Személyszállító gép esetén ha jól tudom a szorzó 10x-es repülõ és az autó között. Persze azt nem tudom hogy az autót ilyenkor egy vagy 4 személy mellett számolták és hogy Suzuki-t vagy országúti terepjárót számoltak...
Nem mondom, hogy minden Peak Oil érv megfellebbezhetetlen lenne, de azért úgy mégsem illik megírni egy hozzászólást, mintha ezek az érvek el sem hangzottak volna.
>>elvoltunk valahogy<<
Hányan voltunk? És ha 150 év népességgyarapodásának 20-30 év alatt kellene semmivé válnia, akkor az milyen - egymást gerjesztő - következményekkel járna?
És az a népesség is hogyan "volt el"? Szvsz a nyugati szabadságjogok mai szintje, a mai társadalmi-politikai berendezkedésünk, nem létezne anélkül az energiatöbblet nélkül, amit az olaj használata juttatott a gazdaságba. Nem egy példa van arra, hogy egy erőforrás kifogyásával egy társadalom politikai berendezkedése is teljesen összeomlik. A hozzászólásodból úgy tűnik, mintha szerinted olaj híján is - pár apró döccenővel - aránylag jól el lenne a társadalmunk. Ezt kizártnak tartom. Sem gazdaságilag, sem politikailag, sem a fizikai túlélés szintjén nem várható sima átmenet.
>>Már van több más is.<<
A "van" roppantul tág fogalom. Mennyi ideig tart egy új technológia üzemképessé tétele? Mennyi ideig tart a jelenlegi ipari, közlekedési, szállítási, stb. infrastruktúra átállítása? És mindez mennyibe kerül? Lesz elég időnk és pénzünk onnatól, hogy az ár már ösztönzően magasra szökik, odáig, hogy nem marad energia a még viszonylag sima átállásra sem?
Szívesen hallanám, hogy szerinted mi az a "más", ami sikerrel válthatja ki az olajat.
>>Ezzel együtt a korábbi kultúráknak messze nem volt olyan mély és részletes ismeretük a világról mint a mai embernek.<<
Ha arra gondolsz, hogy a tudomány milyen fejlett... Ez akkor jelenthetne reményt, ha alapvetően tudományos problémáról lenne szó, ami tudományos megoldást igényel. Csakhogy itt nagyobbrészt kulturális és politikai problémáról van szó, amit a tudomány önmagában nem orvosolhat. Éppen a globális felmelegedés a példa arra, hogy a tudomány édeskevés.
Ha túléléstől van szó, akkor azt is tisztázni kellene, hogy mit/kit értesz "mély és részletes ismereten", illetve "mai emberen". Kétlem, hogy a többségünk pl. tüzet tudna gyújtani gyufa/öngyújtó/stb. nélkül. A legtöbb mai ember éhenhalna vagy mérgezést kapna egy kajával teli erdőben, mert nem tudja megkülönböztetni a gyilkos galócát az őzlábtól, a somot a farkasalmától, stb. Közülünk hányan tudnak vetni, szántani, vályogot tapasztani? A mai kultúrának, en bloc, valóban mélyebb ismerete van a világ működéséről, de ez a tudáshalmaz valószínűleg jóval egyenlőtlenebbül oszlik meg az egyes emberek között, mint a korábbi kultúrákban. Különösen igaz ez a tudásnak éppen azokra az elemeire, amelyekre egy olaj utáni világban szükség lenne az egyedek túléléséhez. Arról ugye nem is beszélve, hogy amikor a rendszerek összeomlanak, akkor a tudáshalmaz nagy része hozzáférhetetlenné válik azok számára, akik addig nem szerezték meg. Áram nélkül nem lesz google. Míg tehát a "kultúránk" baromi sok ismerettel rendelkezik a "világról", addig az egyes személyek mára már nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyekkel a régebbi kultúrák tagjai még rendelkeztek.
Mellesleg az olaj utáni időkre való felkészülést leginkább azzal szolgálhatnák a kormányok, ha az ilyen jellegű tudás megszerzését segítenék elő. Persze ehhez előbb szembe kéne nézni azzal, hogy az összeomlás elkerülhetetlen.
Szerintem mindenkinek el kellene gondolkodnia, hogy tulajdonképpen milyen hasznos ismeretekkel rendelkezik. "Mi az az egy praktikus dolog, amiben tényleg jó vagyok?". És ha csak közgazdaságtani ismeretek és hasonlók jutnak az ember eszébe, akkor érdemes már most találni egy hasznos hobbit. Én már keresem....
1. Úgy gondoljuk, hogy belátható időn belül mindig találunk új olajlelőhelyet, és mire elfogy, addigra már lesz más helyette. Ne feledd el hogy 150 éve még alig használtunk olajat - és azért elvoltunk valahogy. Pedig akkor még más sem nagyon volt - Pl. atom, komolyabb vízerõmû, stb. A másik dolog pedig hogy az elõzõ olajválság nyomán igen gyorsan lecserélték a népek a nagy ólomszánkókat pici japán autóra, az autókba fogyasztásjelzõ is került (az én régi Opelemben is volt - az újabból nem tudom miért hagyták ki). Azaz az emberek szépen elkezdtek takarékoskodni az üzemanyaggal. És minél drágább az üzemanyag annál inkább elõtérbe kerül a takarékoskodás - és az alternatív technológiák. Nem véletlen hogy az olaj árát épp a termelõk próbálják alacsony szinten tartani - egyrészt egy gazdasági válságtól (ahol az olaj iránti kereslet csökkenne) tartanak, de szvsz jócskán benne van a dologban az olajnak mint energiahordozónak a visszaszorulásától való félelem is.
Nem gondoltuk, hogy a globális felmelegedés valaha is be fog következni. Szó se róla, a tudósok elég sokfélét mondtak e témában. Pl. hogy van ugyan felmelegedés de amúgy is lenne mivel egy jégkorszakból megyünk kifelé. A gond ezzel az hogy elég nehéz pártatlan véleményt találni egy ilyen ügyben - könnyen lehet hogy a szagértõt fizeti valaki - és ez nem csak az olajlobby lehet...
Mire már mindenki (a tudósok, Bush elnök, a közvélemény) elfogadja a globális felmelegedés tényét, addigra késő lesz. Szvsz a globális felmelegedés címû kását sem eszik olyan forrón...
Az autóipar a legtöbb amerikai nagyvárosban felvásárolta a villamoshálózatot a harmincas években, és megszüntette, hogy az embereket autóra terelje... A villamoshálózat üzemeltetésének joga mindmáig a nagy autógyártók kezében van, és eszükben sincs újraüzemelni őket, noha egy működő tömegközlekedés valószínűleg gyorsabb lenne, mint a dugóban ülni három órán keresztül. Az lehet, de ezzel együtt a tömegközlekedés max. elodázni képes a problémát némileg, de megoldani nem igazán, mivel az is energiát fogyaszt amit meg kell termelni valahogy. Ráadásul energia nem csak a közlekedéshez kell (az úgy 30% és ebben benne van a repülés is - ami fajlagosan jóval több energiát igényel mint az autó).
És nem is biztos, hogy találunk valami mást. A globális felmelegedés ellenszerét pl. valószínűleg nem találjuk meg egykönnyen. Már van több más is. Persze keresni kell továbbiakat - de ahhoz hogy kellõ intenzitással keressék elõbb picit meg kell drágulnia az olajnak. Addig szvsz max. véletlenül találhatnak megoldást erre a problémára. Ami a globális felmelegedést illeti, egyenlõre túl nagy gondot nem okoz, legalábbis errefelé. Megoldani pedig a jó öreg természet megoldja - ehhez elég lenne csökkenteni a CO2 kibocsájtást.
Nem tudom, miért gondolod, hogy a régen élt emberek csak azért, mert régen éltek, mindjárt hülyék is voltak. Akik túlélték nem voltak hülyék - errõl szól az ember evolúciója. Nálunk nem a gyenge pusztult el hanem a hülye. Ezzel együtt a korábbi kultúráknak messze nem volt olyan mély és részletes ismeretük a világról mint a mai embernek.
Udv az egybegyulteknek, olvasom a topikot az eleje ota, most vettem a faradtsagot a reghez.
Megvettem a növekedés határai 30 év multan c. muvet (Az olajkorszak vege es a Klimavaltozas utan, mind2 HVG)
Nagyon jol es reszletesen leirja az eddigi novekedest, a novekedesi maniat, nyersanyagok felhasznalasat, mezogazdasagot, nepesseget, ezek osszefuggeseit, stb., stb. 11 forgatokonyvet vazol egy szimulacios szoftver segitsegevel, ami kb. bekovetkezhet a kov. 100 evben, ebbol jopar osszeomlassal vegzodik. A szoftverrol is irnak nagyon reszletesen, hogy epul fel, hogy muxik, stb.
Van benne egy fejezet az olaj torteneterol es kimeruleserol is, megprobalom majd idescannelni, nagyon erdekes.
Nagyon sokat szentel a kesleltetesnek, tehat a valsagokra valo reagalas idejenek. Kulon fejezetben targyalja az ozonlyukproblemat, ennek szemleltetesekent. 1972-ben publikaltak eloszor a problemat, persze senkit se erdekelt (ipar, politika), a gyarak nem voltak hajlandok a CFC termelest csokkenteni, es csak akkor szuletett cselekvesi program, amikor a nasa repulogepe megmerte a ClO koncentraciot a lyukban es 100%-ban bebizonyosodott, hogy tenyleg a klor bontja az ozont. A termelest mara kb. megszuntettek, de 2003-ban(!) meg mindig rekordmeretu volt a lyuk az Antarktisz felett, es kb. 50 ev mulva fog visszaalni az 1980-as szintre.
Szoval ha hasonlo reakcioidok kovetik az olajproblemakra utalo eszreveteleket, sok jot nem varhatunk.
Kevés lesz az olaj május 8. 16:45 [MTI] Elegendő készletek felhalmozásának hiányában még az esetben sem lehet kielégíteni a nyersolaj iránti szükségleteket a negyedik negyedévben, ha az OPEC tagországai teljes mértékben kihasználják kitermelési kapacitásaikat - közölte vasárnap Algéria olajipari minisztere. Chabib Khelil az év végi helyzet miatt aggodalmaskodik, mivel ekkor a kereslet az olaj iránt hirtelen felszökik. A harmadik negyedévben emiatt a miniszter szerint olyan mértékű készletezésbe kell fogni a kitermelés magas szintjének fenntartása mellett, hogy az igényeket a télen ki lehessen elégíteni. Pénteken az amerikai könnyűolaj ára 13 centtel drágult a szabadpiacon és 50,96 dolláron fejezte be a napi kereskedést. A londoni Brent típusú olaj hordónként 36 centtel olcsóbbodott és 50,77 dolláron zárt pénteken.
Az olajipari szakma Khelil szerint nem az árak, hanem a feldolgozói kapacitások szűkösségek miatt aggodalmasodik. A hordónkénti 50 dollár körüli áron senki, sem Greenspan, a Fed elnöke, sem Bush elnök nem akad fenn, az amerikai olajkészletek is hat éves rekordszinten vannak, az OPEC is növelte az év eleje óta a kitermelését, a jövő mégis kérdéses, mégpedig a finomítói kapacitások miatt. A globális olajkeresletnek - az amerikai és a kínai gyors gazdasági ütem miatti - növekedése magasan fogja tartani az árakat, csökkenés csak akkor következne be, ha a gazdasági növekedés üteme lassulna. A feldolgozóipari kapacitásokkal kapcsolatban a gond az, hogy két éven belül aligha léphetnek üzembe új kapacitások, hiszen a döntések ezekről csak mostanában születnek meg. Szaud -Arábia, Líbia és mások is bővítik a finomító kapacitásokat, de ezek csak két-három év múlva változtathatnak a helyzeten- hangsúlyozta.
A talajromlás nem csak Európában jellemző, Amerikában vagy a legtöbb ázsiai országban is, az eleve tápanyagban szegény talajú Ausztrália pedig a világon talán a legrosszabb helyzetben van e tekintetben.
>>Szvsz egy komoly összeomlás során a mai ember hamar eljutna megint arra a következtetésre, hogy az istennek (vagy akárminek) nem megfelelően élt, stb. Ahogy romlik a helyzet, egyre többen lennének.<<
Na igen... a modern ember a tényleg racionalitás csúcsa.
a.) "A tudósok majd kitalálnak valamit." b.) "Az olajcégeknél ott vannak a megoldások, csak még ülnek rajtuk egy ideig." c.) "Az emberiség eddig még mindent megoldott."
Az istenhit legalább aktivitásra kötelez, ellentétben a "modern", "racionális" ember csodavárásával.
Még egy hasonlóság: a múltbeli civilizációk is találkoztak még régebbi civilizációk bukásának nyomaival, de rálegyintettek. "Ezek a primitívek elbuktak, de mi fejlettek vagyunk." Ha el akarjuk kerülni a saját bukásunkat, célszerű legalább megnézni, hogy mások miért buktak el, illetve aki sikerrel járt, miért járt sikerrel. (Egyébként: nyilvánvalóan nem vagyunk ab ovo bukásra ítélve, ezt a könyv sem állítja.)
a mai helyzetet és a primitív népek kulturájának összeomlását nem kellene összevetni.
Olvasd el a könyvet, részletesen foglalkozik ezzel az ellenvetéssel.
A legkönnyebb azt mondani, hogy a "primitív ember" az más, az primitív, mi bezzeg okosak vagyunk.
Mind a négy pont illik a mai társadalomra:
1. Úgy gondoljuk, hogy belátható időn belül mindig találunk új olajlelőhelyet, és mire elfogy, addigra már lesz más helyette. Hogy ez a felfogás mennyire elterjedt, arra azt hiszem nem kell bizonyíték, itt a fórumon is találkozunk vele épp eleget. Ergo nem látjuk előre, hogy az energiahordozók elfogyása valaha is válságot okozna.
Nem gondoltuk, hogy a globális felmelegedés valaha is be fog következni. Pl. Reagen elnök azt állította, hogy a fák több szennyezést okoznak, mint az autók.
2. Nem vesszük észre az olajárak emelkedő trendjét. Több elemző cég ma is azt mondja, hogy "nincs semmilyen trend, az árak hol le, hol felfelé mozogtak", de ne törődjünk vele. Mire mindenki - vagy legalább a többség - számára egyértelmű lesz, hogy kifogyott az olaj, addigra már nagyon késő.
Nem vesszük észre a már bekövetkezett globális felmelegedést sem. Mint említettem volt, a globális felmelegedés puszta tényét csak nemrég kezdik bizonyítottnak látni a tudósok. Bush elnök szerint még további kutatásokra van szükség. Mire már mindenki (a tudósok, Bush elnök, a közvélemény) elfogadja a globális felmelegedés tényét, addigra késő lesz.
3a. Az olajlobbi amúgy is érdekelt a jelenlegi helyzetben - nagyon is racionálisan úgy vélik, hogy saját magukat el tudják szigetelni a problémától, sőt rövid távon nekik rendkívül kedvezőek a magas olajárak és ezzel együtt a magas profit.
Az autóipar a legtöbb amerikai nagyvárosban felvásárolta a villamoshálózatot a harmincas években, és megszüntette, hogy az embereket autóra terelje... A villamoshálózat üzemeltetésének joga mindmáig a nagy autógyártók kezében van, és eszükben sincs újraüzemelni őket, noha egy működő tömegközlekedés valószínűleg gyorsabb lenne, mint a dugóban ülni három órán keresztül.
3b. Az emberek a mai amerikai társadalomban nem szívesen mondanak le a nagy terepjárókról, egyik társadalomban sem szívesen mondanak le az autókról, nem szívesen csökkentik életszínvonalukat, csak ha nagyon muszáj. Az meg pont akkor van, amikor már irtó drága az olaj, mert már tetőzött a termelés. Azaz amikor már késő. Az állami beavatkozás ellenzése mint amerikai kulturális hagyomány is ebbe az irányba hat - majd a mindenható piac mindent megold, az állam ne avatkozzon be mindenféle szennyezési előírásokkal.
4. Erőfeszítést a globális felmelegedés csökkentésére mindmáig gyakorlatilag nem teszünk. Az olaj utáni világra minimális az eddigi felkészülés. És nem is biztos, hogy találunk valami mást. A globális felmelegedés ellenszerét pl. valószínűleg nem találjuk meg egykönnyen.
Ja, és mellesleg a "primitív" izlandi vikingek igen hamar rájöttek a talajerózió és az erdőirtás és birkalegeltetés összefüggéseire. Igen erősen úgy néz ki, hogy a "primitív" grönlandi vikingek is tisztában voltak ezzel. A "primitív" anasazik kultúrájuk összeomlása után valószínűleg a mai hopi indiánok ősei lettek, akik - mily csoda - rájöttek a fenntartható mezőgazdasági termelés trükkjére. Manapság is csóválják a fejüket, amikor az extravagáns amerikai életszínvonalat nézik: "Mi már évszázadokkal előttetek is itt voltunk, és évszázadokkal utánatok is itt leszünk..." Nem tudom, miért gondolod, hogy a régen élt emberek csak azért, mert régen éltek, mindjárt hülyék is voltak.
Ennyire nem bízom az emberekben. Szvsz egy komoly összeomlás során a mai ember hamar eljutna megint arra a következtetésre, hogy az istennek (vagy akárminek) nem megfelelően élt, stb. Ahogy romlik a helyzet, egyre többen lennének.
Azért szvsz a mai helyzetet és a primitív népek kulturájának összeomlását nem kellene összevetni. Ha egy kõkori, vagy ókori szinten tartó társadalom azt tapasztalja hogy nem esik az esõ akkor ezt az istenek/szellemek/stb. rosszindulatának tudja be és ennek megfelelõ választ próbál adni rá (különféle szentélyek és hasonló épületek emelése, állat/emberáldozatok) amiknek persze nem kimondottan sok hatása van. Ezzel szemben a mai ember ha észlel egy problémát akkor vagy megpróbál változtatni rajta, vagy megpróbál alkalmazkodni. Persze csak akkor ha van rá ideje: egy földbe csapódó meteorit ellen nem sokat tudnánk ma sem tenni. De egy hosszabb, 20-50 éves folyamat esetében már más a helyzet. Ami itt inkább komoly probléma lehet az a fejlõdés kiszámíthatatlansága - azaz nem lehet tudni hogy mikor nõ meg ugrásszerûen egy adott erõforrásra, különösen az olajra az igény. Pl. ha az indiaiak, kínaiak, stb. maradnának a kõkori szinten akkor sokáig elég lenne az olaj - ha viszont hirtelen mindenkinek kell akkor hamar elfogyhat.
A logisztika "MAGYAR" csodája: Avagy mire fogy el feleslegesen az üzemanyag! Benzinkút, virágföld, 20l-es, 520.-. Forgalmazó ...KFT Budaőrs. Áruház, virágföld, 20l-es, 249.-. Forgalmazó ...KFt Törökbálint. Mindkettőt Pötrétén csomagolták, 25 km-re a vásárlás helyétől. De biztos vagyok benne, a valóságban is megtette azt a 450 km-t, mert annyi eszük nincsen!
Ha mar emlitetted a talajromlast eppen a heten olvastam, hogy az EU felmerest vegzett a talaj minosegerol az EU-ban. Az eredmeny eleg rossz lett ugyhogy fel is hivtak a figyelmet, hogy ezt meg kell allitani. A talajromlas egyik okaket a tulzott mutragya alkalmazast emeltek ki.
Megpróbálom összefoglalni a Collapse konklúzióit (már vagy egy hónapja befejeztem).
Összeomlásnak nevezi, ha egy területen a politikai szervezettség ÉS a népesség drasztikusan lecsökken. Kizárólag azokkal az összeomlásokkal foglalkozik, melyeket ökológiai okok (éghajlat-változás, talajromlás, erdők eltűnése stb.) váltottak ki, amihez legalább részben maga a társadalom is hozzájárult fenntarthatatlan gazdasági tevékenységével. (Pl. talaj kizsigerelése, erdőirtás.)
Számos példát elemez részletesen, a távoli és közeli múltban összeomlott, még létező (bár az összeomláshoz előreláthatóan közel került és valamilyen módon megoldást igénylő), illetve az összeomlást sikeresen elkerülő társadalmakat. (Teljesség igénye nélkül: mai Ausztrália, 17. századi Japán, mai Kína, Ruanda, maja klasszikus kultúra, néhány polinéz és melanéz sziget, viking telepes szigetek.)
Négy okot nevez meg, amiért előfordulhat, hogy egy társadalom nem képes elkerülni végzetét:
1. A probléma nem előrelátható a társadalom számára. Pl. egy tradicionális társadalom megtelepedett egy változó éghajlatú (néhány évszázadonként esős és aszályos) területen a kedvező éghajlati ciklusban, és amikor az éghajlat váratlanul kedvezőtlenné vált, összeomlott. (Két példa: grönlandi vikingek, anasazik.) Gyakran a múltbéli kedvezőtlen tapasztalatot is elfeledjük - a sokszáz évvel korábbi aszály tapasztalata nemcsak az írás nélküli társadalmakban, hanem az írástudó maja kultúrában is feledésbe merült. A még írástudóbb mai társadalom is teljesen elfelejtette a mindössze harminc évvel ezelőtti olajválság tapasztalatát, ezért aztán a kilencvenes években romlani kezdett az Egyesült Államokban eladott autók átlagos üzemanyag-hatékonysága.
2. A társadalom a problémát - miután nem sikerült előrejelezni - jelentkezésekor sem feltétlenül ismeri fel. Például a gyakran és nagymértékben ingadozó tényezők hosszútávú trendjeit a gyakorlatban az átlagember nem érzékeli, ami azt illeti, a közel egy évszázada tartó globális felmelegedés puszta tényét a klimatológusok is csak mostanában kezdik bizonyítottnak tekinteni. (Az okaiban még mindig nincs egyetértés.) Az olajárak trendje nyilvánvalóan ennél is sokkal nehezebben érzékelhető, hiszen az olaj most drága, de régen volt már sokkal drágább is, és egyébként is nagymértékben ingadozik, a múlt héten például csökkent (és szerintem a közeli jövőben fog is még csökkenni). Mire mindenki (vagy legalább a többség) észreveszi a trendet, addigra már itt a baj.
3. Amennyiben felismerik, illetve előrejelzik is a problémát, akkor is előfordulhat, hogy a civilizáció nem tesz semmit az elhárítására. Ennek két oka lehet.
3a. Racionális viselkedés. Ebben az esetben a társadalom egyes tagjai - nagyon pontosan - úgy látják, hogy a probléma megoldása az ő érdekeikkel ellentétes intézkedéseket követelne, és hogy el tudják magukat szigetelni a társadalom egészének problémáitól. Ezért racionálisan akadályozzák a probléma megoldását. (Hosszú távon persze az ő unokáikon vagy ükunokáikon is csattan az ostor, de hát akkor már késő lesz.)
3b. Irracionális viselkedés. A társadalom korábbi problémáira adott sikeres válaszok mint alapértékek ivódnak be gondolkodásmódjába. Jellemzően a különösen törékeny természeti környezetben élő népek igen hamar nagyon konzervatív attitűdöket fejlesztenek ki (még ha eredetileg kísérletező kedvű népek voltak is), rájönnek ugyanis, hogy a legkisebb változtatás, a bevált gyakorlattól való legkisebb eltérés is súlyos következményekkel járhat. (Egyébként bizonyos, tulajdonképpen elég magas fokú konzervativizmus gyakorlatilag minden társadalomban létezik.) Amikor aztán a körülmények további romlása drasztikus változtatásokat tenne szükségessé, arra a társadalom képtelennek bizonyulhat. A grönlandi vikingeket, illetve Izland máig létező társadalmát hozza példának, én a mai arab társadalmakat is jó példának tartom. Egyébként a gyakorlatban minden társadalom csak viszonylag kisebb változtatásokra képes, egyszerűen nem vagyunk képesek elszakadni az életmódunkkal kapcsolatos elképzeléseinktől és társadalmi ideáljainktól.
4. Végül, még ha a társadalom fel is ismeri a problémát, és próbál is ellene tenni valamit, kudarcot vallhat ebben, több okból is. (Lehet, hogy kihagyok valamit, ez a korábbiakra is vonatkozik.) A probléma megoldása a társadalom rendelkezésére álló erőforrásokkal lehetetlen, lehetséges de túl kevés erőfeszítést tesznek érte (megintcsak racionális és irracionális okokból, illetve mert úgy tűnik annyi is elég lesz), vagy megfelelő erőfeszítést tesznek, de túl későn.
Nekem nagyon tetszett a könyv, remélem kedvet csináltam hozzá. Az 500 oldalból a topik számára lényeges részeket amennyire lehet, talán összefoglaltam azért...
(Diamond, Jared: Collapse. How Societies Choose to Fail or Succeed. 2005, VIKING, New York)
Egyébként az olajár, amit látunk, az a legközelebbi tőzsdei határidős lejárat (frontmonth futures), jelenleg épp a júniusi. A távolabbi lejáratokon nem inverz az ár (merthogy a frontmonth most már inverz, az elmúlt napokban a Brent crude drágább volt, mint a New York light crude), úgyhogy lehet, hogy a rövid lejáratot olcsón adják. Egyébként a nyersolaj-készletek hatéves csúcson vannak, úgyhogy lehet, hogy egyszerűen nincs elegendő tárolási kapacitás, ezért nem akar senki közeli lejáratot venni, mert azt rögtön görgetni kell tovább.
Mindenesetre a magas készletek ellenére attól félnek, hogy az év második felére a kereslet tovább növekszik, és ezért nem bír 50 dollár alá esni. Szerintem ez túlzás, a gazdaság lassul, én a következő egy évre 40-60 dollár közötti olajat várok.
Öt éven belül viszont tényleg akár 100 fölé is mehet.
"A londoni és New York-i árak közötti különbség másik oka, hogy New York-i a light crude (nyers könnyűolaj) a West Texas Intermediate olajtípus, míg a londoni a Brent crude, azaz a jóval sűrűbb északi-tengeri nyersolaj, melyből nagyobb mennyiségű kenőolajat és kisebb mennyiségű üzemanyagot lehet előállítani. Mindenesetre érdekes a felvetésed, nekem is feltűnt, hogy 40-45 dollárnál sokkal nagyobb volt a különbség, mint mostanában, pedig elvileg inkább arányosan nőni kellett volna a különbségnek, vagy (ha a különbséget kizárólag a szállítási ktg. okozza) változatlanul maradni."
Van egy sejtésem ami megmagyarázhatja hogy miért tűnt el a különbség a Londoni Brent és a New York-i light crude illetve a WTI között.
A minap olvastam az OGJ-ben egy aprócska hírecskét, amiből az ragadt meg bennem, hogy tavaly 1161 fúrótorony volt aktív Usákiában, míg idén 1325. Olyan mintha egy kifacsart citromból most szorítanák ki az utolsó cseppeket, ami egy ideig még stabilizálni tudja az árakat, de az aligha lehet véletlen, hogy már a Bush adminisztráció is felveti a problémát.
HOUSTON, Apr. 29 -- US drilling activity dipped again for the second consecutive week, down by 18 units with 1,325 rotary rigs working, up from 1,161 a year ago, said Baker Hughes Inc. on Apr. 29.
FuelCell Energy Power Plant Running on Waste Byproduct to Generate Stable Electricity Source for Showcase Eco-Community in Kyoto, Japan. Electricity produced in renewable energy system to help hospital, school, apartment buildings and City Hall achieve reduced emissions in compliance with Kyoto Protocols.
- - -
KYOTANGO CITY, Japan--(BUSINESS WIRE)--May 3, 2005-- FuelCell Energy Inc. (NasdaqNM:FCEL) today announced that one of its 250-kilowatt Direct FuelCell(R) (DFC(R)) power plants, sold by its Asian distributor Marubeni Corporation (TSE:8002), will supply power as part of the electric grid servicing a school, a hospital, apartment buildings and city hall in a planned, renewable energy community on the western coast of Japan.
In keeping with the Kyoto Eco-Energy organization's desire to balance intermittent power generated by sources such as wind and solar, a 250 kilowatt DFC plant will efficiently convert waste from a food processing plant into high quality electricity. Heat energy produced by the power plant also will be used to warm water flowing into the food waste digestion process, thus increasing overall system efficiency.
ANDREW GEOGHEGAN: Uranium fuels the nuclear power stations which already generate 17 per cent of the world's electricity. The International Atomic Energy Agency forecast nuclear power could account for a quarter of global electricity supply within 25 years. But, while demand for uranium is increasing, supply is falling. Last year, miners dug up 50,000 tonnes of uranium oxide, but the power stations consumed 80,000 tonnes. The difference was made up from recycled uranium from decommissioned nuclear weapons, which is running out.
HOUSTON, May 2 -- Future use of natural gas has become a political issue in Iran, whose status as a major oil exporter may be at stake.
In the past decade, the country has encouraged domestic consumption of gas to keep oil available for export.
Now, however, plans to export gas as LNG are under attack by opponents who say the gas should stay in Iran for domestic uses that include injection to sustain flagging oil production.
And domestic demand, stimulated by prices capped by the government at 1¢/cu m, is skyrocketing, notes Fereidun Fesharaki, president of FACTS Inc., Honolulu, who says raising the price would "create a major social and political upheaval."
Fesharaki outlined Iran's gas dilemma in April reports showing that the Islamic republic's oil fields need not only gas injection but also stronger appeal to foreign capital than exists under the current fiscal regime.
Conflicting needs Opponents to Iranian gas exports say that by 2010 domestic demand will be 42 bcfd. They say 20 bcfd will be needed for oil field injection; 10 bcfd for commercial, residential, and compressed natural gas—including a CNG program to replace 63,000 b/d of gasoline by 2008-09—7 bcfd for electric power production; and 5 bcfd for industrial and petrochemical use.
The export opponents note that current production is 25 bcfd, including three phases of giant South Pars gas field. When South Pars is fully producing, they say, there is barely enough gas to supply domestic needs.
Iran is losing 350,000 b/d/year of oil production capacity, Fesharaki said, and the decline rate could increase to 500,000 b/d/year by the end of the decade. Onshore decline rates have risen to 8%/year from 7%/year and offshore decline rates to 13%/year.
"These numbers are alarming, particularly as they come at the same time as runaway demand," Fesharaki said. "It is now possible to see a future with little or no oil export revenues within 2 decades."
Production of Ahwaz Bangestan oil field, for example, has fallen to 160,000 b/d from 250,000 b/d and will fall to 60,000 b/d within 1-2 years. A gas injection program could increase production to 220,000 b/d and maintain it at that level.
Opponents to gas exports, led by Kamal Daneshyar, head of the Energy Committee of the Majlis (parliament), say Iran has 30 fields in need of gas injection totaling 12-14 bcfd. Only 3 bcfd currently is being injected. All of the 20 bcfd the opponents say will be needed for injection by 2010 to avert a massive decline in oil production would come from South Pars.
Iran's fourth 5-year plan, covering the period ending Mar. 20, 2009, calls for an increase in production capacity to 5.4 million b/d through measures that include injection of 5 bcfd of South Pars gas by the end of the period. To reach that level of oil production, Iran must add 1.5-1.6 million b/d of capacity to compensate for declines plus 1.4 million b/d more.
"Adding 3 million b/d is virtually impossible given the revised buy-back system [of contracts with international oil companies] and the way the system is set up," Fesharaki said.
Each year, Iran reports large oil discoveries, but at yearend, its capacity remains at 4 million b/d.
"We believe this is the realistic limit to Iran's capacity under the present system," Fesharaki said.
South Pars gas He said a detailed technical study is needed to determine how much gas would be needed for future oil field injection.
Yet, of the 18 planned South Pars development phases that the government expects eventually to produce 21.4 bcfd of gas, only 3.7 bcfd is dedicated to oil field injection. About 9 bcfd of gas is dedicated to the domestic grid, 6 bcfd to LNG exports, 2 bcfd to the Iran-Pakistan-India pipeline, and 700 MMcfd to a gas-to-liquids program.
"The allocations so far are in favor of the domestic grid, followed by LNG, and the lowest priority is given to reinjection—Iran's most urgent problem," commented Fesharaki.
"Today, based on Iran's crude exports prices, exporting oil will provide Iran with five to six times higher revenue than gas on the basis of heat value at the wellhead," Fesharaki said. "The logic of increasing productivity of oil overwhelms the revenue expectations from gas exports."
Fesharaki said members of the aggressive movement opposing gas exports are sure to try to persuade the winner of imminent presidential elections to resist exports. He added that no one is considering interfering with existing agreements.
LNG export projects No one knows how big South Pars field is or how much it can produce for export above what will be needed for domestic use. Iran and Qatar share the reservoir, and "both sides seem determined to produce as much as possible to stop the other side from taking 'their' gas," Fesharaki said.
Qatar's North field comprises 62% of the reservoir and Iran's South Pars 38%. Initially, both countries claimed the field held 100 tcf of gas. Qatar raised the reserves estimate to 200 tcf, and Iran followed suite.
"It was further increased to 400 tcf by both sides and then to 500 tcf," Fesharaki said. "When Qatar went up to 900 tcf, the Iranian side just stayed at 500 tcf."
Proposed LNG export projects from Iran have generated more confusion. In addition to changing the size of upstream fields, officials frequently change the size of the LNG liquefaction trains and the destination of exports.
"Moreover, Iran has not adopted the more normal process of train-by-train exports. It sees the projects in phases," Fesharaki said (OGJ, June 23, 2003, p. 78). Each project has a phase. Reserves have changed several times. Downstream and upstream segments are run by different companies—National Iranian Gas Export Co. (NIGEC) for downstream and Pars Oil & Gas Co. (POGC) for upstream. Sometimes LNG projects have been marketed with no upstream player identified, and some projects are linked to upstream acreage onshore.
New refining capacity Demand is rising rapidly for gasoline as well as for natural gas in Iran. The price of gasoline also is held well below world market levels.
Iran in 2004 imported 150,000 b/d of gasoline and is expected to import 9% more than that this year. It exports about 250,000 b/d of fuel oil.
To decrease gasoline imports, Iran plans to add extensive refining capacity. The 100-year-old Abadan refinery will be closed or semiretired. A 180,000 b/d plant is to be built nearby to make use of existing facilities. The government also plans to make Bandar Abbas Iran's primary refining center, expanding total capacity there to 1 million b/d by 2015.
Approved are additions of 88,000 b/d of capacity by 2007 and 160,000 b/d by 2010, primarily to process heavy, difficult-to-market Soroush and Nowruz crudes. In the next phase Iran will add condensate splitters to increase processing capability by a further 360,000 b/d by 2010. An additional 150,000-200,000 b/d of refining capacity additions are planned by 2015.
Foreign investment cools Iran's success in attracting foreign investment to its oil and gas developments remains tepid, Fesharaki said.
Hindrances to participation include internal and external political opposition to international involvement, an unfavorable return on investment under buy-back contracts, a fractured tender process, and growing unease over accuracy of the country's production estimates.
BP PLC withdrew from bidding on Ahwaz Bangestan field development in the wake of concerns over "US government displeasure," leaving France's Total SA the lone bidder. National Iranian Oil Co. (NIOC) quickly awarded the development permit to its own subsidiary, Petroiran Development Co. (Pedco), before the end of Iran's fiscal year Mar. 21 to avoid expiration of the permit, which might not have been reauthorized by the new conservative Majlis, Fesharaki said.
He said NIOC nonetheless expects Pedco to make arrangements with Total in getting the project completed.
Faulty bidding process Awaiting a final decision is disposition of Yadavaran oil field, formerly Kushk and Hosseinieh, which could be developed in conjunction with several LNG deals being negotiated with companies from China and India for 71-73% of the field's natural gas.
At the same time, however, bids have been received from a number of companies, including Royal Dutch/Shell, Petronas, Total, Repsol YPF SA, and ENI SPA, for the entire Yadavaran field (OGJ Online, Sept. 28, 2004).
"This points to another fundamental weakness of the Iranian system of attracting foreign investments," Fesharaki said. "There is no integrated approach, and each group is negotiating on its own." The oil minister decides who wins.
In addition, production forecasts remain in question. Iran claims Yadavaran will produce 300,000 b/d and Juffeyr 30,000 b/d—"numbers to entice the Chinese and Indian investors," the analyst said.
"Privately, field engineers believe these numbers are exaggerated. They expect 140,000-150,000 b/d from Yadavaran and 10,000-15,000 b/d from Juffeyr. Actually, Iran is not providing a guaranteed output, but production shortfalls will likely lead to disagreements later."
Fesharaki said the lukewarm reception to exploration blocks "is an indication of the perception of international firms to Iranian terms offered" (OGJ Online, Sept. 20, 2004). Interest remains very low, although several firms bid on the Khoramadad Block, which Shell won.
In addition, Petrobras signed a contract in July 2004 for eight Persian Gulf blocks with the minimum financial commitment of $31.5 million for 42 months, extendable by 18 months. It is adding $10 million for the 6,300 sq km Tousan Block southeast of Qeshm Island. Another agreement was signed in October with Repsol for the Forouz and Iranmehr Blocks under similar terms.
Szvsz zoknit vonaton/hajón is lehet szállítani, nem csak repülõn - csak kicsit lassabban, de ez a zokninak nem árt. És szvsz az az idõ amikor a kínai zokni sokkal drágább lesz még messze van. Másrészt a zoknikészítés nem atomtitok, ha van elég rabszolgád aki egy banánért hajlandó eldolgozni egy hétig akkor bárhol felállíthatsz egy gyárat.
9/11 azt se felejtsd el, hogy mivel mindennemu konnyuipari termeles immar kinaban vagyon, az olajarral a termekarak is felfognak menni, raadasul a dollar meg gyengulni fog. A nagy budos helyzet az, hogy az usak komplett iparagakat szamolt fel, kulonosen a konnyuipar tekinteteben. ha a kinaiak szepen arakat emelnek, lesz egy pont ami utan mar megerne az usakban textilipart visszaallitani, csak az a bibi, hogy 5-10 ev alatt a knowhow is mexunik. a vegeredmeny az lesz, hogy az usakban csokken a gepkocsihasznalat, mert fallback lesz kajara meg ruhara, ellenben kinaban stagnalni fog, mivel a roppant fontos konnyu/textilipari ciccekre az usaknak szuksege van. osszessegeben ez szepen lefoljtja majd kina gazdasagi novekedeset ahogy a vilag gazdasagi novekedese is csokkenni fog, ellenberger a novekedesek atrendezodnek olymodon hogy kinae kevesbe, mig a fejlett 'euroatlant' regioe durvabban fog esni.
Ha van elegendő áram, akármit lehet belőle csinálni. Legfeljebb nem gazdaságos. Biológiai kiinduló anyagokból gyakorlatilag bármit elő lehet állítani, amit olajból. Legfeljebb repceillata lesz.
Egyrészt a kicsi kínaiak is egyre többet fognak keresni - különösen azokon az elmaradott mezõgazdasági területeken ahol ma gyakorlatilag a pár száz évvel ezelõtti színvonalán élnek, a városokban pedig szép lassan nem csak utólérik a mai magyar átlagos életszínvonalat (állítólag ez már meg is történt) hanem jóval meg is haladják. És ha a kicsi kínaiak, afrikaiak, stb. nem autóra hanem kismotorra szállnak át a biciklirõl, ennyi ember esetén az is jelentõs olajfelhasználást jelent.
"A takarékoskodást a hajadra kenheted ha a kicsi kínaiak áttérnek biciklirõl autóra. Márpedig idõvel át fognak, az indiaiakkal, sõt hosszabb távon az afrikaiakkal együtt."
Nem fognak tudni. Több okból.
Egyrészt a Peak Oil miatt az árak a stagnáló-csökkenő kínálat és emelkedő kereslet hatására a helyettesítő megjelenéséig egyre meredekebben emelkedni fognak, ez pedig visszahat a keresletre, fékezi annak növekedését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az emelkedő olajárak miatt Kínában, Indiában és Fekete-Afrikában is drágulni kezd a benzin, ez pedig visszafogja az autóvásárlásokat. Egy nyugati család fele ekkora fizetések mellett is tartott autót, ami azt jelenti, hogy kétszeresolajár mellett sem fog lemondani róla. Ha a kínai/indiai/afrikai család ilyen energiaárak mellett tudja először megvenni, akkor magasabb árak mellett nem fogja tudni.
A másik ok az infrastruktúra fejleszthetőségének határai. Én hét nagy Kínai városban jártam az idén, és nyugodtan kijelenthetem, hogy gyakorlatilag megteltek autókkal. Sokkal több már nem tudna közlekedni. Amellett, hogy Kínában gyakorlatilag mindent lebontanak, ami az útépítés útjában áll. Egyszerűen nagyok a városok. Nagy-Sanghaj pl. 23 milliós és még a nagy növekedés előtt áll. Calcutta, Delhi és Bombay egyenként ötvenmilliósok lesznek 2030-ra. Nem tudod olyan szélesre és sűrűre építeni az utakat, hogy ne teljenek meg a használhatatlanságig. Ekkora városok továbbra is csak tömegközlekedéssel és kerékpárral lesznek járhatóak a nagy többség számára. Márpedig a fejlődő országok milliárdos lakosságának többsége húszonötmilliósnál nagyobb városokban fog lakni 2030-40-re.
