Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
hangzatos amit írsz és lehet hogyvalaki ezt el is képzeli.
Jól szórakoztam rajta.
Csak megint azt kell mondanom hogy nem érintett még meg az áramlástan fizikai tudásbázisa.
1. ha egy adott kezdeti átmérőjű cső végén van egy szűkület (a belépő átmérőhöz képest kevesebb), akkor a szűkületben felgyorsul az áramlás. (Van rá képlet)
A légtömeg változatlan marad, de a két különböző átmérőjű csőben a nyomás is változik értelemszerűen.
Ez mind mérhető, én is mérem.
2. ha az első csőből bevezetjük a levegőt (gázt) egy másik csőbe, akkor
ha a második cső átmérője ugyanakkora mint az első cső kilépő átmérője akkor egyenlőre nem történik semmi csak nő a súrlódás maximum.
ha a második cső végénél lévő szakasz nem változik, akkor nincs változás
ha a második cső végénél lévő szakasz szűkül, akkor gyorsulás következik be egy határig és nyomás változás
ha a második cső végénél lévő szakasz tágul, akkor lassulás következik és nyomásváltozás
3. ha egy harmadik cső beléptetésre kerül hasonlóan mint a második akkor ugyan ez a helyzet.
A felgyorsított levegő nem fog tovább gyorsulni csak akkor ha nő a tömegáram is, különben elfogy a mozgási energiája egyrészt, másrészt képtelen lesz a légtömeget átengedni magán, és ez visszafékezi az egészet tehát nem Fokozható egy határon túl. (hiába fújsz be egyre nagyobb erővel egy trombitába, ez az erő egy idő után már hiába fokozódik, legfeljebb szétdurran a fejed. Egyébként egy trombitás elég lenne az egész fúvós zenekarnak.)
Tehát a következő cső nem okoz további változásokat, próbáld ki otthon egy papír csővel. Ha minden cső előtt még bekapcsolsz egy kiegészítő légáramot akor persze lesz fokozódás, de ennek semmi értelme.
Esetleg igyál egy sört.
Ha ez igaz lenne amit írsz, akkor a vitorlás hajók felrepülnének 10 percen belül, csak visszatartja őket ez az, pld a súrlódás, és a légtömeg(szél) adott sebessége). Tehát olyan vitorlát nem lehet feltalálni ami összeadja a szél erejét.
"Ha nem figyelsz, nem mérsz akkor minden boldogság, ég a tűz és meleg van.."
Ha meg baromságokat mérsz akkor is :)
"Miért lehetne sorba kötni? (lehet de semmi értelme)"
Akkor szájbarágós szilárd bácsi mindjárt elmondja. Ezen ne múljon a világ dicsősége :)
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Akkor rakok a kilépő ponthoz egy másik ilyen szuper eszközt aminek a belépési sebessége 15 m/sec lesz és akkor a kilépő 75 m/sec. Itt a kilépőhöz megint teszek egy ilyen eszközt ahol a belépő 75 m/sec és a kilépő 375 m/sec és így tovább. Persze ezeket jó lenne körbe telepíteni, és a megfelelő szélerősséghez (mondjuk az utolsó és első eszköz közé) betenni egy turbinát. Mert Így egyszer belefújsz az első ilyen eszközbe 3 m/sec-el és onnantól kezdve önműködő a rendszered és még ingyen áramot is termelhetsz. Szerintem ez nagyobbat szólna mint egy ilyen himi-humi kályha projekt.
Inkább ebbe kellene fektetned a rengeteg pénzed, tudásod és energiád :)
Ja ezért a remek ötletért nem kérek semmit .... a pénz és a dicsőség a tied lehet.
Csak téged idéztelek. De néha magadnak is ellent mondasz ... nem először :)
"A követelmények szuper megvalósulása esetén elvan a kályha."
Úgy fogalmaznék, hogy amennyiben megfelelően van méretezve, megépítve akkor szépen üzemel a kályha.
"De legtöbbször ez nincs meg.
A kémények 98%-a nem jó. (kéményseprők szerint sem)"
Ez aztán az egzakt pontos megfogalmazás. B*szki a kéményseprők már azért összetennék a kezüket, ha nem dőlne/omlana össze a kémények egy része ... nemhogy meteorológiai állomást telepítenének minden kémény mellé :)
A 98% meg olyan hasszám mint az összes idefirkált blöfföd, csúsztatásod.
A 98%-os érték szerint az új kéményrendszerek is úgy rosszak ahogy vannak. Tényleg kéményrendszert nem akarsz fejleszteni ? Átmehetnél egy kicsit a kéményes topikba :)
Tényleg és mi a helyzet a medencében megépített kályháddal ? Ha már a fejlesztéseknél tartunk :)
"De ne legyen vita. Légy szíves közölje már pár ember a szuper kályha huzatértékeit.
Lássuk."
Ne haragudj de ezek titkosak ... amíg az uniós és a szentpéteri szabadalmi hivatalnál meg nem kapjuk a védelmet :)
Teljesen igazad van, én csak azért szólogatok be néha neki mert már elegem van a semmitmondó süketeléseiből, amire persze rögtön 3 semmitmondó válasz érkezik ergo csak rontottam a helyzeten. De ha olyan ember olvassa a fórumot aki nem igazán ért a témához pusztán csak tájékozódni szeretne nagyon könnyen összezavarhatja, vagy félrevezetheti. Mert azt látja hogy mennyi szép dolgot ír és milyen érdekeseket és a többek sem szólnak hozzá tehát mind igaz lehet!
Persze mondani mindeni azt mond amit akar, csak nem minden hogy van-e mögötte tartalom (hitelesség). Néhány ember mögött van, néhány mögött nincs, ilyen ez az internetes fórum :)
Ugyanarrol. A semmirol. Okoskodas oszt kesz. Kar tole kerdezni barmit is. Csak o nem unja meg. Remeljuk lesz egyszer egy utolso mohikan aki utan mar senki nem akar tole megtudni semmit. Igaz eddig sem tudott meg senki semmit.
Miért lehetne sorba kötni? (lehet de semmi értelme)
Amit mérek az úgy van.
Ha ez neked örökmozgó (tőlem lehet) akkor felezünk, ha kihajtod a Nobel díjat.
Végtére is ki tudja mit találtam fel (mellesleg csodálkoztam is) de csak azon hogy nem csak fokoz hanem szabályoz is mert azt be sem terveztem, illetve nem is gondoltam rá hogy meg lehet valósítani egyszerre (véletlen volt).
Nem is értettem mi a franc van amikor 72 km-es szél volt és nem vitte ki a tüzet a kéményen.
Eredetileg be akartam építeni egy csapóajtós huzatszabályozót ellensúlyként.
Aztán este lámpa világítása közben rájöttem a megvilágított kiáramlás mozgásából mi az oka a dolognak.
Ha nem tulajdonítanak a környezeti értékeknek sok jelentőséget mert nem is figyelik és nem is mérik, akkor persze hogy nincs jelentősége, mert nem is tudnak róla.
Ha nem figyelsz, nem mérsz akkor minden boldogság, ég a tűz és meleg van..
"Abban az esetben persze kicsi a hatása ha jó a kémény, elég magas, nagy az átmérője, és a kályha belső hőmérséklete 100 C fok a begyújtáskor, száraz a fa, és le volt zárva a kályha rendesen és nem hűlt ki másnapra. De a faluban a 90%-a a kályháknak nem ilyen, és most szívott mindenki."
Amiket itt leírtál egy átlag tömegkályha mindenféle hitech szir-szar nélkül tudja. Akkor miről is beszélsz már hónapok (a múltkori eltűnéseddel együtt évek) óta ?
"De bizony sokszor állították hogy nem érdekes milyen az időjárás stb., és minden mindegy.
Nem."
Nem. Megint csúsztatsz!
Azt állították többen, hogy nincs értelme túlbonyolítani és drágítani a kályhát, mert NINCS AKKORA JELENTŐSÉGE a környezeti viszonyoknak mint amit te tulajdonítasz neki. Vagyis esetedben többe kerül a vám mint a rév. Mert ennél sokkal fontosabb, olcsóbb és egyszerűbb dolgokkal is el lehet érni közel ugyanazt az eredményt.
"Ugyanaz a levegő(gáz) tömeget ami adott sebességgel belép a rendszerbe és persze adott tömeget is jelent, ha szűkíted, majd tágítod, stb. aztán megint szűkíted és megint tágítod nem lehet teljesítmény fokozni ezzel, csak a sok súrlódás miatt lassan kioltod a mozgási energiáját.
Nem hogy örök mozgó nem lesz, hanem semmilyen."
Nem én állítottam, hanem te:
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Ez így ebben a formában sorbaköthető és már kész is az örökmozgó :)
Ugyanaz a levegő(gáz) tömeget ami adott sebességgel belép a rendszerbe és persze adott tömeget is jelent, ha szűkíted, majd tágítod, stb. aztán megint szűkíted és megint tágítod nem lehet teljesítmény fokozni ezzel, csak a sok súrlódás miatt lassan kioltod a mozgási energiáját.
Nem hogy örök mozgó nem lesz, hanem semmilyen.
Régen a szélmalmokat, most meg a szélerőműveket is elhelyezés szempontjából tervezni kell.
Ha valaki vitorlázik az tudja, hogy a vitorlás versenyen ez mit jelent. Aki jól fogja meg a szelet az elhúz a francba, a többi meg akadályozza egymást.
A huzatfokozó nem a létező huzatot fokozza (félreérthető a neve). Egyszerűen áramlástani jellemzőket változtat meg. Kb. hasonló mint régen a hajlakkszóró, a vízszintes csőbe ha belefújsz akkor a függőleges csőben felfelé megy az anyag.
Tehát lesz huzat akkor is ha nem akarod.
Ezzel az a baj hogy akkor is fokoz ha vihar van. :)
A másik probléma a huzatszabályozás, ami a nagy szél hatását hivatott visszafogni a kívánt mértékre. Ezzel meg az a baj általában hogy akkor is visszafog ha alig van szél, tehát bizonyos mértékek alatt már rontja a hatást.
Amit én csináltam az egyszerre csinálja mindkét funkciót úgy hogy a kívánt értékhatáron belül marad (minimum maximum). Elvileg még szabályozható is, tehát testre szabható.
Méretben mindegy mekkorát csinálnak belőle, tehát jó egy gyárkéményre is akár.
A gyakorlatban tehát egy falusi hát 6 méteres kéményéből csinálhatsz vele egy 10-15 méterest virtuálisan, és pótolhatod a kis keresztmetszetű kémény hátrányait..
Nincs benne mozgó alkatrész és mindegy hogy honnan fújdogál a szellő. Nem tud elromlani, nem esik bele az eső és nem mászik bele a macska, vagy a galamb, nem esik bele a hó, stb. stb. Nem érzékeny a bukószélre, stb.
Sosem állítottam hogy szakértő lennék, hiszen nincs OKJ-s tanfolyamom.
Nincs szakirányú végzettségem sem (van másik 3, de nincs köze a konkrét kályha építéséhez).
Van olyan amivel mondjuk üzemeltethetném a János Kórházat, de nem szerelhetek semmit, és tervezni sem tervezhetek mert ilyen papírom nincs.
Van másnak.
De bizony sokszor állították hogy nem érdekes milyen az időjárás stb., és minden mindegy.
Nem.
Csak egy példa, most pld a napokban volt olyan időjárás, hogy a külső hőmérséklet 8-9-12 C fok volt, a páratartalom 92%, a szél erő nulla, a légnyomás 1013 Pa. A kéményekből a füst 45 fokos szögben lement a földre, és ott terjengett.
Ma is.
Ha valaki azt állítja hogy ez nem zavarta a kályhát semennyire, hát az egy érdekes vélemény.
Abban az esetben persze kicsi a hatása ha jó a kémény, elég magas, nagy az átmérője, és a kályha belső hőmérséklete 100 C fok a begyújtáskor, száraz a fa, és le volt zárva a kályha rendesen és nem hűlt ki másnapra. De a faluban a 90%-a a kályháknak nem ilyen, és most szívott mindenki. Ugyanakkor a házak belső hőmérséklete alacsony, tehát kicsi a különbség, a tető magasságában a napsütés miatt van 10 fok felett, a lakásban meg 15 fok van. Nincs jelentős különbség általában.
A huzatfokozó ezen segít, a nulla vagy alig érzékelhető szelet is összeszedi és elindul a kályha. Mivel ugyanilyen viszonyok között mértem e nélkül is, most látom mi a különbség.
A lakosok nem is értik hogy nálam szépen megy a cucc, neki meg döglődik (nem tudják mi a fene van a kéményen).
Én évek óta használok kályhát, de eddig még nem vettem észre azt hogy drasztikusan beleszólna a szél a működésébe! A hőmérséklet már annál inkább! Az én harangkályhám 16-17 fok felett nem indul el, mivel nincs meg a megfelelő hőmérséklet különbség és kémény keresztmetszet. Gondolom ezen a problémán a huzatfokozó sem segít, hiszen ha nincs hőmérsékletkülömbség nincs áramlás sem amit szabályozni tudna.
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Te figyu, nem akarod ezeket sorba kötni ? Mert akkor már fel is találtad az örökmozgót. :)
"Itt általában vitatják a szakértők az időjárás és a külső fizikai viszonyok hatását a kályhákra, azt állítva hogy lehet olyan kályhát csinálni amit ezek nem érintenek jelentősen.
Rossz hír: Nem lehet."
Megint csúsztatsz!
Itt szakértőnek legfeljebb te tartod megad, senki más. Ahogyan azt sem állította senki, hogy a külső tényezők ne befolyásolnák a kályha működését. Csak azt állítja/tapasztalja a többség, hogy nem olyan mérvű a hatása ezeknek, mint ahogy az te állítod. Mivel eddig semmi konkrétummal nem szolgáltál és csak csapongsz a sokszor logikátlan ötleteléseid között ezért egyre nehezebb téged komolyan venni.
Itt általában vitatják a szakértők az időjárás és a külső fizikai viszonyok hatását a kályhákra, azt állítva hogy lehet olyan kályhát csinálni amit ezek nem érintenek jelentősen.
Na látod itt jelentkezik az a probléma, amikor valaki nem egyetemet végez hanem faiskolát (különös tekintettel a sziklakertekre).
A fizika áramlástani ismeretei ugyanis pontosan leírják és képletek alapján számítható is, hogy a szűkület (magyarul írom inkább ) és a tágulat, milyen sebesség és nyomás változásokkal jár.
Igaza is van sanci bácsinak, mint mindig, ésl ehhez tényleg semmi köze a szélnek. De nem erről van szó
Csak hogy a szél is az áramlástan törvényei szerint hat a kémény kitorkolására és ott a szélsebesség miatt sebesség változás és nyomás változás is keletkezik.
Konkrétan az én méréseim szerint általában azon a kitorkolás módosító szerkezeten amit én csináltam, egy adott szélcsatornára vonatkozóan (nekem van egy pár) 5 azaz ötszörös a különbség.
Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát.
Ez a folyamat viszont a függőlegesen felszálló füstre értelemszerűen hatást gyakorol és annak is megváltozik a sebessége (vákuum keletkezik) és a normális gravitációs mozgást felgyorsítja, és ez kihat az egész kályhára egészen a levegő betáp pontokra is.
A most általánosan alkalmazott Weidinger tárcsákra is igaz ez az összefüggés, csak azzal van egy nagy baj, hogy bukószél esetében az alsó tárcsára jutó szélerő "belelő" a kéménybe és lenyomja a füstöt, amitől a tévét néző nagymama eufóriába esik és úgy is marad.
Ergo: nem árt ha teljes körűen vizsgáljuk a dolgot mert akkor nem kerülünk olyan helyzetbe hogy virágot kell küldenem neked , de nem az öltözőbe, mert mint kályhás szamuráj belátva a tévedésedet a kardodba dőlsz.
De legalább kulturáltan szórakoztunk valamin.
Azt viszont nem tudom, hogy a Libik mester hogyan mérte volna meg a kályhán belül az áramlási sebességet, inkább azt gondolom hogy sehogy, egyszerűbben, fogta a képletet, kiszámolta. és passz.
Ezt viszont megteheti bárki ha tudja milyen a légtömeg mennyisége és milyen a belépési sebesség mértéke.
Most már elég sok katarzis élményed lenne, mert közben fejlesztünk mint a gép.
Tegnap fedezte fel az egyik bedolgozó szakértő, hogy nyugati kályhagyártó kísérleti kályhát épített, aminek a hőtároló része 90%-al kisebb súlyú anyaggal tárol adott mennyiségű hőt.
Konkrétan 1200 kg kő helyett 130 kg anyag tárolja a hőt, és ezzel a hősugárzást elnyújtja több órával.
Ha ez igaz, akkor a tömegkályha koncepció elhal, hiszen teljesen felesleges tégka tonnákat beépíteni. Én ebben nem annyira bízom még de meg kell vizsgálni.
Ezért kipróbáljuk és mivel az én terveimben alkalmazott új kályha véletlenül alkalmas erre (más célra gondolt egyik tér beépíthető ezzel) megcsinálom.
Én is feltaláltam egy hőtároló anyagot (speciális recept), de az nem a súlya miatt előnyös hanem a hőtárolási képessége miatt, és azért mert 80%-al olcsóbb mint a samott. Egyébként tűzálló is, a tűztérbe helyezve is bírja a gyűrődést, bármilyen hőlökés esetében.
Előállítása egyszerű, a helyszínen is, képzettség nélkül.
A többi újdonságot most nem írom le.
Az EU szabadalmi rendszer felépítéséig (szerencsére még nem adtam be) várnom kell.
