Ez a szen - koolaj egyenertek szamitas szvsz megerne egy phD diszertaciot.
Ugyanis a chinadaily cikk alapjan 3 tonna olajbol csinalnak 1 tonna uzemanyagot. Ez elegge konzekvens a te szamoddal egy tonna szén ~ 2,8 hordó olaj. Viszont szenbol ugy tunik kozvetlen uzemanyagot gyartanak es nem nyersolajat. Valszeg van vmi energia/anyag veszteseg a koolaj feldolgozasanal, ami miatt a Nature azt irja, hogy 50 millio tonna uzemannyag 100 millio tonna nyersolajbol jon ki. Ezt a szamot en eleg gyengenek latom. Szvsz ez onnan jon, hogy nem szamitottak bele, hogy egy csomo mas is anyag is keletkezik a koolaj leparlasabol, mint benzin. Kb 50%nyi benzin keletkezik ez igaz, de valszeg a maradek pakurabol, nehezolajbol, etcbol is lehetne benzint gyartani a szen csepfolyositasahoz hasonlo technikaval, csak ezt ma meg nem csinaljak. De vajon miert nem? Hiszen bitumenbol konyebb benzint csinalni, mint szenbol. Miert egybol szen csepfolyositokat epitenek? Miert nem a finomitokat egeszitik ki cseppfolyosito uzemmel eloszor?
ha a kitermelés tetőzik 2020-ban, akkor utána immáron nem lesz elég szén, hanem lesz még belőle. "helyesen ugy akartam irni, hogy 2020 ban 3 mrd tonnan stabilizalodik a kinai szentermeles. (ld. Nature cikk )"
ha Stabilizálódik a széntermelés, akkor az már nem mai civilizáció, hiszen manapság az Eu 2%-os növekedését gyengélkedés jelnének fogják fel, az USA 3,5..4%-os növekedése OK, Magyarországon a 3..4%-os növekedés a gyengélkedés jele, Kínában a 8..10%-os növekedés számít normálisnak. Vajon elég lesz-e 15 év, hogy átértékeljük a világról alkotott felfogásunkat?
Én azt értettem a cikkből, hogy 3 tonna szénből kapunk 1 tonna olajterméket (ennek nagy része feltehetőleg üzemanyag) de azt nem láttam, hogy ez 2x annyi nyersolajat váltana ki. "ez a Nature cikkben volt. 2020-ra a kinaiak 50 millio tonna uzemanyagot akarnak gyartani szenbol, ami 100 millio tonna nyersolajat valt ki."
a 3 tonna szénből 1 tonna olajterméket kapunk, márpedig az olajtermék a nyersolajjal egyenértékű, nem pedig az üzemanyaggal. Ezt könnyen leellenőrizhetjük, hiszen a Nature cikkében ott van egy másik info is miszerint:
Direct liquefaction is about 60% energy-efficient,
tudjuk, hogy egy tonna szén 4,71 hordó olajjal egyenértékű energiát tartalmaz
ha a kitermelés tetőzik 2020-ban, akkor utána immáron nem lesz elég szén, hanem lesz még belőle. helyesen ugy akartam irni, hogy 2020 ban 3 mrd tonnan stabilizalodik a kinai szentermeles. (ld. Nature cikk ) probaltam optimistan becsulni, ezert az energiatakarekos 3 mrdt vettem, nem a realisabb 3.5-ot
Én azt értettem a cikkből, hogy 3 tonna szénből kapunk 1 tonna olajterméket (ennek nagy része feltehetőleg üzemanyag) de azt nem láttam, hogy ez 2x annyi nyersolajat váltana ki. ez a Nature cikkben volt. 2020-ra a kinaiak 50 millio tonna uzemanyagot akarnak gyartani szenbol, ami 100 millio tonna nyersolajat valt ki. egy tonna olaj inkább 6 hordó, semmint 7 ( 6 x 158 = 948 ) lusta voltam linkelni minden forrast, most kereshetem a historybol http://www.eppo.go.th/ref/UNIT-OIL.html eszerint 1 tonna olaj 6.8-8.0 hordo suruseg fuggvenyeben. atlagertek 7.3 barrel/ton 2004-ben 6,3%-al nőtt a világ szénfogyasztása. http://www.eia.doe.gov/emeu/aer/txt/ptb1115.html eszerint az utobbi 1980-2002 kozott a vilag szenfogyasztas novekedese 70%ban Kinabol jott, es kb 30%nyi volt osszesen. tehat nem duplazodott 11 evente. nekik a mai termelesuk 1.8 mrd tonna, es ez fel fog menni 3.5 mrd-ra 2020-ig. addig general kb 4xes GDP novekedest, ezzel kb Mao szintjen lesznek, tovabb nem hiszem, hogy nagyon noni fog. tehat az optimista 12 mrd/ev becslesemet nyugodtan lehet 15 mrd/evre modositani. de pl az igen jelentos kanadai es venezuelai nehezolaj es bitumen keszleteket nem szamoltam bele a szentartalekokba, pedig azok a szennel jobbak az uzemanyaggyartasra, mert van bennuk nemi hidrogen, tehat vegsosoron a 90-100 evig elegendo szen az realis, azt hiszem.
"Kinanak 189 mrd tonna kitermelheto szen keszlete van. Ez kb 2070 ig lesz eleg nekik, ha a kitermeles tetozik 2020-ban."
ha a kitermelés tetőzik 2020-ban, akkor utána immáron nem lesz elég szén, hanem lesz még belőle.
" A vilag ossz kiteremelheto sznkeszlete kb 1100 mrd tonna. 1 mrd tonna szen elegetese durvan 0.8 ppm-el noveli a CO2 koncentraciot. ( 1 mrd tonna szen ~ 3.67 mrd tonna CO2, legkor tomege: 4.41 millio milliard tonna ), azaz kb 800 ppm-mel. ez a mai szint 2.5 szorose."
Anno én még úgy tanultam a suliban, hogy a CO2 koncentrációja 0,25%.
A mai tankönyvekben 0,4% kéne legyen, bár nem vagyok biztos benne, hogy frissítik ezt az adatot.
Ha marad az exponenciális növekedési ütem, akkor jóval a 21. század vége előtt megtapasztalhatjuk az 1%-os CO2 koncentrációt is.
ha atkonvertaljuk a vilag osszes szenet uzemanyagga, az kb 360 mrd tonna uzemanyag, ami a lenti cikk szerint kb 2x annyi nyersolajat valt ki , tehat 360x7x2 = 5040 mrd hordo koolajat, ez evi 32 mrd hordoval kb 170 evre eleg."
- Én azt értettem a cikkből, hogy 3 tonna szénből kapunk 1 tonna olajterméket (ennek nagy része feltehetőleg üzemanyag) de azt nem láttam, hogy ez 2x annyi nyersolajat váltana ki.
- egy tonna olaj inkább 6 hordó, semmint 7 ( 6 x 158 = 948 )
"Na de masik oldalrol nezve, a vilag szen fogyasztasa perpill 5.3 mrd tonna (2002). A 32 mrd hordo koolaj kivaltasa szennel kerulne kb 32/2/7*3~ 6.8 mrd tonna szenbe. Tehat evi 12 mrd tonna szen a minimum mai felhsznalassal. Tehat a szen kb 2100-ra fog elfogyni, ha kivaltjuk a mai olajfogyasztast. Nos ha birni fogjuk a +800 ppm Co2-t, ez ujabb 100 ev eletbenmaradast jelent a civilizacionak."
Ez azt jelenti, hogy 11 évente duplázzuk a szén-felhasználást, anélkül, hogy kiváltanánk az olajfogyasztást. Tehát amennyiben a "mai" civilizációnkat szeretnénk fenntartani (amelyikben benne foglaltatik az állandó növekedési kényszer), akkor ennek jóval kevesebb ideje van hátra.
A +0,8% CO2-nek katasztrófális hatásai lehetnek, különösen akkor ha abbahagyjuk a szén égetését. Jelenleg ugyanis a szén elégetésekor olyan szennyezés kerül a levegőbe, amely árnyékolja a napsütést, ezért kevésbé érezhető a globális felmelegedés hatása. Ha nem égetünk több szenet, akkor az aeroszol rövid időn belül leülepszik, de a CO2 marad.
Ennyibõl szvsz egy rakás kísérleti fúziós erõmûvet lehetne építeni fél év alatt, és akár 5 év múlva mûködõ, energiatermelõ reaktorok lehetnének. Csak ugye a politikai akarat...
Hmm uzemanyagcellanal is gondolom keveredik az O2, Co2, H2O es N2 a kipufogogazban. Valszeg esszeru lenne, ha az oxigent nem a legkorbol venne fel az uzemanyagcella, hanem oxigenpalackbol. Igy a CO2-t sokkal konnyebb lenne elkapni. Egy belsoegesu motor vajon hogy mukodne, ha tiszta oxigennel etetnenk? Hm mindenestre eleg nehez elkepzelni autokat, amelyek ( akar uzemanyag cellasak, akar belsoegesuek) szenalapu uzemanyagot hasznalnak , es visznek magukkal meg egy oxigenpalackot, amelyben 5x annyi tonmegu oxigen van, mint benzin a tartalyban + oxigen tank sulya, + egy akkora tartaly a keletkezo CO2nek, mint az oxigen+ua tartaly egyutt. Hm talan meg a hidrogen ekonomi nevu orulet is esszerubb egy ilyen autonal, de a legvaloszinubb vegkimenetelnek inkabb azt tartom, hogy csak meglesz az a +800 ppm a legkorben.
Meg azon gondolkodom, vajon lehetseges lenne e a CO2 szekvesztracio a jarmuvekbol. Belsoegesu motornal eleg nehez lenne, hiszen a motor altal termelt energia jo nagy resze a az osszenyomott benzin+levego keverek es az 1 atmoszferas legkor nyomaskulonbsegebol fakado energiakulonbseget hasznalja ki, tehatm, ha a kipufogogazt bele akarjuk preselni egy tartalyba, akkor jo sok energiat vesztunk, legalabbis akkor, amikor a tartaly mar kezd tele lenni. Esetleg, ha a kipufogogazbol ki tudnank valasztani a nitrogent, akkor a tarolando gazmennyiseg es nyomas joval kisebb lennee mivel a kipufogogaznak kb 70 % nitrogen, amit azonban a CO2-tol elvalasztani egy gepkocsiban valoszinuleg eleg lehetetlen. Mukodne CO2 elvalasztas uzemanyagcellaval?
Kinanak 189 mrd tonna kitermelheto szen keszlete van. Ez kb 2070 ig lesz eleg nekik, ha a kitermeles tetozik 2020-ban. A vilag ossz kiteremelheto sznkeszlete kb 1100 mrd tonna. 1 mrd tonna szen elegetese durvan 0.8 ppm-el noveli a CO2 koncentraciot. ( 1 mrd tonna szen ~ 3.67 mrd tonna CO2, legkor tomege: 4.41 millio milliard tonna ), azaz kb 800 ppm-mel. ez a mai szint 2.5 szorose. Most medig eleg ez a szen. A china daily szerint 3 tonna szenbol kapunk 1 tonna folyekony uzemanyagot ( http://www2.chinadaily.com.cn/english/doc/2004-03/12/content_314118.htm) ha atkonvertaljuk a vilag osszes szenet uzemanyagga, az kb 360 mrd tonna uzemanyag, ami a lenti cikk szerint kb 2x annyi nyersolajat valt ki , tehat 360x7x2 = 5040 mrd hordo koolajat, ez evi 32 mrd hordoval kb 170 evre eleg. Na de masik oldalrol nezve, a vilag szen fogyasztasa perpill 5.3 mrd tonna (2002). A 32 mrd hordo koolaj kivaltasa szennel kerulne kb 32/2/7*3~ 6.8 mrd tonna szenbe. Tehat evi 12 mrd tonna szen a minimum mai felhsznalassal. Tehat a szen kb 2100-ra fog elfogyni, ha kivaltjuk a mai olajfogyasztast. Nos ha birni fogjuk a +800 ppm Co2-t, ez ujabb 100 ev eletbenmaradast jelent a civilizacionak.
1. Peter Aldhous is Nature's chief news and features editor.
The economic miracle that is transforming the world's most populous nation is threatened by energy shortages and rising pollution. It also risks plunging the planet's climate into chaos. Peter Aldhous reports.
China is booming, and its hunger for energy is insatiable. For its people, the dismal air quality across much of the country is a constant reminder of its reliance on coal and other dirty fuels. When Nature visited Beijing to meet the technocrats responsible for China's energy policy, the city was blanketed in acrid smog. After just a few days of stagnant weather, visibility in some districts had dropped to tens of metres. Flights were delayed and the Beijing Environmental Protection Agency advised people to stay indoors. You could almost taste the sulphur in the air.
Energy and its consequences for health and the environment are high on the Chinese political agenda. But the hard-headed approach of the country's leaders should give us all pause for thought. China's energy policy will continue to be based around coal, they say, so the question of whether this notoriously filthy fuel can ever be made 'clean' is central to the country's development — and to the long-term stability of the global climate.
The most immediate problem for China is that its economic growth is already outstripping its energy supplies. In boomtowns from Shenzhen to Chengdu, electricity is now an unstable commodity. Last year, 24 of China's 31 provinces, municipalities and autonomous regions admitted that they lacked sufficient power. In the summer, when drought curtails hydropower and air conditioners surge into life, blackouts have become commonplace.
The nation's coal mines are straining to meet the demand, at a terrible human cost. According to conservative official estimates, more than 6,000 workers were killed in China's mines last year — making them the world's most dangerous — and the death rate was undiminished in the first half of 2005.
Most coal-related fatalities never make the headlines, however. Many Chinese cities fail to meet international — or even their own — standards for air quality, causing hundreds of thousands of premature deaths each year. China's increasing use of coal is also sending CO2 emissions skyrocketing, threatening a global climate disaster. "We understand that coal means not only energy, but also social and environmental impacts in the long term," says Zhou Dadi, director-general of the Energy Research Institute in Beijing and a leading adviser on energy strategy to China's leaders.
While Dadi and other senior energy planners recognize these problems, their enthusiasm for coal remains strong. The country's leaders are determined that its economy will quadruple in size by 2020, which will require at least a doubling of the energy supply. Coal will bear most of the burden. "We have to increase coal consumption," says Guo Yuan, an energy systems analyst at Dadi's institute. "It's not a good picture, but we have to do it."
Electricity generation is by far the biggest consumer of energy, although the demands of the transport sector are growing fast. Between 75% and 80% of China's electricity is generated by burning coal. Another 20% comes from large-scale hydropower projects, with most of the rest coming from nuclear stations. As yet, oil, natural gas and renewables such as wind barely feature in the electricity mix. But by 2020, according to official projections, gas-fired stations could be meeting 15% of China's electricity needs, while nuclear power may have expanded to around 5%. And thanks to a law passed in February this year designed to promote renewable energy, wind and other renewables could account for 10%. However, with power demands poised to double over the same period, it's clear that a massive increase in coal consumption is unavoidable.
Sustaining economic growth is the leadership's priority, say seasoned China watchers, but it wants to achieve this without compromising energy security. China lacks substantial reserves of oil and natural gas, and is determined not to become heavily dependent on imports. But the country has coal in abundance. So it will use the fuel in ever-larger quantities, mainly to avoid a reliance on Russian oil and gas that could eventually bring the two powers to the brink of war.
But can China meet its energy needs without poisoning its environment and filling the lungs of millions of people with particulates and oxides of sulphur and nitrogen? The effects of acid rain are spreading, and there are suggestions that soot is already disrupting the regional climate (see 'Brown clouds cast a dark shadow').
Global climate change doesn't yet loom large in the thinking of China's leaders, but international experts note with alarm that coal is the worst offender in terms of CO2 emissions. "The global problem is climate. But for China, conventional pollution is the main problem," says Li Zheng, who directs the Tsinghua-BP Clean Energy Research and Education Centre, a collaboration between Beijing's leading scientific university and the British energy firm. Efficiency drive
China's energy planners have realized that improving energy efficiency is the easiest way to promote economic growth while controlling pollution. "China should work first on this," says Dadi. Predictions that assume 'business-as-usual' suggest that total energy demands will rise to the equivalent of 3.5 billion tonnes of coal per year by 2020. But introducing a suite of measures to improve efficiency could keep that below 3 billion tonnes, says Dadi. "Technically, it's do-able."
Mennyi szenuk van a kinaiaknak? Meddig lesz nekik eleg szenuk evi 3 mrd tonnas kitermelessel?
This new drive for efficiency stems in part from a quietly influential initiative run by the San Francisco-based Energy Foundation. Bankrolled for a total of US$40 million since 1999 by the Hewlett and Packard foundations, the China Sustainable Energy Program is working with Chinese energy researchers to improve efficiency and cut pollution. Priorities include new efficiency standards for buildings, appliances and vehicles, and promoting renewable energy sources. Fuqiang Yang, who heads the Energy Foundation's Beijing office, points to recent successes such as the renewable energy law, plus fuel-efficiency standards and energy-efficient building codes adopted by central and local governments. Unfortunately we are unable to provide accessible alternative text for this. If you require assistance to access this image, or to obtain a text description, please contact npg@nature.com
SHANXI COAL CHEMISTRY INSTITUTE
China's energy crisis is boosting interest in new technologies like coal liquefaction.
Tehat a kinaiak mar bekeidoben jutnak el oda, mint Hitlerek a haboruban
Energy efficiency is an admirable goal, but China's appetite for growth and the leadership's desire to limit imports of foreign oil mean it won't be enough. So China is embracing technologies that, in the West, remain on the fringes. Du Minghua, director of the Beijing Research Institute of Coal Chemistry, sees coal as an energy panacea, able to meet China's demands for electricity, liquid fuels and gas. "Coal is the solution for all three," he exclaims, before launching into a presentation on his institute's work on coal gasification and liquefaction.
Finding ways to reduce dependence on oil, critical for the transport sector, is the top priority for Minghua's institute. Young coals such as lignite can be converted straight to liquid fuels by heating them to 450 °C with hydrogen and a suitable catalyst, Minghua explains. Older coals such as anthracite must first be heated in oxygen to produce a mix of hydrogen and carbon monoxide known as syngas, which can then be converted into liquid fuels. Some of these can be blended with diesel and pumped straight into a conventional engine.
Despite Western experts' scepticism about the direct coal-to-liquid technology1, the state-owned Shenhua Group is now building the world's first commercial direct coal-liquefaction plant in Inner Mongolia, scheduled for completion by 2008. And China is also in discussions with the South African company Sasol about the possibility of building two large indirect liquefaction plants. Crude substitute
Neither process is a model of efficiency, however. Direct liquefaction is about 60% energy-efficient, indirect techniques around 45%. But China's desire to seek alternative liquid fuels is so great that Minghua estimates that liquefaction technologies could be providing it with more than 50 million tonnes of fuel per year by 2020. "This is a personal estimate," he stresses — but one that will be music to the ears of China's leaders. If Minghua is correct, coal liquefaction could reduce China's demand for crude by 100 million tonnes per year, or about one-third of its anticipated imports by 2020.
ez nem semmi! 100 millio tonna olaj, az 700 millio barrel, a vilag termelesenek kb 2%-a!
Coal is also central to the thinking of researchers at the Tsinghua-BP centre. Zheng is focusing on a strategy called polygeneration in which a single plant would convert coal into syngas, then use it in gas turbines to generate electricity and also convert it into liquid fuels2. Sulphur is removed as an integral part of gasification, cutting pollution. To demonstrate the technology's potential, Zheng and his colleagues have conducted a 'syngas city' simulation for Zaozhuang in the eastern Shandong Province. Like many industrial centres in China, Zaozhuang faces a major problem: how to continue growing when the only readily available fuel is high-sulphur coal.
In the 'syngas city' model, the Zaozhuang authorities would provide incentives to promote polygeneration, which not only generates electricity but also produces methanol for vehicle fuel and dimethyl ether for domestic cooking and heating. The simulation suggests that polygeneration could meet more than a quarter of Zaozhuang's electricity needs by 2020. It would also achieve drastic cuts in sulphur dioxide emissions while reducing the need to invest in expensive flue-gas desulphurization technology at conventional power plants3. Further reductions in air pollutants, such as ozone-forming compounds, would come from the wider use of methanol and dimethyl ether.
Such simulations are the stock-in-trade of energy researchers worldwide. But in China there may be a greater chance of their being implemented, given the authorities' power to enforce their will. Preparations for the 2008 Beijing Olympics are a case in point. Realizing that the city's appalling air quality could damage athletes' health — and present a poor image of China to the world — the city is now engaged in a frantic clean-up, closing some 200 heavily polluting factories, piping in natural gas, and introducing a clean 'bus rapid transit' system. "The Olympics are a very big opportunity," says Li Hao, who heads EarthView, a Beijing-based environmental group.
Zheng and his colleagues hope that growing official concerns about environmental health will also boost their proposal to build a polygeneration demonstration plant, costing some 5 billion yuan (US$600 million), which would generate up to 400 megawatts of electricity and produce as much as 400,000 tonnes of liquid fuel per year. "We got a very good response from the government," says Zheng. Greenhouse city
But while polygeneration and other clean-coal technologies may help to scrub China's filthy air, they won't do much in the short term to limit the nation's growing greenhouse-gas emissions. According to Zheng's simulation, total CO2 emissions from power plants would be higher for the syngas city than if Zaozhuang continues using conventional technologies3.
In the long run, however, polygeneration could provide a route to a more sustainable future, in which hydrogen is extracted from syngas and used to power fuel cells, while CO2 is captured and sequestered. "But to get there, the investment will be huge," warns Zheng.
Given the costs involved, experts say that China's interest in carbon sequestration will depend largely on the willingness of Europe, North America and Japan to pay for it. Those who work in the energy industry are blunt about China's determination to strike a hard bargain. If the necessary cash isn't forthcoming, they say, all deals are off.
China's potential to single-handedly emit enough CO2 to negate all other nations' efforts to control their greenhouse-gas emissions could place its leaders in a strong negotiating position. "If it's business as usual, then the planet is dead," says David Moskowitz, director of the Regulatory Assistance Project, based in Gardiner, Maine, who is advising Chinese officials on reforming the electricity-generation sector.
That should provide food for thought for the leaders of the G8 wealthy nations, who meet in Scotland in July with global warming on their agenda. China is a signatory to the Kyoto Protocol on climate change, but as a developing country it doesn't yet have an emissions reduction target. Whatever strategy world leaders contrive to save the planet, China will sooner or later have to be brought on board. And that won't come cheap.
Összehasonlításképp: Az USA egy éves katonai költségvetés ~ 400 milliárd dollár... Szvsz ha az amcsik nagyon akarnák úgy egy fél év alatt össze tudnák dobni ezt a kísérleti erõmûvet és még túl sem terhelnék a költségvetésüket...
Franciaországban épülhet az ITER-reaktor június 28. 12:57 [MTI] Végérvényesen eldőlt kedden, hogy Franciaországban épül meg a világ energiatermelésének jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER.
A reaktorberuházásban érdekelt államok képviselői Moszkvában közös nyilatkozatot írtak alá erről. A reaktor helyszíne a dél-franciaországi Cadarache, a beruházási program költsége - harminc éves időtartamra - mintegy 10 milliárd euró.
Korábban Japán is versenyzett a reaktori helyszínért, Honshu szigetén szerette volna megépíttetni. A reaktor létrehozását, amely a napenergia hasznosítási módszerét "másolva" a tengervizet hasznosítja energiaforrásként, az EU mellett minden jelentős ipari ország támogatja.
A kartelen kivül eső országoknak miért gond a magas olajár...? Amit termelnek többért adhatják el. Ha a távolkeleti növekvő felhasználást (Kinában 20%-al nő évente az autók száma, és csomó kifutott gazdaságtalan modell gyártását telepitették oda a gyártók)vesszük figyelembe szerintem soha se lesz már túltermelés olajból, hanem növekvő hiánnyal kell majd szembenézni, és növekvő árakkal. Eljött az az idő amikor a kereslet meghaladta a kinálatot , és soha se lesz már kevesebb mégha 1000$ lesz hordónként is az ára. Jelenleg hányszoros az üzemanyag adótartama 5-6-szoros? Lesz a benzin 800 ft (ami igazán megfizethető...) és csak 10% lesz az adótartama. Hogy mikor? 2010 előtt... Állambácsinak másképp kell majd ellopnia tőlünk a zsét...
Legfeljebb leveszik az emberek a padlásról a biciglit...
Ma egyébként a személygepkocsi forgalom 70% csak szórakozásból történik szerintem, ha kell-ha nem autóval megyünk mindenhová...
"vontatni????? fasza dieseles vontatoval??/ oszt minek? raraksz egy hajocsavart, megy az magatol 30 csomot is siman (50km/h). Atommeghajtasu repulogephordozok is ennyit tudnak."
Sőt, rakjunk még rá egy pár ágyút is, no meg persze egy kifutót a repülőgépeknek :))
"Sot, szvsz egy ilyen eromunek allandoan mozognia kene, mert a reaktor hutese igy sokkal gyorsabb lenne, ami biztonsag szempontjabol sem utolso!"
Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy ha az északi vagy déli sark közelében körözne, akkor még jobb lenne a hűtés :)) A megtermelt energiát pedig kisugározhatná az ionoszférába, csodálatos sarki-fény jelenségeket produkálva :))
1.) ha csak definició kérdése, akkor akár a parton is építhetnének az oroszok egy atomcuccot, és mondhatnák hogy ez orosz. Ha india hajlandó átengedni a parti vizeit, akkor a szárazföldjét is átadhatja egy kis áramért cserébe.
Nem definició kérdése.A magyar zászló alatt hajozó hajó mindenhol magyar területnek számít.Amit te modnasz,az azt jelentené,hogy india eladja területe egy részét a ruszkiknak.(kb. követségi státuszt kapna az erőmű)
2.a) ha a cunami által sújtottakon akarunk segíteni akkor túl lassú. Arhangelszk - India távolságot vegyük 10.000 km-nek, az erűműt pedig vontassuk mondjuk 10 km/h sebességgel, és az máris 6 hét, beüzemeléssel 7 hét. Egy korház életében áram nélkül ez túlságosan hosszú.
Itt nem katasztrófa sujtott területek ellátása a lényeg,hanem az alacsonyabb költség
az erűműt pedig vontassuk mondjuk 10 km/h sebességgel, vontatni????? fasza dieseles vontatoval??/ oszt minek? raraksz egy hajocsavart, megy az magatol 30 csomot is siman (50km/h). Atommeghajtasu repulogephordozok is ennyit tudnak.
Sot, szvsz egy ilyen eromunek allandoan mozognia kene, mert a reaktor hutese igy sokkal gyorsabb lenne, ami biztonsag szempontjabol sem utolso!
En ugy tudom, hogy mas parti (atom)eromuveket is hutenek tengervizzel. Valoszinuleg csak masfajta vasbol kell csinalni a kondenzatort, vagy megfelelo folyamatos tisztitast kell neki biztositani. A problema mindenesetre uralhato.
"1., Ez a ketyere az aktuális helytöl függetlenül orosz területnek számít.Tehát pl. Indiának is bérbe lehet adni,ahová egyébként tilos atomcuccokat szállítani."
1.) ha csak definició kérdése, akkor akár a parton is építhetnének az oroszok egy atomcuccot, és mondhatnák hogy ez orosz. Ha india hajlandó átengedni a parti vizeit, akkor a szárazföldjét is átadhatja egy kis áramért cserébe.
"2.,Sorozatban gyártható, gyors átfutási idővel,ami csöketni a beruházási időt(csak ki kell szállítani a partra,akár 1 hét alatt installálható az atomerőmű,szembe a jelenlegi 4-6 évvel)"
2.a) ha a cunami által sújtottakon akarunk segíteni akkor túl lassú. Arhangelszk - India távolságot vegyük 10.000 km-nek, az erűműt pedig vontassuk mondjuk 10 km/h sebességgel, és az máris 6 hét, beüzemeléssel 7 hét. Egy korház életében áram nélkül ez túlságosan hosszú.
2.b) ha gondosan előre tervezzük az energiaigények kielégítését, akkor jobb szeretnék a közelemben egy 4..6 év alatt föld mélyébe épített atomerőművet, semmint egy 1 hét alatt összedobott hullámok hátán hánykolódó atomcsudát.
"3.,A nagyfelujítás/karbantartás alatt egyszerűen egy másikat lehet a helyére rakni (elvileg 10 évenként van nagykarbantartása,akkor 1 évre egy cserét lehet a helyére vinni)"
Ez már megint csak olyan országban érvényes, ahol a villamos hálózatot ez az egyetlen atomerőmű jelenti. Egy olyan országban, ahol van elektromos hálózat, ott bevállalható egy erőmű karbantartása (nálunk sem kell helyettesíteni a paksi erőművet a karbantartás idejére). Ha olyan országba akarják vinni ezt a cuccot, ahol nincs normális elektromos hálózat, akkor kétlem, hogy anyagilag fényes siker lenne ez a vállalkozás.
"nem igényel brutkó távvezetéket.10 4-5 combosabb 20 kv-s kábel el tudja vinni a kapacitását"
természetesen nem igényel több távvezetéket és transzformátorállomást mint egyéb 100 MW-os nagyságrendű erőmű, csupán a "segítsünk a károsultakon" funkcióját megkérdőjelezi.
1., Ez a ketyere az aktuális helytöl függetlenül orosz területnek számít.Tehát pl. Indiának is bérbe lehet adni,ahová egyébként tilos atomcuccokat szállítani.
2.,Sorozatban gyártható, gyors átfutási idővel,ami csöketni a beruházási időt(csak ki kell szállítani a partra,akár 1 hét alatt installálható az atomerőmű,szembe a jelenlegi 4-6 évvel)
3.,A nagyfelujítás/karbantartás alatt egyszerűen egy másikat lehet a helyére rakni (elvileg 10 évenként van nagykarbantartása,akkor 1 évre egy cserét lehet a helyére vinni)
Ja,;s nem igényel brutkó távvezetéket.10 4-5 combosabb 20 kv-s kábel el tudja vinni a kapacitását
"Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ez már "az." Lehet, hogy egy év múlva harminc dollárra esik vissza az oil frontmonth futures. (New York light crude, West Texas Intermediate)"
Bárcsak igazat szólnál. Jó lenne még pár évet havajizni :))
"A katsztrofa sulytotta teruletek aramellatasara es az energiaexportra viszont ezt egy tenyleg otletes megoldasnak tartom."
A katasztrófa sújtott területek áramellátása atomerőművel tipikus példája az "ágyúval verébre" esetnek. Az ilyen területeken fontos a kórházak, távközlés, stb áramellátásának biztosítása, minél gyorsabban. Ez megoldható egy teherautóra pakolt dízelgenerátorral - aminek az az előnye, hogy szárazföld belsejében is tud közlekedni. Az atomerőmű odaúsztatása (apropó mekkora sebességgel lehet ezt a cuccot cibálni?) és a pár száz MegaWattos vezeték és transzformátorállomás kiépítése elég sok időbe telne - ezalatt a meglévő infrastruktúrát ki lehet javítani.
A Szilveszteri Cunami-t alapul véve valóban jól jött volna egy kis áramforrás a part mentén, de ha jobban belegondolsz, akkor ezt atomerőművel csinálni nagy butaság lett volna, hiszen ha jön a következő cunami, akkor a helybéliek meg lennének áldva alaposan a segítséggel.
Az energiaexportban van valami logika. Én ezt úgy értem, hogy van egy gonosznak titulált ország (pl.Irán) akinek nem szabad építenie atomerőművet. A fejlett országok azonban elismerik a villamos áramhoz való jogát, ezért odaúsztatnak nekik egy atomerőművet, és amíg jól viselkednek, addig van áram. Ha rosszolkodnak, akkor az atomerőmű eluszik.
Ebben van némi logika, bár kevéssé valószínű, hogy tolonganának az országok a vízi erőműért.
