Amit írtál, szépen összecseng egy amerikai szakértő mondataival:
If we were to add up the total energy consumption that keeps us in the life-style we are accustomed to, compared to the energy a human body can produce, we find that every American has the equivalent of 50 "energy slaves"working for us 24 hours a day. Far-out, you say! It has its costs: ecological destruction, pollution, climate change, and an every increasing dependency on sun-light carbon that went underground millions of years ago, which is not a part of the earth's closed carbon cycle system.
Most készül meghalni ez az 50 rabszolga.
Találtam a Neten egy interjút Matt Savinarral, aki az Oil Age is Over szerzőjével., amiben a következőt nyilatkozta:
DR: What is your advice to people that are interested in these issues, I mean how to prepare, et cetera?
MS: Well, Ill tell you what I am doing. Just trying to acquire as many skills as possible that will be useful as this collapse gets underway. For instance I got myself enrolled in a class on gardening. I got a bunch of books on what is called square foot gardening. Im going to learn how to do that. Now, how much of my own food can I grow on my own ten by ten plot out in the front of my apartment? Well, not very much but I can learn how to do it and weve got three to five years of social cohesion left which I dont know that weve necessarily do, but that I hope that we do. Maybe I can get three to five growing seasons under my belt and then as the collapse gets underway I can teach other people in the neighborhood how to do that and barter or get some income or what not through that. Im also learning acupressure, which is like acupuncture but without needles because we have an aging population. The healthcare system is already falling apart. Its very expensive and its entirely dependent on petrochemicals. And so folks are going to need some type of medical care. They may not be able to go to the doctor to get a pill for their migraine or for whatever it is. They are going to look to other methods. So thats another skill. Id like to learn bicycle repair, though Ive got so much on my plate thats going to have to wait. Thats really all you can do. If youve got the money and you know where to go to buy land and what not and learn to grow your own food and get totally self-sufficient thats great but thats not really something that the average person whos living month to month can just get up and go do. So you take stock of where your personal situation is and your own financial resources are and do your best and pray you catch a break along the way.
Ez már kicsit hisztérikusnak tűnik egy felsőfokú végzettségű embernél, ez már szalmaszálba kapaszkodás. Nem valami optimista kicsengésű
Demokrácia már régen is volt, az athéniak idejében. Más kérdés hogy csak a polgároknak, és ott is volt egy rakás rabszolga aki az ehhez szükséges erõforrásokat megteremtette. A jóléti társadalmak virágkorában a rabszolgák fõleg a gépek voltak, az olyan munkákat meg amiket nem lehetett gépesíteni elvégezték a vendégmunkások. De nagy gond nem volt, a profit mindenképp helyben maradt. Aztán a globalizáció elõretörésével a profit szépen elkezdett kiáramlani Pl. Kínába, mivel egy gépet kínában kb. ugyanannyiba kerül mûködtetni mint európában, az élõmunka meg sokkal olcsóbb. Ettõl a jóléti társadalmak eleve kezdenek errodálódni, erre rájönnek még a demográfiai problémák és a liberalizmus kombinációjának köszönhetõ etnikai feszültségek, plusz még most az energiaellátás is kezd akadozni, meg az idõjárás is egyre érdekesebben viselkedik: szóval lesznek még itt érdekes dolgok, ez pedig szinte biztos hogy társadalmi változásokkal is együttjár majd, az emberek sokkal kevésbé szeretik egymást ha üres a hasuk...
Lehet benne valami.
Tartok tőle, hogy a demokrácia intézménye a jóléti társadalmak találmánya. Vagyis, hogy van a jólétnek egy bizonyos szintje, ami alatt a demokrácia megteremthetetlen, mivel olyan nagy a hátrányos gazdasági helyzetben lévő réteg, hogy az a társadalom többségét adja, ellenérdekelt a rendszer kedvezményezettjeivel, és ezért csak diktatórikus eszközökkel kényszeríthetők a helyzet elfogadására. Ezzel szemben egy fejlett piacgazdaságban kisebbségben vannak a minimumszinten élők, őket úgyis kordában tartja a többség akarata, megengedhetők a demokratikus eszközök, anélkül, hogy a stabilitást veszélyeztetné. Ezért félő, hogy egy gazdasági zuhanás itt Európában is visszaforgatja az idő kerekét társadalmi szempontból is.
A sokat hallott bölcsesség: A lét határozza meg a tudatot.
Szerinted fegyver ellen mással is lehet küzdeni, én meg azt mondom, hogy kizárólag akkor, ha az pl. nem egy pol-potista parasztgyerek kezében van és a lelövésedért esetleg még problémái is lehetnek.
Lásd pl. Tienanmen tér, ahol ezt párezren kipróbálták. Párizsban működött volna, Pekingben nem működött. El tudok képzelni olyan scenáriót, hogy száz év múlva éppen Párizsban sem fog működni.
Kérdés csak az hogy ez a gyõzelem az átlag iraki számára is gyõzelem lesz-e ? A helyzet ugyanis az hogy nem mindig a gonosz Birodalom harcol a jó Köztársaság ellen, de az is elõfordul hogy ezek mögött a jóságos baloldali mozgalmak mögött kõkemény diktátorok állnak. Meg az is elõfordul hogy a kõkemény diktátorok azért azok mert ha nem azok lennének akkor egy csapat még nagyobb gazember kerülne hatalomra és ellenük csak a kemény kéz politikája hatásos.
Arról már nem is szólva hogy ezek a terrorista módszerek amiket oly elõszeretettel használnak egyes szervezetek aligha mûködnének mondjuk a sztálini Szovjetúnió, a hitleri Németország, de szvsz még csak a mai Kína ellen sem. És egyébként ez is a korlátja a dolognak: ha egy bizonyos szint fölé menne a terror akkor a mai viszonylag demokratikus országok is diktatúrába csapnának át, és akkor egyrészt a további merélnyletek értelmüket veszítenék, másrészt az iszlám írmagját is kiirtanák...
Azért egy árnyalatnyi hiba van a listával: mindgyik aránylag demokratikus társadalmak ellen történt, ahol a (keresztény) erkölcsök és mindenféle szabadságjogok tisztelete miatt a polgárok érzékenyebbek a kemény kéz politikájára és a totalitárius eszközökre.
Ez nem "árnyalatnyi hiba" - hanem éppen a demokratikus társadalmak erénye! Amúgy mindketten ugyanazt állítjuk, nemde?
Azért egy árnyalatnyi hiba van a listával: mindgyik aránylag demokratikus társadalmak ellen történt, ahol a (keresztény) erkölcsök és mindenféle szabadságjogok tisztelete miatt a polgárok érzékenyebbek a kemény kéz politikájára és a totalitárius eszközökre.
Ezek a küzdelmek kis szalagcímként jelentek volna meg egy sztálini Szovjetunió, egy maoista Kína vagy egy Pol-Pot elleni küzdelemben. Gandhi kb. egy cikket írhatott volna, Kinget pedig nem merénylőnek kellett volna lelőnie, mert már rég elintézte volna az állam.
Amikor pedig esetleg egyszer a nyugati társadalmak berendezkedése sem lesz teljesen demokratikus, akkor ellenük sem lehet majd egy szál lepedőben eredményesen harcolni - max. jediknek:-)))
Ghandi gyõzött Indiában a fegyveres brit imperializmus ellen; Hú de jó lett ettõl az átlag indiainak...
Schuman és Adenauer gyõzött az európai kardcsörtetõk ellen az EU megalkotásával Ami a legjobb úton halad a szétesés felé...
az antivietnam polgári mozgalom gyõzött az US-Army vietnemi terrorja ellen Na ja, a komcsik gyõztek. Ott is, meg észak koreában is. Hogy örülhetnek ennek ma a vietnami és az észak-koreai emberek...
Irakban is az US-Army terrorját elitélõ polgári mozgalmak gyõznek És lesz nekik jó kis iszlám alapú "demokrácia", ha akarják ha nem.
Biztos? :-o Hosszú távon - Ghandi gyõzött Indiában a fegyveres brit imperializmus ellen; - Martin Luther King gyõzött a fegyvercsürgetõ rasszizmus ellen az USA-ban; - Schuman és Adenauer gyõzött az európai kardcsörtetõk ellen az EU megalkotásával; - az antivietnam polgári mozgalom gyõzött az US-Army vietnemi terrorja ellen;
Irakban is az US-Army terrorját elitélõ polgári mozgalmak gyõznek.
A kinai dollartartalekok likvidalasaval kb annyit ernenek el, mint az atomfegyvereik bevetesevel. Aranytalanul nagyobbat szopnanak, mint amekkora kart tudnak okozna. Hiszen csak egy egyszeri inflacios sokkot okoznanak vele a dollarban denominalt eszkozokben, pl olajban.
Szvsz nincs vita köztünk, ugyan azt mondom. Az, hogy Kína gyarmatosítási kísérletét aggressziónak nevezzük vagy pacifikálásnak, az tökéletesen minegy - lásd Irak megszállása vs. felszabadítása.
A lényeg az, hogy Japán a régióban veszélyeztette az USA és az angolok érdekeit és az orrára koppintottak egy olyan "fegyverrel", ami taccsra tette volna az egész gazdaságát.
Amennyiben Kína is megerősödik, viszont nem biztosítja magának katonai eszközökkel az erőforrásokat, szvsz teljesen reális, hogy a nyugat mégegyszer megpróbálja bevetni az olajágyút. Irak, Szaud, Kuwait, Venezuela, Mexiko elég erősen ellenőrzött, közvetve Irán is (pár anyahajó az Öbölben). Már ma problémássá tehetnék Kína ellátását, ha lenne ár ok.
Az igaz, hogy Kína kivételesen elég erősen vissza tudna lőni a dollártartalékok kiárusításával.
nagyobb kár-e Kína számára egy erősebb konfrontáció, mint a nyersanyaghiány miatt visszaeső gazdasági fejlődés okozta belső problémák (lásd parasztlázangások 9% körüli növekedésnél is). Erre adekvat "nacionalista" valasz adhato az USAk demonizalasaval.
Az olaj/nyersanyagcsapok elzerasara Kina valasza bretton-woods osszedontese lenne. A dollar tomeges elertektelenedesevel az USA hadigepezet kb azzal nezne szembe mint a hitleri nemetorszag anno: hiaba van szofisztikalt haditechnikaja, nincs energia mozgatni azt. Az atomkartyat kijatszamni mamar nem egy realis alternativa.
A japan birodalom kinai hadjarata miatt (1937 nankingi meszarlas - 300.0000 civil halott ) az amerikai kozvelemeny es kormany szambefordult a japan imperialista torekvesekkel. A pontot az tette fel az i re, amikor Franciaorszag 1940 juniusi bukasa utan a japanok megszalltak Indokinat. Ezzel olyan kozel kerultek a strategaiai fontossagu Szingapurhoz, hogy amerikaiak elrendeltek az olajembargot. A koveteles az volt, hogy a japanok hagyjak abba az aggressziot Kina ellen es vonuljanak ki kelet azsiabol. Erre jott Pearl Harbour. Akkoriban amerikanak meg nem voltak olajproblemai, mert a vilag olajtermelesenek kb 80-90%-at Texas adta. A kinaiak mindenestere jol meghalaltak ezt a szivesseget az USAnak 10 ev mulva a koreai haboruban.
Egyebkent olajhiany eseten az USAnak nem olajembargot kell elrendelni, hanem magszallnia a Kinaba exportalo orszagokat pl. Irant.
A dolog ott érdekes, hogy anno a kiemelkedően dinamikusan fejlődő Japánt is a nyersanyag hozzáférésekkel akarták térdre kényszeríteni. Legalábbis olvastam valahol egy cikket, hogy az USA adott egy ultimátumot Japánnak, hogy amennyiben nem teljesít bizonyos (akkoriban elfogadhatatlannak gondolt) feltételeket, elzárják a kőolaj ellátást.
Erre jött Pearl.
Szóval ha az alacsonyabb egyéb tényezőköltségek miatt Kína (és a Távol-Kelet)jobban el tudná viselni a magas olajárat és piaci alapon "kiszívná" az olajat a piacról, valszeg jönne valami nem piackonform reakció az USA környékéről. Itt pedig a választ már több dolog befolyásolja: nagyobb kár-e Kína számára egy erősebb konfrontáció, mint a nyersanyaghiány miatt visszaeső gazdasági fejlődés okozta belső problémák (lásd parasztlázangások 9% körüli növekedésnél is).
A dolog lényege úgyis az, hogy Kína mint hatalom az olaj források ellenőrzése helyett megelégszik az Orosz-Kínai barátság újraélesztésével. Ma meg igen. mikorra meglesz az a 400 millio automobil, mar kevesbe lesz elegedett. Azt se feledjuk, hogy Kina kompetitiv barkivel szemben az arab olajert. Jelenleg egyedul Kina tud az araboknak komoly, kezzelfoghato erteket adni, ellentetelezesert.
Szvsz egy USA vs Kina konfiktus nem a keletazsiai/oceaniai status quo esetleges megbomlasa miatt fog kirobbanni, hanem kokemenyen az olaj miatt. Sot azt se feledjuk hogy kina jelentos hianyokat idez elo a vas/acel/aluminium piacokon is.
Az oroszoknál már megszűnt az anarchia. Amíg ott izé... (hogy mondják ezt szépen?) demokrácia (ez az!!) van, addig lehetnek népszavazások, de a mindenkori orosz kormány és hívei ellen szavazók aránya nemigen érheti el a 30%-ot sohasem.
Egy amerikai-kínai háborút én sem tartok lehetetlennek, ugyanis háború nem csak szándékosan törhet ki, hanem azért is, mert az egyik fél próbálja feszegetni a határokat (persze háborút nem akar), amire a másik fél sem akar persze háborúzni, de lépnie kell valamit (az arcvesztés elkerülésére meg önmaguk megnyugtatására), amire aztán a kezdeményező is lép valamit, választ viszontválasz követ, aztán eldördül az első hajóágyú, aztán hirtelen az egyik fél ott találja magát, hogy már nincs más lehetősége, mint nukleáris arzenáljának bevetése.
Egy ilyen háborúnak mindkét félre (és könnyen lehet, a világ többi részére is) nézve végzetes következményei lesznek várhatóan.
Mindenesetre szerintem a mostani kínai generáció még abban nőtt fel, hogy ők gyengék, Amerika meg hatalmas. Legalábbis szükség lesz a most harmincévesek hatalomba kerülésére ahhoz, hogy az USA ellen komolyan tervezgetni kezdjenek valamit.
Párhuzamokat láthatunk a japán fejlődéssel a huszadik század elején: miközben Japán fokozatosan egyre erősebb flottát épített ki, iparilag is egyre erősödött, aközben végbement a generációváltás, és eltűntek a Meidzsi-generáció dinoszauruszai, akik még a "Nyugat erős, Japán gyenge" paradigma jegyében nőttek fel. (És mellesleg ők még sokkal tájékozottabbak is voltak a következő generációnál a Nyugat valódi erejével kapcsolatban.)
Kínánál is valami ilyesmi lesz: mire Kína (egy-két évtizeden belül) annyira megerősödik, hogy az USA-nak már katonailag és gazdaságilag is egyenrangú partnere lesz, addigra a mostani harminc-negyvenéves generáció kerül hatalomra, akiknek meghatározó ifjúkori élménye már nem hazájuk végletes gyengesége és elmaradottsága, hanem növekvő ereje és dinamizmusa.
Bar mondjuk valszeg Taiwan bekes bekebelezese utan a kovetkezo celpont a Spratley szigetek annektalasa, majd a Senkaku szigetek elvetele Japantol. Valszeg nem lesz fegyveres ellenallas egyik helyen se. Aztan Szingapur egyesitese Nagy Kinaval nepszavazas utjan, majd Malajzia, Indonezia megfenyitese, mert nem tisztelik elegge a kinaiak jogait. Aztan johet a meccs az amerikaiak ellen a Fulop szigetekert vagy Diego Garciaert. Ott mar talan vissza is fognak loni. Persze ha kozben az orosz tavolkeleten a kinaiak letszama eleri a 90%-ot, elkepzelheto, hogy ott is nepszavazast tartatnak a "parszaz eve elszakadt teruletek" egyesiteserol.
Nem tudom, hogy a kínaiaknak mikor lesz olyan rakétavédelmi rendszerük, ami úgy két-háromszáz robbanófejjel szemben 95%-nál nagyobb hatékonysággal lesz képes védekezni, és mellette még egy esetleg Amerikából érkező újabb támadás hárítására is marad tartaléka... Addig a kínaiaknak sok esélyük nincs Szibériára. Esetleg akkor, ha a jelenlegi demográfiai folyamatok még három-négy évtizedig fennmaradnak, és az oroszokra ismét rájön a demogratizmus... Na, az gáz lesz az oroszoknak.
A kinai kulpolitkara az utobbi evekben a megbekeles, szovetsegeskereskereses a jellemzo a nem USA erdekszferaba tartozo orszagokkal. Ennek jegyeben rendeztek evtizedes hatarvitaikat Oroszokkol es Indiaiakkal az utobbi par evben. En nem hiszem, hogy ez affele tudatos strategia partnerseg, inkabb rovid tavu elonyoket latok benne. Kina Taiwannal szemben, Oroszorszag az USA kozep azisai nyomulasaval szemben remelhet valamit e baratsagbol. En nem hiszem, hogy egy olyan erosen kotott blokk felallhatna belole, mint USA-Japan-Taiwan- Del Korea a masik oldalon. Az oroszoknak nem hosszutavu erdek Kina megerosodese, nekik addig jo, amig Kina Taiwannal szoszmorog, addig nincs ereje eszak fele gondolkozni.
