Kötetlen beszélgetés céljából alakítom az amerikai polgárháború történetéről, haditechnikájáról, és egyéb vonatkozásairól ezt a topikot. Szeretnék ezen topik útján azonos érdeklődésű emberekre lelnem. Remélem nem vagyok egyedül és van olyan ember ebben az országban akit nem untat a fenti téma.
Akár egy kis polgárháborús hadijáték is szervezése sem lenne rossz! Az honvéd hagyományőrzőkhöz hasonló bemutatókkal. :) Nos van akit érdekel az amerikai polgárháború?
A magyarok számára 48 ürügyén is a jenkik voltak a szimpatikusabbak, a korai bevándorlók döntő többsége is az északkeleti államokba érkezett, viszont mit tudni a délen élő magyarok hozzáállásáról, voltak a konföderáció seregében akik karriert futottak be?
Ezt tulképpen már nem is tom, kábé az alapítástól elkezdték, csak olyan 1820-ig nem sikerült keresztülverni, majd Andrew Jackson sikeresen legyőzte a központi bank hidráját. :) Amivel vagy egy évszázadra elnapolta a kérdést.
Ööö, hát ezt nem tudom. Talán az a percepció, hogy Oroszország az Európa -> ott máshol már nincs jobbágyság, tehát ez nem ööö, progresszió. Vagy mittomén.
Általában az USA-val kapcsolatban vannak olyan unorthodox kérdések, amiket joggal lehetne felvetni - ha nem ő lenne a legerősebb a faluban a pofozkodásban és nem neki lenne a legtöbb pénze. De egyikkel vagy másikkal le tudja szerelni az ilyen kérdéseket, so shut up and dance.
De akkor miért nem II. Sándor cár a társadalmi felszabadítás hőse, aki ellen 8 merényletet követtek el (nyilván, mert ezeket a balliberális terroristák követék el) ?
Sztem a When Johnny comes marching home...-nak jó a hangszerelése, meg a We're coming father Abraham-en érződik, h S. Foster azért tudott, ha akart. De ha már indulót kell választani, és a Rákóczy-t meg a Radetzky-t nem lehet, akkor Napóleoni háborúk, Over the hills and far away.
A Dixie-nek a zenéje tetszik, de az a szöveg... Hát, nem kapnának érte irodalmi díjakat, az biztos.
Köszi. Engem a Bright Sunny South érintett meg ebből az eresztésből.
Érdekessék a szövegből:
"And, once again, the Stars and Stripes will to the breeze be swellin', If Uncle Abe will give us back our darling boy McClellan."
-- :)))
Éhenkórász írek értékelték, ha valaki adott elég abrakot, amivel megtömhették a hasukat, biztos ezért szerették McClellant. Ezzel együtt autentikusabbnak hangzik ennek a dallamára, hogy:
I first produced my pistol and then produced my rapier. I said: "Stand and deliver or the devil he may take ya". Musha ring dum-a do dum-a da, Whack for my daddy-o, Whack for my daddy-o, There's whiskey in the jar.
:)
Érdekes, hogy a When Johnny comes marching home és a Yellow rose of Texas dallamát hatéves korom óta ismertem, mert a kvarcórák mind ezeket csipogták, de soha nem tudtam, mi az pontosan. :)
És hát egy új fővárost kellett építsenek - hiszen a rabszolgaságot nem törölték el az Alapító Atyák - így az félúton kellett legyen Észak és Dél között.....
Különben az északi abolíciók is így néztek ki minimum jópár államban, de lehet, hogy az összesben. Meghúztak egy határt, aki azután született az már szabad ember volt, a többi meg maradt haláláig rabszolga. Vagy másik módszer az volt, hogy akinek az anyja rabszolga volt, az felnőtt koráig rabszolga maradt, felnőve felszabadult (volna, ha addig a tulajdonosa nem adta volna el délre, ahol felszabadulásról szó sem volt).
Egyszerre, egycsapásra minden négert nem tudom melyik államban szabadítottak fel 1865 előtt az USA-ban.
Nem. De ha a gazdaságilag legtermelőképesebbek elnyerik a szabadságot, akkor utána csak idő kérdése lett volna, mikor és hogyan tudják a maradékot kivásárolni, vagy törvényileg jobb helyzetbe hozni. Ráadásul egy olyan élmény, hogy én meg a négerem együtt lőjük az ellenséget és még győzünk is (vagy döntetlenre mentve a helyzetet kiegyezünk Északkal), határozottan előremozdította volna a fehérek faji megfontolásait. Kábé ez történt a németekkel is az első világháborúban az afrikai hadszíntéren (leszámítva, hogy ők nem rabszolgáztak akkor, de felsőbbrendűségi meggyőződésük volt).
És nem lehet azzal érvelni, hogy de az északiak eredetileg is a rabszolgatartás teljes megszüntetését célozták meg, mert nem. Még a déli államokban sem. Szó nem volt róla, 1864 előtt meg sem próbálták. Az 1862-ben kiadott Emancipation Proclamation csak elfoglalt konföderációs államokra vonatkozott és legalább annyira a katonai helyzet vészterhessége ihlette, mint a Konföderáció 1865-ös törvényét. A két fél között jóval de jóval kevesebb különbség volt valójában, hogysem volna mire tiltogatni, az én véleményem szerint.
Most tényleg, itt tartunk a törifórumon, h Lincoln elnökké
választásának és programjának lett volna-e bármiféle köze a rabszolgák
felszabadításához?
Hát nem volt.....
Az amerikai függetlenségi nyilatkozat és alkotmány elismerte a rabszolgaság létét és tényét...
A washingtoni Szabadság-szobrot rabszolgák építették fel...
"1865 februárjában (vagy mikor, szóval két hónappal az összeomlás előtt) a Konföderáció törvénybe iktatta, hogy a katonaként fegyvert fogó négerek elnyerik a szabadságukat (ez nagyjából a teljes függetlenséget jelentette volna, ha van lehetősége kifutni, merthogy a déli fehér népesség háromnegyede katonaként szolgált,"
És nyilvánvaló, hogy csak és kizárólag felnőtt, hímnemű, hadrafogható rabszolgák léteztek.
Ez valahol vicces. 1865 februárjában (vagy mikor, szóval két hónappal az összeomlás előtt) a Konföderáció törvénybe iktatta, hogy a katonaként fegyvert fogó négerek elnyerik a szabadságukat (ez nagyjából a teljes függetlenséget jelentette volna, ha van lehetősége kifutni, merthogy a déli fehér népesség háromnegyede katonaként szolgált, feltételezem ez lett volna a feketéknél is a helyzet hosszútávon - ha ebbe önmagától nem roskadt volna bele az állam). Ugyanekkor az Unióban valami hat-hét államban továbbra is rabszolgaság van, mert ugyan ugyanazon év januárjában megszavazták már a 13. kiegészítést, ami eltörölte a rabszolgaságot, de 1865 decemberéig nem lépett életbe. Na erre az egy hónap különbségre büszkék, emiatt kell betiltani a rebel flaget.
És nem lehet azzal érvelni, hogy de az északiak eredetileg is a rabszolgatartás teljes megszüntetését célozták meg, mert nem. Még a déli államokban sem. Szó nem volt róla, 1864 előtt meg sem próbálták. Az 1862-ben kiadott Emancipation Proclamation csak elfoglalt konföderációs államokra vonatkozott és legalább annyira a katonai helyzet vészterhessége ihlette, mint a Konföderáció 1865-ös törvényét. A két fél között jóval de jóval kevesebb különbség volt valójában, hogysem volna mire tiltogatni, az én véleményem szerint.
Nem véletlen, hogy egyike annak a 4 elnöknek, akiknek az arcképét belefaragták a dél-dakotai Rushmore-hegybe.
(Washington, Jefferson, Lincoln, Roosevelt).
-- Ebben az a gyönyörű, hogy a két utóbbi lemészárolta annak a jó részét, amit az első kettő vallott. Pl. T. Roosevelt olyan központosított elnöki rendszert, olyan rendeleteken alapuló kormányzást művelt, amitől a központi kormányzatokkal szemben mélyen gyanakvó, egyéni, tagállami szabadságot, decentralizációt minden elé helyező Jefferson hülyét kapott (volna). Lincoln meg nagyjából végzett azzal a berendezkedéssel, amit Washington, mint első elnök elkezdett.
Egyébként az valahogy nem egy köztársaságra vall, amikor ilyen monumentális izéket csinálnak embereknek. Százméteres arcokat faragnak, meg húszméteres, mauzóleumban üldögélő gigászi márványszobor, akinek a jelenlétében molylepkének érzed magad. Ezek a modern istenítés eszközei. I. Ábrahám fáraó, I. Tódor császár, legkegyelmesebb György és Tamás führerek.
Thomas W. Wilson alatt is nagyott lépett előre az USA a világhatalommá válás útján, de róla közismert - legalábbis Dr. Drábik szerint - , hogy a pénzhatalmi világelit és az illuminátus- szabadkőműves titkos társaságok beépített embere volt...:-))))
-- Drábiknak ezt a teóriáját nem tudja bevenni a gyomrom. Más írásában van olyan elem, amire rábólintok.
Vannak "érdekességek". Úgy értve, h érdekes, hogy komolyan gondolják. Pl. Mikor a szülői munkaközösség kérésére levették az irodalomlistáról az Anna Frank Naplóját, mert túl szörnyű a gyerekeknek. Vagy mikor a Huckleberry Finn-t cenzúráták, mert túl sok benne a "nigger" kifejezés. Érdekes, a "gay" (jó, jó, eredeti jelentésében) nem zavarta őket. (Ez mondjuk nem mind Texas, tán a Hucky átírása volt ott.)
