Tudom még nem vagyok elég gyakorlott, mint egyesek, de reméltem, hogy nekem is sikerül közfelháborodást keltenem azzal, hogy azt állítom: szeretett állataink tök hülyék, és még megsértődni sem képesek!
Szerintem (a hozzászólásokból következtetve) azért mindenki sejti, hogy ez a topic egy kicsit sántít!
Kicsibarsonytalpu pedig kimondta a kulcsszót: "érdekek"!!!
Szerintem egy állat (lehet az kutya is vagy akármi) érzelmi világa kizárólag pozitív illetve negatív behatások következtében alakul!
Konkrétabban: szerintem egy állat képtelen egy olyan összetett érzelem kialakítására mint a "sértődés"!!!
Szerintem egy állat nagyon is jól tudja, hogy függ a gazdájától, így megsértődnie igencsak pofátlanság lenne...
Szerintem egy állat nem képes egy "bameg" kifejezés megfogalmazására (semmilyen szinten), még akkor sem, ha neki éppen nem a legjobbat tapasztalja gazdájától!
Ilyenkor lép be a "nekem most jobb nem-itt lenni" kategóriájú "elgondolás", de ez messze áll attól, hogy közben azért mert neki nem a legjobb itt, elküldje saját gazdáját melegebb éghajlatokra...
Ez csak egy feltevés, már mint hogy lenézik a kutyákat. Ezt is egyéne válogatja...
Lehet, hogy a kutyusoknak több érzelmük van....de én tudom, hogy az én macskám mindig "figyel" és képes bizony aggódni is. Látom rajta.
Én most mentem, köszi a macskás diszkussziót:-)))
Az egyértelmű, hogy minden állat arra törekszik, hogy neki a legjobb legyen!!!
(Rosszat nem akar magának!)
A kutyák szerintem is több érzélmet mutatnak, sőt, szerintem is több érzelemmel bírnak mint a macskák.
Nadehogy emiatt lenézi az egyik a másikat??? ;-)
Igen annak kell(ene) lennie, de csak egy bizonyos mértékig. Önző annyiban, hogy megpróbálja megteremteni magának a kiegyensúlyozottságot és nyugalmat. De az is tény, hogy ha nem lennénk egy kicsit önzőek, akkor meg nem tudnánk fennmaradni.
Kérdés, hogy az állatok önzőbbek lennének -e ugy nagy átlagban az embereknél, ha pl. nagyobb prioritással rendelkeznének az erőviszonyokban. Ez mindig is foglalkoztatott:-)))
A ja, szerintem Hófehérkém lenézi a kutyánkat. Látszik rajta, ahogy ránéz, illetve közönyt mutat, ha a kutya barátságosan közeledik játszani. Lenézi, mert a kutya tőbb érzelmet mutat, meghunyászkodik és ezáltal szerinte elveszti a méltóságát. Egy kutya mindig visszatér hozzád, egy macska - ha ugy adódik- képes elköltözni, mert máshol több az érdeke. Erről olvastam. Enek ellenére nálam nagymenők:-))
Az ember is önző! Sőt! Genetikailag annak kell lennie...
Amikor gyerekeket megkérnek, hogy rajzolják le a családjukat pl zsírkrétával, teljesen természetes (sőt az az egészséges), hogy önmagukat rajzolják a legnagyobbnak!
(Akkor van gond, ha a kedves papa az óriási egy távirányítóval meg egy sörrel a kezében... ;-)
Miből gonodlod, hogy a macskeszod lenézi az ebeket?
hmm. érdekes gondolat, meg kell hagyni :-))) persze, ily módon minden állat önző, meg maga az ember is. de a macskákban van valami felsőbbrendűségi érzés (amit én nagyon komálok bennük)saját állatelvtársaikkal szemben is. Pl. tudom, hogy az én Hófehérkém lenézi a kutyánkat...
tuti, hogy mondja, erre meg mernék esküdni. Rá van irva az arcára. Mivel a macskák meglehetősen önzőek is, gondolatban fojtogatnak egy egy nézeteltérés során !
Meg ha csak ezt mondaná...:-)))) magában, persze... De ami a tekintetében néha felvillan, az ennél sokkal "cifrább".....:-))
De ez jó, ez a felvetés, mert már nekem is jutott eszembe, egy-egy ilyen pillantásnál, hogy na, most tuti, hogy édes jó anyám tisztessége lett kétségbevonva a házi macska által....(bár, hogy náluk mi számít ezzel egyenértékű káromkodásnak, azt nem tudom...)
Hát, leírni szavakkal nem annyira egyszerű....
azért próbálkozom....(bár látszani meg elég jól látszik rajtuk):
na, pl. amikor "nem áll szóba" a családdal, csak azért, mert valaki nem azt/úgy tette, ahogy őmacskasága kigondolta.....
De ez benne van a tekintetében, rá van vésve az "arcára".... Végső sértődöttségében a kedvenc falatoktól is méla undorral fordul el....
De még talán leginkább az első megfogalmazás, ami a legjobb: diplomáciai és egyéb kapcsolatok beszüntetése..... hidegháború (süketté-vakká válik, stb)
Nem. Már olyan "kamasz"korú volt, amikor befogadtuk/befogadtam....
De ő olyan "egyemberes" macska lett (tudom, hogy ez csak a kutyákkal kapcsolatban használt jelző, de ha egyszer így van....)
Ha a család többi tagjától akar elérni valamit - és nem sikerül, mert nem jönnek rá mit akar, vagy mert nem ők meg nem akarják megtenni - akkor meg egyszerűen sértődötten távozik.....más a járása, a az egész macskáról "süt" a sértődöttség....
(bár ha én hívom, akkor azért hozzám visszajön...)
Az én cicám pl. megsértődik, ha nem tőlem kapja a kaját..... Nagy kegyesen hazajön, de amint azt látja, hogy valaki más osztja az eledelt,akkor már megy is....és csak akkor jön elő megint enni, amikor senki sem látja...:-))) vagy hazaérek én...:-)
Vagy
nyáron heverek a kertben aligöltözékben a félárnyékban, jön, és pl. az ölembe akar ülni.... 40 fok árnyékban, hasadat melegítő macska, aki a csupasz combjaidon "dagaszt"... élmény... persze, hogy nem hagyom, leteszem. Azt a pillantást.... na azt nem lehet leírni.....sértődött, lesújtó... és még mi minden van benne....azután nekem háttal leül.... és kb 10 perc után újra próbálkozik...:-))))
Például ha nincs megelégedve a whiskas vagy a sonka minőségével, akkor hátat fordit az élelemnek, néz fölfelé ellenkező irányba és szinte mondja: Ez nektek macskapapi ?
A leghosszabb sértődés kb. 1 hétig tartott.
Hoztunk neki társnak egy uj kiscicát.
Először is nagyot fújt: - Hát én nem vagyok nektek elég jó macska ?
Aztán dérrel-dúrral elvonult a padlástérbe.
Egy hétig nem jött a hivásunkra, ha simogatni akartuk fújt és prüszkölt.
Aztán persze megbékültek és békésen összedurmolnak egymással.
A sztori teljesen hiteles 100%-os infó... A Ti dolgotok tényként kezelni vagy sem...
Volt egyszer két macska!
Az egyik 15 éves volt a másik 14. Perzsa macskák voltak.
A gazdájuk eleinte egy kb 100 négyzetméteres lakásban tartotta Őket, majd az életük utolső kb 5 évét (ebben az egyben nem vagyok biztos) egy 10 négyzetméteres szobába, ahova persze alkalmanként (2 nap) kaja is került és ritkán el is lettek szállítva megnyírni a szőrüket...
A lényeg az, hogy a két macska tudata, tökéletesen "összefonódott" az együtt töltött évek alatt!
Fogta magát az idősebbik, amelyik már egy jó ideje rendesen kornyadozott és elpusztult!
Mire mit csinál az a másik állat?
Egy hétre rá az is megdöglik!!!
A tudata megölte! (Ez pedig nem lehet egy egyszerű folyamat...)
Most félre a komolytalansággal, nyugottan gondolkozzatok el azon, hogy annak a két nyavajás macskesznak mennyire közös volt a valóságuk, ha külön külön már nem is tudtak életben maradni!
