the production time. Waste—turkey guts, for instance—is mixed with water and ground into a thick slurry, which is then heated to 500 degrees Fahrenheit (260 degrees Celsius), pressurized at roughly 600 pounds per square inch (42 kilograms per square centimeter), and cooked for about 15 to 60 minutes until the organic material's molecular structure—its polymers—begin to break apart. Pressure on the mixture is then dropped, releasing steam that is recaptured to power the remaining process. More heat, then distillation, creates the byproducts—natural gas, which is diverted back to fuel the bio-reformer; crude oil, which can be sold to refineries; minerals, to be used in materials like fertilizers; and water. Barring nuclear waste, anything can yield these goods, according to proponents of the process: 100 pounds (45 kilograms) of tires, for instance, yields 44 pounds (20 kilograms) of oil (along with the other byproducts); a similar quantity of medical waste would result in 65 pounds (30 kilograms) of oil.
Azaz pulykamaradványokat főznek 260 oC-on, 500 atmoszféra nyomáson mintegy 15..60 percig és máris kész az olaj.
Az általad propagált abiotikus elmélet (http://www.gasresources.net/AlkaneGenesis.htm) szerint FeO, CaCO3 és némi vízet kell elegyíteni legalább 30.000 atmoszféra nyomás alatt - ez pedig csak 100 km-nél mélyebben van. Ezekből az elemekből ekkora nyomáson létrejöhet a kőolaj, de akkor a következő kérdés, hogyan hozzuk fel az olajat 100 km mélyről?
"A biotikus elmélet az 1700-as évek végéről származik. "
igen, előbb megszületett az elmélet, és utána 1867-ben megvolt az első fúrás is és felszínre hozták az első olajmintákat, pár évvel később pedig Mengyelejev ismertette a kémiai elemek periódusos táblázatát.
"- fémpénzt találtak 100 millió éves szénrétegekben"
ez mit bizonyít? azt hogy UFO-k jártak erre 100 millió évvel ezelőtt, és olajat plántáltak, hogy legyen 200 boldog évünk?
Ezidáig meg voltam győződve, hogy az UFO-k hitelkártyát használnak :))
Végül pedig: tökmindegy, hogy a kőolaj biotikus vagy abiotikus eredetű, a lényeg az, hogy a pár százmillió év alatt keletkezett olajnak pár száz év alatt a nyakára hágunk.
A biotikus keletkezés lehetetlen, megsértené a termodinamika főtételeit. A biotikus elmélet az 1700-as évek végéről származik. Nagyon sok dolgot nem tud megmagyarázni:
- annyi olaj és szén keletkezett, hogy ahhoz nem volt elég az elhullott biomassza tömege
- a fenti főtétel
- fémpénzt találtak 100 millió éves szénrétegekben
- stb.
Olaj, gáz, szén úgy néz ki mind abiotikus eredetű. Ha van itt vegyészmérnök talál a neten levezetéseket.
Itt egy kísérlet leírása, ahol laboratóriumi körülmények között szimulálták a földköpenyben 100km mélyen lévő viszonyokat. A kísérletben sikerült igazolniuk az elméletet, olaj keletkezett és az összetétele megegyezett a természetben előforduló olajéval.
A Túszejtők - nem lehet tudni, hogy kik voltak és nem lehet tudni, hogy mit akartak.
Olaj és olajvezeték még nem került a terítékre, de tudjuk, hogy ott van a közelben.
Emlékszünk még Kissinger posztulátumára, miszerint aki a világ közepét uralja, az uralja a világot? Kissinger úgy gondolta, hogy a világ közepe valahol ott van a Kaspi tenger térségében...
Analysis: The hostage-takers Stephen Mulvey BBC News Online Russian affairs analyst
Confusion reigns over the identity of the group who seized the school in North Ossetia taking hostage more than 1,000 children and their parents and teachers.
Ez egy elég hosszú cikk egy volt republikánus képviselőtől. Az amerikai évszázadról ír, és hogy abban milyen szerepet töltött be a Petro-Dollar (olaj-dollár). Részletesen leírja a rendszer működését, és válságjelenségeit, amelyek veszélyeztetik az USA hegemóniáját.
- USA gazdaságilag és katonailag is jóval Európa előtt járt
- hatalmas aranykészletekkel rendelkezett
A gondok akkor kezdődtek amikor Európa kezdett lábra állni, és a FED-nél aranyra kezdék váltani a dollárjukat. Eközben USA deficites lett Vietnám miatt. Annyi arany áramlott ki az USA-ból, hogy a dollár majdnem összeomlott. Bevezették a mai lebegőárfolyamokat.
1971-1991 (I. Öböl-háború)
USA megegyezett a Szaudiakkal, hogy dollárban árazzák az olajat. Aki olajat akart venni, vagy hitelt vett fel, vagy az USA-val szembeni kereskedelmi többletből finanszírozta az importot. Az OPEC országok amerikai bankokba tettét fialni a pénzüket, amit a bankok kölcsön adtak a harmadik világnak, hogy olajat vegyenek belőle. Ez ismét visszafolyt az OPEC-hez és ment vissza a bankba. Persze a leggyengébb láncszemnél elszakadt ez az adósságépítő körforgás. A Dollár veszélybe került, alapkamatot emeltek, és megszületett a harmadik világ adósságválsága.
1991-
Irak áttért Euro-ra, ami nyilt hadüzenet volt a dollár ellen.
Iraq is really the battlefield for the hidden Euro-Dollar war....a war that was inevitable given the loss of the dollar's purchasing power worldwide.
Despite the apparent swift U.S. military occupation in Iraq, the U.S. dollar has yet to benefit as a safe haven currency. This is an unexpected development, as many currency traders had expected the dollar to strengthen on the news of a U.S. presence. Capital is flowing out of the dollar, largely into the Euro. Many are beginning to ask whether the objective situation of the U.S. economy is far worse than the stock market would suggest. The future of the dollar is far from a minor issue of interest only to banks or currency traders. It stands at the heart of Pax Americana, or as it is called, The American Century, the system of arrangements on which America's role in the world rests.
Yet, even as the dollar is steadily dropping against the Euro, Washington appears to be deliberately worsening the dollar fall in public comments. What is taking place is a power game of the highest geopolitical significance, the most fateful perhaps, since the emergence of the United States in 1945 as the world's leading economic power.
The coalition of interests which converged on war against Iraq as a strategic necessity for the United States, included not only the vocal and highly visible neo-conservative hawks around Defense Secretary Rumsfeld and his deputy, Paul Wolfowitz. It also included powerful permanent interests, on whose global role American economic influence depends, such as the influential energy sector around Halliburton, Exxon Mobil, Chevron Texaco and other giant multinationals. It also included the huge American defense industry interests around Boeing, Lockheed-Martin, Raytheon, Northrup-Grumman and others. The issue for these giant defense and energy conglomerates is not a few fat contracts from the Pentagon to rebuild Iraqi oil facilities and line the pockets of Dick Cheney or others. It is a game for the very continuance of American power in the coming decades of the new century. That is not to say that profits are [not] made in the process, but it is purely a byproduct of the global strategic issue.
In this power game, least understood is the role of preserving the dollar as the world reserve currency, as a major driving factor contributing to Washington's power calculus over Iraq in the past months. American domination in the world ultimately rests on two pillars -- its overwhelming military superiority, especially on the seas; and its control of world economic flows through the role of the dollar as the world's reserve currency. More and more it is clear that the Iraq war was more about preserving the second pillar -- the dollar role -- than the first, the military. In the dollar role, oil is a strategic factor.
American Century: the three phases If we look back over the period since the end of World War II, we can identify several distinct phases of evolution of the American role in the world. The first phase, which began in the immediate postwar period 1945-1948 and the onset of Cold War, could be called the Bretton Woods Gold Exchange system.
Under the Bretton Woods system in the immediate aftermath of the World War, the order was relatively tranquil. The United States had emerged from the War clearly as the one sole superpower, with a strong industrial base and the largest gold reserves of any nation. The initial task was to rebuild Western Europe and to create a NATO Atlantic alliance against the Soviet Union. The role of the dollar was directly tied to that of gold. So long as America enjoyed the largest gold reserves, and the U.S. economy was far the most productive and efficient producer, the entire Bretton Woods currency structure from French Franc to British Pound Sterling and German Mark was stable. Dollar credits were extended along with Marshall Plan assistance and credits to finance the rebuilding of war-torn Europe. American companies, among them oil multinationals, gained nicely from dominating the trade at the onset of the 1950's. Washington even encouraged creation of the Treaty of Rome in 1958 in order to boost European economic stability and create larger U.S. export markets in the bargain. For the most part, this initial phase of what Time magazine publisher Henry Luce called 'The American Century', in terms of economic gains, was relatively 'benign' for both the U.S. and Europe. The United States still had the economic flexibility to move.
This was the era of American liberal foreign policy. The United States was the hegemonic power in the Western community of nations. As it commanded overwhelming gold and economic resources compared with Western Europe or Japan and South Korea, the United States could well afford to be open in its trade relations to European and Japanese exports. The tradeoff was European and Japanese support for the role of the United Sates during the Cold War. American leadership was based during the 1950's and early 1960's less on direct coercion and more on arriving at consensus, whether in GATT trade rounds or other issues. Organizations of elites, such as the Bilderberg meetings, were organized to share the evolving consensus between Europe and the United States.
This first, more benign phase of the Ameri-can Century came to an end by the early 1970's.
The Bretton Woods Gold Exchange began to break down, as Europe got on its feet economically and began to become a strong exporter by the mid-1960's. This growing economic strength in Western Europe coincided with soaring U.S. public deficits as Johnson escalated the tragic war in Vietnam. All during the 1960's, France's de Gaulle began to take its dollar export earnings and demand gold from the U.S. Federal Reserve, legal under Bretton Woods at that time. By November 1967 the drain of gold from U.S. and Bank of England vaults had become critical. The weak link in the Bretton Woods Gold Exchange arrangement was Britain, the 'sick man of Europe'. The link broke as Sterling was devalued in 1967. That merely accelerated the pressure on the U.S. dollar, as French and other central banks increased their call for U.S. gold in exchange for their dollar reserves. They calculated with the soaring war deficits from Vietnam, it was only a matter of months before the United States itself would be forced to devalue against gold, so better to get their gold out at a high price.
By May 1971 the drain of U.S. Federal Reserve gold had become alarming, and even the Bank of England joined the French in demanding U.S. gold for their dollars. That was the point where rather than risk a collapse of the gold reserves of the United States, the Nixon Administration opted to abandon gold entirely, going to a system of floating currencies in August 1971. The break with gold opened the door to an entirely new phase of the American Century. In this new phase, control over monetary policy was, in effect, privatized, with large international banks such as Citibank, Chase Manhattan or Barclays Bank assuming the role that central banks had in a gold system, but entirely without gold. 'Market forces' now could determine the dollar. And they did with a vengeance.
The free floating of the dollar, combined with the 1973 rise in OPEC oil prices by 400% after the Yom Kippur War, created the basis for a second phase of the American Century, the Petrodollar phase.
Recycling petrodollars Beginning the mid-1970's the American Century system of global economic dominance underwent a dramatic change. An Anglo-American oil shock suddenly created enormous demand for the floating dollar. Oil importing countries from Germany to Argentina to Japan, all were faced with how to export in dollars to pay their expensive new oil import bills. OPEC oil countries were flooded with new oil dollars. A major share of these oil dollars came to London and New York banks where a new process was instituted. Henry Kissinger termed it, 'recycling petrodollars'. The recycling strategy was discussed already in May 1971 at the Bilderberger meeting in Saltsjoebaden, Sweden. It was presented by American members of Bilderberg, as detailed in the book Mit der Ölwaffe zur Weltmacht.[1]
OPEC suddenly was choking on dollars it could not use. U.S. and UK banks took the OPEC dollars and relent them as Eurodollar bonds or loans, to countries of the Third World desperate to borrow dollars to finance oil imports. The buildup of these petrodollar debts by the late 1970's laid the basis for the Third World debt crisis in the 1980's. Hundreds of billions of dollars were recycled between OPEC, the London and New York banks and back to Third World borrowing countries.
By August 1982 the chain finally broke and Mexico announced it would likely default on repaying Eurodollar loans. The Third World debt crisis began when Paul Volcker and the U.S. Federal Reserve had unilaterally hiked U.S. interest rates in late 1979 to try to save the failing dollar. After three years of record high U.S. interest rates, the dollar was 'saved', but the entire developing sector was choking economically under usurious U.S. interest rates on their petrodollar loans. To enforce debt repayment to the London and New York banks, the banks brought the IMF in to act as 'debt policeman'. Public spending for health, education, welfare was slashed on IMF orders to ensure the banks got timely debt service on their petrodollars.
The Petrodollar hegemony phase was an attempt by the United States establishment to slow down its geopolitical decline as the hegemonic center of the postwar system. The IMF 'Washington Consensus' was developed to enforce draconian debt collection on Third World countries, to force them to repay dollar debts, prevent any economic independence from the nations of the South, and keep the U.S. banks and the dollar afloat. The Trilateral Commission was created by David Rockefeller and others in 1973 in order to take account of the recent emergence of Japan as an industrial giant and try to bring Japan into the system. Japan, as a major industrial nation, was a major importer of oil. Japanese trade surpluses from export of cars and other goods was used to buy oil in dollars. The remaining surplus was invested in U.S. Treasury bonds to earn interest. The G-7 was founded to keep Japan and Western Europe inside the U.S. dollar system. From time to time into the 1980's various voices in Japan would call for three currencies -- dollar, German mark and yen -- to share the world reserve role. It never happened. The dollar remained dominant.
From a narrow standpoint, the Petrodollar phase of hegemony seemed to work. Underneath, it was based on ever-worsening economic decline in living standards across the world, as IMF policies destroyed national economic growth and broke open markets for globalizing multinationals seeking cheap production outsourcing in the 1980's and especially into the 1990's.
Yet, even in the Petrodollar phase, American foreign economic policy and military policy was dominated by the voices of the traditional liberal consensus. American power depended on negotiating periodic new arrangements in trade or other issues with its allies in Europe, Japan and East Asia.
A Petro-euro rival? The end of the Cold War and the emergence of a new Single Europe and the European Monetary Union in the early 1990's, began to present an entirely new challenge to the American Century. It took some years, more than a decade after the 1991 Gulf War, for this new challenge to emerge full-blown. The present Iraq war is only intelligible as a major battle in the new, third phase of securing American dominance. This phase has already been called, 'democratic imperialism', a favorite term of Max Boot and other neo-conservatives. As Iraq events suggest, it is not likely to be very democratic, but definitely likely to be imperialist.
Unlike the earlier periods after 1945, in the new era, the U.S. freedom to grant concessions to other members of the G-7 is gone. Now raw power is the only vehicle to maintain American long-term dominance. The best expression of this argument comes from the neo-conservative hawks around Paul Wolfowitz, Richard Perle, William Kristol and others.
The point to stress, however, is that the neo-conservatives enjoy such influence since September 11 because a majority in the U.S. power establishment finds their views useful to advance a new aggressive U.S. role in the world.
Rather than work out areas of agreement with European partners, Washington increasingly sees Euroland as the major strategic threat to American hegemony, especially 'Old Europe' of Germany and France. Just as Britain in decline after 1870 resorted to increasingly desperate imperial wars in South Africa and elsewhere, so the United States is using its military might to try to advance what it no longer can by economic means. Here the dollar is the Achilles heel.
With creation of the Euro over the past five years, an entirely new element has been added to the global system, one which defines what we can call a third phase of the American Century. This phase, in which the latest Iraq war plays a major role, threatens to bring a new, malignant or imperial phase to replace the earlier phases of American hegemony. The neo-conservatives are open about their imperial agenda, while more traditional U.S. policy voices try to deny it. The economic reality faced by the dollar at the start of the new Century, defines this new phase in an ominous way.
There is a qualitative difference emerging between the two initial phases of the American Century -- that of 1945-1973, and of 1973-1999 -- and the new emerging phase of continued domination in the wake of the 9.11 attacks and the Iraq War. Post-1945 American power before now was predominately that of a hegemon. While a hegemon is the dominant power, in an unequal distribution of power, its power is not generated by coercion alone, but also by consent among its allied powers. This is because the hegemon is compelled to perform certain services to the allies such as military security or regulating world markets for the benefit of the larger group, itself included. An imperial power has no such obligations to allies, and not the freedom for such, only the raw dictates of how to hold on to its declining power -- what some call 'imperial overstretch'. This is the world which neo-conservative hawks around Rumsfeld and Cheney are suggesting America has to dominate, with a policy of pre-emptive war.
A hidden war between the dollar and the new Euro currency for global hegemony is at the heart of this new phase.
To understand the importance of this unspoken battle for currency hegemony, we first must understand that since the emergence of the United States as the dominant global superpower after 1945, U.S. hegemony has rested on two unchallengeable pillars. First, the overwhelming U.S. military superiority over all other rivals. The United States today spends on defense more than three times the total for the entire European Union, some $ 396 billion versus $118 billion last year, and more than the next 15 largest nations combined. Washington plans an added $ 2.1 trillion over the coming five years on defense. No nation or group of nations can come close in defense spending. China is at least 30 years away from becoming a serious military threat. No one is serious about taking on U.S. military might.
The second pillar of American dominance in the world is the dominant role of the U.S. dollar as reserve currency. Until the advent of the Euro in late 1999, there was no potential challenge to this dollar hegemony in world trade. The Petrodollar has been at the heart of the dollar hegemony since the 1970's. The dollar hegemony is strategic to the future of American global predominance, in many respects as important if not more so, than the overwhelming military power.
Dollar fiat money The crucial shift took place when Nixon took the dollar off a fixed gold reserve to float against other currencies. This removed the restraints on printing new dollars. The limit was only how many dollars the rest of the world would take.
By their firm agreement with Saudi Arabia, as the largest OPEC oil producer, Washington guaranteed that the world's largest commodity, oil, the essential for every nation's economy, the basis of all transport and much of the industrial economy, could only be purchased in world markets in dollars. The deal had been fixed in June 1974 by Secretary of State Henry Kissinger, establishing the U.S.-Saudi Arabian Joint Commission on Economic Cooperation. The U.S. Treasury and the New York Federal Reserve would 'allow' the Saudi central bank, SAMA, to buy U.S. Treasury bonds with Saudi petrodollars. In 1975 OPEC officially agreed to sell its oil only for dollars. A secret U.S. military agreement to arm Saudi Arabia was the quid pro quo.
Until November 2000, no OPEC country dared violate the dollar price rule. So long as the dollar was the strongest currency, there was little reason to as well. But November was when French and other Euroland members finally convinced Saddam Hussein to defy the United States by selling Iraq's oil-for-food not in dollars, 'the enemy currency' as Iraq named it, but only in euros. The euros were on deposit in a special UN account of the leading French bank, BNP Paribas. Radio Liberty of the U.S. State Department ran a short wire on the news and the story was quickly hushed.[2]
This little-noted Iraq move to defy the dollar in favor of the euro, in itself, was insignificant. Yet, if it were to spread, especially at a point the dollar was already weakening, it could create a panic selloff of dollars by foreign central banks and OPEC oil producers. In the months before the latest Iraq war, hints in this direction were heard from Russia, Iran, Indonesia and even Venezuela. An Iranian OPEC official, Javad Yarjani, delivered a detailed analysis of how OPEC at some future point might sell its oil to the EU for euros not dollars. He spoke in April, 2002 in Oviedo Spain at the invitation of the EU. All indications are that the Iraq war was seized on as the easiest way to deliver a deadly pre-emptive warning to OPEC and others, not to flirt with abandoning the Petro-dollar system in favor of one based on the euro.
Informed banking circles in the City of London and elsewhere in Europe privately confirm the significance of that little-noted Iraq move from petro-dollar to petro-euro. 'The Iraq move was a declaration of war against the dollar', one senior London banker told me recently. 'As soon as it was clear that Britain and the U.S. had taken Iraq, a great sigh of relief was heard in London City banks. They said privately, “now we don't have to worry about that damn euro threat”'.
Why would something so small be such a strategic threat to London and New York, or to the United States that an American President would apparently risk fifty years of alliance relations globally, and more to make a military attack whose justification could not even be proved to the world?
The answer is the unique role of the petro-dollar to underpin American economic hegemony.
How does it work? So long as almost 70% of world trade is done in dollars, the dollar is the currency which central banks accumulate as reserves. But central banks, whether China or Japan or Brazil or Russia, do not simply stack dollars in their vaults. Currencies have one advantage over gold. A central bank can use it to buy the state bonds of the issuer, the United States. Most countries around the world are forced to control trade deficits or face currency collapse. Not the United States. This is because of the dollar reserve currency role. And the underpinning of the reserve role is the petrodollar. Every nation needs to get dollars to import oil, some more than others. This means their trade targets dollar countries, above all the U.S.
Because oil is an essential commodity for every nation, the petrodollar system, which exists to the present, demands the buildup of huge trade surpluses in order to accumulate dollar surpluses. This is the case for every country but one -- the United States which controls the dollar and prints it at will or fiat. Because today the majority of all international trade is done in dollars, countries must go abroad to get the means of payment they cannot themselves issue. The entire global trade structure today works around this dynamic, from Russia to China, from Brazil to South Korea and Japan. Everyone aims to maximize dollar surpluses from their export trade.
To keep this process going, the United States has agreed to be 'importer of last resort' because its entire monetary hegemony depends on this dollar recycling.
The central banks of Japan, China, South Korea, Russia and the rest all buy U.S. Treasury securities with their dollars. That in turn allows the United States to have a stable dollar, far lower interest rates, and run a $ 500 billion annual balance of payments deficit with the rest of the world. The Federal Reserve controls the dollar printing presses, and the world needs its dollars. It is as simple as that.
The U.S. foreign debt threat But, not so simple perhaps. This is a highly unstable system, as U.S. trade deficits and net debt or liabilities to foreign accounts are now well over 22% of GDP as of 2000, and climbing rapidly. The net foreign indebtedness of the United States -- public as well as private -- is beginning to explode ominously. In the past three years since the U.S. stock collapse and the re-emergence of budget deficits in Washington, the net debt position, according to a recent study by the Pestel Institute in Hanover, has almost doubled. In 1999, the peak of the dot.com bubble fury, U.S. net debt to foreigners was some $ 1.4 trillions. By the end of this year, it will exceed an estimated $ 3.7 trillion! Before 1989, the United States had been a net creditor, gaining more from its foreign investments than it paid to them in interest on Treasury bonds or other U.S. assets. Since the end of the Cold War, the United States has become a net foreign debtor nation to the tune of $3.7 trillion! This is not what Hilmar Kopper could call 'peanuts'.
It does not require much foresight to see the strategic threat of these deficits to the role of the United States. With an annual current account (mainly trade) deficit of some $500 billion, some 5% of GDP, the United States must import or attract at least $1.4 billion every day, to avoid a dollar collapse and keep its interest rates low enough to support the debt-burdened corporate economy. That net debt is getting worse at a dramatic pace. Were France, Germany, Russia and a number of OPEC oil countries to now shift even a small portion of their dollar reserves into euro to buy bonds of Germany or France or the like, the United States would face a strategic crisis beyond any of the postwar period. To pre-empt this threat, was one of the most strategic hidden reasons for the decision to go for 'regime change' as it is known, in Iraq. It is as simple and as cold as this. The future of America's sole superpower status depended on pre-empting the threat emerging from Eurasia and Euroland especially. Iraq was and is a chess piece in a far larger strategic game, one for the highest stakes.
The euro threatens the hegemony When the euro was launched at the end of the last decade, leading EU government figures, bankers from Deutsche Bank's Norbert Walter, and French President Chirac went to major holders of dollar reserves -- China, Japan, Russia -- and tried to convince them to shift out of dollars at least a part of their reserves, and into euros. However, that clashed with the need to devalue the too-high euro, so German exports could stabilize Euroland growth. A falling euro was the case until 2002.
Then, with the debacle of the U.S. dot.com bubble bursting, the Enron and Worldcom finance scandals, and the recession in the U.S., the dollar began to lose its attraction for foreign investors. The euro gained steadily until the end of 2002. Then, as France and Germany prepared their secret diplomatic strategy to block war in the UN Security Council, rumors surfaced that the central banks of Russia and China had quietly began to dump dollars and buy euros. The result was a dollar free-fall on the eve of war. The stage was set should Washington lose the Iraq war, or it turn into a long, bloody debacle.
But Washington, leading New York banks and the higher echelons of the U.S. establishment clearly knew what was at stake. Iraq was not about ordinary chemical or even nuclear weapons of mass destruction. The 'weapon of mass destruction' was the threat that others would follow Iraq and shift to euros out of dollars, creating mass destruction of the United States' hegemonic economic role in the world. As one economist termed it, an end to the dollar reserve role would be a 'catastrophe' for the United States. Interest rates of the Federal Reserve would have to be pushed higher than in 1979 when Paul Volcker raised rates above 17% to try to stop the collapse of the dollar then. Few realize that 1979 dollar crisis was also a direct result of moves by Germany, and France, under Schmidt and Giscard, to defend Europe together with Saudi Arabia and others who began selling U.S. Treasury bonds to protest Carter Administration policy. It is also worth recalling that after the Volcker dollar rescue, the Reagan Administration, backed by many of today's neo-conservative hawks, began a huge U.S. military defense spending to challenge the Soviet Union.
Eurasia versus the Anglo-American Island Power This fight over petro-dollars versus petro-euros, which started in Iraq, is by no means over, despite the apparent victory of the United States in Iraq. The euro was created by French geopolitical strategists for establishing a multipolar world after the collapse of the Soviet Union. The aim was to balance the overwhelming dominance of the U.S. in world affairs. Significantly, French strategists rely on a British geopolitical strategist to develop their rival power alternative to the U.S., namely Sir Halford Mackinder.
This past February, a French intelligence-connected newsletter, Intelligence Online, wrote a piece, 'The Strategy Behind Paris-Berlin-Moscow Tie'. Referring to the UN Security Council bloc of France-Germany-Russia to try to prevent the U.S.-British war moves in Iraq, the Paris report notes the recent efforts of European and other powers to create a counterpower to that of the United States. Referring to the new ties of France with Germany and more recently with Putin, they note, 'a new logic, and even dynamic seems to have emerged. An alliance between Paris, Moscow and Berlin running from the Atlantic to Asia could foreshadow a limit to U.S. power. For the first time since the beginning of the 20th Century, the notion of a world heartland -- the nightmare of British strategists -- has crept back into international relations.'[3]
Mackinder, father of British geopolitics, wrote in his remarkable paper, 'The Geographical Pivot of History' that the control of the Eurasian heartland, from Normandy France to Vladivostock, was the only possible threat to oppose the naval supremacy of Britain. British diplomacy until 1914 was based on preventing any such Eurasian threat, that time around the expansion policy of the German Kaiser eastwards with the Baghdad Railway and the Tirpitz German Navy buildup. World War I was the result. Referring to the ongoing efforts of the British and later Americans to prevent a Eurasian combination as rival, the Paris intelligence report stressed, 'That strategic approach (i.e. to create Eurasian heartland unity) lies at the origin of all clashes between Continental powers and maritime powers (UK, U.S. and Japan) ... It is Washington's supremacy over the seas that, even now, dictates London's unshakeable support for the U.S. and the alliance between Tony Blair and Bush.'
Another well-connected French journal, Reseau Voltaire.net, wrote on the eve of the Iraq war that the dollar was 'The Achilles heel of the USA'.[4] That is an understatement to put it mildly.
Iraq was planned long before This emerging threat from a French-led Euro policy with Iraq and other countries, led some leading circles in the U.S. policy establishment to begin thinking of pre-empting threats to the Petro-dollar system well before Bush was even President. While Perle, Wolfowitz and other leading neo-conservatives played a leading role in developing a strategy to preserve the faltering system, a new consensus was shaping which included major elements of traditional Cold War establishment around figures like Rumsfeld and Cheney.
In September 2000, during the campaign, a small Washington think-tank, the Project for a New American Century, released a major policy study: 'Rebuilding America's Defenses: Strategies, Forces and Resources for a New Century'. The report is useful in many areas to better understand present Administration policy. On Iraq, it states, 'The United States has sought for decades to play a more permanent role in Gulf regional security. While the unresolved conflict with Iraq provides the immediate justification, the need for a substantial American force presence in the Gulf transcends the issue of the regime of Saddam Hussein.'
This PNAC paper is the essential basis for the September 2002 Presidential White Paper, 'The National Security Strategy of the United States of America'. The PNAC's paper supports a 'blueprint for maintaining global U.S. pre-eminence, precluding the rise of a great power rival, and shaping the international security order in line with American principles and interests. The American Grand Strategy must be pursued as far into the future as possible.' Further, the U.S. must, 'discourage advanced industrial nations from challenging our leadership or even aspiring to a larger regional or global role.'
The PNAC membership in 2000 reads like a roster of the Bush Administration today. It included Cheney, his wife Lynne Cheney, neo-conservative Cheney aide, Lewis Libby; Donald Rumsfeld; Rumsfeld Deputy Secretary Paul Wolfowitz. It also included NSC Middle East head, Elliott Abrams; John Bolton of the State Department; Richard Perle, and William Kristol. As well, former Lockheed-Martin vice president, Bruce Jackson, and ex-CIA head James Woolsey were on board, along with Norman Podhoretz, another founding neo-con. Woolsey and Podhoretz speak openly of being in 'World War IV'.
It is becoming increasingly clear to many that the war in Iraq is about preserving a bankrupt American Century model of global dominance. It is also clear that Iraq is not the end. What is not yet clear and must be openly debated around the world, is how to replace the failed Petro-dollar order with a just new system for global economic prosperity and security.
Now, as Iraq threatens to explode in internal chaos, it is important to rethink the entire postwar monetary order anew. The present French-German-Russian alliance to create a counterweight to the United States requires not merely a French-led version of the Petro-dollar system, some Petro-euro system, that continues the bankrupt American Century, only with a French accent, and euros replacing dollars. That would only continue to destroy living standards across the world, adding to human waste and soaring unemployment in industrial as well as developing nations. We must entirely rethink what began briefly with some economists during the 1998 Asia crisis, the basis of a new monetary system which supports human development, and does not destroy it.
Néhány évtizede olvastam az elméletet először. Elvileg semmi akadálya, ha a feltételek fennállnak, természetes úton is keletkeznek szénhidrogének (Jupiter és holdjai: fagyott metánóceánok). Ugyanezt az eljárást használták már benzingyártásra is. Szén és víz magas nyomás és hőmérséklet alatt összezárva, esetleg egy-két katalizátor (platina, ásványi sók, pl. titándioxid, vanádiumpentoxid, stb...) Azt a nyomást és hőmérsékletet tartósan mi még nem is tudjuk biztosítani, amit a természet. Az oxigént meg egy-két erősebb alkálifém vonja ki a folyamatból, de a CO2 is erősebb kötés, mint a víz.
Viszont, ha még keletkezik is, nem olyan mennyiség, ami évezredekre megoldhatná az energiagondjainkat.
a magas energiaárak hatása Japánra: növeli versenyképességüket, mert kevesebb energiát használnak a termékek előállítására, sok termékükkel energiát lehet megtakarítani - de ha kifulladnak az exportpiacok, akkor nem lesz hol érvényesíteniük versenyképességüket:
- a Britonoknak is fogytán a gázuk, LNG terminálokat építenek, és a Malájoktól hozzák a gázt.
- a Shell és a Total egyesül?
- a Kínaiak is pályáznak a Yukoszra - kb 30 milliárd dolcsit adnának a Yuganskneftegaz mezőkért, ahonnan a Yukosz termelésének 60%-a származik.
- a "Lapos Föld Fundamentalisták" új szövetségese Mr. Vialls, Ausztráliából, aki szerint Campbell idióta és cionista ügynök, és aki szerint a kőolaj a föld mélyében keletkezik, korlátlan mennyiségben.
Mr. Vialls adakozásra szólítja fel híveit, mivel állítása szerint csak egy szerény rokkantsági nyugdíjból tengeti életét.
415 UK moves to LNG imports The BBC News has carried a report that Britain’s gas domestic supply is falling steeply, forcing Centica, a major distributor, to construct an LNG terminal and sign a major contract for supply from Malaysia. The Company spoke with pride of how supply could be maintained for electricity generation and domestic consumption at least for the next few years. No doubt other countries, including for example Japan, will be competing for these distant sources of energy. Britain, with its new consumeristic society, is particularly vulnerable having allowing its coal and nuclear industry to decay. The roast beef of old England may soon fade into history as cooking costs soar.
416. Shell and Total Rumours are surfacing about a possible merger between Shell and Total, the French oil group that has already acquired Elf and Petrofina. It would make strategic sense to build a strong European group to pro-tect regional interests in the face of depletion. Probably, the reserve base of the two entities is comparable. French leadership might be better able to meet strategic objectives than would the other major European company, which is driven by financial imagery and market performance, spanning the Atlantic.
417. China eyes Yukos China has evidently recognised its increasingly dire energy situation. Its own production is set to decline while demand soars. It has been searching the world for the few remaining opportunities, and now casts its eyes on the possibility of acquiring the troubled Russian giant, Yukos. The impact of depletion is not lost on the Russian Government so it is unlikely to allow more critical national resources to pass into foreign hands. Such concerns may indeed lie at the root of its conflict with Yukos. A CHINESE official said yesterday that Beijing was interested in buying the prize asset of Yukos, the Russian oil company on the brink of collapse. A successful bid from China, which needs to ensure its oil supply, would mean one of Russia’s most important businesses being renationalised, albeit by another country. In a surprise move, a senior official from China’s Moscow Embassy is reported to have said that Beijing would be very interested in the potential $30 billion (£17.3 billion) acquisition of Yuganskneftegaz which accounts for 60 per cent of Yukos’s oil production. Fan Chunyong, an economics councillor at China’s Moscow Embassy, said yesterday: "We are very interested in taking part in the bidding. But the question is what policies the Russian Government takes toward foreign compa-nies." http://business.timesonline.co.uk/article/0,,8209-1224574,00.html
420. The Zionist agent The Flat Earth Fundamentalists find a new ally in the form of Mr Vialls of Australia, whose newsletter de-scribes Campbell (based on his Clausthal Lecture on Peak Oil) not only as an idiot but a decoy planted by Zionist interests to provide justification for the invasion of Iraq. He states that oil flows in limitless quanti-ties from the depths of the Earth and that the decline observed in oilfields is due to the wells clogging up. He adds a request for funding, describing himself as a combat veteran, living on a small disability pension. While deserving every sympathy, we may speculate about the nature of the disability.
A Mexikói Pemex cég azt állítja, hogy talált 54Gb olajat a Mexikói öbölben, de egyes szakemberek úgy vélik, hogy elképzelhető, hogy jelentős leletre bukkantak, de a számokat nagyon eltúlozták politikai célokból.
Ismét növekszik az olaj ára - Usákiában 44,25$ / hordó. Az Usák Energia Ügynökség jelentése szerint a világ kitermelése a kapacitások 99%-án dolgozik, és ez a szűk tartalék előbb utóbb az árakban is meg fog jelenni.
US light crude went up by $2.13 to $44.25 a barrel, and London Brent crude was $2 higher at $41.61 a barrel.
The increase came as the US Energy Information Administration (EIA) said crude stocks dropped 4.2 million barrels last week to 287.1 million. Crude stocks have fallen by 18 million barrels, or 6%, since early July.
Refineries have been operating at more than 95% of capacity to meet summer vacation driving demand.
The drop in crude oil stock comes at a time when world supplies are being stretched, with global demand growing at the fastest rate in 24 years.
'Price pressure'
The EIA said world crude production was running at about 99% of capacity, indicating likely future price rises.
"Any industry in which production is running at 99% of capacity to meet demand is likely to experience price pressure.
"There is no reason to expect that crude oil markets would not reflect these same fundamental economic forces," the EIA said in its weekly review of the oil market.
"Nekem az abiotikus keletkezés sokkal valószínűbbnek tűnik, mint a biológiai,"
Anno amikor szerves kémiát tanultam, akkor az első lecke az volt, hogy "szerves anyagnak nevezzük a szén-hidrogéneket és azok vegyületeit". Lévén, hogy a kőolaj is szénhidrogén, ezért igen valószínű, hogy szerves eredetű.
(másik magyarázat az lehetne, hogy az élet kőolaj eredetű, de ilyen elmélettel még nem találkoztam :))
Szvsz túl nagy háborúk nemigen lesznek, ha mégis azt leginkább az újonnan felfejlõdött országok (Kína, India) fogják vívni egymással, szvsz a fejlettebbek (USA, EU ahol magasabb az egy fõre esõ tõke) meg fogják tudni oldani a kérdést. Max. nem fognak tudni élelmiszer/gyógyszer segélyt küldeni a fejlõdõ országoknak.
Enyhén szólva kétlem, hogy az olajproblémára a megoldás csak annyi, hogy le kell fúrni 12 km mélyre, abban is kételkedem, hogy ott végtelen mennyiségű olajkészlet van, ami állandóan újratermelődik, és azt is furcsállom, hogy az Usákoknak ez nem jutott eszükbe csak az Oroszoknak, és az Usákok inkább háborúznak sokezer kilométerre hazájuktól, pedig csak néhány kilométerre le kellett volna fúrniuk...
Sebaj, ha elolvassák ezt a cikket, akkor a homlokukra csapnak, és imigyen szólnak: "Ejnye de buták voltunk, és mennyire félre lettünk vezetve, de sebaj, mert most már tudjuk a megoldást és fúrunk egyet és elérkezünk a tejjel-mézzel-olajjal folyó Kánaánba".
USA jól tudja ezt, de annyira költséges az ultra-mély kutak fúrása, és a meglévő kutak tisztítása, hogy jobban megéri újabb kutakat fúrni. (Tisztítás alatt le kell állítani a termelést, ki kell húzni a csöveket és azt a spéci fúrót kell leküldeni, ami a képen volt.) Ha elmarad a tisztítás akkor eltömődnek azok a pórusok, ahol felfelé áramlik az olaj, ezért csökken az újratermelődés. Azt írja még, hogy a Szaudi kitermelés szintjénél 20-30%-al kisebb az újratermelődés. Tehát, ha visszafognák a termelést, és tisztítanák a kutakat, folyamatos lenne a kitermelés.
Nekem az abiotikus keletkezés sokkal valószínűbbnek tűnik, mint a biológiai, mert az az elmélet sok helyen sántít. Azt viszont nehéz elképzelni, hogy a föld mélyén ragadt könnyű elemeknek, nem volt elég 5 milliárd év, hogy majdnem 100%-ban elfoglalják a fajsúlyuknak megfelelő helyet.
Ez szép és jó (már feltéve ha igaz) de a helyzet az hogy speciel a kóla mint olyan nem a világûrbe távozik hanem megisszák. És akik megisszák azok amúgy is vennék valahonnan a vizet. Azaz az egyik helyen eltûnt víz a másik helyen (Pl. az egyes nagyvárosok által felvett vízmennyiség esetén) mint kevesebb vízfogyasztás jelenik meg. Szóval a dolgok nem csak feketék és fehérek. Már csak azért sem mert szvsz 1L coca-cola elõállításához jóval kevesebb víz kell mint 1L a cikkíró által favorizált gyümölcsléhez. Már arról nem is szólva hogy Pl. a rizs sem az a kimondottan víztakarékos növényke.
Az öntözéssel a nagygazdák fokozzák a termelésüket, amiből exportálnak, a lakosságnak meg, a talajvízszint csökkenése miatt, nem terem már meg semmi, állataikat nem tudják itatni... Ez már az ottani helyi szociális probléma, a helyi állam bácsinak kellene megoldania.
A hegyekből származó kiváló minőségű karsztvizet meg a kólások kiszívják alóluk, és palackozva, jó pénzért visszaadnák nekik! A karsztvíz mint olyan alapvetõen a hegyekben van. Úgy hogy azt a sík vidéken lakó többség nemigen tudná felhasználni ha valahogy nem szállítják oda hozzájuk. Ezzel együtt én picit kételkedem: aligha tudnak Indiában annyian kólát venni hogy az számottevõ vízmennyiségbe kerüljön. Másrészt meg aki tud annak is innia kell valamit, ha nem kólában akkor csapvízben de meginná az "elszívott" mennyiséget. Ez szvsz tipikus sötétzöld gondolkodás.
Én azért picit kételkednék az ókori rabszolgák paradicsomi helyzetében. A rabszolga ott is fogyóeszköznek számított, ezek a rendszerek akkor és addig virágoztak igazán amíg voltak olyan viszonylag gyenge szomszédok akiket meg lehetett hódítani. Persze ott sem volt mindegy hogy házitanítóskodott-e a rabszolga vagy gályát üzemeltetett, de az átlagot akkor is beszélõ szerszámnak tekintették.
>>Objektíven szemlélve a dolgokat szvsz sokkal jobb munkavállalónak lenni mint rabszolgának.<<
Minden attól függ, hogy az objektív szemlélet mire terjed ki. Az sem mindegy, hogy mely rabszolgatartó társadalmakat és korokat hasonlítjuk össze mely tőkés rendszerekkel.
Megfontolandó pl., hogy rendes világítás híján az ókori rabszolga munkája rendszerint látástól vakulásig tartott. Azóta feltalálták az éjszakai műszakot. Azonkívűl az ókori rabszolga érték volt, mivel a munkaerején állt vagy bukott a gazdaság. Be is kellett szerezni, ami nem volt egy könnyű folyamat. Ma a munkaerő korántsem akkora érték, hiszen a munkavállalók versengenek azért, hogy kizsákmányolják őket. Ja, és a rabszolgák mindig világosan látják, hogy ki ellen kell fellázadni, ha változtatni akarnak a helyzetükön.
(Persze ha az amerikai gyapotültetvények néger rabszolgáit hasonlítjuk össze a SAAB dolgozóival, akkor ez utóbbiak közé biztosan jobb tartozni.)
Az öntözéssel a nagygazdák fokozzák a termelésüket, amiből exportálnak, a lakosságnak meg, a talajvízszint csökkenése miatt, nem terem már meg semmi, állataikat nem tudják itatni...
A hegyekből származó kiváló minőségű karsztvizet meg a kólások kiszívják alóluk, és palackozva, jó pénzért visszaadnák nekik!
Ha meg nem öntöznek akkor meg éhenhalnak. Sajnos a világnak vannak olyan területei amik csak igen-igen alacsony népsûrûséget tudnak eltartani, pláne alacsony technológiai színvonal mellett. És sajnálatos módon pont ezeken a helyeken szaporodik a népesség mint a nyuszi és itt a legkevesebb a magas színvonalú technológiához szükséges képzett ember és tõke.
"Az indiai gazdák 12 milliárd dollárt fektettek kútfúrásba, de a növekvő kitermelés hatására mind mélyebbre kell fúrni, hogy megfelelő mennyiségű víz törjön fel. Ennek következtében a hagyományos kézi kutak sorra kiapadnak, s a száraz kutak mind több embert csábítanak öngyilkosságra. Az áramszünetek állandó jelenséggé váltak azokban a tartományokban ahol a villamos energia felét a szivattyúk üzemeltetésre használják fel. "http://hvg.hu/frisshirek_cikk.asp?oID=E90FC7B4-F81F-4986-9022-084A09E6D0C6
Nem csak az olaj fogy el, hanem az ivóvíz is. Megindult India egyes részeinek elsivatagosodása (jelentős népességszaporulat szabályozó tényező. Bár emberileg durva) Nem elég, hogy öntözésre kiszívják maguk alól a vizet, a kólások is sokmillió köbmétert szívnak ki alóluk.
Az ENSZ szerint a népesség tovább nő a mostani 6,4 milliárdról kb 9 milliárdig.
A világ népességének majd fele 25 év alatti.
A világ 48 legszegényebb országának népessége megháromszorozódik 2050-ig.
Tíz évvel ezelőtt 179 ország a népességszabályozási terveket dolgozott ki Kairóban.
Fogamzásgátlás elérhetősége és iskoláztatás sokat javítana, de semmi sem történt.
Napjainkban mindegyik világvallás arra bíztatja híveit, hogy szaporodjanak.
Valahol itt van a kutya eltemetve. Szvsz a fogamzásgátlásnak nem az az elsõdleges oka hogy szegény nyamm-nyammok nem jutnak elég fogamzásgátlóhoz (bár szó se róla ez is gond lehet). A nagyobb probléma az ottani társadalmakkal van.
Sajnos attól tartok hogy ennek a problémának csak nagyon durva vége lehet:
- Tömeges éhhalál
- Valamilyen járvány
- Háború / atombomba
Mert hogy ezek önként és dalolva nem fognak lemondani a szaporodásról és hogy a táradalmuk/kultúrájuk nem fog átalakulni valami fenntarthatóvá a következõ 20-30 évben az szinte biztosra vehetõ.
A Jukosz orosz olajóriás szeptemberre kifizette az olajszállítási díjat a csőtulajdonos Transneftnek, így egyelőre nem lesz fennakadás az Európába, valamint a Magyarországra irányuló exportjában. A Mol a Jukosztól szerzi be olajimportjának több mint 60 százalékát.
A Jukosz vagyonát és számláit jórészt zárolták, a végrehajtók pedig fő termelő egységének kiárusításával fenyegetőznek, ha augusztus végéig nem fizeti ki 2000-ről már megítélt 3,4 milliárd dolláros adóhátralékát. Az ügyészek csütörtökön egyébként újabb, 2003-ra és 2004 első felére vonatkozó könyvelési dokumentumokat koboztak el az olajcég moszkvai központjából.
Az orosz ügyészség ismét pénzügyi dokumentumokat foglalt le a Jukosz olajcég moszkvai székházában. Az újabb akció nyomán felerősödtek azok a híresztelések, hogy a hatóságok további összegeket készülnek behajtani a vállalattól adótartozás címén - írja a BBC News Online.
Az orosz olajcég eddig összesen közel 7 milliárd dollárnyi adóhátralék megfizetésével tartozik, a 2000-es és a 2001-es év után. Ezzel párhuzamosan továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a Jukosz - adótartózásainak törlesztése érdekében - nem értékesítheti vagyonelemeit, ami a vállalat csődjéhez vezethet. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter bejelentette, hogy idén mintegy 9 milliárd dollárnyi működőtőke vándorolhat ki az országból, azonban azt tagadta, hogy a Jukosz-ügynek bármiféle köze lenne ehhez. A Jukosznak eközben egyre nagyobb nehézségeket okoz a termelés folytatása, miután az ügyészség lefoglalta a cég tőketartalékainak egy részét az adósságok törlesztése érdekében. A Jukosz egyébként már jelentősen csökkentette kitermelését és csökkentette költségeit. A mostani ügyészségi akció azt eredményezheti, hogy a Jukosz adóhátralék-kifizetési kötelezettségei meghaladhatják a 10 milliárd dollárt - írja a BBC News Online.
Enni kell. Az idei rekordtermések ellenére egyre nagyobb gondok elé nézünk.
A FAO (az ENSZ élelmezésügyi szervezete) megállapította, hogy az idén lesz az 5. év, amikor többet eszünk mint amennyit termelünk, felélvén a régi készleteket.
1950 és 1997 között a világ gabona-termelése megháromszorozódott. Azóta azonban stagnál - kb 1900 millió tonnát termelünk évente. 1999 óta azonban minden évben többet eszünk mint amennyit termelünk. Idén 1956 millió tonna rekordtermésre számíthatunk, de idén is csökkennek majd a gabonakészletek.
Lester Brown a Washingtoni VilágPolitikai Intézet elnöke is aggódik - szerinte egyedülálló az emberiség történetében hogy ilyen hosszú ideig csökkentek a készletei, és hogy a rekordtermést adó évben is csökkenjenek a készletek.
Kínában 2003-ban 70 millió tonnával kevesebb gabona termett mint 1998-ban. (ez kb. Kanada egy éves termése). Kína egyelőre a régi tartalékait éli fel, ennek felét már megették, de ha ez elfogy, akkor elkezd gabonát importálni, és ez igencsak megnöveli az árakat a gabonapiacon.
A Kínai terméscsökkenés a talajeróziónak, az altalaji vizek kiszáradásának, és a városok terjeszkedésének tudható be.
1960 óta az egy főre jutó termőtalaj megfeleződött. A világ lakosságának fele olyan területeken él, ahol a talajvizek gyorsan fogynak, és a kutak kiszáradnak.
Az ENSZ szerint a népesség tovább nő a mostani 6,4 milliárdról kb 9 milliárdig.
A világ népességének majd fele 25 év alatti.
A világ 48 legszegényebb országának népessége megháromszorozódik 2050-ig.
Tíz évvel ezelőtt 179 ország a népességszabályozási terveket dolgozott ki Kairóban.
Fogamzásgátlás elérhetősége és iskoláztatás sokat javítana, de semmi sem történt.
Napjainkban mindegyik világvallás arra bíztatja híveit, hogy szaporodjanak.
The more we grow, the less able we are to feed ourselves Rain may be ruining crops here, but globally there are record harvests. Yet it's still not enough to meet demand By Geoffrey Lean, Environment Editor 29 August 2004
The world is consistently failing to grow enough crops to feed itself, alarming official statistics show.
Humanity has squeaked through so far by eating its way into stockpiles built up in better times. But these have fallen sharply and are now at the lowest level on record.
The UN's Food and Agriculture Organisation's (FAO) latest report on global food production says that this year's harvest is expected to fall short of meeting consumption for the fifth year running.
Even a forecast record harvest this year is failing to ease the crisis. This suggests that rising demand, through population growth and increasing affluence, is outpacing production, fulfilling the gloomy predictions of Thomas Malthus over 200 years ago. Warnings of increasing scarcity of two other key resources came last week. Mark Clare, the managing director of British Gas, said: "The era of cheap energy is over." And experts at an international symposium in Stockholm foretold an imminent world crisis as underground reserves of water are increasingly pumped dry.
A major UN-backed conference in London this week will attempt to revive a globaleffort to tackle population growth. Countdown 2015 will assess an international plan of action agreed 10 years ago and make recommendations for the next decade.
Between 1950 and 1997 the world's grain harvest almost trebled to around 1,900 million tons. But then production effectively stagnated: since 1999 it has fallen behind consumption every year.
The FAO report - the latest edition of its quarterly review, Food Outlook - predicts "a substantial increase" in the harvest, to 1,956 million tons, by far the biggest ever. But it warns that even this level of output would not keep pace with consumption, causing "a fifth consecutive drawdown of global cereal stocks".
Experts say that recent good weather in almost all the main growing regions, in contrast to Britain where August rain has devastated crops, has boosted the bumper harvest even further. But even optimistic estimates do not expect any recovery of stocks - now at their lowest level ever, well below the 70 days' supply needed for world food security.
Lester Brown, president of Washington's Earth Policy Institute, says: "There has been the odd bad year or two in the past. But this is the first time in history that we have had such an extended period where the world has failed to feed itself. "This year's harvest is going to be extraordinarily good. It is striking that even in such an exceptional year we are unable to rebuild stocks."
The situation is particularly serious in China, where the grain harvest has fallen in four of the past five years. In 2003 it grew 70 million tons less than in 1998 - a drop that is equivalent to the entire production of Canada, a leading grain exporter. Before 1999 China built up large stocks but has since eaten its way through half of them. Experts say that if the giant country has to start importing grain, its massive needs will increase scarcity and drive up food prices worldwide.
China's harvests have partly fallen because it is rapidly losing fertile land as cities spread and soil erodes through overcultivation - and because the groundwater needed to irrigate crops is drying up.
It is the same story worldwide. Population growth and the loss of land have cut the amount of fertile land available to feed each person in half since 1960. And more than half the world's people live in countries where water tables are falling rapidly and wells are running dry.
Experts at the Stockholm Water Symposium last week warned that millions of wells throughout Asia were rapidly depleting supplies; the amount of irrigated land in the Indian state of Tamil Nadu, for example, has shrunk by half in the last decade. Rising affluence is partly responsible. As people become better off they eat more meat: animals consume several pounds of grain for every pound of meat they produce.
But population growth is even more significant. This week's conference, partly organised by the London-based International Planned Parenthood Federation and Ted Turner's United Nations Foundation, marks a particularly important staging post in the world's attempts to tackle overpopulation.
The meeting can celebrate considerable success. The rate of increase in human numbers has slowed dramatically - from 2 per cent a year in 1970 to 1.3 per cent now. Forty years ago, on average, every woman in the world bore six children: now that figure is below three.
The doom-mongering predictions of the 1970s - that, for example, the population could grow to 60 billion, nearly 10 times the present level - have long been abandoned.
But there is still a crisis: 76 million people are born each year - about 240,000 a day - adding to the demand for food, water and other resources. The UN does not expect word population to stabilise until it has risen from today's 6.4 billion to 9 billion.
Nearly half of the world's people are under 25, and mostly able to reproduce. And the greatest growth is expected in the countries least able to cope with it: the UN estimates that the population of the world's 48 poorest countries could treble by 2050.
Ten years ago 179 countries agreed a practical plan of action at the International Conference on Population and Development in Cairo. It included increasing the availability of contraceptives but also other measures that have a dramatic effect on population growth, especially improving the lives of young women through providing schooling and healthcare.
This has shown results, but the world has provided less than half the funds needed to implement it. And the programme is now being sabotaged by the Bush administration, which has cut off its contributions to the UN Population Fund and crippled national programmes because of its opposition to abortion.
"Russia Proves 'Peak Oil' a misleading Zionist scam"
Szerintem nem a zsidók miatt fogy az olaj, és nem "zsidó fortély" azt állítani, hogy fogy az olaj.
Enyhén szólva kétlem, hogy az olajproblémára a megoldás csak annyi, hogy le kell fúrni 12 km mélyre, abban is kételkedem, hogy ott végtelen mennyiségű olajkészlet van, ami állandóan újratermelődik, és azt is furcsállom, hogy az Usákoknak ez nem jutott eszükbe csak az Oroszoknak, és az Usákok inkább háborúznak sokezer kilométerre hazájuktól, pedig csak néhány kilométerre le kellett volna fúrniuk...
Sebaj, ha elolvassák ezt a cikket, akkor a homlokukra csapnak, és imigyen szólnak: "Ejnye de buták voltunk, és mennyire félre lettünk vezetve, de sebaj, mert most már tudjuk a megoldást és fúrunk egyet és elérkezünk a tejjel-mézzel-olajjal folyó Kánaánba".
"But beyond curious and into the really weird we must consider some of the more bizarre objects which have been discovered in coal. Coins and spoons, stone walls and ancient mine tunnels, all have been reported from ancient coal beds. While stone walls and tunnels can be written off as "natural" formations, this is not so easy with the manufactured metal artefacts. A gold chain was found in a lump of Carboniferous coal by Mrs S.W. Culp of Morrisonville, Illinois in June of 1891. Whilst breaking up coal for heating Mrs Culp discovered the chain still partially imbedded in the coal chunk she had just broken. According to standard dating of geological strata, the chain is approximately 300 million years old. An iron cup was found in coal by an electric plant worker in Arkansas in 1912, the coal having come from Oklahoma and being dated at about 312 million years ago. These dates are vastly previous to any accepted human occupation of this planet--dinosaurs had yet to walk the earth--yet fully human remains come from related strata! In 1862 in Macoupin County, Illinois, human male bones were discovered in a slate covered coal bed 90 feet underground. The bones were crusted with a carbonaceous deposit which was easily scraped away to reveal white bone underneath. A similar skeleton found in a coal bed in Leicestershire, England, was reported in 1829. But people didn't exist when the coal was being formed, so you will not learn of these anomalies in school or encyclopedia, yet."
In 1970 the Russians started drilling Kola SG-3, an exploration well which finally reached a staggering world record depth of 40,230 feet. Since then, Russian oil majors including Yukos have quietly drilled more than 310 successful super-deep oil wells, and put them into production. Last Year Russia overtook Saudi Arabia as the world's biggest single oil producer, and is now set to completely dominate global oil production and sales for the next century.
If the opening paragraph of this report started by claiming that completely unlimited crude oil reserves exist inside planet earth, readers might be tempted to regard the entire text as preposterous ghostwriting for a novelist like Frederick Forsyth. If the report then went on to claim that the Russians have exploited this stunning reality for nearly thirty years, right under the largely unwitting noses of western intelligence, readers could be excused for mistaking the author for a lunatic, or perhaps as a front for spy novelist John le Carré. The problem here is that unlimited oil reserves do exist inside planet earth, and the Russians long ago developed the advanced technology necessary to recover these unlimited oil reserves in an efficient and timely manner.
Profoundly disturbing hard intelligence like this does not sit well with the frantic cries of western academic shills and lobbyists, determined to convince you all that the end of the oil world is nigh, or, more accurately, that America faces an imminent catastrophe when global production capacity "Peaks", i.e. when world demand for crude oil finally exceeds the rate at which we can physically pump the required product out of the ground. The gist of these false claims are outlined in a speech given at the at the University of Clausthal, by lobbyist Doctor Colin Campbell during December 2000:
"In summary, these are the main points that we have to grasp: Conventional [Free flowing] oil provides most of the oil produced today, and is responsible for about 95% of all oil that has been produced so far. It will continue to dominate supply for a long time to come. It is what matters most. Its discovery peaked in the 1960s. We now find one barrel for every four we consume. Middle East share of production is set to rise. The rest of the world peaked in 1997, and is therefore in terminal decline. World peak comes within about five years" [circa 12/2005]
Campbell is just the tip of a giant iceberg of academic Peak Oil 'experts' who suddenly appeared en-masse to give you this frightening news, right after President Saddam Hussein suddenly started trading his oil in Euros rather than in US Dollars, a devastating switch with the easy capacity to destroy the US Dollar in less than five years if it was left unchallenged and unchecked.
So these shills [decoys] were carefully positioned to deflect your attention away from the obvious greed and incompetence of the United States Government and its Wall Street masters, and focus it elsewhere instead. Then, hopefully, a few years later down the track when prices start to bounce through the roof, and America has no Euros to buy crude oil, you will blame gasoline prices of $5.00+ per gallon at the pumps on an 'inevitable decline' in world oil production, rather than march furiously on Washington DC with locked and loaded firearms.
Though attacking Campbell and his ilk is not the purpose of this report, his idiot claims can be debunked readily enough. While it is true that nowadays we only officially find one barrel of oil for every four barrels we consume, this is primarily because we temporarily stopped the incredibly expensive process of looking for crude oil when we had already physically established more than two trillion barrels of reserves in known reservoir locations around the world. When those known reserves drop to [say] one trillion barrels we may be tempted to go and find more, but not until then. And while it is true that the production rate from each individual oil well ever drilled has slowly declined over the years, there is a perfectly valid technical reason for this predictable reduced flow rate, which will be explained later.
In order to understand how Russia has left the rest of the world standing in its wake, it is essential to know a little bit about where oil is located, and how it is extracted from the ground for refining and commercial use. It is an enormously complex subject, especially when considering the ultra-deep wells, which should really have a separate category all of their own. Many years ago I was personally involved at the sharp end of two ultra-deep drilling operations [one of them in direct liaison with Russian experts from the Moscow Drilling Institute], and will try to keep this drilling lesson as simple as I can. Thankfully perhaps, the underlying principle of how and where oil is recovered from is not difficult to comprehend, as illustrated by the diagram below.
The theory underlying how oil is formed at such enormous depths in the mantle of the earth is not central to this report, because the Russians have already proved its point of origin in absolute drilling terms more than 300 times. Those interested in the exact process should research the archives, where there are more than two hundred Russian papers on the subject. Probably a good place to start would be "The Role of Methane in the Formation of Mineral Fuels", written by by A.D. Bondar in 1967. What is central to this report is the massive advantage that Russia's ultra-deep drilling discoveries and technical achievements give it over the western nations.
The first advantage I intend to explain is nowhere near as important in global terms as the second, because it is the second advantage that finally drove the Zionist Cabal to illegally invade sovereign Iraq, and thereby bring us all to the very brink of thermonuclear war. However, from where I sit, the first advantage is much more important in simple humanitarian terms, although "humanitarian" is not an acceptable trading process on Wall Street.
As we have already discovered, oil can be produced virtually anywhere on earth, provided the host country can afford the expensive [and sometimes classified] technology, and the massive cost of drilling a well to extreme depth through extremely hard rock formations. But just think what even 20 or 30 deep producing oil wells can mean for the people of a country that has no natural resources of its own, or worse still, for people who have been told by glib western lobbyists that they have no natural resources of their own. Anyone who can prove that the western nations were lying or simply wrong, will become a trusted friend forever. Vietnam is a classic example.
After more than 60 years of being enslaved, pillaged, and raped by the French and then by the Americans, the poor Vietnamese were told officially by American oil multinationals that their country was barren; that western 'cutting edge' technology had failed to find anything to help them recover financially from the mess left behind by American bombs, Agent Orange, and a host of other delightful gifts from Uncle Sam. This of course was exactly where America wanted the Vietnamese to be: desperately poor and unable to take action against their former invaders.
The Russians had other ideas and a very different approach. After telling the Vietnamese that the Americans had lied to them, oil experts were flown in from Moscow to prove this startling claim in a no-risk joint venture, meaning the Russians would provide all of the equipment and expertise free of charge, and only then take a percentage of the profits if oil was actually found and put into production. Vietnam had absolutely nothing to lose, and swiftly gave Russia the green light.
The Vietnamese White Tiger oil field was and is a raging success, currently producing high quality crude oil from basalt rock more than 17,000 feet below the surface of the earth, at 6,000 barrels per day per well. Through White Tiger, the Russians have assisted the Vietnamese to regain part of their self respect, while at the same time making them far less dependent on brutal western nations for food-aid handouts.
All of a sudden in a very small way, Vietnam has joined the exclusive club of oil producing nations, and a stream of cynical U.S. Senators and Congressmen have started making the long pilgrimage to Ho Chi Minh City in order to 'mend fences'. Predictably perhaps, the Vietnamese are very cool, and try hard to ignore their new American admirers.
It is truly amazing how quickly good news travels [outside of CNN], and in a very short space of time China was also engaged in a joint super deep venture with Russia. Nor did it end there. As I write this report, intelligence reports that the Russians have already moved three deep-drilling rigs into impoverished North Korea, where they intend to repeat the Vietnamese production cycle by drilling thought solid granite and basalt, with not a single trace of the 'decaying marine life' so essential to blinkered western geologists for the 'accepted' production of crude oil. It may take a while, but ultimately the North Koreans will be able to go about their sovereign business without the Zionist Cabal in New York being able to blackmail them over a few ship loads of food-aid rice. Yes indeed, Korea will eventually have an oil surplus of its own, allowing it to tell the latest in a long line of terminally insane "New World Orders" to go to hell.
The White Tiger project was the first outside Russia to openly exploit and showcase this ultra-deep technology and oil production from basalt rock to the world, though the original intent was to do so much earlier in India during 1983. During that year a large drilling rig in the Ganges Delta was scheduled to drill down to below 22,000 feet into basalt, and then dramatically flare "impossible" ultra deep oil. Oil well Bodra #3 was directly supervised by teams of experienced Russian drillers and scientists from the Moscow Institute of Drilling, with the author the only westerner on site, contracted to control one of the critical advanced systems needed to reach target depth smoothly and efficiently.
If Bodra #3 had been allowed to drill ahead unhindered, there is no doubt the resulting impact would have sent shock waves around the oil world, and gained enormous international prestige for the Russians. Even more importantly perhaps, the desperately poor people of West Bengal would have gained access to their own energy reserves. Unfortunately, Bodra #3 was not allowed to drill ahead unhindered. The Americans were determined to stop the project one way or the other, and played on New Delhi's obvious fear of the Communist State Government in West Bengal. After bribing a handful of corrupt central government officials, US intelligence sent in professional American saboteurs, who managed to wreck the drilling project while the author was away on a visit to Sydney in Australia.
Before we continue to the second massive advantage derived from ultra deep oil, and thus the primary reason why Wall Street decided to illegally invade Iraq, it is essential to look briefly at the way in which America devours a massive portion of global oil supply. You see, the 'Peak Oil' scam is not really about the world running out of oil reserves or being incapable of producing sufficient quantities to provide for its various national users. Instead, Peak Oil was fabricated to disguise America's individual increasing greed for crude oil, and its imminent inability to pay hard cash for the product. Put simply, America is going broke fast, and Wall Street wishes to blame someone else before the angry Militias appear with their locked and loaded weapons.
This sorry situation is best summarized by Professor Victor Poleo of Venezuela's Central University, who told IPS in April that, "The mechanism by which global oil prices are set is intact, but the normal behaviour of supply and demand is not." According to Poleo, the root of the problem is that the United States ''is a terminal victim of its energetic metastasis. It has neither the oil nor the natural gas needed to feed its style of development. With just six percent of the world population, it consumes nearly 25 percent of the oil and gas produced worldwide.''
Professor Poleo went on to explain that there were expectations that demand for gasoline in the United States would stabilize at around 7.2 million barrels a day by the mid-1990s, ''but that didn't happen,'' he said. ''The United States' voracity for gasoline rose to nine million barrels by 2003, one of every two liters burnt in the world.'' And domestic demand for crude oil will continue to grow. The United States imports today six of every 10 barrels of oil and two of every 10 cubic meters of gas that it consumes, and by 2020 it will import eight of every 10 barrels of oil and four of every 10 cubic meters of gas, according to U.S. government reports.
Despite the fact that American intelligence already knew of Russia's achievements with ultra deep oil production from the mantle of the earth back in the early eighties, it was obvious that this slow and expensive method of adding to national oil reserves could never keep up with America's voracious appetite for gasoline. So ultimately when domestic demand grew too fast, or cash reserves were finally depleted, America would either be obliged to halve its own use of gasoline, or steal it from someone else by force. Halving gasoline usage was out of the question, so instead of building hundreds of ultra-deep drilling rigs, Wall Street squandered the cash building more aircraft carriers, with the desperate objective of attacking and permanently occupying the Middle East.
This is the point at which the second massive advantage derived from ultra-deep oil comes into play. Do you remember how puzzled the reservoir engineers were when they discovered that their existing reserves were being "topped up" from below? They later discovered that what they were really observing were naturally occurring ultra-deep oil wells, leaking vast quantities of oil from the mantle of the earth upwards through fractures into what we nowadays refer to as "sedimentary oilfields", located relatively close to the surface. As the production companies draw oil out of these known reservoirs through oil wells, field pressure is slightly reduced, thereby allowing more ultra-deep oil to migrate up from the mantle and restock the reservoir from below.
Russian studies of their own ultra-deep wells and those in the White Tiger field in Vietnam, indicate in very rough terms that migration from the mantle is probably 20-30% less than production at Middle East wellheads, meaning in turn that if the flow rates of existing Iraqi and Saudi wells are reduced by about 30%, oil supply and production can and will continue forever, constantly replenished by ultra-deep oil from the mantle itself. It goes almost without saying that even with production reduced by 30%, there is more than enough oil in the Middle East to provide for America's increasing usage for at least the next century. And that, ladies and gentlemen, is why your sons and daughters have died and will continue to die in Iraq and elsewhere in the Middle East.
Now we come to the completely false [or deliberately misleading] claim by Peak Oil shills that production from existing oil wells is "slowing down", thereby proving that the oil fields are "running dry". This is so wrong that it is almost breathtaking. Think of this slowing down process in the same way you might think of the engine oil in your automobile. The longer you run the engine, the higher the level of contaminates that get into the oil. The higher the level of contaminates, the higher the level of friction. Sooner or later you have something closely akin to glue coating your piston rings, and the performance of your engine declines accordingly. This is an inevitable mechanical process well known to all automobile owners.
Henry Ford and others managed to slow down the rate of contamination in engine oils by inventing the oil filter, through which the oil has to circulate each time it passes around inside the engine. A high percentage of the contaminates stick to the filter element, thereby allowing extra miles between oil changes, though heaven help the careless motorist who thinks he can get away without ever changing his clogged oil filter when recommended.
When oil is extracted from a producing formation underground, it flows out through pores in the reservoir rock, and then into the open borehole, from where it is transported to surface by the production tubing string. So by the very nature of the beast, the bottom section of the well is "open hole" which allows the oil to flow out in the first place, but because it is comprised of exposed and sometimes unstable rock, this open hole section is also continually subject to all manner of turbulence and various contaminates. For example, tiny quantities of super fine silt may exit through the pores but not continue to the surface with the oil, tumbling around in the turbulence instead, until the silt very slowly starts to block off the oil-producing pore throats. Yes, of course there are a variety of liners that can be used to slow down the contamination, but there is no such thing as a Henry Ford oil filter 10,000 feet underground.
The inevitable result of this is that over time, the initial production rate of the well will slowly decline, a hard fact known to every exploration oilman in the business. However, this is certainly not an indication that the oil field itself is becoming depleted, proved thousands of times by offset wells drilled later into the same reservoir. Any new well comes on stream at the original production rate of its older cousins, because it has not yet had time to build up a thin layer of contaminates across the open hole. Though as we shall see it is possible to "do an oil change" on a producing well and bring it back to full production, this is extremely expensive, and rarely used in the west.
Look at a simple example: Say we have a small oil field in Iraq with ten wells that each started out in life producing 10,000 barrels of oil per day. Fine, for a known investment we are producing 100,000 barrels of oil per day from our small field, at least for a while. Five years later contamination may have slowed our overall production down by ten percent to 90,000 barrels per day. So we are now faced with a choice: either "do an oil change" on all ten existing wells at vast expense and down time, or simply drill one additional well into the same reservoir, thereby restoring our daily production to 100,000 barrels with the minimum of fuss. Take my word for it, ninety-nine percent of onshore producers will simply drill the extra well.
Naturally there are times and places where this simple process is not an option, for example on a huge and very expensive offshore platform, which may have only 24 drilling 'slots', all of which have been used up. To restore your overall production after five years you can either build another giant platform next door for two billion dollars, or "do an oil change" on each of your existing 24 wells, one at a time. Clearly this time you are forced to carry out the time consuming business of restoring the open hole section at the bottom of the well to its old pristine condition, before various contaminates started to slow down your production rate.
For this task you first pull the production tubing out of the hole, and then run back in with a drill string, to which is attached an underreamer as shown in the pictures above. When the reamer is directly opposite the top of the open hole producing section, the drill string is rotated to the right and the blades fly out under centrifugal force to a distance preset by you before lowering the tool into the hole. The objective is to cut away the contaminated face of the well to a depth you consider will once again expose pristine producing pores. As the spinning underreamer is slowly lowered, it enlarges the size of the hole, with the contaminated debris cut away and flushed back to surface by the drilling fluid. Hey presto, you have a new oil well, and it only cost one or two million dollars to restore…
Remember I said this process is rarely used in the west, which is true, but it is not true of Russia, where the objective for many years has been to dominate global oil supply by continual investment. With no shareholders holding out their grubby little hands for a wad of pocket money every month, the Russian oil industry managed to surge ahead, underreaming thousands of its older existing onshore wells in less than ten years. Then along came Wall Street asset Mikhail Khodorkovsky, who fraudulently got his hands on Yukos oil for a mere fraction of its value, and was on the point of selling the entire outfit to the American multinationals when Vladimir Putin had him hauled off his private jet somewhere in Siberia. So Wall Street was finally 'cheated' of its very own 'free' Russian oil, and poor old Mikhail had better get used to the taste of prison food.
To recap, 'Peak Oil' claims that because today we only find one barrel of oil for every four that we use, world oil reserves are running out. Completely misleading propaganda. as the Russians [and the CIA] know perfectly well, reserves of oil in the mantle of the earth are infinite. 'Peak Oil' also claims that we will shortly be unable to pump sufficient oil out of the ground to keep up with demand. Completely misleading propaganda again. We could drill more wells, but Wall Street cannot afford to pay for them, and never intended to, at least not while it still believed conquest and eternal occupation of the Middle East was a realistic possibility.
Professor Poleo makes it quite clear which direction the west needs to go in if it is to survive in the long term, and that is to follow Russia's example by sharply reducing domestic consumption. Back in 1990 America was using around 6 million barrels per day compared to Russia's 8.4 million, but how things have changed since then. Thirteen years later in 2003, American consumption was up to 9 million, while Russian consumption had been reduced to a mere 3.2 million. A few billion folk over there in America might like to walk around their houses and switch off any electrical appliances they don't actually need. Believe me, I can almost hear the oil surging through the pipelines in New York, and I live more than 12,000 miles away in Australia.
In closing I would like to pass on my greetings and thanks to the cheerful Russian drillers and scientists I had the pleasure of working with at Bodra #3 in West Bengal, without whose expertise we might all be dead today, as a direct consequence of repeated American sabotage attempts on the high pressure well. My thanks also to the Moscow Drilling Institute for the unrestricted flow of information and documents on ultra deep oil production technology, without which I could not have written this report.
"De jó annak, aki folyékonyan olvas angolul (igaz, én meg németül, de ott nem ezeket a témákat keresem)! Persze nem várom el, hogy mindent lefordítsatok..."
Sajnos nincs időm többet fordítani, ellenben megoldással szolgálhatok - feltéve, ha valamely világnyelvet értekezési szinten bírod, akkor javasolom a
Oil investment reduced despite record prices By Carola Hoyos, Energy Correspondent, in London Published: August 25 2004 03:00 | Last updated: August 25 2004 03:00
Some of the world's biggest oil-producing countries have reduced their investment in new capacity despite record oil prices. The Organisation of Petroleum Exporting Countries this week revealed its members drilled 6.5 per cent fewer wells in 2003, suggesting the global supply crunch and high oil prices could last longer than expected, analysts said. The numbers appear to contradict statements by Opec members that they are actively building extra capacity.
"Oil demand has been booming since quarter one 2003, offering Opec - along with rising oil prices - a clear enough signal of tightening market conditions, which the organisation seems to disregard," the Centre for Global Energy Studies (CGES), a London-based consulting firm, said recently.
"Opec has tried to get prices to stay high and now with nearly two years of very strong demand for oil we are really capacity constrained," said Leo Drollas, CGES deputy executive director and chief economist. Opec's latest annual statistical report, published this week, shows that the number of wells completed in 2003 fell by more than 10 per cent in Kuwait, Venezuela, Qatar, Nigeria and Iran.
Opec members rarely give out complete data on the amount of money they invest in their oil industry, viewing it as a national strategic secret. Information on the number of oil wells completed per year is one of the best rough guides to future oil production as well as to overall investment trends.
Part of the explanation, in particular for Nigeria and Qatar, lies in the fact that companies are drilling fewer but more sophisticated wells. In Iran, Kuwait and Venezuela, investment has been stifled by political disagreements and leaders' eagerness to spend the additional petrodollars on other investments or the enrichment of a powerful minority. But as big consumers such as the US become more desperate for oil, the pressure is growing for countries such as Saudi Arabia and Kuwait to open their doors to international oil companies.
Mohammad Hadi Nejad Hosseinian, Iran's deputy oil minister, blamed Opec's lack of investment on past weak oil prices. "Most Opec countries have been unable to supply extra oil as a result of inadequate investment during the period when oil prices were weak," he said. "Iran expects to rely heavily on foreign investments to implement its ambitious plans [to increase oil production by nearly 2m b/d]."
Opec's capacity has remained at about 31.5m b/d since autumn 2000, though demand increased by 6m b/d and prices recovered from the Asian crisis of the late 1990s during that time, the CGES said. During that time almost three-quarters of the increased capacity needed to satisfy the extra demand came from outside Opec.
But ageing fields, a difficult investment climate in Russia and a dearth of discoveries in other parts of the world mean that consumers will not be able to rely on countries outside Opec for additional oil.
Meanwhile, US demand, which is expected to grow 4 per cent in the next four years, and that of China, forecast to increase 30 per cent, mean the world could be in for a longer period of high oil prices than expected, analysts said. The International Energy Agency, the Paris-based industry watchdog, expects Opec capacity, excluding Iraq and Venezuela, to grow 2.1m b/d in 2005-2007. But work to achieve this does not appear to have begun.
It can take two years for countries to act on higher oil prices, but this time countries hurt by past boom and bust cycles appear to be taking longer. Opec's hesitancy means it has squandered its spare capacity, the trump card that allows it to play the role of the world's central bank of oil. It has also increased the likelihood that prices will fall only after they have climbed enough to stifle economic growth and, therefore, demand.
De jó annak, aki folyékonyan olvas angolul (igaz, én meg németül, de ott nem ezeket a témákat keresem)! Persze nem várom el, hogy mindent lefordítsatok, ahogy Bomlat néha megtette.
"Ez azért elég lényeges különbség, már ha én vagyok az az ember akinek így jut amúgy meg nem."
A különbség nem abból adódik, hogy benne vagy-e a megfigyelt rendszerben, avagy sem, hanem abból hogy objektíven, vagy szubjektíven szemléljük a dolgokat.
Jeanette Fitzsimons: What does the Minister understand by the term "peak oil", and when does he expect it to occur?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: I have to confess that, for once, the member has floored me; I do not understand what is meant by the term "peak oil".
The fact that our Minister of Finance is completely and utterly unaware of the “peak oil” issue is absolutely astounding. By inference one can only conclude that this ignorance clearly demonstrates the current Government’s Energy politics are in total disarray.
It is clear from Cullen’s admission yesterday that the Labour Governments knowledge in regard to the very serious global energy issue of peak oil and all it’s geo-political complexities wouldn’t fill a rice-bubble.
Dr Cullen should resign immediately and the job should go to someone that is acutely aware of the geopolitics of energy – our entire existence as a nation depends on such knowledge.
Our global energy system, a massive complex network of production and distribution designed to meet the needs of the industrial world is failing. Production is only just meeting demand. As the developing world, transition economies like China, India, South Korea and Brazil continue to industrialise at a staggering rate no one, including the oil companies themselves have any idea how energy will be delivered to these countries. As OPEC’s president Purnomo Yusgiantoro commented recently “there is no more supply”. The OPEC nations are producing at peak capacity.
This ever widening gap between global demand for energy and our ability to meet it is beginning to emerge as a serious threat to global stability and will shape most certainly shape the future. Energy security goes well beyond sabotage and dirty bombs, it is the ability to meet immediate energy demand.
Yet the emerging supply demand imbalance is only the beginning of the peak oil problem. According to the latest BP statistics* the world is already losing a million barrels of oil per day to depletion, twice the rate of two years ago.
For the benefit of Dr Cullen, global peak oil is the point at which maximum global production of oil is reached. The production curve looks like a bell curve, once at the top of the curve we move into downside. On the down side it becomes more expensive and less productive to pump oil out of the ground. Prior experience in the US (peak 1971) the UK (peak 1999), Australia (peak 2000) verifies this trend. The world is currently at the peak of the global production curve.
How the Government can possibly plan an infrastructure, an economy, a future for New Zealand without this knowledge beyond belief. The desire to continue with plans to spend billions of dollars on road systems, including $415 million to improve Wellington roads PowerLess NZ repeats is an economic atrocity, for which those responsible for such gross wastage of public funds should be held fully accountable.
Ez azért elég lényeges különbség, már ha én vagyok az az ember akinek így jut amúgy meg nem. Persze a rabszolgatartó társadalom sem volt rossz a rabszolgatartók szemszögébõl nézve, sõt. A gond csak az arányokban van: akkor egy nagyon szûk réteg élt viszonylag elfogadható életszínvonalon és sok-sok rabszolga kellett ehhez, ma pedig elég sok ember él elfogadható életszínvonalon, legalábbis ott ahol ipari társadalom létezik.
Mára már 18 ország van túl a csúcson (az olajtermelő országok 1/4-e). A kitermelés csökkenése gyorsulóban - idén 1,14 millió hordó. A fogyasztás növekedése idén 2,4 millió hordó / nap. A csúcson inneni országoknak kell pótolniuk a csúcson túliak termelés-kiesését, és biztosítaniuk kell a fogyasztás növekedését.
Adam Porter Wednesday 25 August 2004, 10:31 Makka Time, 7:31 GMT
Many producers not only can not expand, they are in decline
As oil prices bounce around the $45 mark one of the main factors underpinning the price rise is the increasingly popular notion of oil ''depletion''. This is the idea that certain countries' reserves of oil have fallen to such low levels that they can no longer produce at the volumes they once did. British trade journal Petroleum Review has reviewed the 2003 Statistical Review of World Energy, put together by British Petroleum, to look for signs of depletion. Its study claims that a large group of producer countries are now in decline - putting even more pressure on those countries who have spare production capacity. There are several worrying aspects to this decline. The first is that added to the current increase in global demand, it means other countries must produce more just for the market to stay still. Secondly, as those countries are forced to produce to their capacity, it only hastens the day when they too will have declining output. Depletion speeding up
"The phenomenon of multiple counties all declining is a new one for everybody... So, in the longer term, matching demand to the new capacity of producer countries may prove to be a very tough call" Chris Skrebowski, Petroleum Review editor
"What surprised me was the rate of decline among the 18 countries whose production is going down," Petroleum Review editor and oil analyst Chris Skrebowski told Aljazeera."For fourteen out of the eighteen countries the rate of depletion is speeding up. This has confounded a long held view that decline was a slow, gradual process. "The first country to start to decline was the USA. It could be possible that because they have such a high skill base, so many wells and such cheap capital that they were able to slow their rate of depletion. Other countries cannot," he said. Those 18 countries in decline amount to about 25% of the world's producers. They are losing about 1.14 million bpd. This means that the other 75% have to increase output. Not only to add the extra barrels lost by the declining countries, but also to meet leaping global demand, about 2.4 million bpd in 2004. That demand is set to continue its increase, forecast by the International Energy Agency to grow by another 1.8 million bpd in 2005. "It's a crazy see-saw where the fulcrum, the pivot, is constantly moving across. Eventually it is going to get to a point where the see-saw can no longer balance," said Skrebowski. Sudden decline
Another problem analysts are facing is that it appears countries can carry on expanding production until suddenly the decline sets in, never to be reversed.
Depletion could eventually make current high prices seem cheap
"The UK expanded production each year until 1999," Skrebowski continues. "Since then it has gone down every year by 5%, then 6% then 8% and this year, 2004, it looks set to be higher. This is even with the best technologies and techniques available."The country with the biggest rate of decline is Gabon. The impoverished west African state experienced an 18% drop in production year on year. This is on a set of fields who only came on the market in the 1970s, having been developed by the French oil companies. Such a rate of decline could spell disaster for vulnerable African economies. Geo-political factors Of course these are the most obvious examples of depletion. The more intangible effects are geo-political. "Depletion is not very exciting or special if it is just in one country, say the west of country X is going down but the east is going up. No one really cares about that except those directly involved. "If, however, it is going down in 'stable' country X and up in 'unstable' country Y, then you get the geo-political dimension. What happens if declines in safe countries can only be offset by increases from those less secure?" Skrebowski asks. Because that is exactly what may be happening. For example Petrologistics, an oil industry firm which tracks tanker shipments, reported that Saudi Arabian output actually fell by 400,000 bpd last month. No more room
"It's a crazy see-saw where the fulcrum, the pivot, is constantly moving across. Eventually it is going to get to a point where the see-saw can no longer balance" Skrebowski, on demand and supply
"There are serious questions being raised about the ability of Saudi Arabia to expand production. Plus places like Abu Dhabi and Kuwait have little or no room for movement as well. And you don't need very many large producers to peak to make things very difficult for the others," said Skrebowski."As well as the 18 in decline there are many others who have no further room to expand production by any significant amount. Mexico has some problems with expanding any further and they do not appear to have invested in any new exploration whilst China's figures claim they are still just increasing capacity. Yet at the same time even they have admitted their two main fields are in decline." Without gigantic and costly investment, that would itself inflate prices, squeezing more oil out of the ground may prove hard. Petroleum Review's rigorous statistical analysis may just be the prologue to a bigger, more unsettling story. "The phenomenon of multiple counties all declining is a new one for everybody. Up to 1990 only the USA and Romania had started declining. So, in the longer term, matching demand to the new capacity of producer countries may prove to be a very tough call, a very tough call indeed," predicted Skrebowski. And that may prove to be an understatement.
Köszi! Valahogy igy kellene kinézni egy kulturált politikai vitának (ja az egy másik topic). És az is kiderült, hogy honnan vannak a kitünö és naprakész infoid :)) (ahogy elnéztem nagyon pörög ez a yahoo tread).
"Én pont ezt hiányolom pl. itthon is. Ismertek olyan tanulmányokat, terveket, programokat amelyek ebben a témában dolgozzák fel Magyarország lehetöségeit[?]"
azért ne várjunk el túlságosan mélyreható ismereteket az illetékes elvtársaktól.
Ellenben történnek jó dolgok is. Igaz - a világ másik felén - Új Zélandban. Megoldást ott sem találtak, de legalább beszélgettek róla - méghozzá a parlamentben.
A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a miniszter Úr [Dr MICHAEL CULLEN] nem ismerte a Peak Oil jelentését, de ügyesen válaszolt :))
From: "kiwipriusowner" <doug.clover@p...> Date: Tue Aug 24, 2004 11:01 pm Subject: Peak Oil reaches New Zealand's Parliament
Dear All
I cannot attest to the quality of the debate but Peak Oil has arrived in NZ's political consciousness.
Parliamentary Question Time 24 August 2004 Oil-Prices
2. JEANETTE FITZSIMONS (Co-Leader-Green) to the Minister of Finance: Has Treasury revised its assumption that crude oil prices will ease back to an 'equilibrium' price of US$19 per barrel; if so, what are the Government's current assumptions for oil price trends between now and 2020?
Hon Dr MICHAEL CULLEN (Minister of Finance): Treasury is yet to begin its revised forecasting round for the December Economic and Fiscal Update. When that happens it will specifically identify the need to revisit the assumption for oil price trends.
Jeanette Fitzsimons: What planning, if any, is the Government doing to reduce the dependence of the New Zealand economy on oil, in light of the fact that the price of light crude today is nearly US$48 a barrel?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: My colleague the Minister of Energy is working hard on sustainable energy options. It would be helpful if some of those options, such as hydropower and wind power, were more enthusiastically supported by the Green Party.
Rodney Hide: Given the concern over high petrol prices, has the Minister sought the advice and guidance of Mr Jim Anderton, the self-styled 'Minister for Lower Prices'-as he told this House on 30 March, 2000-or is Mr Anderton missing in action on this one, as well?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: Mr Anderton has certainly expressed concerns to me about the impacts of rising oil prices. Perhaps we could all hope that the various elements in this House will use their best endeavours to ensure, for example, that the Middle Eastern situation settles down.
Jeanette Fitzsimons: What does the Minister understand by the term 'peak oil', and when does he expect it to occur?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: I have to confess that, for once, the member has floored me; I do not understand what is meant by the term 'peak oil'.
Jeanette Fitzsimons: Does the Minister agree, then, that the price of any commodity is likely to rise over time, when demand is increasing exponentially while supplies are being restricted by physical limits; and does he agree that oil is a commodity that has just such characteristics?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: In theoretical terms, yes; in practical terms, no. We have yet to reach the point where it is at all clear that new discoveries in oil-and I now think I understand what the member was getting at before-fall below the level of the projected demand for oil. At the present time, the production of oil is actually outrunning demand, and stockpiling is occurring. Prices are high because of, primarily, the uncertainty in the Middle East, plus the growing demand from China, plus the somewhat confused situation-to put it kindly-surrounding oil and gas companies in Russia.
Jeanette Fitzsimons: Has the Minister been advised that the current oil demand is 81 million barrels a day and the total capacity of the world's oilfields to produce oil is 82.5 million barrels a day; and does he think that that provides sufficient headroom for demand to continue to increase-for example, with China's 40 percent increase in demand in the last year?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: Clearly, therefore, the member has confirmed what I have just said: supply is actually exceeding demand at the present time. And, as prices rise, that will encourage both new exploration and also new exploitation of known reserves that were previously uneconomic to exploit-for example, the extremely large Canadian oil shale reserves.
Jeanette Fitzsimons: Has the Minister been advised that for some time now oil discoveries have been running at the rate of one barrel for every four that are burned, and how long does he think that that can continue; further, has he been advised that Canadian shale and tar sands oil will be extremely expensive compared with current supplies, as well as a lot dirtier?
Hon Dr MICHAEL CULLEN: Certainly on the last point, given the nature of the area there are severe environmental issues, and exploitation would certainly be more expensive. But it does seem to me rather odd that a Green Party member would bemoan a rise in price for a limited product.
"Én sem. Ha ez a modell széles körben elindulna akkor kb. úgy egy fél év múlva jönne pár ember nagy bunkósbottal "
szerintem sem ez a tökéletes megoldás, de ha jobban belegondolsz, akkor a mai gazdasági modell is így működik: azt vallják, hogy ha mindenki a saját boldogulását keresi, akkor az a társadalom egészét is boldogítja - egyedüli különbség, hogy manapság nem bunkósbotokat használnak, hanem a törvény erejével kényszerítenek - és a nagykutyák úgy alakítják ki a törvényeket, hogy az nekik kedvezzen.
figyelmezteti a politikusokat, az olajkorszaknak vége, időben meg kell kezdeni a gazdaság átszervezését
Én pont ezt hiányolom pl. itthon is. Ismertek olyan tanulmányokat, terveket, programokat amelyek ebben a témában dolgozzák fel Magyarország lehetöségeit.
Szívesen segítenék ennek elkészítésében (pl. oldalszámozás, de van egy nyomdász haverom is:))))
Ezzel kéne foglalkozni, nem pedig mindenféle baromsággal.
Soha többé olcsó olaj... Idézi a cikket a www.iwr.de, a megújuló energiák német honlapja.
Bár a hagyományos kitermelés csúcspontját 2015-20 közé teszi, figyelmezteti a politikusokat, az olajkorszaknak vége, időben meg kell kezdeni a gazdaság átszervezését. A felhasználókat sújtó túlzó áremelkedéseket ugyan nem tartja valószínűnek, de nem tartja lehetetlennek a közeljövőben a 80-100$-os olajárat.
Én sem. Ha ez a modell széles körben elindulna akkor kb. úgy egy fél év múlva jönne pár ember nagy bunkósbottal és kitalálná hogy sokkal jobb modell az ha a 12 ember neki dolgozik mint rabszolga. És szépen elõször kialakulna a rabszolgatartó társadalom, majd kis fejlõdés (úgy 500 év) után esetleg a feudalizmus.
új Monbiot cikk a Guardianban: a Növekedés korának vége, eljött az Entrópia kora.
egy kísérlet: 12 ember, 16 hektáron, kis tehenek, egy nagy ló, fatüzelésű kazán. Köldkökzsinórként megtartottak 2 autót, ezen osztoznak mindnyájan. Működik.
egy kis bibi: 1 ember 1,33 hektárt igényel. Ha ezt kivetítjük Magyarországra, akkor a 10 millió embernek 133.000 km2 kellene => sokan vagyunk.
The Age of Entropy is here. We should all now be learning how to live without oil
The only question worth asking is what we intend to do about it. There might be a miracle cure. Photosynthetic energy, supercritical geothermal fluid drilling, cold fusion, hydrocatalytic hydrogen energy and various other hopeful monsters could each provide us with almost unlimited cheap energy.
But we shouldn't count on it. The technical, or even theoretical, barriers might prove insuperable. There are plenty of existing alternatives to oil, but none of them is cheap, and none offers a comparable Eroei.
If it is true that the Age of Growth is over, and the Age of Entropy has begun, and if we are to retain any hope of a reasonable quality of life without destroying other people's, then our infrastructure, our settlements, our industries and our lives require total reconstruction.
Given that our governments balk even at raising fuel taxes, it is rational to seek to pursue our own solutions: to redevelop economic systems which do not depend on fossil fuels.
For several years, I've been involved in one of these. Now that it has passed its 10th birthday, I think it is fair to say that it works.
Tinkers' Bubble is 40 acres of woodland, orchards and pasture in south Somerset. It was bought by a group of environmentalists in 1994, and a dozen people moved in, applied for shares and built themselves temporary houses.
They imposed a strict set of rules on themselves, which included a ban on the use of internal combustion engines on the land. They made a partial exception for transport: the 12 residents share two cars.
Otherwise, the only fossil fuel they consume is the paraffin they put in their lamps. They set up a small windmill and some solar panels, built compost toilets, and bought a wood-powered steam engine for milling timber, some very small cows and a very large horse.
"Továbbra sem értem, hogy egy kőolajfinomító kiesése miért növeli meg a nyersolaj árát."
Addig addig gondolkoztam, hogy kitaláltam egy magyarázatot.
A paraszti logika azt diktálja, hogy ha kiesik egy kőolajfinomító, akkor nincs hol feldolgozni a nyersolajat, miáltal ott vesztegelnek a hajók a kikötőben a nyersolaj-rakományukkal, és olcsón is adják, csak vegye már meg valaki.
csakhogy az olajpiac az furmányosabban (határidősen) működik. Az usák állampolgár beül a Hummerjébe, és tankolni akar. Őt nem érdekli, hogy mikor hol milyen finomító robbant, ő tankolni akar. Tehát benzin vagy gázolaj kell neki. Ha az Usák kőolajfinomítók nem bírják szusszal a fogyasztást, akkor külföldről kell behozni a finomított kőolajszármazékokat. Így hát az eredetileg nyersolaj szállítására tervezett olajtankereket átírányítják benzin és gázolaj szállítására - és a végeredmény: kevesebb nyersolaj a piacon, miáltal felmennek az árak.
"ha megjátszottam volna azt a határidös ügyletet, már most milliárdos lehetnék..:-)"
még semmi sincs veszve. Jómagam a hosszabb határidőkben gondolkoztam ( > 3 év ) abban szinte lehetetlen veszíteni.
Az 1 hónapos határidőknél elég nehéz megjósolni, hogyan alakul a kínálat/kereslet viszony, de a sok éves periódusban szinte lehetetlen, hogy ne legyen egy olyan idő amikor jócskán nyerésre állj. Csak a kiszállás időpontját kell tudni eltalálni :))
Ott az a sok jo metanhidrat az oceanba (2015-re mind az USA mind Japan ipari megoldasokat akar), ott vannak az LNG, CNG tankerek, ott van az atomeromuves hidrogen gyartas. Az elet nem all meg. Az USA meg 10-edannyi olaj fogyasztas mellett is elhetobb hely lesz, mint India vagy Kina Plane elhetobb lesz, mint Mexico, Columbia vagy Jamaica.. Meg meg egy jopar orszag.
direkt metanolos tüzelőanyagcella (DMFC) – A hagyományos, hidrogénnel működő tüzelőanyagcellának több hátránya van. Amennyiben közvetlenül hidrogént használ energiatermelésre, problémát jelent a hidrogén elosztása és tárolása. Más tüzelőanyagok használata esetén pedig szükség van egy átalakítóra, amely ebből hidrogént állít elő. Emellett viszonylag magas, 80 C fok körüli az üzemi hőmérséklete. A direkt metanolos tüzelőanyagcella (Direct Methanol Fuel Cell: DMFA), amelyet Oláh György vezetésével a Dél-Kaliforniai Egyetem Loker Szénhidrogénkutató Intézetében fejlesztettek ki, a Jet Propulsion Laboratory-val közösen, közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá egy polimer elektrolit membrán segítségével. Működése az tüzelőanyag híg vizes oldatának oxigénnel, illetve levegővel történő közvetlen katalitikus oxidációján alapul. A DMFC szobahőmérsékleten is biztonságosan működik, elektromos áramot, szén-dioxidot, vizet és hőt termel. Metanol és levegő betáplálásával folyamatosan üzemeltethető. Működése megfordítható, elektromos áram betáplálásával a DMFC felhasználható szerves tüzelőanyagnak, például metanolnak a szén-dioxid vizes oldatából történő előállítására. Ezért elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál.
Az eredő fügvényt hosszabítod meg a jövő felé,a tagkomponensek helyett.
Az usa legnagyobb gondja a földgáz.Emiatt nem igazán lehetséges az a nagy ipari reneszánsz....a csökkeő életszínvonal meg nem teszi igazán vonzóvá az usa-t mint célpontot.Márpedig ha kína és india is akarja a részét a világ olajábol,akkor az usának nem meread elég az életszínvonalának finanszirozására.
Számok: az OPECJúniusban napi 29,6 millió hordót termelt ki, Júliusban pedig 29,5-öt. A csökkenés elsősorban Szaud-Arábiának köszönhető, aki Júniusban napi 9,52 millió hordót termelt ki, Júliusban pedig már "csak" napi 9,13-at. A Petrologisztikusok meglepődtek, mert aszitték, hogy a hangzatos bejelentések után Júliusban az OPEC legalább 30 millió hordót fog kitermelni.
OPEC production data released by tanker tracker Petrologistics lent some support to prices, said Tom Bentz, an analyst at BNP Paribas Futures in New York. In its latest report, the Paris-based Petrologistics said OPEC's output of crude oil in July averaged slightly below 29.5 million barrels a day, down slightly from June's 29.6 million barrels a day, mainly because of a decline in output from Saudi Arabia. Petrologistics had previously expected the OPEC to pump more than 30 million barrels a day in July. Despite pledges to increase its output, Saudi Arabia, OPEC's largest producer and exporter, produced about 9.13 million barrels a day of oil in July, down from 9.52 million barrels a day in June, according to Petrologistics. Analysts Surprised
Ha nem ma, akkor a jövő héten. Legalábbis a kereskedők 2/3-a ezt gondolja. Állítólag a gonosz tenorista al-Sadr miatt van, de ha elkapják, akkor majd megnyugszanak a piacok. Erre szokták azt mondani, hogy - nehogymá a csík tolja a repülőt - nehogymá a nagymama tegye el a lekvárt - nehogymá al-Sadr egymaga mozgassa az olajárakat
Crude oil futures in New York will probably rise next week on concern shipments will be curtailed as demand grows, a weekly Bloomberg survey of 51 traders and analysts showed. Price Rally Thirty-two of the respondents, or 63 percent, predicted the rally will continue next week. Twelve expected prices to fall and seven little change. Last week, 57 percent forecast a rise. ``Iraq is the main focus in the market and the tensions surrounding Najaf'' in southern Iraq, said Tony Machacek, a broker at Prudential Bache International Ltd. in London. Iraqi exports ended a second week at about half their normal levels since the closure of one of two pipelines that connect its southern fields to its Persian Gulf terminals. Exports won't recover until security improves, Dhia Al-Bakka, the head of Iraq's State Oil and Marketing Organization, SOMO, said Wednesday in an interview in Vienna. Shiite Muslim cleric Moqtada al-Sadr urged his followers in Najaf to continue their fight against U.S. and Iraqi government forces, ignoring yesterday's plea to lay down arms by Iraq Prime Minister Ayad Allawi, AFP reported. Oil Attacks Several oil installations in southern Iraqi have been attacked and threats were made to torch oil wells across Iraq, Al-Jazeera television reported yesterday, citing an al-Sadr aide.
"Crude oil for September delivery rose as much as 28 cents, or 0.6 percent, to $48.98 a barrel in electronic after-hours trading on the New York Mercantile Exchange at 10:49 a.m. Singapore time. "
Bloomberg
Ez volt kb 1 oraja.
Lehet hogy ma meglesz az 50?
Nemsokara felkel a nap Bagdadban es Nadjafban, kezdodhet a csihipuhi, aztan nyitnak az europai tozsdek, aztan nyit newyork.
Az, hogy a dollár elveszíti a dominanciáját, nem feltétlenül jelenti azt (főleg nem rövid távon), hogy egy másik valuta átveszi a helyét. Én sokkal inkább arra számítok, hogy a dollár mellé bejön még két-három másik valuta (yuan, euró esetleg a rúpia), és ez a dollár bukásához vezethet.
Bukott haboruja mar volt Amerikanak (Vietnam ). Itt olyan bukott haborura lenne szukseg, amiben Washingtont elfoglaljak.
Az euro nem tudja atvenni az dollar szerepet, mert az eurozona gazdasagilag kb ott van mint USA, viszont katonai politikai ereje jelentektelen, tortenelmileg instabil, pl. a nemet allamkotvenyek csak az utobbi 50 evben jelentenek biztos befektetest.
A yuan azert nem tudja atvenni a dollar szerepet, mert a kinaiak ( es az egesz tavol kelet ) az USA exporttol fuggenek. A politikai stabilitasrol mar nem is beszelve.
A vezeto penzugyi kozpontok nagyjabol angolszasz orszagokban vannak illetve angolszasz befolyas alatt allnak ( New York, London, Szingapur, Tokyo ). Ez se fog valtozni egy jo ideig.
Egy esetleges kereskedelmi haborun a tavolkeleti orszagok sokkal nagyobbat buknanak, nem veletlen az, hogy annyira alacsonyan tartjak a valutajukat.
Ha az USA korlatozna a kinai-japan exportot, kapna egy marha nagy recessziot 1-2 evig, aztan szepen ujraindusztrializna a gazdasagat az olcso bevandorlo munkaerovel. Csak olajra van szukseguk. A kinaiak meg a japanok viszont hosszutavra osszeomlananak, mert nincs belso keresletuk, exportra epul az egesz gazdasaguk, Kinaban most is oriasi a munkanelkuliseg, egyszeruen nem engedhetik meg maguknak, hogy a 7-9%os novekedes ala menjenek.
Ha a dollár egy ponton túl gyengül, akkor a dollár jó eséllyel elveszíti a világban a vezető helyét. Ez akár jó hír lehet az eurónak. Viszont ettől kezdve megszűnik egy csomó olyan lehetőség is, amellyel a dollár, mint a világ legfonotsabb fizetőeszköze ma gyakorlatilag visszaél.
Igen, a dollár uralom (amely Bretton Woods óta fennáll) az USA világhatalmi státuszának egyrészt oka, másrészt következménye. Az USA tulajdonképpen a világ jegybankja és ez még egy darabig így is lesz. Hogy meddig? Az elsö bukott háborúig. Ez a háború persze lehet kereskedelmi is, ahogy Elsö Polgár írta és itt már böven van esélye az USA vereségének. Az EU és Ázsia együtt meglenne az amerikaiak nélkül is.
Megint pofára esett Uncle Sam. Már számtalan kísérletet tettek Hugo Chavez megbuktatására, de a legutóbbi kísérletük sem jött be. Mivel a Chavez ügy bizonytalanságot okozott az olajpiacon, hozzájárult az olaj rekord mértékben történő drágulásához. Az USA-nak a megbuktatási kísérlet tehát többszörös bukta volt, kénytelen volt drágábban olajat venni, egy csomó pénzt nyilván belefeccolt a megbuktatási kísérletbe (bár ez az előző tétel töredéke), és ráadásul Chavez sem bukott meg.
Mellesleg a Chavez jelenség intő példa minden magát demokratikusnak mondó latin-amerikai típisú országnak: nem lehet a népet végtelenségig nyomorban tartani, és elnyomni, mert a nép magához veszi a hatalmat demokratikus módon. Igaz, hogy ezzel a nép egyáltalán nem jár jobban, de a gazdagok viszont lényegesen rosszabbul járnak... Szóval a gazdagok számára sem lehet cél az emberek nyomorban tartása egy demokráciában...
Most újfent alkalmat ragadva emlékeztetnék Emmanuel Todd: A Birodalom után c. könyvére.
Vitaanyag, amely egyúttal azt is jelenti, nem feltétlenül van igaza - még akkor sem, ha a SzU-val kapcsolatban jó megérzések gyötörték.
________
Ha rövid és elegáns akarnék lenni, azt írja, hogy a külföldiek által finanszírozott USA fogyasztás épp az ellenérték hiánya miatt egyszercsak a bimbam és a potty között terül el...
Még annyit tennék hozzá, hogy az USA az utóbbi évek hihetetlen mértékű eladósodásával ráadásul csak a belső fogyasztást növelte, de olyan jellegű beruházásokra nem igazán futotta, amelyekből a világon piacképes termék lesz.
Az USA cégek a versenyképességüket szinte kivétel nélkül az outsourcing egyre szélesebb kiterjesztésében látják, emiatt a mesterségesen pumpált gazdasági növekedés nem igazán növelte a jól fizetett munkahelyek számát.
Az amerikai piacképes termékek mennyiségének a relatív csökkenése viszont óhatatlanul iszonyatos mértékben növekedő külkereskedelmi hiányokhoz és költségvetési hiányokhoz vezet. Ez viszont a dollárt roppantja meg.
Ha a dollár egy ponton túl gyengül, akkor a dollár jó eséllyel elveszíti a világban a vezető helyét. Ez akár jó hír lehet az eurónak. Viszont ettől kezdve megszűnik egy csomó olyan lehetőség is, amellyel a dollár, mint a világ legfonotsabb fizetőeszköze ma gyakorlatilag visszaél.
Ez után nem lesz lehetőség másra, mint a nadrágszíj megszorítására. Kérdés, hogy az amerikaiak hogy fogják tudni ezt megemészteni.
De azért az USA gazdaságát még nem kell temetni :-)
Ez kiszamithatatlan. Bush arra epiti a kampanyat, hogy biztonsagosabba tette Amerikat. Egy ujabb merenylet eseten Kerry mondhatja azt is, hogy nahat, tenyleg?
Igen, a juan elengedese csak egy icipict segitett volna, utana gondolkoztam.
Az igazi problema inkabb az, hogy amikor 2001ben a piaci alapu amerikai tokejavak exportja kezdett kifujni ( dot com lufi), akkor a beindult egyensulyi folyamatokba Bush beleszolt az adocsokkentesei programjaval. Mestersegesen keltett keresletet Amerikaban es mestersegesen keltett kinalatot tokejavakra.
Ha megnezzuk az amerikai tokemerleget, lathato, hogy a kormanyzati papirok pozicioja 97 ota neha netto visszaaramlas, neha netto kiaramlas, de alacsony volumenben (+-30 mrd $), azonban a 2002-2003-as evben iszonyatosan felfuvodik ( 190 illetve 300 mrd korul), gyakorlatilag atveszi a piaci alapu tokebearamlas szerepet a tozsdei reszvenyektol.
(Bar az adatok nagyon megbizhatatlanok, mert a statistical discrepancy 10 millard dollaros nagysagrendu.)
Tehat ahogy a 90-es evek euforiaja kifujt, Bush szepen eladosodasbol fedezte 2002-2003-as recovery-t. Ez nem sokkal kulonbozik a kozonseges penzgyartastol.
Ennek kovetkezmenye a dollar esese, es vilagmeretu inflacio. Az inflacios nyomas pedig a legkeresettebb cikknel jelentkezik -> olajaramelekedes.
A helyzet hasonlo a 90-es evek kozepenek Magyarorszagahoz. Ikerdeficit. A problema az, hogy az USA nem alkalmazhat olyan egyszeru modszereket, mint a deviza leertekeles, mert az a dollar vilagpenz volta miatt nem mukodik.
Az egyetlen megoldas a szigoru fiskalis politika lenne( es kereskedelmi haboru a tavol kelet ellen), vallalva az ezaltal biztosan bekovetkezo recessziot. ( egy Ronald Reagan vagy egy Margaret Thatcher)
Mindezen problemakban ( USA tulfogyasztas) azonban az olaj csak egy reszproblema.
A dinamikusan novekvo olaj vilagkeresletre kezenfekvo megoldas az iraki olajtermeles felfuttatasa. Ezert velemenyem szerint 2005ben be fog kovtkezni az iraki helyzet rendezese, mert az osszes nagy es kozephatalom Iran es Oroszorszag kivetelevel erdekelt lesz abban, hogy Irakban csend rend es hullaszag legyen es follyon az olaj.
Ha Bush gyoz, akkor ez ugy lesz megvalositva, hogy szetbombaznak mindent, ha Kerry gyoz, akkor meg ugy lesz megvalositva, hogy ad a Franciaknak Oroszoknak, Kinaiaknak 10-10%ot az iraki olajbizniszbol, akik ezert elegendo tamogast + nyomasgyakorlast adnak a lazadas lecsillapitasara.
"Nehezen tudok elképzelni olyan eseményt,amiböl bush&co jól jöhetne ki.
Alapvetően,3 évvel ezelött az emberek felkérték(mégha nem is szavazásal) hogy tegye biztonságosabbá az életüket.
Ha ezt ennyi idő alatt nem tudta megtenni,akkor miért vesztegessenek egy hozzá nem értövel még néhány évet?"
Annyira nem is kell megerőltetned a fantáziádat. Éppenséggel 9/11 után, amikoris bebizonyosodott, hogy az Usákok nincsenek biztonságban - nos akkor volt Bush népszerűségének csúcspontján. Usákia =/= Spanyolország. Terrortámadás esetén Bush előjönne a kézenfekvő teoriával: "ha Kerry-re szavaztok, akkor azt csináljátok amit a tenoristák akartak!"
Rail bosses have been forced to fly in specialist engineers from India to repair a set of rail signals because of a UK skills shortage.
"
Naszóval,ha több emberre lesz szükség az olaj pótlására,akkor honnan akasztanak le hirtelen mérnököket és specializált borgokat(pontosabban:szerelőket)?
Mertugye ez a fránya egyedi gápgyártás agyigényesebb és nem optimalizálható olyan szinten,mint a tömeggyártás.Oda biz kellenek a képzett humánok,akiket nem lehet PLC-kel kiváltani.:-)
Csak honnan lehet ezeket beszerezni?Esetleg elindul majd a közgazdászok/jogászok átképzése villamos,vegyész és gépészmérnökökké?
Hogy lehet megnövelni a müködő olajfurókutak számát?1 év alatt az USA-ban 10%-al nött a müködő olajfúró tornyok száma.Hogyan lehet tovább növelni szakemberek nélkül?
Számomra egyáltalán nem világos. A félelem az nagy úr ugyebár, és ha néhány elszánt terrorista - mindenféle biztonsági intézkedés ellenére - eltérítene egy-két repölőgépet a választások előtt, akkor Bushnak újabb 4 éve lenne, hogy feltegye a pontot az i-re :))
Chavez visszahívásának esélye kb 50%. Amennyiben visszahívják, úgy Szeptemberben új választások lesznek, amelyen Chavez is indulna, és nagy valószínűséggel meg is nyerné, mert az ellenzéknek nincs "piacképes" jelőltje.
Naszóval,néhány elemző szerint 50%-ék eséálye van,hogy az elkoóövetkező 50 napban az árak 50 dollár fölé mennek.
Szóval,reális ez az 50 $.
Mindenesetre jelez valami a piac müködéséreöl,hogy a spekik juliusban már kiszáltak arra gondolva,hogy nem megy magasabra az ár.Ha most viszajönnek,akkor gondolható a végeredmény.
Biztos vagy benne,hogy a felszabadított jüan meg tudta volna fékezni a kínai gazdaságot?Szvsz a kínai import nem túl könnyen kiváltható(hiperolcsó mukaerő),ráadásul kína a mostani,gyenge jüannal is kiszívja a nyersanyagokat a világgazdaságbol,így a magasabb árfolyam ellensúlyozni tudta volna a kisebb ami kereskedelmi deficitet.
Vagyis,az hogy a jüan elengedésével jobb lett volna-e az amik helyzete eléggé nehezen megitélhető.
(bár az biztos hogy a piacot rendberakta volna a dolog).
Na,mondjuk a fenti feltevés bizonyítása eléggé sok kutatómnkát igényelne.Ugyhogy inkább nem megyek bele.
Tehat az USA kereskedelmi deficitje kb 8 mrd-$al nott.
Ebbol 2 milliard dollar volt az olajimport aremelkedes miatti novekedese.
Minden fo kereskdelmi partnerevel szmben kb 1-2 mrd korul nott a hiany, valoszinuleg mindenki masnak megnott az olajszamlaja es ezt USA export elhalasztasaval, import novelesevel fedeztek.
Ha az USA koolajszamlaja 2 mrdvel, nott, akkor a vilage 8 mrdvel, pontosan annyival amenyivel a kulkerdeficit nott. Ha feltesszuk, hogy a vilag tobbi regiojanak kereskedelmi deficite nem valtozott lenyegesen, akkor a teljes olajaremekedes az USA kereskedelmi deficitjen csapodott le.
Ezt a dollar esese se tudta megakadalyozni, a dollar vilagpenz volta miatt.
Az amerikai tulfogyasztast egyedul egy recesszio tudja helyretenni, ami mar uton van, es 2005ben valoszinuleg tiszta erovel bevag.
Bush elvesztette a valasztast, az mar vilagos. Es az a rohej, hogy nem is Irak miatt, hanem azert mert nem birta ravenni a kinaiakat, hogy szabaditsak fel a juant.
"A kinaiak most vannak az energialetra meredek reszenel. Ilyen veszett keresletnovekedes mellett nincs az az isten, ami megallitsa a kapacitasok teljes kihasznalasat egy par honapon belul."
Van mit aprítaniuk a tejbe. Az Usákoktól kapnak havonta tizenegynéhány milliárd dollárt. Oszt gondolkoznak, hogy mit csináljanak a rengeteg pénzzel: vegyenek vele usák papírokat, vagy vegyenek vele olajat? Az olaj biztosabb befektetés. Úgy hallottam, hogy egyre nagyobb arányban használják elektromos áram előállítására és alighanem ők is feltöltik stratégiai tartalékukat.
By region, the Commerce Department reported that the trade deficit with Japan widened to $6.3 billion from $5.5 billion. The gap with China widened to $14.2 billion from $12.1 billion.
LONDON (Reuters) - U.S. oil prices set another record on the New York Mercantile Exchange on Friday, topping $46 a barrel, the highest since NYMEX launched its crude contract in 1983.
Usák kereskedelmi deficit Júniusban 55,8 milliárd dollár ( új rekord )
Aug. 13 (Bloomberg) -- The U.S. trade deficit ballooned in June to a record $55.8 billion as imports of crude oil and other industrial supplies surged and slowing growth in Japan and Europe curbed export demand, according to a government report.
mar 45.99, de ez se fog sokaig tartani
Crude oil prices jump to new high By the end of July, Chinese oil imports were up 40% from the same period a year earlier. The country is the world's second-largest consumer of oil; the US is the biggest.
A kinaiak most vannak az energialetra meredek reszenel.
Ilyen veszett keresletnovekedes mellett nincs az az isten, ami megallitsa a kapacitasok teljes kihasznalasat egy par honapon belul.
Utana a vilag fogyasztasi szerkezetenek at kell rendezodnie.
ráadásul még egy robbanás is volt egy kőolajfinomítóban, így az új rekord 45,90 $ / hordó.
Továbbra sem értem, hogy egy kőolajfinomító kiesése miért növeli meg a nyersolaj árát. A paraszti logika azt diktálná, hogy ebben az esetben a nyersolaj ára csökken, de az olajtőzsdéken biztosan magassabb-rendű szempontok érvényesülnek :))
LONDON (Reuters) - Oil prices set new highs on Friday, underpinned by fresh evidence of strong Chinese demand, worries about sabotage in Iraq and fears of unrest in Venezuela, where President Hugo Chavez faces a referendum this weekend on his rule. News of an explosion at the U.S. Whiting, Indiana refinery spiked U.S. light crude futures to a record $45.90 a barrel on the New York Mercantile Exchange, a jump of 40 cents on the day. London Brent set a record $42.85 a barrel, up 56 cents.
Ennél azért jóval több szvsz, csak a másik oldalt kell nézni. Pénzt osztani nem tud, viszont Európa legpénzesebb cégei fognak sorbaállni az ajtaja előtt, hogy a liberalizációs szabályokat alakítsák, és sok kormányt lecseszhet(ne) elméletileg liberalizáció kapcsán.
Az energetikai tárca jelentősége szvsz nőni fog, és a jelenlegi olajárak is egy egységes európai energia koncepció kimunkálása és keresztülverése irányába hatnak.
Tehát nagyon örülnék, ha a posztot egy tökös magyar szakember töltené be, mert sokmindent lehet ezen a területen csinálni. Kovács legfeljebb utazni fog egyet az arab országokban meg a régi elvtársaknál, oszt a lobbisták megírják helyette a szabályozást, ráadásul még a zsebét is megtömheti. Nem hiszem, hogy sokat lendítene az energiapolitikán...
"Egyike a legfontosabb posztoknak, kitüntetésszámba megy, a magyar energiapolitika elismerése"
Ez ugye meg szépségflastrom. De ha a hazai energiapolitikát tényleg elismernék nyugaton (nem tudom, hogy ezt miért egy minden szakmai háttér nélküli apparatcsik kinevezésével mutatnák ki, amikor szakembergárda sem igen áll mögötte), akkor jajj Európának!
Ahol a hazainál is rosszabbul csinálják, ott még nincs villany:-((((
A Magyar Hírlap véleménye a Kovács poziciójáról nem túl hízelgő. Ha igaz amit írnak, mármint az, hogy a teljes költségvetés 0,3%-ával gazdálkodhat, és ezzel éppenséggel nem új energiaforrásokat kéne előállítani, hanem régi atomerőműveket bezárni... nos akkor találó volt elöző megállapításom: ez egy "nesze semmi, fogd meg jól" :))
"Jó pozíció" - így a szabad demokraták, akik szerint talán éppen Kovács László lesz az, aki megtalálja majd a fogyatkozó energiaforrások pótlásának módját. "Egyike a legfontosabb posztoknak, kitüntetésszámba megy, a magyar energiapolitika elismerése" - így a szocialisták.
Szép próbálkozások, de nem.
Sajnos nem.
Kovács Lászlónak az Európai Unió új Bizottságában az egyik legsúlytalanabb, legjelentéktelenebb tárca jutott. Az energetikai biztos a teljes költségvetésnek cirka három ezrelékével(!) diszponál, bár így legalább nem lehet majd ráfogni, hogy miatta pazarol az Unió. Az energetikai biztosi poszt olyannyira nem fontos, hogy a Bizottság eddig gond nélkül megvolt nélküle. Az egyetlen biztos, aki alá nem tartozik teljes főigazgatóság. Ha párhuzamba állítjuk a Bizottságot és a magyar kabinetet, akkor az ottani energetikai tárca az itteni informatikai minisztérium.
Kovács brüsszeli posztja nemcsak a kormányoldal nyilatkozóit hozta nehéz helyzetbe, akiknek meg kell szépíteniük a nehezen csinosíthatót, hanem az újságírókat is, akiknek ki kellett deríteniük, mit csinál az energetikai ügyekért felelős biztos.
Fő feladata: bezárni egy litván atomerőművet. Továbbá nyilatkozhat, ha felrobban valahol egy másik erőmű, ami azért kétes szereplési lehetőség. A Bizottság Uri Gellerjeként kutathat újabb energiaforrások után. Tárgyalhat az oroszokkal. Gyűjthet tüzifát - megújuló energia, ugye. Fennmaradó tömérdek szabadidejében pedig lekapcsolhatja a brüsszeli székházban a többi biztos által égve hagyott lámpákat, ha van rá energiája.
A helyzet persze nem csak Kovácsnak kínos - ha megemészti, kényelmesen ellesz öt záróévet a pályán -, hanem Medgyessy Péter kormányfőnek is, hiába gratulált. Lehet ugyanis, hogy Balázs Péter nem tarthatta volna meg addigi posztját, a regionális biztosit - hoppá! egy valóban nagyon fontos tisztség -, de ezt már soha nem tudjuk meg. És így nem is lehet megcáfolni majd azokat a vádakat, hogy bezzeg Balázzsal sikerült volna.
Kovácsnak meg marad Vilnius, ami bizony megint bukásgyanús irány.
But the nuclear industry is almost at a standstill in member countries of the Organisation for Economic Cooperation and Development. No new nuclear station has been ordered in the US for 25 years, and only one is being built in western Europe, in Finland. Germany, Belgium, Holland and Sweden are to phase out existing plants, and Austria, Denmark and Ireland have stated policies against nuclear. In many other places, including Britain, there is little or no public support.
Nuclear has, however, found an important niche market in Asia. Of 27 stations now under construction worldwide, 16 are in China, India, Japan and South Korea. China and India both intend at least to quadruple their nuclear output and have started nine new power plants in the past four years and have 10 more under construction.
IEA: jövőre napi 83.2 mrd hordó olajra lesz szükség 2004.08.12 11:34
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb előrejelzésében napi 81.4 mrd hordós olajkereslet szerepel az OECD országokat tekintve, ami várhatóan további 1.8 mrd hordóval fog növekedni 2005-ben.
A nem OPEC országok kitermelése az idei évben átlagosan napi 50.1 mrd hordó lehet, ami 2005-ben várhatóan 51.3 mrd hordóra emelkedik majd, míg az OPEC 27.2, illetve 27.4 mrd hordós kitermelést tud végrehajtani.
Az IEA szerint így a kereslet várhatóan idén 4.1, illetve jövőre 4.5 mrd hordóval haladhatja meg a teljes kínálatot.
Valaki el tudja magyarázni, hogy mit jelent az, hogy a kereslet 4,1 illetve 4,5 Gb-vel haladja meg a kínálatot? (a világ olajfogyasztása kb 30 Gb)
Lévén, hogy egyre több a szám, és mindenki az IEA-ra hivatkozik, ideje ellátogatni az IEA honlapjára is :))
WTI crude futures brushed $45 in early August, up almost $8 from the end of June. As US gasoline demand growth slowed, crude took over from product markets as the driver of rising prices, even as stocks were building.
Demand growth is forecast at 2.5 mb/d for 2004 and 1.8 mb/d for 2005, about unchanged from last month. Revisions to historical demand lift the non-OECD baseline by 650 kb/d for 2002, including 300 kb/d in the Middle East. Due almost entirely to the higher non-OECD baseline, the 2004 demand estimate has been raised by 750 kb/d.
World oil supply rose by 550 kb/d in July, to 83.5 mb/d. OPEC crude gained 450 kb/d, mostly from Iraq. Non-OECD revisions boost baseline world supply by 200-300 kb/d over the 1994-2002 period, mainly in OPEC NGL. The net effect of baseline revisions is that the Call on OPEC plus stock change in 2004 is adjusted up by 410 kb/d. Non OPEC supply growth remains at 1.2 mb/d for 2004 and 2005.
OPEC crude supply averaged 29.1 mb/d in July, including 2 mb/d in Iraq. OPEC-10 supply was 27.1 mb/d, versus a 25.5 mb/d target. OPEC spare capacity is 1.2 mb/d, though effective levels are lower at around 500 kb/d. An extra 1.5-2 mb/d of surge capacity may be available. OPEC capacity is set to gain 400 kb/d by the end of the year and a further 700 kb/d in 2005.
OECD industry oil stocks rose 16 mb in June to 2534 mb. Crude stocks improved within their normal range and product stocks gained, mostly in ‘other products’. The seasonal second-quarter build in total oil inventories came to 810 kb/d, on par with the five year average. Days of forward demand cover remained low at 52 days, unchanged from May.
Jövő nyáron fog megtelni a 0,7 Gb-s tartályuk... és akkor indul a következő háború, miáltal az olajárak duplájára ugranak, és akkor a "jóságos Usákok" megcsaplják a stratégiai tartalékukat, hogy "engyhítsék az olajpiacra nehezedő nyomást, és levigyék az árakat".
A science magazineban megjelent egy kulonkiadas "Towards the hydrogen economy"
Eleg jo attekinto cikkek, bar sok uj dolog nincs bennuk.
A hidrogen termeleserol:
Sustainable Hydrogen Production szerintem inkonzisztens, mert amig pl a szenbol, atomenergiabol valo hidrogentermelest termodinamikailag vizsgalja, addig a szeleromuves hidrogentermelest kozgazdasagilag.
Light sweet crude for delivery in September soared 70 cents to finish at 45.50 dollars a barrel, a record settlement price. During the day's trade, it spiked at an all-time high 45.75 dollars.
London's benchmark Brent North Sea crude for September shot up 72 cents to a record finish of 42.29 dollars. It hit an all-time high of 42.56 dollars.
2002-ben az OPEC tartaléka napi 7 millió hordó volt, 2003-ban napi 2 millió, mostanában a "teljes" tartalék 1,2 millió, amiből az "effektív" tartalék 0,5 millió.
Júliusban a kitermelés 83,5 millió hordó/nap. Év végére az OPEC újabb 0,4 millióval növeli a kitermelést, és OPEC-en kívüli országok (pl. Északi Tenger*) is erősítenek napi 1,2 millióval.
____________________________________________ *Ez érdekes. Én úgy tudtam, hogy az Északi Tengeri olajmezők kimerülőfélben vannak (a britek idén napi 2,2 milliónyit termelnek, jövőre pedig lesz nekijük napi 2 millió.
OPEC, which produces a third of the world's oil, is close to full production capacity. The International Energy Agency found that "effective" spare capacity within OPEC was down to 500,000 barrels a day. The estimate excludes countries like Iraq, Venezuela, Nigeria and Indonesia, which can't boost their production because of disruptions, strikes or civil unrest. OPEC's total spare capacity stands at 1.2 million barrels a day, according to the agency.
OPEC's spare capacity, which usually can be used to boost production when demand grows, has been below 2 million barrels a day since February 2003 while during 2002, OPEC could rely on as much as 7 million barrels a day.
....
Meanwhile supply rose by 550,000 barrels a day in July to 83.5 million barrels a day, as stocks were filled, the International Energy Agency said. More oil should be coming on the market by the end of the year, including an additional 1.2 million barrels a day from non-OPEC sources, like fields in the North Sea, and 400,000 barrels a day from OPEC countries.
És akkor mosat képezeljük el ugyanezt úgy ,hogy nem adóemelés van a háttérbe,ami állami forrásokat képez,melyekkel meg lehet változtatni a gazdaság szerkezetét,hanem a piac kényszeríti ki....
Itt nem az infla meg a többi a lényeges,hanem az hogy a jelnelegi strukturában az áremelkedésel a pénzek egy kimerülőben lévő energiaforrás kitermelésének egyre drágább szinten tartására mennek,ahelyett hogy valódi alternatívákat hoznának létre.
Avagy:haogyan hajtsunk szakadékba úgy,hogy elötte biztonsági okokbol még a féket is kiiktatjuk....
A lényeg:az amik olyan sokat várrtak ezzel az adóval,hogy most már csak katqasztrofális következményekkel vezethetik be.De az esetleges alternativákhoz képest még ez is ok....
(persze ha kína döl ki hamarabb,akko mákuk lesz.De ezt a valutaárfolyamok alapján nem hinném)
Nabucco gázvezeték projekt (MOL részvétellel): pénzügyi tanácsadó kiválasztva 2004.08.11 11:18
A Nabocco gázvezeték projekt célja, hogy Törökországból Nyugat-Európába szállítson gázt egy újonnan megépítendő vezetékhálózaton keresztül. A 2004 márciusában alapított Nabucco Company Pipeline Study GmbH az ABN Amro-val írt alá pénzügyi tanácsadásra szóló megállapodást.
Az EBN Amro feladata, hogy a 4.4 mrd EUR-ra becsült projekt számára az optimális finanszírozási struktúrát kidolgozza, az optimális hitel/tőke arányt megállapítsa, a külső finanszírozók személyét azonosítsa. Az ABM Amro értelemszerűen szerepet fog játszani a nemzetközi tőkepiaci szereplők felé megvalósuló nyilvános tranzakciók lebonyolításában is.
Nabucco Company Pipeline Study GmbH tulajdonosai: Boru Hatları ile Petrol Taşıma AŞ - Törökország Bulgargaz EAD - Bulgária TRANSGAZ S.A. - Románia MOL Gázszállító Rt. OMV Gas GmbH
A tulajdonosok is elhagynák a süllyedő hajót? (Jukosz)
2004.08.12 08:45
Míg korábban reménykedtek a megoldásban, ma már nem akarnak további feleslegesnek ítélt kockázatot vállalni a Jukosz meghatározó tulajdonosai: a legnagyobb részvényesnek számító Menatap Holding tegnap, az RTS zárása után fizetésképtelenségre hivatkozva felmondási joggal élt egy 1.6 mrd dolláros, a Societe Generale által kezelt, tavaly szeptemberi exporthitel-megállapodás kapcsán.
Július elején már bekövetkezett egy hasnló lépés: 1 mrd dolláros exporthitelt vont vissza egy nyugat-európai bankkonzorcium.
Az események döntően növelik a csőd mielőbbi bekövetkezésének esélyét: a MICEX parkettjén 14%-os zuhanással 98 rubelig zuhant a részvények árfolyama.
Az adócsalási botrány kirobbanása után Hodorkovszkij még bízott az állammal történő megegyezésben, ennek ellenére - önmagát némiképp kibiztosítva - folyamatosan vonta ki a befolyó pénzösszegeket a Jukosz bankszámláiról. Erre legalkalmasabbnak a leányvállalatok számára nyújtott hosszú távú hitelek tűntek, amellyel egyes becslések szerint szűk egy év alatt több mint 6 mrd dollárt sikerült biztonságba helyeznie.
Mára világossá vált, hogy a politikai ambíciókkal rendelkező, dúsgazdag üzletembernek hiba volt bíznia az egyezkedés lehetőségében (és szarvashiba lenne további dollármilliárdokat feláldoznia az olajkonszern megmentése érdekében).
Ha a Jukosz tavaly csődvédelemhez folyamodik, akkor - egy kevésbé kiélezett, jogerős bírósági döntések előtti helyzetben - a jogszabályok értelmében az elsőbbségi hitelezőnek számító Menatep révén Lebegyev és Hodorkovszkij az adóhátralékok törlesztése után talán megőrizhette volna befolyását az orosz olajipar óriása felett, elkerülve annak feldarabolását.
Ez nem ennyire 1xû. Az üzemanyagár növekedése ugyanis automatikusan inflációt is gerjeszt. Azaz ha megemeled az üzemanyag árat akkor automatukusan felmegy a kenyér ára is (mivel a búzát traktorral szántott földön termelik, kombájnnal aratják, teherautóval szállítják, majd a kenyeret dettó). Ez esetben pedig drágább lesz a kenyér, azaz ha nem akarsz palotaforradalmat emelni kell a fizetéseket is. Ez esetben viszont az üzemanyag ár relatív megint olcsóvá válik. Ráadásul az egész móka még egy csomó más dologra is kihat, a megtakarításoktól a munkanélküliségig.
Állítólag az ami sofőrők a jelenlegi üzemanyagár 2*-esénél fognák csak vissza magukat tankolásilag.Vagyis a kereslet nagyjábol 80-100$ környékén kezdene el szükülni....Persze ebbe még a dollár árfolyama is belejátszik,de mindenesetre remélem hogy tévedek....
Nem itt van a kutya eltemetve.Ha készítesz egy üzleti számítást , akkor abban a "szállítási költségek" tétel aloatt jelenleg az EU-ban olyan ár szerepel,ami még a peak-oil idején is fedezné a szállítás költségeit.Az USA-ban nem.
Persze az EU-ban is meg kell majd fizetni a peak árát,de itt ennek az áldozata lehet az állami vízfej is a gazdaság öszeomlása(beruházásigényes újrastrukturálása) helyett.
Az atomerőművek pedig az olajtol függetlenek.Azok helyett ugyannis földgázas erőműveket akarnak építeni,aföldgáz pedig évtizedekkel késöbb fog felénk kifogyni,mint az olaj.
"We live," the cover story of the current Spectator tells us, "in the happiest, healthiest and most peaceful era in human history." And who in the rich world would dare to deny it? The aristocrats, the cardinals, Prince Charles, the National Front, perhaps: those, in other words, whose former social dominance has been usurped by the times. But the rest of us? Step forward the man or woman who would exchange modern medicine for the leech, sewerage for the gutter, the washing machine for the mangle, European Union for European wars, relative democracy for absolute monarchy. Not many takers, then.
But the party is over. In 2,000 words, the Spectator provides plenty of evidence to support its first contention: "Now is good." It provides none to support its second: "The future will be better." Ours are the most fortunate generations that have ever lived. They are also the most fortunate generations that ever will.
A Nemzetközi Energetikai Ügynökség újra emeli a tétet. Legutolsó becslései szerint a napi olajszükséglet 82,2 millió hordó 2004-ben és 84 millió hordó 2005-ben. Az OPEC jelenlegi tartalék-kapacitása 0,6 millió, de év végére ez bővül 0,4 millióval, és jövőre újabb 0,7 milliós bővítés várható. Ezek szerint jövőre napi 0,1 millió* hordóval kevesebb lesz a kitermlés az igényeknél.
______________________________________ *feltételezvén, hogy az OPEC-en kívüli országok tudják tartani az idei kitermelési szintet.
The International Energy Agency has revised upwards its estimate of world oil demand, quashing hopes of an imminent decline in oil prices. The IEA said in its monthly oil market report that demand for oil was running at 82.2 million barrels a day, 750,000 more than previously thought. The upwards revision means that daily demand has grown by a record 2.5 million barrels a day this year. Brent crude futures edged up nine cents to $41.37 as traders digested the news. US light sweet crude futures, which briefly touched a 21-year record of $45.04 on Tuesday, rose 15 cents to $44.67.
Price pressure Analysts attribute the surge in demand to a surge in consumption triggered by the US economic recovery and China's economic boom. The IEA added that the effective spare capacity of oil producers' cartel Opec had narrowed to about 600,000 barrels a day in July, following recent efforts to keep pace with rising demand. The IEA, set up thirty years ago to advise oil consuming nations, said world demand would rise by a further 1.8 million barrels next year to 84 million barrels a day. It added that Opec's production capacity would rise by 400,000 barrels a day this year, and by a further 700,000 barrels a day in 2005. "The market is tight, production and infrastructure capacity is less than desired, and uncertainties continue to weigh on the market," the agency said.
On a positive note, the IEA added that it did not expect Russian supplies to be disrupted, despite widespread concerns over the future of local oil giant Yukos, responsible for one fifth of the country's output.
Worries that Yukos could be forced to suspend production because of a tax dispute with the government have contributed to the recent surge in oil prices. Last week, IEA chief economist Dr Fatih Birol told BBC News Online that economic growth would slow unless oil prices retreated from their current highs.
Csökkent az OPEC tartalékkapacitása 2004. augusztus 11. 11:40
MNO Az OPEC tagországainak bővíthető termelési kapacitása napi 600 ezer hordóval csökkent júliusra, mivel a szervezet tagországai a magas árak mérséklése érdekében növelték a felszínre hozott olaj mennyiségét – közölte havi jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Az IEA szerint ezzel az OPEC teljes, tartósan bővíthető kitermelési kapacitás 1,2 millió hordót tesz ki, ennek azonban csak nagyjából a fele, vagyis a napi 82 millió hordós világpiaci mennyiségnek alig 1 százaléka a reálisan számításba vehető tartalék. Ez az arány 2002-ben még 8 százalékot ért el, akkor az OPEC tartalékkapacitása 6-7 millió hordó körül mozgott.
Ami a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyersolajkészleteinek alakulását illeti, az IEA szerint az júniusban bővült, viszont az IEA nem tartja megnyugtatónak az OECD petrolkémiai termékekben meglévő készleteinek nagyságát. Ez utóbbi nem változott júniusban májushoz képest (217,7 millió hordót tesz ki) és változatlanul 52 napi szükség kielégítésére elegendő – adta hírül az eBroker.
Deutsche Bank: akár 70 dollár fölé is emelkedhet az olajár - mi lesz a világgazdasággal? 2004.08.10 11:28
Akár 70 dollár fölé is nőhet a kőolaj világpiaci ára az idén - áll a Deutsche Bank napokban kiadott elemzésében. Egy ilyen mértékű drágulás derékba törhetné a még mindig törékeny világgazdasági növekedést. Szakértők szerint ugyanakkor már a jelenlegi olajár is visszafogja a gazdaság bővülési ütemét. A Bank of America elemzése szerint ha marad a jelenlegi 40-45 dollár körüli ár, akkor az 0.6-0.7 százalékponttal csökkentheti az idei gazdasági növekedési ütemet - írja a Magyar Hírlap.
Egy kis helyzetjelentés
A Deutsche Bank londoni részlegének friss elemzése szerint akár 70 dollárra is drágulhat idén a feketearany ára, bár a szakértők ennek mindössze 15%-os esélyt adtak. "Fellélegezni" azonban még így sincs okunk, mivel a szakértők szerint jóval valószínűbb az, hogy valamivel 50 dollár/hordó felett áll be a világpiaci olajár.
Jelenleg az Európában irányadó északi-tengeri Brent kőolajfajta ára már átlépte a kritikusnak számító 40 dolláros szintet (amelyet a néhány héttel ezelőtti előző árdrágulási periódusban nem tudott átlépni), tegnap a 42.91 USD/hordó szinten zárt a londolni kereskedésben.
Milyen tényezők állnak a háttérben?
Az elsők között szokás említeni a nemhogy megnyugvó, hanem egyre inkább nyugtalanságra okot adó iraki helyzetet. Kissé árnyalja a helyzetet, hogy - amint azt már júniusi eleji cikkünkben is jeleztük: Olajárak: valóban indokolt a mostani árrobbanás? Milyen tényezők állhatnak a háttérben? - még a tavalyi iraki háború - mely az olajárak szempontjából nagyobb kockázatot jelentett - sem ugrasztotta ilyen magas szintre a feketearany árát.
Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a folyamatosan jelen lévő, és amúlt héten ismét fokozódó közvetlen terrorfenyegetésekről (az USA-ban megnőtt a terrorveszély, miután néhány pénzügyi központ lehetséges terrorcélponttá vált). Egyéb árfelhajtóként ki kell emelni a korábban is jelzett pszichológiai tényezőket (szűkös kínálat, spekulatív felvásárások, kitermelő egységek illetve egyéb célpontok elleni támadások, és ebből fakadó ellátási problémák), melyek szakértői becslések szerint összességében mintegy 8-10 dolláros "prémium"-ot jelentenek a feketearany árában.
Június eleji cikkünkben külön kiemeltük, hogy a New Yorki Árutőzsde nyersolajra vonatkozó nyitott határidős kötésállománya az év addigi szakaszában mintegy megnyolcszorozódott. Akkor 228,701 volt a nyitott kötésállomány, mely mostanra kissé mérséklődött, a legutóbbi adatok szerint a legkorábbi (szeptemberi) lejáratra 202,017 darab kontraktust nyitottak a befektetők. (Feltehetően a magasabb olajárak néhány szereplőt pozícióik zárására használták fel.)
További árfelhajtó tényező az orosz óriásvállalat, a Yukos körüli elhúzódó bizonytalanság, melynek végkifejlete egyelőre még nem látható. A Yukos a legutóbbi júniusi adatok szerint napi 1.7 millió hordós kapacitással bírt, mely a teljes orosz kitermelésnek kb. a 25%-át jelentette, így érthető, hogy a nagy olajpiaci szereplő esetleges kiesése csak tovább fokozná a kínálati oldal szűkösségét.
Bár korábbi cikkünkben jeleztük, hogy eddig a kínálat rugalmasan alkalmazkodott a dinamikusan emelkedő kereslethez, de már akkor is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy kőolajtermelők (pl. OPEC) mára elérték kapacitásaik határát. Az Energy Information Administration (EIA) adatai szerint az OPEC napi 29-30 millió hordónál több olaj felszínre hozatalánál nem képes. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legutóbbi júliusi olajpiaci jelentése szerint az OPEC júniusban napi átlagban 28.6 millió hordó olajat hozott a felszínre.
A kínálati szűkösség tehát "tetten érhető". Ez - illetve az olajkészletek alacsony szintje - szintén igen jelentős árfelhajtó tényező, illetve spekulatív mozgató rugó az árképzésben. Elméletileg az olajban gazdag Oroszország tovább tudná növelni kitermelését (az idei első félévben így is 5.5%-kal nőtt az orosz olajexport), de ehhez igen nagy beruházásigény kapcsolódik, illetve az energiahordozó célba juttatására már nincs elegendő szállító kapacitás.
Milyen következményei lehetnek a szédítő olajáraknak?
A világgazdaság olajszomja az igen dinamikus gazdasági növekedés miatt csak tovább nő (becslések szerint idén 2%-kal), ugyanakkor az egyre dráguló energiaforrás fékezi is a növekedési ütemet. Ez pedig csökkenő ütemű keresletnövekedéshez vezethet.
A Bank of America szakértői legfrissebb elemzésükben azzal számolnak, hogy már a jelenlegi árszint fennmaradása esetén is a potenciális gazdasági növekedési ütemnél mintegy 0.6-0.7 százalékponttal kisebb lehet a bővülési ütem. (Amint korábban írtuk, az OECD szerint amennyiben az olajárak tartósabban a 40 dolláros szint közelében maradnak, úgy az az euró-zóna gazdasági növekedési ütemét a potenciálishoz képest éves szinten mintegy 0.4%-ponttal foghatja vissza, azaz a jelenleg is igen alacsony növekedési ütem közel a stagnálás szintjére csökkenne.)
Bár a fokozódó olajárak hatásait (pl. gazdasági növekedés, infláció, stb.) számos ország és gazdasági egység (pl. az Európai Unió) is megsínyli, elemzők szerint különösen a nagy olajigényű gazdaságok (pl. Egyesült Államok, Japán) szenvedhetnek a helyzettől, melynek hatásai a világgazdasági folyamatok összetettségén keresztül a világ többi részére is könnyedén átterjedhet.
A világ első számú gazdasága bár az elmúlt hónapok adatit tekintve igen dinamikus gazdasági növekedést mutat, ugyanakkor az ország külső egyensúlyi feltételeiről nem szabad megfeledkezni. Az USA hatalmas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiánnyal küzd, melynek finanszírozására havi szinten dollártízmilliárdok szükségesek. Ezeknek a pénzek jelentős része az ázsiai országok biztosítják (pl. Kína, Japán), ugyanakkor az olajpiaci krízis fokozódásával (illetve egy olajválság kirobbanásával) ezek a pénzek gyorsan elmaradhatnak, amelyeknek következményei világgazdasági szempontból is egyelőre beláthatatlanok.
Oil prices have shot above $US45 for the first time driven by limited exports from Iraq and the ongoing financial crisis at Russian oil giant Yukos, analysts said. New York's light, sweet crude for September delivery hit $US45.04 per barrel in early deals.
Traders said profit-taking later pushed the contract down 49 cents to $US44.35 from Monday's record-high close of $US44.84. Brent North Sea crude oil for September fell 31 cents to $41.25 per barrel in late trading in London, below Monday's record closing peak of $US41.56.
Unrest in Iraq kept the market on boil, said Oppenheimer market analyst Fadel Gheit. "The situation in Iraq is definitely totally out of control," Mr Gheit said. "As long as the Iraqi situation remains volatile, oil prices will remain high," adding that the market could be looking at prices reaching $US50 per barrel within two weeks.
Limited amounts of oil were being loaded on Tuesday from Iraq's southern export terminals, one day after pumping of crude was stopped due to a threatened attack by a Shiite Muslim militia. At the Basra terminal, exports were down to an average of 35,000 barrels per hour from a previous average of 80,000 barrels, said an official at the terminal on condition of anonymity. One tanker vessel was seen being loaded at the terminal. Iraq's southern oilfields have been the only source of exports since an attack on a key pipeline artery halted limited exports from the main northern oilfields last week.
Exports from the southern oilfields around Basra have been running at up to 1.7 million barrels per day but have suffered periodic disruption in recent months, at least some of it the result of sabotage attacks. On the trading floors, dealers were paying close attention also to developments at Russian oil titan Yukos and in Venezuela ahead of Sunday's referendum there which the opposition hopes will unseat controversial President Hugo Chavez. "The referendum in Venezuela is another important news development that needs to be monitored," Prudential Bache trader Tony Machacek said. There are fears of crippling strike action in the world's fifth-largest oil exporter should the outcome of the referendum be disputed.
The Yukos saga meanwhile continued to make headlines. The Russian justice ministry said late on Monday that its bailiffs had re-frozen the shares in Yukos' key subsidiary Yuganskneftegaz. The unit for about 60 per cent of the oil produced by Yukos and its future is critical for the survival of Russia's largest oil company, which faces a $US3.4 billion tax bill for 2000. "To be honest, the headlines on this issue are very confusing and nobody seems to know exactly what this actually means for Yukos and if this will actually affect supply from Russia or not," Mr Machacek said.
Ha olcsóbb lenne a benzin, akkor itt is csupa SUV járna az utakon (most EU-ra gondoltam), és jóval nagyobb lenne a fogyasztás (80 Ft-s benzinnel engem se érdekelne). Nyugaton jár is. Errefelé már kevesebb de aki ki tud fizetni egy SUV-ot annak a benzin sem probléma.
Az atomerömü megint más tészta, például a franciák nagyon nyomják A többiek meg nagyon nem.
De azért az ellenzöknek is vannak megfontolandó érvei (lásd. pár napja a japán atombaleseteket!). Ami ugye bármilyen hõ alapú erõmûnél elõfordulhatott volna. Amúgy ellenzõi nemcsak ennek vannak hanem a vízi, szél erõmûveknek is.
Utána meg végképp nem, mert a drága olaj adóztatása taccsra tenne mindent. Ezért kéne már most adóztatni (mint nálunk), és a bevételeket az alternatív energiaforrások fejlesztésére áldozni. Utána nem is kell. Szvsz az olaj áremelkedése nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni hanem hullámokban lesz egyre magasabb és magasabb. És mihelyt elér egy bizonyos szintet azonnal elkezdõdik az alternatív energiára való átállás. Szvsz ez már ma is folyik, csak még nem túl gyorsan.
Amúgy állam bácsi ha bevétele van akkor azt sokkal szívesebben költi szociális támogatásra, katonaságra, stb. mint alternatív energia kutatására. Lásd nálunk ahol elég magas a benzin adótartalma de nem tudok róla hogy túl sok folyna belõle bármilyen K+F-re nemhogy kimondottan alternatív energiára.
Az európai alacsonyabb GDP-szintnek ezer és egy oka van, és ezek közül a benzin adóztatása valahol a hátsó régióban található, de ebbe ne menjünk bele mert messzire vezetne.
"itt sem használnak több CO2 mentes megoldást."
Ha olcsóbb lenne a benzin, akkor itt is csupa SUV járna az utakon (most EU-ra gondoltam), és jóval nagyobb lenne a fogyasztás (80 Ft-s benzinnel engem se érdekelne).
Az atomerömü megint más tészta, például a franciák nagyon nyomják. De azért az ellenzöknek is vannak megfontolandó érvei (lásd. pár napja a japán atombaleseteket!). Nekem személy szerint nincs bajom az atommal, söt.
Ráadásul amíg van olcsó olaj (és ebbõl sok-sok pénz) addig az erõsen lobbyvezérelt amerikai politika nemigen fog ilyen intézkedéseket hozni.
Utána meg végképp nem, mert a drága olaj adóztatása taccsra tenne mindent. Ezért kéne már most adóztatni (mint nálunk), és a bevételeket az alternatív energiaforrások fejlesztésére áldozni.
Ha nem lesz olaj, le sem tudjuk majd gyártani a szélerömüveket (jó ez igy túlzás).
Nem érted. Addig a kutya sem fog alternatív energiaforrás után nézni amíg van olcsó olaj.
Max. az lehet mint itt európában van ahol rajta van egy rakás adó az üzemanyagon de ezzel azon kívül hogy sz*rabb a gazdasági helyzet mást nemigen értek el, itt sem használnak több CO2 mentes megoldást. Sõt, hol is akarják felszámolni az atomerõmûveket ?
Ráadásul amíg van olcsó olaj (és ebbõl sok-sok pénz) addig az erõsen lobbyvezérelt amerikai politika nemigen fog ilyen intézkedéseket hozni.
Pont erröl van szó, el kell húzni a dolgot, hogy ne sokkszerüen érje a gazdaságot, társadalmat az olaj "elfogyása", és egy kis idöt nyerjenek az átállásra. (De GWB úr csak novemberig lát elöre, ha egyáltalán...)
Valóban üzemqnyagadókra gondoltam.Ha megadoztatnák az üzemanyagot+járműveket,esetleg az úthaszálatot,és keresztbetámogatná belölle a vasútat(vagy akár még a szélerőművek építése is jó lenne) akkor már tettek valamit a világért.(persze a legjobb lenne az atom)
Oil demand will soon outstrip supply: industry planner
by Mark Colvin & Dr Bakhtiari
This is a transcript from ABC Radio National PM. The program is broadcast around Australia at 5:10pm on Radio National and 6:10pm on ABC Local Radio.
You can also listen to the story in REAL AUDIO and WINDOWS MEDIA formats.
MARK COLVIN: If you think you're paying too much at the petrol bowser now, brace yourself. An expert from one of the most oil-rich countries in the world says the price per litre could soon more than double, and he says that's his conservative estimate.
Dr Ali Samsam Bakhtiari is a senior planning expert with the National Iranian Oil Company and he's in Australia to warn that the world's demand for oil is now close to outstripping supply.
The problem, he says, is not in the Middle East countries like Iran, Iraq and Saudi Arabia, which still have plenty, but in other producers such as Australia and Indonesia, which were both net exporters of oil but are becoming net importers.
And meanwhile, with China's phenomenal economic growth, the worldwide demand is growing and growing, and now it regularly matches peak production of 81-million barrels a day.
The result? The spiralling prices we've seen in the last six months, from $30 a barrel last December, to a whisker under 44 today.
Dr Samsam Bakhtiari spoke to me on the line from Perth, where he's speaking at the Sustainable Transport Coalition's conference on living with less oil.
SAMSAM BAKHTIARI: The supplies side is limited. We are reaching the limits of the planet very soon. We can't produce much more oil than we are producing today.
MARK COLVIN: Well how soon? What kind of time frame are you saying about this?
SAMSAM BAKHTIARI: I am talking about two to three years from now.
MARK COLVIN: Two or three years?
SAMSAM BAKHTIARI: Two or three years, yes 2006 or 2007.
It is always a supply problem. It is never a demand problem. The oil fields cannot produce enough oil anymore.
MARK COLVIN: So 81 million barrels a day – you are saying that the supply will not keep up with that within two to three years from now.
SAMSAM BAKHTIARI: Exactly, yes. That's the maximum in my opinion that the world can produce.
MARK COLVIN: And if, for instance there is a big problem in Russia at the moment between the Government and the Yukos Oil Company, and that Yukos produces something like two per cent of the world demand, I understand. If that was cut out, if as you say, Australia, Indonesia, various other ones were cut out and we were left with the Middle East. How much would be left?
SAMSAM BAKHTIARI: You would still be left with a sizeable amount of production but cutting Yukos, cutting one, one point seven million out of the 81 million that you are relying on now would be a serious dent in the supply side. It would have very dramatic effect on the demand side, naturally.
MARK COLVIN: Now what are we talking about here when we turn to the world economy? Is this going to be comparable to the previous three oil shocks, or worse, or easier?
SAMSAM BAKHTIARI: If what I predict is going to happen in 2006 or 2007 then you will have a constant oil shock after that. So everything is going to change.
MARK COLVIN: So what would that mean? At the moment Australians, for instance, might be paying more than $1 a litre, sometimes $1.10 a litre. It depends where you are in the city or the regions – sometime more than $1.10 a litre, but what would you forecast for after 2006 – 2007 then, if you are correct?
SAMSAM BAKHTIARI: It certainly is going to go up. It certainly is going to go up but where, that will depend on many factors. It will depend especially on factors in the Middle East area, which is now producing roughly 40 per cent of the total crude in the world and this 40 per cent is going to increase with time naturally. But I could see easily prices of three or four dollars very, very soon for every litre of petrol.
MARK COLVIN: Three to four dollars a litre?
SAMSAM BAKHTIARI: Oh yes. Very, very soon, and that in my opinion would still be very good you know, because it could get much worse than that as well.
MARK COLVIN: Wouldn't a price rise on that level have the effect of slowing world growth to such a huge extent that the demand would drop off really drastically anyway?
SAMSAM BAKHTIARI: Oh no, no, no, no. Demand will…
MARK COLVIN: Well isn't that what's happened in previous recessions?
SAMSAM BAKHTIARI: Oh yes but not this time around. You will cut demand first but then the supply is going to go down as well. In the previous ones it was not like that. You would cut demand and supply would go up and you would recalibrate the whole system.
This time you will not be able to recalibrate. What I'm saying is that you don't have any more spare capacity neither in the Middle East, nor in OPEC, nor anywhere else. That's why a problem like Yukos, which is a small problem after all, becomes such a big problem today.
MARK COLVIN: Because the system is so stretched that any little problem at the edges becomes magnified?
SAMSAM BAKHTIARI: Exactly and this you will have more and more. So you will have a brand new world very, very soon.
MARK COLVIN: Well what do you suggest that we do about it?
SAMSAM BAKHTIARI: Get prepared today, not tomorrow. Don't leave things for tomorrow.
MARK COLVIN: When you say get prepared, what do you mean? Go into solar energy or change the type of car you drive? Go to electric cars? What are you talking about?
SAMSAM BAKHTIARI: There are 1,001 solutions already but you have to think about it. You have to study it and see what solutions you can come up, and there is no panacea you know. There is no hydrogen economy at the horizon. There is small little things in my opinion you can do and when you add these all up, it amounts to quite a lot, but you have also to get ready to live with less oil.
MARK COLVIN: Doctor Ali Samsam Bakhtiari, Vice President of the National Iranian Oil Company, speaking to me on the line from Perth where he is speaking at the Sustainable Transport Coalition's conference on living with less oil.
Szvsz amíg az USA-t az olajlobby irányítja addig fogyasztási adónak nemigen van esélye. De egyébként sem, mivel az USA közlekedése elég nagy mértékben az autózásra épül.
"Szerintem Bomlat az üzemanyagok fogyasztási adójára, mint keresletszükitö eszközre gondolt..."
ez logikusan hangzik, de ez nem csak keresletszűkítő, hanem inkább "racionalizáló" eszköz :))
"Nem hinném hogy az USA ktgvetési hiány miatt aggódna:-)"
Én az Usák költségvetés miatt is aggódom. Az olajárak elszabadulásával kombinálva igen veszélyes dominóeffektus jöhet létre, ha a távol-kelet egyszercsak úgy érzi, hogy meg tudnak állni a saját lábukon is.
"Annyit tennék hozzá, hogy a hadiipar (amelyik a saját piacon tud fejlödni) az egyik legnagyobb exportöre az Államoknak (persze ennek sok más oka is van). "
Annyit azért én is hozzátennék, hogy ha energiatakarékos technológiákat és termékeket fejlesztenének ki, akkor abból még nagyobb exportbevételre lehetne szert tenni, és akkor még az eljövendő generációk előtt sem kellene szégyenkezniük.
Szerintem Bomlat az üzemanyagok fogyasztási adójára, mint keresletszükitö eszközre gondolt... Nem hinném hogy az USA ktgvetési hiány miatt aggódna:-)
Amúgy a leírtakkal egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy a hadiipar (amelyik a saját piacon tud fejlödni) az egyik legnagyobb exportöre az Államoknak (persze ennek sok más oka is van).
A New York-i nyersolaj alulról kostolgatja a 45$-os hordónkénti árat. Egyes elemzői vélemények szerint ha megvolt a 45$, akkor utána már meg sem áll 50$-ig.
Jovő héten aug 14-én összeül az OPEC, hogy újabb 1..1,5 millió hordóval emeljen, aug.15-én pedig a Hugo Chavez elnök visszahívásáról tartanak népszavazást Venezuelában.
Oil Hits Record as Iraq Cuts Output August 09, 2004 1:02:00 PM ET
By Andrew MItchell
LONDON (Reuters) - Oil prices hit fresh record highs on Monday after a Shi'ite Muslim uprising forced Iraq to shut down its southern oil production, reinforcing concern over tight international supplies.
U.S. light crude rose just over a dollar to $44.97 a barrel, the highest price since the New York Mercantile Exchange launched oil futures in 1983. London Brent crude also jumped a dollar to $41.65 a barrel.
Prices reacted to OPEC producer Iraq halting operations in the southern oil production center of Basra because of threats from the Mehdi Army militia of Shi'ite cleric Moqtada al-Sadr
``Pumping from the southern oilfields to storage tanks at Basra was stopped today after threats made by Al-Sadr,'' the official told Reuters. ``It will remain stopped until the threat is over,'' he said.
Attacks against the southern pipelines, which deliver all of the country's 1.9 million barrels per day of exports, have stopped loadings several times this year.
The official said militiamen from al-Sadr's Mehdi Army had threatened to sabotage production by the state Southern Oil Company, based in Basra. He said storage at the Gulf Basra terminal was sufficient to keep exports running for about two days.
Oil has rallied more than 30 percent this year as rapid demand growth, especially in the United States and China, has left little leeway for any supply disruptions. Consumption is accelerating at its fastest pace in more than 20 years.
Prices rose even though an official at Russia's state railways said it expected no disruptions in YUKOS' oil and refined oil products exports by rail after August 10, when the firm's deadline to pay transport fees expires.
YUKOS continues to battle bankruptcy due to a multi-billion-dollar tax debt case, which threatens to bring its day-to-day operations to a halt, including oil exports. YUKOS, Russia's biggest oil-exporting firm, pumps 1.7 million bpd of crude, or two percent of global supply.
``No supplies will be stopped after August 10. We will continue to work as we have been working in the past because it is in the state's interest,'' Marina Kovshova, head of Russian state railways' marketing department, told Reuters.
VENEZUELA REFERENDUM LOOMS
There are also worries that supplies from Venezuela, the world's number five exporter, may be disrupted during a referendum on August 15 on the rule of President Hugo Chavez.
A two-month strike by opponents of leftist Chavez late in 2002 temporarily halted the OPEC producer's overseas sales and caused oil prices to spike.
The Organization of the Petroleum Exporting Countries, which controls around half of the world's crude exports, is pumping at the highest levels since 1979 as it tries to stem oil's relentless price rise.
OPEC output is running at 30 million barrels daily and president Purnomo Yusgiantoro said last week that the group was ready to lift production by 1 to 1.5 million bpd if deemed necessary when ministers next meet.
The group is scheduled to meet in Vienna on September 15 to review output policy, but only Saudi Arabia has any significant spare capacity to increase supply.
The International Energy Agency, adviser to 26 industrialized nations on energy policy, said it was stepping up consultation with member countries on the issue of a possible release of strategic oil stocks.
``We are intensifying our communication,'' said Kenji Kobayashi, director of the office of oil markets and emergency preparedness.
``IEA countries have the ability to respond through the co-ordinated release of strategic stocks. We are carefully assessing the situation,'' he said.
Egy pozitív fejlemény: Ford Escape Hybrid, az első Usák vegyes hajtású (benzin/elektromos) terepjáró. Ára 26.300 dollár, ami csak 3300-al több mint a hagyományos hajtású terepjáró, de 100 km-ként 6 liter benzint spórol, így Usákiában kb 100.000 km után megtérül az extra befektetés. Európában a magassabb benzinárak miatt már 30-40 ezer kilométer elegendő.
Múlt csütörtökön legördült a szerelősorról a Ford első vegyes, benzin-elektromos hajtású járművének, a Ford Escape Hybridnek első példánya. A vállalat elnöke, Bill Ford vezette hibridhajtású terepjárót a Kansas Cityben található gyárban, amelyből évente 20 000 darabot fognak gyártani. Az eseményen - riporteri kérdésére válaszolva - a vállalat szóvivője a következőket mondta: "Az amerikai vásárlók nem akarnak lemondani az SUV-ok használatáról, és mi sem gondoljuk, hogy kellene nekik". Az Escape az első nagy szériában épülő amerikai hibridhajtású jármű, összesen pedig a negyedik benzines-elektromos modell, amit az Államokban árulnak, eddig a Toyota Prius, a Honda Insight és a Honda Civic IMA volt kapható környezetkímélő hajtással. Jövő év elején érkezik az első prémiumkategóriás hibrid, a Lexus RX400h. Az Escape Hybrid amerikai ára 26 300 dollár, ami 3300-zal több, mint a sima benzines ára, de ez a különbség hamar bejön a két jármű eltérő hajtásából adódó hatalmas fogyasztáskülönbségen: a hibrid verziónak 6-6,5 liter benzin kell száz kilométerre, hagyományos motorral hajtott testvérének ekkora távon kétszer annyi üzemanyagra van szüksége.
nézzük csak közelebbről a 2004-es Usák költségvetést:
- hadi kiadások 417 milliárd USD, valamint hadsereggel kapcsolatos kiadások, amelyeket máshová könyvelnek kb. 30 milliárd USD ("újjáépítés", örzővédő cégek - Irakban egy örzővédő emberke napi 1000..2000 dollárt kap - természetesen adómentesen)
- CIA hivatalosan kb 30 milliárd USD, nemhivatalosan mégegyennyi
Ez összesen kb 500 milliárd USD, miközben nincs ellenség (illetve kb 30 milliárd megy el ellenségkreálásra)
tehát: adóemelésre semmi szükség. Csak okosabban kellene felhasználni a pénzt. Persze az úgy sokkal unalmasabb, ha nem jut a "férfias játékokra". Így azonban sokkal veszélyesebb. Mivel "hagyományos hadviselésben" Usákia elsőbbsége kikezdhetetlen, ezért "erőegyensúly" csak alternatív (töpfe) fegyverekkel építhető ki. És van egy olyan gyanúm, hogy titkos kutatásokat nem csak a "Gonosz Tengelye"-ként megbélyegzett országok folytatnak.
Hibás a prioritási sorrendje.Ha 2500 kg az átlag autótömeg,akkor az effektivitás növelése(ami melesleg az előállítási energiaigényt növeli) marhaság.Az autók tömegét kell csökkenteni.
Továbbá a földgázt kiváltani mindenhol.Bár erre hamar rá fognak jönni....
Üzemanyag a mezőgazdasági hulladékbol....Jobban tennék ha atomerőművekre,pontosabban azok tervezésére fordítanák ezt a pénzt.
Legalább beszélnek rőla. Az usák választási kampányban Kerry aszondta, hogy 10 év alatt 30 milliárd dollárt áldozna arra, hogy Usákia kivívja energia-függetlenségét.
Évente 3 milliárd, az szép összeg - de a hadi-kiadásoknak csupán 0,7%-a.
Kerry Offers 10-Year Plan for U.S. Energy Independence
Fri Aug 6,11:30 AM ETAdd Top Stories - Reuters to My Yahoo!By Thomas Ferraro
KANSAS CITY, Mo. (Reuters) - With crude oil prices at a record high, Democratic presidential nominee John Kerry (news - web sites) on Friday offered a 10-year, $30 billion proposal to move the nation toward energy independence. Reuters Photo Under the measure, aides said, American companies and consumers would receive financial aid to develop and buy more fuel-efficient motor vehicles.
In addition, it would set twin goals to have, by the year 2020, an even 20 percent of the nation's motor fuel and electricity come from alternative sources such as solar, wind, ethanol and biodiesel fuel.
Kerry, on a cross-country campaign tour, arranged to formally announce the proposal during a visit to a family farm outside Kansas City.
The measure would provide $10 billion to help automakers retool plants to build high-technology, fuel-efficient vehicles, and give consumers a tax credit of up to $5,000 to buy them.
It would also earmark $5 billion for a research partnership between government and industry into fuels made from agricultural waste, and $10 billion to transform the current generation of coal-fired utility plants into cleaner and more efficient facilities.
The Massachusetts senator has made energy independence a centerpiece of his campaign for the White House and his proposal fleshed out earlier ones he has promoted on the campaign trail.
The cost of the measure would be partially offset by reinstatement of a tax on polluters, aides said.
Kerry has contended greater energy independence would create jobs, provide for a cleaner environment, bolster security and make sure American soldiers do not have to go to war over Middle East oil.
President Bush (news - web sites) has said a massive energy bill blocked by Kerry and other Senate Democrats would help reduce the demand for foreign oil largely by opening the Arctic National Wildlife Refuge to drilling.
In early trading Friday, oil prices climbed close to $45 a barrel, the highest level in 21 years for U.S. light crude futures on the New York Mercantile Exchange.
Közelítsük meg máshonnan a kérdést:a ckk szerint a nagy szénkészletekkel rendelkező németó ebböl állította elő olajszükségletének felét,mégse tudtak eleget termelni belölle.
Tehát nem lehet túl olcsó/egyszerű az elöállítása.
Továbbá azt ugyan mondja mindenki,hogy a szénkészlet 20*-osa az olajnak,csak éppen ezt az össz energiatartalomra vonatkoztatva határozták meg,márpedig ahogy termeljük ki úgy lesz egyre roszabb a fűtőértéke,ráadásl a csepfolyósítása során is iszonyatos energiaveszteségek vanna.
Tehát van egy görbe,ami megszabja hogy milyen költségen lehet még gadaságos a csepfolyósításráadásul a készletek felhasználása nagyon gyors lesz a magas energiaveszteség miatt....
A nyolcvanas években hasonló témájú írások láttak már napvilágot, az akkori becslések szerint $20 körüli olajár esetén lenne gazdaságos (a kitermeléssel versenyképes) a technológia (egy, azóta közlekedési balesetben tragikusan fiatalon elhunyt OKGT-s barátom látott el ilyen érdekesség-morzsákkal). Nem tudok arról, hogy a szén-nagyhatalmakban sorra épülnének az átalakító üzemek.
A cikk legelején említett jelentős DoE támogatás is gyanakvóvá tesz; láttam már karón varjút. Hogy ne rejtélyeskedjek: lehetséges, hogy ez a vállalkozás csupán a DoE pénzeszsákjának megfejését szolgálja.
Ismét zuhan a Jukosz: ez már vicc 2004.08.06 11:27
Ismét zuhannak a Jukosz részvényei, a papírok ma 15%-kal estek, így 3.6 USD körül cserélnek gazdát. A helyzet komikus...
A zuhanás oka az, hogy a legfrissebb hírek szerint a cég mégsem fizetheti számláiról a folyó termelési kiadásait. Egy Jukosz illetékesazonban elmondta, hogy az olajszállítási díjakat a csővezetékeken már előre kifizették augusztus végéig, a vasúti szállításai díjak azonban csak augusztus 10-ig vannak fedezve.
Mint emlékezetes, tegnap a fentiekkel éppen ellentétes hírek jelentek még, és a Jukosz is közzétette nyilatkozatát.
"Az első ultra olcsó kocsi eladására valószínüleg csak négy-öt év múlva kerül sor. Mondhatni, szerencsére, mert a százezrével megjelenő új járgányok – amelyeknek környezetszennyezése feltehetően arányban lesz műszaki színvonalukkal –megjósolhatatlan környezeti hatásokat produkálhatnak."
Plusz az üzemanyagigény megugrása!
Jó lenne, ha egyből a biogázra alapoznának, hiszen az első biogázfejlesztőt is Indiában helyezték üzembe 1857-ben.
GDP növekedés 2004=GDP 2004/GDP 2003/GDP deflátor(kb. 2004-es magyar infla)-1
1100 mrd HUF/1000 mrd HUF/107%-1=2,8%
Ebbe a mutatóba sem a HUF/USD, sem pedig az USA infláció nem szól bele.
Az USA elnökváltás olajárcsökkentö hatásáról: szvsz csak a cikkíró pártállását mutatja, ott is kampány van. (Lehet, hogy ezért a megjegyzésért kapni fogok, sajna nem ismerem annyira az USA demokrácia szabályait)
Csak tengernyi változással lehetne elkerülni az olaj 50$-os árát: egy recesszió, egy nagyon enyhe tél vagy Bush leváltása véget vethetne az olajárak emelkedésének.
ebből az Usák elnököt nem értem. Rábök a pálcájával a hegyre és olajat fakaszt?
LONDON - With the price of crude oil hitting fresh highs this week, bringing $50 crude firmly into view, analysts say it will take a sea-change — a recession, an abnormally mild northern winter or perhaps a change in U.S. President — to end the rally in prices.
Még egy olajos cikk az al-Jazeera-tól. Egy figyelemreméltó mondat:
Valójában a Jukosz olajkitermelése újabb rekordokat döntöget, Nigéria 2004-ben többet termelt ki mint az elöző 6 évben, Irak a szabotázsok ellenére most többet termel mint a 12 évi szankció idején.
Indeed Yukos is still pumping oil at record levels, Nigeria produced more oil in June 2004 than it has done for six years and a lack of Iraqi oil on the market place did not drive prices to $43 during the 12 years of sanctions. Indeed there is more Iraqi oil reaching refineries now than since the first Gulf war.
LONDON - Morgan Stanley on Wednesday cut its weighting on the European oil sector to "neutral", saying sky-high prices could fall by $15-$20 a barrel in a short time.
...és eközben a Szeptemberi határidős piac már a 44,50-et is megjárta:
New York's benchmark contract, light sweet crude for delivery in September, soared 1.67 dollars to 44.50 dollars a barrel mid-afternoon, smashing the previous record of 44.34 dollars.
It closed at a record settlement of 44.41 dollars.
Brent North Sea crude darted 1.60 dollars higher to an unprecedented 41.30 dollars before settling at 41.12, also a record closing level.
Az OPEC elnöke kedden még aszondta, hogy nincs több termelői kapacitásuk, de szerdán már aszondta, hogy újabb 1..1,5 millió hordóval növelik a kitermelést néhány héten belül.
Purnomo Yusgiantoro, the president of Opec, who had sparked price rises on Tuesday by saying the cartel could not pump more oil, tried to calm the market yesterday by saying that it could pump another 1m-1.5m barrels a day within weeks.
"Nincs ellentmondás, a folyóáras GDP/capita mindig adott évi dolláron értendö (nálunk ugye árfolyamváltozások és a PPI szemlélet miatt kell átszámolni). A GDP növekedés, ami kb. 3% meg összehasonlító áron számolt mutató."
Akkor már csak arra lennék kíváncsi, hogyan születik meg az összehasonlító ár.
Vegyünk konkrét példát (légből kapott számok, de példának megteszi)
Magyar GDP, 2003, HUF: 1000 milliárd Ft
Magyar GDP, 2004, HUF: 1100 milliárd Ft
Magyar infláció 2003: 5%
Magyar infláció 2004: 7%
1 USD 2003-ban 220 Ft
1 USD 2004-ben 200 Ft
esetleg
Usák infláció 2003: 2%
Usák infláció 2004: 3%
Ezekből az adatokból hogyan számoljuk a magyar GDP növekedését 2003 és 2004 között?
Nincs ellentmondás, a folyóáras GDP/capita mindig adott évi dolláron értendö (nálunk ugye árfolyamváltozások és a PPI szemlélet miatt kell átszámolni). A GDP növekedés, ami kb. 3% meg összehasonlító áron számolt mutató. Ha megnézed bomlat idösorát, ott nem évi 3%-os növekedéseket látsz.
Amúgy egyetértek, a 3%-os GDP növekedés 2%-os népességnövekedésnél (ez biztos jó adat?) nem egy nagy durranás.
Akkor tehát megállapíthatjuk, hogy alapesetben a GDP mindig a folyó év dollárjában értendő, és ha korrigálják az inflációval, akkor mindig feltüntetik, hogy éppenséggel melyik év dollárjával számoltak.
Úgy gondolom, hogy Bomlat_ kartárs azért gondolta, hogy a GDP alapesetben is inflációkorrigált, mert dollárban szokták megadni az értékét, és Magyarisztánban pl. amikor 20..30%-os inflációk voltak, akkor a dollárban kifejezett értéknek jelentősen korrigálta a Ft inflációt, de az USD inflációt (pár %) nem.
ez az adatsor nyilvanvaloan folyo arakon szamolt GDP/fo dollarban, es nem realGDP novekedes adat szazalekban.
ha inflaciotol megtisztitott GDP/fo adatot akarsz latni, keress olyat, pl. hogy "GDP/capita in 1960 dollars"
Tömören:Az egész hidrogénes bush program marhaság.
a cikkben csak a hidrogen felhasznalasi oldalarol van szo. ez nyilvanvaloan baromsag, a draga hidrogent nem szabad kocsikban elfustolni, hanem szenet es nehezolajat kell krakkolni vele.
a hidrogengyartasrol szolo elkepzelesek mar sokkal kevesbe baromsagok, pl Freedom reactor.
a problema ott van, hogy a hidrogen autok hidrogennel valo ellatasara metanbol gyartott hidrogent akarnak felhasznalni, ami tenyleg atom baromsag.
"A gdp növekedési adat az inflációtol megtisztitott,nettó szám."
Lehet, hogy hivatalosan ez a mondás, de bátorkodtam megnézni példának okáért az Usák GDP/capita alakulását, és az a furcsa érzésem van, hogy "elfelejtették" korrigálni az inflációval.
...és épp most olvastam, hogy Usákiában az inflációval korrigált órabér 1973-ban volt a legmagassabb ("véletlenül" ez az időpont egybeesik az egy főre eső energiafogyasztás maximumával)
Unrealistic plans
By P Dempsey Published on 01 June 2004
A recent report from the US National Academy of Engineering (NAE) broadly praised the US government's support for research on developing hydrogen-fuelled vehicles, but argued that critical aspects of this work are currently based on unrealistic expectations.
Tömören:Az egész hidrogénes bush program marhaság.
Nagyjábol olyan terv,aminél itt peak oilon is bárki tudna jobbat készíteni.
szerintem nem biztos, hogy lesz végső nagy áremelkedés. A Peak Oil 2006..2008 körül fog bekövetkezni, de ha nem lesz valamilyen háború és/vagy valamilyen más vis maior esemény, akkor szépen lassan, hullámosan, de hosszú távon mindenképpen emeldedően fog változni az ár.
Ha erre tudna valaki bizonyítható választ adni,akkor most v. mindenki atomerőművet építene és temetnék a dollárt,vagy az olajipari cégek részvényei lennének a föld alatt a dollár pedig a csúcson.
Szerinted ez már a "végsö, nagy" áremelkedés, vagy lesz még olcsó olaj (pl. 18 USD/bar).
Ide kapcsolódik az a hír is, hogy Kínában június hóban csak 2,2%-kal nött az új gépkocsi-eladások száma (2007.06/2003.06.). Szerintem ez meglepö hír, bár sokféle magyarázata lehet.
Számolgat a Jukosz - mennyi az annyi? 2004.08.04 08:30
Az orosz adóhivatal megkezdte a vizsgálódást a Jukosz 2002-es könyvelését illetően is - jelentette be az olajkonszern szóvivője.
Ennek ellenére az elemzők optimisták, hiszen az egyre kisebbnek tűnő "első részlet" átutalására a jogszabályoknak megfelelően augusztus végéig van ideje a vállalatnak.
Mint ismeretes, a 2000 és 2001-es év után összesen 7 mrd dolláros adóhátralékot állapítottak meg, amelyből még csak a legrégebbre visszanyúló, 3.4 mrd dollár fizetéséről döntött jogerősen a bíróság a Jukosz ellen.
Ebből az összegből a vállalat mintegy 700 millió dollárt már törlesztett, ráadásul egy moszkvai bíróság - a sztori kezdete óta első ízben - a Jukosz mellett foglalt állást. A döntés alapján túlságosan rövid volt a végrehajtók által meghatározott öt napos határidő a teljes összeg törlesztésére vonatkozóan, így a 230 millió dolláros késedelmi bírság nem terheli a társaságot.
A szakértők úgy vélik, hogy lehetőség van a 3.4 mrd dolláros összeg részét képező, mintegy 600 millió dolláros ÁFA visszaigénylésére is.
"Namármost 3%-os növekedés a népességévi 2%-os növekedése melett elég közel áll ahoz,amit az életszínvonal stagnálásának nevezhetünk...."
Ha az inflációt is belevesszük, akkor még közelebb kerülünk a stagnáláshoz. Ezt azonban már régóta tudjuk, hogy a GDP és az életszinvonal között nem teljes a korreláció. Az életszínvonalat sokkal inkább jellemzi az egy főre eső energiafelhasználás.
Világviszonylatban ez imigyen alakult:
1973-ban és 1978-ban volt a maximum, a '80-as évek óta viszonylag állandó.
Az Usák mutatók is hasonlítanak a világra, azzal a különbséggel, hogy az Usákok még a '80-as évek után is tudtak produkálni egy enyhe emelkedést az egy főre jutó energiafelhasználás terén.
Szegény Usákok még nem tudják: minél magassabban vannak, annál nagyobbat zuhanhatnak :))
"The best way to protect the American homeland is to stay on the offense," Bush said. "It is a ridiculous notion to assert that because the United States is on the offense, more people want to hurt us. We're on the offense because people do want to hurt us."
Tovább folytatódik az olaj árának emelkedése a nemzetközi piacokon, miután az OPEC elnöke, Purnomo Yusgiantoro kijelentette, hogy az OPEC nem tud több olajat a felszínre hozni az árak csökkentése miatt.
Purmono szerint a jelenlegi piaci ár abszurd, ennek ellenére nincs extra olajmennyiség, amit a szervezet ki tudna termelni.
A brent típusú kőolaj azonnali árfolyama folyamatosan emelkedik a londoni kereskedésben, s már 42 dollár körül áll.
A szaúdi olajminiszter azonban kicsit hűteni próbálta a piacot, és elmondása szerint az ország növelni tudja majd termelését, ezt azonban nem tudja azonnal végrehajtani.
John Kerry, Usákia elnökjelöltje aszondta, hogy 2 milliárd dollárt szán a "tiszta szén" technológiára. Aszondta, hogy hisz a tudományban, és egy olyan nemzetet szeretne, amelyik a saját találékonyságában bízik, nem pedig a Szaudi királyi családban".
Szép szavak. Azonban ha nem csak hinne a tudományban, hanem konyítana is hozzá egy kicsit, akkor tudhatná, hogy az olajat nem lehet szénnel helyettesíteni. Még akkor sem, ha az tiszta.
Usákia több mint 400 milliárd dollárt költ hadseregre, miközben nincs ellenség a láthatáron, és 2 milliárdot a tiszta energiaforrásra. Ha egy nemzet ily sok pénzt öl bele a fegyverekbe, akkor biztosak lehetünk, hogy fognak okot találni a háborúhoz - függetlenül attól, hogy ki az elnök - hiszen ellenkező esetben a hadikiadások rossz befektetésnek bizonyulnának.
Kerry Voices Support For Gun Rights, Clean-Coal Technologies As Lead Widens
Wheeling, W.Va. --- In the nation's coalfield's Saturday afternoon, Democratic presidential nominee John F. Kerry touted his support for a $2-billion dollar clean-coal technology plan as a part of the nation's energy independence from Middle East oil while at the same time noting his support for hunter gun owner rights to an estimated 15,000-plus audience.
Kerry said he would be a president who "believes in science," and will pour $2 billion directly into developing clean coal technology as a part of his strategy for energy independence. "I want a nation that depends on its own ingenuity, not the Saudi royal family," the Democratic party nominee said.
Egy kis érdekesség: a Jukosz a világ olajtermelésének kb 2%-át képviseli, és a körülötte játszódó rendezetlenséggel magyarázhatóak a mai magas olajárak. Szaud-Arábiának egyetlen olajmezője - a Ghawar szolgáltatja termelésének 60%-át, napi 5 millió hordó olajat. Az olajmezőt 1948-ban fedezték fel, 280 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 26 kilométer. Ha ez az olajmező is eléri a csúcsot, akkor annyi.
Hamish McRae: Crisis, crunch or crumble: after Yukos, it's time we started fearing for the future of Saudi oil
The nub of Mr Simmons' argument is that all but two main fields are old and that intense exploration has failed to find much more oil. Some 60 per cent of Saudi production comes from the "King of Kings" field, Ghawar, discovered in 1948, which produces five million barrels a day. It is 174 miles long and a maximum of 16 miles wide and is the world's largest oil field, producing about 7 per cent of the world's supply.
"Ha ezzel akarjuk kiváltani nyáron az áramtermelést, akkor mihez kezdünk a rengeteg megtermelt hőenergiával?"
Nem akarjuk ezzel kiváltani a nyári áramtermelést, hanem télen, amikor úgyis kell fűteni, és amikor áramból is csúcsfogyasztások vannak, akkor kapunk mellékesen némi "ingyen" áramot, ami jól jöhet.
"Összefogalalva a kütyüről az a véleményem, hogy az egy olyan drága bojler, ami némi elektromos energiát is előállít."
Helyes a megállapítás, de talán kiegészíthenénk azzal, hogy - a többi "zöld" energiával ellentétben - ez néhány év alatt megtérül.
A szórólap szerint 3 év alatt visszajön az ára, de találtam egy "független" 2002-es brit tanulmányt ( http://www.energysavingstrust.co.uk/est/micromap.pdf ) a mini/mikro CHP-ről, ahol EU országokra le van bontva, hogy hol mennyi idő alatt jön vissza a pénz (42.oldal). Az EU átlagban 6..7 év alatt jön vissza a pénz, de van olyan szcenárió is, hogy 4..5 év elegendő (az energiaárak megugrásával ez könnyen előfordulhat).
Az sem kéne elfelejteni, hogy ez ténylegesen zőld energia, csökkenti a CO2 kibocsájtást, majd 100%-os hatásfokú, és tömeges elterjedése esetén az erőművek csúcskapacitásán is lehet spórolni. További előny, hogy ha a megtermelt áramot helyben vagy a szomszédban elfogyasztjuk, akkor megspóroljuk az elektromos vezetékek veszteségét, miáltal újabb 10%-ot nyertünk.
Több berendezést is vizsgáltak, van olyan is közöttük, amelyik 3 kW elektromos, és 9 kW termikus teljesítményű - így mindenki megtalálhatja számítását :))
A magyar valóságban érdekes lenne megvizsgálni a közepes nagyságú CHP-ket is. A szocializmusból visszamaradt központi fűtést CHP-vel is meg lehetne oldani, és itt a befektetés már 3 év alatt is visszajöhetne.
A decenteres 15/30KW-os pont jó lett volna a kétlakásos, 2*77 m2-es házunkhoz. A 8 KW mellett nagyon kevésnek tűnik az 1.2 KW elektromos. Német, osztrák kísérleti Stirling erőművek sokkal jobb eredményeket produkálnak (persze, nagyobb méretben). Ennek ellenére ez az ár már nagyon jó lenne. Kondenzációs gázkazán 530000.- (24 KW).
Ezeknek a lényege elsősorban a zajtalan működés, vitorlásokra ajánlják őket. A csendesen ringatózó milliomosokat az ár nem zavarja, csak a motorzaj.
Na megnéztem a linkeket, és nem vagyok tűlük elmosva.
A Sterling motor hatásfoka magasnak tűnik, de valójában nem az, ugyanis a hőenergia 10-25%-ból lesz csak elektromos áram, azaz a hatékonysága ebből a szempontból rosszabb, mint az elektromos energiát előállító fosszilis energiát felhasználó hőerőműveké (35-40%). Azaz ez a készülék áramtermelésre nem igazán jó. Ha ezzel akarjuk kiváltani nyáron az áramtermelést, akkor mihez kezdünk a rengeteg megtermelt hőenergiával?
Amennyiben pedig hőtermelésre használjuk fel, és az áramtermelést csak másodlagosnak tekintjük, akkor a készülék egyszerűen drága. Egy sima bojler árának a 10X-ébe kerül, és ezt a kis mennyiségű termelődő elektromos energia nem képes képes még középtávon sem kompenzálni.
Összefogalalva a kütyüről az a véleményem, hogy az egy olyan drága bojler, ami némi elektromos energiát is előállít.
Crude oil for September delivery rose $1.05, or 2.5 percent, to settle at $43.80 a barrel on the New York Mercantile Exchange Friday. Futures reached $43.85 a barrel, the highest intraday price since trading began in New York in 1983.
U.S. crude-oil inventories rose 1.2 million barrels to 300.5 million last week, the Energy Department said Wednesday. Imports jumped 14 percent to a record 11.3 million barrels a day. The U.S. consumes about a quarter of the world's oil.
</i>
Aszongya hogy jelenleg az usa fogyasztja a világ olajának negyedét,és most 14%-al nött az importja.
Nemtom csak nekem tünt-e fel a magas jólét és a magas olajfogyasztás közti össyefüggés?
<i>
``It looks like the crosshairs are zeroing in on $45,'' said Chuck Hackett, a broker and analyst at Access Futures & Options Trading in Woodlake, California. ``Name any oil-producing country and you can associate it with a particular problem that's contributing to higher prices.''
</i>
Aszongya hogy 45$ körül van a piac optimális pontja.
Naszóval,itt több dolgot kellene megkülönböztetni.
Az alapja az egésznek a hatékonyság,amit az olaj magas energiakoncentrációja jelent az iparnak.Most az egész arra épül,hogy megéri akár világméretben 1-2 helyre koncetnrálni termelési tevékenységeket,mivel az alacsony syállítási költségek miatt az egész világra ki lehet az olcsóne előállított cuccokat syállítani.
Namármost,ha több ember kell az energia előállításához,akkor eltolódik a koncentráció optimális pontja ,így egyre kevésbé éri meg a koncentráció.
Namámost,a szolgáltatások/termékek árát alapvetően az azok előállításához szükséges emberi erőforrások mennyiségétöl függ.
Ha az energia előállításához jelenleg a népesség 5%-a kell ,és a jövőben olaj nélkül ehez kell a 20%-ék,akkor gyakorlatilag az energia ára 4*-ére növekszik.
Persze a fenitek inkább lecsökkenő ipei termelést csökkenő anyagi/humán mozgékonyságot és csökkenő életszínvonalat jelentenek,hacsak nem csoportosítják át az erőforrásokat most az energiaiparban(atomerőművek,új technológiák feljeszésének költségei)
Viszont ez csökkenő életszínvonalat jelent most,de nagyobbat az olaj peak után.
Hát, ez nekem nagyon új, évek során több német céget levélben is megkerestem, ebből vettem az árakat, úgyszintén a www.decenter.hu -t.
A decenteres gépek nagyobb teljesítményűek, azért oly drágák. Inkább tömbházaknak vagy intézményeknek javasolt.
A WhisperGen ennél jóval kissebb: elektromos teljesítménye 850 Watt folyamatos üzemelés esetén, illetve 1,2 kW kombi üzemelés esetén. Fűtőteljesítménye 8 kW.
Ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés, ahhoz zöld energiának kéne tekinteni és megfelelő támogatásban részesíteni, és az Elektromos Művek vissza kéne vásárolja tőled a termelt áramot.
Reménykedjünk, hogy az EU-nak lesz valami haszna is, és rávezeti a magyarokat a helyes útra :))
Igen, a hőerőművek is ezt csinálják, és nagyban, csak az a különbség, hogy a hőerőmű a tüzelőanyag energiájának kb 40%-át alakítja elektromos árammá, és keletkezik plusszba 60%-nyi hőenergia, aminek nagyrészét szélnek eresztik.
A mini-erőműveknél fordított a filozófia: te otthon fűtesz, és mellékesen termelődik áram, amit vagy felhasználsz, vagy átvesz tőled a Elektromos Művek. A végeredmény: az elégetett tüzelőanyag 95%-át hasznosítod.
Hát, ez nekem nagyon új, évek során több német céget levélben is megkerestem, ebből vettem az árakat, úgyszintén a www.decenter.hu -t. Már régen nem keresgélek ilyeneket, főleg nem angol területen, de ha ilyen áron bejönne, azonnal vennék.
Overseeing Iraqi oil supplies, and maybe soon supplies from other Gulf countries, would enable the US to use oil as power. In 1990, the then oil man, Dick Cheney, wrote that: "Whoever controls the flow of Persian Gulf oil has a stranglehold not only on our economy but also on the other countries of the world as well."
....
Oil and the dollar were the real reasons for the attack on Iraq, with WMD as the public reason now exposed as woefully inadequate. Should we now look at Bush and Blair as brilliant strategists whose actions will improve the security of our oil supplies, or as international conmen? Should we support them if they sweep into Iran and perhaps Saudi Arabia, or should there be a regime change in the UK and US instead?
If the latter, we should follow that up by adopting the pious aims of UN oversight of world oil exploitation within a world energy plan, and the replacement of the dollar with a new reserve currency based on a basket of national currencies.
"Évek óta erről szól az alternatív energia topic, több hasonló tippet, linket találhatsz korábbról. 2 KW-tól kezdve tetszőleges méretben beszerezhető, biogázmotoros, stirlinges változatokban. Csupán egy dolog riasztja el a házépítőket ettől a megoldástól: a 13-20 millió körüli ár. Kapsz eredeti magyart is, de az is 6 milliónál kezdődik. Hány év normál családi ház fűtésénél a megtérülése? 15-20?"
Én ezt a linket találtam:
Commercial sales began in the
last quarter of 1999, and in the year to 31 March 2002 the
company expects to manufacture 400 units. The target retail
price per unit is from $US2500 to $3000 each depending on
Egy malomban örlünk! (Én nem dolgozom!, mondta kiskorú K. Erzsébet)
Persze, én is ezekre + vízre gondoltam, a biodízel eszembe sem jutott (Torgyán papa, brrrr...).
Ez a mini-erömü dolog érdekes, jó ötletnek tünik (ad absurdum rá lehetne kötni a szobabrinyót, meg az evezögépet is + mókuskerék). Bár a fütöerömüvek ugyanezt csinálják nagyban.
"és amelyik senkinek sem keltette fel az érdeklődését az egy otthni combinált micro hőerőmű. "
Évek óta erről szól az alternatív energia topic, több hasonló tippet, linket találhatsz korábbról. 2 KW-tól kezdve tetszőleges méretben beszerezhető, biogázmotoros, stirlinges változatokban. Csupán egy dolog riasztja el a házépítőket ettől a megoldástól: a 13-20 millió körüli ár. Kapsz eredeti magyart is, de az is 6 milliónál kezdődik. Hány év normál családi ház fűtésénél a megtérülése? 15-20?
Nem csak a biodízel az egyetlen közlekedési alternatíva! Biogázas üzemű autókat évek óta használnak már Németországban (kísérleti üzemben) városi forgalomban szállításra, ahol viszonylag sűrűn újra lehet tölteni a tartályokat. A gáztisztítást (CO2 leválasztást) energiatakarékos módon, molekuláris szűrővel oldják meg.
