A topicot azért nyitottam, mert abszolut kezdő révén, most jött el az az idő életemben, amikor szükségem lenne hegesztői tudásra és gyakorlatra.
Ebből eredően az az ötletem támadt, hogy ezen a fórumon on-line tárgyalhatnánk a hegesztést érintő kérdéseket, ötleteket, mindenféle témákat.
Teljesen más hegesztési eljárás. Nem lehet egyiket a másik helyett alkalmzni! Hegeszteni azzal az eljárással kell amit a hegesztőmérnök előír a WPS-lapon. Hol hallottad, hogy csak úgy cserélgetni lehet?
Igen a cell.elektróda 1 nagyon gyors gyökhegesztö fajta,de pontezért mert nagyon gyors 200-as átmérö alatt nem használják mert ott már nem nagyon lehet irányitani a gyorsasága miatt.A bázikussal gyufagyujtásszerüen ívethúzúl az ucsó befejezés elött 15-25-re,ezzel az ömledékkel gyorsan visszarongyolsz a kezdéshez és onétt kezdhetsz ívelgetni úgy,hogy a széleknél tarts ki,hogy ne legyen szegélyes.Ha csak két sor megy bele a csöbe és nincsenek töltösorok akkor akkor a gyöksornak is megkell lennie a "magaságának" máskülönben a takaróval nem lehet szegélymentesen betakarni és bekell iktatni egy harmadik töltösort is,bár ezt csak akkor szokták gyakorlatban ha nagyon sok anyagot kiköszörülnek a gyöksor felsörészéböl.
Sikerült kerítenem egy csomag cel. pálcát,és mielőtt neki esnék,egy kicsit utána olvasom ill. tapasztaltabbakat kérdezek meg.Egyébként egyre többször hallom, hogy awi helyett cel.pálcát használnak,mert állítólag sokkal gyorsabb.Javítsatok ki ha tévednék! Más téma: Bázikus elektródával utóbbi napokban szó szerint szenvedek./vastagfalu cső-röl van szó./A két varratot nem tudom normálisan összeolvasztani.Fedővarratnál,szó szerint salakos göcsört van a varrat kezdetén,szélén a salakkal.Továbbá nem is tölti ki az adott széleket. Szerintetek mi lehet a baj?A varrat többi része gond nélkül mehetne Röntgen alá! Ti hogyan kavarjátok ki a salakot ívgyújtás után, ill. a befejezett varrat mely részén kezditek el a varratot???Értem azt hogy 1/3-nál?Remélem sikerült érthetően fogalmaznom, és nem voltam óvodás gondolkodású!:))) A válaszokat előre is köszönöm! Tisztelettel: Reinold
A 20as -nál nem sürün kell pálcát cserélni,egy ügyes karoszériásnak lehet,hogy 1évig is,kitartana s gyorsabban menne a hegesztés mint lézerrel.1-2ezer A-rel a 0.8 lemezt. :))))))
A Pongrácz úton van egy hegesztéstechnikai áruház, náluk van kitéve egy 20mm-es elektróda is, bár azt szerintem csak reklámcélból csinálták. A 8-ast se volt egyszerű megtartani, de a "tűzijáték" 400A-rel szép látvány volt :-).
Azért megnéztem más képeket ,is nagyon kedves dolgokat csináltok,s hosszú távú munkát kívánok.Köszi szépen az érdeklödést!!!8-as elektróda,az nagyon brutál,én csak 6-os láttam.Azzal már lehet kenni,a matert!
Nálunk van egy kis nagyságrendi különbség, 5 tonnás gépről lenne szó.
Szépen körém is gyűlt a nép a hegesztő szakosztályban, amikor elővettem a kis darab 25-ös kazánlemezt és a 8-as elektródát! :-) Jött a kérdés: "Tankot akarsz hegeszteni?" Mindenesetre ezt a vastag dögöt nem volt könnyű vezetni.
Az öntödét megkérdezem, Pécs környékén van (Kővágószőlős)
a Ganzban nekem is volt szerencsém 1-2 mozdonyhoz.Volt egy 150Tonnás is amit svácba ment a hegyekbe,meg régeben voltak olyan vagonok amik totál savállóból vót,s malajziába ment.Nem tudod véletlenül,hogy abban az öntödében mennyi a legkisebb mennyiség amivel szóbaállnak az emberrel,és hogy szerszámacélokkal is foglalkoznak??
Igazából nem tudom. A megmunkálhatóság alapján szerkezeti acél, kb. A50-nek megfelelő lehet. MÉH-telepen vett kazánlemez lánggal kivágva, 200mm külső átmérőjű, 20mm falvastagságú acélcső felszeletelve, a kettő központosan összehegesztve, majd esztergálva. Sajnos a kisvasúti kerék nem olyan, hogy leveszünk a szupermarketben 4-db-ot a polcról...
A másik garnitúra kereket egy kedves barátom öntette, majd szabványos profilra esztergáltatta. Tartóhüvely-garnitúrát arra is kellett hegeszteni, nem volt gond a beedződéssel annál sem.
szerintem inkább keveset csak a gyakorlásnál rá kell hangolodni a támára
Ma este ez lesz terítéken, 20-as anyaggal. Mert mozdony-fődarab és hajtóműház sincs a polcon...
Kicsit jobban utána néztem a dolognak,és a bázikusoknak az Ív keménysége(fúvó ereje) is nagyobb.Ez is benne van,hogy ez nem hajlamos a salakaláfolyásra.A villanysütö teljessen ok.megoldás,de ne hagyd kihülni,mert akkor vesz fel hidrogént a bevonat.Az lenne az ideális,ha 300fok környékén lenne hegesztés elött.Igen a rutilosnak titánoxid,a bázikusnak mangán-sziliciumoxid a bevonata ezért más a szine.Milyen anyagból van a keréked?Egyébbként még a kéz vezetésének egyenletlenségéböl is szokott lenni salakaláfolyás,és erre sokan mondják,hogy sokat kell gyakorolni,de szerintem inkább keveset csak a gyakorlásnál rá kell hangolodni a támára.Egyszóval nem a gyakorlás mennyiségétöl függ,legalábis nekem igy jött be.
Eszembe jutott a a nagy vákuum és az említett hideg. Ezek relatív mutatók, ha a hőközlést és hőelvonást ŰR-i viszonyok mellett vizsgáljuk. A nagy hideg ellenére mégis nagy probléma lenne a hegesztéssel bevitt hő, ugyanis azt szinte teljes egészében a tárgy nyeli el. Figyelembe véve, hogy nincs levegő, illetve gáznemű, vagy más fajta hőelvonó közeg. Így inkább a hűtés megoldása a probléma. Érdemes lenne utána nézni, hogy a mesterséges égitestek milyen kritériumoknak kellenek alapvetően megfeleljenek. Fordítva is lehet gondolkodni.
Köszönöm a leírást, kb. 50-60 fokban szoktam tartani az elektródát, majd kipróbálom. Áramerősséggel nem hinném, hogy gond lenne, az elektródára előírt tartomány felső harmadában szoktam dolgozni. Időnként persze olyan szép a varrat, mint ahogy az oktatóanyagokban szerepel. Holnap lesz megint össznépi sercegtetés. majd kipróbálom.
Szoktam figyelni az olvadt salakot, teljesen másképp néz ki a rutilosnál meg a bázikusnál.
A hálózat ott, ahol leginkább használom, úgy sz...., ahogy van, időnként ingadozik a lámpa fényereje is. A gépem primer előszabályozós, ez meg se kottyan neki. (Pont emiatt vettem ilyen gépet!)
Leginkább bázikussal hegesztek, ha már van egyenáram. A mechanikai tulajdonságok(ütőmunka!), meg a beszerzési ár miatt is. Kicsit untam, hogy a kerék varratai a 6-9 méterenkénti jókora pofontól elrepednek. Spéci szárítókészülékem ugyan nincs, de a villanysütő lassan felmelegítve-hőntartva-lassan lehűtve ugyanígy megteszi.
A NASA -t az eredményesség miatt említem. Másfelől valóban érdekes felvetés. Amennyiben személyes tapasztalatra sikerül szert tennem, ígérem beszámolok :)
Ennek nyomán talán a hideg kovácsolásos módszert kell alkalmazni. A hőmérséklet bizonyára nagyon képben lehetett az űrkabinok és egyéb berendezések anyagának a kiválasztása során. De ezek a földön készülnek, félig-meddig földön kívüli körülmények között. Aligha publikált eljárások. - Egyébként a NASA irányába kellene nyomulni ezzel a témával, mert ez hétköznapi szinten SCI_FI kategória.
Hát érdekes kérdés ez az űrbenhegesztés.... Hát szerintem normál (nem rövidzárlatos) hegesztésnél szerintem az ionizált gázok is részt vesznek az elektromos vezetésben, hogy mi lenne vákumban...? De ez a téma felvet egy másik kérdést is az hogy ott fent szerintem kurva hideg lehet, ami nagy hőelvonással jár..... lehet számolgatni:Cev, 3tengelyű hőelvonás és feszültség, T 8/5 hűlési sebesség....
Nem lebegne gömöcskékben,mert a elektomágneseség a súlytalanságban is megvan.A gázhegesztésröl nem nyilatkoznék mert azt nem értem,hogy ott müködne e,de az elektomos hegesztéseknél szerintem semi akadálya nincs.
Sajna a szakszerü kifejezést erre nem ismerem,de a salak aláfolyás a rutilos fajtánál lehet a hibás elektródatartásból,a váltóáram anomáliáiból,a kicsi árameröségböl,s néha még az elektróda bevonatának egyenletlenségéböl is.A bázikusok valahogy sokkal érzéketlenebek a salakaláfolyásra azok inkább gázosodni szeretnek,ha túl hosszú az ívhossz.Elöny még a bázikusnál,hogy állt,+ tehát a melegebb sarokról kell hegeszteni,a mechanikai tulajdonságokról nem is beszélve.De a rutilos is föleg akkor szokott a salakaláfolyni mikor sarokban vagy fentröl lefelé hegesztesz ilyenkor pakolj rá még áramot és vagy egy pillanatra drasztikusan dönts meg 70 akár 80fokra az elektródát,hogy az áram kifulya a salakot.De csak addig.Aztán újra 60fok.Nagyon jó hogy bázukussal is hegesztesz,gratulálok hozzá...
Jobbara azzal dolgozom mert majdnem ingyen van. (Ocskavatelepre jopar bontatlan dobozzal vittek ki, 2007-es es 2008-as mubizonylattal. Gazdag orszag vagyunk...) A rutilos palcakkal mindig sikerül jopar salakzarvanyt belevinni a varratba, ateg, ronda lesz, sokszor alig birom leverni a salakot. (OK43.32, 46.16)
A bazikusnal meg szep egyenletes lesz a varrat, a salak meg kihules utan egyszeruen leesik, egyben. (EB1, EB4, OK55.00, EVB50 nevu szloven csoda).
Igen,lehetséges hogy nem a vákuum lenne a probléma odakint. A plazma-,elektronsugaras-,lézer- és ívhegesztés valóban jól "működnek" vákuumban, így azok megállnák helyüket az űrben is,és még védőgázt sem kellene használni. A súlytalanság valóban gondot okozhat, mivel ahogy azt írták is előttem, a megolvadt fém gömböcskékbe lebegne, vagy esetleg ott maradna a pákán...?!
És akkkor ezek szerint a súlytalanság teljesen ellehetetleníti az űrben való hegesztést?Akinek van valami ötlete,ne titkolja:D köszi az eddigi hozzászólásokat is!
Most messze vagyok, de par nap es kozel leszek. Koszonom a felajanlast, olyan felnivel probalkoznek, ami tenyleg kuka allapotu, aminel nincs vesztenivalo.
A gep tenyleg draga moka de ha folyamatosan lenne ra munka, megeri megvenni. Ott van keznel, kitapasztalod, mit tud.
Ugyanigy szivtam a fogamat, amikor megvettem a CEA Rainbow 150-et, hogy szazezer forint. Egy kisvasuti motoros hajtany epitesehez vettem, hogy ne kelljen allandoan ismerosoknel, dragan dolgozo mesterembereknel kuncsorogni ilyen piti munka miatt. Igy utolag, nem bantam meg!
Külön kellene választani a vákuumot és a súlytalanságot. Vákuumban itt a Földön szerintem semmi akadálya. A villanyhegesztéshez nem kell oxigén, a acetilén mellett meg ott a ~100%-os oxigén, szintén nincs szükség a levegő 20%-nyi oxigénjére. Víz alatt is lehet, pedig szerintem az problémásabb, mint egy "sima" vákuumban. Az űrben inkább a súlytalanság lehet a gond, nem a vákuum. Pl. el tudom képzelni, hogy a megolvadt fém kis izzó gömbök alakjában eltávozik a munkadarabtól.
Szia.Igencsak akadémikus téma,de nagyon érdekes.Elöljáróban csak anyit,hogy az elektromos hegesztéseknél használt elektromágneseség az ürben is megvan.Miskolcon létezik egy "ürvákumkohó" ahol kategoriákal jobb minöségü acélt tudnak elöállitani mint a hagyományos,vagy porkohászati eljárással.Ha még valami eszembejut majd írok,de az biztos hogy az ürben nincs olyan jelenség az ömledékben,hogy könyebb vagy nehezebb elemek(a nehezebb elemek az ömledékben lefelé "úsznak"),s ezáltal homogénebb az acél.
Sziasztok!szeretném a segítségeteket kérni!egy főiskolán tanulok,és egy tanulmányt készítek,melynek témája: "lehetséges-e az űrben hegeszteni;és ha igen, hogyan, ha nem, akkor miért nem?" Melyek azok az eljárások, amelyekkel tudunk vákuumban hegeszteni és miért/hogyan? Előre is köszönöm a segítségeteket!
Bocsi lemaradt.Ha a bázikussal már nagyon megy akkor érdemes cell.-el.Ennél nem szoktak ivelgetni,a bázikushoz és a rutiloshoz képest egy nagyon gyors fajta. A szakmában csak úgy mondják,hogy"zuhanó",de ezt Mig,Mag-nél is szokták mondani.
