A. Gyeminova nevű habarovszki fizikus is úgy számolta egy üstökös csapódott a Földnek i.e. 9542-ben. Ez felettébb egyezik a 9600 körüli időpontokkal. Viszont ezt általában Atlantiszhoz kötik. Viszont Várkonyi szerint az a Nagy Vízözön ettől korábban volt, mások szerint meg később.
Gyeminova cikke 1990-ből egy napilapból itt van, elég fantasztikusnak ható katasztrófát írt le:
"Egy globális árvíz, amelyet a geológusok „Meltwater Pulse 1 B”-nek neveztek, ie 9600 körül következett be, amikor Észak-Amerikában és Észak-Európában a maradék jégsapkák egyszerre omlottak össze a globális felmelegedés közepette.
...
A bárkába hasznos növények magvai és tenyészállatpárok kerültek be. talán olyan emberek őrizték meg, akik már ismerték a mezőgazdaságot, és építészmérnöki ismeretekkel is rendelkeztek, akik túlélték a jégkorszak végi árvizeit.
Gobekli Tepén óriási kőkörök hirtelen és valóban példátlan megjelenése, amelyet minden bizonnyal csak a megalitikus építészetben nagy tapasztalattal rendelkező emberek képzelhettek el és valósítottak meg, valamint a mezőgazdaság egyidejű „feltalálása” pontosan ugyanazon a területen: véleményem szerint erősen utal erre a lehetőségre. Az a kísérteties érzés is, hogy a Gobekli Tepe egyfajta kőbe fagyasztott „bárkát” alkot, mivel domborműveinek és szobrainak ikonográfiája nemcsak állatokról szól, hanem az emberi termékenységről is.
Isten Mózesnek és családjának adott parancsára, hogy „legyen termékeny. és sokasodjatok és töltsétek be a földet. Eközben hol máshol, mint Noé bárkájában találhatunk egy olyan eklektikus menazsériát, mint amilyet a Gobekli Tepe megalitjain ábrázolnak – egy menazsériát, amelyben pókok, skorpiók és kígyók („a föld minden csúszómászója”), madarak és szarvasmarhák ( „a szárnyasok fajtájuk szerint és a szarvasmarhák a fajtájuk szerint”) és a rókák, macskafélék, kecskék, birkák, gazellák, vaddisznók, medvék stb stb. mindenféle lény")? Hasonlóképpen azt olvassuk a Bibliában, hogy Noé feláldozott néhány állatot és madarat, amelyeket éppen megmentett az özönvíztől, felajánlásul Istennek. Gobekli Tepe-ben a régészek számos, a megalitikus oszlopokon ábrázolt állatfaj lemészárolt csontjait találták meg.
Gobekli Tepe arra is meghív bennünket, hogy nyissuk meg Atlantisz hideg esetét, amelyet a régészek már régóta gúnyoltak és gúnyolnak. Tény azonban, hogy a görög filozófus, Platón, akinek párbeszédei tartalmazzák a legendás elsüllyedt királyság legkorábbi fennmaradt említését, nagyon határozott dátumot ad az Atlantiszt alámerítő vízözönre. Platón forrása a történethez egy szájhagyomány volt, amely korábban ősatyjától, a görög törvényhozótól, Solontól (Kr. e. 638-tól 558-ig) örökölte családi vonalán. Szolón Kr.e. 600 körül járt Egyiptomban, ahol a delta Sais-i Neith-templom papjai elmesélték neki Atlantisz történetét, és úgy mondták, hogy a pusztulás „kilencezer évvel ezelőtt” történt.
Mondanunk sem kell, hogy kilencezer évvel ie 600 előtt „pontosan ie 9600”!
A görögök nem tudhattak Gobekli Tepéről (nem beszélve arról, hogy titokzatosan abban a pillanatban alapították, amikor Atlantisz állítólag elsüllyedt). Ezen túlmenően nem fértek hozzá a grönlandi jégmagokhoz, amelyek a jégkorszak végét, i. e. 9620-at datálják, mindössze húsz évvel a Gobekli Tepe alapítása előtt, sem pedig az ebben az időszakban bekövetkezett gyorsan emelkedő tengerszintről szóló modern tudományos ismereteket, nevezetesen az olvadékvizet, (Impulzus 1 B). Mindezek figyelembevételével a Platón által megadott dátum többé nem vehető el, mint valami, amit ő „talált” (a régészek előszeretettel állítják), hanem megérdemli, hogy komolyan vegyék, mint egy igaz jelentést, amelynek megvan az ereje. hogy lesöpörjük a múltunkat rejtő fátylat."
"Azt gondolom,és főleghogy a GöbekliTepe ugyebár nincs túl messze az Ararát hegytől..., hogy ezek az Özönvízhez kapcsolódó szimbólumok, méghozzá szerintem a bizonyos Noé bárka"
Ezt abszolut nem értettem, azért nem foglalkoztam vele.
Erről többet kell írjál, hogy miért is kapcsolódnak az Özönvízhez a szimbólumok. Tényleg nincs is olyan messze az Ararát, ezt eddig annyira nem is kapcsoltam a dk-anatóliai neolitikus városokhoz.
Vagyis csak ő látja ezt a "házat", vagyis nem is házat, bizonyos nézőpontból az egész komplexumot ábrázolták szerinte így, hogy fog kinézni pár száz év múlva vagy esetleg, hogy nézett ki kétezer évvel korábban. De elég nehéz követni, mert hol ő beszél, hol meg ideollóz valamit, hol meg az ellenkezőjét mondja. Nagyon izzadságszagú az egész: már megint berakta az alaprajzokat. Láthatólag ragaszkodik a fikciójához, mint kutya a csonthoz. Egyszerűen nem fogja elismerni, hogy hülyeség, mert az az alapállása, hogy mi amolyan misztifikátorok vagyunk, ő meg a tudomány fogadatlan prókátora. Ő nem "veszthet"! Az a küldetése, hogy a "hoax"-okat leleplezze. De rendszeresen belesül a saját mondanivalójába. Szegény Göbekli számított az egyik erősségének (régóta rakosgassa be róla a linkeket), szóval ezt nem engedheti. Pedig vágtam olyan léket a hajóján, hogy az nehezen úszhat tovább...
Az nem bizonyíték, hogy esetleg nem egy korból származnak, hiszen egyszerre és gondosan temettek be mindet. Majd másodszor is eltemették, ezért a kormeghatározási adatok enyhén szólva is szélsőségesek.
A három táskakosárt akkor háromszög alakban is jelezhették volna, főleg nem egymás mellett, mert ugye lett volna kő elég, hogy az alaprajz kőköreit akár méretarányosan, és háromszög alakban faragják.
Nézzük a "házakat" tele vannak az adott állatokkal? Összekapcsolódnak a kosár füle mellé faragott állatok a benti témákkal?
És az "A" kör miért nem kapta meg a negyedik kosarat?
az, hogy mennyire fontos a 2 szimbólum összehasonlításánál minden körülményt, együtt figyelembe venni, azt legjobban Sch alábbi, több sebből vérző eszmefuttatása mutatja meg:
"Viszont átlátok a kis cseleden, huncutkodásodon, hogy egymás mellé teszed egy babiloni dombormű és a Göbekli sztélé képét, azzal hogy "nem látsz hasonlóságot". Ugyanis az "eltérés" valószínűleg csak abból fakad, amit az előbb is írtam!
Magyarán, hogy ezt is értsd: kiválaszthatok én is két képet, két bizonyosan eltérő alkotótól, de ezuttal mindkettőt Mezopotámiából, s ugyanúgy haljelmezbe öltözött papról, aki a kezében tartja a kis táskát! Megkeresem azt a kettőt, ami legjobban különbözik egymástól, majd csodálkozásomnak adok hangot (hogy lehet a két tárgy ugyanaz?). Pedig nyilvánvaló, hogy mindkettő bizonyosan ugyanazt a szertartási kelléket mutatja!"
ebben az esetben ugyanis nem ugyanabból a korból valók a szimbólumok, és a Göbekli Tepei "kosárkákat" nem egy haljelmezbe öltözött pap tartja a kezében! azon túl persze, hogy a formai hasonlóság sem szakasztott, hanem inkább erőltetett.
ezzel szemben Sch a példájában azonos korból származó, azonos módon (azonos tevékenységgel és résztvevőkkel) ábrázolt tárgyakat említ, amelyek legfeljebb az ábrázolás részleteiben térnek el egymástól.
egy fontos részlet eddig kimaradt az összehasonlításból. a későbbi ábrázolások során egy alak egy táskát tart a kezében. másként is mondhatom: 1 alak 1 táskát tart a kezében. Göbekli Tepe esetében nincs emberalak, és 3 egyforma (egymástól legfeljebb a "bejárat" méretében eltérő) alakzat látható. nem 1. hanem 3.
itt visszautalok 17093-ra, a Tel-Aviv-i régészek tanulmányára. Sch szerint ugyan a véleményüket más régészek nem erősítik meg, de ha a tényeknél maradunk, akkor is egyértelmű, hogy a megvizsgált, úgynevezett III réteg építményei egy adott korból származnak, ezen belül is a B, C, D jelűek épülhettek egy időben.
emlékeztetőül: a keselyűs ábra a "kosárkákkal" a D jelű épület 43. számú oszlopán található.
tehát van 3 "kosárka" a sztélén, és van 3, valószínűleg egy időben és egy egységes terv alapján épült "ház".
véletlen lenne az egyezés...? Sch véleménye ehhez képest a tények visszafogott ismeretéről tanúskodik:
"És azt erősen kétlem, sőt valószínűtlennek tartom, hogy valamiféle előrelátásként, nyomban három példányban is lerajzolták volna."
hiszen nem három példányban rajzolták le a házakat, hanem egy példányban a 3 épületből álló komplexumot.
Szerintem puszta paraszti ésszel belátható, hogy aligha házakat ábrázolnak azok a kosárkák... és mint írtam ill mutattam példákat, más dolgok is vannak ezeken az ábrázolásokon és nemcsak a "táskák"... Egy biztos, hogy a kezekben levő valamik, szimbólumok, méghozzá fontosak, ebben szerintem mindenki egyetért és megismétlem, aligha házak szimbólumai, mi értelme lenne stilizálni vagy átszimbolizálni olyan egyszerű dolgot, mint kunyhó ill ház..? Azt gondolom,és főleghogy a GöbekliTepe ugyebár nincs túl messze az Ararát hegytől (továbbá hogy megállapított, mind korában, mind tematikájában, hogy Özönvízkatasztrófa emlékhely is), hogy ezek az Özönvízhez kapcsolódó szimbólumok, méghozzá szerintem a bizonyos Noé bárka... azaz angolul ugyebár the Ark... és mily érdekes, hogy a Frigyládára is ezt a szót használják... az Athanor-t találtuk itt is?
a 2 szimbólum összevetése során ezek a szempontok merültek fel eddig:
forma funkció kor
a formával kapcsolatban nyilván az egyéni fantázia befolyásolja az értelmezést. szerintem nem egyformák, Sch és Dendrinos szerint igen. szerintem a kosárkák jobb oldalán látható "oldalzsebek" a bejáratot jelképezik, Sch szerint azért vannak ott, hogy az állatfigurák elférjenek. a figurák azonban elfértek volna akár a kosárkák testében, akár mellettük-alattuk-fölöttük is, anélkül, hogy a szimbólum formája torzult volna. így viszont erősen torzul a forma, gyengítve a kosár-, illetve erősítve a ház-változatot.
a funkció konzekvensnek tűnik a későbbi ábrázolások során, legyen az füstölő/tömjénező/kosár/táska; a tárgy mindig egy alak (isten/pap/hibrid lény) kezében tűnik fel. a "házak" funkciója ezzel szemben nem meghatározható, mivel itt nem egy alak tartja őket a kezében. Sch szerint egyértelműbb lenne, ha emberfigura is lenne a képen, ez azonban nem zárja ki a ház-verziót, sőt, az ábrázolások arányai inkább erősítik azt, hiszen az állatfigurák kisebbek, mint a "kosárkák". itt kell megjegyeznem, hogy a régészek szerint a központi, magasabb pillérek tarthatták a tetőszerkezet gerendáit, melyekhez a megfelelő faanyag is rendelkezésre állhatott a környéken.
az ábrázolások kora olyan nagy mértékű eltérést mutat, ami lehetetlenné teszi az amúgy is kétséges azonosságot. ebben még a kosárka-verziót támogató fószer, aki nem nem régész, de nem is áltudós, hanem professzor, illetve az amatőr parakutató is egyetértenek:
<It is simply impossible a symbol to lay dormant (rule #3 above) for a period of more than eight millennia> illetve <8000 év hiátust nem nem bir ki egy ilyen szimbólum.>
mondod ezt úgy, hogy érdemben semmit sem tettél hozzá az általad favorizált kosárka verzióhoz azon kívül, hogy a tárgyak szerintedszakasztottegyformák. Dendrinos cikke az egyetlen, amely ezt az értelmezést támogatja, de azt is én hoztam.
"ehhez képest az általad támogatott kosárka-elméletet kizárólag azzal támasztod alá, hogy ezek az ábrázolások szerinted szakasztott egyformák. "
ez így, ebben a formában nem teljesen igaz, hiszen 17072-ben betetted betettem Dendrinos tanulmányát, amely szintén a két szimbólum azonossága mellett áll ki. 17077-ben még nem lelkesedtél érte túlzottan:
<Annyira nem dobott fel ennek Dimitrios S. Dendrinos tanulmánya kansasi egyetemről>
17087-ben már ad hominem érveléssel próbálod mentegetni őt:
<Ahogy olvasom, ez a fószer nem régész, de nem is áltudós, hanem professzor...>
én is megtehetném, hogy ad hominem érvelek Dendrinos ellen, mint ahogy te tetted 17096-ban:
<nem "régészek" úgy általában, hanem ahogy olvasom ez Marcos Garcia-Diez és Manuel Vaquero nevű két spanyol ötlete, de ne nagyon bízz ezekben, lehet csak kis fegyelmet szerettek volna elérni...> nem teszem ezt, elég felhoznom, hogy széles szakmai konszenzus alakult ki Göbekli Tepe korával kapcsolatban. innentől viszont beleütközöl- mint ahogy Dendrinos is- a datálás problémájába. ha egyformának akarod láttatni a 2 szimbólumot, akkor meg kell kérdőjelezned Göbekli Tepe korát, hiszen, ahogy írod:
<8000 év hiátust nem nem bir ki egy ilyen szimbólum.>
és mondd csak, mennyit bír ki?
mondjuk 5000 évet még igen?
mert nem ez lenne az első eset, hogy egy "logikai játék" kedvéért szemet hunysz néhány ezer (millió) év felett...
szó sincs kardoskodásról, "végtére is kicsit logikai játék ez nekem". felhoztam jónéhány érvet, melyek a ház-elméletet támaszthatják alá. te ezeket mind kizártad, kizárólag arra hivatkozva, hogy bármilyen normális ötletet elfogadsz, kivéve ezt a banális "ház" dolgot.
ehhez képest az általad támogatott kosárka-elméletet kizárólag azzal támasztod alá, hogy ezek az ábrázolások szerinted szakasztott egyformák. mondjuk ez sok mindent megmagyaráz.
Az igazság, hogy nem pörögtem rá a Göbekli Tepe témára, egyszerűen a józan logika alapján vetettem el ezeket az erőltetett elképzeléseidet (a piramisok vagy Atlantisz, az ókori hajózás péld. sokkal jobban érdekel). Nem kell ahhoz annyira bevetni magát az embernek, hogy lássa, ez sületlenség, ami mellett kardoskodol. Ha ezt más állította volna itt, összevissza linkeltél, ollóztál volna, hogy mekkora hülyeség...
"akarsz róla beszélni?" - ne nevettesd ki magad, most szét akarod linkelni, meg ollózni a fórumot, meg ezek után kit érdekel?
Ez az újabb: "nem logikus, hogy a kiugrást kizárólag az állatfigurák miatt faragta volna meg a kőfaragó: megtarthatta volna a kosárka formát, ha a kosár testébe faragta volna a figurákat. van ott hely bőven."
Ezt majd mindenki döntse el, bármikor tévedjen ide, hogy mennyire "logikus" az érved, kinek van igaza (de hát nem a kosárkák testébe faragta az állatkákat, érted!). Hogy ezek a kosárkák egyfajta tervei a jövőbeli (vagy múltbeli?) konstrukcióknak? Vagyis már nehéz követni, mert teljesen összefüggéstelen lett, amit mond. Egyébként ahogy elnézem, lehetséges, hogy a falakat nem is az a nép építette, aki a sztéléket állította.
Amit a témában írtam, ennek a 43-as Göbekli Tepében található sztéléről, azokból ezek jelentősebbek:
Én nem foglalkozom tovább ezzel a keselyűs sztélével, egyszerűen nem érted, amit írok, nem gondolsz bele, amit elmondok. Nem látom értelmét a további göbeklizésnek, a lényeget elmondtam az előbbi linkeken. Bármit ír Hoaxvadász, azokban már meg van a felelet. Nem eröltetem ezért a választ!
"Amit írsz Göbekli Tepéről az érdekes (látszik sokat foglalkoztál vele), csak annyira engem nem hoz lázba."
ahhoz képest, hogy ezt írtad, eléggé rápörögtél a témára. akarsz róla beszélni?
a hibát egyébként itt követted el:
"Előbb lettek ezek a domborművek is kifaragva. Ha megnézed pld. éppen keselyűs sztélét az egyik oldala belevan foglalva a falba. Ezt ma sem bontották ki, de a domborművek alámennek a falba épült résznek."
ebből valóban az következik, hogy előbb faragták meg a sztélét - de csak és kizárólag ennyi. utólag nyilván nem lehetett befaragni a fal alá. ebből viszont nem feltétlenül következik az, hogy a fal több száz évvel később készült volna.
ez az állításod is téves:
" Az első kosárkán alig van kiugrás jobb felé. A középsőn van a legnagyobb, a harmadikén már kisebb. Ez tudod miért van? Jó, megmondom, láthatólag nem jönnél rá: hogy a kosárka felső jobb szélén lévő miniatűr állatfigurák elférjenek!"
nem logikus, hogy a kiugrást kizárólag az állatfigurák miatt faragta volna meg a kőfaragó: megtarthatta volna a kosárka formát, ha a kosár testébe faragta volna a figurákat. van ott hely bőven.
Tényleg hagyjuk oldalzseb, hisz láthatóan semmit nem értettél meg abból, amit írtam. Összevissza beszélsz már, előbb, hogy látták a terv végét és azt ábrázolták ilyen egyszerű ábrával, majd meg, hogy a múltba láttak vissza, azt ábrázolták ilyen fortélyosan (amire amúgy földet hordtak és ráépítkeztek).
Meghogy "felőled" én ezt meg azt hiszek... ennyire nem erőlködj, tényleg!
"Ami meg alatta van és még fel sincs tárva, honnan veszed, hogy pont így nézett ki?"
egy ideje erősen szalmabábozol. mint ahogy most is. nem állítottam, hogy a még feltáratlan épületek pont így néztek ki:
<ez is lehetséges, mint ahogy az is, hogy ezek egyszerre épültek, vagy akár az is, hogy egy előzőleg épített, másik épület sablonját vésték fel a sztélére.
"Egyébként nem ragaszkodok ahhoz, hogy a Göbekli sztélé egy kis táskát, amolyan szertartási kelléket mutatna, amilyen a mezopotámiai madáremberek kezében is van. Bármilyen normális ötletet elfogadok erre, kivéve ezt a banális "ház" dolgot...!"
és szerinted én azért hoztam fel a ház-elméletet, hogy meggyőzzelek annak kizárólagos érvényességéről? tévedsz, lásd: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163032116&t=9000303 ha szerinted az ott egy kosár, fogantyúval, csak éppen a kőfaragó elfelejtette ráfaragni a sztélére a kosárkát tartó alakot, felőlem...
"ez is lehetséges, mint ahogy az is, hogy ezek egyszerre épültek, vagy akár az is, hogy egy előzőleg épített, másik épület sablonját vésték fel a sztélére. érted, nem a jövőbe láttak, hanem a múltba néztek."
Hagyd ezt a fenébe! És összemosod most is: mert még mindig nem érted, hogy NEM épülhettek egyszerre, az elmondott indokok alapján. Ami meg alatta van és még fel sincs tárva, honnan veszed, hogy pont így nézett ki? Többre tartottalak volna, ha dobod ezt a lehetőséget...
Annó a 17059-es hszben csak ennyit írtam ötletként: "Valamiféle kis táskának, aksinak, táskarádiónak, vasalónak vagy a fene tudja még minek tűnnek ezek, ha kicsit viccesre veszem a figurát, de 11 ezer év magasságából ezt nehéz már eldönteni. Kié lehettek ezek? Miért tartották fontosnak, hogy a sztélé felső fejrészén mutassák azokat?"
Maga a kis táska/tömjénező alakja a félkör formájú foganytúval hozta az ötletet. A domborművek a kőfaragók alkotásai, s nem azoké, akik ezt használták. Mindenesetre kultikus tárgyaknak, kellékeknek tűnnek. Azt ne várd, hogy gyakorlatilag az egyik képet rátolod a másikra és paszolni fog milliméterre (érdekes, hogy a "ház" nézőpontnál nem vársz ekkora pontosságot). Ebben nyilván benne van a kőfaragók különböző ügyessége vagy kreativitása (ahogy mondjuk egy sas madár vésete sem lesz ugyanaz pontosan két korból, két művésztől). Annyi hasonlóság van a táskákban, mint két különböző mezopotámiai kőfaragó alkotása bármelyik liturgikus tárgyról készített domborműve között.
Van ez a beretvaéles elméről tanúskodó megállapításod: "a konzekvensen ábrázolt kiugró rész mi lenne a kosárkán? oldalzseb?" Ezt már előszedted korábban, csak nem látsz a szemeddel. A kosárkák füle nagyjából egyforma, s a kosárkák magassága is. Az nem oldalzseb, érted!?! Az első kosárkán alig van kiugrás jobb felé. A középsőn van a legnagyobb, a harmadikén már kisebb. Ez tudod miért van? Jó, megmondom, láthatólag nem jönnél rá: hogy a kosárka felső jobb szélén lévő miniatűr állatfigurák elférjenek! Az elsőn egy magas, hosszúlábú gólyaszerű madarat zsúfolt oda. A második képen viszont egy négylábú macskaféle van, ami sokkal nagyobb az előző madárnál. A harmadikon a két előző állatfigura nagysága közötti varangy (?) lett kifaragva. Egyszerűen a kosárka jobb oldalát asszerint nyújtotta meg a kőfaragó, amekkora felette a kis miniatűr állatfigura (ez az alkotói szabadság, amit a sztélé szélessége behatárolt). Hihetetlen, hogy ilyet nem veszel észre!?! S jössz itt humorosan oldalzsebezni...
Viszont átlátok a kis cseleden, huncutkodásodon, hogy egymás mellé teszed egy babiloni dombormű és a Göbekli sztélé képét, azzal hogy "nem látsz hasonlóságot". Ugyanis az "eltérés" valószínűleg csak abból fakad, amit az előbb is írtam!
Magyarán, hogy ezt is értsd: kiválaszthatok én is két képet, két bizonyosan eltérő alkotótól, de ezuttal mindkettőt Mezopotámiából, s ugyanúgy haljelmezbe öltözött papról, aki a kezében tartja a kis táskát! Megkeresem azt a kettőt, ami legjobban különbözik egymástól, majd csodálkozásomnak adok hangot (hogy lehet a két tárgy ugyanaz?). Pedig nyilvánvaló, hogy mindkettő bizonyosan ugyanazt a szertartási kelléket mutatja!
Egyébként nem ragaszkodok ahhoz, hogy a Göbekli sztélé egy kis táskát, amolyan szertartási kelléket mutatna, amilyen a mezopotámiai madáremberek kezében is van. Bármilyen normális ötletet elfogadok erre, kivéve ezt a banális "ház" dolgot...!
"Én kifejezetten Göbekli Tepéről beszéltem a házak esetében és egykori építőiről."
hát lehet, hogy erre gondoltál, miközben írtad, de nem ez jött le belőle:
"ahogy Gízában már sokezer sírt találtak, tele ábrákkal, képekkel, freskókkal, de egyik sem mutat masztabát vagy piramist kívülről). (...) Szerintem a göbekliek semábrázoltak "házakat"
te itt ezt értelmezed egyoldalúan:
"Egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy a szakrális komplexummaradványai nem egyszerre, hanem évezredek alatt épültek meg."
ez tényleg biztosnak látszik, de ha értelmezed a szöveget, akkor az derül ki, hogy nem egy konkrét épület épült meg évezredek alatt, hanem a teljes komplexum. írtam is, hogy a jelenleg is látható, már feltárt épületek szintje alatt vannak további, még feltáratlan épületek, amelyek sablonként szolgálhattak.
"...lehetséges, hogy falak csak sok száz év múlva kerültek köréjük!"
ez is lehetséges, mint ahogy az is, hogy ezek egyszerre épültek, vagy akár az is, hogy egy előzőleg épített, másik épület sablonját vésték fel a sztélére. érted, nem a jövőbe láttak, hanem a múltba néztek.
Én kifejezettenGöbekli Tepéről beszéltem a házak esetében és egykori építőiről. Erre idehozod "erősítésként" a többezer kilomérterre és évre lévő katalán helyszínt. Azzal a bizonyító erejű szöveggel, hogy "régészek szerint a kövön hét kunyhó látható", még ki is emeled. Megint mások után mész! Addig nyomkodtad a billentyűt, míg ki nem adta ezt. Szóval nem "régészek" úgy általában, hanem ahogy olvasom ez Marcos Garcia-Diez és Manuel Vaquero nevű két spanyol ötlete, de ne nagyon bízz ezekben, lehet csak kis fegyelmet szerettek volna elérni...
DE ezek sem néznek ki lakóhelynek (mivel csak egy kúpot mutatnak, semmi társítás). Vagyis afféle nádkunyhónak néznek ki a Tüskevárból, vagy valami hasonlónak, amikben a négerek ma is laknak Afrikában (talán innen az ötlet?), esetleg egy süvegnek, dombnak vagy egy csomó mindennnek...
Aztán még ilyeneket dobálsz nekem: "biztos másként működik a fantáziám, de én elég nagy hasonlóságot látok már itt is" - mármint a keselyűs sztélé "táskái" és a barcelonai kő "kúpjai" (esetleg fagyigömbjei?) közt. Ha ez "nagy hasonlóság", úgy a göbekli táskák és a mezopotámiai táskák közt mekkora a "hasonlóság"?
Bár azok nem ilyen kúptetejű házakban laktak, ott van a linken egy kis nekedvaló adalék Val Camonicából.
Majd jön a durranás:
"a következő felvetésedre is van válasz: <Na most, miért ábrázolták volna ezen a sztélén a később felépülő bejáratot?> mondjuk azért, mert tudatosan tervezték és kivitelezték az épületeket?"
Persze, elképzelhető, amit a Tel-Aviv-i régészek mondanak, bár ezt más régészek nem erősítik meg vagy csak ellenzik (de nem sok köze van a te véleményedhez). És azt erősen kétlem, sőt valószínűtlennek tartom, hogy valamiféle előrelátásként, nyomban három példányban is lerajzolták volna. Majd: "elképzelem oldalnézetből, íves tetőszerkezettel a falakon, akkor szakasztott azt kapom, amit a keselyűs sztélén látok" - tényleg jó a fantáziád! A címben emlegetett Stonehengéről is az a "régészeti" vélemény, hogy valószínűleg ezer éven át, több nép is építhette, mire elnyerte végső alakját (i.e. 3100-2100). Az általad ideollózott cikk végén a szöveget nem vastagítottad meg Göbekliről, de majd én, pedig figyelhettél volna rá: "Egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy a szakrális komplexum maradványai nem egyszerre, hanem évezredek alatt épültek meg."
Erre utalnak a karbon-14-es datálások is. Szóval egyértelműen előbb az oszlopok, sztélék álltak, s lehetséges, hogy falak csak sok száz év múlva kerültek köréjük! Szóval, hogy értsd: ha ez egy ilyen alapos terv része volt, hogy a sztélék köré majd falakat húznak, úgy előreláthatólag nem is borították volna domborművekkel a sztéléken azokat a részeket, melyek később beépülnek a falba! Hiszen, akik a falakat építették, egyszerűen ráfalaztak ezekre! Szóval a keselyűs sztélé kifaragója előre látta, hogy majd pár száz év múlva vagy akár kétezer év múlva hogy fog kinézni "oldalnézetből" ez a helyszín???
"valóban van igazság abban, amit leírsz" - sőt, ebben van az igazság. Amikor tegnap beírtam a hsz-t, tudtam léket kapott a hajód, nagyobbat, mint a Titanic. De azt is tudtam, hogy nem fogod elismerni (vagy csak picit), ragaszkodsz hozzá, majd megint jönnek ki tudja hányadjára az alaprajzok, linkek, ollózások (azzal, hogy más ezt meg azt mondta...).
;)
