Értem, de nem értek vele egyet. Semmi se legyen tabu, mindig minden a maga értéke miatt maradjon meg a helyén, nem azért, mert megkérdőjelezhetetlen. Lehessen vitatni. Ha értékes, akkor meg fogja állni a helyét. A Himnusz nem szorul jogi védelemre. Őnmagában is elég értékes, hogy ne kerüljön el az őt megillető helyről.
A másik pedig, hogy egy ember sokkal komplexebb dolog, hogy egy valami alapján sutba dobjuk az egész munkásságát.
Lehet, hogy valaki szentként borul le minden nemzeti jelkép előtt, de amúgy egy fikarcnyi értéket nem teremt a nemzet számára.
Én a mérleg kilengését nézem, a végeredményt. Ez a megkérdőjelezés nem olyan szintű, hogy ezt az elvet feladjam.
Nálad igen, ebben különbözünk. Pedig ennél sokkal szörnyűbb dolgok is lehetségesek lennének, amik nálam is kivernék a biztosítékot.
Igen, érdekes. Én pl. magamat kevertnek érzem, mert van amit én is feladok, amikor talán nem kellene, de van amit meg nagyon nem.
Az meg másik kérdés, hogy az élet bonyolultabb, valamikor a küzdelemből való kihátrálás és a megegyezés a jobb döntés nem pedig az eleve kilátástalan harcba való bocsátkozás. Kérdés, jól ítéljük-e meg, hogy kilátástalan a harc, de azért racionálisan gondolkodva rá kell jöjjünk, van olyan is.
Magdinál talán ilyen lehet a nemzetközi karrier, amire ő is és sokan mások is láttak lehetőséget, az eurovízio adott is erre egy nagy esélyt. Mégsem sikerült, és most már olyan korban van, amikor már ez elúszni látszik. Ilyenkor az embernek lejjebb kell adni a célokat, s esetleg egy kisebb hegyet kinézni.
Aki a magyar nemzeti jelképeket bármilyen formában is megkérdőjelezi, relativizálja, lamentál rajta (itt: "minek énekeljük szilveszterkor a Himnuszt"), az számomra mindig is balliberális nímand lesz.
Ebből a szempontból még nem is gondolkodtam el Alinda és Magdi különbözőségén. Jó gondolat, tetszik. Talán csak annyit tennék hozzá, hogy nem feltétlenül csak a családi hátterük különbözősége miatt ilyenek. Van ebben bőven személyiségvonás is. Magdi családjában sem mindenki ilyen harcos típus. Az anyukája nagyon. De pl. a nővére nem annyira. Ha az lett volna, ma ő is énekesnő lenne, mert a tehetsége megvolt hozzá. Nagyon jó hangja van neki is, és imádott ő is énekelni. Amikor elkezdődött a Megasztár 3, annyi idős volt, mint Magdi ma. Volt már egy négy éves kislánya, és gyakorlatilag feladta a vágyát, hogy ebbe az irányba elinduljon.
Hallottál már a Friedman-Roseman féle személyiségbesorolásról? Megkülönböztetnek "A" és "B" típusú személyiséget:
Az interjúk alapján nem nehéz megmondani, melyik típushoz tartozik Magdi. ;)
Egyébként érdekes, hogy azt mondják, az A típusú személyiséget úgy lehet felismerni, hogy a homlokán a két szeme fölött van egy függőleges ránc, mert mindig összehúzza kicsit a szemöldökét, kicsit szigorúan néz. Ez is nagyon jellemző rá. :)
Annyit ehhez, ha minden "balliberális nímand" filmet forgatna a Vajdaságról, olyan műsort vezetne könyvekről, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagokja nyer és sok magyar regény népszerűsítése is megtörténik ebben a nem olvasó világban, aki magyar tudósoknak ad lehetőséget a tudomány népszerűsítésére, akkor szerintem nem volna probléma.
Sokkal többet tesz a magyar kultúráért, s végső esetben a magyarságért, mint azok, akiknek csak annyi a mondandójuk, hogy milyen rossz x és y ember, hogy mit kell lerombolni, kit kell eltávolítani, bezárni stb. Akiknek a problémák megoldása mindig valaki vagy valami ellenében történik. Mindig vannak építő és romboló emberek, Lévay épít és olyat ami jót tesz ennek a népnek. Akkor is, ha nem minden dolgával értünk egyet.
(s legalább is nálunk, tényleg szép napos a reggel, nagyon szeretem az ilyen csendes, napos vasárnap reggeleket, búgnak az utcán és a kertben a galambok, csak néha megy el egy-egy autó a házunk előtt, bár itt amúgysincs nagy forgalom)
Igen egyszer elcsíptem ezt a beszélgetést, s nagyon jó volt látni, bár Alinda is olyan, hogy le a kalapppal. Nagyon szeretetreméltó, tisztességes, érdeklődő, szorgalmas ember. Szerencsére el is ismerik amit csinál. Ennek ellenére én nem a zsenialitást, a fantasztikusan jó riportert látom benne, hanem a munkája és a riportalanyai iránt nagy tisztelettel, alázattal viselkedő embert, akit érdekel a munkája, szorgalmas, felkészül, megvan a megfelelő érzékenysége és jól akarja csinálni amit csinál, és ezért az jó is! Tipikusan a nőkre jellemző munkamorál.
Magdi kicsit más. Benne jóval több az ösztönös, a veleszületett, mint a tanult. AZ ő intelligenciája is olyan, ami mögött nincs olyan fajta finomság és műveltség mint Alindánál, viszont az ismeretlen terepen is jobban átvágja magát a keménysége, küzdőszelleme miatt. Alindáról úgy tűnik, hogy volt gyerekszobája, s valószínűleg művelt környezetben nőtt fel, nem biztos, de így érzem. Magdinál a családban is több az ösztönös jó meglátás, náluk mások voltak a tétek, más miatt kellett küzdeni, s fontosabb a keménység, mint a finomságok kibontása, amire megvan Magdinak az érzékenysége, de ezen a terepen járatlanabb. Magdi jelemzői férfit is takarhatnának, de persze nők is vannak ilyenek. Szerintem van benne vezetői képesség is, és ezért is lehet mindenképpen példakép, aki valóban tudja vezetni az övéit, ha kell. Ennek ellenére remélem, hogy pártpolitikával nem fog foglalkozni, ha politikai jellegű feladatot vállal, kap, akkor az nemzetpolitikai legyen.
De elsősorban művész maradjon, énekeljen, beszélgessen, igen, én is megfoigalmaztam magamban azt, amit most már tőle is hallottam, hogy Konz Zsuzsa módjára legyen ő is érdekes évtizedek múlva is, legyenek komoly mondandói a világról.
És még egy nagyon jó kis jellemrajz, 2011. februárjából, a Nők Lapjában jelent meg. Szegő András beszélgetett vele, a cikk címe: Rúzsa Magdi: Mindent versenyként fogok fel
Jaj, nagyon örülök, hogy Neked is tetszett! Közben eszembe jutott, hogy belinkelem a harmadik olyan "alapművet", ami kihagyhatatlan, ezt Neked, Bogyó, nem kell bemutatnom, már többször emlegettük, szerintem én annó a Te egyik hozzászólásodból értesültem róla. De legyen meg itt is, egy csokorban a többivel.
Veiszer Alinda Záróra c. műsoráról van szó, amiben 2010 tavaszán láthattuk, hallhattuk Magdit. Utalás esik ebben Magdi politikához fűződő viszonyáról, bulvárról, felelősségeiről, áldozatokról, a 2008-as lemez szomorúságáról, a tehetségkutató műsorokról és így tovább. Két okos és érzékeny ember beszélgetése, amit érdemes időről időre újrahallgatni.
Megmutatja, hogy Magdi milyen kiváló embernek is, milyen jól és okosan gondolkodik.
Néha én is gondolkodom, mégpedig azon, hogy nem túlzott-e az önbizalma, de arra jutok, hogy nem. Az álszerénységet is kerüli, ŐSZINTE. Akkor is, ha nem mond ki mindent. S emiatt érzem magamhoz is közelállónak.
Nagyon jó pillanata a műsornak, hogy amikor még nem is mondja saját szavaival, már akkor is látszódik, hogy Barkó Judit mennyire belefeledkezik Magdi beszédébe, mert az valóban olyan. Amikor csak beszél, még akkor is képes meghatni embereket.
Minden bizonnyal azért, mert olyan ember, amilyen, s ehhez megadatott neki az is, hogy a belső érzéseit, gondolatait, értékrendjét megfelelően, hitelesen tudja közvetíteni is az emberek felé.
Talán ezt hívják igazi művészetnek? A mikor már egy interjú is az?
Nagyon jó kis beszélgetés, tovább is küldtem néhány ismerősömnek, akik még tanulhatnak is tőle.
Nézd, biztosan nem arra gondolt, hogy másik himnuszt kellene énekelnünk. Csak arra legfeljebb, hogy kell-e ez egy szilveszterhez. A téma kapcsán még a feleségemmel is beszéltünk róla, ő is kicsit egyetért ezzel, hoyg ez fura, pedig ő igazán nem vádolható azzal, hogy ne tartaná fontosnak a nemzeti dolgokat. De szilveszter éjfélkor nem lenne neki fontos a Himnusz.
Én ebben más véleményen vagyok, azzal érveltem, amivel itt is korábban, hogy ennyit ki lehet bírni, mert ez egy ünnepélyes pillanat, bőven van idő a bulira. Az ünnepeknek pedig van komoly része is, egy házasságkötés is fura lenne ünnepélyes szertartás nélkül, pedig ott is van buli-rész.
De el tudom fogadni, kiakadás nélkül is, hogy ez a véleménye, mert ettől ő még nagyon is szereti a Himnuszunkat. Szerintem Lévay is így gondolkodik.
Tény egyébként, hogy sokféle nemzetiségű filmet nem szoktunk látni mást, mint amerikait, s nagyon ritkán, hogy abban még szilveszter is legyen, speciel egyet se tudnék mondani.
Amit leírtál a beszélgetésről, teljesen igazad van, nekem is ez volt problémám.
Mesternek az Amerikából jöttek az ászok, Király Viktor, Kállay-Saunders, most meg biztosan Benjamin. De szerintem Caramelt is csípi.
Attól persze, hogy Viktort nem tartják erősnek, lehet jó, csak Mester Tamás kis Amerikát akarna itt Magyarország helyett, ez az ő problémája.
Dalt viszont hallhattál már tőle, tavaly ugye énekelt a Megasztárban, nem emlékszel? Az azért eléggé rock volt, s el kell ismerni, hogy jól is énekelt. Mester így 40 éves korára lett kellően férfias, korábban nem igazán szerettem a nyafogós énekét.
Pl. itt:
Aztán tavaly a Megasztárban már így énekelt.
Egészen más ez. Mondjuk, szerintem Mester Tamásnak a Bon Jovi, Europe-féle kortárs kommersz-rock lehetett nagy kortárs élmény, ez a dal is nagyon Jovis, de el kell ismerni, nagyon jó előadás.
Annyira nagyon akart egy jó rocker lenni, hogy így 35-40 éves korára sikerült neki, el kell ismernem, minden korábbi ellenszenvem ellenére.
Szerintem rengeteget gyakorolt és tanulta az éneklést még 30-on túl is, mert valószínűleg felmérte azt amit nem szerettek mások se benne.
Úgy gondolom, hogy ő egy nagyon szerencsés ember, aki olyan családba született, hogy megengedhette magának, hogy a kedvtelésének éljen, mert ha estleg a család nem is nézte jó szemmel amit csinál, azért csak mögötte álltak. Ha nem oda születik ahova, talán nem lett volna Amerika meg a többi. Ugyankkor tudott élni a lehetőséggel, s előnyére tudott változni túl a 30-on is. Fiatalos fickó, de az öregedés jól áll neki, jó értelemben teszi férfiassá. Az igazi szakmai sikerek nem érték el, ahogyan te, sokan mások se ismerték, ez a Megasztár azonban óriási elégtétel lehet neki, talán az apjáék előtt is.
"Azt viszont tudom, hogy a Himnuszt nem szidta, nem cikizte, és végképp nem gyalázta, csak arra hozta fel példának, hogy a magyarok karakterét fényesen bemutatja, hogy egy olyan pillanatban, amikor a világ többi része vidáman, mulatva, bizakodva megy a következő évbe, a magyar a múltba néz és szomorkodik kicsit. Mégcsak azt sem éreztem, hogy annyira elítélné ezt a tényt, csak jellemzőnek találta. "
Pontosan. De ne felejtsd el, hogy Miklósa Erika még hozzátette, hogy még csak nem is igaz ez se teljesen, mert "Hozz reá víg esztendőt".
Én se gondolom, hogy most emiatt kevésbé szeretném a Himnuszt, s rombolná a amgyarságtudatomat, sőt én emelkedettebbnek, magasztosabbnak gondolom.
Mert mi is a himnusz általában?
A Wiki szerint
"A himnuszvallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó, imaszerű ének. Tárgya és alkalma tehát eredetileg valamely istenség vagy az Isten dicsérete, megnyerése és magasztalása. A vallásos költészet egyik legrégibb műfaja, az ősi kultúrákban mindenhol fellelhető. Közeli rokona az irodalmi ima műfaja"
Azt hiszem a mi himnuszunk sokkal inkább valódi himnusz, mint a Marseilles. Hiszen Kölcsey nyilván tisztában volt a műfajjal, s ezért írt ilyen című művet. A franciáké meg eredetileg nem annak íródott.
Kifejezetten büszkék lehetünk a csodálatos Himnuszunkra szövegében és zenéjében egyaránt.
"2009-ig kívülállóként figyelte a magyar pártpolitikát"
Ezt nem tudhatjuk. Attól, hogy nem volt állampolgár, véleménye, pártpolitikai kötődése is lehetett volna. Sok külhoni nagyon is tudja kire szavazna, ha még nem is állampolgár, általában ismerik a magyar belpolitikát. Más kérdés, hogy szerintem Magdi valóban nem lehetett elkötelezett híve egyik oldalnak se.
Tudod, szerintem nem kell mindent ennyire komolyan venni. Én se szeretem, ha gúnyt űznek romboló és tiszteletlen szándékkal valami fontos, magasztos dologból. De túl nagy jelentőséget se kell ennek tulajdonítani. Vajon őszintén fel kell-e háborodni, ha a gyerekem azzal jön haza az iskolából, hogy "Petőfi Sándor gatyában táncol"? Hiszen az egyik legnagyobb, de mindenképpen a legismertebb nemzeti költőnkről van szó!
Vagy csak ejnye-bejnye, miközben mi is mosolygunk? Vajon ettől ő nem fogja majd tisztelni, s élvezettel nézni a János vitézt, szavalni a Szeptember végén-t, vagy eltűnődni Az apostolon?
Ki kell szűrni, hogy mikor paródia, az életünk kicsit vicessebbé tétele az amiről szó van, s mikor valóban romboló, gyalázkodó, rosszindulatú. A micisapkás ügy szerintem se túl szerencsés, hülye volt aki mondta, de még erről se hiszem, hogy gyalázkodni akart volna, inkább csak egy az ilyen értékek iránt érzéketlen ember mondhatta - már nem emlékszem ki volt, TGM talán? - s az érzéketlenségét, rosszul értelmezett "felvilágosultságát" fitogtatta. Érthető, hogy aki nagy tisztelettel van a Korona és annak eszméje iránt, annak rosszul esik. Úgy gondolom, hogy a Koronát a baloldaliak is, minimum mint fontos történelmi emléktárgyat, tisztelik, hiszen Kádárék alatt került haza a Nemzeti Múzeumba. Még akkor is ügy volt, nagyon kisgyerek voltam, de emlékszem, hoigy élőben közvetítették a TV-ben ahogy Carterék meghozták.
A szent jobbos kijelentést nem hallottam, mások nézetei iránti intolerancia, ha valaki ilyet mond a Szent Jobbról.
Itt viszont szerintem Lévay egyáltalán nem akarja a Himnuszt bántani, csak az eltérő lelkiállapotra hozta fel példának. Szomorkás? Igen. De ez nem jelenti azt, hogy rossz.
Az amikor egyesek felvetik a lecserélést, na az már marhaság, amivel messze nem értek egyet, s szerintem az ország többsége sem, egyik oldalon sem, de Lévay itt erről nem is beszélt.
Magditól nem áll messze a balliberális eszmeiség? Lehet. Ugyanis nincs olyan ami ezt kizárná.
Én annyit látok, hogy nem bigott jobboldali, s nem is egy a nemzeti dolgok iránt érzéketlen ultraliberális.
És ez így nekem elég is. Nem érdekel, hogy másra szavaz-e mint én.
Ugyanebbe a sorba illeszkedik a Himnusz gyalázása is, például olyanformán, hogy az "olyan depis", "valami vidámabb kéne" ésatöbbi ésatöbbi balliberális trógerság (amit Lévay Balázs is előhozott a semmiből - semmilyen előzmény nélkül - a műsorban).
86. hozzászólás. A Te szavaid.
Szerintem, ami a Himnusz témáját illeti, egyezzünk ki abban, hogy nem értünk egyet, és lépjünk tovább. Illetve térjünk vissza Magdihoz.
"Senki sem kesereg azon hogy a Himnusz ilyen borongós. Hiába akarod így beállítani, de Lévai Balázs sem."
Még szerencse, hogy itt az általad betett videó, meg lehet hallgatni. Ezen bizony nem az hallatszik, hogy Lévai nem kesereg azon, hogy a Himnuszunk miért ilyen borongós:
"A Himnuszunk azért nagyon sok mindent elárul rólunk...soha nem tudtam megbarátkozni azzal a gondolattal...én nem értem meg például azt, hogy szilveszter éjfélkor mi miért ezt a Himnuszt énekeljük?" (közbevetőleg: miért, talán az amerikai himnuszt kéne énekelnünk?)
"Tehát, hogy mért ezzel megyünk át az újévbe, hogy "balsors, akit régen tép"? Emlékezzünk vissza bármilyen nemzetiségű filmben a szilveszter pillanatára, nem ezt a mély drámaiságot látjuk a filmeken, mi meg itt állunk kézenfogva a szerelmünkkel, elsírjuk magunkat, szomorkodunk egy sort..ez is egy jellemző szituáció"
Ha már Lévai Balázsról van szó, és Magdi Himnuszhoz való viszonyáról, akkor be is linkelnék két olyan műsort, ami Magdi megértéséhez szerintem "alapmű".
Az egyiket éppen Lévai Balázs készítette, 2007 végén, 2008 elején. A műsort az m1 mutatta be, egy dokumentumsorozat részeként, Lévai Kislexikon címmel. Az első epizód a Vajdasággal foglalkozott. Történelmével, kulturájával - az ott élő, vagy onnan eljött vajdasági művészek, sportolók szemén keresztül mutatta be a vajdasági létet. Rúzsa Magdi, Lajkó Félix, Rátgéber László, Szerbhorváth György és még sokan mások emlékeznek vissza a gyerekkorukra, Tito Jugoszláviájára, a háborúra, a gazdaság hanyatlására. Szó esik arról, mi tartja ott a vajdasági magyarokat, milyen jövőt remélhetnek a fiatalok, és hogyan élik meg, ha elmennek onnan.
A másik műsor, ami által jobban megértettem Magdi motivációit, az Barkó Judit Lélek Boulvard c. műsora volt a Duna TV-n. 2009 nyarán készült az interjú, nem sokkal az állampolgáráság elnyerése előtt. A beszélgetésben szó esik barátokról, kapcsolatok megváltozásáról, a gyerekkorról, a tehetség kibontakozásáról, de ami engem a legmélyebben megérintett, az az, ahogy Magdi a műsor második felében a magyarságáról beszél. Határon inneni és túli magyarokról, a nyelvről, az irodalomról, a Himnuszról stb.
Ne vedd már ezt ennyire komolyan! Senki sem kesereg azon hogy a Himnusz ilyen borongós. Hiába akarod így beállítani, de Lévai Balázs sem. Megjegyzett valamit, Magdi erre rákontrázott, hogy jé, tényleg, aztán ment tovább a beszélgetés.
Persze lehet keseregni azon, hogy a nemzeti himnuszunk miért ilyen "bús-borongós" (amely kesergésnek különös "bájt" ad, ha valaki éppen ezen a kesergésen kesereg), de minek? Azért, mert néhány magyarországi balliberális internacionalistának herótja van a nemzeti jelképek használatától (látványától és hallásától)?
Tiltsuk be a magyar nemzeti himnusz éneklését szilveszterkor, mert Lévay Balázsnak (egy virtigli balliberális nímandnak) az nem tetszik?
Tényleg a Lánchíd! Volt egyébként egy hosszabb műsor egyszer Magdival a Lánchíd rádióban, na ez is olyan, hogy van, aki oda be nem tenné a lábát, s ez alapján rásütné Magdira, hogy jobbos.
Volt három is, utoljára pár hete. Szigorúan nyilvános a műsor címe, és nagyon jó volt. Nem ismerem a többit, csak azokat, amikben Magdi szerepelt, de mindhárom interjúja abszolút politikamentes és bulvármentes volt. Szakmáról beszélgettek, zenéről, különböző dolgokról, volt amikor Závodi Gábor és Madarász Gábor is megszólaltak, volt amikor Szovják Bea, Magdi menedzsere, és olyan is, amikor Hobótól vágtak be egy korábbi beszélgetésből egy részletet, amiben arról beszélt, hogy hogyan készült a közös duettjük Magdival, miért őt választotta, mit gondol róla, stb. Új megjelenések környékén beszélgetek, első alkalommal az Iránytűről, másodszor a Gabrielről és a Bolondok hajójáról, utoljára a Magdaléna Rúzsáról. Kicsit besegített a promotálásban, amennyiben teret engedett Magdinak, hogy elmondja, mit gondol a lemezről/dalról, mi állt az elkészítés hátterében, mi az, amit érdemes tudni róla.
Azt én is furcsának találtam, amikor egynémely fórumban kígyót-békát kiáltottak egyesek Magdira, amiért a Lánchíd rádiónak adott interjút, anélkül, hogy egy sort is hallottak volna belőle.
Hiánypótlást végeztem Mester Tamás zenéjével kapcsolatban, és tényleg rockot nyom, nem is rosszul, bár a klipjeiben a feminin jegyek furcsa kontrasztot adnak a rockos stílussal, és ezt nem feltétlenül pozitív értelemben mondom. A Megasztár 5. döntőjében jobb volt. Kíváncsi vagyok, hogy élőben énekelt, vagy playback volt, mert levették az élő feliratot, de az annyit is jelenthet csak, hogy nem akkor adták le a dalt, amikor valójában énekelte. Ha tényleg élő volt (annak tűnt), akkor elismerésem.
Közben megtaláltam. Nem nagyon tetszett Mester reakciója, és nem feltétlenül azért, mert az derül ki belőle, hogy nem szereti Magdit (bár valószínűleg így van). Annak ellenére, hogy Tvrtko tényleg Magdi nagy rajongója (ez korábban több helyen is egyértelmű volt, Tvrtko sosem titkolta), a kijelentés, amit Tvrtko tett a kétféle versenyzőtípusról, teljesen korrekt volt, és még csak annyira szubjektívnak sem nevezném (legfeljebb az "elképesztő" jelzőt mondhatjuk annak Magdival kapcsolatban). Mi abban a szubjektív, hogy Magdi párbaj nélkül, minden adásban a legtöbb vagy közel legtöbb szavazatot kapva ment tovább, és egyértelmű volt a győzelme az elejétől a végéig, míg Reni (vagy mondhatnánk Gáspár Laci nevét is) vigaszágról, hatalmas hajrát, hatalmas fejlődési ívet leírva hátulról előrefutott? Erről érdekes lett volna elmélkedni egy kicsit, ehelyett Mester csípőből ellökte a témát, mondván, Tvrtko csak azért hozta fel Magdi nevét, mert ő a kedvence, és mindenkinek más a kedvence. Ami teljesen igaz, csak nem ez volt a kérdés, nem ez volt a lényeg, és ez a reakció nem volt valami szép.
Amúgy meg Mester ízlésére annyira nem adok. Akinek Király Viktor az ászok ásza... Az a Király Viktor, akit a Megasztár nézők 90%-a a leggyengébb énekesnek, a leggyengébb karakternek tart a meganyertesek közül...
Engem persze nagyon érdekelne, ha Presszer, Novák, Sőt Geszti ennyire nagyrabecsüli, vajon Mester miért nem. Ha belegondolok, hogy ráadásul Magdi még ugyanúgy a rockban utazik mint ő, csak arra tudok gondolni, hogy a politikához is köthető értékrend miatt.
Mester nem popban utazik? Ciki, de még egy számot sem hallgattam meg tőle. Ami a nagyrabecsülés hiányát illeti: az biztos, hogy az idősebb nemzedék (Presszer, Kovács Kati, Hobo) sokkal hamarabb mutatták ki megbecsülésüket Magdi iránt, mint a fiatalabbak, akik számára Magdi egyértelműen konkurrenciát jelentett. Aztán: Mester nagy híve a trendeknek és a trendkövetésnek, Magdi mindig "csakazértis" mást csinál, mint ami a trend. Lásd a 63-as hozzászólásban linkelt videó utolsó mondatát. Igazad lehet a tengerentúli stílusok és a keletiesebb, balkánias-népies jegyek ellentétével is. Mindez magyarázhatja, hogy Magdi zenei stílusa miért nem ragadja meg Mestert, s miért nem őt preferálja. (Ennek ellenére érdekes, hogy mikor Magdi álruhában ment a Mega 5 meghallgatására, Mester sokkal hamarabb felismerte, legalább a hasonlóságot, mint Presszer. Magdi azért leplezte le magát, mert azt gondolta, hogy Presszer felismerte, és ezt többször el is ismételte a videón. Azonban Presszer arca tök mást mutatott, amikor Mester megjegyezte, hogy "Hasonlítasz is egy kicsit Rúzsa Magdihoz", akkor még a fejét is rázta. :))
Egyébként azt tudom, hogy Magdi zenészeinek, Závodi Gábornak, Madarász Gábornak igencsak markáns véleményük van a magyar zenei élet főszereplőiről. Az hogy ők kit tartanak kiemelkedőnek és kit vacaknak, azt aligha rejtik véka alá. Ezek a vélemények biztosan befolyásolják Magdit is. Vajon ők milyen énekesnek tartják Mester Tamást?
Ugyanebbe a sorba illeszkedik a Himnusz gyalázása is, például olyanformán, hogy az "olyan depis", "valami vidámabb kéne" ésatöbbi ésatöbbi balliberális trógerság (amit Lévay Balázs is előhozott a semmiből - semmilyen előzmény nélkül - a műsorban).
Nem ismerem Lévayt ilyen mértékben, fogalmam sincs, milyen a pártpolitikai meggyőződése, és teljesen egyetértettem vele, amikor kifogásolta, hogy az emberek ezt megpróbálják kiszedni belőle. Azt viszont tudom, hogy a Himnuszt nem szidta, nem cikizte, és végképp nem gyalázta, csak arra hozta fel példának, hogy a magyarok karakterét fényesen bemutatja, hogy egy olyan pillanatban, amikor a világ többi része vidáman, mulatva, bizakodva megy a következő évbe, a magyar a múltba néz és szomorkodik kicsit. Mégcsak azt sem éreztem, hogy annyira elítélné ezt a tényt, csak jellemzőnek találta.
Ami ebben a műsorban elhangzott, az egy percig sem rombolta jobban a magyarságtudatot, mint amelyit a két párt egymással vetekedve tesz vagy mond. Vagy azok, akik a dolgokat "aki nincs velünk, az ELLENÜNK van", "aki nem a mi pártunkra szavaz, nem igazi magyar" szemszögéből nézik (ez pl. Magyarországon pont a jobboldali pártokra jellemzőbb inkább, bár a bal is bőven kiveszi belőle a részét.)
Egyébként Magdira visszatérve csak azt nem értem, miért is kéne neki a magyar pártpolitikai viszonyok között oldalt választania? Úgy értem, ő egy másik országban szocializálódott, amíg itthon a pártok marták egymást, őket a Vajdaságban összekötötte a közös ellenfél, jobb és bal helyett magyar-nem magyar volt a fő kérdés. 2005-ben jött át, de 2006 májusáig be volt zárva egy budai villába, ahová csak szombatonként jöhetett ki, az élő előadásokra, utána mentek is vissza. 2009-ig kívülállóként figyelte a magyar pártpolitikát, amíg az idegenrendészeten próbálta kijárni a magyar állampolgárságot.
Hány példát mondjak a magyarországi balliberálisok magyar történelmi ereklyéket és szimbólumokat sértő, gyalázó kijelentéseire? ("Micisapka" a Kossuth-címeren - ez a "micisapka" jelen esetben a magyar korona - Szent István jobbja, mint "tetemcafat" ésatöbbi, ésatöbbi.)
Ugyanebbe a sorba illeszkedik a Himnusz gyalázása is, például olyanformán, hogy az "olyan depis", "valami vidámabb kéne" ésatöbbi ésatöbbi balliberális trógerság (amit Lévay Balázs is előhozott a semmiből - semmilyen előzmény nélkül - a műsorban).
Aki nincs tisztában azzal, hogy az ilyen felhozatalok a Magyarországon élő balliberálisok tudatos rombolásai a magyar nemzetet összetartó közös magyarságtudat ellen, az vagy
1. politikai analfabéta
2. maga is ezen balliberális eszme híve és propagátora.
Magdiról nem tételezem fel a 2.-es pontot, de hogy nem áll távol tőle ez az eszmeiség, azt igen.
Volt egy beszélgetés ma a Megasztár-zsűrivel, s Tvrtko felhozta példaként Rúzsa Magdit, aki a kezdetektől végig menetelt a versenyen szinte kétséget se hagyva afelől, hogy ő nyer, mire Mester Tamás erre azt mondta, hogy Tvrtko olyan sokszor mondja ezt, hogy biztos Magdi a kedvence.
