egyes szakemberek vitatják, hogy minden nyelvre (pl. az angolra vagy a magyarra is) alkalmazható-e. (...)
ezek szerint kineveztem magam egyes szakembereknek:)
a két kicsi kislány vagy 15 nagy sör esetében biza eléggé megváltozik a szoalak, a sörben eseteben ugyszintén, sőt, ott ugye - mint általában - a szó elé is biggyesztenek valamit, meg a vége is változik.
"Az eset nyelvészeti értelemben a névszó olyan alakja, alaktani kategóriája, amely az alaptagjához való mondattani viszonyát, mondatrészi szerepét jelölni tudja. A fogalomra általános definíciót adni elég nehéz, egyes szakemberek vitatják, hogy minden nyelvre (pl. az angolra vagy a magyarra is) alkalmazható-e. (...) Az ismertebb nyelvek közül eseteket találunk például a németben (4), oroszban (6), latinban (7) és a magyarban (18)."
Az agglutináció (toldalékolás) a szavak tövéhez, illetve alapalakjához illesztett ragok, képzők és jelek segítségével történik. Példák a magyar nyelvből: Főnévragozás: élet, életet, életben, életen, életről, életnek, élettel, élethez, életért stb. (forrás: vikipédia)
A finn névszóragozásban 15 eset van, a magyarban, ha jól emlékszem kb. 21. Ugyanúgy esetnek nevezik a magyarban is, noha a nominativusi alakhoz kapcsolódnak ragok, a finnben pedig a legtöbb esetben a genitivusi vagy partitivusi tőhöz.
én ilyet nem hallottam, de várjuk meg az okosabbakat. szerintem a főneveket lazán ragozzuk (aka agglutináljuk), nekem nem rémlik részeshatározos stb eset meg ilyenek a magyarban (genitivus, dativus, vocativus, stb) pedig elég rég beszélek magyarul...
persze ha minden rag szerinted megfelelő egy esetnek, akkor vannak esetek, többszázan. de akkor azok nem esetek, szvsz.
de azé maradjunk az orosz nyelvnél, ami szerintem főnévragozásilag baromira nem agglutináló.
esetleg, ha elmondanád oroszul, mi a két kicsi kislány, meg az öt nagy sör, hol van ott agglutinácio?
A finnben is esetek vannak, csak ők latin néven emlegetik (mint ablativus, accusativus, adessivus meg a franc tudja még, milyenek).
Olyan nyelv szerintem alig van, amelyik tisztán agglutináló vagy tisztán analitikus lenne, de mondjuk az orosz azért elég erősen agglutinál, míg mondjuk a régi magyar vagy a mai finn sokszor analizál, csak nem a szó elejére rakja ezeket a szócskákat prepozícióként, hanem a szó után névutóként (lásd: Fehérváru reá menő hodi utu reá). A japán meg főleg, náluk igeragozás nincs, egy alak van, tehát hozzájuk képest még az angol is erősen agglutinál (igemód az elég sokféle, de azok sem ragozottak), és ők ugyan hallanak különbséget az alakok közt, de európai fül nemigen. A főnevek után meg különféle toldalékokat raknak, de ezeknek is egy alakjuk van, és inkább névutók, mint ragok.
ugy gondoltam, hogy ahol esetek (oroszban 6, más szlávokban 7 is, németben kevesebb, ógörögöt nemtom) vannak, az nem igazán agglutinálo - ahogy a magyar pl az meg a finn is.
Az idegen szavak szótára szerint: a szavak ragozásának és a szólakotásnak aza módja, hogy toldalékot teszünk a szavak tövéhez.
Ennek alapján ragozásnál szinte minden nyelv ilyen, az angol ma már nagyon kismértékben, de az orosz, spanyol, német stb. elég rendesen. Szóalkotásnál meg az angol is.
pl az angol, a francia, a német, meg az összes szláv? :)
asszem nem ismerem akkor jol az agglutinál szó értelmét.
(ja, és topicnyitoként hadd jegyezzem má meg, hogy szvsz amig az orosz nyelvet érintő dolgokról van szó, szerintem nem baj ha magyarul (is)beszélunk itt, bár én is tudok oroszul, ha már bátorságom volt ezt a topicot megnyitni:)
A japán nem ragoz (bár toldalékol, de inkább úgy mondhatnánk, névutóz), az indoeurópai nyelvek jó része pedig agglutinál, ha nem is annyira, mint mondjuk a magyar.
Megtanulhatóság: szerintem egy európainak az európai nyelvek a megtanulhatóbbak, és mondjuk a távol-keletiek nehezek, egy távol-keletinek meg pont fordítva. Kinek mire van inkább ráállva az agya.
Дорогой Адам Киш, Сейчас у меня нет времени и даже охоты возиться всякими переводами. Я только что из школы и работай. В конце недели.Но действително ваш русский коммуникативный но грамматику ещё учить.
Bár én már nem beszélek jól oroszul - olyannyira, hogy meg sem kísérlem ezt a mondandómat oroszul megfogalmazni -, de ebben a pár mondatban mintha több hiba is lenne :-)
A baszk un. autochton nyelv. Olyan önálló, nem indoeurópai nyelv, ami túlélte Európa sokezer évvel ezelőtt végbement indoeurópai "nyelvi kolonializiációját". Miközben az európai őslakosság túlnyomó többsége elhagyta az eredeti autochton nyelvét, a baszkok megőrizték.
Az autochton eredetű nyelvi örökség egyébként a mai indoeurópai nyelvek szókincsében és egyes szerkezeti sajátosságaiban még hellyel-közzel fölfedezhető. A francia és a német jellemzően elég sok autochton (pre-indoeurópai) nyelvi szubsztrátumot tartalmaz nyelvészek számára jól fölismerhető formában.
idézek a wikipédiából: Az agglutináló (szó szerint: „ragasztó”, értelem szerint: ragozó) nyelv a szavak jelentését elsősorban a szóalakok megváltoztatásával állítja elő úgy, hogy azokhoz toldalékokat kapcsol. (...) Így például a magyar nyelvben is vannak flektáló vonások, ahol nemcsak a rag, hanem a szó töve is megváltozik: megy – ment, egy – első. Ez azonban nem az egész nyelvre jellemző alapvonás
kivéve az olyan kisebb szórványnyelveket, mint a perzsa és a japán
3. még az európai nyelcsaládok sem tudnak minket követni
mégis, melyek azok az európai nyelvcsaládok? Van EGY indoeurópai nyelvcsalád, az oké, nem agglutinál. Oszt van egy finnugor nyelvcsalád, az pedig néhány, egyre fogy létszámú szórvány kivételével európai. A török - oké, nem teljesen európai, a baszk meg nem teljesen nyelvcsalád.
Végül, az is éérdekes, mi köze van ennek a megtanulhatósághoz?
te nem az elmagyarázásáról beszéltél, hanem a megtanulhatóságáról, ami egészen más. egyébként elmagyarázni sem lehetetlen, általános iskolában gondolom neked is elmondták a kettő közötti különbséget. A külföldinek legfeljebb nehezebb elsajátítani, főleg ha nem magyar környezetben van.
jóvan, jóvan, én is ismerek ilyeneket. És bevallom, az egyik alanyos-tárgyas alanyom egy francia anyanyelvű volt, akivel angolul kommunikáltam, hát úgy tényleg nemigen lehet :)
Szép példája annak hogy bizony meg lehet tanulni magyarul: az orosz nagykövet. Tekintsünk most el a politikai tartalomtól. A finn ismerősöm pedig szinte akcentus nélkül beszél nem keverve a tárgyas és nem tárgyas ragozást. Úgyhogy a megtanulhatatlanság: mítosz.
1. szerintem pl. a törökök úgy "általában" ragoznak, mivel ugyanúgy agglutináló nyelv, mint a magyar nyelv. 2. az alanyi-tárgyas ragozás megtanulható, legfeljebb a magad nevében beszélj, hogy nem.
