Vannak már alóla utódok is. Fel lehet ismerni: feketék, fehér zoknikkal,harisnyával és folttal. Ja és nagy fodros szőrrel. :) Borsa alól igen változatos kiskecskék jöttek, mondhatom: feketék, némelyik kis homlokcsilaggal, az anyák színe mélyen nem számított. Hunor bezzeg!!! A fehér apróságok természetesek, de hogy került a genetika katlanába barna??? Van ilyen utódja feketétől, vöröses sárgától és fecskehasútól. Teljesen logikus. Ahogy az is, amit drága sárgatarka Sáfrányom művelt. Jó szokása két megtermett gidát elleni. (a la Bojár-Barack páros)most győzködtem, hogy végre adjon leányzót is, már a színe is mindegy, hupilila is lehet. Hunorral volt, gondoltam beérem a fehérrel is... Ne legyél engedékeny!!! Frissen alpesi színűnek néztem a két kiscsajt és megcsapott a laposguta ott helyben a galádnak érzett anyjuk mellett - felszáradva kiderült, hogy világos fahéjbarnák, sötétebb barna lábakkal, az egyik hátcsíkkal... nem vagyok lenyűgözve, de így azért mindjárt jobb!
Elkértem a tavalyi zárt laktációk hivatalos végeredményét.
És majdnem seggre ültem... az összes kecském selejt. Átlag 200-300 literes zárások. Kb minden anyánál fele annak, mint amit én a befejések részeredményei alapján kiszámoltam. Úgyhogy valami nagyon nem stimm adatrögzitésileg... most kénytelen vagyok reklamálni :))
Szeder sajnos elvesztette születés közben a kicsijeit.... hiába az üdvözlő mekegés, nem válaszolt senki. Gondoltuk, ha már ott van alatta az a zacskó tej és keblében az apróságoknak szánt szeretet, mért ne tegyünk egy próbát. Kiválasztottuk a vékonypénzű Kömény egyik fekete lánykáját és alányomtuk. Na, a kicsi nem lelkesedett, sírva tiltakozott az idegen tej ellen. A sírás viszont aktiválta Szeder ösztöneit, válaszolgatott neki. Összezártuk őket és fél szemünket rajtuk tartva etettünk. Pozitív kezdet volt, hogy nem verte el maga mellől. Aztán már bökdöste és nyalogatta is. A kicsi eleinte nem volt túl lelkes, az anyja se óhajtott csak úgy lemondani róla, de a picit meggyőzte a szája elé táruló tejcsárda, Köménynek meg ott volt a másik leánya. Mindenki jól járt - ennek a történetnek jó a vége, mint egy rendes mesének. :)
És igen, IGEN, IGEN!!! Megkezdődött végre nálunk is, jön csőstül az áldás. Elsőre a szürke Fülőke rukkolt ki egy koromfekete és egy hófehér leányzóval - a színük teljesen logikus, nemde?? Aztán belehúztak a fehér csemeték - éltünk mi a gyanúperrel, nemhiába menesztettük oly gyorsan Hunort - de szerencsére vannak egyebek is, köszönhetően az anyák makacsságának és persze a Borsa féle háremnek. Most jön majd a nagy világos (és sárga-sárga - SÁRGAAAA!!!) bumm, aztán várhatjuk Ipoly remélhetőleg tarka utódait. :)
Sziasztok egy kérdéssel fordulok hozzátok.Az egyik ismerősöm kecskéjének nagyon elvolt hanyagolva a patája szegénynek még nem volt egyszer sem lekörmölve ezáltal a patája is befelé fordult és elég nehezen járt.Most én lekörmöltem picit mintha javult volna ez pár napja volt de még biztos érzékeny neki.Kérdésem hogy helyrejön e neki teljesen esetleg kell e még csinálni vele valamit.Köszönöm
:)) Gyerekek ! képzeljétek ma felfedeztük a "Tincses-cocktailt" !:)
...A brigád egyik tagjának névnapi ünneplésekor jött a nagy ötlet. Az összetevőket övezze titok, mint az unicumot, viszont a kiváltott hatás publikus. Az ember könnyed lesz tőle, mint a fecske röpte. Konokul tart hazafelé de közben kileng, mint a kotrógép gémje és úgy érzi messze van az otthona, mint Mexicó. Ezáltal visszafordulásra készti a delikvenst, mint a boomerág, hogy a doktori tanácsnak megfelelően magába vételezzen még egy "Tincsest" a kutyaharapást tincses szőrével témakör-ben.
Ennyit tudtam nagy nehezen elmondani, mint a marathon hírvivő...( Győztünk !:)
:)) Aszta mindenit ! Már kunkorodnak máris a felszáradt tincseim, mint a kacsafarka, mármint a tolla természetesen. Lacika megjegyezte ha azt irod- márcsak persze a rím kedvéért- hogy a drág Ben , már gyűrűsök lennének a tincsek. ( De nekünk, így is jó - hétvégén, hét ágra süt a nap !:)