A problema az, hogy eloszor hidrogent kell gyartani, es az nagyon energiaigenyes. A nitrogenkoto bakteriumok is eloszor hidrogent allitanak elo ( NADPH formajaban ) es azt kotik az N2hoz. Jo lenne, ha vizbol + nitrogenbol egy reakcioval lenne ammonia es oxigen, mert a hidrogen gyartasa iparilag bonyolult ( ha nem metanbol gyartjak ). Valoszinuleg lezajlik ez a folyamat spontan is megfelelo homersekleten es nyomason, csak nagy aktivalasi energiaszint miatt kicsi keresztmetszettel , igy nem lehet iparilag alkalmazni. Ha lenne olyan katalizator, amely ezt a folyamatot elosegitene, az jo lenne.
Igen kozben gondolkodtam, valszeg energetikailag sokkal celszerubb, nitrogennel kotni meg a hidrogent, mint CO2 vel, mert azzaz a 2 oxigennel valamit csinalni kell, az meg eleg maceras tud lenni. Arra vagyok kivancsi C + 2H2O -> CH4 + O2, illetve 2 N2 + 6H2O -> 4 NH3 + 3 O2 folyamatokra van e technologia. szvsz lehet, egyszerubb lenne, mint a jodos, kensavas termikus vizbontas.
Esetleg a levegõ CO2-jébõl is lehet szenet kivonni. A növényeknek egyszer már bejött... És addigra remélhetõleg már lesznek fúziós reaktorok is. De az is lehet hogy addigra már eljut az antianyag technológia odáig hogy azt is lehet használni autókban.
-termikus hidrogén elöállítása breederekkel,amelybö az elkövetkező 50 évben föleg olajat gyártanak,elöbb nehézolajbol,bitumenböl aztán szénböl,majd amikor a szén is elkezd elfogyni átálnak a metánra,majd az ammoniára(az amoniát már 100 éve ismert technológiával hidrogénnel levegböl lehet elöállítani,lásd mütrágyagyártás).
Mivel az urán és a thorium breederekben min 250 évre elég a jelenlegi növekedési ütem melett,ezért hamarabb foge lefogyni a szén a kőolajgyártáshoz.
A komfortemelkedéssel millió egyéb apró ketyerét változtatnak - beépítenek, amit nem győz az ember felsorolni. Ezek kiadják a különbözetet. Pl. más belső burkolat, helyzetre emlékező vezetőülés ......
Kína azt tervezi, hogy 2020-ig harminc új atomerőművet épít fel, s erre négyszázmilliárd jüant (48,33 milliárd dollárt) szán - közölte hétfőn a kínai állami atomenergetikai vállalat, a CNNC elnöke. Kínában most kilenc atomerőmű működik, ezek az ország villamosenergia-ellátásának 2,3 százalékát adják. A kormány tervei szerint tizenöt éven belül 4 százalékra nő az atomerőművekből származó villamos energia aránya.
A kínai kormány hétfőn jelentette be, hogy 80 millió dollárt mozgósító energiatakarékossági programot indított be az ENSZ-szel együttműködésben. A program első három éves szakasza alatt közel 19 millió tonna szénegyenértékkel kívánják mérsékelni az energiafogyasztást, a szén-dioxid kibocsátást pedig 12 millió tonnával akarják visszafogni.
Aranyláz
Jön a 300 forintos üzemanyag?
2005. június 6. 04:43
A dollár árfolyamának emelkedése tartósnak látszik, és nem lehet számítani a nemzetközi jegyzésárak csökkenésére sem
A Mol a héten újabb jelentős üzemanyagár-emelést is bejelenthet, és ennek mértéke elérheti, de meg is haladhatja a márciusi 6 forintos drágulásét.
Az elmúlt hetekben ugyanis erősödésnek indult a dollár, és tovább növekednek a benzin- és gázolajárak, ami komoly árkorrekciót tesz szükségessé hazánkban is. Szakértők szerint az amerikai fizetőeszköz árfolyamának emelkedése tartós trend kezdete, és nem lehet számítani a nemzetközi jegyzésárak csökkenésére sem, így könnyen előfordulhat, hogy a magyarországi kutaknál a benzin literenkénti ára elérheti a 300 forintot, akár már ebben az évben is.
Kérdés ugyanakkor, hogyan reagál erre majd a Mol és a hazai politika. A nagyvállalatot a részvényesek szorítják arra, hogy kövesse a nemzetközi ármozgásokat, a politikusokat pedig a választóik jelentős hányadát kitevő autósok ösztönzik az áremelkedések megfékezésére. Ez utóbbira aligha van jogi lehetőség, de adócsökkentés elképzelhető.
nagyszeru! gyartsunk metanbol ammoniat, aztan egessuk el azt is amihez uj specialis infrastrukturat fejlesztunk ki, es ami raadasul mergezo is. nem azer, de nem egyszerubb lenne egybol elegetni a metant, kihagyva egy par lepest?
vagy gyartsunk NH3-at a levego nitrogenjebol, vegulis a nitrogen csak -209 fokon csepfolyosodik, szemben a CO2 -56 fojaval. bar mondjuk nitrogen joval bosegesebben elofordul, mint a C vagy CO2... de metanbol NH3-t gyartani a hydrogen economy kedveert, ideologikus baromsag.
In their article "The Hydrogen Economy" (PHYSICS TODAY, December 2004, page 39), George Crabtree, Mildred Dresselhaus, and Michelle Buchanan say that "basic research must provide breakthroughs . . . to make a hydrogen-based energy system . . . vibrant and competitive." This statement overlooks the near-term feasibility of an ammonia-mediated hydrogen-based system.1 A research breakthrough might reduce the cost of ammonia production, by emulating its biosynthesis,2 for example. But we have known how to make NH3 economically for almost a century. Nowadays, between 1% and 2% of the world's energy is devoted to synthesizing ammonia from air and hydrocarbons, notably natural gas, via the Haber–Bosch process.3
Because ammonia forms hydrogen bonds, unlike H2 or methane, it liquefies at about 8 atmospheres and room temperature, or ambient pressure and –33 °C. Indeed, because of this favorably situated phase transition, anhydrous ammonia was used as a household refrigerant for much of the 20th century.
Pipelines are in place to distribute anhydrous ammonia. To fertilize their fields, farmers routinely pull tank trucks up to ammonia "filling stations." An ammonia-fueled automobile with an internal-combustion engine was reported in the 1970s.4 Commercial catalytic cells are available to break ammonia into nitrogen and hydrogen and thus produce feedstock for a hydrogen fuel cell. Solid-electrolyte ammonia fuel cells have been demonstrated.5
Because Bosch synthesis is performed in large industrial plants, the carbon dioxide byproduct can be captured and sequestered relatively easily—for example, by pumping it back into the wells that supplied the natural-gas feedstock. Any means of producing hydrogen based on a renewable energy source could substitute for the Haber–Bosch process, and thereby allow for "renewable" ammonia production.
Unlike CH4 and CO2, ammonia is not a greenhouse gas. In the atmosphere, it quickly forms hydrogen bonds to water vapor and returns to the ground in alkaline rain. However, NH3 is toxic, chills its surroundings rapidly on vaporizing, and releases heat on contact with water. Engineering a safe fuel tank for an ammonia-fueled vehicle would be a key priority.
Ammonia is an excellent material for hydrogen storage. As Crabtree and coauthors report in their figure 4, the volume density of hydrogen in liquid NH3 is more than 40% greater than in liquid H2, and the comparison becomes much more favorable when one considers the weight of the required fuel tank and peripherals. Unlike H2 gas, ammonia explodes in air only over a narrow range of concentrations. Shipping ammonia from production site to point-of-use does not require a great deal of cooling or high pressure. Thousands of miles of NH3 pipeline in the US stand as evidence that reliable infrastructure for NH3 transport and storage has been engineered. In sum, liquid NH3 is not just an excellent hydrogen-storage material but also an ideal medium for moving hydrogenic energy from place to place.
Given these advantages, it is hard to avoid the conclusion that relatively modest investments in the science and engineering of NH3 synthesis and fuel cells, and in safer transport, storage, and delivery of NH3, are the best hope for making the hydrogen economy a reality in our lifetimes (and by the way, I am 62).
Ebből automata váltó + szervokormány + napfénytető + elektromos ablaknyitó = 50 Kg. Azaz az autórádióra, az ABS-re és a 2. légzsákra további 50 Kg esik. Nekem legalábbis ez így picit soknak tűnik...
Az aut. váltó 5 kg+, a szervokormány szintén, a napfénytető kb. 30 kg, elektromos ablaknyitók kb.10. A szerelt súlyadatok gyári táblázatból (klíma is). Ez még csak egy kisautó, nagyobban minden nehezebb is egyben. SMART is van klímával.
Mondjuk ebbõl szvsz igazán az automata váltó és esetleg a szervokormány és az ABS lehet az ami lényeges súlynövekedést jelent. A légzsák és az elektromos ablaknyitó szvsz nem sok, a napfénytetõ sem hiszem hogy túl nehéz lenne. A klíma súlya sem túl vészes, bár szvsz egy ilyen "light"-os autóban nemigen lesz ilyesmi.
Az volt a meglepő, hogy kb. ugyanannyi. Csak éppen ott jobb (tartósabb, szárazabb, biztonságosabb) autók voltak kb. ugyanolyan idősek. Viszont ez még mindenféle importliberalizáció előtt volt, úgyhogy lehet, hogy azóta romlott a helyzet. (Nem biztos. Sokan hoznak nyugatról ötéves autót, hogy a tízéves kocsijukat lecseréljék.)
Egy alapautó, pl. 820 kg. Alábbi felszerelésekkel: Szervokormány, 2. légzsák, ABS, el. ablaknyitó, napfénytető, aut. váltó, rádió 925 kg + klíma 960 kg. Ez már egyből 180 kg.
Nem tudom hogy egy klíma vagy egy elektromos ablaknyitogató milyen súlyú lehet, de alig hiszem hogy az összsúlyban komolyabban benne lenne. Még csak központi zárat láttam szétszerelve, az egy pár dekás kis cucc, a 4 ajtón lévõ szerkezet összsúlyánál talán még egy jobb autórádió/magnó is nehezebb (a hangszórókkal együtt biztosan). A klíma méretét nem ismerem, de abból még egy szobát kihûtõ ablaklégkondi sem annyira nagyon veszélyes súly szempontból - egy autó légkondija pedig valószínûleg sokkal könnyebb. A biztonság már egy jobb kérdés - viszont valószínûleg ha drágul a benzin akkor a végsebesség fog elõször csökkenni. Ami az anyagokat illeti: ma szvsz az autóipar leginkább két dologban érdekelt: 1. Olcsó alapanyag (a vas nem túl drága). 2. Ne legyen túl tartós (hogy 10 év múlva új autót vegyél).
És szvsz ma fõleg a 2. a fõ szempont. Na ez az aminek változnia kell.
Most akkor könnyebb VAGY tartósabb (vagy olcsóbb)? Egyelőre az OLCSÓBB miatt nehezebb. Ami könnyebb (aluváz műa. borítással), tartós ugyan, de drága és gyenge. Űrtechnika, titán, kevlár, tartós is lenne, könnyű is, de az ÁR!!! Az autók súlya ma elsősorban a biztonsági (oldalmerevítés, légzsák) és a kényelmi szempontok (klíma, elektromos ablaknyitó, stb.) miatt növekedik. Ezeken pedig elsősorban az autógyárak tudnak változtatni, de nem akarnak, mert a reklámhadjárataikban pont ilyenekkel növelik az eladhatóságot.
Vész esetén a már meglévõ autóban is lehet motort cserélni. Bár szvsz a megoldást a jelenleginél könnyebb és tartósabb karosszériák jelentenék, ahol a legnehezebb része az autónak az akkumlátor...
Õszintén szólva nem vagyok fizikus, így a részleteket nem igazán ismerem. A Kossuthon volt szó róla valamelyik tudományos mûsorban hogy bár több kísérlet volt rá, kezdve az elsõ látványos hasraeséstõl az hanghullámos kísérletig ezeket nem igazán sikerült reprodukálni, míg a legutóbbit több független kutatóintézetben is meg tudták ismételni. Pozitívuma a dolognak hogy aránylag egyszerû szerkezet kell hozzá, az árnyoldala hogy azon kívül hogy neutronokat állít elõ sok mindenre nem lehet használni... Mint mondtam sokkal többet nem tudok a dologról, azóta sem hallottam róla, ennek pár hónapja volt...
>>Ha megérné, sokan lecserélnék fiatalabb autóikat is.<<
Viszont az sem biztos, hogy jó lenne, ha rengetegen egyszerre akarnák lecserélni az autóikat. A régieket is el kell takarítani, az újakat is le kell gyártani. Rengeteg szennyezés, ráadásul rengeteg energia. Amennyiben persze nem jó előre kezdik el az átállást. De ahhoz valszeg már késő van.
>>Az autópark úgy 10-15 év alatt amúgy is lecserélõdik.<<
Vagyis, ha holnaptól csak elektronyos autókat gyártanának, akkor 2020-ra - legalábbis a fejlettebb országokban - már alig kellennének benzinkutak. Csakhogy persze az autógyártás nem holnap fog átállni...
Visszaekinetés a 20. századra, és felkészülés az utolsó olajháborúra
Egyes történészek úgy vélik, hogy a 20. századi 2 világháború tulajdonképpen egy háború volt, amelyik formálisan 1991-ben ért véget a Szovjetunió összeomlásával. Aztán jött az 1. Olajháború - Kuwait "felszabadítása", és a második olajháború - Irak "felszabadítása".
1900 és 2000 között a népesség mintegy 1,5 milliárdról 6 milliárdra nőtt. A fosszilis tüzelőanyag fogyasztás 1.100 Mtoe-ről (Million Tonnes of Oil Equivalent) 9.800 Mtoe-ra nőtt és eközben a tüzelőanyag felhasználásának hatékonysága is megduplázódott (az emberiség száma 4-szeresére, a hasznos energia felhasználás 18-szorára nőtt)
Az autók száma a 45-szörösére nőtt 1900 és 1940 között, miközben a fegyvergyártás a 200-szorosára.
Az 1990-es években évente 95 millióval növekedett a föld népessége, manapság évi 85 millióval leszünk többen. A két világháború összesen mintegy 60..80 milliónyi áldozatot követelt.
Az 1950-es évek végén évi 80 Gb olajat fedeztek fel, ami 8 évre volt elegendő az akkori fogyasztást feltételezve, manapság évi 5 Gb-t fedeznek fel, ami 2 hónapra elég a mai fogyasztást figyelembe véve.
Az I. Világháború végén az Oszmán birodalomból kivált Kurdisztán, amelyet USA, Franciaország és Anglia Független Kurdisztánként ismert el. 1922-ben azonban kiderült, hogy hatalmas olajkészletek vannak az újonnan megalakult országban, ezért megszünt létezni, területét felosztották Törökország, Irak, Szíria és Irán között (Irak egy ekkoriban kialakított mesterséges állam)
Közel keleten és Közép-Ázsiában van a világ olajkészletének mintegy 60%-a, 2000 óta a régióban jelen lévő csapatok száma 6-szorosára növekedett.
Kína után Iránban növekszik a leggyorsabban az autók száma, 2008..2011 között Irán kénytelen lesz olajat importálni - vagy pedig szintetikus olajat kell előállítania hatalmas gázkészleteiből.
In the earlier version of the Great Game, the main rivals were the European powers (notably France, UK, Germany), the USA and the Russian then Soviet empire, the Persian, and the Turkish Ottoman empires. The collapse of this latter in 1917, just before the defeat of its German ally in 1918 led to the immediate proclamation, and initial acceptance by the USA, France and UK, of Independent Kurdistan.
This recognition was repeated at various conferences and meetings held by the US-British-French victors of the ‘Great European civil war’ (or First World war) of 1914-18, these meetings being called the Versailles Treaty. By 1922 however, and unquestionably because Kurdistan was known to have a very large proportion of all oil then-discovered and then-proven in the large region stretching from Turkey to the Persian Gulf, Kurdistan was simply ‘de-recognized’ by the US-British-French victors.
Kurdistan was then split up between Turkey, Iraq, Syria and Iran, all of which had themselves received considerable frontier modifications or had never previously existed as national entities. Another and later national victim, in this region, of influence trading and map drawing exercises in imperial tea rooms, always behind closed doors, was Palestine.
The weakened Persian Empire, shrunken to the present state of Iran, was also for several decades a bone tossed in the air for Soviet, British, American and national players to dispute, to draw ‘definitive’ frontiers for, and in which to find, develop and produce oil and gas.
Today we have the US, British and Italian ‘Iraq liberation war’ as a reminder of how permanently and fundamentally destabilized this region has become: oil and gas have been powerful motors of this process.
Szerintem az összetétel csapdájába estél bele. A benzinkút olyannyira jövedelmező, hogy ha egy új benzinkutat fel akarsz szereltetni hidrogénnel, meg fogják azt csinálni. Ha ellenben minden benzinkutat fel akarsz szerelni három év alatt hidrogénnel, és közben a hidrogénes autók tömeggyártását akarod kiépíteni, és közben még stb. stb., akkor nem lesz olyan mennyiségű tőke a gazdaságban, ami ezt fedezni tudná.
Azzal egyetértek, hogy az állami szabályozók sok mindent gyorsíthatnak, de a Fordnak és a GM-nek - úgy tűnik - már ahhoz is állami segélyre lesz szüksége, hogy a behemót alvázas városi terepjárókról valamivel modernebb és üzemanyagtakarékosabb járművekre álljon át. Pedig itt nem valami totális technológia-váltásról van szó...
A természetes lecserélődés nagyon hosszú idő is lehet, gondoljatok arra, hogy még mindig vannak Mo-on kétüteműek, pedig 18 éve tilos őket behozni.
Viszont a lecserélődést állami szabályozókkal is fel lehet gyorsítani. Ha pl. komolyabbb társadalmi-gazdasági kockázatúnak minősülő olajkrach ütne be, simán ki lehetne tiltani a forgalomból a 10 liter felett fogyasztó járműveket, vagy úgy túladóztatni őket, hogy csak néhány milliomos engedhesse meg magának tartásukat. Ha megérné, sokan lecserélnék fiatalabb autóikat is.
A kúthálózat cseréje még egyszerűbb. Benzinkutat üzemeltetni nagy biznisz, minden helyért sorban állnak. Elő kellen írni, hogy csak az árulhat benzint, aki hidrogént is. Ez kb. 3 év alatt meghozná az átállást.
Egyetlen probléma az egésszel, hogy jelenleg a kormányok nem fogják fel eléggé a peak oil problémáját ahhoz, hogy ilyen költséges dolgokat ki merjenek kényszeríteni.
Kissinger warns of energy conflict By Caroline Daniel in Washington Published: June 2 2005 03:00 | Last updated: June 2 2005 03:00
Henry Kissinger, former US secretary of state, yesterday warned that the global battle for control of energy resources could become the modern equivalent of the 19th century "great game" - the conflict between the UK and Tsarist Russia for supremacy in central Asia.
"The great game is developing again," he told a meeting of the US-India Business Council. "The amount of energy is finite, up to now in relation to demand, and competition for access to energy can become the life and death for many societies. It would be ironic if the direction of pipelines and locations become the modern equivalent of the colonial disputes of the 19th century."
His comments come amid tensions over the building of a $4.5bn (£2.5bn) gas pipeline from Iran to India through Pakistan, which has become a critical part of the two-year India-Pakistan peace process. In March, Condoleezza Rice, US secretary of state, expressed objections, reflecting concern about Tehran's development of nuclear weapons.
The two nuclear superpowers, the US and Soviet Union, navigated the cold war because they made "the same calculations", Mr Kissinger said. "When nuclear weapons spread to 30 or 40 countries and each conducts a calculation, with less experience and different value systems, we will have a world of permanent imminent catastrophe."
Mr Kissinger called on India to join a dialogue on energy and proliferation and suggested "a global conference among the nuclear powers on how to do it. It has to be one of the top priorities of a US administration."
In aclear rejection of George W. Bush's advocacy of democracy, he argued: "I do not believe India will join a crusade to spread democracy. For the US to crusade in every part of the world simultaneously to spread democracy may be beyond our capacity."
While he noted that US-India relations had improved considerably over the last 30 years, he disagreed with suggestions that India should be built up as a counterweight to the growing strength of China in the region.
"India will be concerned with its own security and independence and should not be part of an American desire to counterbalance China," he said. "It is not a situation where good relations with one country have to be aimed at another."
Még annyit érdemes hozzáfűzni, hogy nem a szénatomok számához, hanem az üvegházhatáshoz, illetve egyéb káros jelenségekhez (savas eső stb.) való hozzájárulás mértékéhez kötném az adó mértékét.
Az energiaárak szubvencionálása abszurdum. A gáznak és a szénnek ugyanúgy jövedéki terméknek kellene lennie, mint a benzinnek.
Az adónak pedig a levegőbe jutó széndioxid, metán, stb. szénatomjainak számával kellene arányosnak lennie. Ez automatikusan ösztönözne a nagyobb energia/kisebb szennyezés elvének érvényre juttatásában az energiatermelésben.
"A fúziós erőmű elvét már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták."
Ezt olvasni (az Iter-ről szóló cikkben) kb. olyan, mintha azt olvasnánk, hogy a fénysebesség feletti utazás elvét már george Lucas kidolgozta a Csillagok Háborújában.
Van azért még min dolgozni a hidegfúzióhoz. Az hagyományos atomerőmű hidrogénhordozással az olaj helyett pedig a kezünkben van, csak pénz kérdése a technológia-váltás.
A következő 25 évben mintegy 1300 új szén-erőmű fog megépülni. Kanadában megépült az első szén-erőmű, amelyet úgymond felkészítettek a CO2 szekesztrációra (a CO2 belepumpálására a föld mélyébe). Az USA-t, Kínát és Indiát nem köti a Kyoto-i egyezmény, ezért ők nem bohóckodnak ilyesmivel - pedig- ezekben az országokban fog megépülni a legtöbb új erőmű.
A CO2 szekesztráció az erőmű költségét 50%-al az előállított áram költségét pedig 40%-al növelné (az erőmű költsége 75%-al nőne az olyan erőművek esetében, amelyek nem lettek előre felkészítve erre)
Vajon az energiainséges világban ki lesz hajlandó megfizetni ezeket?
A big question is cost. Although making a plant capture ready represents only a small fraction of a power plant's construction budget, the equipment to capture CO2 would almost certainly run into serious money, experts say. Even if a reasonable technology were found, installing it in a capture-ready coal plant would raise construction costs some 50 percent (75 percent for plants not capture ready), Gibbins estimates. And running such a plant would raise the cost of producing electricity at least 40 percent due to heat loss involved in the carbon-capture process, he adds.
>>max. nem városi terepjárók fognak szaladgálni hanem szuperkönnyû, max. 60 Km/óra végsebességû kis elektromos+napelemes+esetleg üzemanyagcellás vagy a mainál jobb aksival ellátott járgányok<<
Nem reális, hogy a mai autópark leváltható lenne ilyen autókra. Ekkora mennyiségű helyettesítő autó legyártása rengeteg energiát igényelne. Egyébként sincs infrastruktúra+gazdasági erő (termelői+keresleti) ahhoz, hogy pár év alatt le lehessen váltani az autóparkot. Viszont a megmaradt autók könnyebben találnak majd parkolóhelyet.
De azzal dolgozni kell pluszban, és én speciel még ahhoz is lusta vagyok, hogy reggelit üssek össze magamnak, paradicsom, kapálás, dugványozás, brrr.
Kilenctizenegynek igaza van, jelenleg az adókat a munka (és általában a jövedelmező tevékenység) büntetésére használjuk, a szubvenciókat pedig a munka- és iskolakerülés, valamint a környezetszennyezés (pl. gázártámogatás, környezetszennyező iparágaknak nyújtott állami támogatások, stb.) szubvencionálására.
Idén a lakosság számára egy árva fillér energiatakarékossági támogatást nem adtak. Legalábbis közvetlen lakossági pályázat nem volt. KIOP szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok részére.
A megtérüléseket komolyan befolyásolja a mesterségesen alacsonyan tartott energia ár, főleg gázban.
Mindig mondtam, sokkal előbbre lennénk, ha a jelenlegi gázár kompenzáció felét az állam energia racionalizálási támogatásra adná. (Idén, ha jól rémlik, 1,5 milliárdra lehetett pályázni a lakosságnak, gázár támogatásra meg 70 mrd a büdzsé).
Abban semmi távlati koncepció nincs, hogy politikai célokból tízmilliárdokat beszórunk a nép közé.
Szvsz nem eszik olyan forrón a golfot sem. Amúgy ha valamikor le fog állni az szvsz nyáron lesz, és télen valószínûleg újraindul. Ezzel kapcsolatban szvsz ugyan van mitõl tartani de ez speciel nem a kifagyás, én inkább a dolog ökológiai hatásától tartanék...
És mivel viszonylag drága a napelem, így nem sok fogy belõle. Ezért aztán nem is éri meg túl nagy tételben csinálni. Ezért aztán viszonylag drága a napelem...
"Ha aszondom visszajönne a cucc ára mondjuk 5 éven belül, istenbiza felrakattam volna a tetőre."
Ez a lényeg, itt van a kutya elásva globálisan is.
Túl olcsó az energia és drága a napelem. Erre lennének valók az adók és az állami szubvenciók, nem arra, amire hagyományosan használjuk őket: a legális munka bünterésére és a munka- és iskolakerülés jutalmazására.
lehet olyan házetőt építened ami nyáron a fürdési melegvíz ill télen a fűtéshez szükséges melegvizet + fürdővizet segít előállítani. Mivel mos építkeztem tudom, hogy mindenféle dönölű népet csodák kaphatóak aranyárban, értsd 2000000+HUF + tréfa. állam ad rá valami támogatást, de a lényeg az, hogy az általa eszközölt gázmegtakarítás számomra, aki télen szépen elvan 19 fokos lakásban kb azt hozta, hogy 20 év alatt 'térülne meg, mint beruházás'... Namost mivel úgy szedtem öszze a pénzem garasonként a házamra, valahogy nem maradt még 2 millióm. Ha aszondom visszajönne a cucc ára mondjuk 5 éven belül, istenbiza felrakattam volna a tetőre.
háztartásilag teljesítnényelektronikával megoldható hogy a villamosenergia fogyasztásod bizonyos mrészben asaját magad megtermelt energiából, míga szükséges maradék igény a lokális áramszolgáltatótól jöjjön technikailag. De nem lennék meglepve azon, ha volna olyan törvény vagy törvényerejű rendelet ami tiltaná vagy korlátozná a jogodat arra nézvést hogy saját magad termeld meg a villamosenergia-szükségleted valamekkora részét. Valszeg valami olyasmibe vagyon csomagolva, hogy max 4KW-os dízelgetenrátorod lehet, arra közvetlenül tehecc fogyasztókat, de azt nem pacsolhatod rá a lakásod áramhálózatára, mert az ilyen jellegű háztartási hálózat üzemeltetése, komolyabb áramfjlesztő eszköz (nap, szél, stb) üzemeltetgetése valamiféle szakirányú papírhoz, vagy mittomén mihez van kötve. Lényeg az: kiszolgáltatott légy.
Az USÁkban csak akkor halmozhacc fell pl benzin és gázolajtartalékokat, ha farmer vagy, egyébként törvénybe ütközik az ilyen cselekedet rengeteg államban. Saját áramfejlesztőd csak akkor lehet, ha a nem hajlandó szolgáltató villamos energiával ellátni.
Akkor pedig napelemekkel, törpefeszültségű világítást csináljunk otthonra, legalább a mellékhelyiségekben, vagy hőtárolós kályhába vigyük cekaszon. Legalább nyáron fűtsük a vizünket napkollektorral, vagy mittomén! Csak csinálni kéne valamit mert az energia fogy, és a fúziós energia még a láthatáron sincs. Meg a többi "kifogyhatatlan" se.
hujepatikuss. magyarorszag (MVM) villamos energia szempontjabol ugynevezett tranzit operator, ebbol a fajtabol meg kb 4 van. Namost az ilyen benga halozatok szamara kinkeserv sok kicsi termeloegyseg kezelese. mint tudod az 50Hz-et hardszinkron kell tartani, ha egy kis eromunek slip-je van, egy picit elter a frekije, az nagy gaz, mert iszonyat (meddo)teljesitmeny-lengeseket tud okozni egy ilyen. A kis eromuvekben pl. tavfutesi celu gazmotorok, nemannyira jellemzo, hogy cesium clocked fordulatszabalyzoi lennenek.
A kis eromuvek mindazonaltal sziget uzemben bevalnanak. gondolhunk most pl a delalfoldi tanyavilagra, aholis kb 200000 ember el a XXI. szazadban villanyaram nelkul.
Már lehet, hogy írtam, de a "valahol mindig fúj a szél"-ről jut eszembe, hogy a nap is süt mindig valahol.
Miért olyan megoldhatatlan az, hogy apró kis szén-, nap-, és vízierőműveket telepíthetne az egyes ember, vagy akár egy kis közösség, amelyek ha van táperő, akkor a keletkezett energiát betáplálják egy alközponti, elosztóba, vagyis a z energiaellátó rendszerbe, és közben ugyanúgy kapnák és használnák az energiát, mint eddig.
Ezt a betáplált energiát lehetne mérni, és levonni a villanyszámlából. A kis "erőművek" telepítését, pedig adókedvezményekkel elősegíteni.
Most tiszta hülyeség, de én imádom azokat a kis napelemes kerti lámpákat. Hegyeshalom után, meg szoktam állni és jól megnézem azokat a kelepelő tornyocskákat.
Miért ne lehetne kitalálni az "energiabefektetőket"???
Az hogy mennyire termeli meg az árát szvsz erõsen függ attól hogy hol is van az illetõ szélerõmû. Az alpokalján valószínûleg mertermelné, vagy tengerparton, esetleg más hasonló helyen. Lehet hogy Heves megyében is van ilyen hely - elvégre ott a közelben a Mátra. De az alföld közepére aligha lehet gazdaságos szélerõmûvet telepíteni...
lcoder - Bögöy Az már hosszabb távon is bizonyított tény, hogy a szélerőmű bőven megtermeli a ráfordított energiát, gazdaságosabb, mint a napelem. Manapság sok helyen építenek gázüzemű "kogenerációs" fűtőerőműveket. Nagyon jó, csökken a légszennyezés, de: Azt a gázt használja, amit a kőolaj elfogyása után minimális átalakítással lehet járművek üzemeltetésére hasznosítani. Helyenként még olajüzemű erőművek is üzemelnek. Ha ezeket az olaj és gázfogyasztókat időben kiváltjuk (fűtésre mondjuk árammal üzemeltetett hőszivattyúkkal és napkollektorokkal), az áramtermelésre csak atomerőműveket és megújuló energiaforrásokat hasznosítva, az olaj és benzin kifogyása még tovább kitolható lenne. Későbbiekben a széné is.
Csakhogy a "hasonló kapacitású erőmű" mellé még építeni kell üzemanyagcellás autókat, megfelelő infrastruktúrát hozzájuk stb. A szénből készült benzinnel üzemeltethető a mostani közlekedési infrastruktúra, az atomerőművel meg nem. Ez értelemszerűen adja a szén előnyét.
Áramtermelésre valóban használható az atomerőmű. Annyit továbbra is fenntartok, hogy jelentős kockázatokkal.
"Erre csak ott lehet komolyan alapozni ahol állandó erõs szél van." Ha nem alapozunk (nem építünk), akkor se lesz, ha fúj a szél. Még mindig jobb, ha legalább addig van villany, amíg fúj a szél. Egyébként valahol mindig fúj a szél.
A széllel csak az a baj hogy nem mindig fúj. Erre csak ott lehet komolyan alapozni ahol állandó erõs szél van. Ha két hétig nem fúj a szél akkor addig nem lesz villany ?
Szvsz az autózás országon belül (~200 Km) is menni fog, sokkal tovább nem, hacsak nem lesz cserélhetõ az akkumlátor a "benzinkutaknál", persze jó drágán.
A turizmus is lehetséges maradhat, legfeljebb nem repülõvel hanem vonattal, és nem Kubába hanem európán belül. Alig hiszem hogy errefelé túl sok amerikai, kínai, japán turista tolongana - bár pesze Pl. Párizs, Róma, Athén lehet hogy ezzel másképp van - de alig hiszem hogy ez túl jelentõsen befolyásolná a gazdaságot - legalábbis szvsz nem ez lesz a legnagyobb bajunk... A szállítás már egy érdekes kérdés. Vonat továbbra is lesz, hajó úgyszintén. Szvsz a kamionok azok amiket el kell felejteni, de a nagy tömegû hosszútávú szállítás lehetséges marad. Sõt, bár korlátozott mértékben de lehet hogy a repülés is - az amcsiknak már úgy 20-30 éve is volt atommeghajtású repülõgépük, csak aztán leállították a projectet (egyrészt belegondoltak hogy mi van ha egy ilyen leesik, másrészt ez még atomtöltetek célbajuttatására volt kitalálva (a hosszú út miatt volt az atommeghajtás) és ma már erre a célra inkább rakétákat használnak).
Egy (több) olyan kapacitású szénhidrogén szintetizáló üzem, ami az üzemanyagigényt biztosítani tudná, és a hozzá tartozó bányák beindítása legálább akkora beruházást, de inkább nagyobbat igényel, mint hasonló kapacitású atomerőművek építése. Ehhez sem létezik még ugyanis infrastruktúra. Vagy éppen visszafejlesztették. Nézz utána, az utóbbi 15 évben MO-on hány szénbányát nyitottak és hányat (még kitermelhetőt is) zártak be.
Éppen mostanában megy a huzavona Vas megyében egy lignitlelőhely körül. Nem örülnék neki én sem, ha megnyitnák, inkább nézegetném itt a környékbeli összes dombon a szélkerekeket.
Elmeletileg a varosi kozlekedes valoban elmenne elektromos autokkal is. Csakhogy a mai gazdasag egyik alapja, hogy nagy tavolsagokat gyorsan es olcson meg lehet tenni. Ha ez kiesik akkor az alapjaiban valtoztatja meg a gazdasagot. Pl. a turizmusnak annyi. Egy ilyen valtozas el fog tartani egy ideig es nem biztos, hogy az atmenet bekes lesz mivel a jelenlegi szocialis halo darabjaira fog hullani es ez az embereknek nem fog tetszeni.
Szerintem a zöldek száma nagyon lecsökken ha nincs áram... Én a gondot inkább két másik ponton látom: az egyik az hogy egy atomerõmû elég jó célpont a terroristáknak - márpedig szvsz európának ez lesz a legnagyobb kihívás az elkövetkezendõ évtizedekben. A másik pedig hogy nem minden megy villannyal. Azaz a vonat, metró, villamos, troli elmegy így, az autónak sem lesz túl nagy gond - max. nem városi terepjárók fognak szaladgálni hanem szuperkönnyû, max. 60 Km/óra végsebességû kis elektromos+napelemes+esetleg üzemanyagcellás vagy a mainál jobb aksival ellátott járgányok, akik amíg parkolnak ha süt a nap fel is tölthetik magukat, esetleg a fékezéskor áramot táplálnak vissza a rendszerbe, stb. A nagyobb gond szvsz a traktorokkal, nehézgépekkel lesz, itt talán valóban a szén->benzin megoldás jöhet szóba.
Kétségek továbbra is maradtak bennem, de perpill nem látok én se más megoldást.
Illetve azt hangsúlyozom, hogy a szén lesz az első időkben a legfőbb olaj-helyettesítő, mert ahhoz nem kell akkora infrastrukturális beruházás. Azzal kapcsolatban is jelentős kockázatokról beszélhetünk, de a fejlett civilizációról nem tudunk lemondani.
Én már nagyon várom. Bízom Kínában, Tajvanban és Indiában. Nekik az energia nagyon kell és ma már állnak azon a gazdasági és technológiai szinten, ami lehetővé tesz az önálló nukleáris ipar kifejlesztését. A Nyugat meg csak tovább harcol saját atomellenes (tehát szénhidrogénpárti) "zöldjeivel".
Egyébként a szaporító reaktorok, kiégett elemek reprocesszálása stb. előnyeiről sikerült meggyőznötök.
Viszont a 15%-ot továbbra is eszméletlen szűk tűréshatárnak gondolom. Szerintem egy metróépítést sem bírnak ennyire pontosan megbecsülni. (Jó tudom, ott a lopások is belejátszanak ebbe, de hát a tározóépítésnél is lophatnak... :o)
Alapvetően itt sokan nem gondolnak bele a folyamatokba.
Azatomerőművek lehet hpgty drágák,de a költségei nem méretfüggőek.Ez azt jelenti,hogy egy 2* nagygobb atomerőmű nem 2* többe kerül,ami drasztikusan leviszi a költségeket,a törvéyi szabályozás lazitása és a standardizáció pedig a kivitelezési időt viszi le drasztikusan.
Ezek fényében pár évtized alatt felfut a nuklráis ipar annyira hogy a kiégett fütőelemek reporcesszálása , ileltve szaporítóreaktorokba töltögetése megérje,és akkor az egész kérdés okafogyott lesz.
A helyzet az,hogy ha egyszer beinul az atomverklli,akkor már nem fog leállni.
Hé,srácok.Most indul az atomkor.:-)
Ja,és a japán alkotmánybíróság engedélyt adott a japán gyorsszaporító elindítására.:-)
...sem Kína, sem Franciaország, sem az Egyesült Államok, sem pedig a nagy Szovjetunió.
Kínában mostanában kezd felpörögni a nuklearis ipar. Eddig nem nagyon voltak atomeromuveik, tehat a kiegett uzemanyag elhelyezese sem okozhatott komolyabb fejtorest. Fr.o-ban nem tudom mi ujsag ez ugyben. Az USA-ban elkezdtek, elegge nyogvenyelosen halad, de elobb-utobb kesz lesz.
Szovjetunio es a szovjet demokracia. Hat igen. Ot olyannyira nem riasztotta el a kozvelemenytol valo retteges, hogy ahelyett, hogy tarolot epitett volna, siman beleb.ta a folyoba, toba, ami eppen ott volt. (persze ez esetben nem kiegett futoelemekrol van szo, de akkor is) Ezzel a mentalitassal nincs is szukseg tarolora. Csak remenykedni tudok, hogy ez azota megvaltozott.
A koltsegekkel kapcsolatban nincs tovabbi hozzafuzni valom. En bizom benne, hogy egy fold alatti tarolo koltsegeit, ha nem is Ft-ra pontosan, de mondjuk 15%-os hibaval meg tudjak becsulni. Pont azert, mert banyat es metrot is epitett mar az emberiseg es szvsz ez sem kulonbozik tole olyan sokban. Eselytelennek tartom, hogy a becsult koltseg 100-szorosa legyen a vegleges ar. Te meg nem bizol benne.
De tarolot igyis-ugyis kell epiteni, akkor is, ha holnap bezarjak az osszes atomeromuvet. Ha neked lesz igazad, akkor tenyleg az unokaink baja lesz...
Van aki szerint ki kéne lőni a világűrbe. Van aki szerint alábukó tektonikus lemezbe kéne építeni. (A tenger alá nyilván, ilyen lemezek ott vannak.)
Ezeket en szemely szerint teljesen komolytalan elkepzelesnek tartom. Bulvartudomany. (ezt a szot ma talaltam ki :-) )
Az elso megoldasnak ugyan technikailag nincs akadalya, azonban irrealisan draga, es ha megis visszaesik a csomag, akkor abbol igen nagy gebasz szarmazhat.
A masodikat kivitelezhetetlennek tartom. Meg siman a fold alatt sem konnyu dolgozni, de ugy a fold alatt, hogy kozben meg van 2 km vastag vizreteg a fejed folott... hááát izé. Persze lehet, hogy megoldhato, de hogy gazdasagos is legyen, azt mar vegkepp nem tudom elkepzelni.
Egyelőre nem tudják biztosan, milyen típusú kőzet lenne a legbiztonságosabb.
Erre viszont elegge konkret elkepzelesek vannak. A reszleteivel nem vagyok tisztaban, de ha akarod, googlizok egy kicsit utanna.
Ahhoz hogy megbecsüld kellene az is hogy mennyi fog fogyni. Ez pedig erõsen attól függ hogy hogy alakul a különféle térségek életszínvonala. Szvsz India, Kína és a térség egyéb országai az elkövetkezendõ pár évtizedben igencsak fel fognak jönni - és szvsz elõbb utóbb az oroszok, ukránok, stb. is.
Az amcsiknál a népszaporulat ugyanúgy mínuszban van mint nálunk - csak náluk a bevándorlás kompenzálja. Más kérdés hogy ez jó-e nekik - mint ahogy az is hogy nekünk európaiaknak jó-e ha így próbáljuk megoldani a csökkenõ népszaporulat által okozott problémát. A probléma ott van hogy a nyamm-nyammok ugyan szaporodnak, de belõlük aligha lesz mérnök vagy orvos - nagy valószínûséggel ugyanolyan derék emberevõk maradnak mint apáik voltak. És ez nem elsõsorban rajtunk múlik - az olyan országokban ahol béke van és nyugalom a globalizáció kezdi kiegyenlíteni az életszínvonalbeli külöbnségeket - lásd Kína. Pesze a dolog nem megy egyik napról a másikra. Viszont energatikai szempontból ez csak ront a helyzeten - a jobb körülmények közt élõ kínai több energiát fogyaszt mint az éhezõ. Persze az is igaz hogy amennyivel jobban él a kicsi kínai akihez odatelepült a melóhely, annyival él rosszabbul hosszú távon az amcsi/európai akinek a munkahelye Kínába költözik. Kérdés csak hogy a jobban élõ amcsi vagy a jobban élõ kínai fogyaszt-e több energiát. Azaz ha az amcsi vesz egy nagyobb kocsit a meglevõ helyett az több energia-e mint ha a kínai cseréli le a biciklijét Suzukira... De ez a veszély szvsz afrikában ahol igazán sz*r a helyzet nemigen fenyeget - arrafelé elég elterjedt sport egymás kiirtása és amíg ez így marad addig aligha kell az odaköltözõ multiktól, és az így létrejött életszínvonal növekedéstõl tartani. De Kïna, India, stb. szvsz komoly konkurrenciát fognak jelenteni az energiafelhasználás szempontjából...
Nem, valóban nem elég az energia. Egy több millió USDs fellővés pár tonnát tud csak a föld körüli pályára állítani távolra kilövés sokkal több energiát igényel. Egy "vacak" kis mars szonda sok sok pénzbe kerül gondolj el akkor százezer-millió tonnákat hogy lősz ki megbízhatóan távolra.
Nevada a világ összes "hulladék" hasadó anyagát tudná tárolni, csak politikai és gazdasági okai vannak, hogy nem megy keresztül.
"De ahhoz hogy mindenki a földön normális életszínvonalon élhessen ez már kevés " Erre is van megoldás, szó is volt már róla: A "mindenki" létszámát kell lényeges mértékben módosítani. Mint ahogy a tízgyerekes amerikai képviselő szabályozná a fejletlen országok szaporulatát!
"A szenet azért propagálom, mert úgyis az lesz, akkor már szeressük is... :-)"
Mondjuk inkább úgy: Úgyis az SE lesz! lcoder szerint 40év, optimista becslések szerint 4-500 év, pesszimista becslések szerint 200 év, mire elfogy. Ha nekilátunk benzint gyártani belőle és azt a jelenlegi növekvő tendencia szerint el is fogyasszuk, akár még a 40 év is igaz lehet. Azután 10000 évekig csak lessük az uránt, mert már nem lesz mivel kibányászni, feldolgozni?
<i>A szenet azért propagálom, mert úgyis az lesz, akkor már szeressük is... :-) Ahhoz alig kell új infrastruktúra, egyszerűen a kutaknál megjelenik majd az olcsóbb (vagy adóval sújtott és ezért ugyanolyan drága) szénből gyártott benzin.</i>
Amíg van szén...
<i>A problémának egyébként szvsz végleges megoldása nincs. Szerintem a jelenlegi nyugati életszínvonalat az egész világ népességének csak nem megújuló erőforrásokkal lehet biztosítani, ideig-óráig.</i>
Megoldás biztosan van - a kérdés csak az hogy sikerül-e idõben megtalálni - azaz az az idõ amikortól igazán komolyan elkezdik keresni és amíg teljesen elfogy az olaj és a szén elég lesz-e ahhoz hogy megtalálják. De Pl. a nap körül van annyi energia amivel az utolsó afrikai nyamm-nyamm is helikopterrel járhat WC-re - a kérdés csak hogy Pl. ezt az energiaforrást mikorra tudjuk kihasználni. Egy biztos: a hagyományos szélerõmûvek, napkollektorok, stb. tényleg nem lesznek elegendõek - bár azért sokat lendíthetnek a dolgokon, a teljes összeomlás elkerüléséhez az atom + egy hatékony és olcsó napelem + egy ideig a szén valószínûleg elég lesz. De ahhoz hogy mindenki a földön normális életszínvonalon élhessen ez már kevés - ehhez új energiaforrásra lesz szükség.
A szenet azért propagálom, mert úgyis az lesz, akkor már szeressük is... :-) Ahhoz alig kell új infrastruktúra, egyszerűen a kutaknál megjelenik majd az olcsóbb (vagy adóval sújtott és ezért ugyanolyan drága) szénből gyártott benzin.
A problémának egyébként szvsz végleges megoldása nincs. Szerintem a jelenlegi nyugati életszínvonalat az egész világ népességének csak nem megújuló erőforrásokkal lehet biztosítani, ideig-óráig.
Szvsz a szénalapú gazdaság nagyobb kockázat mint a nukleráris hulladék - ez utóbbit még csak-csak elhelyezed valahogy. Ráadásul a szén is csak kb 40 évre oldaná meg a gondot...
Értem. Keresel egy helyet, ahol nincs földrengés tízezer évig, aztán odaraksz egy konténert, ami tízezer évig ellenáll a tengervíznek, aztán pedig megvéded a tízezer év alatt esetleg oda kavarodó terroristáktól.
Egyszóval nem lehet a tenger fenekén elhelyezni.
(Természetesen a mélytengeri fúrótorony bonyolultabb annál, minthogy csak úgy odafúrunk, de természetesen egy mélytengeri nukleárishulladék-elhelyezőhely meg még bonyolultabb, mint látható.)
Ami lehetőség, az a szaporító reaktorok stb. erőltetése lenne, mert azok a hulladék elhelyezésével kapcsolatos költségeket is nagyságrendekkel csökkentenék, ez igaz. Vagy a szénalapú gazdaság, vagy a kettő kombinációja. Persze az üvegházhatásnak is óriási a kockázata, de jobbat nem látok.
Ahogy azt a Móriczka elképzeli... Egy mélytengeri fúrótorony egy "picit" bonyolultabb dolog annál hogy lefúrsz és kiszívod az olajat... Ráadásul nem kell feltétlenül több kilométerre lefúrni - a tengeri üledék idõvel betemeti az objektumot. Fontosabb hogy elég stabil legyen a tároló (fizikailag) valamint hogy ellenálljon a tengervíznek és a sugárzásnak - több tízezer éven át. És az sem utolsó szempont hogy lehetõleg olyan helyre kell rakni ahol nem ártanak neki földrengések, talajmozgások, stb.
Persze mindez elmélet - egyrészt a zöldek soha nem mennének bele semmilyen tenger alatti tárolásba, legyen az bármennyire is biztonságos, másrészt a terroristák ellen nehéz lenne megvédeni egy ilyen helyet. Harmadrészt pedig a ma nukleáris hulladéka lehet hogy holnap fontos energiaforrás...
Fúrótorony esetény csak le kell fúrni. Nem kell viszonylag nagy tömegű szilárd halmazállapotú rendkívül veszélyes hulladékot leszállítani a mélybe, és ott elásni néhány kilométer mélyen. (Ha nem ásod elég mélyre, akkor ezzel az erővel akár a tengerbe is öntheted csak úgy is.)
A tengerbe öntés "apró" problémája, hogy a táplálékláncban felhalmozódik. A delfinek kiirtása téged lehet, hogy nem érdekel (bár ugye a tengerek táplálékláncának szétverése a kifogott halállományra is hatással lehetne - ne pozitív hatásokra gondolj feltétlen), de a tenger csúcsragadozója az ember. Gondolom, nem szereted a tengeri halat...
Az oroszok a legtöbb veszélyes hulladékot simán kiöntötték, ahol épp eszükbe jutott. A veszélyes nukleáris hulladékot meg őrizték évtizedekig. Miért vajh?
amit ma leraktál azt különféle szakállas, burnuszos fazonok holnap kiszedik onnan és holnapután a nyakadba dobják...
Tehát nem lehet lerakni. Maradnak az unokák. Q.E.D.
Szvsz ez ma nem annyira energia probléma, a gond inkább a társadalommal van. Senki nem akar a segge alá pár tízezer évig sugárzó hulladékot. Ráadásul a legjobb helyek azokban az országokban vannak ahol minden van csak közbiztonság és demokrácia nincs... Hasonló a helyzet a tengerekkel. Egyrészt nemzetközi vizeken ilyesmit lerakni legalábbis kissé idegesítené a greenpeace-t meg a más hasonló szervezeteket, másrészt pedig vagy megoldod az állandó õrzését (ami elég macerás) vagy számolsz azzal hogy amit ma leraktál azt különféle szakállas, burnuszos fazonok holnap kiszedik onnan és holnapután a nyakadba dobják...
A harmadik világba nem is igen fognak ilyet építeni - mivel a nuklaáris hulladék igen jó alapanyag nukleráris fegyvergyártásra. A komcsiknál meg szvsz a környezetvédelem, vagy az hogy a nukleáris hulladékkal valamit kezdeni kéne mint probléma fel sem igen merült.
Az intuíció nekem is ezt súgja*, mindenesetre jelzi a kérdés nehézségeit, hogy ilyesmi egyáltalán felmerül.
*Szerintem azért nem egészen ennyire súlyos a helyzet, csak gondolom az atomerőmű által termelt energia fele vagy legalábbis jelentős hányada elmenne erre.
Nem (pontosabban nem csak) társadalmi okok állnak e mögött. Legalábbis eddig egyetlen harmadik világbeli országban vagy lakatlan területen sem mert senki ilyet építeni, sem Kína, sem Franciaország, sem az Egyesült Államok, sem pedig a nagy Szovjetunió. Bár utóbbi ország a legfejlettebb demokráciát valósította meg a világon (a szovjet demokráciát), úgyhogy lehet, hogy vezetőit tényleg a közvéleménytől való rettegés riasztotta el a végleges tárolók megépítésétől... :)
A költségekhez való pesszimista hozzáállás a spanyolviasz feltalálása. Projektmenedzsmentből tanítják, hogy ezt kell csinálni, mert így is gyakorlatilag lehetetlen betartani az eredetileg becsült költségkeretet. Tíz projektből (akárminél) kilenc esetben túllépik az eredetileg becsült keretet. Másrészt nem számolhatsz mindenből a legrosszabb esettel, mert akkor egyetlen projektet sem indíthatsz el, hiszen a legrosszabb eset a költségek sokszoros túllépését jelentené, és többnyire úgyse a legrosszabb eset jön be.
Az a baj, hogy itt különlegesen nagy bizonytalanságról van szó. Kurvára nem mindegy, hogy öt vagy ötven vagy ötszáz milliárd forintot kérünk a paksi erőműtől évente. Ilyenkor nyilván valami ésszerűen kifizethető pénzt kérnek el, nem mondhatják azt, hogy "nem tudjuk pontosan, biztos ami biztos alapon kérünk ötszáz milliárdot," ez ugyanis tiltó ár lenne, gyakorlatilag versenyképtelenné tenné az erőművet. Az ésszerűen kifizethető összeg meg lehet, hogy kevés. Ha csak annyit tévedünk, hogy ötmilliárd helyett huszonötöt kellene kérni, akkor negyven év alatt kamatok nélkül (!) is összegyűlik nyolcszázmilliárd forintos adósság... Úgyhogy itt nem lehet pesszimista szcenárióval számolni, a nem-pesszimista szcenárió meg az unokáinkra olyan terhet róna, amit nem engedhetünk meg. Szerintem.
Hol? Hogyan? Egyelőre nem tudják biztosan, milyen típusú kőzet lenne a legbiztonságosabb. Van aki szerint ki kéne lőni a világűrbe. Van aki szerint alábukó tektonikus lemezbe kéne építeni. (A tenger alá nyilván, ilyen lemezek ott vannak.) Először ebben döntésre kéne jutni. Mint jeleztem, eddig senki (se az oroszok, se az amerikaiak, se az indiaiak, vagy mittomén akárki) nem mert ilyet építeni. Persze mi itt a fórumon okosabbak vagyunk...
Bomlat kartács én technológáról beszélek, nem paper launch-okról. a historikus adatok (paks) azt mutatják, hogy a reaktor rendes üzelésében tett aprónak tűnő módosítás is igen kellemetlen kövezkezményekkel tud járni bizonyos esetekben.
Robert Bériault - kanadai úriember összefoglalója a Peak Oilról, a Húsvét szigetekről, arról, hogy a mi civilizációnk mennyivel okosabb a Rapa Nui civilizációnál.
Ha a neten rákeresel, van egy fél tonnányi doksi arra,hogy lehet a jelenlegi atomerőmúveket olyan breederek konfigurációban müködtdtetni,amely 1-nél éppen csak jobb szaporítási arányal müködik.
ez annyit jelent,hogy a reaktor pont annyi hasadóanyagot termel mint amire szüksége van.
Jelenleg ezeknek negyjábol 0 gazdasági elönyük van,és mivel a breederben urán ciklus esetén plutoniumot állítanak elő ezért nem nagyon szeretik az usákok ezt a megoldást.
Ja,továbbá reproceszállást igényel,ami szintén nem szeretem tevékenység(bár nem véletlen hogy a ruszkik ujraindították Majakot)
De ha az urán ára eléri mondjuk a kg-kénti 500-600!-et akkor más a szaporításos futtatás eléggé jó alternatíva lesz(bár lehet hogy 100-200$ eset;n is)
ez tok jol hangzik, csak megint az a kerdes, hogy ki az aki megteheti, hogy breeding-et epit? Biztos-e, hogy akinek van technologiaja breeding-et epiteni, az funek fanak megteszi-e ezt? A technologiai keszseg birtoa versenyelonyt jelent.
Uranium, a heavy metal, is found widely spread in nature, always in combination with other elements. In January 1997, world resources reasonably assured at a production cost of $80 or less a kilo amounted to 2.53 million tons [OCDE 97]. The uranium needed for the world’s reactors as of the year 2010 is estimated to be 67,000 tons a year [CEAUi 99].
Uranium has sixteen isotopes, all radioactive. The isotopes of a given element contain the same number of protons but a different number of neutrons. They present almost the same chemical and physical properties, but different masses and nuclear characteristics. In this section we treat only the three isotopes of uranium found in natural uranium: uranium 235 (0.71%), uranium 238 (99.28%) and uranium 234 (0.0058%).
-1 Gw-s szaporító reaktor évi 2 tonna természetes uránt igényel.nagyjábol 5000 ilyen reaktor kell a jelenlegi olajszükséglet kiváltásához,ami jelent nagyjábol évi 10 000 tonna uránigényt.Ez a fenti adatok szerint 2500 évre legendő uránkészletet jelent, plussz 7500 évre elegendő thoriumot
Ha pedig szaporítóban égetjük az uránt,akkor még 10000 dolláros áron is megéri bányászni,ami viszont eszméletlenül kitolja a rendelkezésre álló készleteket.
John D. Rockefeller's Cleveland refineries launched the Oil Age.
A superhighway in China may end it.
Almost 150 years ago, barges plied the Cuyahoga River ferrying black gold for oil lamps. There was no turning back. Cheap, plentiful crude would power cars, mold plastics, birth the suburbs and grease the path to a prosperous American century.
Much of today's world slides along that same industrialized path. A 52,000-mile superhighway system is under construction in China. Millions of prospering Chinese browse auto showrooms looking for a new lifestyle based on crude.
A kínai kormány 2004-ben 200 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényeket az Usák kormánytól, idén ez az összeg elérheti a 300 milliárd dollárt. Az Usák költségvetés hozzászokott ehhez a kínai támogatáshoz, ezért Kína sok mindent megengedhet magának - néha még az Usákok orra elől is elhalászhatja az olajmezőket.
But the Chinese government, unwilling to let that happen, has kept the yuan down by shipping the incoming funds right back out again, buying huge quantities of dollar assets - about $200 billion worth in 2004, and possibly as much as $300 billion worth this year. This is economically perverse: China, a poor country where capital is still scarce by Western standards, is lending vast sums at low interest rates to the United States.
Yet the U.S. has become dependent on this perverse behavior. Dollar purchases by China and other foreign governments have temporarily insulated the U.S. economy from the effects of huge budget deficits. This money flowing in from abroad has kept U.S. interest rates low despite the enormous government borrowing required to cover the budget deficit.
Ennek ellentmondani látszik, hogy bányát már rekultiváltak sikeresen, végleges nukleáris hulladék tárolót pedig még nem építettek, és nem a szándék hiányzott.
Ennek azonban nem muszaki, hanem politikai, tarsadalmi okai vannak.
A banya-rekurtivacio aldasos tevekenyseg, mindenki orul: "Vegre rendberakjak a szetbarmolt kornyezetunket, nem kell tobbe felni a zagytarozokban levo kulonbozo vegyszerektol, vergre nem ijeszti el a ronda bánya a turistakat, lovardat nyitunk majd a falu vegen es dolni fog a le."
Ezzel szemben, ha radioaktiv hulladektarolot akarsz epiteni valahol, ahhoz altalaban maskepp all hozza a lakossag. "Gonosz emberek ide akarjak elasni a sugarzo szemetuket, a turista sem fog ide jonni tobbe es meg a lovakat is le kell vagni."
Röviden: fogalmunk sincs, mennyibe fog kerülni egy ilyen tároló.
Az altalad leirtak valoban komoly bizonytalansagi tenyezok es mind igazak. Ezen ugy lehet segiteni, hogy pesszimista modon kell hozzaallni a koltsegek becslesehez. Inkabb tobbet tegyunk felre, mint kevesebbet.
...es ha olyan mazlink lesz, hogy a projekt vegen meg marad egy kis penz, akkor veszunk belole sok söröt :-)
"The actual direct and indirect costs of cleanup and restoration have typically proved to be 1.5 to 2 times mining industry walkaway estimates for mines without acid drainage, and 10 times those estimates for mines with acid drainage."
(Diamond, Jared: Collapse. How Societies Choose to Fail or Succeed. 2005, VIKING, New York. P. 455)
(Egyébként az amerikai bányákról szól, de fölteszem, máshol sincs ez másként.)
tarolot epiteni sokkal egyszerubb, mint banyat rekurtivalni
Ennek ellentmondani látszik, hogy bányát már rekultiváltak sikeresen, végleges nukleáris hulladék tárolót pedig még nem építettek, és nem a szándék hiányzott.
Nem ismerjük az energiaárakat (azaz az ásás és odaszállítás költségeit) a végleges tároló építésének időszakában. Nem tudjuk, milyen mélyre és hol fogjuk ásni ezeket a tárolókat. Nem tudjuk, egy ilyen tároló magában foglal-e egyéb speciális technológiákat, különleges belső burkolatot, stb. Nem tudjuk, mennyi idő telik el a végleges tároló megépítéséig, azaz mennyi lesz a nem végleges tárolás költsége. Remélem, nem hagytam ki egyetlen fontos bizonytalansági tényezőt sem.
Röviden: fogalmunk sincs, mennyibe fog kerülni egy ilyen tároló.
lényeg:jelenleg a PWR-ekben az oxid alapú üzemanyag az elterjedt.Ezzel viszont a jelenlegi reaktorok(mint a paksi) nem tud túl jó szaporításuak(30 év alatt termel meg a reaktor egy új reaktor indításához szükséges plutoniummennyiséget ha specko a kivitele(a paksié nem ilyen)).
Fém alapú üzemanyaggal viszont a reaktor 10 év alatt tudja megtermelni egy új reaktor indításához szükséges üzemanyagmennyiséget.(fém alapú nem jó a pwr-be)
Google kulcsszó:” GenIVRoadmapFCCG.pdf”
A 70-es évek végén az indiaiak csináltak egy 1 gw-s PWR-ben tesztet thorium üzemanyaggal,gyakorlatilag breederként müködtették a reaktort.
Az elmult években (10 évben) az energiatermelők privatizációja miatt(feléleték a biztonsági uránkészleteket),illetve a fegyverzetleszerelés miatt (az elmult évszázadban bányászott urán harmada atombombába kelett )nem volt piaca a reproceszált üzemanyagnak(még a bányászott uránnak se nagyon...)
Továbbá az iniaiaknak nincs uránjuk,földgázuk és olajuk,de van egy rahedli toriumuk,ugyhpgy igen érdekeltek toriumos szaporítóreaktorok építésében.
Google kulcsszó:” 7_3kasten.pdf”
Normál WR vagy VVER torium alapú szaporítóreaktorként müködtetve.
Bar egyik feladat muszaki reszleteivel sem vagyok tisztaban, megis az az erzesem, hogy tarolot epiteni sokkal egyszerubb, mint banyat rekurtivalni. Ki kell kutatni a megfelelo helyszint, utanna meg (kicsit leegyszerusitve) asni oda egy lyukat. Az egesz sokkal inkabb egy banya megnyitasahoz, mintsem rekurtivalashoz hasonlit. Banyanyitasrol pedig jocskan van tapasztalat.
Összefoglalva: Szvsz igen kicsi annak a valoszinusege, hogy barmely tarolo megepitese 100-szorosaba kerulne a becsult osszegnek.
valószínűleg jelentősen alábecsülik a költségeket. Bánya rekultivációknál átlagosan 50%-kal, de gyakran 90-95%-kal vagy még ennél is nagyobb mértékben
Nekem ez elegge hihetetlennek tunik. Nem akarom ketsegbe vonni , hogy igazat mondasz, de szeretnem, ha ezt az allitast forrassal tamasztanad ala.
Mivel még egyetlen egy végleges tárolót sem építettek, így a hosszú távú tárolás és a végleges elhelyezés költségei megbecsülhetetlenek.
Ilyen formán valamiféle hasraütéses alapon működő becsléseket vehetnek figyelembe, amik - pl. a bánya-rekultivációs költségek becslésével kapcsolatos tapasztalatok alapján - valószínűleg jelentősen alábecsülik a költségeket. Bánya rekultivációknál átlagosan 50%-kal, de gyakran 90-95%-kal vagy még ennél is nagyobb mértékben. Pedig bánya-rekultiváció már volt, igaz, úgy rémlik, néhány különösen mérgező anyagokat alkalmazó ércbányászati technológiák rekultivációja még nem zajlott soha, így ott pl. továbbra is nagy a hasraütéses elem a becslésekben. Végleges nukleáris hulladék-tároló azonban nem volt még soha, sehol, így a tévedés valószínűsége - és valószínű mértéke - még nagyobb.
Ha a költségeket - mondjuk - 80%-kal becsülik alá, akkor máris az unokák nyakán van egy hatalmas költség. Ha pedig - mint ez bánya-rekultivációknál időnként előfordult - a költségek a becsült összeg százszorosára nőnek, akkor értelemszerűen gyakorlatilag kizárólag az unokákra lesz bízva minden.
Breeder reactor: And the winner is... metallic fuel
Unlike oxide fuel, metallic fuel with its higher breeding ratio and shorter doubling time will be able to produce more plutonium to help commission many more nuclear power reactors.
IT IS now official — oxide fuel that is to be used in the 500 MW Prototype Fast Breeder Reactor (PFBR) at Kalpakkam may not be the fuel of choice for future reactors. It is going to be the advanced fuels instead. To be more specific, it will be metallic fuels that will power the future reactors of the country. This brings the curtain down on nitride fuel that was also contemplated as an alternative.
Even two years ago Anil Kakodkar, Secretary, Department of Atomic Energy had expressed the need go the advanced fuel way. But a few scientists were totally opposed to the idea considering the many inherent problems with metallic fuels. So what made the Department finally decide on metallic fuel?
"We should be able to sell electricity at Rs3.25 per unit if the PFBR project completes in time." said Baldev Raj, Director of the Indira Gandhi Centre for Atomic Research (IGCAR) at Kalpakkam. "But our ultimate goal is to sell electricity at Rs3 and even at Rs2.50 per unit." There is a four-pronged approach to accomplish this.
Future fast breeder reactors may well be powered by metallic fuel with a higher breeding ratio in lieu of carbide fuel used in FBTR and oxide fuel to be used in PFBR.
Reducing the capital cost, increasing the plant life from 40 to 60 years, incorporating better safety features and finally achieving 2,00,000MWday/tonne `burn-up' make up the four-pronged strategy. "We are now talking about 1,00,000MWday/tonne burn-up. But with experience we will move to fuels with higher burn-ups," Dr. Kakodkar said.
Fuel `burn-up' in a nuclear reactor refers to the amount of energy extracted from the fuel before it is discharged for storage or reprocessing. Higher the burn-up, lesser will be the fuel cycle cost. Oxide fuel to be used in PFBR has a high potential of reaching 2,00,000MWday/tonne `burn-up'. Why then settle for metallic fuel for future reactors?
Looking beyond burn-up
To arrive at an answer, one has to look beyond the issue of burn-up. The country has embarked on a major programme to generate additional 20,000 MW of nuclear power by 2020. That is just the beginning. Target is to have 30GW and not 20GW by 2020. This can be achieved if and only if many nuclear power plants are commissioned. And for this to happen sufficient nuclear fuel should be available. Unfortunately, India has very little of natural uranium reserves. All efforts are therefore directed to use plutonium produced in the nuclear reactors. And here lies the catch.
Oxide fuel has a low breeding ratio of 1.1, while it is 1.2-1.4 in the case of carbide fuel now being used in the Fast Breeder Test Reactor (FBTR). Compare this with 1.4-1.5 breeding ratio in the case of metallic fuel. Breeding ratio is the amount of extra plutonium produced in a reactor that can be used as a fuel to start another reactor.
Doubling time crucial
A fuel with higher breeding ratio has shorter doubling time. Doubling time is the time taken to generate surplus plutonium to start a new nuclear reactor. So oxide fuel with a meagre 1.1 breeding ratio produces very little extra plutonium compared to metallic fuel. Hence the doubling time is more in the case of oxide and least for metallic fuel. For the record, the doubling time for metallic fuel is ten years while it is thirty years in the case of oxide fuel. "So the second part of the strategy is to have a fuel cycle with shorter doubling time," said Dr. Kakodkar. "And we can start addressing this issue quite early even with the same reactor design."
The doubling time becomes paramount when the country goes on an overdrive to commission new reactors. Oxide fuel thus lost out to metallic fuel on this front. "The mandate is to have metallic fuel in place for all reactors coming up after 2020," Dr. Raj said. "And even the four reactors scheduled to come up by 2020 may have an option of changing from oxide to metallic fuel." Why, the possibility of changing some FBTR sub assemblies to metallic fuel is very high, not to mention the possibility of an entire (fuel) change over to metallic.
Metallic fuel for PFBR?
"Even with the existing design of PFBR, there is a possibility of changing from oxide to metallic fuel," Dr. Kakodkar indicated. Having said this, he pointed out that the initial growth is not dependent on breeding time. "Ultimately, any growth will be based on self generation of plutonium. Though we are not in a hurry to go in for a metallic fuel, sooner the better, " Dr. Kakodkar explained.
According to the Secretary, the priority is to ensure that everything goes fine with PFBR. Making the fuel cycle cheaper and developing the metallic fuel come only next. "But work towards realizing these goals will be undertaken simultaneously," indicated Dr. Kakodkar.
And as usual Dr. Raj and other scientists at IGCAR are confident of not disappointing the Department. "Much data are available on metallic fuel though not on the same scale as oxide," he said. Plans are to be through with all developmental studies relating to metallic fuel by 2015-2016.
A stiff target — considering that many variables are to be studied and mastered. "All R&D efforts at IGCAR will be to study the metallic fuel. To that end, IGCAR as a R&D centre will continue," Dr. Raj noted. And coming back to the question of reducing the cost of power production, Dr. Raj mentioned that if they succeed in developing metallic fuel before PFBR goes critical then the possibility of supplying electricity at Rs3 (and not Rs3.25 as targeted) from 2012 is high. Any decision to this effect can be taken by 2010 when PFBR is to be commissioned. ``We can tell with surety by 2014 when we have plenty of data on metallic fuel," Dr. Raj explained.
Well, the Department may master metallic fuel technology and be equipped to produce sufficient plutonium to commission a new reactor every ten years. But the cost of PFBR construction is pegged at nearly Rs3500 crores. Will the government have sufficient funds to construct reactors at the same pace at which plutonium is produced?
Funding no problem
"As long as the plant productivity is good, money may not be a problem," said Dr. Kakodkar confidently. Dr. Raj concurred with him and was also confident that the Department will not seek monetary support from the Government; it will go to the public instead.
"Even for the PFBR the Government support is only 80 per cent while the remaining 20 per cent will come via equity. And if we are able to demonstrate our mastery over the technology with PFBR then things will be a lot easier," noted Dr. Raj.
They have every reason to be confident. Public support seems to be coming from some unexpected ways. Mumbai based Reliance Energy is already looking at the possibility of setting up nuclear power stations.
And this is the first time a private company has evinced interest in setting up nuclear power plants. Did anyone think India's nuclear power programme would be saddled with fund problems?
További konkrétumok az olaj-homokról: egy hordó olaj előállításához mintegy 11-28 köbméter gázra van szükség.
Az olaj-pala pedig félrevezető elnevezés. Nincs is benne olaj, hanem egy kerogen nevű anyag, ami a petróleum "elődje". A mintegy 5..25% kerogén tartalmú talajt el kell szállítani egy üzembe, ahol 500 oC-ra hevítik, és így lesz a kerogen-ből olaj. Egy hordó olaj előállításához 1..4 hordó vízre van szükség.
The most serious constraint, though, is natural gas supplies. Production of oil from tar sands requires between 400 and 1,000 cubic feet of natural gas per barrel of oil produced, depending on the extraction method used. Natural gas production, despite a near doubling of drilling activity, is flat or decreasing both in Canada and in the United States--which has prompted prices to triple over the past few years. Given these high gas prices, it almost makes more sense just to sell the natural gas directly rather than use it to produce oil from tar sands.
Extracting oil from the 3 trillion barrels of oil shale cited in the Outlook presents its own challenges. The term "oil shale" is also quite misleading, since there is no oil in this mineral, but rather an organic material called kerogen, which is a precursor of petroleum. To extract oil, the shale (typically between 5 and 25 percent kerogen) must first be mined, then transported to a plant where it is crushed, then heated to 500 degrees Celsius, which pyrolyzes, or decomposes, the kerogen to form oil. After processing, most of the shale remains on the surface in the form of coarse sand, so large-scale mining operations will produce immense amounts of waste material. An estimated 1-4 barrels of water are required for each barrel of oil produced, both for cooling the products and stabilizing the sand waste. To satisfy these water requirements, petroleum companies once contemplated diverting the Columbia River--a feat that can be excluded today on political and environmental grounds.
...és ha már filmnél vagyunk, akkor ismét a FOX. Nemrégiben még a kímaváltozást mutatták be hollivudiasan, most egy TV csatorna az olajhiányt mutatja be hasonló képpen - Oil Storm címmel.
vajon mit akar ezekkel elérni Murdoch papa? Szoktatni akarja az embereket, vagy pedig épp ellenkezőleg, azt akarja elérni, hogy úgy tekintsenek az emberek az éghajlat-változásra és a peak oil-ra mint egy "másik hollivudi mesére"?
Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak pénzt szeretne egy eddig kevéssé filmesített szegmensben...
Az a találmány lényege hogy nem meleget csinál és a meleg ---> szobahőmérséklet hőáramlást használja fel hőerőgép építésére, hanem "hideget" bányászik a tengerek mélyéről, és hideg <-- szobahőmérsékletet.
Ezzel kapcsolatban az a kritika hogy a tenger mélye-felszine között legfeljebb 15 fok a különbség. Az SZVSZ kevés. Ezen kívül a nehezebb hideg tengervizet felhajtani a felszínre mozgási energiát igényel...
Ami meg a "felgyorsított" növényi növekedésről szólt, bár nem olvastam el teljesen, nagyon meseszerűnek tűnt.
"Soha semelyik ország sem rakhatja talonba a felfedezéseit, mert ha nem fejleszti, mások felfedezhetik azt és titokban hatalmas előnyhöz juthatnak." Azt én nem mondtam hogy nem fejleszti - csak az eredményeket nem feltétlenül hozza nyilvánosságra. Ahogy az amcsiknak vannak titkos katonai laborjai, így a kínaiaknak is lehetnek.
Szvsz az ilyen jellegû dolgok 99%-a "örökmozgó". Ez utóbbiak gyártását egyébként szvsz akár egy fantáziadúsabb olajtársaság is finanszírozhatja - hogy ellehetetlenítse a maradék 1%-ot. Akik elsõ körben szvsz nem a kínaiakat próbálják megkeresni hanem a találmányi hivatalt. Onnan pedig elég egyszerû lehet kihalászni ezt az 1%-ot, akinek aztán vagy adnak egy kalap pénzt a dologért vagy elteszik láb alól - mivel az elõbbi kevésbé feltûnõ így szvsz ez a gyakoribb...
Másrészt a kicsi kínaiakhoz fordulni sem feltétlenül jó ötlet: ha van egy ilyen azt pillanatnyilag nekik sem feltétlenül éri meg elõszedni. Ha ugyanis elfogy az olaj akkor egy hasonló jó kis találmány igen komoly stratégiai elõnyt jelenthet - míg ha most váltja fel az olajat ez a technológia akkor korántsem lehet vele akkorát fogni. Ugyanis ha a technológia mibenléte napvilágra kerül akkor azt ugyanúgy nem lehet titokban tartani mint Pl. ahogy az atomtitkot sem sikerült anno. Azaz ha van ilyenje kínának akkor csak akkor fogja elõszedni ha az olajra épült amerikai gazdaság már jól a béka feneke alatt lesz. Ha ugyanis ekkor szedi elõ akkor ha az USA pár éves késéssel utána is tudja építeni, addigra a kínai gazdaság jelentõs elõnyre tehet szert.
lcoder "Te is elhiszed ezt az urban legendet pedig paradoxon, onmagaban. Miért is ?"
Válaszul rá egy idézet más topicból:
"Ha már a titkosított szabadalmaknál járunk! Kína (és a volt és még ma is szocialista országok nagy része) sz...rik az amerikai szabadalmakra, az gyárt és hamisít, ami neki jól esik. Kína ráadásul még beleszólni sem nagyon enged a dolgaiba. Ráadásul növekvő energiaínséggel küzd. Ha őket keresné meg valaki egy ilyen találmánnyal, teljes védettségre és támogatásra számíthatna. De arra is, ha nem őket keresi meg, másnap viszontlátja találmányát, kisebb, gyorsabb, erősebb és takarékosabb bóvliváltozatban. Ennyit a tiltott csodaeszközökről!"
Ez meg egy korábbi itteni hozzászólásból:
"Soha semelyik ország sem rakhatja talonba a felfedezéseit, mert ha nem fejleszti, mások felfedezhetik azt és titokban hatalmas előnyhöz juthatnak."
netizen
"Indiaban all egy negykilences tisztasagu vasoszlop, jo 10 meter magas. jelen civilizacionk ezt nem kepes reprodukalni, nem tudunk negykilences tisztasagu vasat eloallitani." Ez is egy "Urban legend". A (csak minimális mértékben rozsdásodó) vasoszlop igaz! Csak: Több forrás szerint 16m, máshol 7m (http://gabesz.tripod.com/india.htm ). A fényképek szerint is ez utóbbi valószínű (mármint a föld fölötti rész). "Sie besteht zu 99,75 % aus reinem Schmiedeeisen - absolut rostfrei!" Nem 4kilences. Az "absolut rostfrei" sem igaz, vannak rajta rozsdanyomok. A fényképen nem fémtiszta felület látszik. Korábban olvastam vizsgálatleírást, most nem találom, aszerint egy néhány (25?) mikron vastag kemény oxidréteg keletkezett rajta, ami megóvja a további korróziótól. Érdekes módon a világörökségek listájára a közelében álló Kutab minaret került fel, ezt az oszlopot elég szűken érintik a leírások.
vomit Egy kis magyarázatot, légyszíves! Silány angol tudásommal annyit böngésztem ki belőle, hogy már megint feltalálta valaki az örökmozgót (szabadenergia, stb...), de lehet, hogy csak rosszul értelmezem a magyarázatot.
1.-re. igen halad fejlodik, csak van egyfajta bonyolultsagi szint amit a mai szamitogepek nemigazan tudnak kezelni. mukodesi elvben drasztikus attores egyebkent nincs. Egyfajta bonyolultsági szintet semmilyen számítógéppel nem lehet kezelni. Lásd Pl. pillangó effektus és egyéb a káoszelmélet területére vonatkozó dolgok kiszámítása. A számítógép csak véges sok tényezõt képes figyelembe venni - ahogy egyébként mi is. Aztán vannak területei Pl. a MI-nek amit a jelenlegi architektúrával nem igazán lehet kezelni. Erre a dologra létezik architektúra - neuronhálózatos chipek, csak ennek nem igazán van piaca, mivel a hagyományos adatfeldolgozást és a játékokat elég jól lehet csinálni a jelenlegi architektúrán is, a fejlettebb robotokat (amiknek jól jönne a látás) pillanatnyilag elég jól kiváltják a kicsi kínaiak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre akkor esetleg beindulhat ez utóbbiak fejlesztése is. Persze ha lenne ilyen képfeldolgozó chip (és valami frankó kis megoldás az izom helyettesítésére mivel a szervomotor drága és megbízhatatlan, a hidraulika meg elég macerás) akkor valószínûleg a kicsi kínaiakat felváltanák a robotok - de mivel pillanatnyilag a dolognak nincs piaca így inkább a 3D gyorsítókártyák kifejlesztésébe megy a pénz...
Te is elhiszed ezt az urban legendet pedig paradoxon, onmagaban. Miért is ?
az osszes civilzacio amit ismerunk azert hullott szet mert kimerult az a kulcsnyersanyag amire a civilizacio alapult. total mindegy mennyi ismereted van. Na, azért nem feltétlenül. Szvsz nagy részük azért hullott szét mert felemelkedett a szomszédban egy olyan civilizáció ami katonailag sokkal erõsebb volt. Mások az ennek hatására bekövetkezõ népvándorlás, esetleg kulturális hatások, járványok, stb hatására pusztultak el. Ezt kulcsnyersanyagra leegyszerûsíteni szvsz nem túl szerencsés ötlet, hacsak szerinted Pl. az amerikai indiánok nem azért pusztultak ki gyakorlatilag mert megették az összes bölényüket...
Indiaban all egy negykilences tisztasagu vasoszlop, jo 10 meter magas. jelen civilizacionk ezt nem kepes reprodukalni, nem tudunk negykilences tisztasagu vasat eloallitani. Persze az is érdekes felvetés hogy mi van ha nem mi (emberek) öntöttük? Õszintén szólva még egy UFO-t is elõbb el tudok képzelni mint hogy az ókori indiaiak a maguk kezdetleges technológiájukkal tisztább vasat tudjanak elõállítani mint mi...
1.-re. igen halad fejlodik, csak van egyfajta bonyolultsagi szint amit a mai szamitogepek nemigazan tudnak kezelni. mukodesi elvben drasztikus attores egyebkent nincs. A tudomany es a technika halad - az atechnologia amivel az usakok 1971-ben a holdra szalltak kb 3000 eves - es egy mars expecicio tan belefer de ott ki is fuj. ezek a korlatok. A tudomany es a technika sokat nem haladt a 20. szazadban. javareszt annyi tortent hogy volt energia implementalni bizonyos dolgokat. csak a miheztartas vegett ami energetika szempontbol a tudomany es technika nagy kudarca: nem megy a termonuklealis fuzio mint mint energiatermelesi mod.
2. Teis elhiszed ezt az urban legendet pedig paradoxon, onmagaban.
3. az osszes civilzacio amit ismerunk azert hullott szet mert kimerult az a kulcsnyersanyag amire a civilizacio alapult. total mindegy mennyi ismereted van. Indiaban all egy negykilences tisztasagu vasoszlop, jo 10 meter magas. jelen civilizacionk ezt nem kepes reprodukalni, nem tudunk negykilences tisztasagu vasat eloallitani.
1. a tudomany es a technika halad Ezt azért elég nehéz lenne elvitatni. Nézz meg egy 20 évvel ezelõtti számítógépet, és nézz meg egy mait. Az akkori nagygépek teljesítménye ma befér egy mobiltelefonba. A tudomány és a technika halad - a kérdés csak az irány. Ezt az irányt pedig az utóbbi pár évtized óta leginkább a fizetõképes kereslet határozza meg. Jelenleg az alternatív energiának nem túl nagy piaca van, és amíg ez így marad (azaz van olcsó olaj) addig max. a kutatóintézetek foglalkoznak a dologgal. Márpedig ha a számítástechnikát az utóbbi 20 évben csak a kutatóintézetek fejlesztették volna akkor ma is a mainframe gépek jelentenék a számítástechnika csúcsát.
2. mar reg megvan a megoldas, csak a gaz olajtarsasagok ulnek rajta Ezt sem megerõsíteni sem megcáfolni nem lehet. Tény, a gaz olajtársaságok mögött [bi]iszonyú mennyiségû pénz van, sokkal több mint amit te vagy én el tudnánk képzelni. Rengeteg pénz, ennek a töredékének a töredékéért is megölnek bárkit, ennyi pénzzel lehet lobbizni, lehet döntéshozókat megvesztegetni, lehet a médiát manipulálni. És teszik is. Lásd még iraki háború - alig hiszem hogy az amcsik csak azért rúgták seggbe pont most Szaddám elftársat mert komolyan azt hitték hogy világuralomra tör...
3. a jelen civilizacio igen fejlett, mikozben a megelozoek barbarok, primitivek voltak es azert buktak el. Civilizációja válogatja. Voltak primitívek és fejlettebbek, Pl. az egyiptomi, görög, római - ezek végül is a mai civilizáció elõfutárai voltak és egymásra épültek. Sok dolgot vettek át egymástól - mint ahogy mi is tõlük. De persze a természettudományos ismereteik azért elég messze álltak a maitól - de ha mutatsz nekem egy atomerõmûvet vagy ûrhajót, esetleg számítógépet az egyiptomiak idejébõl akkor szívesen felülvizsgálom ezt az álláspontomat...
vagyis? allitolag meg van oldva... hogyanis? senki nem tudja. demoztak egy lab-ban egy prototype-ot, a reszletek titkosak.
senki nem tudja, hogyan fog alakulni a tomeggyartas - lehet hogy nem ok nelkul. Ha a kedves kiatalalo abba a helyzetbe kerul, hogy megsem olyan szep a leanyzo fekvese akkor elbukhatja esetleg a research budget-jet...
ne erre mondjak igazan okos emberek, hogy meg a vallasossag es sokkal produktivabb, mint a modern ateizmus. vallasosnak lenni egy proaktiv dolog, szemben a modern ateista bugyuta es irracionalis koldoknezegeto csodavarasaval, ugymint: 1. a tudomany es a technika halad 2. mar reg megvan a megoldas, csak a gaz olajtarsasagok ulnek rajta 3. a jelen civilizacio igen fejlett, mikozben a megelozoek barbarok, primitivek voltak es azert buktak el.
ami a raketakat illeti, melyik urrepulo robbant fel nemis oly reg? meddig is megy egy ilyen toloraketa? 5-6 perc?
Amennyire én tudom a fém-hidrides megoldás elég jó ebbõl a szempontból. De hogy milyen fémet használnak nem tudom, biztos hogy nem valami mezei alumíniumot, vasat vagy ilyesmit...
szvsz palladiumot hasznalnak, ami nagyon ritka. de szvsz ugyis nagyon messze van a gazdasagossagtol. egyszer olvastam egy pdf-et, a jelenlegi hidrogentarolo modszerek 2-3 nagysagrendre vannak a gazdasagossaghoz szukseges energiasuruseg eleresehez
Speciel a fém-hidrites megoldásnak sem nagy nyomás nem kell sem hideg. Sõt, állítólag a fémbõl csak akkor jön ki ha úgy 130 fokra melegíted. Az árnyoldala gondolom a dolognak a szükséges fém lehet (nem tudom mit használnak), de ha szén alapon tudnának valami hasonlót csinálni az megoldás lehetne.
tkp a hidrogen okozta mindket urrepulogep katasztrofajat. a challanger felszallas kozben robbant fel valami tomitogyuru kilazulasa miatt, a columbia meg az egyszerusitett (szuperkonnyu) hidrogentartaly tervezesi hibaja miatt.
raadasula hidrogen szivargas nem eszlelheto ( a hidrogennek meg lathato langja sincs! ), vagy rohadt nagy nyomason, vagy nagyon alacsony homersekleten kell tarolni, balaesetveszelyes es draga, most kiserleteznek ilyen szenalapu nanotechnologiaval, hogy a gazdasagos zonaba nyomjak a H2 tarolas mutatoit, de annak meg vagy az lesz a vege, hogy vagy valami rohadt bonyulult ezert draga szerkezetet talalnak ki, vagy egyszeruen kovalensen hozzakotik a szenatomokhoz, hova is jutottunk akkor?
26%, az elméleti korlát 30%. Persze ez ténylet nem sok, szvsz inkább a hidrogénalapú dolog lesz a megoldás. A tárolást szerintem meg lehet oldani, tudtommal pillanatnyilag is létezik Pl. a fém-hidrides megoldás, de szvsz más hasoló dolog is elképzelhetõ. Engem inkább az érdekelne hogy honnan lesz energia a hidrogén elõállítására...
Ezt azért szvsz meg lehet oldani. Sõt, valamilyen megoldásnak most is kell lennie, az ûrtechnikában használt rakéták tudtommal hidrogénnel üzemelnek - márpedig egy ilyen mértékû veszteség olyan nagyságú tartályok esetén komoly robbanásveszélyt jelentene.
fogaod a megtermelt energiat. abbol hidrogent fejlesztesz. beletoltod a cellaba. a cellabol napi 10% hidrogen eldiffundal. na ebbol all a "szallitasi veszteseg"
Ez tény, de szvsz több munkahely fog keletkezni ezáltal mint ami megszûnik.
Nem hiszem, hogy meg tudnalak gyozni az ellenkezojerol, hogy ti. ez nem igy van, de azert azon elgondolkozhatnal, hogy az eletszinvonal csokkenese mindig nagyobb munkanelkuliseggel jar, mint amikor nagyobb volt az eletszinvonal.
De meg ha igy is lenne, hogy szam szerint kevesebb a munkanelkuli az akkor sem jelenti, hogy a gazdasagnak jobb, mert kozben magasabb kepzettseget igenylo munkahelyek vesznek el ami tobb munkanelkuli segellyel is jar (persze amig fizetik) plussz a GDP csokkenesevel. Ezert aztan duplan nem ertem, hogy hogy gondolod, hogy kevesebb GDP-nel kevesebb lesz a munkanelkuli.
Pl. az en munkam tobbszorosen hozzajarul a GDP-hez, mint egy minimalberbol elo munkaja. Nem veletlen, hogy O minimalbert keres. Tehat az en munkahelyem megszunese feler jopar minimalbert kereso munkahelyenek megszunesevel.
Es barmily hihetetlen az en munkahelyem megszunese kihatassal van mas munkahelyekre is. Ugyanis kevesebb penz all a rendelkezesemre, hogy elkoltsem igy azoknak akiktol eddig vasaroltam kevesebb beveteluk lesz. Ugyhogy a magas kepzettseget igenylo munkahelyek megszunese eloidezi az alacsony kepzettseget igenylo munkahelyek megszuneset.
Egy esetben nincs igy. Megpedig akkor amikor az alacsony kepzettseget igenylo munkahelyek megszaporodasa ellensulyozza a magas kepzettseget igenylo munkahelyek megszuneset. De ennek az eselye a valo vilagban igencsak kozelit a nullahoz.
a cocializmus koraban, mikoris minimalisak voltak az export-import folzamataink a 80-as evek elejere negativ GDP novekedest sikerult osszehozni, a munkavallaok 40%-a kapun beluli munkanelkuli volt.
Soha nem voltak minimálisak az export-import folyamataink, a KGST pont az export-importról, és az országok közti munkamegosztásról szólt, azaz X terméket csak Y országban lehetett gyártani.
a fejlettebb regiokbol nem azert megy kifele a penz meg adosodnak el, mert a gaz kianiak mindenfele ocso cikkekkel tomik tele a piacot, hanem azert, mert az altaluk megtermelt gazdasagi javak fole emelkedik a fogyasztasuk. De ez elsõsorban azért van mert a heti egy banánért dolgozó kicsi kínai bérével nemigen lehet versenyezni. Azaz hiába indítanál be Pl. magyarországon zoknigyárat ha a kínai zoknit felenannyiból meg tudod venni a szállítási költséggel együtt is, mint amit a minimálbéren hajtott magyar melós elõ tud állítani. De ez a melós is él valahol, nem lehet hagyni éhen halni és mivel nem lehet mindenki programozó (meg annyi abból sem kell) így aztán valamit kell vele kezdeni. Ez a valami pedig gyakran a szociális segély vagy más hasonló juttatás amit viszont az adóból fizet mindenki, az is aki olcsó kínai zoknit vesz a piacon...
a cocializmus koraban, mikoris minimalisak voltak az export-import folzamataink a 80-as evek elejere negativ GDP novekedest sikerult osszehozni, a munkavallaok 40%-a kapun beluli munkanelkuli volt.
a fejlettebb regiokbol nem azert megy kifele a penz meg adosodnak el, mert a gaz kianiak mindenfele ocso cikkekkel tomik tele a piacot, hanem azert, mert az altaluk megtermelt gazdasagi javak fole emelkedik a fogyasztasuk.
meg mindig nem erted. az egy dolog hogy a betapolt energiat a villanymotor 70-90%-kal kepes utilizalni. enmeg arrol beszelek, hogy a fuel cell eseteben 60%-os 'szallitasi veszteseg'-van, mig a benzin eseteben ~0%-os.
Abban igazad van, hogy egypar ruhagyari munkas visszakapja az allasat, de a 2000Ft-os pulcsi 6000Ft-be fog kerulni. Igy az emberek nem fognak masra kolteni (pl. fitneszberlet, mozi, stb). Amikor az emberek megszorulnak eloszor a szorakozasrol es hasonlo extra dolgokrol mondanak le. Tehat ezeken a teruleteken munkahelyek fognak megszunni.
Ez tény, de szvsz több munkahely fog keletkezni ezáltal mint ami megszûnik. És ami még fontosabb: megszûnik a pénz kivándorlása a fejlettebb régiókból, illetve ezek folyamatos eladósodása. Nézd meg hogy pillanatnyilag mi folyik a világban: mi itt európában használjuk a kicsi kínaiak által gyártott termékeket a számítógéptõl a zokniig. És mivel tudunk fizetni érte ? Pillanatnyilag a magasan kvalifikált dolgokat valóban inkább mi tudjuk megcsinálni és nem a kínaiak, de ez az elõny csak ideiglenes - ha még egyáltalában megvan. A kínaiak is oktatnak ezerrel és persze ott van India a sok jól képzett és olcsó szakemberrel. Akkor minek is kellünk mi európaiak (és amerikaiak) Kínának ? És meddig ? És utána mivel is fogunk fizetni ?
Ez a cella típusától is függ - a legrosszabb 30%, a legjobb 90% körül van - szemben a legjobb belsõ égésû motor 30%-ával. Az hogy a dolog másik fele, azaz a tüzelõanyag elõállítása mennyi energiába kerül szintén attól függ hogy milyen típusú az illetõ tüzelõanyag illetve hogy hogy állítod elõ. Szvsz ha CO2-bõl és vízbõl csinálsz benzint és azt égeted el robbanómotorban az rosszabb mint ha a vízbõl hidrogént és oxigént csinálsz és azt használod fel egy üzemanyagcellában - bár ami azt illeti a vízbontás hatásfokát nem ismerem, ráadásul azt is lehet többféleképp is csinálni.
A lényeg hogy ehhez a játékhoz minenképp energia kell, és ez a dolog valóban csak energia hordozására alkalmas, azaz az akkumlátorok konkurrenciája, de ezekhez valahonnan meg kell szerezni az energiát. Akár biológiai úton, azaz növényi biomassza felhasználásával, akár atomerõmûben, akár napelemekkel. Ami haszna van a dolognak az csak annyi hogy olyan helyen is lehet gépeket üzemeltetni ezzel ahová amúgy nem tudod kihúzni a drótot, Pl. traktorok. Persze a szén felhasználásával ideig-óráig el lehet odázni a dolgot, de egyrészt ezt csak addig csinálhatod amíg van szened, másrészt ez sem kimondottan környezetbarát megoldás...
hehe azert nemilyen ecceru ez am. latni kell, hogy a kinaiak mire jatszanak. nezd pl a nike-t. Mara a nike nem mas mint kreativok, logisztika es brand. eletelik 10 ev es a kreativok, logisztika es a brand is kina kezeben lesz, ahogy a lenovo is mexerezte az ibm teljes PC uzletagat.
rohadtul mindegy mekkorara csokkenti. rohadt szar az uzemanyagcella EROEI meroszama. 30-50%-os EROEI dolgokkal csak addig pocsolhetunk, amig van olyan cuccunk ami joval 100% felett dologozik. ha elfogy a foldgaz es az olaj, akkor marad az atom. pici nehezites hogy hogyan viszed el az urant az eromube, hogyan szallitod tarolod a kiegett futelemeket es meg a tavvezetek halozatban is fellep veszteseg, meghozza nemis kicsi. ottvan az atomerumuved ami igaz jo EROEI faktorral megy, illetve menne, csak nincs energiad, ill. epphogycsak van, infrastrukturalisan kiszolgalni azt. a fuel cell nem alternativa. a fuel cell konkurrencia a duracell szarazelemgyarainak. full stop.
Saccperkábé, mennyi szántóföldön kéne csak energiát termelni hogy az megfeleljen 8-9 vagy akár csak 3 Paks termelésének?
Én nagyon szkeptikus vagyok a biológiai energiatermelés kapcsán. Az a szántófölmennyiség először is kéne a TERMÉSZETnek, hogy ne pusztuljon ki az ember mellett, másrészt kell nekünk hogy legyen mit enni...
A metanol energiatartalma jóval kisebb, előállítása pedig több energiát igényel, mint a biodízel. Magyarán rosszabb az energiamérlege. Az Otto motor hatásfoka is gyengébb, mint a dízelé. Ha arra gondolsz, hogy a metanolt üzemanyagcellában hasznosítod, még mindig alacsonyabb a teljes folyamatra számított hatékonyság.
Viszont azt se hagyd figyelmen kívül hogy ha a kicsi kínaiak miatt a magyar ruhagyár nem termel ruhát az így munkanélkülivé lett emberek szociális ellátását is én fizetem (meg te, meg mindenki aki adót fizet).
Rajottem, hogy itt koveted el a hibadat. Azt hiszed ha megszunik a kinai ruhaimport akkor csokken a munkanelkuliseg, mert a magyar ruhagyar fog termelni. Ez eppen forditva tortenik. Noni fog a munkanelkuliseg.
Abban igazad van, hogy egypar ruhagyari munkas visszakapja az allasat, de a 2000Ft-os pulcsi 6000Ft-be fog kerulni. Igy az emberek nem fognak masra kolteni (pl. fitneszberlet, mozi, stb). Amikor az emberek megszorulnak eloszor a szorakozasrol es hasonlo extra dolgokrol mondanak le. Tehat ezeken a teruleteken munkahelyek fognak megszunni.
A munkanelkuliseget amugy sem lehet csak ugy szamokban kifejezni. Pl. ha valasztanod kellene 10000 alacsony vagy 1000 magas kepzettseget igenylo munkahely meszunteteserol, akkor te a magas kepzettsegut szuntetned meg, mert akkor kevesebb a munkanelkuli? Ez sajnos nem ilyen egyszeru. Valoszinuleg pont forditva kell cselekedni es az alacsony kepzettseget igenylo munkahelyeket felszamolni.
Amit irsz az pont az un. "What is seen and what is not seen" (Ami latszik es ami nem latszik) esete amit a 19. szazadban egy francia kozgazdasz ismert fel. Ha tudsz angolul, akkor itt a link, hogy mirol is van szo, ha nem roviden osszegezhetem.
De erdekes modon energiatarolasra is szenhidratot es majdnem szenhidrogent (zsirsavat)t hasznalnak. A kloroplaszt nem termel ATP-t kozvetlenul a noveny szamara, hanem csak glukozt, es ezt hasznalja fel a noveny mashol energiatermelesre es katabolizmusra is. Gondolom valahol a folyekony halmazallapot/vizben oldhatosag es a nagy terfogati energiasuruseg kompenzal a H2 gyartas relativ egyszerusegehez kepest.
ezert mondom en azt, hogy nuklearis hovel elemi szenbol es vizbol gyartsunk szenhidrogent. ha meg az elemi szen elfogy majd lehet elkezdeni gondolkozni, hogy a H2 gyartas vagy a CO2 frakcionalas a legkorbol eri meg inkabb.
azt el is felejtettem mondani, hogy az aramtermeles is hoerogep segitsegevel tortenik, tehat hatasfoka nem lehet jobb, mint 40%. tehat barmilyen H2 alapu enregiarendszer kapasbol 60% veszteseggel indul.
De a fotoszintezis soran keletkezik egy csomo NADPH, az egvilagon semmi akadalya nem lenne egy olyan enzim evoluciojanak, amely katalizalja a 2NADPH -> 2NADP+ + H2 folyamatot. Ehelyett inkabb szent kot meg a legkorbol es hozzacsatolja a H atomokat. Gondolom van vmi oka. Egyebkent az uzemanyagcella eleri mar a mitokondrium hatasfokat ( amirol mintaztak)? WNS nagy szakerto ebben a temaban, szokott is ide irogatni.
Nem kell feltétlenül csak bioüzemanyagokkal autózni, de Pl. traktor aligha fog mûködni napelemekkel és a közeljövõben atommeghajtású traktort is nehezen tudok elképzelni. Viszont szvsz senki nem szeretne lóval szántani, kézzel kaszálni aratáskor, kubikolni, stb...
Az mindenestre elgondolkodtato, hogy az elovileg nem hasznalja a H2-ot mint energiahordozot, pedig lett volna ra 3.5 milliard eve, hogy kikiserletezze. Az élõvilág elég sok más dolgot sem használ amit mi igen. Pl. fogaskerék, maghasadás, rádióhullámok, stb. Hibás az a szemlélet hogy az ember csak utólag találja fel azokat a dolgokat amiket a természet már megvalósított...
Ha biouzemanyagokkal akarunk autozni, akkor a XXI szazad ujra a gyarmatositasrol fog szolni, es ujra kontineneseket kell majd elfoglalni a nyugati hatalmaknak, nem lesz eleg egy ket sivatagi orszag rendbe rakasa.
Ez tény, viszont elég könnyen elõállítható biológiai úton. És szvsz hatékonyabb alternatíva mint a biodiesel ami elég gyászos hatásfokkal ég el a robbanómotorokban.
A H2 alapú gazdaság is megoldható ha: 1. Van elég más típusú energiád (Pl. villamosenergia). 2. Meg tudod oldani a H2 tárolását.
A vállalat vezérigazgatója szerint a CMR egyelőre a Védelmi Minisztériummal folytat tárgyalásokat az új akkumulátorral kapcsolatos demonstrációról. A katonai alkalmazás sajnos egyben előrevetítheti a kereskedelmi megjelenés késleltetését is.
A szintetizálás is energiába kerül. De amennyire én tudom jelenleg metanolt is használnak az üzemanyagcellában, ennek tárolása meg nem gond. Ami a cella mellett szól a hagyományos belsõégésû motorokkal szemben az ez utóbbiak rendkívül rossz hatásfoka (a pontos számot nem tudom de úgy 30% körül van).
Amikor osszeraksz egy molekulat, es utana szetbontod energetikaliag tokmindegy, hogy ez a molekula H2 vagy C8H20. Valamennyi energiaveszteseggel visszakapod az energiadat. Mindket esetben vannak problemak, oktan eseteben a CO2 kivonasa a legkorbol pluszenergiat igenyel, H2 eseteben pedig a szivargasi veszteseg es tarolasi technologia nehezsegek vannak. En nem tudom felmerni energetikailag melyik a kedvezobb, mindenestre amig elemi szen ill. szenhidrogen van a foldon addig a H2 labdaba se rughat.
Az mindenestre elgondolkodtato, hogy az elovileg nem hasznalja a H2-ot mint energiahordozot, pedig lett volna ra 3.5 milliard eve, hogy kikiserletezze.
Pontosan erről van szó. Kösz, hogy megmondtad neki.
"tizedére csökkenti az üzemanyagcellák méretét egy brit cég"
Lehet, hogy itt a várva várt áttörés?
Hiszen jelenleg a cellák mérete/súlya és ára az elterjedésüket gátló szűk keresztmetszet.
Egyébként ha az olaj ne adj isten előbb fogyna el, mint hogy a cellák ár-teljesítmény viszonyszámai lényegesen megjavulnának, kénytelenek leszünk szembenézni a szénhidrogén-gyártás technológiai kihívásaival, mert úgy néz ki, hogy az autózásról semmilyen körülmények között nem mond le a civilizáció.
Ez így ebben a formában nem igaz. Ugyanis egyrészt a belsõégésû motorok finoman szólva nem veszteségmentesek, másrészt ez esetben maga a benzin vagy gázolaj nem energia tároló hanem hordozó. Ami azt jelenti hogy nem te állítod elõ (mondjuk napenergiából vagy atomenergiából, stb) hanem egyszerûen fogod és kibányászod. Ha neked kellene szintetizálni a levegõ CO2-jébõl és vízbõl a folyamat egybõl jóval kevésbé lenne "veszteségmentes", sõt úgy saccolom hogy "picit" drágább lenne mint ha teszem azt vízbontással csinálsz H2O-ból H2-t és O2-t majd az üzemanyagcellában ismét összehozod miközben áramot nyersz vissza. Tény hogy az üzemanyagcella létezik, de az is tény hogy pillanatnyilag még meglehetõsen gyerekcipõben jár. De ennek szvsz a legfõbb oka az hogy jelenleg nem igazán érdekel senkit, leginkább még a laptopok és hasonló kütyük fejlesztõit érdekelheti, lásd Pl. tizedére csökkenti az üzemanyagcellák méretét egy brit cég.
Igen, ez az ami szerintem a köztudatban nem világos.
A hidrogéncellás technológia csak tárolja az energiát, de nem állítja elő. Előállítani máshol kell.
Fejben számolgattam, hogy kb hány atomerőművet kéne építeni ha ki akarjuk zárni a foszilis energiahordozók használatát.
villamos energia: jelenleg Paks 33%-ot termel, a többi full foszilis , tehát emiatt kell még 2.
Fűtés:
Ha van technológia hogy a villanyt termelő erőművek hulladékhőjével fűtsünk is, akkor max 1, ha nem akkor még +3 legalább. Forintban legalábbis fűtésre többet adunk ki (lakosság) mint áramra, ugyanakkor a fűtés/Ft a gáznak/szénnek jobb mint az áramé... szóval a villamosáram-termeléssel legalább azonos nagyságrendben kéne hőt termelni...
Közlekedés:
Na ezt megtippelni sem tudom. Mennyi energiát használ fel a közlekedés? Tipp: legyen ez is annyi mint ami a villamos áramhoz kell.
Kijön egy érdekes szám : Magyarországon kb 2030-ig fel kell építeni 6 és 8 darab Paks-nagyságrendű atomerőművet... Ebből persze lejön ami megújulóból megoldható. Kb 1-2-őt meg lehet spórolni...
EROEI? Az osszes szarazelemnek, akkisinak, fuel cell-nek az az eredendo baja, hogy tobb energia kell a toltesukhoz, mint amennyit le kepesek adni. a benzin/gazolaj eseten aza energia tarolasa gyakorlatilag veszteseges. a fuel cell meg a tobbi eseten ellenben veszteseges.
asszem a /.-on volt eloszor de a hwsw is cikkezett egy olyasfaljta megoldasrol, mikoris radioaktiv alfa bomlasra hajlamos forrast felvezetovel vesznek korul es igy csinalunk elemet. ez a tipus kb 20 evig kitart, ellenberger jelenleg meg nagy aramok leadasara nem kepes. ha valaminek van jovoje akkor ennek van leginkabb (solid state nuclear cells) mint a huje fuel cell-nek, amirol marvagy 30 eve regel egyket hulye mexallott.
Hidrogénhajtású autó már most is van, de szvsz hidrogénhajtású laptop elõbb lesz, aztán esetleg ennek mellékterméke lesz a hidrogénes autó, bár szvsz az olajlobby el fogja érni hogy addig amíg az utolsó csepp olajat fel nem használják ne kerülhessen forgalomba... 100 000 forintos biciklit meg nem vennék - a 20 000 forintos is pont annyit tud mint a 100-as, amikor pedig ellopják akkor ez utóbbi sokkal kisebb veszteség...
A nyugati vilag azert el ilyen jol, mert mar evszazadok ota rabolja a 3. vilag eroforrasait/nyersanyagait. Ha ez megszunik az az eletszinvonal oriasi esesehez vezet. A nyersanyag piaci termék, amit ugyanúgy ki lehet termelni a németeknél mint a nyamm-nyammok földjén, az árat pedig a kereslet/kínálat határozza meg. Ennyi erõvel azt is mondhatnánk hogy nyugat-európa évszázadok óta rabolja ki magyarországot (némi kis (úgy 40 éves) megszakítással) mert megveszi a mezõgazdasági termékeinket...
Valakinek az eletszinvonala csak akkor emelkedik ha ugyan azt a munkat olcsobban tudja elvegeztetni. Nem veletlen, hogy manapsag szinte mindet Kinaban gyartanak. Azért a nagyobb mérvû globalizáció elõtt, Pl. a 60-as, 70-es, 80-as években is elég jól megéltek az emberek Nyugat-Európában és az USA-ban. Sõt, a 80-as években még itt sem volt annyira rossz a helyzet a cuculista gazdaság ellenére sem, pedig az többet ártott a hatékonyságnak mint bármi más.
Egyebkent valamennyire ki is probalhatod ezt az eletszivonal csokkenest. Csak olyan arut vegyel amit az EU-ban gyartottak. Semmi kinai/tajvani/japan dolgot. Raadasul meg igy sem kapsz tiszta kepet, mert pl. elektronikai termekben biztos, hogy van valami kinai dolog meg akkor is ha az EU-ban csinaltak. De pl. fel evig csak az EU-ban keszult ruhanemut vegyel (bar itt is kerdeses, hogy a nyersanyag honnan szarmazik). A gond az hogy egyrészt a termékeknek a jó részét nem lehet tudni hogy hol gyártották, másrészt Pl. számítástechnikai terméket nehéz úgy venni hogy ne az legyen ráírva hogy Made In China... Viszont azt se hagyd figyelmen kívül hogy ha a kicsi kínaiak miatt a magyar ruhagyár nem termel ruhát az így munkanélkülivé lett emberek szociális ellátását is én fizetem (meg te, meg mindenki aki adót fizet). Szvsz a globalizációval igazán ketten járnak jól: a kicsi kínai akinek ezáltal lesz munkája és a nagytõkés akinek ezáltal valamivel magasabb profitot tud realizálni. Látszólag persze jól jár a vevõ is - csak épp a magasabb munkanélküliség több adóhoz (vagy az államháztartás hiányához) vezet, azaz hosszabb távon a kicsi kínai zoknit így is megfizeted - csak épp adóban.
Ezt én nem írtam. Én azt írtam hogy ha elfogy az olaj (és ezzel a szállítási lehetõség) akkor nekünk a harmadik világ hogyléte max. annyiban számít hogy meg kell erõsíteni a határvédelmet. Ugyanis ez esetben onnan eleve nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben érkezhet áru, nyersanyag, ugyanakkor mi is csak elég korlátozott mértékben tudunk szállítani oda. Ugyanakkor a dolognak ez az oldala jelent pozitívumot is számunkra mivel megállítja az életszínvonal kiegyenlítõdését a két térség között. Azaz nekünk európaiaknak hosszú távon ha maradna a jelenlegi rendszer akkor is csökkenne az életszínvonalunk - azaz a harmadik világ kiesése által okozott veszteség így valamennyire kiegyenlítõdik, mivel így ugyan olcsó terméket veszítünk de munkahelyet nyerünk. Amitõl szvsz itt nekünk európában inkább tartani kell az a meglehetõsen népes iszlám szomszédság és a népességcsökkenés kombinációja.
Ez oriasi butasag. Ha a 3. vilag kiesesik akkor a nyugati valag eletszinvolnala hatalmasat fog esni. A nyugati vilag azert el ilyen jol, mert mar evszazadok ota rabolja a 3. vilag eroforrasait/nyersanyagait. Ha ez megszunik az az eletszinvonal oriasi esesehez vezet. Valakinek az eletszinvonala csak akkor emelkedik ha ugyan azt a munkat olcsobban tudja elvegeztetni. Nem veletlen, hogy manapsag szinte mindet Kinaban gyartanak.
Egyebkent valamennyire ki is probalhatod ezt az eletszivonal csokkenest. Csak olyan arut vegyel amit az EU-ban gyartottak. Semmi kinai/tajvani/japan dolgot. Raadasul meg igy sem kapsz tiszta kepet, mert pl. elektronikai termekben biztos, hogy van valami kinai dolog meg akkor is ha az EU-ban csinaltak. De pl. fel evig csak az EU-ban keszult ruhanemut vegyel (bar itt is kerdeses, hogy a nyersanyag honnan szarmazik).
Ezek utan nezd meg mennyi maradt a penztarcadban. Azt mar most megmondom, hogy a 3. vilag teljes kiesese ennel sokkalta rosszabb lesz.
Bizonyára felmerül egyesekben a kérdés, hogy vajon mit mondhatott az a Húsvét-szigeti iparos, aki kivágta az utolsó fát? Ha olyan fejlett civilizáció volt, hogy olyan nagy szobrokat tudtak kifaragni, elszállítani és felállítani, akkor miért nem látták, hogy nem lesz annak jó vége, ha kivágnak minden fát?
Jómagam is sokat morfondíroztam ezeken a kérdéseken, de szerencsére az alábbi cikk megadja a választ. A lényeg, hogy a sziget lakói külön klánokba csoportosultak, és valósággal versengtek, hogy kit tud több szobrot építeni az Isteneknek.
Így hát amikor kivágták az utolsó 20 fát, akkor a különböző helyszíneken levő favágók mindegyike valami ilyesmire gondolhatott: "az én klánom által hozott áldozatot minden bizonnyal bőségesen megjutalmazzák a fentiek"
When the first people found Easter Island, they discovered a world with few resources. The island was volcanic in origin, but its three volcanoes had been extinct for at least 400 years before the Polynesian settlers arrived. Both temperatures and humidity were high and, although the soil was adequate, drainage was very bad and there were no permanent streams on the island; the only fresh water available was from lakes inside the extinct volcanoes. Because of its remoteness the island had only a few species of plants and animals. There were thirty indigenous species of flora, no mammals, a few insects and two types of small lizard. The waters around the island contained very few fish. The arrival of the first humans did little to improve the situation. The Polynesians in their home islands depended on a very limited range of plants and animals for subsistence: their only domesticated animals were chickens, pigs, dogs and the Polynesian rat and the main crops were yam, taro, breadfruit, banana, coconut and sweet potato. The settlers on Easter Island brought only chickens and rats with them and they soon found that the climate was too severe for semi-tropical plants such as breadfruit and coconut and extremely marginal for the usual mainstays of their diet, taro and yam. The inhabitants were, therefore, restricted to a diet based mainly on sweet potatoes and chickens. The only advantage of this monotonous, though nutritionally adequate, diet was that cultivation of the sweet potato was not very demanding and left plenty of time for other activities.
It is not known how many settlers arrived in the fifth century but they probably numbered no more than twenty or thirty at most. As the population slowly increased the forms of social organisation familiar in the rest of Polynesia were adopted. The basic social unit was the extended family, which jointly owned and cultivated the land. Closely related households formed lineages and clans, each of which had its own centre for religious and ceremonial activity. Each clan was headed by a chief who was able to organise and direct activities and act as a focal point for the redistribution of food and other essentials within the clan. It was this form of organisation and the competition (and probably conflict) between the clans that produced both the major achievements of Easter Island society and ultimately its collapse.
Settlements were scattered across the island in small clusters of peasant huts with crops grown in open fields. Social activities were centred around separate ceremonial centres, which were occupied for part of the year. The chief monuments were large stone platforms, similar to those found in other parts of Polynesia and known as ahu, which were used for burials, ancestor worship and to commemorate past clan chiefs. What made Easter Island different was that crop production took very little effort and therefore there was plenty of free time which the clan chiefs were able to direct into ceremonial activities. The result was the creation of the most advanced of all the Polynesian societies and one of the most complex in the world for its limited resource base. The Easter Islanders engaged in elaborate rituals and monument construction. Some of the ceremonies involved recitation from the only known Polynesian form of writing called rongorongo, which was probably less a true script and more a series of mnemonic devices. One set of elaborate rituals was based on the bird cult at Orongo, where there are the remains of forty-seven special houses together with numerous platforms and a series of high-relief rock carvings.
The crucial centres of ceremonial activity were the ahu. Over 300 of these platforms were constructed on the island, mainly near the coast. The level of intellectual achievement of at least some parts of Easter Island society can be judged by the fact that a number of these ahu have sophisticated astronomical alignments, usually towards one of the solstices or the equinox. At each site they erected between one and fifteen of the huge stone statues that survive today as a unique memorial to the vanished Easter Island society. It is these statues which took up immense amounts of peasant labour. The statues were carved, using only obsidian stone tools, at the quarry at Rano Raraku. They were fashioned to represent in a highly stylised form a male head and torso. On top of the head was placed a 'topknot' of red stone weighing about ten tons from another quarry. The carving was a time-consuming rather than a complex task. The most challenging problem was to transport the statues, each some twenty feet in length and weighing several tens of tons, across the island and the then erect them on top of the ahu.
The Easter Islanders' solution to the problem of transport provides the key to the subsequent fate of their whole society. Lacking any draught animals they had to rely on human power to drag the statues across the island using tree trunks as rollers. The population of the island grew steadily from the original small group in the fifth century to about 7,000 at its peak in 1550. Over time the number of clan groups would have increased and also the competition between them. By the sixteenth century hundreds of ahu had been constructed and with them over 600 of the huge stone statues. Then, when the society was at its peak, it suddenly collapsed leaving over half the statues only partially completed around Rano Raraku quarry. The cause of the collapse and the key to understanding the 'mysteries' of Easter Island was massive environmental degradation brought on by deforestation of the whole island.
szénkályhához bajosan, max lignit. hidrogénhajtású autó nem lesz. fuel cell drága, energiapocsékolás előállítani. rádásul a magyar lakosság eléggé elvan hízva, senkinek sem árt meg egykis kerékpározás. a még fel nem szedett ipari vágányok fel fognak értékelődni gazdasági szempontból... úgyhogy én június elején veszem meg a kb 100000Ftos munkábajáró kerékpáromat :)
igen, szerintem a metan az igazi gaz. nagyon eros uveghazgaz es nagyon sok van belole jeg alatt, de a tengerek aljan is mindenhol. 1000 ppm CO2 kozelrol sem biztos, hogy lakhatatlanna tenne a foldet. a CO2 nem olyan eros uveghazgaz, es energialnyelese a koncentracio novekedesevel logaritmikusan no.
Az olajkorszak vége könyv valami olyasmit is emleget, hogyha a jégtakarók felolvadnak, alóluk metán szabadulhat fel ami szintén fokozza az üvegházhatást. A jelenlegi CO2 szintet 370ppm-nek irja ami 1,5 egységgel emelkedik évent a fosszilis tüzelőanyagok jelenlegi felhasználása mellett. Feltételezhetően hamarosan megduplázódik a fosszilis felhasználás (a távolkelet miatt), és 2100-ra akár az 1000ppm-et is meghaladhatja a co2 szint, ami gyakorlatilag lakhatatlanná tenné a Földet... A veszély azonban koraibb mert a távolkeleti mezőgazdaságot már most nagyon sújta a klimaváltozás, több száz millió ember élelmezése forog veszélyben, Usa katonai szakértői ebben látják a legnagyobb háborús veszélyt manapság...
Vidámság! Pár év és a ruszkik helyett jönnek a sárgák!
A mai atomerőművek 60 évet kibirnak,a következő generációsoknál ez már alapvető tervezési követelmény, de ahogy a mai állapotok kinlznek akár még évszázadokig müködhetnek ezek az atomerőművek.
Rádásul a következő erőművek valsz azok mellé épülnek...
Bocs, azt hiszem egy kicsit félreérthetően fogalmaztam. A földkéregben minden fém (kivéve a nemesfémeket) oxidált formában van jelen. Tehát a Ca is. A "kövek" lényegében ilyen Si-AL-MG oxidok keveréke, azt szennyezik egyéb fémek és anyagok.
Azért írtam le "szabad"-ként, mert az még nem CaCO3.
Ebben a helyzetben az is előfordulhat, hogy a tengerek felmelegedés közben még több CO2-őt engednek a légkörbe.
De az is előfordulhat hogy a légköri CO2 koncentráció csak kisebb mértékben nő mint amennyi a légkörbe kerülő C mennyisége alapján várható lenne. Ebben az esetben a tengerek egy darabig lelassítják, mérséklik az üvegházhatást. De ettől nem fog csökkenni a légköri CO2.
Csak legfeljebb nem növekszik a koncentrációja olyan gyorsan...
Egyébként a félelem, most így leginkább az, hogy a tengerek hőmérséklet függése miatt a CO2 koncentráció hirtelen fog nagyon megemelkedni. Nem ismerjük annak a görbéjét hogyan változik az egyensúlyi CO2 koncetráció a hőmérséklet függvényében. Ha az nem lineáris (ami valószínű) egy pont felett divergens folyamat alakulhat ki, ami tényleg kinyomja a tengervízből az ott lévő CO2-őt...
Azért ez nem feltétlenül ennyire egyszerû. Pl. a plankton sem csak szénbõl, hidrogénbõl és oxigénbõl áll, és a szaporodását nagyon sok minden befolyásolhatja.
ez egy erdekes kerdes. a linket kovetve, meggyozodhetunk rola, hogy a foldon elofordulo CO2 dontoen a tengerekben fordul elo, kb 50 szer annyi van a tengerekben, mint a levegoben. a tenger Co2 tartalma a tenger homersekletetol fugg, illetve a legkor koncentraciojatol. ebbol kovetkezik az, hogy a legkor CO2 tartalmat elsosorban a tengerek homerseklete szabja meg. ez nagyon jol latszik a jegkorszakokban, amikor is a CO2 cc csokkenese kovette az eghajlat lehuleset, es nem eloidezte. az abrarol lathato, hogy a foszilis tuzeloanyagok egetesekeppen 6.1 Gt szen kerul al evegobe. mivel az olaj es foldgazkeszletek kb 40 evre elegendoek, a szenkeszletek kb 200 evre, ezert az ember altal levegobe jutottatot CO2 max meg 200*6=1200 Gt. ez kb 2.5 szeresere noveli a legkor CO2 tartalmat. nos nem tom ez mekkora tengerhomersekletnek megfelelo egyensulyi szint, de feltetelezem joval magasabb annal, mint amennyire ez a CO2 az uveghazhatason keresztul a tengert felmelegiteni tudja. tehat a CO2 koncentracionak a legkorben csokkennie kell.
"Nos, szabad Ca tehát - gondolom - mindig van, és vulkanikus tevékenység révén mindig kerül egy kicsi a felszínre is, de nagyon kevés." Hát, hogy szabad Ca jönne fel a vulkánokból? Elég csak visszaolvasni a kémiát, megnézni az alkáliföldfémek tulajdonságait. Valamilyen vegyület (szulfid?), ami később karbonáttá alakulhat! De az is olyan minimális mennyiségben, ami se nem oszt, se nem szoroz. Ezek a mészkőtömegek már az élet kialakulása előtt létrejöttek, mégis elegendő CO2 maradt a légkörben ahhoz, hogy sokmilliárd tonna kőszénre valót vonjanak ki a növények. A geológiai - légköri folyamatokban nem is számolnak sehol a mészkő CO2 megkötésével. Tudom, jelent meg néhány erre alapozó újságcikk, de pillanatok alatt fejre lehet állítani őket. Ott arra hivatkoznak, hogy égetett mésszel, a cement mésztartalmával kötik meg a CO2-t. Nem írják viszont, hogy az előállításkor kétszeres mennyiségű CO2 keletkezik, aminek legfeljebb felét tudja visszagyűjteni, nem pedig azt, ami más folyamatokból kerül a légkörbe.
Nem vagyok geológus, tehát ezen a ponton találgatok. Úgy gondolom az eredeti mészkőképződési folyamat a mélységi magmás kőzetek, ősföldek, vulkanikus kőzetek kalciumtartalmából + a légkör C,C02 tartalmából alakult ki. A fent említett kőzetek összetétele : jobbára aluminium+szilícium oxidokból állnak, amit "szennyez" némi Ca,Na,K stb.
Nos, szabad Ca tehát - gondolom - mindig van, és vulkanikus tevékenység révén mindig kerül egy kicsi a felszínre is, de nagyon kevés. Ezért gondolom azt, hogy a mai irdatlan mészkőtömegek képződéséhez kellett az a párszáz millió év. Egyelőre ez az egyetlen folyamat amiről - én - tudok, és CO2-őt távolít el maradandóan a légkörből. A másik folyamat a foszilis ásványok keletkezése.
"magyarul a szen es koolajkeszletek elegetese utan kb 100 evvel elkezd csokkeno a CO2 koncentracio a legkorben a megnovekdett termeszetes Co2 kivalasztas miatt es visszaesik a preindusztrials egyensulyi szintre"
Ezt most légyszives fejds ki bővebben! Mi az a természetes CO2 kiválasztás?
Azokra erdőkre gondolsz, amiket kivágnak és eltüzelnek?
Vagy a planktonokra, amiket megmérgezünk ?
És igen, a tengerek vize valóban elnyeli a CO2-őt, de nem véglegesen. A tengervíz és a légkör C02 tartalma egy dinamikus egyensúlyi állapotot hoz létre. Szódaviz. Annak egy része mindig visszakerül a légkörbe.
"Ma is eltûnik a megtermelt CO2 egy része (méghozzá nem is kis része) valahová - és senki nem tudja megmondani hogy hová." Azért ez így nem teljesen igaz! A tenger planktonja, algái begyűjtik, majd lesüllyed a tengerek fenekére, hogy Első Polgár által említett többszáz méteres üledéket gyarapítsa. Ellenben, ha tovább melegszik a légkör és a tengerek felszíne, nem lesznek képesek rá, csökken az elnyelés. Úgyszintén a meleg víz is kevesebb CO2-t tud felvenni, sőt a már oldott is kiválik. Egy ponton a mélytengeri rétegek is bomlásnak indulhatnak, de ehhez már több 10 fokos hőmérsékletnövekedés kell. Az egész egy ponton átbillen egy öngerjesztő folyamatba, ami lezajlása után egy másféle stabil állapotba billen. Nem biztos, hogy ez néhány, hőforrásokban élő kénfogyasztó algán kívül bárki másnak kedvezni fog.
Szerinted mi köze a mészkőképződésnek a CO2-höz? Hol találsz ma a talajban szabad kalciumot, kalciumoxidot vagy akár oltott meszet, ami CO2-t tudna elnyelni? Az a mészkőképződés, ami a korallzátonyokban zajlik, mondhatnánk úgy is, hogy átrendeződés. A víz valahol feloldja a mészkövet, a korallok kivonják és házat (vázat) építenek belőle, majd haláluk után kőzetté alakul. Közben a CO2 forgalom annyi, hogy egy CO2 molekulát az oldáshoz szénsavként befog, ami megkötéskor újra felszabadul.
Azért erre nem biztos hogy célszerû lenne letenni a nagyesküt - sem az idõjárás alakulását nem tudjuk hozzávetõlegesen sem kiszámítani sem a szén mozgását nem ismerjük kellõképpen. Ma is eltûnik a megtermelt CO2 egy része (méghozzá nem is kis része) valahová - és senki nem tudja megmondani hogy hová. Márpedig ahová eltûnt onnan esetleg vissza is jöhet egy kedvezõtlen változás esetén...
azert az tulzas azt allitani, hogy karbon kori CO2 mind elerheto szen es koolaj keszletekben van. szvsz a megkotott CO2 nagy resze az oceanok aljan van tobb szaz meter uledek formajaban. a budos eletbe nem fogjuk onnan kibanyaszni. mas resze karbonat formajaban meszkoben, ocean alatt. a karbon kor eghajlata azert sem johet vissza, mert a kontinensek pozicioja teljesen mas volt es a vulkanizmus is joval erosebb volt. magyarul a szen es koolajkeszletek elegetese utan kb 100 evvel elkezd csokkeno a CO2 koncentracio a legkorben a megnovekdett termeszetes Co2 kivalasztas miatt es visszaesik a preindusztrials egyensulyi szintre. hogy mennyi ido azt nem tudom, de biztos nem millio eves idotartam. szvsz a teljes fosszilis energiahordozo keszlet elegetese utan 10.000 evvel ugyanolyan jegkorszak lesz, mint az 10.000 eve volt.
Sokat dícséred a szenet, hogy a kőolaj fogytával arra kéne átállni. Nos, én a magam részéről pont ettől félek...
A szén elégetésének van egy igencsak régi korokba visszaívelő következménye.
Nyilvánvaló hogy a ma a fölkéregben ásványi szénként lekötött szén (kőolaj,földgáz) régebbi földtörténeti korokban a légkörben volt. A mai szénkészletek létrejötte nagyjából a földtörténeti ókor karbon időszakában kezdődött el, és a mai napig tart.
(kb 500millió éve)
Ez tehát lefest egy többszáz millió éven át lejátszódó folyamatot aminek eredményeként a légkör CO2 tartalma szétvált O2-re és ásványi szénre, szénhidrogénre. A széntartalmú anyagok pedig a fölkéregben, az oxigéntől elzárva ásvánnyá alakultak. Az emberiség jelenlegi tevékenysége ezt a szénmennyiséget elégeti. Ha befejeztük, tehát nem marad elégethető szén, kőolaj, akkor a Föld klímája olyanná fog alakulni amilyen a karbon korban volt. Persze nem azonnal, először átalakulnak a víz és légkörzési rendszerek, vagyis teljesen felbolydul az időjárás.
Sokszor felmerül, hogy az üvegházhatás X évig tart. Ezt nem értem. Mit jelent itt az üvegházhatás? Azt jelenti hogy a hőmérséklet évente 0.1 fokot nő, vagy azt jelenti hogy +5 fokkal magasabb a kelleténél? Az első változat mindaddig pörög amíg nő a légköri Co2 menniysége. A második fázis - vagyis a konstans magasabb hőmérséklet - pedig utánna a végtelenségig.
A nukleáris szennyezés tehát negatív hatványú exponenciális lefutással lassan, több tízezer év alatt megszűnik szennyezés lenni. A Co2 szennyezés pedig kb 100 millió év alatt, a mészkőképződésen keresztül távozik a légkörből. Igaz, ettől nem lesz 2 feje a gyerekeknek.
Szerinted melyik a jobb? A CO2 szennyezés lényegében maradandó változást jelent, amivel technikailag nem lehet kezdeni semmit. A nukleáris hulladékot legalább lehet kezelni, és el lehet dugni. Ennyi CO2-őt hova rejtenél?
Ha WNS mester erre jar, kivancsi vagyok a velemenyere ezzel a cikkel kapcsolatban:
Hong Liu, Stephen Grot, and Bruce E. Logan (2005). "Electrochemically Assisted Microbial Production of Hydrogen from Acetate" ENVIRON. SCI. & TECHNOL. pre-pub.
Hydrogen production via bacterial fermentation is stoichiometrically limited to 4 moles of H2 per 1 mole of glucose when acetate is the end product (the total stoichiometric potential being 12 mol H2/mol glucose). The conversion of acetate to hydrogen and carbon dioxide is thermodynamically unfavorable at moderate temperatures. The authors show the possibility to overcome this problem by applying an external voltage of 250 mV to a microbial fuel cell (MFC) modified for anaerobic hydrogen production. They estimate the potential of this system to produce 8-9 mol H2/mol glucose with about 8 times lower energy requirements per mole of hydrogen produced compared to water electrolysis. A wide array of different biodegradable media was shown to produce electricity in a MFC. The authors build on this to suggest, that the described hydrogen generation method may approach economical feasibility by combining it with wastewater treatment.
Tóth Béla, a diósgyőri kohászati cég, a DAM 2004. kft. ügyvezetője azt közölte az MTI-vel, hogy a detonáció a gyár területén lévő salaktárolónál, salakürítéskor keletkezett. Naponta tíz-tizenkétszer végeznek ilyen művelet. Most az izzó, 1300 fokos salak az ürítéskor valószínűleg valamivel érintkezett - a HavariaPress szerint vízzel -, így következett be a robbanás.
Mi a fenének kellene szénnel foglalkozni akkor ha van fúziós reaktorod ? Vizet lebontod hidrogénre és oxigénre és ahol kell csinálsz belõle áramot (katalizátorral) vagy közvetlenül mozgási energiát (akár robbanómotorral). van egy problem az elektrolizissel, hogy a keletkezo igen harcias O, O2, O3 szetcseszi az elektrodakat. a hidrogennel meg van egy olyan problema, hogy kurva nehez (energiaigenyes) tarolni es szallitani, szivarog mint allat a vason keresztul raadasul eszlelni se tudod. sokkal erdemesebb szenhidrogent gyartani vizbol es felhasznalni a meglevo infrastrukturakat, mint a semmibol a egy hagymazas hidrogen ekonomit felepiteni. en a CO2 ipari meretu legkorbol valo reciklalasat (=mezogazdasag) esszerubbnek latom, mint tulnyomasos hidrogentartalyokkal bohockodni erogepeken, de majd meglatjuk. Arról nem is szólva hogy miért is fogyna el a szén a légkörbõl ? egy ido utan olyan meleg lesz, hogy az inorganikus folyamatok (eso) belemossak a CO2-t a tengerekbe, vagy ha nem, akkor a Venusz sorsara jutunk. de ez egy tobbszazmillio ev mulva felmerulo problema.
Mi a fenének kellene szénnel foglalkozni akkor ha van fúziós reaktorod ? Vizet lebontod hidrogénre és oxigénre és ahol kell csinálsz belõle áramot (katalizátorral) vagy közvetlenül mozgási energiát (akár robbanómotorral). Ez utóbbi nem túl gazdaságos de még mindig inkább mint mészkõbõl CO2-t csinálni ;-) Arról nem is szólva hogy miért is fogyna el a szén a légkörbõl ? Ha légkörbõl kivont szénnel akarsz valamit meghajtani akkor logikusan a folyamat végén ismét csak CO2 keletkezik...
valami ilyesmi lehetett, amikor az elet eloszor kialakult a Foldon, es a kezdeti organizmusok felzabaltak az eredetileg valszeg bosegesen rendelkezesre allo szerves anyagokat katabolizmusra + energiatermelesre. aztan egyszre csak elfogytak a szerves anyagok, az organizmusoknak a villamok es vulkankitoresek kornyeken fellelheto spontan modon keletkezett szerves vegyuleteken kellett tengodniuk, amig fel nem talaltak a fotoszintezist. jol is ment minden egy ideig, csak aztan elfogyott a metan a legkorbol, meg felszaporodott a O2 igy fel kellett talalni az citromsav meg a kalvin ciklust. mellesleg a metan elfogyasa miatt kurva hideg is lett egy idore, igy nemi teret kellett engedni az allati elovilagnak hogy termeljen egy kis uveghazra valo CO2-t. ennek eredmenyekepp dumalunk most mi is itt a forumon. gondolom ember eseten ugy lesz valahogy, hogy eloszor kifogy a koolaj, ezutan vizbol kivonjuk a hidrogent, amihez szenet hasznalunk redukaloszernek + fuzios, fisszios, szen, viz, szel, bio energiat a szabadenergia szolgaltatasara es szenhidrogeneket gyartunk, ugyanis ez kell a szallitashoz, repuleshez, vegyiparba, muanyaggyartasba, etc, etc. azt sem tartom kizartnak, hogy a jovoben lesznek olyan novenyek/allatok, amelyeket benzinnel kell locsolni/etetni, hiszen egy telitett zsirsav meg egy alifas szenhidrogen ugyan miben kulonbozik? egy nyavalyas karboxilcsoportban. valszeg a szenhidrogeneknek van a legjobb tomeg vagy terfogatra eso energiatarolasi kepesseguk. aztan egyszer csak elfogy az elemi szen, es akkor megint bajba leszunk, el kell kezdeni szent eloallitani a legkori CO2bol vagy karbonatokbol, esetleg reciklalni a bioszfera szentartalmat. mellesleg meg vigyazni kellesz majd arra, hogy a fuzios energiaval meszkobol felszbaditott CO2 ne jutassa a Venusz sorsara a Foldet, ugyanis a napallando folyamatosan emelkedik. ahogy telnek a millio evek egyre kevesebb es kevesebb CO2 kell a kellemes felszini homerseklet fenntartasahoz, es egy szep napon ki kell vonnunk minden CO2-t a legkorbol, hogy a homerseklet kibirhato legyen. ekkor azonban a novenyvilag elpusztul es vele egyutt minden elet a foldon. de utodaink kitartoan bunkerokban fogjak zugatni termonuklearis eromuveiket es gyartjak a szintetikus kajat, egeszen addig amig a felszini homerseklet el nem eri az 50-60 fokot, utana nyomas a Marsra majd az Europara, Titanra. a nap osszehuzodasa utan az alfa centaurira. na jol van most mar lepihenek.
hm most olvastam egy erdekes hulladektarolasi javaslatot: alabuko kozetlemezbe asni be a nyuklearis hulladekot. ez valszeg kifogasolhatatlan, csak eleg draga. de nem lehetetlen.
Ebben teljes mértékben igazad van! Sajnos, idáig még nem jutottunk el. Még a kezdeti nyersanyagpocsékolás időszakát éljük (lásd "kezdeti tőkefelhalmozás").
Megjegyzem szvsz az elkövetkezendõ pár évszázadban nagy valószínûséggel a mai szeméttelepek lesznek a legértékesebb ingatlanok - ugyanis itt lesz a legnagyobb koncentrációban használható nyersanyag amit jóval olcsóbb újra felhasználni mint elõállítani mondjuk ércbõl, kõolajból, stb.
1. vannak olyan geologiai kepzodmenyek, hogy tobbmillio eves soretegek. ez azt jelenti, hogy tobbmillio eve nem jart arra viz. magyarul lenyegtelen, hogy van e foldrenges, vagy nincs, vizzel nem fog erintkezni, tehat ott marad.
2. tenyeszreaktorokat kell alkalmazni, igy drasztikusan csokken az egysegnyi energiara eso tarolando hulladek, es az is gyors felezesi ideju lesz.
Bögöy! " ha a szállítási költségek megszűnése lehetetlenné teszi a késztermék-exportot Európába, akkor lehetetlenné teszi a hulladék- és szennyezés-exportot is" A szállítási költségek megszűnése mindenkit inkább szemétexportra buzdítana, ellentétben a szállítási lehetőségek beszűkülésével. lcoder! A szemétexport igenis létező, és elég nagy iparág. MO-ról is megy Kínába szemét. Újrafelhasználható feldolgozandó hulladéknak hívják. Műanyagpalackként küldjük és állítólag pulóverként kapjuk majd vissza.
de nem vázoltál semmilyen megoldást arra, hogyan fogja az erős határvédelmünk az ő széntüzelésük, erdőirtásuk, atomháborúik (a harmadik világ két legnagyobb állama kapcsiból atomhatalom) stb. A III világ atomhatalmait aligha a Peak Oil fogja rávenni / eltántorítani a konfliktustól. Ezzel a problémával nemigen lehet mihez kezdeni, max. küldhetsz nekik egy szállítmány békegalambot... Ha van helyettesítõ technológia akkor a III világ sem fog szenet használni, ha meg nincs akkor elenyészõ lesz a mi széntüzelésünkhöz képest... Hasonló a helyzet az erdõirtással, bár õszintén szólva kétlem hogy a Peak Oil különösebben befolyásolná az erdõirtás kérdését, max. annyiban hogy ezentúl szegény favágóknak baltával és fûréssszel kell boldogulni láncfûrész helyett...
Pozitívumokról meg nem vizionálnék - ha a szállítási költségek megszűnése lehetetlenné teszi a késztermék-exportot Európába, akkor lehetetlenné teszi a hulladék- és szennyezés-exportot is Európából. Alig hiszem hogy túl jelentõs ilyen jellegû export lenne európából - ha igen akkor az is nagy valószínûség szerint hajón történik, a szemét ráér, lopni sem nagyon lopják úgy hogy nem kell feltétlenül repülõn szállítani...
Vannak a földön olyan területek amik már nagyon-nagyon régen nem mozdultak és nem is fognak még nagyon-nagyon sokáig. Más kérdés hogy nincs minden országban ilyen terület - ráadásul arrafelé csúnya szakállas emberek fabrikálnak atombombát még a homokból is.
Ez nem igazán az õsi módszerek elfelejtése miatt van. Úgy életben maradni mint a nyamm-nyammok akárki tud - ha megfelelõek a körülmények. Ugyanis egy adott terület eltartóképessége szoros összefüggésben van a mûvelés módjával. Azaz hasraütök: egy 20 négyzetkilométernyi terület elég arra hogy eltarson egy családot ha vadászol/gyûjtögetsz, 8 négyzetkilométer ha "hagyományos" mezõgazdaságot folytatsz és 1 ha intenzívet. Ha az utóbbiról hirtelen a legelsõre kell váltani az nagyfokú népességfogyáshoz vezet: és nem azért mert az emberek már nem tudnak vadászni hanem azért mert nincs mire vadászni ennyi embernek. Ha a középsõ szintre tér vissza a technológia akkor errefelé aránylag sokan túlélhetik de elég nagy áldozatok árán - és az elsõ áldozat valószínûleg a jelenlegi, meglehetõsen liberális társadalom lesz. Ami a valószínû egy III birodalom-szerû társadalom. Plusz, bónuszként európának itt vannak a szomszédban a muzulmánok elég nagy létszámban - azaz egy jófajta európai iszlám kalifátus sem teljesen valószínûtlen, különösen annak fényében hogy a negatív gazdasági válságok kedveznek az efféle áramlatoknak.
A kiégett fűtőelemek tárolása mellett kihagytam a sokkal nagyobb problémát: maguk az erőművek is valamilyen tárolást igényelnek a leállításukat követően. Eddig még azt hiszem egyetlen atomerőművet sem állítottak le, a csernobili kivételével, és jelenleg a szétszerelés és tárolás költségei (hosszú távú költségei) megjósolhatatlanok. A lényege, hogy az ércbányászathoz hasonlóan sem a késztermék (áram) árába, sem pedig a beruházás megtérülési költségeibe nincs belekalkulálva a hosszú távú környezeti problémák káros hatása. Valami olyasmi az elgondolás, hogy "majdcsak születik valami megoldás".
A nuklearis letesitmenyek leszereleserol altalaban:
"To date, 100 mines, 90 commercial power reactors, over 250 research reactors and a number of fuel cycle facilities, have been retired from operation. Some of these have been fully dismantled. "
A leallitott energetikai reaktorok es leszereleszuk allapotanak listaja:
Magyarorszagon letezik egy elkulonitett alap, amit ugy hivnak, hogy Kozponti Nuklearis Penzugyi Alap. Celja, hogy fedezze a radioaktiv hulladekok vegleges elhelyezesenek, valamint az atomeromu leszerelesenek koltsegeit. Ebbe az alapba a Paksi Atomeromu tobbmilard (5÷10 nem emlekszem pontosan, raadasul evrol evre valtozik) forintot fizet be. Ez a penz ertelemszeruen benne foglaltatik az altaluk megtermelt aram araban.
Mas orszagokben nem tudom, pontosan hogyan csinaljak, de ott sem az unokakat hivjak segitsegul. Errol is ir a fenti (elso) link.
Nem hiszem, hogy utódaink kőkorszaki körülmények közé süllyednek. Kihalnak vagy valamilyen magasabb szintű társadalmi szervezettség körülményei között fennmaradnak. A fejlett társadalmak egyik hátránya, hogy tagjai - vagy akár komplex részegységei, pl. egy város - a társadalom felbomlását követően önmagukban életképtelenek. Az anasazi kultúra összeomlása során a terület eltartóképessége a korábbi szint egyharmadára esett vissza - a népesség viszont gyakorlatilag teljesen eltűnt. A maja civilizációnál valami hasonló játszódott le. A korábbi egyszerűbb túlélési módszereket már elfelejtették, és nem tudtak hozzájuk visszatérni. A komplex társadalmat meg nem tudta eltartani a föld. Így hát a népesség sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint amit önmagában a földterület eltartóképességének csökkenése indokolt volna.
Ps.
Mondjuk éppen ezért lenne jó abbahagyni az új-guineai és afrikai és amazóniai kőkorszaki törzsek és hordák civilizálását. Legyenek ők az emberiség "családi ezüstje", akik továbbviszik a lángot a dolgok nagyon rosszra fordultával is.
"de az legalább nem egy tíz-húsz-harminc-ötvenezer évig ketyegő időzített bomba." Nem, ez legalább azonnal hat. Legkésőbb 200 év múlva, mikor a szén is elfogy, de inkább előbb, amikor borul az időjárás. Kőkorszaki körülmények közé süllyedő utódaink meg nem fognak törődni az atomhulladékkal, mert úgyse lesz Geiger-Müller számlálójuk.
Persze a szénfogyasztásnak is megvan a maga kockázata, a globális felmelegedés formájában, de az legalább nem egy tíz-húsz-harminc-ötvenezer évig ketyegő időzített bomba.
azt írtam hogy ha elfogy az olaj (és ezzel a szállítási lehetõség) akkor nekünk a harmadik világ hogyléte max. annyiban számít hogy meg kell erõsíteni a határvédelmet.
Ez az amivel rohadtul nem értek egyet, már leírtam, hogy miért. Az ide menekülők tömegei csak az egyetlen, és hát igazad van, arra még valamilyen megoldást lehetne taláni, de nem vázoltál semmilyen megoldást arra, hogyan fogja az erős határvédelmünk az ő széntüzelésük, erdőirtásuk, atomháborúik (a harmadik világ két legnagyobb állama kapcsiból atomhatalom) stb. okozta problémákat megállítani. Lehetetlen. Ha a harmadik világ népessége kétharmaddal csökken, az olyan katasztrófa lesz, ami minket is el fog érni. Pozitívumokról meg nem vizionálnék - ha a szállítási költségek megszűnése lehetetlenné teszi a késztermék-exportot Európába, akkor lehetetlenné teszi a hulladék- és szennyezés-exportot is Európából. Utóbbi (főleg hosszú távon jelentősen növekvő) extern költségei ezentúl minket boldogítanak majd.
Akik többé-kevésbé racionálisan megoldották ezeket a kérdéseket fenn is maradtak - legalábbis amíg meg nem jelentek az európai hódítók.
Ez így nem teljesen pontos. Ahol a körülmények elég kedvezőek voltak ahhoz, hogy időt hagyjanak a racionális válasz kifejlesztésére, ott fenn is maradtak. (Egyébként fennmaradtak pl. a Húsvét-szigeten is, ötödére-tizedére csökkent népességgel. Nagyjából ilyesféle katasztrófától tartanék én is.) Nehéz megítélni a kedvező környezet és a társadalmi reakciók szerepét, mindenesetre úgy tűnik, hogy nem kizárólag a társadalmon múltak ezek a dolgok.*
Mellesleg éppen ezért is kell forszírozni a minél nagyobb erőfeszítéseket a problémák mielőbbi megoldása érdekében, mert nem tudjuk, hogy a természeti környezet elegendő időt hagyott-e nekünk arra, hogy mire a túlnyomó többség (Bush elnök, a szomszéd Mari néni, stb.) magától is belátja a megoldás szükségességét, addigra nem lesz-e vajon túlságosan késő.
*Persze ezek a társadalmak csak modelljei lehetnek a mostaninak, mind a felmerülő problémáik (globális felmelegedés/olajfogyás vs. erdőpusztulás/aszály), mind a problémákat előidézni képes eszközeik (szénerőművek/autóközlekedés/stb. vs. puszta két kezük), mind pedig a megoldásra rendelkezésre álló eszközeik (modern ipar/tudomány/stb. vs. puszta két kezük) jelentősen kisebbek/gyengébbek voltak a mienkénél.
Igen, de utána olyan problémákat okozna, amiknek a megoldása még körvonalazódó-félben sincs. Sokkal jobbnak tartom ennél a szén használatát, a szénből lehet benzint cseppfolyósítani, meg áramot is termelni vele. Mellesleg gazdaságosabb is, és az infrastruktúrát sem kéne hozzá annyira lecserélni, mint az új atomerőművek építéséhez.
Ehhez kiegészítőként támogatom a vízi- és szélerőművek (geotermikus, stb.) használatát, mert nem okoznak (okozhatnak) a nukleáris (de még a szén-) erőművekhez hasonló hosszú távú problémákat.
Tehát az extern költségeket ha kihagyjuk a számításból, akkor valóban igen nagy üzlet lenne újabb atomerőműveket építeni, na de össztársadalmi (bolygói) szinten nincsenek externáliák...
Ps. A kiégett fűtőelemek tárolása mellett kihagytam a sokkal nagyobb problémát: maguk az erőművek is valamilyen tárolást igényelnek a leállításukat követően. Eddig még azt hiszem egyetlen atomerőművet sem állítottak le, a csernobili kivételével, és jelenleg a szétszerelés és tárolás költségei (hosszú távú költségei) megjósolhatatlanok. A lényege, hogy az ércbányászathoz hasonlóan sem a késztermék (áram) árába, sem pedig a beruházás megtérülési költségeibe nincs belekalkulálva a hosszú távú környezeti problémák káros hatása. Valami olyasmi az elgondolás, hogy "majdcsak születik valami megoldás".
Szerintem az atomerőműnél már sokkal kisebb kockázattal jár széntüzelésű erőművekkel telefüstölni a levegőt, aztán bízni benne, hogy mégsem lesz olyan súlyos az üvegházhatás következménye. Szenünk meg még nekünk is van.
Régen én is így voltam ezzel, ám azóta végiggondoltam a legfontosabb problémát.
A dolog lényege, hogy a kiégett fűtőelemeket vagy harmincezer (most hasraütöttem, lehet hogy tízezer vagy ötvenezer) évig kellene tárolni valahol. Namost, az lenne a jó, ha építenénk egy olyan bunkert, ahova beöntjük az egészet, aztán rá se nézünk harmincezer (tízezer, ötvenezer) évig. Sajnos ilyet nem lehet: nincs olyan ország, ami ilyen hosszú távon ne esne földrengési zónába (a "földrengési övezet" az annyit jelent, hogy ott néhány évtizedenként van egy súlyos földrengés, a "földrengésbiztos terület" pedig az, ahol csak - mondjuk - ezer- vagy ötezerévenként egyszer van súlyos földrengés).
Az is egy szép megoldás lenne, ha a tengerbe öntenénk őket (és biztos csinálták is már valamikor, pl. elsüllyedt atom-tengeralattjárók reaktorai kompletten a víz alatt nyugszanak), csakhogy a nehézfémek ennyi idő alatt iszonyatos mennyiségben szivárognának kifelé onnan. A radioktív (és nem radioaktív) nehéz anyagoknak pedig megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogy beépülnek az egyszerűbb élőlényekbe, majd pedig a táplálékláncban felhalmozódnak. A delfinek kipusztulása valószínűleg nem is a legkellemetlenebb lenne a következmények közül, sokkal nagyobb baj, hogy a tenger legfontosabb csúcsragadozója az ember...
Ja, és a költségek közé soha nem számolják bele a kiégett fűtőelemek sok tízezer éven keresztül majdan felmerülő tárolási költségeit. (Legfeljebb kamatos kamattal diszkontálva, ami megint csak végtelen ideig növekvő gazdaságot feltételez.)
Úgyhogy az atomerőmű igazi dzsentri megoldás: ma elkártyázom a fél birtokot, öregkoromban a másik felét, a fiam még mindig elkártyázhatja a kastélyt, az unokám meg majdcsak kitalál valamit.
Arról nem is beszéltem, hogy - mint az ebből a topicból is kiderült - már most több fűtőanyagra van szükségük az erőműveknek, mint amennyi uránércet kibányásznak (a különbözetet a fegyverzetcsökkentési tárgyalások biztosítják - egy darabig). Úgyhogy még ráadásul a rövidtávú problémáinkat is legfeljebb néhány évtizedre oldaná meg, és csak részlegesen.
Elfelejted hogy nekünk viszont nem igazán van vízerõmûvünk. Hacsak fel nem újítja valaki a bõs-nagymarosi erõmû tervét - de ezt szvsz azonnal fõbe lövetnék a zöldek. Atomot meg ugye megint nem lehet mert az meg rádiókatív, a szélerõmû zavarja a madarakat (arról már nem szólva hogy nálunk nem sok olyan hely van ahol túl gyakran fúj a szél). Viszont van egy környezetbarát ötletem - lóvasút. Pár paci befogva a villamoskocsik vagy tehervagonok elé. Garantáltam környezetbarát (az a kis lócitrmom ami közben keletkezik fel sem tûnik a kutyagumi mellett) - max. az állatvédõk fognak tiltakozni, de hát végül is mi tökéletes a földön ?
"Mer a villanyt a a nappal összegyüjtött fényből nyerik?"
Mer a villanyt az osztrákok nagyrészt vízi erőműből nyerik, de sok szélerőművük is van (nem úgy, mint nekünk!).
"Eredeti ötlet..." Gyerekkoromban bizony még Újpesten a villamossíneken kisebb tehervagonok is kalandoztak. Akkor bizony jóval zajosabban, mint ma, a gumiágyas körúti pályán. Viszont sokkal több volt a sínpálya, sok vonalat megszüntettek azóta.
A helyi szennyezést áthelyezi máshova (az áramtermelés helyére), vagy teljesen elhagyja (vízerőmű). Nem olajat fogyaszt, vagyis, ha elfogy az olaj, utána is működőképes.
tulajdonképpen megoldható a kombinálás, olyan szempontból legalábbis, hogy a vasúti- és a villamossínek azonos méretűek és Bp-en több helyen össze is futnak... lehetne tehát sínen árut szállítani egy budapesti villamosmegállóból egy vidéki városéba
olvastam valahol, hogy a haboru utan volt mar ilyen. a dorogi szenbanyabol a szenet a huvosvolgyi villamosvaganyokon keresztul szalitottak a delibe vasuti szerelvenyeken.
Nem tudom, én ugyan tanyán soha nem laktam de a mezõgazdasági munkából (kézzel kapálás, kaszálás, ásás, stb) láttam annyit hogy az ellenségemnek se kívánjam. Persze addig amíg hobbiból, mellékesként csinálja ezt az ember nem annyira gáz, pláne ha valamennyire gépesítve is van, de ha így kellene megtermelni a kaját... A mezõgazdaságból élõ ember élete abból áll hogy reggel 4 óra körül felkel, elkezd dolgozni és ez el is tart neki úgy este 8-10 óráig. Kivéve talán a téli idõszakot amikor csak az állatokat kell ellátni (az is ad jó pár óra munkát, de ilyenkor legalább a földeken nem kell gályáznod). Olvasás, szórakozás gyakorlatilag semmi csak az állati munka látástól mikulásig. Lehet ugyan így élni de minek ? Szóval én azért annyira nem sírnám vissza a régi "szép" idõket.
Rákosak meg a piramisok építõi között is voltak - más kérdés hogy akkor a gyerekekbõl csak a teljesen egészségesek érték meg a felnõttkort, akiknek vasból volt az immunrendszerük, ma meg az orvosok azt is megmentik akikrõl már eleve tudni lehet hogy nem érik meg a felnõttkort és nemhogy soha nem lesznek képesek ellátni magukat, de még csak nem is fognak tudni magukról.
Ki tudja azt megmondani, hogy hányszorosát fogyasztjuk kőolajból ,mint amennyit feltétlen kéne? Szerintem a jelenlegi felhasználás többszöröse az indokoltnak, nagyrészt a fogyasztói, folyamatos fejlődésű, pazarló világ műve...
Tanyán nőttem fel (és alig negyven éve volt): nádtető, búboskemence, petróleumlámpa. Az éves kőolajfelhasználásunk: 5l petró, másfél kiló kocsikenőcs...
Senki sem volt se rákos, se depressziós! Most szebb világot élünk???!
Magyarországon akkor is 10 mill ember élt, és megvoltak mobil meg autó nélkül...
Nem lehetséges, hogy egy kicsit azok gerjesztik ezt a problémát akik a "megoldásából"(az emberiség következő megmentői) a hasznot akarják húzni? Csak ha nincs probléma akkor nincs miért borsos árat kérni...(a profitnál jobb az extraprofit és mivel enyém a média miért ne használnám ki)
Vagy háború lesz és mind megdöglünk... ha a probléma valós.
A részleteken nem akarok vitatkozni, meg késő is van, a lényeg, hogy amit írtál, hogy hát persze rossz lesz a harmadik világnak, de nekünk nem Ezt én nem írtam. Én azt írtam hogy ha elfogy az olaj (és ezzel a szállítási lehetõség) akkor nekünk a harmadik világ hogyléte max. annyiban számít hogy meg kell erõsíteni a határvédelmet. Ugyanis ez esetben onnan eleve nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben érkezhet áru, nyersanyag, ugyanakkor mi is csak elég korlátozott mértékben tudunk szállítani oda. Ugyanakkor a dolognak ez az oldala jelent pozitívumot is számunkra mivel megállítja az életszínvonal kiegyenlítõdését a két térség között. Azaz nekünk európaiaknak hosszú távon ha maradna a jelenlegi rendszer akkor is csökkenne az életszínvonalunk - azaz a harmadik világ kiesése által okozott veszteség így valamennyire kiegyenlítõdik, mivel így ugyan olcsó terméket veszítünk de munkahelyet nyerünk. Amitõl szvsz itt nekünk európában inkább tartani kell az a meglehetõsen népes iszlám szomszédság és a népességcsökkenés kombinációja.
Mint az többek között erről a topicról is tudható, az olaj kifogyása úgy fog kinézni, hogy a tetőzés után hirtelen viszonylag drasztikusan csökken a kitermelés. Na az az a része a dolognak ami abszolút kiszámíthatatlan. Én a magam részérõl hullámokban történõ emelkedésre számítok, azaz az elkövetkezõ években fel-felemelkedik az olaj ára, aztán visszamegy - de az elõzõnél magasabb szintre. A hullámzás okát én abban látom hogy az olajkitermelés volumenen szvsz túl nagyot már nem fog nõni, a piac pedig a gazdasági növekedés függvénye. Azaz ha jól megy akkor a kicsi kínai, indiai emberke is több olajat fogyaszt, meg persze az USA-ban is többet autóznak, míg ha visszaesik a gazdaság akkor kevesebb pénz van erre. A tõzsde pedig egyre idegesebben fog reagálni erre - ami pedig az árak magasan tartásával fog járni. Persze ez csak az én tippem, a dolog még sokféleképp alakulhat.
gyébként pedig elég gyakran voltak (vagy lettek volna) eszközeik a problémák megoldására. Akik többé-kevésbé racionálisan megoldották ezeket a kérdéseket fenn is maradtak - legalábbis amíg meg nem jelentek az európai hódítók.
Csak azt állítom, hogy véghetetlen önteltség önmagunkat immunisnak tartani az összeomlással szemben. Mert bekövetkezhet. Ez kétségtelen. Kérdés csak az hogy mit lehet tenni ez ellen.
A részleteken nem akarok vitatkozni, meg késő is van, a lényeg, hogy amit írtál, hogy hát persze rossz lesz a harmadik világnak, de nekünk nem, az elég nehezen elképzelhető. Ha nekik nagyon rossz, akkor az azért nekünk is éppen elég rossz lesz.
A problémák előrelátásában - ha jól értem - egyetértünk.
A problémák percepcionálásában nem teljesen - szerintem mi is csak akkor vesszük észre a bajt, ha már tényleg igazán komoly. Mint az többek között erről a topicról is tudható, az olaj kifogyása úgy fog kinézni, hogy a tetőzés után hirtelen viszonylag drasztikusan csökken a kitermelés. Namost, valószínűleg nagyjából akkor fogjuk észrevenni, hogy kifogyott az olaj, amikor már csökken a kitermelés. Tehát az első két pontban nagyon is hasonlítunk a korábbi válságba került (és azt megoldott, avagy elbukó) civilizációkra, így abban talán egyetérthetünk, hogy e két pont tekintetében legalábbis tanulságos lehet az ő történetük.
A harmadik pont, hogy a társadalom megkísérel-e valamit tenni a megoldás érdekében. Nos, semmit nem reagáltál arra, hogy vajon a mi társadalmunkban lehetnek-e olyan befolyásos érdekcsoportok, akiknek rövid távon egy - hosszú távon a társadalom bukásához vezető - probléma megoldása (vagy a rendelkezésre álló megoldási módozatok implementálása) nem érdekük. Mert igen, lehetnek, minden társadalomban léteznek eltérő, akár a többségivel ellentétes részérdekek, minél bonyolultabb egy társadalom, annál inkább.
Lehetnek-e olyan irracionális okok, amik miatt egy társadalom nem képes megoldani egy problémát? Igen, rengeteg probléma van most is, amit nem vagyunk képesek megoldani, alapvetően irracionális okokból.
Végül, a negyedik pont, a már felmerült problémák megoldására való képesség, ha megpróbáljuk megoldani őket. Szerinted a régi társadalmak egyetlen reakciója a magasabb istenszobrok állítása volt - ezzel szemben a valóság az, hogy a problémák jelentkezésekor abbahagyták az istenszobrok állítását, a maják éppúgy, mint a húsvét-szigetiek. Egyébként pedig elég gyakran voltak (vagy lettek volna) eszközeik a problémák megoldására. Ugyanis azok a társadalmak jóval kevésbé összetett problémákkal rendelkeztek, mint a maiak, ergo jóval egyszerűbb megoldások is elégségesek lettek volna - és sok esetben voltak is. Az erdőirtás, talajpusztulás, túlnépesedés hármasa szinte minden melanéz és polinéz szigeten felmerült, és sok helyütt (ami azt illeti, szinte mindenütt) meg tudták oldani. A húsvét-szigetiek nem, a tikopiaiak igen. Szerinted a mi társadalmunk szempontjából csakis érdektelen következtetések vonhatóak le abból, hogy miért sikerült az egyiknek, és miért nem a másiknak? Hogy vajon mennyiben a környezet, és mennyiben az emberek reakcióinak eltérése okozta a különbséget?
Ennyi, szerintem ezek miatt érdemes elolvasni a Collapse-ot.
Ps.
Nem állítom, hogy a mi civilizációnk össze fog omlani az olajhiánytól, a felmelegedéstől, a ...-tól. Csak azt állítom, hogy véghetetlen önteltség önmagunkat immunisnak tartani az összeomlással szemben. Mert bekövetkezhet.
Akárhogy csűrjük csavarjuk, halállományt lehalászni vitorlásokkal és gőzhajókkal is lehet Az azért "picit" macerásabb játék mint dieselmotorral... Sokkal macerásabb. Nem véletlen hogy ugyan az emberiség elég régen halászik de ilyen jellegû gond a diesel motorok elõtt nem igazán volt.
Elvileg a minden modern eszközzel felszerelt katonaság és rendőrség, ha tűzparancsa van a határon, valóban képes lehet azt hermetikusan lezárni, persze nem olcsó és társadalmunkra nézve ki tudja milyen következményekkel jár egy ilyen tűzparancs - azt eddig csak totális diktatúrák határőrsége adott ki. Kádár elftárs idejében is volt ilyesmi és azért elég jól el lehetett lenni a gulyáskommunizmusban is. Sõt, meg merem kockáztatni hogy az átlagpolgár ilyen szempontból jobban érezte magát mint most - ugyanis bár a rendõrtõl lehetett tartani, de a másik oldalon a bûnözõktõl kevésbé...
A harmadik világban eltüzelt szénnel elszennyezett levegő, az ottani esetleges atomháború (pl. Pakisztán-India) okozta szennyezés, az ottani erdőirtás stb. hatásáról egy szót sem írsz - nyilván nem véletlenül. Ezek olyan dolgok amiket nem nagyon lehet befolyásolni, másrészt ez nem feltétlenül függ össze az olajjal. Az hogy a pakisztániak és az indiaiak ledobnak egymásra néhány atombombát az akkor is elõfordulhat ha mindegyik derékig áll az olajban - e mögött ugyanis vallási/etnikai konfliktus van, nem egyszerû gazdasági probléma. Egy fejlõdõ ország erdõirtását sem nagyon tudod befolyásolni - max. úgy hogy fizetsz neki (vagy közvetlenül vagy a turizmuson keresztül) hogy ne irtsa ki a természetet. Vagy ha elfoglalod az országot...
Ergo érvényes első pontom, ti. hogy - miként a "primitív" népek - mi sem látjuk előre a problémáinkat, azok minket éppolyan váratlanul fognak érni, mint a "primitív" népeket. Persze. A különbség nem is a problémák elõrelátásában van - ennek az esélye amúgy sem nagyon nagy - legalábbis pár száz évig még biztosan nem tudunk elõrejelezni Pl. egy földbe csapódó kisbolygót, de még egy éghajlatváltozást sem - nem beszélve ennek társadalmi hatásáról. A különbség igazából a rendelkezésre álló megoldási lehetõségekben van - azaz ha elõáll egy helyzet akkor mennyi idõ alatt és mi módon lehet a problémát megoldani. És azért e téren ma picit több lehetõségünk van mint hogy szép nagy istenszobrokat állítsunk vagy hogy feláldozzunk egy-két szüzet...
Nem tudjuk pontosan, mennyivel csökkenne az életszínvonalunk, ha a harmadik világ beszüntetné velünk a kereskedelmet, de hogy csökkenne, az biztos Nekünk ez sokkal kevésbé probléma mint a kínaiaknak. A globalizáció - egy-két kapitalistát leszámítva - igazából sokkal inkább a fejlõdõ országok számára hasznos mint a fejletteknek. Ez utóbbi területrõl ugyanis munkahelyek vándorolnak az elõbbiekhez, ezt pedig hosszabb távon a pénz is követni fogja - ami a mai fejlett nyugati világ (és életszínvonal) visszaeséséhez vezet. Ennek megszûnése speciel nekünk nem feltétlenül jön rosszul. És szvsz ez az egyik olyan hatása a Peak Oil-nek amivel nagy valószínûség szerint számolni lehet - a drágább szállítás ellensúlyozza az olcsóbb béreket így a globális gazdaság ismét lokalizálódni fog.
Olaj-helyettesítőt szerintem nem nagyon tudsz olyat mondani, ami ipari alkalmazásra készen állna (már ma, vagy legalább öt év múlva), és ne lennének olyan problémái, amik miatt legfeljebb kiegészíteni képes a fosszilis tüzelőanyagokat, de nem helyettesíteni. Öt éven belül nem is igen kell - úgy 15-20 évünk szvsz azért még van. És persze egyik önmagában nem fogja azonnal leváltani - több különféle megoldás fogja szép lassan leváltani egyre több területen az egyre drágább olajat. Legalábbis ha nem lesz nagyon gyors az olajtartály kiürülése...
Elég meggyőzően érvel amellett, hogy a domesztikálható állat- és növényfajok számától, valamint bizonyos éghajlati stb. tényezőktől függött elsősorban, hogy hol alakult ki mezőgazdaság Ennek kissé ellentmond hogy mezõgazdaság így vagy úgy szinte mindenütt, az egész földön kialakult. Még nagyjából a felhasznált állatok / növények is hasonlóak - kérdés csak hogy milyen színvonalra fejlesztették a dolgot - azaz Pl. mennyire nemesítették a növényeket/állatokat, milyen eszközöket, technológiát használtak. Ez pedig intelligenciafüggõ - pontosabban inkább kultúrafüggõ. A déli népek általában ahogy esik úgy puffan alapon élnek, szemben az európaiakkal.
Akárhogy csűrjük csavarjuk, halállományt lehalászni vitorlásokkal és gőzhajókkal is lehet, nem teljesen értem, miért gondolod, hogy ezt a nyugati világ képes lesz megakadályozni.
Szintúgy kérdéses, hogy az illegális bevándorlást, amit most sem vagyunk képesek megakadályozni, a jelenleginél tízszer súlyosabb helyzetben képesek leszünk-e feltartóztatni. Elvileg a minden modern eszközzel felszerelt katonaság és rendőrség, ha tűzparancsa van a határon, valóban képes lehet azt hermetikusan lezárni, persze nem olcsó és társadalmunkra nézve ki tudja milyen következményekkel jár egy ilyen tűzparancs - azt eddig csak totális diktatúrák határőrsége adott ki.
A harmadik világban eltüzelt szénnel elszennyezett levegő, az ottani esetleges atomháború (pl. Pakisztán-India) okozta szennyezés, az ottani erdőirtás stb. hatásáról egy szót sem írsz - nyilván nem véletlenül.
Nem említettem az előbb, de egy bangladesi polgárháború hatására valszeg eltűnnek a polcokról a made in Bangladesh húsz frankos ingeim - nem baj, lesz helyette made in China, vagy Thailand. De ha a problémák ezekben az országokban is olyan drasztikusak lesznek, mint szó volt róla (a népesség drasztikus visszaesése - szerinted ez csak őket érinti rosszul), akkor onnan is megszűnik az export. Nem tudjuk pontosan, mennyivel csökkenne az életszínvonalunk, ha a harmadik világ beszüntetné velünk a kereskedelmet, de hogy csökkenne, az biztos - a magam részéről nehezen tudok elképzelni olyan, a népesség 50%-os vagy nagyobb csökkenésével járó szcenáriót, ami közben ezek az országok továbbra is képesek lennének kereskedelmet folytatni velünk.
Amit a hőmérséklet emelkedés hatásaival kapcsolatban írsz, abból a lényeg, hogy fogalmunk nincs, lesz-e és ha igen, milyen hatásokkal jár majd a hőmérséklet-emelkedés. Ergo érvényes első pontom, ti. hogy - miként a "primitív" népek - mi sem látjuk előre a problémáinkat, azok minket éppolyan váratlanul fognak érni, mint a "primitív" népeket.
(BTW: Hiába tudjuk, hogy volt már melegebb is, itt az a kérdés, hogy egy néhány évtized alatt néhány fokkal megnövekvő hőmérséklet milyen hatással lesz pl. Európa éghajlatára, és ehhez a mi társadalmunk mennyire tud alkalmazkodni. Az éghajlatváltozás hatására pl. Európa mezőgazdasági termelése a felére-harmadára eshet vissza, és hiába gondoljuk, hogy máshol meg javulnak a feltételek, a mezőgazdasági infrastruktúrát nem tudjuk áttelepíteni oda, sem a szakképzett munkaerőt.)
Olaj-helyettesítőt szerintem nem nagyon tudsz olyat mondani, ami ipari alkalmazásra készen állna (már ma, vagy legalább öt év múlva), és ne lennének olyan problémái, amik miatt legfeljebb kiegészíteni képes a fosszilis tüzelőanyagokat, de nem helyettesíteni. A takarékoskodás pedig ugyanezt jelenti - kiegészíteni (azaz részlegesen pótolni) képes a szénhidrogéneket, teljesen pótolni nem.
A lényeg:
1. Nem látjuk előre, milyen problémákkal kell majd szembenéznünk. (Ha egyáltalán.)
2. A problémát nem biztos, hogy észrevesszük. Lehet, hogy az olajkitermelés a következő öt évben tetőzik, lehet, hogy nem, nem tudjuk. Akkor vesszük majd észre, ha már csökken a termelés - addigra pedig igen súlyos válság nélkül nem leszünk képesek azt megoldani. (Drasztikus életszínvonal- és esetleg népesség-csökkenés.) A globális felmelegedést (ha van) sem vettük még észre úgy általában - néhány tudós észrevette, Bush elnök még nem, stb., unalmas háromszor leírni.
3. Ha a problémát észrevettük, sem biztos, hogy teszünk is valamit ellene. Racionális és irracionális okaink lehetnek erre, szintén írtam már.
4. Ha teszünk is valamit ellene, lehet, hogy akkor sem leszünk képesek az életszínvonal, sőt a népesség drasztikus csökkenését elkerülni.
Mivel mind a négy pont érvényes miránk is, és pontosan ezek akadályozták meg a múltban elbukott társadalmakat is a bukás elkerülésében. Tehát érvényes ránk nézve is a múlt tanulsága.
Ez nem jelenti azt, hogy el fogunk bukni. Csak annyit jelent, hogy az a feltételezés, miszerint velünk semmi baj nem történhet, a mi okos és fejlett civilizációnk a jég hátán is megél, szóval hogy ezt idegen nyelven "wishful thinking"-nek nevezik. Lehet, hogy bejön, de azért ne erre alapozzuk a terveinket.
Ps.
A földművelés kialakulásáról erősen egyszerűsített képet alkottál, alább tárgyalt szerző (Jared Diamond) Guns, Germs and Steel c. művében részletesen ír a kérdésről. Elég meggyőzően érvel amellett, hogy a domesztikálható állat- és növényfajok számától, valamint bizonyos éghajlati stb. tényezőktől függött elsősorban, hogy hol alakult ki mezőgazdaság. Ha pedig egy régióban kialakult a mezőgazdaság, az viszonylag gyorsan terjedhetett a szomszédos régiókban is - megintcsak bizonyos földrajzi-éghajlati tényezők korlátozhatták e terjedést. Az ott élő emberek intelligenciája szükségtelen és éppen ezért Occam borotvája következtében nem is elfogadható plusz magyarázat.
tegnap a hiradoban valami uditoital-ipari szovetseg elnoke tiltakozott az uj temekdijtorveny ellen, mondvan, hogy ellenkezik a fenntarthato fejlodes elmeletevel
Sem a kétségbeesett menekülők tízmilliói, sem az ottani országokban kiirtott erdők, elégetett kőszénkészletek, lehalászott tengeri halállomány, elmérgezett folyók, tengerek okozta problémák nem állnak meg az országhatároknál. A menekülõk megállnak, errõl a határõrség, katonság, stb. gondoskodik... E téren az nyer aki nagyobbat tud lõni - és ezek nem a fejlõdõk... A halállományt addig tudod túlhalászni amíg van hozzá kõolajad - vagy atomhajtású hajód. Ilyenek szintén csak a fejlett országoknak lesznek - és mellesleg aligha halászatra fogják õket használni...
Akkor most tudjuk, hogy mi lesz, vagy sem? Azt tudjuk hogy a hõmérséklet emelkedik, azt is tudjuk hogy ez pár embernek igen kellemetlen lehet. Azt hogy ebben mi mennyire játszunk bele max sejthetjük, az viszont tudható hogy volt már itt melegebb is...
Vonatkozik ez a legtöbb jelenleg ismert olaj-helyettesítőre is. Nem igazán. Persze egyrészt a dolog sok problémát fog okozni - ugyanakkor akár átmeneti gazdasági fellendülést is hozhat. Jó üzlet lesz a napelem és szélmotor gyártás.
Mindenesetre sokat segítene egy esetleges "soft landing"-ben. Nem biztos, sõt az is lehet hogy inkább árt. Alacsonyabb fogyasztás esetén ugyanis könnyebb manõverezni az olajárral és a kitermeléssel. Persze az igazság az hogy valószínûleg se nem oszt se nem szoroz...
A földművelés nem ott alakult ki, ahol okosabb emberek éltek, hanem ahol a körülmények ezt lehetővé tették, illetve kikényszerítették. Tehát ahol a legjobbak voltak a feltételek a földművelésre (háziasítható állatok és növények, megfelelő éghajlat), és mellesleg a legrosszabbak a feltételek a vadászó-gyűjtögető életmódra. Ott alakult ki ahol a népesség túlnõtt azon a határon amit még a vadászó-gyûjtögetõ életmóddal fenn lehetett tartani - és volt annyi esze a népességnek hogy nekiálljon földet mûvelni ahelyett hogy inkább nekikezdtek volna kiirtani a szomszédokat.
Hát, ha nekik kínos lesz, akkor elég hamar nekünk is kínos lesz. Amikor milliók indulnak meg először a szomszédos országokba, azután felénk... Ennek a problémának a megoldására találták ki a hadsereget.
Éppen ez az, hogy nálunk jóval avatottabb emberkék már megjósolták. Csak tudod ez olyan kérdés mint amikor a paraszt bácsit megkérdezik hogy a disznó hányat fog fialni ? Szvsz max. találgatni lehet, ez számtalan változótól függ aminek a nagy része nem kimondottan elõre kiszámítható fizikai, hanem társadalmi, politikai, piaci folyamat eredménye.
A lassú folyamatok úgy tűnik nem változtatásra, hanem halogatásra ösztönöznek. De ez aligha lesz lassú folyamat. Ez az amit nem lehet tudni.
A lassú folyamatok úgy tűnik nem változtatásra, hanem halogatásra ösztönöznek. Nem igazán. A piac ebbõl a szempontból elég érzékenyen reagál - ha megéri valamit megcsinálni akkor igen gyorsan megjelenik a piacon egy-két cég és meg is csinálja a dolgot.
Azt hiszem itt is írta valaki (ha nem máshol olvastam) hogy a tavaly kibányászott új nukleáris fűtőanyag a kereslet 80%-át fedezte. Hány erőművel bővíthető a rendszer? Ez igazából a technológiától is függ. Amennyire én tudom vannak mindenféle szaporító erõmûvek amikkel jóval hatékonyabban és kevesebb fûtõanyag felhasználásával és kevesebb szennyezõanyag létrehozásával lehet energiát termelni.
Önmagukban is többéves folyamatok és még biztosan nem említettem mindent. Biztos vagyok benne hogy az elsõ pár áramszünet viharos sebességgel felgyorsítja ezeket a folyamatokat ;-). A legtöbb zöld is csak addig az amíg van áram, meleg, víz, kaja - és fokozottan igaz ez a politikusokra...
Mellesleg Hitleren sem segítettek a csodafegyverek, amikor elfogyott az olaj. Ebbõl a szempontból Hitler hülye is volt (ha anno nem lövi le a sugárhajtómûves repülõs projectet az sok mindent megváltoztathatott volna) meg pechje is (a tudósai nem jöttek rá hogy elég 1Kg plutónium egy atombombához). De ha véletlenül az a tudóscsoport Hitler oldalán dolgozik aki az elsõ atombombát megtalálta akkor igencsak másképp alakul a történelem - azaz Hitlernek speciel nem az erõforrások hiánya okozta a végzetét. Kis szerencsével (ami persze csak neki szerencse) a csodafegyvereivel megnyerhette volna a II világháborút.
nnek vannak olyan prózai vonatkozásai, mint pl. a költségvetésből a K+F-re fordított hányad. A költségvetésbõl finanszírozott K+F lófütty. Max. akkor érne valamit ha valami hasonló formában osztánák ki mint az X-Prize-ot, azaz ha valaki megold egy-egy lényeges problémát akkor kap egy kalap pénzt. De egy terület akkor kezd el igazán fejlõdni ha cégek állnak mögé. Az pedig akkor történik meg ha anyagilag megéri.
Abban a pillanatban bizotsan nem. Utána még legalább 50 évig nem. A probléma megszûnte alatt a CO2 kibocsájtását értem... Hogy utána mennyi idõ alatt áll helyre az egyensúly az más kérdés - de ez ügyben nem igazán lehet mit tenni.
Megintcsak attól függ mit értesz "világ" alatt. (Mindenesetre, érdekes módon, azok a bölcsek sem a létfenntartással küszködő társadalmakban "keletkeztek". Ez attól függ kinek a számára. A társadalmak ugyanis általában úgy mûxenek hogy vannak akik a létfenntartással küzdenek és vannak akik elég jól élnek.
Igen. Akkor meg is válaszoltad a korábbi kérdésedet: "Ennél szvsz sokkal nagyobb gond hogy mit is égetsz el?" Kétlem hogy a könyvégetés különösebben hozzájárulna az energiaellátás zavarainak felszámolásához - ahhoz túl kicsi a fûtõértéke. Könyveket mozgalmak keretében szoktak elégetni - egy ilyen mozgalom után viszont az a legkisebb probléma hogy mivel fûtesz...
Jogos. Igaz újra fel kell találni a munkagépek, műtrágyázás, permetezés, gépi öntözőrendszerek, stb. nélküli mezőgazdálkodást... De talán valóban lesz még akkor ilyen átadható tudás. Gépi öntözõrendszert ma sem sok helyen használnak - legalábbis kicsiny hazánkban. A munkagép tényleg komoly probléma - erre szvsz max. a biodízel adhat megoldást. Ugyanez a helyzet a mûtrágyával is. Ráadásul az összeomlás sem hiszem hogy csak úgy történne - ez valószínûleg egy Hitler/Sztálin stílusú birodalom létrejöttét eredményezné, esetleg sok rabszolgával, de energiatermelés ettõl még folyna - így lenne mûtrágya is.
Hát, ha idáig süllyednénk is, a túlélési esélyeket nagyban növeli, hogy mire tudnak használni egy rabszolgát. Egy rabszolgát bármire lehet használni, attól rabszolga.
Ami az olaj kifogyása előtti életet illeti: már többen írták, hogy sokkal alacsonyabb életszínvonvalon és kisebb létszámban, de tényleg "elvoltunk" itt százötven éve is. (A mai Magyarország területén mintegy két-háromszorosra nőtt a népesség, az életszínvonal emelkedése megbecsülhetetlen - sokszoros, minimum.)
Ezzel kapcsolatban annyi megjegyzést tennék, hogy először is, az életszínvonal felére-harmadára csökkenése már önmagában közel jár ahhoz, amit "katasztrófának" nevezünk, ha viszont a 19. századi életszínvonalra drasztikus népességcsökkenéssel párhuzamosan süllyedünk, na az tényleg gond lesz... A harmadik világ egyébként sokkal kevésbé épül az olajra, bár ott az egyéb problémák (erdőirtás pl.) okoznak majd legalább ekkora gondot. Mindenesetre az etióp parasztot sem az éhínség, sem az olajhiány nem fogja mellbevágni. Istenem, éhínség volt már máskor is, olaj nélkül meg most is elvan. A harmadik világ problémáitól egyébként sok szempontból nem leszünk képesek magunkat elszigetelni. Sem a kétségbeesett menekülők tízmilliói, sem az ottani országokban kiirtott erdők, elégetett kőszénkészletek, lehalászott tengeri halállomány, elmérgezett folyók, tengerek okozta problémák nem állnak meg az országhatároknál. Potenciális atomháborúk átgyűrűző hatásairól, terrorizmusról stb. már nem is beszéltem.
Azután, azt is írták már itt többen, hogy az olaj kifogyása nem lesz fokozatos, ergo az átállás sem lesz semmiképpen zökkenőmentes.
Nem gondoltuk, hogy a globális felmelegedés valaha is be fog következni. Szó se róla, a tudósok elég sokfélét mondtak e témában. Pl. hogy van ugyan felmelegedés de amúgy is lenne mivel egy jégkorszakból megyünk kifelé. A gond ezzel az hogy elég nehéz pártatlan véleményt találni egy ilyen ügyben - könnyen lehet hogy a szagértõt fizeti valaki - és ez nem csak az olajlobby lehet...
Akkor most tudjuk, hogy mi lesz, vagy sem? Állításom az volt, hogy mi sem vagyunk képesek előrejelezni a problémát. Nem tudjuk, hogy mekkora felmelegedés lesz, hogy azt mi okozzuk, vagy nélkülünk is lenne, és ezért azután semmit nem teszünk ellene. Mellesleg nem is tudjuk pontosan, hogy egyáltalán tehetünk-e ellene valamit. Pont mint ahogy a "primitív" emberek sem tudták előrejelezni, és nem is tettek (tehettek) ellene semmit. Q.E.D.
Szvsz a globális felmelegedés címû kását sem eszik olyan forrón...
"Az erdőirtás c. kását sem eszik olyan forrón..." (Húsvét-szigeti főnök, 1600 k.)
HA mégis olyan forrón eszik, akkor már késő lesz. A globális felmelegedés egyébként nem igazán könnyen előrejelezhető mértékű, és nem is előrejelezhető problémákat okoz. Amiben biztosak lehetünk, az a sarkvidéki jégtakaró olvadása északon és délen. Hogy milyen hatással lesz a tengeráramlatokra, a tengerparti népességre, a csapadékmennyiségre, a széljárásra, stb., és ezen keresztül a mezőgazdasági termelésre, egyáltalán az életfeltételekre itt és máshol, az megjósolhatatlan.
a tömegközlekedés max. elodázni képes a problémát némileg, de megoldani nem igazán
Vonatkozik ez a legtöbb jelenleg ismert olaj-helyettesítőre is. Mindenesetre sokat segítene egy esetleges "soft landing"-ben.
Végül, az ember evolúciójáról igencsak egyszerűsített képed van.
A földművelés nem ott alakult ki, ahol okosabb emberek éltek, hanem ahol a körülmények ezt lehetővé tették, illetve kikényszerítették. Tehát ahol a legjobbak voltak a feltételek a földművelésre (háziasítható állatok és növények, megfelelő éghajlat), és mellesleg a legrosszabbak a feltételek a vadászó-gyűjtögető életmódra. Azután már egy földművelő közösség igen komoly létszámbeli fölényben volt a vadászó-gyűjtögetőkkel szemben.
Lényegében azóta nem az számít, hogy te milyen okos vagy, hanem hogy milyen fejlett szervezettel és technikával, és mekkora létszámmal rendelkezik az a csoport (törzs, város, birodalom, ország, nemzetállam), amihez tartozol. És hogy mennyire fejlett az immunrendszered a sűrű lakosság által igen jól terjesztett, a háziasított állatoktól kapott fertőzésekkel szemben. Az, hogy ki milyen okos, viszonylag keveset számít abban, hogy mennyire fejlett társadalmi rendszert épít. Inkább ott van jelentősége, hogy még a rossz rendszerben is az okos ember többnyire (nem mindegyik, van aki lázadó lesz) képes magasabb polcra emelkedni, és így érdekeltté válni a rossz rendszer fennmaradásában.
Hát, ha nekik kínos lesz, akkor elég hamar nekünk is kínos lesz. Amikor milliók indulnak meg először a szomszédos országokba, azután felénk...
>>Ezzel együtt ahogy ürülnek ki a területek úgy lesz egyre drágább az olaj, függetlenül a gazdaság állapotától. Persze ennek ütemét nehéz lenne megjósolni - erre szvsz nálam jóval avatottabb emberkék sem képesek.<<
Éppen ez az, hogy nálunk jóval avatottabb emberkék már megjósolták. Jobb esetben úgy fogunk lefelé pattogni, mint babakocsi a lépcsőn. Rosszabb esetben lépcső sem lesz. A kitermelési csúcson túl a kitermelhető készletek csökkenése nem egyenletes, hanem évről-évre növekvő ütemű lesz. Ezt jelentősen súlyosbítja, ha egy olajmező kitermelési csúcsát kitolják különböző technológiákkal (víz-, gázinjekció).
De igazad van: ha abból indulsz ki, hogy az áremelkedés egyenletes lesz, akkor talán valóban kivitelezhető egy sima átmenet. Bááár... van egy olyan sejtésem, hogy ebben az esetben - sokk híján - nem alakulna ki az elégséges politikai akarat a változtatásra. A lassú folyamatok úgy tűnik nem változtatásra, hanem halogatásra ösztönöznek. De ez aligha lesz lassú folyamat.
>>atomenergia már létezik, atomerõmûvek szintén<<
Azt hiszem itt is írta valaki (ha nem máshol olvastam) hogy a tavaly kibányászott új nukleáris fűtőanyag a kereslet 80%-át fedezte. Hány erőművel bővíthető a rendszer? Arról nem is beszélve, hogy hány év kell egy atomerőmű beüzemeléséhez onnatól, hogy felmerül az építésének szükségessége? Először döntő súlyú tudományos érvek kellenek, utána politikai döntés kell, utána helyszín kell, utána építtetni kell (ilyen irányú szakértelem sincs korlátlan mennyiségben), utána próbaüzem... Önmagukban is többéves folyamatok és még biztosan nem említettem mindent.
>>Aztán ha idõvel jön valami nagyon hatékony és olcsó helyettesítõ technológia (Pl. fúzió, ûrbe telepített naperõmû, stb) akkor lehet hogy újra hasonló lesz a helyzet vele mint ma az olajjal - de ez még arrébb van...<<
Szvsz minden ilyen méretű technológiai ugráshoz szükséges (ha önmagában nem is elégséges) egy energiatöbblet. Az egy illúzió, hogy ha a rendszerben elégtelen, és csökkenő mennyiségű energia van - ami ráadásul a rendszer minden elemét befolyásolja -, akkor kivitelezhető egy technológiai ugrás. Persze hatalmas átcsoportosításokkal még megoldható lenne, de akkor meg az fog összeomlást okozni. Mellesleg Hitleren sem segítettek a csodafegyverek, amikor elfogyott az olaj.
>>A probléma jelentõs részben tudományos-technológiai. A második része pedig gazdasági.<<
Szerintem viszont alapvetően kulturális és politikai problémáról van szó. A tudomány nem sokat tud tenni, ha nincs meg a társadalmi akarat a változásra. Ennek vannak olyan prózai vonatkozásai, mint pl. a költségvetésből a K+F-re fordított hányad. (Igaz, akkor is kétlem, hogy a tudomány megoldást tudna találni.)
>>a globlális felmelegedés probléma akkor fog megszûnni (és abban a pillanatban meg is szûnik) mihelyt elfogy az olaj...<<
Abban a pillanatban bizotsan nem. Utána még legalább 50 évig nem.
>>Az egyes emberek (legalábbis ha leérettségiztek) jóval többet tudnak a világról mint a legnagyobb bölcsek bármely régebbi civilizációban.<<
Megintcsak attól függ mit értesz "világ" alatt. (Mindenesetre, érdekes módon, azok a bölcsek sem a létfenntartással küszködő társadalmakban "keletkeztek". Az alapvető erőforrás-problémákkal küzdő társadalmakban másféle tudásra volt szükség.)
>>Hidd el, az sem annyira nagy tudomány. Az én nagyszüleim Pl. parasztok voltak, ott nõttem fel mellettük, anno még kézzel kaszálni is megtanultam...<<
Nos, a fentieket szemléltetésnek szántam, de úgy látom, hogy te a szerencsésebbek közé tartozol. Abban azért biztos vagyok, hogy egészen más értelmet fog nyerni a "piacképes tudás" fogalma.
>>Tudod, úgy hivták a dolgot hogy könyv. <<
Igen. Akkor meg is válaszoltad a korábbi kérdésedet: "Ennél szvsz sokkal nagyobb gond hogy mit is égetsz el?" Mellesleg nem hiszem, hogy csak az internet kiesésével kell számolni, hanem más tudás-infrastruktúrákéval is. De legalábbis jelentős beszűkülésükkel. Nem hiszem, hogy hirtelen óriási sorok alakulnának ki a Szabó Ervin Könyvtár előtt a gombahatározókért.
>>Falunként pedig egy-két olyan ember csak akad aki ért a mezõgazdasághoz.<<
Jogos. Igaz újra fel kell találni a munkagépek, műtrágyázás, permetezés, gépi öntözőrendszerek, stb. nélküli mezőgazdálkodást... De talán valóban lesz még akkor ilyen átadható tudás. Persze ez emberek milliói számára nem lesz sima átállás, kicsi hazánkban sem.
>>Ha viszont bekövetkezne akkor amúgy sem nagyon segít rajtad az ilyen jellegû ismeret - a rabszolgatartóid majd úgyis megmondják hogy mit kell tenned.<<
Hát, ha idáig süllyednénk is, a túlélési esélyeket nagyban növeli, hogy mire tudnak használni egy rabszolgát.
Éppen a globális felmelegedés a példa arra, hogy a tudomány édeskevés. Szvsz a globlális felmelegedés probléma akkor fog megszûnni (és abban a pillanatban meg is szûnik) mihelyt elfogy az olaj...
Azt mondják a meteorologusok, hogy ha holnaptol nulla cenne a CO2 emisszio, akkor meg kb 50-100 evig emelkedne a homerseklet, mig beallna egy uj - a mainal kb 1-1,5 fokkal melegebb - egyensulyi allapot.
Egyszerű elképzelések! "De öngyújtó is van annyi a piacon" Az is olajból készül és gáz van benne! "a globlális felmelegedés probléma akkor fog megszûnni (és abban a pillanatban meg is szûnik) mihelyt elfogy az olaj..." Még ott a 200 (?) évre elegendő szén, amit intenzívebb használatba fognak, ha elfogy az olaj és a gáz. Közben kiirtják az összes erdőt, ami nyeli a CO2-t, elszennyezzük a tengert, a meleg vízben még a plankton is elpusztul, az oldott gáztartalom kiválik, ... Az olcsó napelem meg ábránd. Nagy az energiaigénye. Ha egyszerűbb technológiát találnak ki, akkor minden hasznot ki akarnak sajtolni belőle, hiszen "Az energia=pénz. a pénz=hatalom!".
Hányan voltunk? És ha 150 év népességgyarapodásának 20-30 év alatt kellene semmivé válnia, akkor az milyen - egymást gerjesztő - következményekkel járna? Azért ez a gyarapodás leginkább a fejlõdõ országokban volt jellemzõ. Nekik mondjuk tényleg kínos lesz a dolog.
És az a népesség is hogyan "volt el"? Szvsz a nyugati szabadságjogok mai szintje, a mai társadalmi-politikai berendezkedésünk, nem létezne anélkül az energiatöbblet nélkül, amit az olaj használata juttatott a gazdaságba. Nem egy példa van arra, hogy egy erőforrás kifogyásával egy társadalom politikai berendezkedése is teljesen összeomlik. Az tény hogy a szabadságjogok csökkenni fognak - ez már ma is megfigyelhetõ. És persze legrosszabb esetben az összeomlás sem kizárt - persze ez attól is függ hogy mennyi idõ alatt fogy ki az olaj, és hogy milyen lesz az áremelkedés görbéje. Ha aránylag egyenletes és lesz rá úgy 15-20 év akkor szvsz nem lesz nagy baj. Márpedig szvsz valami hasonló várható - a hirtelen növekedést az ázsiai/indiai gazdaságok növekedése okozza - márpedig az õ növekedésük jó ideig erõsen függ az olaj (és ezzel a szállítás) árától. Ha csökken a növekedés csökken az olaj ára is. Ezzel együtt ahogy ürülnek ki a területek úgy lesz egyre drágább az olaj, függetlenül a gazdaság állapotától. Persze ennek ütemét nehéz lenne megjósolni - erre szvsz nálam jóval avatottabb emberkék sem képesek.
És mindez mennyibe kerül? Lesz elég időnk és pénzünk onnatól, hogy az ár már ösztönzően magasra szökik, odáig, hogy nem marad energia a még viszonylag sima átállásra sem? Minden a növekedés ütemétõl függ. De nem a nulláról kell indulni - atomenergia már létezik, atomerõmûvek szintén, nekünk is van egy ami kb. az ország áramellátásának a felét adja. Vízierõmûvek szintén vannak. A szélerõmûvek elõállításához (pláne a kisebbekhez) nem sok kell. Bio-diesel gyártásához dettó. Vasúthálózat (legalábbis itt Európában) van, ha nem is a legkorszerûbb, de nagy része nálunk is villamosított. Napelemek is léteznek, bár a gyártásuk jelenleg elég drága - de ez a kereslet növekedésével csökkenhet.
Szívesen hallanám, hogy szerinted mi az a "más", ami sikerrel válthatja ki az olajat. Nem hiszem hogy egy "más" lesz, pláne kezdetben. Aztán ha idõvel jön valami nagyon hatékony és olcsó helyettesítõ technológia (Pl. fúzió, ûrbe telepített naperõmû, stb) akkor lehet hogy újra hasonló lesz a helyzet vele mint ma az olajjal - de ez még arrébb van...
Ha arra gondolsz, hogy a tudomány milyen fejlett... Ez akkor jelenthetne reményt, ha alapvetően tudományos problémáról lenne szó, ami tudományos megoldást igényel. A probléma jelentõs részben tudományos-technológiai. A második része pedig gazdasági. Azaz kell valamilyen helyettesítõ technológia (Pl. olcsó napelem) és ezt el kell kezdeni sorozatban gyártani...
Éppen a globális felmelegedés a példa arra, hogy a tudomány édeskevés. Szvsz a globlális felmelegedés probléma akkor fog megszûnni (és abban a pillanatban meg is szûnik) mihelyt elfogy az olaj...
Kétlem, hogy a többségünk pl. tüzet tudna gyújtani gyufa/öngyújtó/stb. nélkül. Bárki tüzet tud gyújtani egy nagyítólencsével. De öngyújtó is van annyi a piacon hogy aligha kell tartani attól hogy hirtelen elfogy az olaj és nem tudunk tüzet gyújtani. Arról nem is szólva hogy a gyufa is az olaj elterjedése elõtt lett feltalálva. Tudod, az az Irinyi nevû fazon, 1840-ben már gyufagyárat alapított... Ennél szvsz sokkal nagyobb gond hogy mit is égetsz el ?
Míg tehát a "kultúránk" baromi sok ismerettel rendelkezik a "világról", addig az egyes személyek mára már nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyekkel a régebbi kultúrák tagjai még rendelkeztek. Ez így ebben a formában szintén nem igaz. Az egyes emberek (legalábbis ha leérettségiztek) jóval többet tudnak a világról mint a legnagyobb bölcsek bármely régebbi civilizációban.
Közülünk hányan tudnak vetni, szántani, vályogot tapasztani? Hidd el, az sem annyira nagy tudomány. Az én nagyszüleim Pl. parasztok voltak, ott nõttem fel mellettük, anno még kézzel kaszálni is megtanultam...
Áram nélkül nem lesz google. Furcsán fog hangozni, de a google elõtt is volt infrastruktúra az információ átadására. Tudod, úgy hivták a dolgot hogy könyv. Meg volt olyan is hogy az egyik ember megmondta / mutatta a másiknak hogy mit kell csinálni. Ha egy kis közósségben (Pl. faluban) éltél akkor ez eleve nem volt gond. Falunként pedig egy-két olyan ember csak akad aki ért a mezõgazdasághoz.
Persze ehhez előbb szembe kéne nézni azzal, hogy az összeomlás elkerülhetetlen. Szvsz az összeomlás meglehetõsen valószínûtlen. Ha viszont bekövetkezne akkor amúgy sem nagyon segít rajtad az ilyen jellegû ismeret - a rabszolgatartóid majd úgyis megmondják hogy mit kell tenned.
Személyszállító gép esetén ha jól tudom a szorzó 10x-es repülõ és az autó között. Persze azt nem tudom hogy az autót ilyenkor egy vagy 4 személy mellett számolták és hogy Suzuki-t vagy országúti terepjárót számoltak...
Nem mondom, hogy minden Peak Oil érv megfellebbezhetetlen lenne, de azért úgy mégsem illik megírni egy hozzászólást, mintha ezek az érvek el sem hangzottak volna.
>>elvoltunk valahogy<<
Hányan voltunk? És ha 150 év népességgyarapodásának 20-30 év alatt kellene semmivé válnia, akkor az milyen - egymást gerjesztő - következményekkel járna?
És az a népesség is hogyan "volt el"? Szvsz a nyugati szabadságjogok mai szintje, a mai társadalmi-politikai berendezkedésünk, nem létezne anélkül az energiatöbblet nélkül, amit az olaj használata juttatott a gazdaságba. Nem egy példa van arra, hogy egy erőforrás kifogyásával egy társadalom politikai berendezkedése is teljesen összeomlik. A hozzászólásodból úgy tűnik, mintha szerinted olaj híján is - pár apró döccenővel - aránylag jól el lenne a társadalmunk. Ezt kizártnak tartom. Sem gazdaságilag, sem politikailag, sem a fizikai túlélés szintjén nem várható sima átmenet.
>>Már van több más is.<<
A "van" roppantul tág fogalom. Mennyi ideig tart egy új technológia üzemképessé tétele? Mennyi ideig tart a jelenlegi ipari, közlekedési, szállítási, stb. infrastruktúra átállítása? És mindez mennyibe kerül? Lesz elég időnk és pénzünk onnatól, hogy az ár már ösztönzően magasra szökik, odáig, hogy nem marad energia a még viszonylag sima átállásra sem?
Szívesen hallanám, hogy szerinted mi az a "más", ami sikerrel válthatja ki az olajat.
>>Ezzel együtt a korábbi kultúráknak messze nem volt olyan mély és részletes ismeretük a világról mint a mai embernek.<<
Ha arra gondolsz, hogy a tudomány milyen fejlett... Ez akkor jelenthetne reményt, ha alapvetően tudományos problémáról lenne szó, ami tudományos megoldást igényel. Csakhogy itt nagyobbrészt kulturális és politikai problémáról van szó, amit a tudomány önmagában nem orvosolhat. Éppen a globális felmelegedés a példa arra, hogy a tudomány édeskevés.
Ha túléléstől van szó, akkor azt is tisztázni kellene, hogy mit/kit értesz "mély és részletes ismereten", illetve "mai emberen". Kétlem, hogy a többségünk pl. tüzet tudna gyújtani gyufa/öngyújtó/stb. nélkül. A legtöbb mai ember éhenhalna vagy mérgezést kapna egy kajával teli erdőben, mert nem tudja megkülönböztetni a gyilkos galócát az őzlábtól, a somot a farkasalmától, stb. Közülünk hányan tudnak vetni, szántani, vályogot tapasztani? A mai kultúrának, en bloc, valóban mélyebb ismerete van a világ működéséről, de ez a tudáshalmaz valószínűleg jóval egyenlőtlenebbül oszlik meg az egyes emberek között, mint a korábbi kultúrákban. Különösen igaz ez a tudásnak éppen azokra az elemeire, amelyekre egy olaj utáni világban szükség lenne az egyedek túléléséhez. Arról ugye nem is beszélve, hogy amikor a rendszerek összeomlanak, akkor a tudáshalmaz nagy része hozzáférhetetlenné válik azok számára, akik addig nem szerezték meg. Áram nélkül nem lesz google. Míg tehát a "kultúránk" baromi sok ismerettel rendelkezik a "világról", addig az egyes személyek mára már nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyekkel a régebbi kultúrák tagjai még rendelkeztek.
Mellesleg az olaj utáni időkre való felkészülést leginkább azzal szolgálhatnák a kormányok, ha az ilyen jellegű tudás megszerzését segítenék elő. Persze ehhez előbb szembe kéne nézni azzal, hogy az összeomlás elkerülhetetlen.
Szerintem mindenkinek el kellene gondolkodnia, hogy tulajdonképpen milyen hasznos ismeretekkel rendelkezik. "Mi az az egy praktikus dolog, amiben tényleg jó vagyok?". És ha csak közgazdaságtani ismeretek és hasonlók jutnak az ember eszébe, akkor érdemes már most találni egy hasznos hobbit. Én már keresem....
1. Úgy gondoljuk, hogy belátható időn belül mindig találunk új olajlelőhelyet, és mire elfogy, addigra már lesz más helyette. Ne feledd el hogy 150 éve még alig használtunk olajat - és azért elvoltunk valahogy. Pedig akkor még más sem nagyon volt - Pl. atom, komolyabb vízerõmû, stb. A másik dolog pedig hogy az elõzõ olajválság nyomán igen gyorsan lecserélték a népek a nagy ólomszánkókat pici japán autóra, az autókba fogyasztásjelzõ is került (az én régi Opelemben is volt - az újabból nem tudom miért hagyták ki). Azaz az emberek szépen elkezdtek takarékoskodni az üzemanyaggal. És minél drágább az üzemanyag annál inkább elõtérbe kerül a takarékoskodás - és az alternatív technológiák. Nem véletlen hogy az olaj árát épp a termelõk próbálják alacsony szinten tartani - egyrészt egy gazdasági válságtól (ahol az olaj iránti kereslet csökkenne) tartanak, de szvsz jócskán benne van a dologban az olajnak mint energiahordozónak a visszaszorulásától való félelem is.
Nem gondoltuk, hogy a globális felmelegedés valaha is be fog következni. Szó se róla, a tudósok elég sokfélét mondtak e témában. Pl. hogy van ugyan felmelegedés de amúgy is lenne mivel egy jégkorszakból megyünk kifelé. A gond ezzel az hogy elég nehéz pártatlan véleményt találni egy ilyen ügyben - könnyen lehet hogy a szagértõt fizeti valaki - és ez nem csak az olajlobby lehet...
Mire már mindenki (a tudósok, Bush elnök, a közvélemény) elfogadja a globális felmelegedés tényét, addigra késő lesz. Szvsz a globális felmelegedés címû kását sem eszik olyan forrón...
Az autóipar a legtöbb amerikai nagyvárosban felvásárolta a villamoshálózatot a harmincas években, és megszüntette, hogy az embereket autóra terelje... A villamoshálózat üzemeltetésének joga mindmáig a nagy autógyártók kezében van, és eszükben sincs újraüzemelni őket, noha egy működő tömegközlekedés valószínűleg gyorsabb lenne, mint a dugóban ülni három órán keresztül. Az lehet, de ezzel együtt a tömegközlekedés max. elodázni képes a problémát némileg, de megoldani nem igazán, mivel az is energiát fogyaszt amit meg kell termelni valahogy. Ráadásul energia nem csak a közlekedéshez kell (az úgy 30% és ebben benne van a repülés is - ami fajlagosan jóval több energiát igényel mint az autó).
És nem is biztos, hogy találunk valami mást. A globális felmelegedés ellenszerét pl. valószínűleg nem találjuk meg egykönnyen. Már van több más is. Persze keresni kell továbbiakat - de ahhoz hogy kellõ intenzitással keressék elõbb picit meg kell drágulnia az olajnak. Addig szvsz max. véletlenül találhatnak megoldást erre a problémára. Ami a globális felmelegedést illeti, egyenlõre túl nagy gondot nem okoz, legalábbis errefelé. Megoldani pedig a jó öreg természet megoldja - ehhez elég lenne csökkenteni a CO2 kibocsájtást.
Nem tudom, miért gondolod, hogy a régen élt emberek csak azért, mert régen éltek, mindjárt hülyék is voltak. Akik túlélték nem voltak hülyék - errõl szól az ember evolúciója. Nálunk nem a gyenge pusztult el hanem a hülye. Ezzel együtt a korábbi kultúráknak messze nem volt olyan mély és részletes ismeretük a világról mint a mai embernek.
Udv az egybegyulteknek, olvasom a topikot az eleje ota, most vettem a faradtsagot a reghez.
Megvettem a növekedés határai 30 év multan c. muvet (Az olajkorszak vege es a Klimavaltozas utan, mind2 HVG)
Nagyon jol es reszletesen leirja az eddigi novekedest, a novekedesi maniat, nyersanyagok felhasznalasat, mezogazdasagot, nepesseget, ezek osszefuggeseit, stb., stb. 11 forgatokonyvet vazol egy szimulacios szoftver segitsegevel, ami kb. bekovetkezhet a kov. 100 evben, ebbol jopar osszeomlassal vegzodik. A szoftverrol is irnak nagyon reszletesen, hogy epul fel, hogy muxik, stb.
Van benne egy fejezet az olaj torteneterol es kimeruleserol is, megprobalom majd idescannelni, nagyon erdekes.
Nagyon sokat szentel a kesleltetesnek, tehat a valsagokra valo reagalas idejenek. Kulon fejezetben targyalja az ozonlyukproblemat, ennek szemleltetesekent. 1972-ben publikaltak eloszor a problemat, persze senkit se erdekelt (ipar, politika), a gyarak nem voltak hajlandok a CFC termelest csokkenteni, es csak akkor szuletett cselekvesi program, amikor a nasa repulogepe megmerte a ClO koncentraciot a lyukban es 100%-ban bebizonyosodott, hogy tenyleg a klor bontja az ozont. A termelest mara kb. megszuntettek, de 2003-ban(!) meg mindig rekordmeretu volt a lyuk az Antarktisz felett, es kb. 50 ev mulva fog visszaalni az 1980-as szintre.
Szoval ha hasonlo reakcioidok kovetik az olajproblemakra utalo eszreveteleket, sok jot nem varhatunk.
Kevés lesz az olaj május 8. 16:45 [MTI] Elegendő készletek felhalmozásának hiányában még az esetben sem lehet kielégíteni a nyersolaj iránti szükségleteket a negyedik negyedévben, ha az OPEC tagországai teljes mértékben kihasználják kitermelési kapacitásaikat - közölte vasárnap Algéria olajipari minisztere. Chabib Khelil az év végi helyzet miatt aggodalmaskodik, mivel ekkor a kereslet az olaj iránt hirtelen felszökik. A harmadik negyedévben emiatt a miniszter szerint olyan mértékű készletezésbe kell fogni a kitermelés magas szintjének fenntartása mellett, hogy az igényeket a télen ki lehessen elégíteni. Pénteken az amerikai könnyűolaj ára 13 centtel drágult a szabadpiacon és 50,96 dolláron fejezte be a napi kereskedést. A londoni Brent típusú olaj hordónként 36 centtel olcsóbbodott és 50,77 dolláron zárt pénteken.
Az olajipari szakma Khelil szerint nem az árak, hanem a feldolgozói kapacitások szűkösségek miatt aggodalmasodik. A hordónkénti 50 dollár körüli áron senki, sem Greenspan, a Fed elnöke, sem Bush elnök nem akad fenn, az amerikai olajkészletek is hat éves rekordszinten vannak, az OPEC is növelte az év eleje óta a kitermelését, a jövő mégis kérdéses, mégpedig a finomítói kapacitások miatt. A globális olajkeresletnek - az amerikai és a kínai gyors gazdasági ütem miatti - növekedése magasan fogja tartani az árakat, csökkenés csak akkor következne be, ha a gazdasági növekedés üteme lassulna. A feldolgozóipari kapacitásokkal kapcsolatban a gond az, hogy két éven belül aligha léphetnek üzembe új kapacitások, hiszen a döntések ezekről csak mostanában születnek meg. Szaud -Arábia, Líbia és mások is bővítik a finomító kapacitásokat, de ezek csak két-három év múlva változtathatnak a helyzeten- hangsúlyozta.
A talajromlás nem csak Európában jellemző, Amerikában vagy a legtöbb ázsiai országban is, az eleve tápanyagban szegény talajú Ausztrália pedig a világon talán a legrosszabb helyzetben van e tekintetben.
>>Szvsz egy komoly összeomlás során a mai ember hamar eljutna megint arra a következtetésre, hogy az istennek (vagy akárminek) nem megfelelően élt, stb. Ahogy romlik a helyzet, egyre többen lennének.<<
Na igen... a modern ember a tényleg racionalitás csúcsa.
a.) "A tudósok majd kitalálnak valamit." b.) "Az olajcégeknél ott vannak a megoldások, csak még ülnek rajtuk egy ideig." c.) "Az emberiség eddig még mindent megoldott."
Az istenhit legalább aktivitásra kötelez, ellentétben a "modern", "racionális" ember csodavárásával.
Még egy hasonlóság: a múltbeli civilizációk is találkoztak még régebbi civilizációk bukásának nyomaival, de rálegyintettek. "Ezek a primitívek elbuktak, de mi fejlettek vagyunk." Ha el akarjuk kerülni a saját bukásunkat, célszerű legalább megnézni, hogy mások miért buktak el, illetve aki sikerrel járt, miért járt sikerrel. (Egyébként: nyilvánvalóan nem vagyunk ab ovo bukásra ítélve, ezt a könyv sem állítja.)
a mai helyzetet és a primitív népek kulturájának összeomlását nem kellene összevetni.
Olvasd el a könyvet, részletesen foglalkozik ezzel az ellenvetéssel.
A legkönnyebb azt mondani, hogy a "primitív ember" az más, az primitív, mi bezzeg okosak vagyunk.
Mind a négy pont illik a mai társadalomra:
1. Úgy gondoljuk, hogy belátható időn belül mindig találunk új olajlelőhelyet, és mire elfogy, addigra már lesz más helyette. Hogy ez a felfogás mennyire elterjedt, arra azt hiszem nem kell bizonyíték, itt a fórumon is találkozunk vele épp eleget. Ergo nem látjuk előre, hogy az energiahordozók elfogyása valaha is válságot okozna.
Nem gondoltuk, hogy a globális felmelegedés valaha is be fog következni. Pl. Reagen elnök azt állította, hogy a fák több szennyezést okoznak, mint az autók.
2. Nem vesszük észre az olajárak emelkedő trendjét. Több elemző cég ma is azt mondja, hogy "nincs semmilyen trend, az árak hol le, hol felfelé mozogtak", de ne törődjünk vele. Mire mindenki - vagy legalább a többség - számára egyértelmű lesz, hogy kifogyott az olaj, addigra már nagyon késő.
Nem vesszük észre a már bekövetkezett globális felmelegedést sem. Mint említettem volt, a globális felmelegedés puszta tényét csak nemrég kezdik bizonyítottnak látni a tudósok. Bush elnök szerint még további kutatásokra van szükség. Mire már mindenki (a tudósok, Bush elnök, a közvélemény) elfogadja a globális felmelegedés tényét, addigra késő lesz.
3a. Az olajlobbi amúgy is érdekelt a jelenlegi helyzetben - nagyon is racionálisan úgy vélik, hogy saját magukat el tudják szigetelni a problémától, sőt rövid távon nekik rendkívül kedvezőek a magas olajárak és ezzel együtt a magas profit.
Az autóipar a legtöbb amerikai nagyvárosban felvásárolta a villamoshálózatot a harmincas években, és megszüntette, hogy az embereket autóra terelje... A villamoshálózat üzemeltetésének joga mindmáig a nagy autógyártók kezében van, és eszükben sincs újraüzemelni őket, noha egy működő tömegközlekedés valószínűleg gyorsabb lenne, mint a dugóban ülni három órán keresztül.
3b. Az emberek a mai amerikai társadalomban nem szívesen mondanak le a nagy terepjárókról, egyik társadalomban sem szívesen mondanak le az autókról, nem szívesen csökkentik életszínvonalukat, csak ha nagyon muszáj. Az meg pont akkor van, amikor már irtó drága az olaj, mert már tetőzött a termelés. Azaz amikor már késő. Az állami beavatkozás ellenzése mint amerikai kulturális hagyomány is ebbe az irányba hat - majd a mindenható piac mindent megold, az állam ne avatkozzon be mindenféle szennyezési előírásokkal.
4. Erőfeszítést a globális felmelegedés csökkentésére mindmáig gyakorlatilag nem teszünk. Az olaj utáni világra minimális az eddigi felkészülés. És nem is biztos, hogy találunk valami mást. A globális felmelegedés ellenszerét pl. valószínűleg nem találjuk meg egykönnyen.
Ja, és mellesleg a "primitív" izlandi vikingek igen hamar rájöttek a talajerózió és az erdőirtás és birkalegeltetés összefüggéseire. Igen erősen úgy néz ki, hogy a "primitív" grönlandi vikingek is tisztában voltak ezzel. A "primitív" anasazik kultúrájuk összeomlása után valószínűleg a mai hopi indiánok ősei lettek, akik - mily csoda - rájöttek a fenntartható mezőgazdasági termelés trükkjére. Manapság is csóválják a fejüket, amikor az extravagáns amerikai életszínvonalat nézik: "Mi már évszázadokkal előttetek is itt voltunk, és évszázadokkal utánatok is itt leszünk..." Nem tudom, miért gondolod, hogy a régen élt emberek csak azért, mert régen éltek, mindjárt hülyék is voltak.
Ennyire nem bízom az emberekben. Szvsz egy komoly összeomlás során a mai ember hamar eljutna megint arra a következtetésre, hogy az istennek (vagy akárminek) nem megfelelően élt, stb. Ahogy romlik a helyzet, egyre többen lennének.
Azért szvsz a mai helyzetet és a primitív népek kulturájának összeomlását nem kellene összevetni. Ha egy kõkori, vagy ókori szinten tartó társadalom azt tapasztalja hogy nem esik az esõ akkor ezt az istenek/szellemek/stb. rosszindulatának tudja be és ennek megfelelõ választ próbál adni rá (különféle szentélyek és hasonló épületek emelése, állat/emberáldozatok) amiknek persze nem kimondottan sok hatása van. Ezzel szemben a mai ember ha észlel egy problémát akkor vagy megpróbál változtatni rajta, vagy megpróbál alkalmazkodni. Persze csak akkor ha van rá ideje: egy földbe csapódó meteorit ellen nem sokat tudnánk ma sem tenni. De egy hosszabb, 20-50 éves folyamat esetében már más a helyzet. Ami itt inkább komoly probléma lehet az a fejlõdés kiszámíthatatlansága - azaz nem lehet tudni hogy mikor nõ meg ugrásszerûen egy adott erõforrásra, különösen az olajra az igény. Pl. ha az indiaiak, kínaiak, stb. maradnának a kõkori szinten akkor sokáig elég lenne az olaj - ha viszont hirtelen mindenkinek kell akkor hamar elfogyhat.
A logisztika "MAGYAR" csodája: Avagy mire fogy el feleslegesen az üzemanyag! Benzinkút, virágföld, 20l-es, 520.-. Forgalmazó ...KFT Budaőrs. Áruház, virágföld, 20l-es, 249.-. Forgalmazó ...KFt Törökbálint. Mindkettőt Pötrétén csomagolták, 25 km-re a vásárlás helyétől. De biztos vagyok benne, a valóságban is megtette azt a 450 km-t, mert annyi eszük nincsen!
Ha mar emlitetted a talajromlast eppen a heten olvastam, hogy az EU felmerest vegzett a talaj minosegerol az EU-ban. Az eredmeny eleg rossz lett ugyhogy fel is hivtak a figyelmet, hogy ezt meg kell allitani. A talajromlas egyik okaket a tulzott mutragya alkalmazast emeltek ki.
Megpróbálom összefoglalni a Collapse konklúzióit (már vagy egy hónapja befejeztem).
Összeomlásnak nevezi, ha egy területen a politikai szervezettség ÉS a népesség drasztikusan lecsökken. Kizárólag azokkal az összeomlásokkal foglalkozik, melyeket ökológiai okok (éghajlat-változás, talajromlás, erdők eltűnése stb.) váltottak ki, amihez legalább részben maga a társadalom is hozzájárult fenntarthatatlan gazdasági tevékenységével. (Pl. talaj kizsigerelése, erdőirtás.)
Számos példát elemez részletesen, a távoli és közeli múltban összeomlott, még létező (bár az összeomláshoz előreláthatóan közel került és valamilyen módon megoldást igénylő), illetve az összeomlást sikeresen elkerülő társadalmakat. (Teljesség igénye nélkül: mai Ausztrália, 17. századi Japán, mai Kína, Ruanda, maja klasszikus kultúra, néhány polinéz és melanéz sziget, viking telepes szigetek.)
Négy okot nevez meg, amiért előfordulhat, hogy egy társadalom nem képes elkerülni végzetét:
1. A probléma nem előrelátható a társadalom számára. Pl. egy tradicionális társadalom megtelepedett egy változó éghajlatú (néhány évszázadonként esős és aszályos) területen a kedvező éghajlati ciklusban, és amikor az éghajlat váratlanul kedvezőtlenné vált, összeomlott. (Két példa: grönlandi vikingek, anasazik.) Gyakran a múltbéli kedvezőtlen tapasztalatot is elfeledjük - a sokszáz évvel korábbi aszály tapasztalata nemcsak az írás nélküli társadalmakban, hanem az írástudó maja kultúrában is feledésbe merült. A még írástudóbb mai társadalom is teljesen elfelejtette a mindössze harminc évvel ezelőtti olajválság tapasztalatát, ezért aztán a kilencvenes években romlani kezdett az Egyesült Államokban eladott autók átlagos üzemanyag-hatékonysága.
2. A társadalom a problémát - miután nem sikerült előrejelezni - jelentkezésekor sem feltétlenül ismeri fel. Például a gyakran és nagymértékben ingadozó tényezők hosszútávú trendjeit a gyakorlatban az átlagember nem érzékeli, ami azt illeti, a közel egy évszázada tartó globális felmelegedés puszta tényét a klimatológusok is csak mostanában kezdik bizonyítottnak tekinteni. (Az okaiban még mindig nincs egyetértés.) Az olajárak trendje nyilvánvalóan ennél is sokkal nehezebben érzékelhető, hiszen az olaj most drága, de régen volt már sokkal drágább is, és egyébként is nagymértékben ingadozik, a múlt héten például csökkent (és szerintem a közeli jövőben fog is még csökkenni). Mire mindenki (vagy legalább a többség) észreveszi a trendet, addigra már itt a baj.
3. Amennyiben felismerik, illetve előrejelzik is a problémát, akkor is előfordulhat, hogy a civilizáció nem tesz semmit az elhárítására. Ennek két oka lehet.
3a. Racionális viselkedés. Ebben az esetben a társadalom egyes tagjai - nagyon pontosan - úgy látják, hogy a probléma megoldása az ő érdekeikkel ellentétes intézkedéseket követelne, és hogy el tudják magukat szigetelni a társadalom egészének problémáitól. Ezért racionálisan akadályozzák a probléma megoldását. (Hosszú távon persze az ő unokáikon vagy ükunokáikon is csattan az ostor, de hát akkor már késő lesz.)
3b. Irracionális viselkedés. A társadalom korábbi problémáira adott sikeres válaszok mint alapértékek ivódnak be gondolkodásmódjába. Jellemzően a különösen törékeny természeti környezetben élő népek igen hamar nagyon konzervatív attitűdöket fejlesztenek ki (még ha eredetileg kísérletező kedvű népek voltak is), rájönnek ugyanis, hogy a legkisebb változtatás, a bevált gyakorlattól való legkisebb eltérés is súlyos következményekkel járhat. (Egyébként bizonyos, tulajdonképpen elég magas fokú konzervativizmus gyakorlatilag minden társadalomban létezik.) Amikor aztán a körülmények további romlása drasztikus változtatásokat tenne szükségessé, arra a társadalom képtelennek bizonyulhat. A grönlandi vikingeket, illetve Izland máig létező társadalmát hozza példának, én a mai arab társadalmakat is jó példának tartom. Egyébként a gyakorlatban minden társadalom csak viszonylag kisebb változtatásokra képes, egyszerűen nem vagyunk képesek elszakadni az életmódunkkal kapcsolatos elképzeléseinktől és társadalmi ideáljainktól.
4. Végül, még ha a társadalom fel is ismeri a problémát, és próbál is ellene tenni valamit, kudarcot vallhat ebben, több okból is. (Lehet, hogy kihagyok valamit, ez a korábbiakra is vonatkozik.) A probléma megoldása a társadalom rendelkezésére álló erőforrásokkal lehetetlen, lehetséges de túl kevés erőfeszítést tesznek érte (megintcsak racionális és irracionális okokból, illetve mert úgy tűnik annyi is elég lesz), vagy megfelelő erőfeszítést tesznek, de túl későn.
Nekem nagyon tetszett a könyv, remélem kedvet csináltam hozzá. Az 500 oldalból a topik számára lényeges részeket amennyire lehet, talán összefoglaltam azért...
(Diamond, Jared: Collapse. How Societies Choose to Fail or Succeed. 2005, VIKING, New York)
Egyébként az olajár, amit látunk, az a legközelebbi tőzsdei határidős lejárat (frontmonth futures), jelenleg épp a júniusi. A távolabbi lejáratokon nem inverz az ár (merthogy a frontmonth most már inverz, az elmúlt napokban a Brent crude drágább volt, mint a New York light crude), úgyhogy lehet, hogy a rövid lejáratot olcsón adják. Egyébként a nyersolaj-készletek hatéves csúcson vannak, úgyhogy lehet, hogy egyszerűen nincs elegendő tárolási kapacitás, ezért nem akar senki közeli lejáratot venni, mert azt rögtön görgetni kell tovább.
Mindenesetre a magas készletek ellenére attól félnek, hogy az év második felére a kereslet tovább növekszik, és ezért nem bír 50 dollár alá esni. Szerintem ez túlzás, a gazdaság lassul, én a következő egy évre 40-60 dollár közötti olajat várok.
Öt éven belül viszont tényleg akár 100 fölé is mehet.
"A londoni és New York-i árak közötti különbség másik oka, hogy New York-i a light crude (nyers könnyűolaj) a West Texas Intermediate olajtípus, míg a londoni a Brent crude, azaz a jóval sűrűbb északi-tengeri nyersolaj, melyből nagyobb mennyiségű kenőolajat és kisebb mennyiségű üzemanyagot lehet előállítani. Mindenesetre érdekes a felvetésed, nekem is feltűnt, hogy 40-45 dollárnál sokkal nagyobb volt a különbség, mint mostanában, pedig elvileg inkább arányosan nőni kellett volna a különbségnek, vagy (ha a különbséget kizárólag a szállítási ktg. okozza) változatlanul maradni."
Van egy sejtésem ami megmagyarázhatja hogy miért tűnt el a különbség a Londoni Brent és a New York-i light crude illetve a WTI között.
A minap olvastam az OGJ-ben egy aprócska hírecskét, amiből az ragadt meg bennem, hogy tavaly 1161 fúrótorony volt aktív Usákiában, míg idén 1325. Olyan mintha egy kifacsart citromból most szorítanák ki az utolsó cseppeket, ami egy ideig még stabilizálni tudja az árakat, de az aligha lehet véletlen, hogy már a Bush adminisztráció is felveti a problémát.
HOUSTON, Apr. 29 -- US drilling activity dipped again for the second consecutive week, down by 18 units with 1,325 rotary rigs working, up from 1,161 a year ago, said Baker Hughes Inc. on Apr. 29.
FuelCell Energy Power Plant Running on Waste Byproduct to Generate Stable Electricity Source for Showcase Eco-Community in Kyoto, Japan. Electricity produced in renewable energy system to help hospital, school, apartment buildings and City Hall achieve reduced emissions in compliance with Kyoto Protocols.
- - -
KYOTANGO CITY, Japan--(BUSINESS WIRE)--May 3, 2005-- FuelCell Energy Inc. (NasdaqNM:FCEL) today announced that one of its 250-kilowatt Direct FuelCell(R) (DFC(R)) power plants, sold by its Asian distributor Marubeni Corporation (TSE:8002), will supply power as part of the electric grid servicing a school, a hospital, apartment buildings and city hall in a planned, renewable energy community on the western coast of Japan.
In keeping with the Kyoto Eco-Energy organization's desire to balance intermittent power generated by sources such as wind and solar, a 250 kilowatt DFC plant will efficiently convert waste from a food processing plant into high quality electricity. Heat energy produced by the power plant also will be used to warm water flowing into the food waste digestion process, thus increasing overall system efficiency.
ANDREW GEOGHEGAN: Uranium fuels the nuclear power stations which already generate 17 per cent of the world's electricity. The International Atomic Energy Agency forecast nuclear power could account for a quarter of global electricity supply within 25 years. But, while demand for uranium is increasing, supply is falling. Last year, miners dug up 50,000 tonnes of uranium oxide, but the power stations consumed 80,000 tonnes. The difference was made up from recycled uranium from decommissioned nuclear weapons, which is running out.
HOUSTON, May 2 -- Future use of natural gas has become a political issue in Iran, whose status as a major oil exporter may be at stake.
In the past decade, the country has encouraged domestic consumption of gas to keep oil available for export.
Now, however, plans to export gas as LNG are under attack by opponents who say the gas should stay in Iran for domestic uses that include injection to sustain flagging oil production.
And domestic demand, stimulated by prices capped by the government at 1¢/cu m, is skyrocketing, notes Fereidun Fesharaki, president of FACTS Inc., Honolulu, who says raising the price would "create a major social and political upheaval."
Fesharaki outlined Iran's gas dilemma in April reports showing that the Islamic republic's oil fields need not only gas injection but also stronger appeal to foreign capital than exists under the current fiscal regime.
Conflicting needs Opponents to Iranian gas exports say that by 2010 domestic demand will be 42 bcfd. They say 20 bcfd will be needed for oil field injection; 10 bcfd for commercial, residential, and compressed natural gas—including a CNG program to replace 63,000 b/d of gasoline by 2008-09—7 bcfd for electric power production; and 5 bcfd for industrial and petrochemical use.
The export opponents note that current production is 25 bcfd, including three phases of giant South Pars gas field. When South Pars is fully producing, they say, there is barely enough gas to supply domestic needs.
Iran is losing 350,000 b/d/year of oil production capacity, Fesharaki said, and the decline rate could increase to 500,000 b/d/year by the end of the decade. Onshore decline rates have risen to 8%/year from 7%/year and offshore decline rates to 13%/year.
"These numbers are alarming, particularly as they come at the same time as runaway demand," Fesharaki said. "It is now possible to see a future with little or no oil export revenues within 2 decades."
Production of Ahwaz Bangestan oil field, for example, has fallen to 160,000 b/d from 250,000 b/d and will fall to 60,000 b/d within 1-2 years. A gas injection program could increase production to 220,000 b/d and maintain it at that level.
Opponents to gas exports, led by Kamal Daneshyar, head of the Energy Committee of the Majlis (parliament), say Iran has 30 fields in need of gas injection totaling 12-14 bcfd. Only 3 bcfd currently is being injected. All of the 20 bcfd the opponents say will be needed for injection by 2010 to avert a massive decline in oil production would come from South Pars.
Iran's fourth 5-year plan, covering the period ending Mar. 20, 2009, calls for an increase in production capacity to 5.4 million b/d through measures that include injection of 5 bcfd of South Pars gas by the end of the period. To reach that level of oil production, Iran must add 1.5-1.6 million b/d of capacity to compensate for declines plus 1.4 million b/d more.
"Adding 3 million b/d is virtually impossible given the revised buy-back system [of contracts with international oil companies] and the way the system is set up," Fesharaki said.
Each year, Iran reports large oil discoveries, but at yearend, its capacity remains at 4 million b/d.
"We believe this is the realistic limit to Iran's capacity under the present system," Fesharaki said.
South Pars gas He said a detailed technical study is needed to determine how much gas would be needed for future oil field injection.
Yet, of the 18 planned South Pars development phases that the government expects eventually to produce 21.4 bcfd of gas, only 3.7 bcfd is dedicated to oil field injection. About 9 bcfd of gas is dedicated to the domestic grid, 6 bcfd to LNG exports, 2 bcfd to the Iran-Pakistan-India pipeline, and 700 MMcfd to a gas-to-liquids program.
"The allocations so far are in favor of the domestic grid, followed by LNG, and the lowest priority is given to reinjection—Iran's most urgent problem," commented Fesharaki.
"Today, based on Iran's crude exports prices, exporting oil will provide Iran with five to six times higher revenue than gas on the basis of heat value at the wellhead," Fesharaki said. "The logic of increasing productivity of oil overwhelms the revenue expectations from gas exports."
Fesharaki said members of the aggressive movement opposing gas exports are sure to try to persuade the winner of imminent presidential elections to resist exports. He added that no one is considering interfering with existing agreements.
LNG export projects No one knows how big South Pars field is or how much it can produce for export above what will be needed for domestic use. Iran and Qatar share the reservoir, and "both sides seem determined to produce as much as possible to stop the other side from taking 'their' gas," Fesharaki said.
Qatar's North field comprises 62% of the reservoir and Iran's South Pars 38%. Initially, both countries claimed the field held 100 tcf of gas. Qatar raised the reserves estimate to 200 tcf, and Iran followed suite.
"It was further increased to 400 tcf by both sides and then to 500 tcf," Fesharaki said. "When Qatar went up to 900 tcf, the Iranian side just stayed at 500 tcf."
Proposed LNG export projects from Iran have generated more confusion. In addition to changing the size of upstream fields, officials frequently change the size of the LNG liquefaction trains and the destination of exports.
"Moreover, Iran has not adopted the more normal process of train-by-train exports. It sees the projects in phases," Fesharaki said (OGJ, June 23, 2003, p. 78). Each project has a phase. Reserves have changed several times. Downstream and upstream segments are run by different companies—National Iranian Gas Export Co. (NIGEC) for downstream and Pars Oil & Gas Co. (POGC) for upstream. Sometimes LNG projects have been marketed with no upstream player identified, and some projects are linked to upstream acreage onshore.
New refining capacity Demand is rising rapidly for gasoline as well as for natural gas in Iran. The price of gasoline also is held well below world market levels.
Iran in 2004 imported 150,000 b/d of gasoline and is expected to import 9% more than that this year. It exports about 250,000 b/d of fuel oil.
To decrease gasoline imports, Iran plans to add extensive refining capacity. The 100-year-old Abadan refinery will be closed or semiretired. A 180,000 b/d plant is to be built nearby to make use of existing facilities. The government also plans to make Bandar Abbas Iran's primary refining center, expanding total capacity there to 1 million b/d by 2015.
Approved are additions of 88,000 b/d of capacity by 2007 and 160,000 b/d by 2010, primarily to process heavy, difficult-to-market Soroush and Nowruz crudes. In the next phase Iran will add condensate splitters to increase processing capability by a further 360,000 b/d by 2010. An additional 150,000-200,000 b/d of refining capacity additions are planned by 2015.
Foreign investment cools Iran's success in attracting foreign investment to its oil and gas developments remains tepid, Fesharaki said.
Hindrances to participation include internal and external political opposition to international involvement, an unfavorable return on investment under buy-back contracts, a fractured tender process, and growing unease over accuracy of the country's production estimates.
BP PLC withdrew from bidding on Ahwaz Bangestan field development in the wake of concerns over "US government displeasure," leaving France's Total SA the lone bidder. National Iranian Oil Co. (NIOC) quickly awarded the development permit to its own subsidiary, Petroiran Development Co. (Pedco), before the end of Iran's fiscal year Mar. 21 to avoid expiration of the permit, which might not have been reauthorized by the new conservative Majlis, Fesharaki said.
He said NIOC nonetheless expects Pedco to make arrangements with Total in getting the project completed.
Faulty bidding process Awaiting a final decision is disposition of Yadavaran oil field, formerly Kushk and Hosseinieh, which could be developed in conjunction with several LNG deals being negotiated with companies from China and India for 71-73% of the field's natural gas.
At the same time, however, bids have been received from a number of companies, including Royal Dutch/Shell, Petronas, Total, Repsol YPF SA, and ENI SPA, for the entire Yadavaran field (OGJ Online, Sept. 28, 2004).
"This points to another fundamental weakness of the Iranian system of attracting foreign investments," Fesharaki said. "There is no integrated approach, and each group is negotiating on its own." The oil minister decides who wins.
In addition, production forecasts remain in question. Iran claims Yadavaran will produce 300,000 b/d and Juffeyr 30,000 b/d—"numbers to entice the Chinese and Indian investors," the analyst said.
"Privately, field engineers believe these numbers are exaggerated. They expect 140,000-150,000 b/d from Yadavaran and 10,000-15,000 b/d from Juffeyr. Actually, Iran is not providing a guaranteed output, but production shortfalls will likely lead to disagreements later."
Fesharaki said the lukewarm reception to exploration blocks "is an indication of the perception of international firms to Iranian terms offered" (OGJ Online, Sept. 20, 2004). Interest remains very low, although several firms bid on the Khoramadad Block, which Shell won.
In addition, Petrobras signed a contract in July 2004 for eight Persian Gulf blocks with the minimum financial commitment of $31.5 million for 42 months, extendable by 18 months. It is adding $10 million for the 6,300 sq km Tousan Block southeast of Qeshm Island. Another agreement was signed in October with Repsol for the Forouz and Iranmehr Blocks under similar terms.
Szvsz zoknit vonaton/hajón is lehet szállítani, nem csak repülõn - csak kicsit lassabban, de ez a zokninak nem árt. És szvsz az az idõ amikor a kínai zokni sokkal drágább lesz még messze van. Másrészt a zoknikészítés nem atomtitok, ha van elég rabszolgád aki egy banánért hajlandó eldolgozni egy hétig akkor bárhol felállíthatsz egy gyárat.
9/11 azt se felejtsd el, hogy mivel mindennemu konnyuipari termeles immar kinaban vagyon, az olajarral a termekarak is felfognak menni, raadasul a dollar meg gyengulni fog. A nagy budos helyzet az, hogy az usak komplett iparagakat szamolt fel, kulonosen a konnyuipar tekinteteben. ha a kinaiak szepen arakat emelnek, lesz egy pont ami utan mar megerne az usakban textilipart visszaallitani, csak az a bibi, hogy 5-10 ev alatt a knowhow is mexunik. a vegeredmeny az lesz, hogy az usakban csokken a gepkocsihasznalat, mert fallback lesz kajara meg ruhara, ellenben kinaban stagnalni fog, mivel a roppant fontos konnyu/textilipari ciccekre az usaknak szuksege van. osszessegeben ez szepen lefoljtja majd kina gazdasagi novekedeset ahogy a vilag gazdasagi novekedese is csokkenni fog, ellenberger a novekedesek atrendezodnek olymodon hogy kinae kevesbe, mig a fejlett 'euroatlant' regioe durvabban fog esni.
Ha van elegendő áram, akármit lehet belőle csinálni. Legfeljebb nem gazdaságos. Biológiai kiinduló anyagokból gyakorlatilag bármit elő lehet állítani, amit olajból. Legfeljebb repceillata lesz.
Egyrészt a kicsi kínaiak is egyre többet fognak keresni - különösen azokon az elmaradott mezõgazdasági területeken ahol ma gyakorlatilag a pár száz évvel ezelõtti színvonalán élnek, a városokban pedig szép lassan nem csak utólérik a mai magyar átlagos életszínvonalat (állítólag ez már meg is történt) hanem jóval meg is haladják. És ha a kicsi kínaiak, afrikaiak, stb. nem autóra hanem kismotorra szállnak át a biciklirõl, ennyi ember esetén az is jelentõs olajfelhasználást jelent.
"A takarékoskodást a hajadra kenheted ha a kicsi kínaiak áttérnek biciklirõl autóra. Márpedig idõvel át fognak, az indiaiakkal, sõt hosszabb távon az afrikaiakkal együtt."
Nem fognak tudni. Több okból.
Egyrészt a Peak Oil miatt az árak a stagnáló-csökkenő kínálat és emelkedő kereslet hatására a helyettesítő megjelenéséig egyre meredekebben emelkedni fognak, ez pedig visszahat a keresletre, fékezi annak növekedését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az emelkedő olajárak miatt Kínában, Indiában és Fekete-Afrikában is drágulni kezd a benzin, ez pedig visszafogja az autóvásárlásokat. Egy nyugati család fele ekkora fizetések mellett is tartott autót, ami azt jelenti, hogy kétszeresolajár mellett sem fog lemondani róla. Ha a kínai/indiai/afrikai család ilyen energiaárak mellett tudja először megvenni, akkor magasabb árak mellett nem fogja tudni.
A másik ok az infrastruktúra fejleszthetőségének határai. Én hét nagy Kínai városban jártam az idén, és nyugodtan kijelenthetem, hogy gyakorlatilag megteltek autókkal. Sokkal több már nem tudna közlekedni. Amellett, hogy Kínában gyakorlatilag mindent lebontanak, ami az útépítés útjában áll. Egyszerűen nagyok a városok. Nagy-Sanghaj pl. 23 milliós és még a nagy növekedés előtt áll. Calcutta, Delhi és Bombay egyenként ötvenmilliósok lesznek 2030-ra. Nem tudod olyan szélesre és sűrűre építeni az utakat, hogy ne teljenek meg a használhatatlanságig. Ekkora városok továbbra is csak tömegközlekedéssel és kerékpárral lesznek járhatóak a nagy többség számára. Márpedig a fejlődő országok milliárdos lakosságának többsége húszonötmilliósnál nagyobb városokban fog lakni 2030-40-re.
"Ha korlátlan méretekben szaporodunk (abban az utópisztikus esetben, ha a peak oil-t sikerül elkerülni vmi olcsó energiahordozóval), előbb utóbb vmi szűkös lesz. Pl víz."
A logika nekem is ezt súgja, de az koránt sem olyan biztos, hogy a következő fejlődési korlátba hamar beleütköznénk.
Jó példa a víz. Ha van olcsó energia, lehet többet tisztítani vagy sótlanítani és így van olcsó víz is.
Termőföld: A sótlanított óceánból sivatagokat lehet öntözni, évi ötszöri aratással. Katarban és az Emirátusokban vannak ilyen projektek, egyelőre állami fényűzés szintjén, költségeik töredékét nem hozzák vissza, mert az energia még ott is drága.
Nem feltétlenül erre gondoltam. Ha korlátlan méretekben szaporodunk (abban az utópisztikus esetben, ha a peak oil-t sikerül elkerülni vmi olcsó energiahordozóval), előbb utóbb vmi szűkös lesz. Pl víz.
Mondjuk azt nehezen tudom elképzelni hogy az elkövetkezendõ pár ezer évben Pl. a napocska kimerülne. Nincs is túl messze - pár száz kilométer és szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A gond csak az iránnyal van: felfelé, azaz szerintem igazán jó naperõmûvet az ûrbe lehetne telepíteni, a probléma csak a cuccos felszállításával és az energia leszállítával van...
A takarékoskodást a hajadra kenheted ha a kicsi kínaiak áttérnek biciklirõl autóra. Márpedig idõvel át fognak, az indiaiakkal, sõt hosszabb távon az afrikaiakkal együtt. Nem takarékoskodni kellene hanem gõzerõvel kutatni és bevezetni a helyettesítõ technológiákat.
Takarékoskodás rulez, ez a vesszőparipám. Ennek átgondolt támogatása szintén kell(ene). Ez nevelési kérdés, és ezt marhagyorsan el kellene központilag az iskolákon keresztül nyomatni. Persze semmi hatása nem lenne, mert a papa 4x4-es terepjáróval jár, a tancsi meg biciklin...
Luxusfogyasztás támogatása (lásd napkollektoros medencefűtés támogatása Magyarországon) nem rulez!! Még akkor sem, ha ezzel javul néhány statisztika.
Atomenergia szép és jó, ha hozzáértő ember kezében van, de az olaj alapvető vegyipari nyersanyag, áramból nem lehet műszálat, meg cipőtalpat, meg billentyűzetet csinálni. Ez itt a baj.
A cseppfolyós földgázt fogadó terminálok építése nem megoldás, mert a gáz a kőolaj legfőbb helyettesítő terméke és ezért az oljárak felhúzzák a gázárakat is. Legfeljebb annyi fantázia van benne, hogy a világ gázvagyona egyenletesebben oszlik el.
Rövid távon egyedüli megoldás az atomenergia, mert urán egyelőre százévekre van, előállítása olcsbb és környezetbarátabb, mint bármilyen más helyettesítőé, ráadásul nagy benne a szellemi termék hányada, amivel Európa, Japán és az USA rendelkezik főként.
Mindemellett: takarékoskodás! Állami segédlettel, jövedéki adókkal és takarékos technológiák támogatásával.
HOUSTON, Apr. 22 -- ConocoPhillips and Fluor Corp., under an alliance agreement, are performing the front-end engineering design (FEED) of a coal gasification process for the Southern Illinois Clean Energy Center (SICEC) to be located at a coal mine in Williamson County, Ill. The SICEC project will be designed to process Illinois coal into 95 MMcfd of pipeline quality gas and generate 600 Mw of electricity.
The facility will use ConocoPhillips's proprietary E-Gas Technology, which incorporates a gasification system design that can be applied in conjunction with gas turbine and steam power generation in an integrated gasification-combined cycle configuration to produce electric power, synthesis gas, hydrogen, and steam. The FEED package design will use Siemens SGT6-5000F combustion turbines for the facility.
Key funding for the project was provided by the Illinois Department of Commerce and Economic Opportunity and the Illinois Clean Coal Review Board.
:) Mexikói-öböl? Az mind semmi. Ha tudnátok mekkora olajmezők rejtőznek Szolnok környékén! Amikor ott éltem, akkor ismertem valakit, akinek az unokatestvére összejárt a... de ez titok. A lényeg az, hogy biztos forrásból tudom: akkora kiaknázatlan készletek vannak ott, hogy az ellenkező irányba is folyhatna az olaj a Barátság kőolajvezetékben! Hiszen tudjátok, hogy ezen a területen annak idején a Pannon-tenger hullámzott és a benne lévő szerves létformák olajjá alakultak az évmilliók során. Csak hát a kommunizmus idején a SZU megtiltotta nekünk, hogy a fúrások tovább folytatódjanak. Féltek, hogy elveszítik a vezető pozíciójukat. Azóta pedig stratégiai megfontolásokból tartalékoljuk az olajat. Megvárjuk, amíg az oroszoknak elfogy. Na, akkor leszünk majd igazán helyzetben!
hehehe....
hehe...
húúú.
. . . .
Kár, hogy nekem ezért nem fizet semmit az olajlobbi :/
An insider view (none / 1) (#100) by localroger on Sun Apr 24th, 2005 at 10:57:28 AM EST (localroger@hotmail.com) http://www.kuro5hin.org/prime-intellect/
Lo these many years ago my wife worked as a geophysicist for a major oil company. Her job was taking the seismic data and turning it into maps which the bigwigs would then use as the basis for oil lease bidding. Human beings don't do this any more; her job was given to a computer in the mid-1980's. A lot fewer people now see the raw data she saw.
And having seen a lot of that raw data with her own eyes she has told me that Peak Oil is basically bullshit, and that there is enough oil in the Gulf of Mexico alone to power the entire world for at least a hundred years. The majors have done just enough exploration and drilling to make sure we have the technology to extract this oil when it becomes both economical and necessary. It's already economical during a speculation pulse such as we're currently in, but she also thinks the US is deliberately pursuing a policy of depleting the rest of the world first.
This isn't shale oil, it isn't wind farms, and it isn't hybrid cars. It's the sweet stuff our refineries use best and it can be extracted in massive quantities with existing technology. It is quite feasible to quintuple our production within a couple of years. There is a lot of idle hardware sitting around in Texas and Louisiana, just waiting to be started back up and pointed south.
The reason this oil doesn't show up in the Peakers' numbers is that we haven't aggressively explored out there. As my wife has told me, "basically the further out you go the more you find." But until we actually send the seismic surveys out there and drill some more wells, that oil is invisible. And there are good sound Machiavellian reasons for keeping it that way, not the least of which is that everybody in the industry makes more money when panic is holding the speculation bubble up.
Peak Oil is nothing more than a psych-out in a global poker game. Several players think they have winning hands, but as cards are revealed their position weakens. The US has four cards to a Royal Flush and everybody else is running around wondering if we will make any hand at all, or somehow pull the last ace we need out of the deck at the last second. What they don't know is that the last ace isn't in the deck, it's in our pocket. We're just encouraging everybody else to bid up the pot before we whip it out and pull the rug out from under them.
Peak Oil is just our way of saying "bid it up, people, you've got us, if we're lucky we might get a straight or a flush, and your two pair will nail us. Heh heh heh. Don't go believing in no aces, only an idiot believes that ace is going to come to us." And it's gonna be a shock I tell you when we flip that ace over and it turns out we control the world's entire oil supply.
A hvg.hu-n olvastam a következőket, elég furcsa, hogy az olajkészletek alakulásának negyedszázadon belül esetleg felmerülhető problémájára a "szakértők" egy árva szót nem vesztegettek. Minek. Ami nincs, arról nem beszélünk. Vagy fordítva.
"A következő negyed évszázadra a szakértők a nyersolajárak - heves ingadozásokkal kísért - lassú mérséklődését jósolják. Megjegyezve, hogy az ár az utóbbi három évtizedben hordónként 8 és 96 dollár között ugrált (2003-as dollárban számolva), és ennek az ármozgásnak "semmiféle értelmes trendje nem volt". A világ - viszonylag jól prognosztizálható - olajkereslete 2030-ig a másfélszeresére nő, ezen belül a fejlett országoké csak 25 százalékkal. Kínáé viszont több mint a háromszorosára, ami azonban még mindig kevesebb lesz az USA mai olajigényénél. A 25 év alatt várhatóan a jelenlegi tizenötszörösére, közel 400 milliósra duzzadó kínai személygépkocsi-állomány valamivel meg fogja haladni a most már csak a lakosság növekedésével arányosan gyarapodó amerikait, így 2030-ban a világon minden második kocsi Kínában, illetve az USA-ban fog közlekedni."
Az összeesküvés elméletet szerintem senki se kedveli, legfeljebb nincsenek illúziói vele kapcsolatban, sajna ez a való világ. Én leszarom , de a gyerekeim megszivják...
Szeretnék tiszta lelkiismerettel elpatkolni, abban a tudatban , hogy elkövettem mindent a magam szintjén hogy NEKIK jobb legyen. Sajna csak azt látom: nekik sokkal nehezebb lesz... Ez azé zavar...
Szevasztok!
Nemrég bukkantam a topikra, a harmadáig olvastam el – éppen az egy évvel ezelőtti nyersolaj árakat, eseményeket böngészem, hát fanyarul mulatságos - ha ismétlésbe bocsátkoznék akkor bocs.
Úgy tűnhet, hogy a bolygó élén az USA-val, nyomában Kínával, EU-val tizenkilencre lapot akar majd húzni. Kíváncsi vagyok mennyi valós a maradék olcsón kitermelhető olaj/gáz, mert a megadott adatok ellentmondásosak, de talán így a jó, legalább nincs pánik. Mindenesetre nem lehet túlságosan sok elnézve a villámgyors US térnyerést Afganisztánban, Irakban, Kirgizisztában s egész belső Ázsiában… igaz É. Korea kimaradt a szórásból pedig ott is hatalmas, ~73 milliárd hordós készletet gyanítanak.
http://www.rmfdevelopment.com/political/NorthKoreaOil.htm
Vajon mi lesz amikor sokak számára nyilvánvalóak lesznek a jelek? No és milyen élet lesz utána? Érdekes lehet elolvasni a Lugánói tanulmány c. könyv kivonatát – pláne az összeesküvés elméletet kedvelőknek.
http://www.zpok.hu/globalizacio/lugano.htm
Nemrég az Mtv2 adta a Dark Angel? c. sorozatot, valami bugyuta sztori – vagy nem is annyira bugyuta? – genetikailag módosított szuper katonákról akik dezertáltak s a civil életbe próbálnak beilleszkedni, no de nem ez a lényeg, hanem a környezet: lepusztult nagyváros talán Seattle? , közvilágítás semmi, hámló festésű málladozó házak, erődített gazdag negyedek s mindenki bringával vagy gyalog jár kivéve a prímán felszerelt hadsereget, a Hummerekbe, páncélosokba, kopterkebe bőven akad nafta.
Amúgy az egész peak oil kérdés hihetetlenek tűnik, elnézve a világot…
Üdv
Darcy
18 April 2005 - Scotland is faced with the prospect of power cuts in the near future unless steps are taken to secure an internal power supply, according to the UK's largest energy union.
The union, Amicus, warned that several factors including the European Carbon Emissions Trading Directive and the European Large Combustion Plant Directive, which will cut the lifespan of power stations, could result in blackouts as soon as 2006.
John Quigley, Amicus regional secretary, said: "The impact of European legislation must be thoroughly investigated and the proper measures must be taken to make sure Scotland can play its part in reducing carbon emissions without turning the lights out."
Amicus is calling for the massive investment required for a balanced energy strategy, as without it, the union fear that Scotland will not be able to guarantee an uninterrupted power supply.
Quigley said: "The debate has to take place and we must consider all the options including renewables, gas and oil, clean coal technology and nuclear. It is not enough to rely on gas supplies from unstable countries."
The energy union highlighted that the UK's reliance on gas imports has grown while it recently became a net importer of oil for the first time in 13 years.
Ebben az esetben annyira nem rossz a mesterségesen magasan tartott olajár, pláne a kiegyenlítõ hatás. Ebbõl a szempontból szvsz az OPEC kimondottan hasznos, mivel kiegyenlíti a nagyobb ingadozásokat. Jobb egy folyamatos és viszonylag egyenletes emelkedés mint nagyobb hullámzások - arról nem is szólva mint hogy nagyon sokáig van nagyon olcsó olaj és egyszer csak elfogy.
"Nem a kvóták felosztását javaslom, hanem a kartellek letörését. A kartell ugyanis árfelhajtó hatású."
A kartell termelésvisszafogással létrehoz egy mesterséges aruhiányt, ennek következményeképpen magassabbak lesznek az árak. most azonban az a nagy helyzet, hogy az 50$ fölötti olajárak nem a gonosz OPEC Mesterkedésének köszönhetőek - azaz a jelenleg tapasztalható olajszűke nem a gonosz OPEC mesterkedése - az természetes úton következett be.
A szenátorok által most megszvazott törvény(tervezet) célja éppen az, hogy azt higgye az ember, hogy a gonosz OPEC mesterkedik - ezáltal elterelvén az emberek figyelmét önnön balfaszságukról. Úgy látszik, hogy néha bejön ez nekik.
"szerinted jobb a jegyrendszer mint a szabad piac?"
Dehogy! Fogalmam sincs, miből következtettél erre. Nem a kvóták felosztását javaslom, hanem a kartellek letörését. A kartell ugyanés árfelhajtó hatású. A termék értékesítőinek nagyobb a profitja, mint a szabad verseny esetén lenne.
Nem vagyok jaratos az amerikai belpolitikaban, de szerintem ezt torvenyt nem a Szenatus szavazta meg, hanem csak egy bizottsag.Ezutan fog rola szavazni a Szenatus, aztan a Kongresszus. Es csak akkor fog torvenyerore emelkedni. Szerintem ilyen abszurd bill-eket belpolitikai celbol terjesztenek be. Miutan a kormanyzat kulpolitikai okokbol nem engedheti meg ennek a torvenynek az eletbelepeset, valamilyen "szivesseget" kell tennie a javaslat benyujtojanak, hogy az visszavonja a javaslatot. Ugyanez tortent a Kina ellenes protekcionista javaslattal is a mult heten. Nyilvan, ahogy a helyzet egyre rosszabb lesz, egy-ket ilyen vadbarom torveny at fog csusszani, aminek a kovetkezmenye gazdasagi haboru lesz.
"Egyébként az ötlet nem rossz. Az olaj ára némileg esik. Igaz, hogy hamarabb fogy el, de a belőle származó gazdagság igazságosabban oszlik el az arab sejkek és a világ többi része között."
ha növekszik az olajfelhasználás igénye, és a kitermelés nem tud ezzel lépést tartani, akkor valahogyan vissza kell fogni a fogyasztást. Erre 2 módszer van: 1. hagyjuk érvényesülni a szabad piac szabályozó erejét 2. jegyrendszer
szerinted jobb a jegyrendszer mint a szabad piac? Személy szerint én utálom annak minden formáját, de te hogy képzelted el annak gyakorlati megvalósítását? Az olajügyi miniszterek éjszakákon keresztül sorbaállnak, hogy megkaphassák a kvótájukat? Ki határozná meg a kvótát és milyen képletet alkalmazna?
"Az Usák szenátus megszavazott egy törvényt, ami megtiltja külföldi országoknak, hogy kartellbe tömörülve szabályozzák a piaci árakat"
És ennek hogyan fog érvényt szerezni? Gazdasági nyomásgyakorlással, vagy katonai erővel?
Egyébként az ötlet nem rossz. Az olaj ára némileg esik. Igaz, hogy hamarabb fogy el, de a belőle származó gazdagság igazságosabban oszlik el az arab sejkek és a világ többi része között.
Pénteken viszont megint esett az olaj, és kivételesen az egész részvénypiaccal együtt - most már sokan tartanak attól, hogy az olaj iránti kereslet idén mégsem fog nőni olyan nagyon, és az egész gazdaság lelassul. Lehet, hogy a következő egy-két évben megint olcsó lesz az olaj, mondjuk USD 30-40.
Az Usák szenátus megszavazott egy törvényt, ami megtiltja külföldi országoknak, hogy kartellbe tömörülve szabályozzák a piaci árakat - ezáltal OPEC egy törvényen kívüli szervezetté vált. (ez az egész alighanem csak egy tragikomédia utolsó felvonása, aminek célja elterelni a figyelmet az olajár-emelkedés valódi okáról - arról, hogy fogytán a lé)
US lawmakers pass bill allowing lawsuits against cartels
WASHINGTON : Dubbed "NOPEC", a bill passed by the US Senate Judiciary Committee would allow legal action to be taken against cartels such as OPEC, said Senator Patrick Leahy, one of the bill's co-sponsors.
"The bill would allow the US Department of Justice and the Federal Trade Commission to file antitrust lawsuits against foreign states, such as members of the Organisation of Petroleum Exporting Countries (OPEC), for price fixing and other anticompetitive activities," said the Democrat. "High oil import costs this year have affected all Americans in the form of record-high gasoline prices that continue to soar," said Leahy to justify the measure.
The bill, just passed, would make it illegal for foreign states and their agents "to act collectively or in combination with any other foreign state ...or agent" to limit the production of oil, natural gas, or any other petroleum product, or fix the prices of such products.
Legal action may be taken, the bill said, "when such action, combination, or collective action has a direct, substantial, and reasonably foreseeable effect on the market, supply, price, or distribution of oil, natural gas, or other petroleum product in the United States".
World oil prices remained high Thursday, climbing 91 cents to close at 51.13 dollars per barrel in New York. While below the record price set April 4 of 58.28 dollars a barrel, the price of gasoline at the pump in the United States have soared to an average record high of 2.5 dollars per gallon (3.8 liters).
Azért mert igazából nem vagyunk annyira bõviben a munkaerõnek. Európa népessége öregszik és csökken, így nem igazán vagyunk versenyképesek olyan olcsó munkaerõvel bõven ellátott országokkal szemben mint Kína, India, stb. Ezen pedig semmilyen adócsökkentés nem fog versenyezni - a kicsi kínai aki egy banánért eldolgozik egy hétig mindig olcsóbb lesz mint a német vagy akár a magyar munkaerõ. Nekünk a megoldás a fokozott gépesítés lehet - ez pedig nem igazából megy ha adóztatod az energiát.
Másrészt takarékoskodással eleve reménytelen küzdeni a peak oillel szemben: a világ energiafogyasztása akkor is nõni fog ha európában mindenki biciklivel közlekedik és dinamóval termeli az áramot a számítógépének. A kicsi kínaiak, indiaiak, stb egyre magasabb életszínvonalon fognak élni - és rengetegen vannak. Ez pedig azt jelenti hogy a megoldás csakis a jelenlegi fosszilis alapú rendszer lecserélése lehet, minden olyan erõfeszítés ami takarékossággal próbálja megoldani a problémát szvsz halálra van ítélve.
a konkurrens országokban a bérköltség (bér + járulékok) eleve alacsonyabb
Pontosan ennek az ellenvetésnek a kivédésére alkalmaztam az 1. sz. feltételt. De ha ez igaz, amit mondasz, akkor már eleve versenyképtelen a termelésünk, és eleve meg fog szűnni - akkor meg nem értem, mi a problémád. A termelésünk - mint kimutattam - nem lesz versenyképtelenebb e miatt a változás miatt. Miért baj, hogy nyomást gyakorlunk a munkaintenzívebb (munkaerőnek bőviben vagyunk - lásd 10%-os német munkanélküliség, magyar alulfoglalkoztatottság) és kevésbé energiaintenzív (energiának viszont nem vagyunk bőviben - erről szól ez a topic) termelés irányába. Te is tudod, hogy mind a munkaerőben, mind az energia- és szállítási kapacitás kihasználásban van pazarlás. A jelenlegi rendszer a munkaerő-pazarlás minimalizálására gyakorol nyomást, miközben az energiapazarlás minimalizálására kisebb nyomást gyakorol, mint - mondjuk - egy magasabb jövedéki vagy energia-adó.
Csak épp mivel a konkurrens országokban a bérköltség (bér + járulékok) eleve alacsonyabb, így ezen az oldalon érdemi csökkenést nem fogsz tudni elérni.
Ráadásul ha a dolog mûködne is, igazából csak rontana a helyzeten: a szállítási költségek csökkentése = a vidéki munkahelyek megszüntetése, a vízfejû nagyvárosok további növekedése, pedig szvsz már így is túlzottan a városba koncentrálódott a népesség. Szvsz a zöldek alapvetõen a rossz oldalán állnak az ágyúnak miközben ordibálják hogy Tûz!
Alapvetõen nem a szállítás csökkentését kellene forszírozniuk (ami egyrészt nemigen fog menni, másrészt pedig max. rövid távon jelentene némi megtakarítást - ne felejtsd el hogy az üzemek átköltöztetése a városokba szintén további környezeti terhelést jelent (új telep felépítése, gépek áttelepítése, emberek áttelepítése) ugyanakkor a problémát igazából nem oldja meg, mivel maga a gazdaság alapvetõen fosszilis alapú mûködése ettõl nem fog megváltozni, max. ezentúl nem az alapanyagot és a készterméket szállítod hanem a kaját és a többi az élethez szükséges erõforrást viszed vidékrõl a városba.
1. A gazdaság által jelenleg előállított termékek (pl. Mercedes-Benz személyautók) versenyképesek a világpiacon. p=világpiaci ár=jelenleg előállított termékek ára
2. Az ár egy bizonyos (alacsony) hányadát teszi ki a nyersanyagktg. (Jelöljük A-val.)
3. Az ár fennmaradó része a munka. (Jelöljük W-vel.) A termék termelői ára tehát: p=W+A
4. A jövedéki adó emelése lehetővé teszi a jövedelemadó csökkentését, úgy, hogy a ktgvetés bevételei változatlan szinten maradjanak. A jövedelemadó-csökkentés, illetve jövedékiadó-emelés mértékét tc-vel jelöljük.
Termékünk ára importmentes esetben az adóváltozást követően a következőképpen fog alakulni: p2=(A+tc)+(W-tc)=A+W=p1
Az ár tehát nem változott.
Import esetén a termék ára tc-vel csökken. p3=A+W-tc<p1
Azaz (miközben a nyersanyag más országokhoz képest megdrágult, ezért azt importáljuk tőlük) az összeszerelés olcsóbb lett, tehát a késztermék éppenséggel eladhatóbb lesz.
Ebben az esetben nyersanyagot importálunk másoktól és készterméket exportálunk hozzájuk. QED.
Azt nagyjából könyv nélkül is lehet tudni hogy amíg az olaj ára nem lép át egy küszöböt addig a technológia semmit sem fog változni. És persze hogy a világot az anyagi érdekek irányítják - mint ahogy mindig is így volt. Üdv a való világban! A kérdés csupán az hogy az olaj ára elég lassan fog-e növekedni ahhoz hogy legyen ideje a gazdaságnak átállni. Szvsz nagy valószínûséggel lesz idõ, a gond inkább az hogy ez az áremelkedés szvsz nem folyamatos lesz hanem szép nagy hullámokkal jár majd amiket gazdasági válságok fognak követni. Azaz az elkövetkezõ 10-20 év igen kemény lesz, utána nagy szvsz valószínûség szerint megint helyreállnak a dolgok, kérdés csak hogy mi lesz közben...
Ha a készterméket olcsó import alapanyagból gyártják akkor adtál a sz*rnak egy pofont, a környezetszennyezés ugyanúgy megmarad, csak épp másütt történik. Abban az esetben pedig ha mindenütt drágán állítják elõ az alapanyagokat akkor a késztermékben is benne lesz az alapanyag ára. Na most, ezt a szép törekvést nemigen fogják követni Pl. a kínaiak, ezért aztán a te terméked amit igen környezetbarát módon (valójában igen drágán de semmivel sem környezetbarátabban mint a kínaiak) eladhatatlanná válik a világpiacon - sõt, körberöhögnek ha azt látják hogy te ezt ennyiért szeretnéd eladni.
A késztermékben (az árához képest) jóval kevesebb energia van, mint a félkész termékben vagy nyersanyagban. X tonna ércből lehet X/N (N=nagyon sok) fémet kiolvasztani, ez sokkal energiaigényesebb (de mondjuk rossz esetben is éppolyan energiaigényes), mint a kész fémlemezekből utána autót csinálni, ehhez képest a fémlemez sokkal olcsóbb, mint az autó. Ha megemelkedik az alapanyag ára, akkor a készterméket import (olcsó) alapanyagból fogják elkészíteni, annál is inkább, mert a feldolgozás költségei csökkennek, ha a jövedéki adóból származó többletbevételt jövedelem-adó csökkentésre (és ezáltal a munkabérktg. csökkentésére) fordítjuk. Ez pont az ellenkezője annak, amit írtál, hogy ti. ha emeljük a jövedéki adót, akkor nyersanyagexportra és késztermék-importra állunk át.
Kedves Keopsz, nem teljesen látom, mit kifogásolsz összesen néhány bekezdésnyi hozzászólásaimon.
Igen, van egy csomó ágazat, ami energia-igényes, más meg nem. Én azért a szállításra hegyeztem ki a dolgot, mert az üzemanyag jövedéki adójáról volt szó. A jövedéki adó emelése a szállítás-intenzívebb termékekről a kevésbé szállítás-intenzívekre helyezi át a hangsúlyt. Igen, ha nagyon hirtelen csinálják, az súlyos recessziót válthat ki, a szándékolt hatásoknál nagyságrendekkel nagyobb (kellemetlen) mellékhatásokat. Nem is állítottam sehol, hogy két nap alatt át lehetne állni az autógyártásról a vonattermelésre. (Ami ugye fajlagosan... stb.)
A magasabb jövedéki adó némileg segíthet kitolni az időt, némileg alacsonyabb mostani növekedésért cserébe bizonyos strukturális változásokat is hozhat.
Megvettem a könyvet, és még csak az előszót olvastam de az már sokkalta pesszimistább mint a hozzászólásaim voltak. Pedig azokért is kaptam a fejemre...
Javaslom az optimista topiclakoknak egy kis depresszió begyűjtésre olvasásra a könyvet (Az olajkorszak vége).
Más! Az autógyárak nem fogják hagyni még egy pár évig a sebességkorlátozást, ahogy semmilyen fogyasztáscsökkentő dolgot nem hajlandóak alkalmazni. Az új autók többet fogyasztanak mint a 15 évvel ezelőttiek, az adatokat meg kozmetikázzák. Egyre nagyobb és erősebb motorokat gyártanak, eszükbe sem jut a takarékosság. A hibrid hajtás a Toyotától is egy esztelen faszság, ha már hibrid akkor dizel-villamos mint a mozdonyok voltak már 50 éve...De az akkumulátor gyártásnál és újrafeldolgozásnál talán még a széntüzelés is környezetbarátabb. Hazudoznak és közben extraprofitot termelnek a médiával hitelesitett hülyeségekből.Mekkora környezetszennyezés az pl: hogy BP-nek nincs körgyűrűje és a 40t-ás kamionok 100 m-ént megállnak meg újraindulnak, meg alapjáraton pöfög minden nap 500000 autó órákat ?
Eccerű a válasz :ebből senkinek sincs egy fillér haszna se ha megszűnik! Ha nincs szándékosan talonba téve az a technológia, ami a kőolajat ki tudja váltani, a katasztrófa és a káosz vidám vasárnapi majális lesz ahhoz képest ami vár a gyermekeinkre! Én már csak ebben bizom, hogy ahogy fogy az olaj előveszik a titkos találmányokat és horror áron de legalább hozzáférhetővé teszik. Most még nem lehetne igazán nagy lóvét szakitani belőle.
Szerintem év végére 300 ft felett lesz a gázolaj és 2010-re meg bőven 1000 ft felett...! Nem kell ide sebességkorlátozás, már most is sokan nem mennek még 80-al se a közúton, 120-al meg mindenkit utolérek...
Ezt a világot maximálisan és kizárólag ANYAGI ÉRDEKEK irányitják.
ULTRANAIVITÁS lenne azt várni, hogy egy kicsit is EMBERI legyen.
Megyek azt nyitok egy üveg bort , és le van szarva az egész multiglobalizáltolajalapúkurva anyjuk!
Viszont annyival rosszabb a helyzet hogy ma már tényleg az olajoshordó kiürülése a legnagyobb veszély - ami a 70-es években azért még nem volt komoly fenyegetés.
Közel sem annyira mint a késztermék amiben benne van az alapanyagok ára (és persze a bennük lévõ energiaköltség) + az odaszállításuk + az összeszerelés. A számítógép is eléggé közlekedés-intenzív: a legtöbb alkatrész távol-keletrõl jön. Ami meg az autó/repülõ/vonat dilemmát illeti: a repülõ 1 km-re sokszorosát eszi az autónak egy utasra lebontva. Persze átszállhatsz vonatra, csak akkor számolj azzal hogy a pár órás repülõutat pár napos vonatozás fogja kiváltani. Arról nem is szólva ha mondjuk egy tenger is van alattad amin ugye a vonat nem nagyon tud keresztülmenni: átszállás hajóra (ami viszont még jóval lassabb, különösen ha nem diesel vagy atom hajtja hanem mondjuk szél). Ráadásul a vonat (és általában a tömegközlekedés) nem igazán ponttól pontig szállít így eleve számolhatsz pár átszállással.
"Ma meg sokkal nagyobb a gazdaság. Az össz-energiaigény kb. ugyanannyi."
-- Lehet, én ezt nem tudom. De az energiaválság nem azért következett be, mert túl nagy volt az energiaimport összesen, attól "legfeljebb" a külkermérleg borul. Hanem azért, mert a bevételeknek fajlagosan túl nagy része ment el energiakiadásra és attól félt mindenki, hogy az arabok kizsebelik az olajon keresztül.
Ebből csak azt akarom kihozni, hogy hiába a reálérték paritás ma meg a hetvenes évek közt, azért ma még nincs olajválság. Ugyanakkora olajár mellett most a gazdaság vidáman fickándozik.
Egyebkent tulsagosan leszukited a problemat a szalitasra. Pl. a mezogazdasagnak is sok olaj kell. Meghozza sokkal tobb, mint gondolnad. Az, hogy ilyen sok elelmiszert tudunk termelni nagyban koszonheto a mutragyanak es kulonbozo permetezo szereknek. Ezekben pedig van kolajszarmazek.
A masik problema az eletstilus. Ha az emberek nem hasznalnak auto akkor a turizmusnak is annyi. Nagyon sok orszagnak jelentos bevetelei vannak a turizmusbol. Tehat ket jelentos iparagat (auto es turizmus) kilottunk. Ez pedig mindenki megerzi majd.
A lenyeg az, hogy a mai vilag az olcso energiara (olaj) rendezkedett be. Ezt nem lehet csak ugy hipp-hopp megvaltoztatni. Ami 100+ ev alatt kialakult nem lehet megvaltoztani ropke par ev alatt. Itt legfeljebb evtizedekrol lehet szo annyi idonk pedig nem biztos, hogy van.
Ugyanaz a termék is lehet szállításintenzívebb és kevésbé szállítás-intenzív. Az egésznek semmi köze a fejlettséghez, a biotechnológia (nem a bio-sajtot értem alatta) vagy az elektronika pl. nem túl szállítás-intenzív, annál inkább az autóipar. Én támogatom, hogy kevesebb autót és ezzel szemben több számítógépet és gyógyszert gyártsunk, nekem pl. nincs autóm, és tök jól megvagyok nélküle. Ha pl. megadóztatnék kerozint, akkor nem repülővel, hanem vonattal járnék haza. Amíg a vonat alig olcsóbb, mint a repülő, addig viszont inkább járok repülővel, mert kényelmesebb, gyorsabb, és szeretek repülni.
A gond az hogy aránylag kevés olyan termék van ami nem igényel szállítást. Különösen igaz ez az összetettebb termékekre (amik általában nyereségesebbek is). Azaz Pl. a bio-sajt termelése ugyan nem túl szállítás-intenzív (legalábbis amíg a helyi piacra szállítod) viszont a felvevõ piac finoman szólva kissé korlátozott - azaz hosszabb távon csak igen alacsony nyereségességgel tudod eladni vidéken a bio-élelmiszert, mivel ott másnak is megterem a kertjében. Ez a dolog egyébként így már mûxött egyszer - pár száz éve még így mûködött a gazdaság - igaz, nem környezetvédelmi megfontolások hanem technológiai korlátok miatt. A szállítás és más környezetszennyezõ tevékenység (Pl. vas elõállítása) drága és nehézkes volt, viszont az élõmunka olcsó. Nem hiszem hogy visszakívánod azt a kort - legalábbis nem mezei átlagpolgárként. Persze egy földesúr helyzete más volt - ebbõl a szempontból talán a rabszolgatartó róma lehetett a legkellemesebb hely - a rabszolgatartó számára. Sokára lesz olyan intelligens és rugalmas robotunk mint az emberi rabszolga. Viszont mindez a rabszolgák oldaláról nézve már kevésbé fényességes.
Persze ez a szélsõséges eset. Kevésbé szélsõségesen a dolog úgy nézne ki hogy alapanyagot, félkész terméket esetleg még csak-csak megérné gyártani, de az igazából nyereséges összetettebb késztermékeket már nem. Márpedig a haszon ebben van. Azaz az a gazdaság ami ezt az utat választja hosszú távon nagyfokú szegénységgel és lemaradással számolhat - hosszabb távon pedig a "fejlõdõ" országok közé kerül - annak minden gazdasági és társadalmi következményével.
-- Az igaz. De a vállalatok technológiája akkoriban sokkal energiaigényesebb és ezen belül is jóval olajfalóbb technológia volt rendszeresítve. Ezt villámgyorsan szerkezetváltották nyugaton, mikor beütött az első olajválság, egy-két év alatt. Azóta másként reagálunk az olajáremelésre.
Ha felemeled a benzin arat, akkor minden termeknek felmegy az ara.
Ceteris paribus igen. De ha párhuzamosan más adót csökkentesz, akkor nem: akkor a szállítás-intenzív termékek megdrágulnak, más termékek meg akár olcsóbbak is lehetnek.
Ha a kieső adóbevételek pótlására más adót (pl. jövedelemadót) növelsz, az is megdrágítja a termelési folyamatot. Éppenséggel elég rossz az adó- és szubvenció-rendszer, mert jelenleg a világon mindenütt azokat a dolgokat adóztatjuk, amikből azt szeretnénk, ha minél több lenne (pl. jövedelmek), és azt szubvencionáljuk, amiből azt szeretnénk, ha minél kevesebb lenne (pl. környezetszennyezés). Ezt meg kéne fordítani, az üzemanyag-adó jó, mert inkább munkaintenzív legyen a termelés, mint szállítás-intenzív.
Hogy az üzemanyag-adó növelése (sőt általában az energia-adó vagy szennyezés-adó bevezetése) átmeneti gazdasági visszaesést okozna, az egyértelmű, mivel a gazdaság struktúrája jelenleg a szennyezés-szubvenciókra és a jövedelem-adókra épül, így a kevésbé munka- és inkább szennyezés-intenzív technológiák az elterjedtek. Az adó- és szubvenció-rendszer átalakítása pedig strukturális válságot okozna, a gazdaságnak akár évtizedekbe telhetne, mire tökéletesen alkalmazkodni lenne képes. Persze ezt óvatosan adagolt szubvenció-csökkentésekkel és adóemelésekkel kellene végrehajtani, melyek ütemtervét előre ki kellene hirdetni, mert egy hirtelen drasztikus váltás súlyos gazdasági válsághoz vezetne valóban.
De, van köze. Például most sem szabad sehol az országban 130-nál gyorsabban menned az autóval. Autóúton már most is 90 a megengedett, ott talán nem is változna semmi. (De pár éve még 80 volt.) Egyébként például nem üzemeltethetsz tűzveszélyes berendezést stb. Nem sztálinizmusnak, hanem emberi társadalomnak hívják azt, ahol nem tehetsz azt a tulajdonoddal, amit csak akarsz. Egy egyszerű sebességkorlátozásnak semmi köze a sztálinizmushoz.
Diselbõl a 7.5 liter azért nem kevés. Ugyanez egy kis személyautóval olyan 3.5 a gyár szerint, a valóságban valószínûleg inkább 4. Persze pénzben biztos hogy nem annyira rossz (különösen egy zsigulihoz képest ahol a tervezési szempontoknál a fogyasztás nem igazából szerepelhetett a prioritások között, pláne ha leírhatja az adóból) viszont szennyez mint az állat (CO2, korom, stb).
Igen, elkepzelheto, hogy a sebessegkorlatozas is csokkeno autoeladasokhoz vezetne, de a benzin aranak mesterseges novelese meg a sebessegkorlatozasnal is nagyobb baromsag.
Ha felemeled a benzin arat, akkor minden termeknek felmegy az ara. Munkanelkuli akarsz lenni? Mar most? Nem eleg ha par ev mulva az leszel?
Ahogy a legtobb ember, ugy tunik te sem erted igazan, hogy mi is az a fogyasztoi tarsadalom. A mai gazdasag a fogyasztasra epul. Ez azt jelenti, hogyha az emberek az egesz vilagon onkent elhataroznak, hogy kevesebbet fogyasztanak, sporolnak, stb., akkor az egesz vilaggazdasag recesszioba kerul. A recesszio pedig koztudottan munkanelkuliseggel jar es konnyen ongerjeszto lehet.
Ez itt a 22-es csapdaja. Ahhoz, hogy at tudjunk allni egy olajtol fuggetlen technologiara ido kell. Tehat kevesebbet kellene fogyasztani, hogy tobb idonk legyen. Csakhogy a lecsokkent fogyasztas recessziot eredmenyez ami megneheziti az uj technologia kifejleszteset es elterjeszteset.
Foleg a veget ahol a "demand destruction"-rol beszel. Te valami ilyesmit akarsz csinalni, de ez jatek a tuzzel. Ha kicsuszik a kontroll alol, akkor nagyon nagy bajok lehetnek.
Szomszédom két éve vett egy ilyen "félteherautót" (négy személy + plató) használtan. 2.5 t önsúly! Azóta ritkán használja a Zsiguliját. Fogyasztás pályán 120-140-nél sem több 7.5-nél, dízel, ráadásul a vállalkozásban minden üzemanyagot el tud számolni.
Ezerszer megbeszeltuk mar, hogy ha az emberek nem hasznaljak az autot, mert tul draga a benzin, akkor az autoipar visszaesik es vele egyutt az egesz gazdasag visszaesik. Nem ettõl esik vissza. Hanem attól hogy a modern gazdaság cégek kooperációjára épül. Már elmúltak azok a régi szép idõk (ha ugyan voltak ilyenek) ahol a csavartól a festékig mindent egy cég csinált. Na most, ez azt jelenti hogy ha a cégek közötti mozgást (akár áru akár személy) megdrágítod, ezzel magát a termelési folyamatot drágítod meg. Na most, mivel a piac globális így azoknak az országoknak a termelõi akik ezt nem teszik helyzeti elõnybe kerülnek hozzád képest - ami azt jelenti hogy olcsóbban, jobb minõségû termékkel tudnak jelentkezni a nemzetközi piacon. Ami pedig oda vezet hogy a haza cégek piacot veszítenek, csökken a GDP, nõ a munkanélküliség, az ebbõl következõ államháztartási hiány. Persze az EU-ban nem csak az üzemanyagra kivetett magas sáp a probléma, vannak a mi gazdaságunknak egyéb bajai is, de azok sem tévednek túl nagyot szvsz akik azt mondják hogy talán nem kellene még tovább rontani a helyzetet.
Sõt, ami azt illeti a sebességkorlátozásnak pont ellenkezõ hatása van: ha már ilyen rohadt lassan kell vánszorogni akkor az ember szép nagy, kényelmes autót vesz magának.
Pedig igazából az. Ha az ember megveszi a benzinjét akkor onnantól kezdve senkinek semmi köze ahhoz hogy hogy használja fel. És egy 80Km/órával közlekedõ ólomszánkó vagy városi terepjáró még mindig fogyaszt vagy kétszer annyi benzint mint egy 130-cal közlekedõ Suzuki Swift vagy egy Opel Agila.
A hetvenes években energiaügyi szükségállapot volt az USA-ban.
Reálértéken kb. annyi volt az olaj, mint most. Igaz, akkoriban a benzin árszabályozás alá esett, emiatt üresek voltak a kutak, most meg nincs szabályozás, és (magas áron) akadálytalan az üzemanyagellátás, de egyébként most is itt is szükségállapot van, és pláne lehet még néhány éven belül.
"...az USA-ban a hetvenes években meg is valósították..." A hetvenes években energiaügyi szükségállapot volt az USA-ban. Ezzel érvelni olyan, mintha azt mondanád, hogy Anglia sem jobb hely Kínánál, mert a II. vh. alatt ott is jegyrendszer volt.
"legtöbb államban a 65, sőt néhol a 75 mph is engedélyezett"
És több déli államban az orális szex is szabálysértés. Tiszta Irán!
De igen. Lehet, hogy rendszeresebben, mint sokan mások... De ugye nem kötelező egyetérteni? Lehet saját véleményem?
Egyébként fenntartom, hogy az általam javasolt módszerrel jóval finomabban lehet szabályozni a gazdasági hatásokat, mint a drasztikus sebessékorlátozással. Nehogy azt hidd, hogy attól nem esne vissza az autóipar! Sokan meggondolnák az autóvásárlást, ha amellett, hogy drága, veszélyes és környezetszennyező, még lassabb is a busznál, vonatnál, villamosnál!
Ráadásul a jövedéki adó emelése alacsonyabb fogyasztású, környezetbarátabb autókra és takarékos autózásra ösztönöz.
A sebességkorlátozás ezzel szemben csak a nyájszellemet erősíti.
A sztálini párt eme barom ötletét az USA-ban a hetvenes években meg is valósították. Még rá is tettek egy lapáttal: nem is 90, hanem 87-88 km/h (55mph) volt a megengedett. Néhány államban ma is sztálinizmus van, de máshol már örvendetesen demokratizálódnak, így a legtöbb államban a 65, sőt néhol a 75 mph is engedélyezett.
Ha úgy gondolja az EU, hogy sok benzin fogy (én is úgy gondolom), akkor alkosson direktívát a jövedéki adó emeléséről (minimális szintjéről). Ezzel pontosan lehetne szabályozni a benzinfogyasztást és figyelni a gazdasági növekedésre gyakorolt hatást.
A EU mar most azt mondja, hogy tul magas a benzin ara es te erre mag ra akarsz tenni egy lapattal? Ezerszer megbeszeltuk mar, hogy ha az emberek nem hasznaljak az autot, mert tul draga a benzin, akkor az autoipar visszaesik es vele egyutt az egesz gazdasag visszaesik. Vagy nem olvasod rendszeresen a forumot?
Ha jobban elolvasod a hozzászólásomakkor te is láthatod, hogy én egy fokozaton (a leghosszabbon) belüli fogyasztásról beszéltem. 90-120-as tempónál a töbi fokozatnak nics gyakorlati jelentősége.
"egész Európai Unióban legfeljebb kilencvennel lehessen autózni"
Egyéb barom ötlete kinek van?
Ez súrolja azt, amikor a Kínában a lakossági élelmiszerellátás javítása keretében bizonyos városokban megtiltották a kutya- és macskatartást, mondván, hogy ha sok embernek nincs mit enni, akkor ne zabálják fel a kaját haszontalan állatok.
Ha úgy gondolja az EU, hogy sok benzin fogy (én is úgy gondolom), akkor alkosson direktívát a jövedéki adó emeléséről (minimális szintjéről). Ezzel pontosan lehetne szabályozni a benzinfogyasztást és figyelni a gazdasági növekedésre gyakorolt hatást.
Szerint nem kell figyelembe venni a gazdasági hatásokat és az emberi szabadságérzetet, az miért nem egyszerűen azt javasolja, hogy tiltsák be a személyautó-közlekedést? Az üres utakon döngethetne a sok kamion, benzin pedig nem fogyna szinte semmi.
Ebben egyáltalán nincs igazad. Az üzemanyag fogyasztás a legfelsőbb fokozatban leginkább a légellenállás függvénye. Ez tapaszatlati tény is (legalábbis számomra). Kb. a következőket tapasztaltam fogyasztásra a sebesség függvényében:
Km/h l/100km
60 4,3
90 5,2
120 6,5
150 7,7
Ezt az is alátámassza, hogy a városi fogyasztásom 6,5-7,5 között szór (attól függ mennyire bírok magammal), míg kinn bőven 7 l felett vagyok.
Szerintem azért elvetélt a gondolat, mert nincs az az ember aki el tud menni mondjuk Rómába 90-el. Én biztos nem bírnám ki.
Inkább a könyebb energiatakarékosabb, áramvonalasabb autók irányába kellene elmozdulni, persze nem a prius féle zsákutcára gondolok.
ez a90 km/h egy baromsag. minden belsoegesu motorhoz mexerezheto a - nyomatekgorbe - teljesitmenygorbe
A nyomatekgorbe a fordulatszamfuggo nyomatekot adja meg, mig a teljesitmenygorbe a fordulatszamfuggo teljesitmenyt. a kettobol szepen osszelehet nezni azt az optimalis fordulatszam-tartomanyt ahol maximails nyomatekot kapunk magas leadott teljesitmeny mellett. Tipikusan a 3500-5000rpm-es sav ez. Es a motor itt mukodik a leggazdasagosabban elegetett tuzeloanyag vs nyomatek/teljesitmeny viszonyaban. Tipikusnak mondhato, hogy 5-osben 3000rpm koruli fordulatszam eseten 100km/h a sebesseg , mig a 3500-ashoz kb 120 km/h. a lenyeg: a 120km/h konstans sebesseg igenis gazdasagos uzem, mig a 90-es sebesseg szuboptimalis: adott megtett tavolsag relacioban tobb benzin fogy.
Az is baj. No meg az is baj lenne, hogy több autó lenne az utakon. Ellenben meg lehetne csinálni azt, hogy minden autót számítógép vezéreljen, csak annyit kéne beadni, hogy A-ból B-be szeretnél jutni, és az utasok hasznosan tölthetnék az utazási időt :))
Usákiában drágább a használt hibrid Toyota Prius mint az új - sokan vannak akik inkább fizetnek, semmint sorbaálljanak pár hónapig.
Februárban az autóvásárlók 4%-a gondolkozott hibrid autó vásárlásán, márciúsban pedig már 8% volt az arány.
A felmérések azt mutatják, hogy ha a benzin ára eléri a 3$/gallon-t (~ 150 Ft / liter), akkor az autóvásárlók 77%-a fog komolyan elgondolkozni egy üzemanyagtakarékos modell vásárlásán.
Used Prius prices like new High gas prices, long waits bring used Prius prices above list price of a new model, study says. April 11, 2005: 12:50 PM EDT
NEW YORK (CNN/Money) - Demand for the gas-electric hybrid Prius is so great that some used Priuses are selling for more than the list price for a new one, a report said on Monday.
Buyers who want to avoid the typical two-month waiting period for the hot Toyota model are willing to pay the premium, according a study conducted by Kelly Blue Book and Harris Interactive.
Waits at some dealerships can be considerably longer. The market for the used Prius is so strong that some owners are trying to sell them for more than they paid for them.
The survey said that 8 percent of the consumers considered hybrid vehicles in March, twice as much as 4 percent in February. It also said if gas prices reach $3 per gallon 77 percent of car shoppers will seriously consider a more fuel efficient vehicle.
The Prius, which uses an electric motor in addition to a gasoline engine, is estimated by the Environmental Protection Agency to get 51 miles per gallon on the highway and 60 mpg in the city. (Because of its hybrid drivetrain, the Prius gets better mileage in stop-and-go city driving than on the highway.)
The 2005 Prius also had the highest owner satisfaction of any 2005 model, according to an owner survey by Consumer Reports magazine.
Buyers of new Priuses are paying above the sticker price for the cars, which is helping to support the price of the used cars. The new car lists for $20,975 to $26,640, Toyota says.
A spokesman for Toyota told CNN that the wait time for a new Prius hybrid is currently about 2 months, down from 6 months last year because of an increase in production.
Mark Brueggemann, senior analyst for the car pricing service Kelley Blue Book, recommends that buyers wait. "At $4,000 or $5,000 over sticker, you're really paying to be the first on your block to have one," he told USA Today.
The paper reported that George Wu, 35, of Redondo Beach, Calif., listed his 2005 Prius with 180 miles on the odometer for sale at $31,495, which is about $1,000 more than he paid for it.
The article also said that Rich Stevens, 81, of Des Moines owns two Priuses and plans to sell one of them and hang onto the other. His 2004 Prius with 16,000 miles is for sale at $25,000, which he told the paper is about what he paid for it a year ago. He is offering his new '05 model that he waited eight months to get for $29,000, about $1,000 above what he paid.
Ezzel csak az a baj, hogy az ido penz. Tehat a gazdasagra lehet, hogy ugyan az a hatasa, mintha dragabb lenne a benzin. Nem tudom nem lenne-e esszerubb inkabb a motorokat 1500cm3-ban maximalizalni. Szvsz semmi szukseg 1.6 vagy a folotti motorokra szemelyautok eseteben. Mar ez gatat szabna a sebessegnek.
Csak kilencvennel lehetne autózni az Unióban 2005. április 11., hétfő, 14:30
A Nemzetközi Energia Ügynökség azt javasolja, hogy az egész Európai Unióban legfeljebb kilencvennel lehessen autózni, még az autópályákon is. Ezt azzal indokolták, hogy így rengeteg benzint lehetne spórolni. Az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs támogatja a felvetést, de a németeknek nem tetszik a javaslat.
Az egész Európai Unióra kiterjedő, maximum 90 kilométer per órás sebességkorlátozásról szóló javaslatot a Nemzetközi Energia Ügynökség találta ki az egyre emelkedő olajárakra hivatkozva. "Személy szerint támogatom az ötletet" - nyilatkozta a Die Weltnek Andris Piebalgs eneriaügyi biztos, miután az energiaügynökség előállt az ötlettel. Hozzátette: "Németországban például helyenként 200 kilométer per órás sebességgel száguldoznak az autópályákon, és ezzel természetesen rengeteg benzin fogy".
Az energiaügyi biztos ugyanakkor nem illetékes a kérdésben, így a bizottság elé nem tudja benyújtani a javaslatot, de azt szeretné, ha azt az EU különböző fórumain megvitatnák. A Nemzetközi Energia Ügynökség azt követően állt elő az ötlettel, hogy a héten ismét rekordárat ért el az olaj, és egyesek szerint a világ "olaj-sokkal" néz szembe, amit csak az árak folyamatos növekedésével lehetne kivédeni. Ha bevezetnék a drasztikus sebességkorlátozást, a szervezet szerint sokkal kevesebb benzin fogyna, ami azon túl, hogy olajat lehet vele megspórolni, a zajszint és a környezetszennyezés csökkenését is eredményezné.
A tagországok hevesen ellenzik az ötletet, közülük is elsősorban Németország. Németország ugyanis az egyik azon kevés EU-tagországok közül, ahol nincs általános sebességkorlátozás - írta az EUobserver. Tavaly több német politikus is felvetette, hogy szükség lenne sebességkorlátozás bevezetésére, ám a kormány az utolsó pillanatban végül elállt a szándékától. Az EU német politikusai szerint a 90 kilométeres limit "érzelmi sokkot" okozna a németek számára. A legtöbb uniós tagországban 110-130 kilométeres sebességhatárokat szabnak az autópályákon.
Russia May Have BN-800 Fast-Neutron Reactor By 2012
RIA Novosti
3/17/2005
(for personal use only)
Russia has everything ready for completing by 2012 the construction of the promising fast-neutron reactor BN-800, enabling the use of stockpiled regenerated plutonium. This is reported by director Anatoli Zrodnikov of the State Research Center Physical Energy Institute.
"Fast neutron reactors with liquid metal heat-transfer agents constitute the area where Russia is in the lead", he told the parliamentary hearings On the Legislative Support for Innovative Development of the Nuclear Energy Sector.
As follows from the documents prepared for parliamentary hearings, the study carried out indicates that the BN-800 reactor with the attending fuel cycle can be finalized by 2012.
Construction and start-up of the reactor with uranium-plutonium fuel will preserve the scientific-technical potential and the world leadership in this area, the documents say.
In addition, the motive for an accelerated switchover to closed-fuel cycle power units is the limited supply of developed reserves of uranium in Russia.
A delay in the intensification of work to develop the raw uranium base may entail a crisis in seven to ten years to come, the documents say.
"Szvsz ennél már most jobbak vagyunk, amennyire én tudom a legjobb napelemek olyan 15% körül vannak."
A hagyományos napenergiahasznosító rendszerek előnyei:
Teljesen automatikus, emberi felügyelet nélkül működik (sőt! úgy a legjobban)
Alacsony fényintenzitásnál is működőképes, maximálisan kihasználja a szórt, visszavert fényt, bármilyen irányból érkezik.
Területtakarékos. Minden rendelkezésre álló helyet kihasznál, egymásra épülő struktúrák sokszorosan nagyobb felületet képeznek, mint amit fényelemmel lefedni lehetne.
Tökéletes, hosszú időre is hatásos, környezetkímélő energiatárolóberendezést tartalmaznak, aminek a megsemmisítése, újrahasznosítása 100%-os lehet és nem szennyezi a környezetet.
Teljesen automatikus napkövető rendszerrel rendelkeznek, mondhatnánk az is, hogy "Napraforgó".
Előállítása minimális költséggel jár és energiatakarékos. "Végy egy kapát és egy marék magot!..."
Kaphato a Libriben "Paul Roberts: Az olajkorszak vege" cimu konyve 3400 Ft-ert (erdeti cim: The End of Oil). Ez a konyv minden peak oil forumosnak, aki nem tud olyan jol angolul, kotelezo olvasmany.
Duma Worried About Dwindling Uranium Reserves
RFE/RL Newsline
3/18/2005
(for personal use only)
Russian Academy of Sciences member Vasilii Velichkin told the State Duma on 17 March that Russia's explored uranium deposits could be exhausted by 2012, ITAR-TASS reported. He said that it will only be possible to meet the demands of Russia's nuclear-power industry if production is increased by 40 percent by 2010 and by 240 percent by 2020. Following Velichkin's testimony, the Duma adopted a nonbinding resolution calling on the government to "urgently examine the question of priority funding for work to develop further Russia's uranium resources."
Szvsz ennél már most jobbak vagyunk, amennyire én tudom a legjobb napelemek olyan 15% körül vannak. És azt se felejtsd el hogy a növények ugyan nem mozognak, viszont fõleg elemekbõl építik fel a szervezetüket, míg az õket felzabáló állatok már az összetett vegyületeket (cukrok, aminosavak, fehérjék, stb) hasznosítják - ehhez pedig szvsz jóval kevesebb energia kell mint szénbõl, nitrogénbõl, oxigénbõl, stb ezeket szintetizálni.
Másrészt egy növénynek nem nagyon van szüksége mozgásra, mivel a tápláléka egy helyen van. Ezzel együtt persze õk is végeznek mozgásokat, Pl. követhetik a fény irányát, de Pl. a húsevõ növények egy része egész ügyes kis csapdákat mozgat. A helyüket persze aktívan valóban nem változtatják (legalábbis az egysejtûnél nagyobb növények), de ennek szvsz nem az energia a fõ oka.
Saudi Arabia could add another 200 billion barrels to its huge oil reserves
RIYADH (AFP) - Oil giant Saudi Arabia might manage to add 200 billion barrels of crude reserves to its existing 261 billion barrels, which make up a quarter of the world's total, Oil Minister Ali al-Nuaimi said. "There is a possibility that the kingdom will increase its reserves by around 200 billion barrels, either through new finds or by increasing what it produces from existing fields," Nuaimi was quoted as saying by the official SPA news agency. That would be in addition to some 261 billion barrels of reserves that are the world's largest, he told the annual meeting of graduates of the Saudi branch of the Massachusetts Institute of Technology (MIT) in Riyadh. "These huge reserves enable the kingdom to remain a major oil producer for between 70 and 100 years, even if it raises its production capacity to 15 million barrels per day (bpd), which may well happen during the next 15 years," Nuaimi said. He did not give a timeline for the anticipated increase in Saudi reserves. Nuaimi said in February that Saudi Arabia, the world's top crude exporter, planned to hike its oil output capacity to 12.5 million bpd from the current 11 million within four years and has considered the possibility of raising it to 15 million if required.
Hat ez erdekes. Majdnem megduplazzak a tartalekaikat, amelyek a kitermeles ellenere eddig sem csokkentek. Szvsz ezert lesz hirtelen panik a tozsden, amikor realizalodik, hogy mindez hazugsag.
A növények nagyon is intelligens és céltudatos lények, nem véletlen hogy tele van velük a Föld. (Bár már nem sokáig, ha egy bizonyos állatfaj sokáig folytatja azt, amit az utóbbi évszázadokban művel)
A növény már kiskorában pontosan képes felmérni milyen igényei vannak a céljai (már akkor tudja mit akar!!) elérése érdekében, és ha ehhez a szükséges minimális forrásokat megtalálja, el is éri célját. Szaporodik. Mást mondjuk nem is csinál, főleg feleslegesen, maximum szép vagy vonzó, de ez is csak az egyes állatfajok ki/felhasználása érdekében találta ki. Esetleg trükkös fizikai elméleteket gyárt a távolságok leküzdésére "vagy bejön vagy nem" alapon. Mindezt csakis az alapvető célja elérésének érdekében.
A hasznosított 10+/- % napenergia pedig éppen elég neki. Minek hasznosítson 50%-ot? Túlmelegedne, túl nagyra nőne és elvinné a vihar, gyorsabban öregedne stb. Kereskedni nem tud, de nem is igényel mindenféle szereket a növényi lét unalmának eltakarása érdekében. Neki ennyi kell, nem több.
jelenleg a foldon a leggazdasagosabban napenergiat csapdazni kepes rendszerek a novenyek. a beeso enenrgia kb 10%-at kepesek hasznositani. meglepo de a novenyek nem mozognak, nem valtoztatjak a heyuket - ennek nyomos oka van - nem kepesek ehhez elegendo energiat osszeszedni.
Ha csak azon elgondolkozna egy pár ember, hogy ot, ahol klímaberendezést tervez be, nem lehetséges-e napcellás árnyékolással eleve megakadályozni a hő bejutását adott térbe, rögtön pozitív lenne az energiamérleg.
Autóparkolók fedése, épületek napsütötte falainak, ablakainak árnyékolása csak úgy röptében.
Viszont elektromos energiát elég sokféleképp lehet termelni. Pl. napelemek lehetnének az autók tetején, és persze a házak tetején, oldalán is. Persze ehhez jóval könnyebb, kevésbé sérülékeny és olcsóbb napelemek kellenének. És esetleg könnyebb karosszériájú autók.
Végülis, elég részletesen leír több példát sikeres és sikertelen peak (főként peak lumber és peak soil) problémákról, illetve egy függőben levő üggyel indít: a mai Montana problémáival. Szerintem érdekes önmagában, engem legalábbis a példái akkor is érdekelnének, ha semmi párhuzam nem lenne a peak oil-lal, na de ugye van, sőt e párhuzamokra ő is rámutat.
Vannak olyan ügyek, amikről nem vagy nem valami pontosan tudtam (pl. grönlandi vikingek), meg hasonlók.
"Szóval Jared Diamond: Collapse. How Societies Choose to Fail or Succed. Még csak a hatvanakárhanyadik oldalon járok, de már most nagyon tetszik..."
én is beleolvastam (valahol a közepében) de túl lassan csepegtette az infot, így hát pihentettem - majd az olajmentes csendes napokon ismét előveszem :))
Épp olvasok egy könyvet, ami ideillik, és gondoltam ajánlom, de rákerestem, hátha már előkerült... Látom, te is olvastad (olvasod?). Sőt, pont az én hsz-omra válaszolva említetted, hogy megrendelted.
Szóval Jared Diamond: Collapse. How Societies Choose to Fail or Succed.
Még csak a hatvanakárhanyadik oldalon járok, de már most nagyon tetszik...
A The End of Oil egyébként - közben rájöttem - megvan, csak magyarul. Eddig a huszadik oldalon járok, csak most épp másokat olvasok, úgyhogy pending...
Egy erdekes dolog jutott az eszembe mikozben egy hibrid autorol olvastam. Azt irtak, hogy milyen olcson lehet uzemeltetni hiszen az aram sokkal olcsobb, mint a benzin (a cikk az USA beli arakra epult).
Az jutott eszembe, hogy azert olcsobb az aram, mert jelenleg csak nagyon keves hibrid auto van. Elkezdtem szamolni, hogy mekkora energia tobbletet kellene termelni ha minden auto elektromos lenne.
A tenyek:
1. A vilag napi olajfogyasztasa 82 millio hordo 2. 1 hordo olaj 42 gallon, amibol kb. 30 gallont tesz ki az uzemanyag 3. 1 gallonban kb. 33 kWh energia van 4. Az elektromos motor akar 3-szor hatekonyabb lehet a belsoegesu motornal
Ez hatalmas energia mennyiseg. A paksi atomeromu 2004-be 11915 GWh energiat termelt. Ha jol szamolom:
27000000 / (11915 * 1000 / 365) = 827.108687
Tehat tobb mint 800 a paksihoz hasonlo atomeromuvet kellene epiteni. Gondolom vannak olyan atomeromuvek amik tobbet termelnek, de akkor is tobb szazra lenne szukseg. Raadasul ez veszteseg nelkuli szamitas, ennel tobb energiat kell termelni ha a vesztesegeket is beleszamitjuk (pl. hidrogen eloallitasa elektrolizissel).
Az USA-ban is csak 106 (ha jol emlekszem) atomeromu van. Szvsz a mai technologiaval eleg nehez eloallitani azt az energiamennyiseget ami az olajban van. Raadasul a vilag energiaehsege fokozatosan novekszik. Es ne felejtsuk el, hogy a foldgaz is peakelni fog nem sokkal az olaj utan.
Szvsz elég sokáig állni fog a van olaj de drága állapot. Ugyanis a kitermelés szvsz sokkal tovább nem fog bõvülni, ugyanakkor a fizetõképes kereslet a globalizációnak köszönhetõen annál inkább. Kell az olaj kínának, indiának, sõt idõvel még az afrikaiaknak is. Ugyanakkor ezek az "új" piacok kevésbé fizetõképesek, azaz ha feljebb megy az ár akkor az õ fogyasztásuk lecsökken ami viszont csökkenti a keresletet, így kialakul egyfajta szabályozás. Persze nem lesz egy sétagalopp, viszont szvsz viszonylag hamar ráébreszti a kormányokat és a cégeket is hogy ideje váltani.
Igen, a valóság valahogy így néz ki: a tőzsdeindex magasan, miközben már egy éve nagyon magas az olaj, és még simán mehet följebb. Azért már legalább a kétéves maximumtól visszább jöttünk...
Szerintem meg ha az emelkedes 3 - 5 ev alatt kovetkezik be, akkor is lehet tozsdepanik ugy, mint 1929-ben volt. Biztos vagyok benne, hogy akkor is voltak emberek akik lattak, hogy ossze fog omolni a tozsde, de nem hallgattak rajuk, minvel hivatalos forrasok szerint minden rendben volt. Ez lesz most is. A hatalmon levok nem fogjak elismerni, hogy baj van, mert az onmagaban panikot okozna. Raadasul a hatalmukat is veszelyezteti. A multkor olvastam egy pszihiatertol: "people just can't bear too much reality". Magyarul, az emberek nem kepesek elviselni a tul sok realitast. Hazudni kell nekik, ugy kell tenni, hogy minden rendben. Igy a tozsde ugy fog mukodni mintha minden rendben lenne, hiszen a hivatalos forrasok ezt mondjak. Majd egyik naprol a masikra bekovetkezik az osszeomlas.
Egyébként szerintetek kik azok a szakemberek, aktivisták, mittomén, akiket Peak Oil témában össze kellene ereszteni egy Tv- vagy rádióműsorban? Vagy akár csak meginterjúvolni, one-on-one? Egyrészt kiknek lenne a felelőssége/kötelessége hivatalból foglalkozni vele, másrészt kik lehetnek azok az autentikus személyek (tudósok, civilek), akik megalapozottan mondhatnának véleményt a témában.
Akár név szerint , akár beosztás szerint, akár konkrét civil szervezet szerint.
Össze kellene állítani egy listát azokról, akiktől az állampolgárok joggal várhatják a megalapozott és a felelősség teljes tudatában alkalmazott érveket.
>>Szvsz ha folyamatosan következik be az emelkedés (mondjuk 3-5 év alatt) akkor nem lesz pánik, max. a tõzsdén lejjebb menek az olaipari cégek és feljebb az alternatív energiaforrásokat hasznosító cégek részvényei. Ez utóbbiak szvsz nagyságrendekkel - így lesz pénz olcsó és hatékony napelemeket, üzemanyagcellákat, korszerûbb atomreaktorokat, esetleg akár fúziós reaktort is építeni.<<
Csakhogy eléggé át lehet-e állítani a gazdaságot 3-5 év alatt ahhoz, hogy az összeomlás elkerülhető legyen? Egészen biztosan nem. Minimálisan 10 éven át kellene az olaj árának a "már elég magas még nem túl magas" sávban tartózkodnia ahhoz, hogy valami kis realitása legyen az átállásnak. És szerintem még ez is optimista becslés.
>>szvsz a mai olajcégek (ahol jó sok dohány van) is ebbe az irányba fognak lépni<<
A kulcsszó a "fognak". És addigra már késő is lesz. De tegyük fel, hogy már most is baromi ütemben folyik az alternatív energiaforrások k+f-je a nagy olajcégek titkos laborjaiban. Tegyük fel, hogy sikerrel járnak és egy elméletben működő megoldást találnak. Tegyük fel továbbá, hogy nem csak elméletben működik a dolog, hanem a kísérleti telepeken is. És amikor az olajellátás már érezhetően korlátozottá válik, akkor megmentőkként előállnak a csodamegoldásokkal. És akkor mi van? Az országos és nemzetközi infrastruktúra kiépítésének még csak akkor fognak nekikezdeni. Hány év alatt tudják az államok átállítani a gazdaságaikat az új energiára? Egyszerűen nem marad tartalék amivel az átmeneti időszakot ki lehetne húzni. (Talán majd a kormányok viszik el a balhét a "tehetetlenségük" miatt, míg a megváltó cégek a közvetlen politikai hatalmat is magukhoz ragadják a nép helyeslése mellett?)
Ha pedig csak száz év múlva fogy ki az olaj, akkor ezek az extraprofitok száz évvel kitolódnak az időben - azaz kamattal diszkontálva el van cseszve az egész.
Pont hogy feljebb: a közeli jövőben irtózatos extraprofitokra számíthatnak, amiket osztalék formájában ki is fognak fizetni. Ha az olaj kezd kifogyni, akkor az olajcégek kockázata jelentősen csökken: gyorsabban kapjuk vissza a pénzünket (osztalék formájában) és nagyobb valószínűséggel (merthogy az olajár emelkedése több mint kompenzálja a kitermelt mennyiség csökkenését).
Okosan szóltál. A száz dollár körüli olajár (inflációval fölszorozva a 40 dolláros árat) már volt egyszer (1980-ban), de akkor viszonylag hirtelen ugrott fel oda: eredménye egy recesszió lett. A gyakorlatban azonban - ha az olajtermelés a tetőzés után gyorsuló ütemben kezd esni - én még el tudok képzelni egy kétszáz dollár fölötti olajat. Végtére is az biztos, hogy a száz dollár körüli olajár még inkább csak a takarékoskodáshoz volt elegendő, ahhoz messze kevés, hogy komoly technológia-váltások történjenek.
A londoni és New York-i árak közötti különbség másik oka, hogy New York-i a light crude (nyers könnyűolaj) a West Texas Intermediate olajtípus, míg a londoni a Brent crude, azaz a jóval sűrűbb északi-tengeri nyersolaj, melyből nagyobb mennyiségű kenőolajat és kisebb mennyiségű üzemanyagot lehet előállítani. Mindenesetre érdekes a felvetésed, nekem is feltűnt, hogy 40-45 dollárnál sokkal nagyobb volt a különbség, mint mostanában, pedig elvileg inkább arányosan nőni kellett volna a különbségnek, vagy (ha a különbséget kizárólag a szállítási ktg. okozza) változatlanul maradni.
Egyébként hozzánk a Bloomberg-től (azt hiszem, háromnegyed óra csúszással, mert nem vagyunk előfizetve) folyamatosan érkeznek a tick-ek, és én pár hete láttam 57.80-at, de később mindenhol azt olvastam, hogy az 57.70-es csúcsot törölték. Lehet, hogy hibás tick jött be (néha előfordul), vagy hogy azt is törölték.
Törlés pedig minden tőzsdén mindenkor előfordulhat. Ugye ez az ár a frontmonth crude futures, azaz a legközelebbi lejáratú határidős olajár, azaz egy derivatív termék. Derivatívoknál az ún. fair price-tól való jelentős (szabály által meghatározott) eltérés esetén fordulhat elő törlés, pl. ha a kamatokkal és szállítási meg raktározási költségekkel kiigazított spot price-tól nagyon eltért, vagy ilyesmi. Ilyenkor sem feltétlen automatikus a törlés, többnyire az érintett félnek meg kell keresnie a tőzsdét (és arra kell hivatkoznia, hogy tévedésből küldte be az order-t), az meg - attól függően, hogy mekkora az eltérés a fair price-tól - törli, vagy nem törli, vagy - köztes esetben - megkeresi a counterparty-t, és megkérdezi, hogy hozzájárul-e a törléshez vagy esetleg az ár módosításához. Előfordulhat, hogy most is ez történt: az eladó hozzájárulhatott a törléshez - ilyesmi általában akkor fordulhat elő, ha árjegyzők egymást szivatják. Nagyon nagy összegeknél gyakran szoktak rendesek lenni, egy nagy cég soktízezer (illetve olaj esetében szvsz sokszázezer) dollárról is lemond, ha azt egy kis cég téves ordere miatt keresné meg. Egyszerűen van ennyi szolidaritás, "szerencsétlen elb@szta, biztos qrvára lecseszi a főnöke, talán még csődbe is mennek", és elengedik.
Ez relatív. Valahová be kell fektetni a pénzt, ez ma is vándorol az arany, a tõzsde és az állampapírok között. Szvsz ha folyamatosan következik be az emelkedés (mondjuk 3-5 év alatt) akkor nem lesz pánik, max. a tõzsdén lejjebb menek az olaipari cégek és feljebb az alternatív energiaforrásokat hasznosító cégek részvényei. Ez utóbbiak szvsz nagyságrendekkel - így lesz pénz olcsó és hatékony napelemeket, üzemanyagcellákat, korszerûbb atomreaktorokat, esetleg akár fúziós reaktort is építeni. A tõke oda megy ahol üzletet lát - márpedig energiára igény és fizetõképes kereslet egyaránt van. Sõt, szvsz a mai olajcégek (ahol jó sok dohány van) is ebbe az irányba fognak lépni, mivel õk valószínûleg azt szeretnék ha az olajkorszak után is kaszálhatnának.
És szvsz ilyen esetben a kormányok, Pl. az amerikaiak is erre fogják költeni a pénzüket pár évig mondjuk a hadászati fejlesztések helyett, mivel szvsz egyik politikai erõnek sem tenne túl jót ha az õ idõszaka alatt válna amerika a Mad Max helyszínévé.
Itt igazabol az a kerdes, hogy mekkora olajarat bir el a vilaggazdasag. Elemzok szerint ez ugy $182 korul van.
A problema ott van, hogy amikor a tozsden realizalodik a peak oil konnyen panik torhet ki. Ugyanis ha nincs eleg energia, akkor gazdasagi novekedes sincsen, tehat nem erdemes befektetni, mert a penzed biztos, hogy nem fog tobbet erni.
"Egyébként pár hete már született kötés 57.70-en, csak akkor a tőzsde törölte (vagy módosította) a trade-et, így akkoriban még talán 57.60 maradt a rekord."
én is úgy vettem észre, hogy igen furcsán működik mostanában az olaj-tőzsde. Régebben volt 3$ különbség a New York-i és a Londoni árak között (a szállítási díjakból kifolyólag New Yorkban 3$-al drágább volt a lé), mostanában azonban ez a különbség leredukálódott 1..2$-ra... szóval úgy néz ki ez az egész, mint ha valakik nem hagynák érvényesülni a szabad piaci elveket, és megpróbálnák felülről korlátozni az Usák olajárakat.
Az enyém 2021 és 250 USD (mai dollárral számolva).
Na ez az ami soha nem fog bekovetkezni. Ugyanis joval elotte osszeomlik a vilaggazdasag.
A $250 ar majdnem otszor magasabb a mostaninal. Ez azt jelenti, hogy Mo-n. a benzin ugy 1250Ft korul lenne az USA-ban pedig $10 korul. Ahogy elkezd emelkedni a benzin ara ugy fogjak az emberek egyre inkabb a tomegkozlekedest hasznalni az autojuk helyett. Ez azt eredmenyezi, hogy nem vesznek uj autot. Tehat az autoipar igen komoly bajba kerul es mivel az autoipar a gazdasag egy jelentos agazata ez kihat az egesz gazdasagra. Az elelmiszerek ararol nem is beszelve.
Ez recessziot fog eredmenyezni amit penzugyi eszkozokkel nem lehet megoldani. Az eddigi recessziok azert tortentek, mert a kozponti bankok tulfutottek a gazdasagot es ezt egy ido utan vissza kellett fogni. Tehat penzugyi eszkozok teremtettek es szuntettek is meg a recessziot. Most viszont a draga energia teremti meg a recessziot. Es ez pedig egy ongerjeszto folyamatot fog elinditani.
Egyebkent ezt mar leirtam egy elozo hozzaszolasomban. Lasd a 1863-as hozzaszolasomat.
Egyébként pár hete már született kötés 57.70-en, csak akkor a tőzsde törölte (vagy módosította) a trade-et, így akkoriban még talán 57.60 maradt a rekord. Viszont akkor azt hiszem gyengébb volt a dollár.
Crude Oil, Gasoline Surge to Records as U.S. Fuel Supplies Fall
April 1 (Bloomberg)
-- Crude oil and gasoline surged to all- time highs on speculation that rising demand may outpace U.S. refinery production this summer and strain global oil supplies.
Increasing fuel use and refinery maintenance have cut U.S. gasoline supplies during the last four weeks. Oil surged yesterday after Goldman Sachs Group Inc. analysts predicted that oil could touch $105 a barrel. Petroleos de Venezuela SA said yesterday that it would shut the world's biggest refinery for as much as a week.
``Prices have been rising because of the overall tightness of the market,'' said Aaron Kildow, a broker at Prudential Financial Derivatives, LLC in New York. ``OPEC has boosted production to meet growing demand, leaving little spare capacity. The Goldman Sachs report and the refinery news from Venezuela have scared traders, adding to the rally.''
Crude oil for May delivery rose $1.87, or 3.4 percent, to $57.27 a barrel on the New York Mercantile Exchange, the highest close since trading began in 1983. Gasoline for May delivery climbed 6.79 cents, or 4.1 percent, to $1.731 a gallon in New York, the highest since the contract was introduced in 1984. Prices touched $1.736 a gallon, an intraday record.
New York crude oil touched $57.70 a barrel during the session, surpassing the previous record of $57.60 that was reached on March 17.
Retail gasoline prices have gained as refiners pass on their higher costs. Pump prices for regular grade gasoline, averaged nationwide, rose 0.5 cent to a record $2.164 a gallon yesterday, according to the AAA, formerly the American Automobile Association.
The U.S. used an average of 8.9 million barrels of gasoline a day this year, up 2.2 percent from the same period in 2004, Energy Department data shows.
`Gasoline Dominates'
``In March, April and early May gasoline dominates all of the energy markets,'' said Peter Beutel, president of Cameron Hanover Inc., a New Canaan, Connecticut-based energy consultant. ``The drop in product stocks offset an increase in crude oil inventories.''
The high price would be necessary to ``meaningfully reduce energy consumption and recreate a spare capacity cushion,'' according to the report dated March 30 from Goldman Sachs analysts led by Arjun Murti.
``The Goldman Sachs report continues to resonate in the energy markets,'' said Jim Steel, director of commodity research at Refco Inc. in New York. ``There is a concern that gasoline supplies will be insufficient to meet demand. Refinery margins are extraordinarily high so I think they will raise gasoline production in coming weeks.''
`Extraordinarily High'
Refiners may boost fuel output in April and May to take advantage of high profit margins, analysts said. The profit from making a barrel of crude oil into gasoline and heating oil rose to $14.252, the highest since at least 1989, and up 85 percent from a year ago. The profit margin is based on the price of futures traded on the New York Mercantile Exchange.
``Any refinery outage will drive prices higher,'' said Phil Flynn, vice president of risk management with Alaron Trading Corp. in Chicago. ``The news of the Venezuelan refinery closure yesterday is pushing us higher. Refinery capacity constraints have been a major cause of the rally this year.''
Petroleos de Venezuela, South America's largest oil company, said its Amuay refinery will be shut for as long as a week because of an electrical failure yesterday. Amuay is part of the Paraguana refining complex, with production capacity of 935,000 barrels a day. The complex currently processes about 760,000 barrels a day.
Venezuela was the third biggest source of U.S. gasoline imports in 2003, according to the Energy Department.
Cut Demand
Members of the Organization for Economic Cooperation and Development should be ``better prepared'' to cut fuel demand and use emergency crude stockpiles in case of supply disruptions, Pierre Nesevre, a spokesman for the International Energy Agency, said today. The 30 members of the OECD consume 60 percent of the world's oil.
``We have refinery and production constraints,'' said Sarah Emerson, managing director of Energy Security Analysis Inc., a consulting firm in Wakefield, Massachusetts. ``This is a very overheated system that's running full out. When there is a disruption there is no one who can offset the loss.''
The IEA, which advises 26 oil-consuming nations on energy policy, is preparing a report for its ministerial meeting, planned at the end of April, with a set of measures that may help lower demand for oil, Nesevre said. The study will recommend transport measures to encourage speed limits and car-pooling to reduce traffic and cut demand for fuel, he said.
Rising Consumption
The agency forecast in a report last month that oil consumption will climb by 1.81 million barrels, or 2.2 percent, to 84.3 million barrels a day this year. It was 330,000 barrels more than the agency forecast in February.
Prices rose in 1974 after an oil embargo that followed the Arab-Israeli war and from 1979 through 1981 after Iran cut oil exports. The average cost of oil used by U.S. refiners was $35.24 a barrel in 1981, according to the Energy Department, or $75.71 in today's dollars.
Investment in oil infrastructure fell with prices in the 1980s and 90s. Oil in New York reached a low of $10.35 a barrel in 1998.
``There has been little investment since the mid-80s,'' Emerson said. ``We will have to muddle through for the next few years with price spikes.''
In London, the May Brent crude-oil futures contract rose $2.22, or 4.1 percent, to close at $56.51 a barrel on the International Petroleum Exchange, the highest since the contract was introduced in 1988. Prices touched $56.60, a record intraday price.
Oil importing countries should implement emergency oil saving policies if supplies fall by as little as 1m-2m barrels a day, the International Energy Agency will warn next month.
The figure is much lower than the official trigger of 7 per cent of global oil supply equivalent to 6m b/d agreed in the treaty that founded the energy watchdog for industrialised countries after the oil crisis of the 1970s. A fall in supply of just 1m-2m b/d would be equivalent to the disruptions during the 2003 Iraq war or the 2002 oil industry strike in Venezuela.
A warning to set up “demand restraint policies” in the transport sector, such as driving bans or shorter working weeks, is contained in a study to be published next month during the annual IEA meeting of energy ministers.
It comes as oil is trading at more than $55 a barrel and highlights the agency's concern about the possibility of a supply shock, the economic impact of high oil prices, and the need to focus on conserving energy rather than simply encouraging higher production.
The report marks a departure in IEA policy, as it says demand restraint measures, until now confined to times of crisis, “may be attractive during extended periods of high oil prices to relieve demand pressure”. In a draft of the report circulated to governments and seen by Expansión, the Financial Times' Spanish partner, it suggests dramatic measures, such as reducing motorway speed limits by 25 per cent, shortening the working week, imposing driving bans on certain days, providing free public transport and promoting car pooling schemes.
Such measures are being adopted in the Philippines, where civil servants will today start a compressed work week of four days, in a desperate attempt by the Manila government to cut its oil bill in the next two months.
Investment in such schemes will be needed before any crisis occurs, the IEA says. “A rapid [demand] response can send a strong market signal,” says the report, entitled “Saving Oil in a Hurry”. “A reduction in IEA transport fuel demand of even a few per cent could have a substantial damping effect on surging world oil prices.”
Energy prices rose on Thursday, with US petrol and heating oil hitting all-time highs. US crude oil rose above $55.15, up $1.16 in mid-afternoon trade. The rise was propelled by a Goldman Sachs report that said oil prices “may have entered the early stages of a super-spike period”, which could lead to prices of $105.
Claude Mandil, IEA executive director, says in the foreword of the study: “There appear to be opportunities to achieve substantial reductions in transportation oil demand quickly and cheaply if countries are prepared.” The Paris-based body told governments recently that “if supply continues to struggle to keep up, more policy attention may come to be directed at oil demand intensity in our economies and alternatives”.
The IEA says the proposals in its study could save up to 1m b/d, but acknowledge that some of them, like car-pooling or driving bans according to number plates, are difficult or costly. The IEA plans to publish another study on the matter, titled “Saving Electricity in a Hurry”, in July.
Mit csináltatok ti a polidilin a sorstalanságos vagy milyen topicban? Eddig téged sem, meg pl. Állományjavítót sem olyannak ismertem, aki bajba keveredik - bár róla inkább el bírtam képzelni, mely elképzelésemmel az időtartam szinkronban is van...
A helyettesítő technológia sem lineáris. Pl. a vegyipar valószínűleg száz év múlva sem fogja tudni nélkülözni. Az energiatermelésben az olajár emelkedése először is a legolcsóbban bevezethető takarékossági intézkedéseket fogja eredményezni (jobb szigetelés, az eladott új autók átlagosan csökkenő fogyasztása (az USA-ban az elmúlt tíz évben nőtt az autók fogyasztása...), aztán jönnek a különböző helyettesítő technikák: szélerőmű (ahol van szél) aránya felmegy 20-30%-ra vagy még feljebb, földgáz, szén, autó helyett vonat (ami szintén fogyaszt, de jóval kevesebbet), stb. stb.
Szerintem ezek a folyamatok már most, az 50-55 dolláros olajnál beindultak. Egyelőre lassan, mert még a gazdasági döntéshozók nem ismerték fel, hogy mennyire tartós ez a magas olajár, és mennyire emelkedhet még. De egyre inkább beépül a köztudatba, egyre több elemző vár tartósan 50 dollár fölötti olajat, épp ma jelent meg egy komoly befektetési bank nem túl hosszú távon 105 dolláros árat jósoló elemzése, két év múlva már a 100 dollár fölötti olaj lesz az általános várakozás. Akkor pedig már minden döntéshozó elkezdi meghozni a legegyszerűbb lépéseket - mondjuk leszigetelnek hatékonyan minden irodaépületet, stb. Aztán ahogy emelkedik - vagy tartósan magasan marad - az olajár, jön a többi is.
Olaj mindíg lesz. Az csak a leegyszerűsítő megközelítés, hogy egyszer csak az utolsó csepp is elfogy a tartályból. ha ugyanis nem jön globális kommunista hiánygazdaság, akkor az olaj fogytával az ÁRA fog emelkedni (ahogy ma is). Ez egyrészt takarékosságra ösztönöz, másrészt lökést ad a helyettesítő technológiák kutatásának. Ahogy az olaj egyre drágább, a helyettesítő egyre olcsóbb lesz, előbb-utóbb a két görbe metszi egymást és onnantól senki sem használ többé olajat, mert a helyettesítő olcsóbb lesz.
A nagy kérdés, hogy mikor és hol (hány dolláros árnál) következik ez be? Ha ugyanis gyorsan és magas árnál, akkor ez jelentősen megviseli a világgazdaságot, ami sokak szerint a civilizáció összeomlását és új középkor eljövetelét hozza.
Mivel a technikai fejlődés nem egyenletes és a véletleneknek még mindíg rendkívüli szerepe van, ez akár holnap is bekövetkezhet, ha a helyettesítő technológi ára valamilyen áttörés következtében jelentősen leesik.
Azonban ha a 2030-as évek vége felé is ugyanitt tartunk, akkor már nem hiszem, hogy a civilizáció menthető lenne, elkerülhetetlenül jön a Mad Max-ból ismert világ.
Kinek mi a tippje, mikor és Hány dollárnál lesz a metszéspont?
Az enyém 2021 és 250 USD (mai dollárral számolva).
A slab of black basalt which now sits in the British Museum contains a decree honoring the Egyptian king, Ptolemy V Epiphanes. The decree was written in three languages: Greek, hieroglyphics, and demotic (a simplified form of hieroglyphics). The black slab is known as the Rosetta Stone and became the key to understanding hieroglyphics because on this stone the ancient pictographs were seen for the first time side-by-side with other better understood languages.
Some 200 years later we find ourselves back in the part of the world where the Rosetta Stone was discovered, trying to figure out another conundrum. What is the nature of the connection between an ill-planned war in Iraq; the steadily increasing pressure on dissent in the United States; the ongoing estrangement between the United States and its traditional allies; the increasing strains with the country's Canadian neighbor; and the forbearance shown to China as opposed to the increasing distrust of Russia? Is there a compelling, overriding theme that connects them all? By lining them up side-by-side the theme becomes clear if you know on what basis to draw in the connections. The one common thread is a global scramble for the remaining energy resources in the world, especially oil and natural gas. Let's take a look at that thread.
By itself the invasion of Iraq seems reckless, even senseless. The avowed mission of the United States was to protect itself from weapons of mass destruction. (Even if Iraq did have them, so do many other countries and they resist using them against us for fear of obliteration.) When that turned out to be baseless, the second publicized mission was to liberate the Iraqis and give them a democracy. Something may come of this yet, but it will probably not be to our liking. The true mission is explained by the unsuccessful attempt of Paul Bremer (the former American administrator in Iraq) to privatize the national Iraqi oil company.
The Bush administration understood that as long as oil in the Middle East and elsewhere is controlled by state-owned companies, it will flow only as fast as they need it to in order to finance social and military spending. Private companies, on the other hand, would seek to exploit the remaining oil reserves as quickly as possible to enrich their shareholders. The result would be more oil flowing at lower prices. If the American military could convince other Middle Eastern oil powers to open their fields to private development (perhaps through the threat of invasion), it could achieve the same goal elsewhere without additional armed conflict.
This, I believe, was the strategy, even if the implementation has been largely disastrous and ineffective. The Iraq invasion was not designed merely to swipe the oil. This would only leave Iraq an impoverished, hostile satellite intent on stopping the flow of that oil. (We've seen some of that sentiment already.) In addition, even if the United States gained effective control of all Middle East oil, hoarding it would ultimately lead to the collapse of America's trading partners or to a war with them. That's why the notion that the U. S. would simply keep the oil for itself makes no sense. In reality, the free flow of cheap oil allows America to remain the dominant military power and the largest, most powerful economy. Hoarding would certainly jeopardize this.
Now why, if this is really the American objective, does the U. S. government need to stifle dissent at home? Don't Americans believe that they have a birthright to cheap energy? While a clear majority of Americans supported the invasion, the dissenters have a strong American ethic of anti-imperialism on their side, an ethic that tends to gain adherents as military engagements drag on. The administration said that we are in a generation-long battle with the forces of militant Islam and so, at the very least, it expected to stay on in Iraq for many years. With that in mind the administration told Americans that we would be out in six months in order to gain support knowing full well that it would have to quell dissent in order to stay on much longer.
Our disagreements with European governments about Iraq are often portrayed as differences over approach, soft versus hard. Or these disagreements are simply put down to French and German greed or corruption. In fact, the Europeans are now competing with us for ever-dwindling supplies of energy. Why didn't they sign on for the Iraq invasion then since they, too, would stand to benefit from larger supplies of cheap oil? The answer has already been given. This would insure continued American dominance. The Europeans are less and less inclined to accept that. They are also far less dependent on oil than America; Europeans use only half as much per unit of economic output. And, they have a ready supplier in Russia which not only has large reserves of oil, but also of natural gas, both of which are already being conveniently piped to its European neighbors. In short, the Europeans have relatively less grim energy prospects than the United States, they have a natural aversion to wars born of experience, and they now see the U. S. as a resource bully who must be resisted.
The frictions between the U. S. and Canada come at a time when natural gas supplies in North America are thought to be peaking. The U. S. imports half of all the natural gas that Canada produces. At some point, Canada will need to keep more for its own use even as America's appetite for methane grows. And, so Canada will also find out that the United States is a resource bully, and the Canadians may regret entering into NAFTA which obliges them to send so much of their precious energy south.
The American forbearance of China (whose rapid growth along with that of India is probably the biggest reason for tight global energy supplies) may seem puzzling to the untrained eye unless it is seen as only a temporary measure. America's current ruling ideologues need Chinese loans to finance the first leg of their global resource war. The Chinese need America's markets in order to modernize the Chinese economy and provide employment for ever-increasing numbers of people coming from the countryside. The contradiction in the Bush administration's tax-cutting, deficit-creating policy is that it leaves the country so vulnerable to blackmail and even economic collapse at the hands of the Chinese who could simply choose to stop lending to us at any time. (They don't do it because for now it would cause huge, perhaps revolutionary, social problems for them. A sudden breakdown in the recycling of dollars back to the United States would surely cause a severe worldwide recession and possibly even a depression. That would mean huge masses of unemployed in China.)
But, someday the Chinese will decide to wean themselves from the American market. That will mean that America would then have to find other lenders (unlikely, in my view) or raise taxes substantially to pay for America's global military presence. It's likely by that time, however, that the country will be so weakened by the intervening years of war and debt buildup that collapse may be the only possible outcome.
Beyond this America's bases in several former Soviet republics rich in oil are no puzzle. Our threats against Venezuela's populist president, Hugo Chavez, who is signing agreements with the Chinese and openly criticizing U. S. influence in Latin America, are no surprise.
In Iran the concern over nuclear weapons is not really that they will be dropped on America. An Iranian nuclear attack on America would only result in the reduction of Iran to rubble, and the Iranians know this. What American military planners fear is that Iran will frustrate their plan to privatize Middle East oil as Iran acts as an effective counterweight to American power. The Iranians, however, will probably get nuclear weapons even if America bombs its facilities because those facilities are thought to be widely scattered and duplicated, even triplicated.
What makes this fateful global engagement so pitiful is that it has no chance of succeeding at its aim: Guaranteeing the continuance of the energy-intensive American way of life. There are no number of ships or tanks or planes, no size of troop deployments, no buildup of smart missiles or bunker-busting nuclear bombs that can solve this problem because none of these can produce one more drop of oil under the earth. The real problem is depletion and the approach of world peak oil production. In fact, all of America's military activity will only serve to deplete what oil is left even faster without providing us any of the alternatives that we desperately need: massive conservation, development of alternative energy sources, and a complete restructuring of the way we live that is consistent with a lower energy future.
Aminek az is az oka lehet hogy az USA népessége nem túlzottan szaporodik, viszont elég magas a bevándorlás - ami amúgy szvsz hosszú távon nem fog jót tenni nekik, bár még mindig kevésbé rossz a helyzet mint nálunk európában.
érdekesség: Roscoe Bartlett ultra-konzervatív, 10 gyerek apja, ellenez mindenféle születésszabályozást - és eljutott arra a felismerésre, hogy kordába kéne tartani a népességszaporulatot.
I have been studying this phenomenon for years, and have been making my own preparations. So far, politicians have ignored it, and the media have ignored it. But as Congressman Roscoe Bartlett (R MD) recently stated before Congress, many "rational, professional, conservative individuals... are absolutely terrified by the phenomenon known as global peak oil."
If you missed Congressman Bartlett's presentation, and have not yet read it in the Congressional Record, I urge you to do so now. It is very well researched. Although I disagree with Congressman Bartlett's position on almost every other issue, I was impressed with the depth of his understanding of this looming crisis. It must have taken some genuine soul-searching for an ultra-conservative father of ten, opposed to most forms of birth control, to call for curbs on population growth.
"Egy dél-Amerikai indián törzs ötletes módszere. Kivájnak egy kókuszdiót - a kókuszdió egyik felén akkor lyukat vágván, amelyen épp csak hogy belefér egy majom keze. A belsejét megtöltik rizzsel és édességekkel, majd a kókuszdió másik végét egy tisztás közepére rögzítik.
Az arrajáró majom észreveszi a diót és a belőle kacsingató csemegét, bedugja a kezét és belemarkol a finomságokba. A majom nem tudja kihúzni az édességekkel teli kezét, és az indiánok könnyedén odasétálnak, miközben a majom borzalmasan sikoltozik - nem csak az elfogóitól való félelmében - hanem a végzetes ám megváltoztathatatlan kapzsiságának felismerésében is."
In Zen and the Art of Motorcycle Maintenance, Robert Pirsig tells the story of a South American Indian tribe that has devised an ingenious monkey trap. The Indians cut off the small end of a coconut and stuff it with sweetmeats and rice. They tether the other end to a stake and place it in a clearing.
Soon, a monkey smells the treats inside and comes to see what it is. It can just barely get its hand into the coconut but, stuffed with booty, it cannot pull the hand back out. The Indians easily walk up to the monkey and capture it. Even as the Indians approach, the monkey screams in horror, not only in fear of its captors, but equally as much, one imagines, in recognition of the tragedy of its own lethal but still unalterable greed.
THE OIL industry took a step closer to drilling in the Arctic National Wildlife Refuge Wednesday when the Senate rejected a bill, 51-49, that would have protected the Alaskan home of caribou, bears, and snow geese. That tally lets senators who favor drilling place a green light for ANWR exploitation in the congressional budget resolution, where it cannot be blocked by a filibuster, which requires 60 votes to end. Still, there will be at least one more Senate vote on drilling, and defenders of the refuge should use the coming weeks to turn the narrow margin around.
Two years ago, drilling advocates tried to make the opening of ANWR a budget issue but failed on a 52-48 vote. Last year's election strengthened the pro-drilling camp just enough to provide the majority needed to include future lease revenues from ANWR as a budget item. Later, there will be a vote on budget-related measures, including drilling permission. While drilling opponents hope to persuade senators to change their views before that measure comes up, the stronger chance for stopping any drilling in the refuge may lie in Congress's recent record of not being able to come to final agreement on a budget resolution.
In the past two years, disagreements on a number of spending issues were so entrenched that no deal was possible and no budget resolution emerged. Leaders in the two chambers have already expressed sharply differing views on proposed Medicaid cuts, for example.
But ANWR drilling is such a misuse of critical habitat for a modest gain in petroleum that it deserves to be defeated on its merits, not just on a technicality. Industry already has access to 95 percent of Alaska's Arctic coastal plain. Even if drilling is approved now, no oil would come from ANWR for a decade at least. The administration's own Energy Information Administration estimates that ANWR's likely contribution to oil supplies is so slight that even with ANWR oil, by 2025 the United States would still need to import 65 of its oil, as opposed to 68 percent without it. This would come at the price of a network of roads, airstrips, pipelines, drill pads, and other structures.
In 2003 the National Academy of Sciences answered industry's claim that oil extraction and production in ANWR could be done in an environmentally benign way with a study showing that the deleterious effects of oil development on the environment and wildlife would reach far beyond the immediate area used for drilling. The American public knows this. A poll last December by Zogby International showed 55 percent in opposition and 38 percent in support of ANWR drilling. Congress should not hand this unique swath of the continent over to an industry that is already exploiting vast stretches of Alaska.
A megspórolt pénzzel két dolgot lehet csinálni, vissza lehet forgatni a vállalkozásba, amivel növeljük a felhasznált energiát, vagy be lehet tenni a bankba. A bank 1000 HUF-ból ~5000 HUF-t kölcsön ad, ami megint növeli az energiafogyasztást.
Errol mintha mar lett volna szo a topikban is. A lenyeg az, hogy ha jobb hatekonysaggal hasznaljuk fel az energiat, akkor a teljes energiafelhasznalas nem fog csokkenni, mert a "megsporolt" energiat megintcsak felhasznaljuk, hogy meg jobban eljunk, mint eddig.
Egészen pontosan CET 14:30-kor, amikor a parketten (a NYMEX-en) véget ért a kereskedés, a záróár $56.45 lett. A rekord nominálisan értendő, az 1980-ban elért $40 körüli ár reálértéken (az inflációt figyelembe véve) kb. $80-os vagy talán ennél is magasabb árnak felel meg.
A mai napon tripla csapas: 1. a GM bejelentette, hogy profitja 80%-kal csokken, mert az amerikai vasarlok elfordulnak a SUV-ktol es a kisebb fogyasztasu japan kocsikat veszik. 2. az olaj ara $56! uj rekord, a gazolaj keszletek jelentosen csokkentek az elmult heten. 3. a kulker hiany 2004-ben a varakozasokat meghaladoan a GDP 5.7%-a volt
With world oil prices north of $50 a barrel and rising, OPEC ministers meeting in Iran Wednesday will be grappling with a problem they haven’t confronted in the cartel’s 45-year history. In the past, OPEC tried to cool overheated prices by pumping more when supplies got too tight. But most OPEC producers say they’re already pumping as fast as they can. And despite the high cost of a barrel of crude, world demand shows no signs of slowing.
As a result, some OPEC ministers say, they’ve run out of options in trying to rein in the price of crude. Global oil demand has taken up most of the slack in extra OPEC capacity. Consumption is now believed by many analysts to be pressing up against the limits of what the world can produce. Saudi Arabia is the only country believed to have any surplus production left, and even then the Saudis are pumping close to 90 percent of capacity, according to the U.S. Department of Energy.
"There is not much we can do,” Algerian Oil Minister Chakib Khelil told reporters Tuesday in Isfahan, Iran, the site of Wednesday’s meeting.
"OPEC has done all it can do.” Qatar Oil Minister Abdullah al-Attiyah said. “This is out of the control of OPEC."
But that hasn’t eased political pressure on the cartel. On Tuesday, several oil ministers said they had received calls from U.S. Energy Secretary Sam Bodman. Sen. Ron Wyden (D Ore.) said Tuesday he’s not convinced that OPEC’s hands are tied by global demand reaching the limits of production capacity.
“This is their claim,” said Wyden. “But the fact of the matter is that nobody knows what their capacity is.”
Though data on OPEC’s oil production capacity have always been hard to come by, there’s little disagreement on the rapid growth of global consumption -- especially in China and India. With worldwide demand this year rising by roughly 2 million barrels per day, whatever excess capacity is out there will be gone soon, according to Marshal Adkins, an oil industry analyst at Raymond James
“Maybe this year, but certainly in ‘06 there won’t be any excess capacity,” he said. “We haven’t been in that kind of market in our lifetime. You’ve always have more capacity than demand.”
That’s little solace to energy consumers, who are watching rising crude oil prices push pump prices to record levels. Though U.S. economy has yet to show signs of slowing and inflation remains low, a continued rise in oil prices will eventually slow growth, analysts say.
“We will find the price level that will slow demand,” said Adkins. “It may be $60; it may be $100. I think it’s fair to say its going to be in that price band.”
Seasonal lull?
Analysts say OPEC typically eases back on production at this time of year because demand slows as the winter heating season winds down and drivers haven’t yet hit the road for summer vacations. But with prices nearly double levels just 18 months ago, production cutbacks are unlikely, say analysts.
“OPEC’s only real option is to maintain the status quo for now," said Smith Barney Citigroup oil analyst Doug Leggate in a recent research report.
Oil prices have also risen for a variety of other factors over which OPEC has no control, according to Adkins. Tanker prices haven jumped from $3 a barrel to $10 a barrel during the recent run-up in crude prices. To increase output, Saudi Arabia has been selling lower grade crude, which has boosted the price of more desirable light, sweet crude. And the falling dollar has effectively cut the value of oil payments to OPEC producers.
“When were looking on our screens seeing $45 oil, Saudis are cashing checks for $25 oil,” he said. “So in their mind -– their $25 price (target) -– that’s what they’re getting.”
As rising demand has approached the world’s production limits, OPEC’s decisions have less impact on prices. In the past, the cartel has "controlled" oil prices (or tried to) by adding or withholding production. By holding back oil, the market remained "tight" and prices stayed relatively high. The "oil shortages" of the 1970s were engineered by OPEC -- not the result of a true lack of supply.
But production quotas have had mixed success. For starters, many OPEC producers have "cheated" over the years -- agreeing cut back at OPEC meetings but then pumping more when they went home.
A big run-up in inventories in 1997, for example, came just in time for the Asian economic meltdown in 1998. OPEC couldn’t cut production fast enough and oil prices fell to $10 a barrel. But eventually cutbacks sent prices back up above $30 a barrel by 2000.
Then came the U.S. stock market crash, Sept. 11 and recession -- which sent oil back down to $15. OPEC cut production again, and prices began their run back to $30 -- and beyond.
Now, with prices above $50, OPEC risks seeing prices tumble again if high energy costs put a damper on world growth. That’s why – despite relatively high crude oil inventories for this time of year – Saudi Arabia has proposed boosting production by 2 percent, to 27.5 million bpd.
"We're concerned about prices, we're also concerned about economic growth and we're particularly concerned about economic growth in developing countries," said Saudi Oil Minister Ali al-Naimi. "Hopefully I will be convincing enough to move the rest to my thinking."
But ministers from Iran, Kuwait and Nigeria have recommended postponing any increase until May 1 to see if demand eases as it usually does in the second quarter.
And some OPEC ministers don’t think oil prices at current levels will slow the global economy. Some U.S. analysts concur, noting that the U.S. economy is less dependent on oil than it was during the “oil shocks” of the 1970s, when oil hit $80 a barrel when measured in today’s dollars.
"Even at $60 we see no economic impact," Libyan Energy Minister Fathi Omar Bin Shatwan told reporters.
az Usák kongresszusba is eljutott a Peak Oil híre - Roscoe Bartlett képviselő hétfőnn 1 órás speech-ben igyekezett bemutatni a T háznak, hogy mitől döglik a légy.
Műkedvelőknek érdemes végig olvasni. Én is találtam benne új dolgot: a "Jevons paradoxon"-t. A paradoxon lényege: ha hatékonyabban használjuk fel az energiát, az még nem jelenti azt, hogy kevesebbet is fogunk fogyasztani, sőt....
IEA says world must turn away from oil By Kevin Morrison and Javier Blas in London Published: March 11 2005 12:17
The rapid rise in global oil demand should lead the industrialised world to promote alternatives to oil as well as energy conservation, the International Energy Agency said on Friday.
The warning, from the West's energy policy adviser, signals a sharp turnaround by the IEA, which has previously tried to cool oil markets by blaming prices on speculators and short-term supply disruptions.
Egy tanulmány a Peak Oil-ról - ez eddig semmi különös, hiszen láttunk már ilyenből egy néhányat, de ami ezt a tanulmányt különlegessé teszi az a megrendelője: DOE, Department of Energy - egy Usák kormányzati intézmény!
a tanulmány nem a Peak Oil eljövetelének pontos dátumát kutatja, hanem annak hatását, illetve az összeomlás mérséklését annak függvényében, ha a felkészülés 10 vagy 20 évvel a Peak Oil előtt megkezdődik.
Az eddigi kormányzati megmozdulásokból az derült ki, hogy akcióra csakis akkor számíthatunk, ha a Peak Oil már bekövetkezett.
Ha a felkészülés megkezdődött volna 20 évvel a Peak Oil eljövetele előtt, akkor lehetséges volna a "soft landing", a "piac majd megoldja" hozzáállással azonban hatalmas olajár-ingadozásokra kell felkészülni.
Az 51. ASPO hírlevélben egy rövid összefoglaló a tanulmányról:
The US Department of Energy has submitted the following article for inclusion in this Newsletter
The Mitigation of the Peaking of World Oil Production Summary of an Analysis, February 8, 2005
A recently completed study for the U.S. Department of Energy analyzed viable technologies to mitigate oil shortages associated with the upcoming peaking of world oil production.1 Commercial or near-commercial options include improved vehicle fuel efficiency, enhanced conventional oil recovery, and the production of substitute fuels. While research and development on other options could be important, their commercial success is by no means assured, and none offer near-term solutions.
Improved fuel efficiency in the world’s transportation sector will be a critical element in the long-term reduction of liquid fuel consumption, however, the scale of effort required will inherently take time and be very expensive. For example, the U.S. has a fleet of over 200 million automobiles, vans, pick-ups, and SUVs. Replacement of just half with higher efficiency models will require at least 15 years at a cost of over two trillion dollars for the U.S. alone. Similar conclusions generally apply worldwide.
Commercial and near-commercial options for mitigating the decline of conventional oil production include: 1) Enhanced Oil Recovery (EOR), which can help moderate oil production declines from older conventional oil fields; 2) Heavy oil/oil sands, a large resource of lower grade oils, now produced primarily in Canada and Venezuela; 3) Coal liquefaction, an established technique for producing clean substitute fuels from the world’s abundant coal reserves; and 4) Clean substitute fuels produced from remote natural gas.
For the foreseeable future, electricity-producing technologies, e.g., nuclear and solar energy, cannot substitute for liquid fuels in most transportation applications. Someday, electric cars may be practical, but decades will be required before they achieve significant market penetration and impact world oil consumption. And no one has yet defined viable options for powering heavy trucks or airplanes with electricity. To explore how these technologies might contribute, three alternative mitigation scenarios were analyzed: One where action is initiated when peaking occurs, a second where action is assumed to start 10 years before peaking, and a third where action is assumed to start 20 years before peaking.
Estimates of the possible contributions of each mitigation option were developed, based on crash program implementation. Crash programs represent the fastest possible implementation – the best case. In practical terms, real-world action is certain to be slower.
Analysis of the simultaneous implementation of all of the options showed that an impact of roughly 25 million barrels per day might be possible 15 years after initiation. Because conventional oil production decline will start at the time of peaking, crash program mitigation inherently cannot avert massive shortages unless it is initiated well in advance of peaking. Specifically,
Waiting until world conventional oil production peaks before initiating crash program mitigation leaves the world with a significant liquid fuel deficit for two decades or longer.
Initiating a crash program 10 years before world oil peaking would help considerably but would still result in a worldwide liquid fuels shortfall, starting roughly a decade after the time that oil would have otherwise peaked.
Initiating crash program mitigation 20 years before peaking offers the possibility of avoiding a world liquid fuels shortfall for the forecast period.
Without timely mitigation, world supply/demand balance will be achieved through massive demand destruction (shortages), accompanied by huge oil price increases, both of which would create a long period of significant economic hardship worldwide. Other important observations revealed by the analysis included the following:
The date of world oil peaking is not known with certainty, complicating the decision-making process. A fundamental problem in predicting oil peaking is uncertain and politically biased oil reserves claims from many oil producing countries.
As recently as 2001, authoritative forecasts of abundant future supplies of North American natural gas proved to be excessively optimistic as evidenced by the recent tripling of natural gas prices. Oil and natural gas geology is similar in many ways, suggesting that optimistic oil production forecasts deserve to be viewed with considerable skepticism.
In the developed nations, the economic problems associated with world oil peaking and the resultant oil shortages will be extremely serious. In the developing nations, economic problems will be much worse.
While greater end-use efficiency is essential in the long term, increased efficiency alone will be neither sufficient nor timely enough to solve the oil shortage problem in the short term. To preserve reasonable levels of economic prosperity and growth, production of large amounts of substitute liquid fuels will be required. While a number of substitute fuel production technologies are currently available for deployment, the massive construction effort required will be extremely expensive and very time-consuming, even on a crash program basis.
Government intervention will be essential, because the economic and social impacts of oil peaking will otherwise be chaotic, and crash program mitigation will need to be properly supported. How and when governments begin to seriously address these challenges is yet to be determined.
Oil peaking discussions should focus primarily on prudent risk management, and secondarily on forecasting the timing of oil peaking, which will always be inexact. Mitigation initiated earlier than required might turn out to be premature, if peaking is slow in coming. If peaking is imminent, failure to act aggressively will be extremely damaging worldwide.
World oil peaking represents a problem like none other. The political, economic, and social stakes are enormous. Prudent risk management demands urgent attention and early action.
A FED tavaly julius ota emeli a kamatokat immar 6odszor negyedszazalekkal. Egyelore tenyleg nincs semmi hatas, de ez valtozni fog. Mindenesetre a realkamat jelenleg 0% korul van az USAban, nem csoda, hogy a megtakaritasi hajlandosag 2.5% korul van.
Del Kelet Azsia minden orszaga tulelte a 97-es valsagot, Oroszorszag tulelte a 98-as valsagot, Magyarorszag tulelte a 93-as csodhullamot es a 95-os kiigazitast, Amerika tulelte a 2000 es lufi kipukkanasat. Ugyanugy tul fogja elni Amerika is es Kina is, ha 2005-ben vagy 2006ban kipukkan a jelenlegi lufi. Majd korrigalnak egy kicsit. Kina szerintem is fegyverkezni fog. Amerika talan epp elenkezoleg.
Én elég sok helyen olvastam ezt, az USA-ban jelenleg súlyos válságot okozna a drasztikus kamatemelés. A GDP közel 300%-ára rúg a teljes adósságállomány, ez a harmincas évek eleje óta a legmagasabb arány.
Egyébként folyamatosan emelik a kamatokat, legutóbb is emeltek egy negyed százalékot. Egyelőre semmi hatása.
Viszont, ha a fogyasztást sikerül drasztikusan lelassítani, az világméretű válságot okozhat: az egész világgazdaság arról szól, hogy mindenki termel, és az USA fogyaszt.
Ha válság van mindenütt, akkor az USA nem tud hova exportálni... Nagyon szűk a mezsgye. Szvsz a mostani kamatemeléseket nagyon gyorsítani nem lehet.
Ps.
Kína esetében két megjegyzés:
- a nemfizető és hiper-eladósodott vállalatok az állami szektorban vannak, azokat dotálják, ha nagyon muszáj. Az adósság egyébként belső és nem külső adósság - könnyen lehet rajta állami dotációval segíteni, főleg mivel Kína esetében nincs kettős deficit, van helyette óriási valuta-tartalék és alulértékelt valuta. A külső adósság töredéke a GDP-nek, az éves export felénél kevesebb.
- a 97-es válságot pl. Dél-Korea simán túlélte, pedig ott sokkal rosszabb volt az eladósodottság. Mondhatod, hogy mert D-K kicsi, és felszívta termelését a világpiac - szerintem viszont ha nincs elég nagy világpiac ami felszívja a termelést, akkor azon az öreg Keynes elvei tudnak majd segíteni. D-K-ban - pont kicsisége miatt - Keynes nem lett volna jó megoldás, Kínában viszont az lehet. Pláne kis fegyverkezéssel kombinálva.
Azt probaltam meg elmondani, hogy pontosan a jelzalog es egyeb hitelekre alapozott fogyasztas okozza a problemat, tehat visszaszoritasuk a kiut a jelenlegi nem-egysensulyi helyzetbol. Namost az, hogy egy 2-3%-os realkamat milyen hatasokat okozna az amerikai jelzalog es fogyasztasi hitel piacon en azt felmerni nem tudom. Fedezet nelkuli fogyasztasi hitelek eseten a hitelallomany 1-2%a kerul leirasra evente. Ingatlanhitel eseten nem tudom, valoszinuleg kevesebb, mert az ingatlant vegrehajtjak. Nem vagyok benne biztos, hogy a hitelek bedolese tulsagosan kamaterzekeny, sokkal inkabb a bank prudens hitelezesi gyakorlatan mulik, abban pedig az amerikaiak igen jok. Gepkocsihiteles ismeroseimtol hallottam, hogy az emberek Mao-n inkabb zsiroskenyeret esznek de nem hagyjak, hogy az uj autot visszavegye toluk a bank. Szvsz valami ilyesmi varhato amerikaban is. A legvaloszinubb valasza a piacnak egy nagyaranyu kamatemelkedesre szerintem az uj hitelek elhalasztasa es a fogyasztas dramai csokkenese lenne. Oriasi hitelvalsagtol en nem tartok USAban. Viszont Kinaban annal inkabb, mert ott USAval ellentetben nem a lakossag, hanem a vallalatok vannak eladosodva, es allamilag elismerten a hitelek 40%-a nem teljesit. Ez addig nem problema, amig omlik a toke Kinaba ( a yuan felertekelesere spekulalva ) de ha ez megszunik, akkor ugyanaz varhato, mint 97-ben Del Kelet Azsiaban.
Ezt csak azert tudta megtenni az USA kormanya, mert a piac be tudta fogadni az uj penzt inflacios hatas nelkul. Ebben nagy szerepe van a petrodollar effektusnak. Az a par milliard frissen nyomtatott dollar nem szamitott, mert olyan nagy kereslet volt a dollarra.
Manapsag a kereslet a dollar irant csokken, mivel a kulfold egyre kevesbe hajlando finanszirozni az eladosott amerikai embereket. Raadasul egy csomo dollar is van a kulfold kezeben, nincs szukseg tobbre. Ezert csokken folyamatosan a dollar erteke annak ellenere, hogy az amerikai gazdasag eleg jol megy. Persze kerdes mennyire manipulaljak a GDP-t.
De ugye a kamatemelés, mint az felmerült, azért lenne szükséges, hogy a fizetési mérleg deficitjét javítani tudják.
Amennyiben a kamatemeléssel párhuzamosan hirtelen óriási kiadási programokba kezdenek a szegény embörök megsegítésére, akkor az a fizetési mérleg deficitjének romlásával jár. Ergo erősen lerontja a kamatemelés hatékonyságát.
Érdekes. A jelentésben az áll, hogy részben az USA szigorúbb légszennyezési határértékei miatt nincs ott annyi dízeles kisteher, mint az EU-ban. Eddig soha nem hallottam/gondoltam, hogy az amcsik szigorúbbak az EU-nál ebben a tekintetben.
"Future U.S. use of diesels in LDVs has been problematic due to increasingly more stringent U.S. air emission requirements. European regulations are not as restrictive, so Europe has a high population of diesel LDVs – between 55 and 70 percent in some countries."
Más. Volt pár napja valamelyik híradóban (Tények?) valami az orosz távol-keletről (Kamcsatka?). Olajhiány, iskolabezárások, kórházbezárások... Sehol nem találok róla semmit a hálón. Valaki nem tud egy linket?
Így is fel lehet fogni, meg úgy is hogy X tízezer ember nem ment tönkre, akik komoly adófizetők egyébként. Ezek nem támogatásból éltek életvitelszerűen, hanem az állam nem engedte őket tönkremenni, amikor rajtuk kívűl álló okoból történt valami. Az államnak végül is ilyesféle kötelezettsége lenne vagy mi a szösz. Nem csak adózni van joga az állampolgárnak.
Az én rokonaim gyerekeinke komoly gondot okozott kb 8 éve amikor a ház jelzáloghitelét felmondta a bank, mivel a lakások tömegesen értéktelenedtek el a lement hadi ipar és a bezárt üzemek miatt. Erre fogta a szövetségi kormány és a lakáshiteleket kiegészítette, nem kölcsönözte a pénzt, hanem odaadta a különbözetet.
ameddig akarják. worst case scenario dabya adót emel. usák adóztatási szintje 25-30%. Ez a szint a világ többi részén úgy 45-60% USÁk egy birodalom és már jó 150 éve eszerint vislekedik.
És mennyi volt a magyar jelzáloghitel-állomány? És általában a belföldi hitelállomány? Mert ugye egy kamatemelésnek ez a kockázata.
Más.
Az USA katonai kiadásait pont mostanában nem tudja csökkenteni. Tehát egyéb kiadásait kell. Hogyan? Már idén is ezt csinálják, hogy a katonai költségvetést növelik a többi rovására, meddig lehet ezt?
Nem kell mindent tuldramatizalni, Az USA kulkermerleghianya a GDP 5-6%-at teszi ki. Magyarorszag kulkerhianya 1994ben a GDP 8%-a volt, es kb 7%-os lakossagi fogyasztascsokkenessel kilabaltunk a valsagbol. A GDP mindekozben csak 1%kal csokkent 1995ben es 96-tol kezdve novekedesnek indult. A kinaiak igyis ugyis kipukkadnak elobb utobb, mert GDP-juk 45%-at beruhazasra forditjak. Egy ido utan a galaxis osszes lakoja keves lesz a kinai textilipari kapacitashoz es akkor jon a visszaeses. Elemzok szerint a nagy kinai novekedes vege egy 97-es tipusu ujabb azsiai valsag lesz.
Ez a folyamat amit itt az usaról taglaltok nem fog rövid időn belül háborúhoz vezetni? Én nemigen látok más lehetséges kiutat, és mindez lehet 10 éven belül bekövetkezik. A folyamatot gerjeszteni fogja a várható klimakatasztrófák, természeti csapások, Kina fogyasztói társadalommá való átalakulása,és a várható energiaválság.
csak ismetelni tudom magam: 2006-ban mar 1 trillio dollar erteku US allampapirt kell kibocsatani ezt a tavol kelet nem fogja tudni felszivni, ezert elkerulhetetlen a jelentos hozamemelkedes, ami megfojtja az ingatlan es reszvenyarakat, es az ingatlan es reszvenyfedeztu hitelekre alapulo tulfogyasztast.
A koltsegvetesi es lakossagi tulkoltekezest ( vagy legalabb az egyiket ) kamatemelessel siman le lehet huteni.
Elfeledkezel a hatalmas hitelállományról, főként a jelzáloghitelek iszonyatos mennyiségéről. A kamatemelés most nagyon nehéz, és komoly válságot okozna, és a helyzet percről percre romlik.
Ha az USA válságba kerül, akkor a világ többi részét is rántja magával, ergo export sem nagyon lesz. Ezért nem merik túl gyorsan emelni a kamatokat. A mostani ütem meg vagy elég a lehűtéshez, vagy nem.
Magyarul kinn van a nemzetközi valutapiacon eszement mennyiségű dollár amit az USA pumpált bele az elmúlt 40 évben.
Inkabb az utobbi 4-5 evben. Es nem a valutapiacon, hanem a jegybankoknal. Es nem dollar, hanem amerikai allampapir. Megint egy mas teszta a spekulacios toke tulcsapongasa, amelynek az az oka, hogy az amerikai allamdossagot nem piaci korulmenyek kozott finanszirozzak ( az azsia jegybankok minden USA allamkotvenyt felszivnak nevetsegesen alacsony kamatok mellett ), igy az a toke, amelynek US treasuryben kene nyugodnia, most a BUX-ot meg a shanghaji ingatlanpiacot hajtja. Ne keverd a dolgot a dollarizacioval, amelynek a lenyege az, hogy sok fejlodo orszag de facto penze a dollar, pl Latin Amerika, Afrika. Ok az utobbi 40 ev folyaman valoban rendkivul sok dollart szivtak fel, de az kevesse valoszinu, hogy ezt a dollart nekiallnanak visszavaltani mondjuk kenyai mbutura, vagy mi a szarra. Ahhoz, hogy eurora valtsak at, ahhoz az Eunak hosszu idon keresztul kulkereskedelmi hiannyal kene birnia, de erre az EU nam hajlando, jelenelg kulker tobblete van. Semmi szukseg nincs olyan butasagra, hogy le cserelni a dollart. Amerika kb olyan helyzetben van, mint Mo. 1995ben ( meg lehet, hogy most is ) A koltsegvetesi es lakossagi tulkoltekezest ( vagy legalabb az egyiket ) kamatemelessel siman le lehet huteni. Erre a FED nem nagyon hajlando, de ha o nem hajlando ra, akkor majd a piac megteszi. 2006-ban mar 1 trillio dollar erteku US allampapirt kell kibocsatani ezt a tavol kelet nem fogja tudni felszivni, ezert elkerulhetetlen a jelentos hozamemelkedes, ami megfojtja az ingatlan es reszvenyarakat, es az ingatlan es reszvenyfedeztu hitelekre alapulo tulfogyasztast. A vegeredmeny a US fogyasztas par szazalekos csokkenese, ami elsosorban Azsianak fog fajni. Na meg az elkenyeztetett amerikai fogyasztonak, de az meg kit erdekel. Nyertes lesz az USA ipari szektora.
Ez jol hangzik - csak tudod nehany nagy allam meg sok kicsi. A floating currency systemben a valutad erteket fenntartani iszonyat nehez - ha van egy nagy bohom gazdasagod ami novexik akkor meg so-so. regen ez egyszeru dolog volt, mert a penz neve nem volt mas mint egy tomeg mertekegyseg, amodern valuta ellenben nem mas mint egy brand - olyan mint a coca cola. A valutapiacon kokemeny barterezes folyik, mert nincs egy abszolut merze aminek alapjan osszemerhetned a penzeket. ha a dollar megszunik, akkor eselyes hogy valamely vilagraszolog bankkartya rendszer venne at a szerepet - mondjuk utana visa credit-pontjaid lennenek.
Kis orszagok - kis valutak ertekenek egy jelentos resze a jegybankukban felhalozott joszagokbol all. ezek arany, platina, usa dollar vagy leginkabb US terasury bond. De meg egy olyan nagy gazdasag mint japan is kifingana attol, ha a dollar osszedolne.
usak nagyon jol tudja, hogy a dollar osszedolesevel a vilag teljes jelenlegi modern penzugyi rendszere is osszedolne - szerintem meg az euro is, igy szamit arra, hogy avilag jegybankjai kormuk szakadtaig megvedik a dollart barmi is legyen.
Ha a dollar mellett valamely mas valuta be tud lepni az olajkereskedelembe akkor nincs baj, de ez az usakoknak gazdasagi osszeolmlast okazna, mert usakoknak nincs masuk, csak dollarjuk - ezert az usakok fegyverel is beavatkozna egy ilyen esetben.
na meg ezt beteszem: ( szinten Bloomberg Kinarol) http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=10000087&sid=a7rbV3YIaOUc&refer=top_world_news
The government last year ordered banks to restrict lending to industries including real estate, autos and steel and the People's Bank of China on Oct. 29 raised its benchmark interest rate for the first time in nine years. The bank lifted its one- year lending rate by 27 basis point to 5.58 percent, the first increase in nine years. A basis point is 0.01 percentage point.
Producer Prices
The measures have had some success. Reports yesterday showed producer-price inflation slowed to a 10-month low of 5.4 percent in February and loan growth eased to 13.5 percent from 21.3 percent a year earlier. China, the world's second-largest energy user, imported 13 percent less oil in the first two months of this year, the Beijing-based Customs General Administration of China said yesterday.
Szerintem 2 kulonbozo folyamat all a hatterben. Az egyik a nagy azsiai es olajtermelo orszagok jegybankjainak kihatralasa a dollarbol, ami a dollar ertekveszteset okozza, a masik pedig a foleg hedge fund-okban levo oriasi spekulativ toke. Ezek a hedge fundok, ide oda mozgatjak a toket a foldgolyon, piacot keresnek amit felfujhatnak, aztan amikor a kisbefektetok beugranak, ok gyorsan kivonulnak. En elkepzelhetoenek tartom, hogy az ev eleje ota a kinai novekedes lassulni latszik, a magas olajarak es nyersanyagarak jelenthetik a korlatot a megfekezhetetlen novekedesben. Pl. a kinai olajimport januarban 20%kal esett, persze ez lehet szezonalis is, de februarban az osszkinai import is esett par szazalekot. Japan geprendelesek december-januarban meglepetesszeruen estek, es az elmult ev 4. negyedeveben nemtorszag es japan is recesszioba ment ( Japan es Nemeto. kina gepipari beszallitoi ). Ezert en ugy gondolom a kinai buborekpiac beszukulni latszik, ezert a hedge fundok uj emerging piacok utan neztek, amit felfujhatnak es ez Kelet Europa.
Szerintem az csak egy mellekszal, hogy az USA kormanya jonak tartja a gyenge a dollart, a hatterben sztem foleg az van, hogy vilagszerte a jegybankok hatralnak kifele a dollar tartalekokbol,pl ez friss mai a bloombergrol:
China's central bank cut the share of its currency reserves held in dollars and raised its holdings of euros, according to a report by Lehman Brothers Holdings Inc. China is the second- largest foreign holder of Treasuries. It slowed its purchases of the securities in the last three months of 2004.
Seventy-six percent of China's reserves, the world's second- largest, were in dollars last year, down from 82 percent in 2003, Lehman said in an analysis yesterday of figures published by the People's Bank of China. The rest are in euros, said Lehman, the fifth-largest U.S. securities firm.
Az ok valoszinuleg a dollar ertekvesztese, es az, hogy a fizetesi merleg romlasanak uteme a dollar gyengulese ellenere sem csokken. A fizetesi merleg romlasanak oka a nagy dollarboseg. A nagy dollarboseg hattereben valoszinuleg a laza amerikai fiskalis es monetaris politika all. Az alacsony kamatok miatt ingatlanarboom van USAban, az amerikaiak pedig ingatlanfedezetu hitelek terhere novelik fogyasztasukat. A MorganStanley elemzoi elegge hiheto ervelessel mar evek ota cikkeznek a Global Liquidity Bubblerol, aminek a fo oka szerintuk a FED tul laza kamatpolitikaja. A FED ugyanis csak az ingatlan es nyersanyag arak nelkuli maginflaciot es a munkanelkulisegi adatokat figyeli kamatdonteseiben, igy felesleges penzt termel. Azonban a kivalo globalis penzugyi rendszer azonnal kiszipkazza az felesleges likviditast USAba es atkuldi oda, pl jelen esetben Kinaba, ahol eppen valamire valo befektetesi lehetoseg latszik. A kinai gazdasagi novekedes felhajtja a nyersanyagarakat, legfokepp az olajet, de minden maset is. Tkp arrol van szo szerintuk, hogy a 90'es evek vegi technologiai buborek, most Kina buborekban, vilagmeretu ingatlanarbuborekban, es nyersanyagar buborekban folytatodik.
Egy nagyon aggaszto mellekhatasa a dolgnak az, hogy Kina aceltermelese ma mar 3x -osa USAnak. Fel kene ismerniuk az amerikaiaknak, hogy lassan nemzetbiztonsagi ugy lesz a dologbol, mert ezzel a likviditasi buborekkel finanszirozzak a kinai ipari bazis kiepuleset. Ha egyszre osszeomlik ez a kartyavar, es amerikanak nem lesz tobbe akkora szuksege a kinai exporta, mit fognak a kinaiak csinalni a nehezipari kapcitasukkal? Hagyjak elrothadni? Szerintem inkabb flottat epitenek.
nos egy háború nem éppen olcsó dolog. a modern demokráciák történetében nem volt még arra példa, hogy egy háború után ne lett volna kisebb/nagyobb pénzügyi válság ill. infla.
Éb 2 dologra gondolok:
- az iraki háború következtében fellépő dollárhígulás mostanra kezdi el éreztetni a hatását
- az iraki olajtermelő kapacitás hosszútávú kiesése illetve a felfutó kinai gazdaság olajszükséglete olymértékű olajhiányt okoz, hogy az hatással van az olajkereskedelem kizárolagos valutájára - a dollárra.
Az iszonyatos mennyiségű dollár világgazdaságba pumpálása 1971 óta zsép folyamatosan megtörtént. Mivel sajnos az USA ikerdeficitje a 21 sz-ban olymértékben meguugrott hogy az csak na az a sok sok dollár kezd csúnyán elértéktelenedni és zsvsz ezért erősödik a forint meg ezért növekedett a BUX index többmint 2000 pontnyit az idén.
Ez üygben gondolkodtam egy topicnyitáson, azonban lehet, hogy elég lesz egy kis eszmecsere.
Nagyon nem értem ezt a gyenge-dollár nevű történetet. Olybá tűnik, mintha az USA szándékosan tartaná alacsonyan a dollárt, viszont érdekelne, hogy hogy a fenébe csinálja, mert ehhez iszonyatos mennyiségűpénzt kéne pumpálnia a világgazdaságba.
US bullish in 2005 oil price forecast Kevin Morrison and Javier Blas in London Published: March 8 2005 20:35
The US government on Tuesday emerged as one of the most bullish forecasters of oil prices, raising its outlook for this year to nearly $50 a barrel.
The report by the US Department of Energy pushed Brent crude futures, the European benchmark, to an all-time high in nominal terms of $53.20 a barrel. The rising oil price also helped propel the Reuters CRB index, which tracks a basket of commodities, to a 21-year high. Concern about high oil prices will dominate the Organisation of the Exporting Petroleum Countries meeting in Isfahan, Iran, next Wednesday.
The US estimated in its March short-term outlook report that the 2005 average price of West Texas Intermediate (WTI), the US oil benchmark, to $48.95 a barrel, up 7.5 per cent on last month's report. It also raised the 2006 WTI average to $47.05 from $43.20 previously, indicating it believes high oil prices are here to stay.
This time last year, it predicted a price of only $29.40 in the forecast for 2005. The Department of Energy warned yesterday: “Oil prices are likely to be sensitive to any incremental supply tightness that appears during periods of peak demand worldwide. Imbalances in light product markets could cause light crude oil prices to increase to well above $50 per barrel, as has recently occurred.” It said its forecast was based on Opec not cutting production at the Isfahan meeting.
The report saw no sign of slowing demand, predicting an increase in global oil consumption averaging 84.7m barrels a day in 2005, up 200,000 b/d from the February report. The increase was due to China, where demand is forecast to average 7.4m b/d, up 12 per cent from last year.
Washington is concerned about supplies from non-Opec countries because lower production would increase dependence on Opec oil. It said lower production in Mexico and the North Sea would contribute to a 300,000 b/d decline in non-Opec supply forecasts to.
Dollar Drops to Nine-Week Low; Koizumi Says Japan May Diversify
March 10 (Bloomberg) -- The dollar fell to a nine-week low against the euro in Asia after Japanese Prime Minister Junichiro Koizumi said his country ``in general'' needs to consider diversifying its foreign currency reserves, the world's largest.
The U.S. currency erased losses against the yen and pared some versus the euro after a Ministry of Finance official said Japan has no plan to make a change, comments echoed by Finance Minister Sadakazu Tanigaki. Japan's official reserve assets totaled $840.6 billion at the end of February, mostly in U.S. Treasuries.
``By saying Japan could diversify its holdings, it's opened a Pandora's Box,'' said Harvinder Kalirai, chief market analyst in Sydney at State Street Corp. ``They can just stop buying Treasuries. It could impact the behavior of other central banks. This is going to weigh heavily on the dollar.''
The dollar dropped to $1.3429 per euro at 1:59 p.m. in Tokyo from $1.3391 late yesterday in New York, according to electronic currency-dealing system EBS. It also traded at 104.08 yen from 103.93. The dollar dropped as low as $1.3455 a euro, the weakest since Jan. 4.
The dollar may fall to a record $1.40 per euro and below 100 yen this year, Kalirai said. State Street is the world's largest custodian of assets, managing more than $1.2 trillion.
Speaking in Parliament, Koizumi said Japan needs to make an ``overall judgment'' on how to invest reserves by considering the stability of such investments. Tanigaki later said the comments were made as a general argument and don't mean the government will shift its holdings.
`Understandable'
``There's never been a comment from Japan that it might diversify, so the dollar getting sold off is understandable,'' said Robert Rennie, a currency strategist in Sydney at Westpac Banking Corp. Ministry clarifications ``helped shore it back up.''
The dollar fell 1.4 percent against the euro and the yen on Feb. 22 after South Korea's central bank announced plans to boost returns by diversifying its currency reserves. The bank later said it wouldn't sell dollars from its current holdings to achieve its goal.
Koizumi's comments pushed U.S. 10-year Treasury yields to the highest in more than seven months. Japan, the largest foreign holder of U.S. Treasuries, owned $711.8 billion of them as of December, and cut its note holdings in three of the last four months of 2004.
Koizumi beszolt egy olyat, hogy Japan diverzifikalni akarja a tartalekait ( 900 milliard dollar). A dollar azonnal zuhanni kezdett, amig a japan penzugyminiszter nem korrigalt, hogy hat nem is gondoltuk mi az komolyan. Erdekes, hogy 2 hete Koreaban pontosan ugyanez zajlott le. A koreai eset utan olvastam egy elemzest, miszerint, Korea megteheti, hogy kiszall a dollarbol, mert viszonylag keves van neki ( 200 mrd ), de Japan es Kina nem, mert nekik olyan sok van, hogy azzal padlora kuldenek a dollart, leertekeleve ezzel sajat tartalekaiakat, plussz megfojtanak exportpiacukat, gazdasaguk legfobb motorjat.
En kivancsi vagyok ra, hogy vajon a tavol keletiek uzenni akarnak Amerikanak, hogy ideje lenne szukiteni a globalis likviditast, avagy egyszeruen a dolgok mennek szepen a maguk utjan, es a japanok tenyleg abbahagyjak a US treasury vasarlasat. Ebben az esetben 2005 jelentos valtozasokat hozhat.
OPEC meeting not likely to touch soaring oil price
By Sri Jegarajah and Gavin Evans in Singapore March 10, 2005
Crude oil rose for a sixth day after surging on Tuesday to within $US1 of an all-time high in New York and to a record in London on speculation the Organisation of Petroleum Exporting Countries would do little to rein in prices at a meeting in Iran. OPEC, which meets on March 16, has said this week that markets are well supplied with oil, even though prices have risen nearly 50 per cent in the past year. The group does not need to boost output because demand could fall in the second quarter, Agence France-Presse cited Iran's OPEC representative Bijan Hossein Kazempour Ardebili as saying.
"OPEC isn't running fast enough to meet this train of demand that's growing without any sign of a slowdown," said Gal Luft, executive director of the Institute for the Analysis of Global Security in Washington. "There's concern that spare capacity will not be able to compensate for any disruption." Crude oil for April delivery rose as much as US33c, to $US54.92 a barrel in after-hours electronic trading on the New York Mercantile Exchange. It traded at $US54.87 yesterday afternoon in Singapore.
On Tuesday the April contract settled at $US54.59 a barrel, the highest since October 26, when prices closed at a record $US55.17. In London, the April Brent crude oil future yesterday touched $US53.30 a barrel, the highest since the contract was introduced in 1988. Global oil demand may average 84 million barrels a day in 2005, while daily production in January was 83.6 million barrels, the International Energy Agency said last month.
OPEC, which pumps about 40 per cent of the world's oil, is scheduled to meet in Isfahan to discuss second-quarter output. "I don't see OPEC doing anything but rubber-stamping what they're doing now," said Alan Stanley, a Houston oil trader. The group is "selling to everybody". The US Energy Department's weekly petroleum report overnight was expected to show the US's crude oil stockpile added 1.7 million barrels last week to the 299.4 million of the week before, according to a Bloomberg analyst survey. Supplies in last week's report were 9.4 per cent higher than a year earlier. "If we get a 3 million-barrel build in crude, that may take some of the steam out of" prices, Mr Stanley said.
OPEC is concerned aboutt the 18 per cent gain in prices in the past month, given world supplies are above their five-year average, President Sheikh Ahmad Fahd al-Ahmad al-Sabah said on Sunday. OPEC was pumping 29.5 million barrels a day and could pump an extra 2 million if needed, he said.
Tehát: A kő/olaj/szívű amcsiknál van egy Eugene nevű torony a tengerben. Amint azt kell, szépen fogyogatott a napi kitermelés, de... eccercsakk megfordult a dolog: manapság majdnem annyit termelnek, mint a fénykorban...
Rejtély!
Rögtön nagyon optimistán kezdtek hozzáállni. Ráadásul a most nyert olaj a toodósok szerint más, mint 10 éve. Azt gondolják leányálmaikban, hogy a kút alatti mező saját magát töltögeti folyamatosan.
Korábbi elméletek kerültek elő a padlásról, melyek szerint a kőolaj nem fosszilis képződmény, hanem egy természetes módon, folyamatosan termelődő anyag. Modern termodinamikai törvényeken nyugodva, matematikai modelljük szerint olaj nem képződhet fosszíliákból. Egy ipse még kísérletben is modellezte a felszín alatt 100km-re található viszonyokat: oktánja lett nekije, ami a bencin hidrokarbonja, vagy mi. A lényeg: a metánon kívül (ami az egyetlen organikus alkotóelem) minden alkotója a kőolajnak csak 100km mélyen keletkezhet, nagy nyomáson.
És még: ezt az egészet már az oroszok is kitalálták, de a kutyát sem érdekelte. Mindeddig.
;)
pées: ha valóban így lenne, akkor a jelenlegi kutakhoz is más filozófiával kéne nyúlkálni... És az olajkitermelő haramiák visszahúznák az agyart, melynek jótékony hatása lehetne a vidám olajpocsékolásra. Hehe. :P"
-- És az nem jutott eszükbe, hogy esetleg a kiszivattyúzott olajjal csökkent odalent a nyomás és egyszerűen átszakadt egy másik olajkamra tartalma ebbe a rétegbe?
Kemény zsarolásba kezdett az atomprogramja miatt szorongatott Irán. A nyugati titkosszolgálatok szerint fegyverkezési célú atomprogram vezetője olajválság kirobbantását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok és az EU az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalná a kérdést.<<
"A metanogén baktériumok "mellékesen" 2-4% hidrogént is termelnek a szervesanyagok elbontása során."
A metanogén baktériumok (amúgy Kizázólag Archea, nem Bacteria) jellegzetesen nem hidrogén termelők, hanem hidrogén fogyasztók. Ezek a mikroorganizmusok ugyanis tulajdonképpen a CO2-t (CO-t, metanolt, hangyasavat) redukálják a fent említett H2 segítségével. Szóval, ha a fermentáció során van is hidrogénképződés, az nem ezektől a mikroorganizmusoktól ered, hanem azoktól a baktériumoktól, amelyek a komplex szénhidrátokat (+ sok minden egyebet) fermentálják.
"Legfeljebb olyan törzset találhattak (valamikor én is olvastam róla részletesebben), amelyik nagyobb százalékban termel hidrogént."
Itt keversz valamit. Szerintem a Rhodopseudomonas palustris (fotoszintetikus autotróf baktérium) nitrogenázának (itt nem a proton reduktáz termeli a hidrogént, mint a fermentációs hidrogénképződésnél) hidrogéntermelését hozod ide, amely bizonyos törzsekben (ahol az ún. uptake hidrogenázok nem működnek) valóban lehetett a hidrogén arányát a nitrogénhez képest befolyásolni.
"Persze, az előállítás energiamérlege gyengébb, mint a metántermelésé."
Ezt most ne hozzuk ide, mert minek az előállításának a milyen energiamérlege rosszabb, mint a metanogén baktériumok metántermeléséé? A fermentatív bacik hidrogéntermelésének energiamérlege természetesen rosszabb, a fotoszintetikus baktériumok energiamérlege meg annyiban nehezen értelmezhető, hogy ott az energia kvázi ingyen van. (A fotoszintetikus hidrogéntermelésnek más problémái vannak). A metanogének pedig nem termelnek hidrogént.
Persze ha tudsz valami cikket az általad írtak alátámasztásaként linkelni, akkor azt szívesen veszem.
"A szervezetben a metilalkohol hangyasavvá bomlik."
Mondjuk inkább oxidálódik.
"Ezt a máj nem tudja lebontani, emiatt addig kóborol a szervezetben, míg el nem jut az agyba, ahol öli az idegsejteket."
Nem tudom most kapásból, hogy a hangyasavval tud-e valami kezdeni a szervezet. Lehet, hogy az eukarióták nem. De könnyen kiválasztódik a vesén keresztül.
"Emiatt romlik a látásuk, majd vakulnak meg a nohaborivók. "
Ők rendszeresen viszonylag nagy mennyiségben visznek be metanolt a szervezetükbe. A rossz minőségű borok alkoholtartalmának ugyanis 5-6%-a is metanol lehet. Mellesleg az ilyen borok alkoholtartalma is alacsonyabb, mert a metanol a mikróbákra is ártalmasabb, mint az etanol.
A rossz minőségű bort ivók sem vakulnak meg, ha mértékkel isznak. A probléma ott van, hogy az alkoholisták rendszeresen komoly (bár nem halálos) dózisokat vesznek magukhoz. (Egy pohár nova bor kb. annyira ártalmas toxikológialag, mint 6-8 pohár minőségi.)
A metanol nem olyan mint a sugárzás, hogy rendszeres kis dózis kumulálódjon. Persze rendszeres nagy dózissal mindenki tönkre teheti magát.
Ne a közvetlen mérgező hatását nézd! A lényeg a hosszútávú, visszafordíthatatlan károsításban rejlik. A szervezetben a metilalkohol hangyasavvá bomlik. Ezt a máj nem tudja lebontani, emiatt addig kóborol a szervezetben, míg el nem jut az agyba, ahol öli az idegsejteket. Emiatt romlik a látásuk, majd vakulnak meg a nohaborivók.
Az ún. hidrogenoszómákról van szó. Ezek anaerob eukariótákban (ilyenek is vannak, bár az eukarióták általában aerobok) a mitokondrium helyett vannak. Sokan nem tudják, hogy a mitokondriumnak nem csak a légzésben van szerepe, hanem van néhány egyéb funkciója is, pl. a FeS centrumok szintézise. Mivel erre az anaeroboknak is szükségük van, feltételezték, hogy ezekben az anaerobokban is van valami mitokondriumszerű valami.
Úgy emlékszem, hogy végül 15-20 évvel ezelőtt pont egy magyar, jelenleg a Rockefeller Egyetemen dolgozó magyar professzor találta meg, és ő ismerte fel, hogy metaboilikus szerepük is van (pontosan ekkor még inkábbcsak ezt a részt látták), és hidrogént termelnek. (Mellesleg emiatt sok protozoon metanogén Archea-kkal társul, amely mikroorganizmusok a felszabaduló hidrogént metánná alakítják.)
A mostani cikk állítólag azt írja le, hogy találtak olyan élőlényt, amelynek a hidrogenoszómájának a mitokondriumokhoz hasonlóan még megvan a saját genomja. Az eddig ismert hidrogenoszómákban ilyet nem találtak.
De nem olvastam a cikket, mert nincs online előfizetésünk, és még nem ért ide a nyomtatott példány.
Az energiatermelés szempontjából azonban ennek a felfedezésnek aligha van jelentősége, mert a fermentatív hidrogénelőállítás energaimérlege nagyon rossz, 1 mol glüküzból mindössze 2 mol hidrogén nyerhető ki elvileg, a gyakorlatban inkább 1.5. A maradék 4, illetve 4.5 mol viszont benne marad a rendszerben.
Hogy mennyire új? 1857-ben Indiában helyezték üzembe az első biogázfejlesztőt. A metanogén baktériumok "mellékesen" 2-4% hidrogént is termelnek a szervesanyagok elbontása során. Legfeljebb olyan törzset találhattak (valamikor én is olvastam róla részletesebben), amelyik nagyobb százalékban termel hidrogént. Persze, az előállítás energiamérlege gyengébb, mint a metántermelésé.
A helyzet az, hogy a metanol nagyon kevéssé mérgező. Utánanéztem, hogy mennyi a félhalálos dózisa. Emberben átlagosan 100-250 ml. Ez azt jelenti, hogy nem egészen egy nagyságrenndel mérgezőbb, mint az etanol. A probléma inkább az a való világban, hogy a két alkoholt nem triviális íz vagy szag alapján elkülöníteni, és egységnyi etanol helyett egységnyi metanol elfogyasztása már komoly probléma lehet. Emiatt valami adalékkal kellene büdösíteni és rosszízűvé tenni, csakúgy mint pl. a denaturált szeszt, amit azt hiszem piridinnel tesznek élvezhetetlenné.
Emiatt kevéssé valószínű, hogy mondjuk egy laptop vagy egy mobiltelefon metanoltartalma bárkire nézve komoly veszélyt jelentene.
Itt sem a hülyék ellen kell védekezni, hanem a véletlen balesetek ellen, mert sokan egyszerűen nem ismerik bizonyos vegyi anyagok veszélyeit. "Alkohol - Na jó, egy kicsit elkábul tőle! Na és?" Nem minden alkohol egyforma!
nezd volt nalunk evtizedeken at technocol rapid. volt aki ragasztott vele es volt egy torpe minoritas aki letudozte. a hulyek ellen nem lehet vedekezni - es nem hiszem, hogy nagyon kell is..
Ez mondjuk még mobilra igaz lehet, de szvsz a mobiloknál kritikusabbak fogyasztás szempontjából a laptopok. És alig hiszem hogy egy üzletember beinjekciózná magát metanollal. Amúgy is, ha Pl. a gázöngyújtók utántöltését meg lehet oldani, nem hiszem hogy ez probléma lenne.
A cikk végén biztonsági szempontokra is hivatkoznak! Te szívesen adnál a gyerek kezébe egy idegméreggel töltött kapszulát (metanol), amit injekcióstűvel kell töltögetni, ha kimerül? Nemcsak elfogyasztva (nohabor, denaturált szesz), hanem gőze a bőrön át felszívódva is mérgező, és az agysejteket pusztítja. Szerintem hatékonyabb, mint a mobiltelefon sugárzása.
Ezen én is filóztam hogy be kellene linkelni. Szép példa az ipar mûködésére, különösen a száraz törülközõbõl történõ vízfacsarás hasonlat tetszett. Azaz addig nem nyúlnak új technológiákhoz amíg a régit el lehet adni...
Megújuló energia: 100 milliárd forint szükséges 2010-ig
NOL • Népszabadság Online • 2005. február 28.
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztésekre Magyarországon mintegy 100 milliárd forintot igényelnek 2010-ig az Európai Unió energetikai célkitűzéseivel összefüggésben - közölte Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Az államtitkár elmondta, hogy a biomassza felhasználásával, szélkerekekkel, napelemekkel, és geotermális úton megtermelt alternatív energia megfelelő szintre emeléséhez 24 milliárd forint állami ráfordítás szükséges, a döntő hányadnak pedig uniós forrásnak kell lennie.
Utalt arra, hogy az elkövetkező öt évben a megújuló energia arányát az ország teljes energiatermelésén belül 5-6 százalékra kell emelni a jelenlegi 3,6 százalékról. Ezen belül az alternatív villamos energia 0,8 százalékos részarányát 2,8 százalékponttal kell megemelni - tette hozzá Gombos András.
Az államtitkár által közölt számok szerint a ráfordítások mintegy 60 százalékát alternatív villamos energiával kapcsolatos fejlesztésre kell fordítani, s a 40 százalék juthat a megújuló energiaforrásokra alapozott távhőtermelésre vagy esetleg bioüzemanyagok előállítására.
"Az európai uniós forrásokat a nagyobb beruházásoknál a kohéziós alap forrásaira pályázva kell megszerezni, míg a kisebbekre a strukturális alapok biztosíthatnak fedezetet" - mutatott rá Gombos András.
Kitért arra, hogy a kormány a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben még a tavasszal nyilvánosságra hozza stratégiáját, azaz a 2010-re kitűzött célok teljesítéséhez szükséges ésszerű lépéseket és azok forrásigényét tartalmazó előterjesztését.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a döntő részben biomassza hasznosításával megemelhető alternatív energiatermelési arányhoz elsősorban a szélenergia és a geotermális energia járulhat hozzá érdemben.
"A hasznosításnál azonban kulcsfontosságot kell kapjon az okszerűség, ugyanis amennyiben a környezetvédelmi szempontokat elhanyagolják, összességében több környezeti kárral járhatnak ezek az energiaforrások, mint amennyit jelentenek energetikai oldalról" - hangsúlyozta Gombos András.
Utalt arra, hogy a szélkerekeket a villamosenergia hálózathoz közel kell helyezni, a geotermális kutaknál a kinyert vizet vissza kell a talajba sajtolni, a biomasszánál pedig nem az erdők fáira, hanem faipari melléktermékekre kell koncentrálni az energiatermeléskor.
Groó Rudolf, a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi szakértője a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy Budapest az elkövetkező években a fővárosban és környékén öt helyen napkollektorokat kíván felszerelni szociális otthonok fűtéséhez szükséges energia csökkentése érdekében.
Elmondása szerint a főváros 2003-ban már kísérleti jelleggel felszerelt napelemeket a Tordason lévő értelmi fogyatékosok otthonának tetejére. (MTI)
Tíz év múlva már hódít a megújuló energia
Kulcs a nanotechnológia
NOL • vizita • 2005. február 28.
Világméretű kezdeményezések sora hívja fel a figyelmet arra, hogy tartózkodjunk az egyébként is növekvő olajfelhasználástól, helyette érdemes lenne egyre nagyobb teret engedni a tiszta, megújuló energiának.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
A Föld lakosságának 15 százaléka emészti fel a rendelkezésre álló energia több mint kétharmadát, és fontos tudni, hogy az emberek 40 százaléka gyakorlatilag semmilyen módon nem kap ebből az energiából - olvasható a hkc22.com által közölt kutatásban.
Agresszív és kemény verseny folyik az országok és társaságok között az új technológiák és rendszerek alkalmazásáért, és ezzel együtt az elérhető pozíciókért.
A nanotechnológia és a molekuláris technológia játssza majd a kulcsszerepet a jövőbeni fejlődésben, illetve az energiarendszerek hatékonyságában, és az idevonatkozó költségek tekintetében is. Szakértők szerint mindez drámai módon fejleszti majd a technológiákat és alkalmazásokat, melyekben pillanatnyilag az Egyesült Államok és Japán vezeti a rangsort.
A megújuló energiák piaca - amely a vízenergia, szélenergia, napelem, geotermikus fűtés, biomassza és biogáz felhasználását jelenti - ebben az évben várhatóan 130 milliárd dollárt könyvelhet el, és mindeközben 1,2 millió munkahelyet teremt. A remények szerint ez az összeg 2010-re 255 milliárd dollárra rúg, 2015-re pedig eléri a 429 milliárdot, amellyel együtt 3 millió új munkahely is létrejön. Az előrejelzések szerint Kína egyeduralkodó lesz a piacon.
Mondjuk ennek a trendnek nemileg ellentmond, hogy 2004 elso harom negyedeveben nott az USAba aramlo toke. 2004 Q1-Q3 ben 2003 Q1-Q3hoz viszonyitva 20%-kal nott a kulkereskedelmi hiany, viszont az USAba bearamlo toke 40%kal nott. A kulonbozetet az amerikaiak befektettek kulfoldon elsosorban EUban. 2004 Q4 fizetesi merleg adatok csak marcius 16-an lesznek a www.bea.gov-on.
Talaltam egy erdekes oldalt www.capital-flow-analysis.com van egy 30 reszbol allo osszefoglalojuk, nekem marhara tetszik. Erintik a topikban mar targyalt, baby boomer generacio nyugdijba megy problemat, es a flat earth economics megkozelitest is. Ugy 95%ban egyet tudok erteni veluk.
A tavol keleti es olajexportor orszagok folyamatosan csokkentik dollartartalekaiakat, Dollar falls amid fears central banks diversifying reszletek: The US dollar fell sharply on Tuesday after South Korea re-ignited fears that central banks are looking to diversify their foreign exchange reserves away from the greenback.
“The dollar sell-off is a clear indication that the focus of the foreign exchange market seems to be shifting away from interest rate differentials and on to current account funding concerns and central bank diversification speculation that undermined the dollar considerably in the final quarter of 2004,”
Members of the Organisation of Petroleum Exporting Countries, along with Russia, have reduced the proportion of their reserves held in dollars during the past three years. Rasheed Mohammed Al Maraj, the governor of the Bahrain monetary authority, yesterday talked of the “eminence of the euro” becoming “more visible”.
And next week India could back a plan to use a portion of its $130bn of foreign exchange reserves to fund domestic infrastructure projects.
Simon Derrick, head of currency research at Bank of New York, said official holdings of US Treasuries increased by an average of just $17.7bn a month in the fourth quarter of 2004, when Asian reserves were rising by $62.6bn a month. In the three previous quarters, Treasury holdings rose by an average of $21bn a month while reserves increased by $38.9bn.
na most mar kivancsi vagyok az amerikai tokemerlegre 2004 Q4ben.
OFF ennyit a-zUSA-a-zeurora-valo-atteres-miatt-rohanta-le-Irakot elmeletekrol. vagy most akkor majd jon a tamadas Del Korea, Bahrein es India ellen? :~)
Azért ez a valóságban nem így műszik. Ha a kínaiak kerülnek majd abba a helyzetbe, hogy a tőke náluk összpontosul, akkor majd ők szoknak le a munkáról, míg akik elszegényednek, azok kénytelen lesznek rászokni. Az emberbe ugyanis nincs beleprogramozva a munka, sőt minden egészséges ember igyekszik a lehető legkevesebbet dogozni ahhoz, hogy az igényeit kielégítse. Ez szimpla biológia törvényszerűség.
Bár már megkopott a fizikai tudásom, ezekkel csak egyenáramot lehet szerintem termelni, nem váltóáramot. Ez utóbbihoz szerintem praktikusan kell mozgó alkatrész. Persze azt nem tudom, hogy az jelent-e bármillyen problémát (pl. az energia továbbításában, vagy biztonságtechnikai téren), ha nem váltóáramban gondolkodunk.
Ja még annyit, hogy a modern fermentációs eljárásokkal a fermentációs költségek 15-20c/literre szoríthatók le, amely már nem is olyan rossz pl. az olajfinomítás költségeihez képest.
A nagy probléma tehát a biomassza költség- és energiahatékony megtermelése, és eljuttatása a fermentorokhoz, mivel egyrészt a biomasszát meg kell termelni, nem csak kitermelni, másrészt a kisebb energiasűrűség miatt a szállítása is drágább, mint pl. a nyers olajé.
Szóval pontatlanul emlékeztem, nem a bioteanol, hanem a bioetanol tartalmú üzemanyag részesedése a 3%. Mivel a benzinbe 15% etanolt kevernek, emiatt a valós bioetanol részesedés 0,15x3% azaz, 0.45%.
A bioetanolos üzemanyag kis %-a 85% etanolt tartalmaz, de ehhez a belső égésű motorokat is át kell kicsit állítani, így ilyen üzemanyagot csak néhány mintaváros tömegközlekedése használ, pl. Japánban.
A tiszta etanollal adódnak problémák (vizesedés, alkoholizmus, etc..) szóval egyelőre még a keverékeké a közeljövő.
Az etanol javítja a benzin elégésekor a károsanyagkibocsátást (Elsősorban az O tartalma miatt), és éppen ezért kezd el felfutni a bioetanol program az USA-ban. Californiában a közlekedési járművek által kibocsátott káros anyagok komoly szmogveszélyt jelentenek, így a károsanyagkibocsátásokkal kapcsolatban nagyon szigorúak.
Ez részben furcsa dolgokat is szül, pl. California kénytelen lesz kukoricát, keményítőt vagy etanolt behozni Közép-Nyugatról, hogy a legújabb californiai környezetvédelmi előírásoknak megfellehessenek az üzemanyagok. Azért, mert Kalifornia jelenleg semmi olyat nem állít elő, amiből gazdaságosabban lehetne etanolt, vagy más káros kibocsátást csökkentő anyagot fabrikálni.
Ez a hercehurca viszont biztosan negatívvá teszi az energiamérleget.
Mellesleg 10 éven belül a 3%-ot akarják 30%-ra feltornászni. Ez esetben már az összes üzemanyagfelhasználás 4.5%-a lenne etanol, ami azért nem rossz. Ha egyszer egy ekkora kapacitás kiépül, akkor nem lesz gond egy nagyobb válságot azonnali technolológiaváltás nélkül átvészelni, mert a 4.5% elég a katonai felhasználásra + mezőgazdasági erőgépek üzemeltetésére. Persze az amcsiknak ez esetben is le kell szokni az autóról, de én hiszek az emeber túlélőképességében.
Mellesleg a jelenlegi technológiák mellett kb 70% 15%-os bioetanol a max, mert egyszerűen nincs több gazdaságosan feldolgozható biomassza. Ehhez a szaccharifikációs eljárásoknak rengeteget kellene fejlődniük...
Crude jumps to highest in 3-1/2 weeks as traders eye cold weather on both sides of Atlantic. February 22, 2005: 12:30 PM EST
LONDON (Reuters) - Oil prices surged two dollars to a 12-week high above $50 a barrel Tuesday, bolstered by a late bout of cold winter weather in Europe and the United States. Statements from OPEC members Kuwait and Libya that the price strength meant there was no need to reduce output did little to curb the rally. U.S. crude oil jumped by $2.05 a barrel, or 4.2 percent, to $50.40, the highest level since Nov. 30, and barely $5 below a record high struck in late October. Brent crude traded in London gained $1.62 to $48.35 a barrel. Oil prices have risen $5 in the past two weeks as stronger-than-expected demand growth and disappointing supply forecasts from producers outside OPEC -- especially Russia -- have signaled a heightened need for OPEC's oil this year. Speculative funds had bid up prices for the whole energy complex including gasoline, which will see strengthening demand heading into the summer, traders said. "We had expected the funds to start selling as soon as the price reaches $50, but in fact they started to buy instead having decided that it was a good chance to pick a bit more," said Deborah White, chief energy strategist at SG Securities. "They play it up as the recent data shows that the (global) demand is in fact much stronger than expected," she said. Cold weather on both sides of the Atlantic has helped stoke late-winter demand for heating oil, giving a fresh boost to prices since U.S. inventories of the fuel are still quite low. Europe is much colder than normal this week while the Northeast is just emerging from an unseasonably chilly weekend.
Dollar decline
Support also came from a further sharp decline in the dollar, which fell to a five-week low against the euro and eased against the yen. "The dollar moved sharply overnight and oil is following it. If the dollar continues to weaken oil will be obviously higher," said Chris Furness, senior market strategist at 4Cast. The rally continued even after OPEC members Kuwait and Libya came in to play down a possibility of a cut in the cartel's output in the nearest future. "At the meeting there should be consultations, but as Kuwait, if the situation remains as it is now there is no need to cut production," Kuwait's oil minister Sheikh Ahmad al-Fahd al-Sabah, who is also president of OPEC, told reporters. "I agree that we don't need to cut (supply) if the prices are as much as this... I don't think we need to cut unless the prices are falling below $35 per barrel, then there is a need for a cut," Libya's oil minister Fathi Bin Shatwan told Reuters. The Organization of the Petroleum Exporting Countries is keeping a close watch on global stockpiles to ensure that an overly large build does not send prices spiraling lower when demand eases after the northern winter. Saudi Oil Minister Ali al-Naimi also said Monday that he did not expect inventories to rise above 52 days of demand cover in the second quarter, when consumption eases.
Bár én kétlem ezt a sokkilométeres bambuszcsöves olajvezetéket! Amilyen konzerváló hatása van a kőolajnak, már régen felfedezték volna a maradványait, a törések, elfolyások nyomait.
