Én is bocsánatot kérek, rosszul emlékeztem, nem én küldtem, hanem a dolgok és az üzlet állása szerint téged kértelek fel annak küldésére, hogy mocskos anyagiakat ne itt tárgyaljunk. 63-as hsz.
Ezzel a kő-légkollektorral még mindíg nem vagytok túl messze a kipuffgáz kőhőtől. Elméletek ugyanazok, csak a technologia kérdéses és különböző. Nameg a kipuffnál több száz fokos levegő áll rendelkezésre forrásként. Kínosabb viszont fél tonna szálítása.
A kavicsolásnak nagy méretekben van értelme, így nincs szükség szerkezetre. Többezer m3-es tárolókat építenek így. Az építés egyszerűsége (lást 168) mellett, előnye még a jobb rétegződés, kisebb hőtágulás.
1. Háááát, nincs jogom a tévedésemre tett korrigálásod korrigálására!
2. ezt Who-nak is válaszul:
Hátrány, a hőcserélő használatakor mindenképp elvész egy kevés hő, a működéshez szükséges hőlépcsö igény miatt.
Hátrány, minden külön viztérhez független tágulási kell. (persze méretarányosan...)
Aztán az előnyök:
A kazán "szmötyis" vize nem jut fel a radiátor körökbe, s így az esetleg közvetlenbe kötendő gázkazán vízterébe. ( nekem olajos, de amúgy vegytiszta vizem van a rendszerben.)
HA több hőfejlesztő eszköz is van, könnyen függetleníthetők. (előttem szólott házi atomerőműnek lesz betáppontja :) )
Nyomáskülömbségek.
Vegyes topicban (2427) Kardos keveredés okozta egyidejű felfűtési és lakás irányú táplálás gondjai nem fordulhatnak elő.
És mától tudom, hőcserélőnél egyszerűbb de inkább forintálisan könnyebb a kazánkeringető szivattyú vezérlése független vízrendszernél. (bár ez a leggyengébb érv)
A Berettám 1,3 Bar-nál szerviz üzemmódba áll, 1 bar-nál végleg letilt. 2,5 nél már rég lefúj. Próbálhatom azt a nagy vizmenniséget tágulásával együtt beszorítani e "kis"
tartományba, még menne is, de minek, ha tömeggyártásban vannak a (akár több)hőcserélős tartályok.
Hát ennek kell bele a hőcserélő!
Azért megkérdezlek benneteket, akkor hol voltatok ezekkel a véleményeitekkel, amikor a 31 -es hszben kimondottan erről a sok okosságról kérdeztem magam is (tartálybekötések STB)???
Vagy hogy van az Who-nál, hogy teszi az ajánlatát nekem, aztán küldhetek mail neki válaszul, kérhetem válaszra itt nyiltan, meg sem ismer?(109) Le lennék szarva? Mifelénk meg szokták nyíltan mondani, boccs, mégse...!
Ennek a kavics témának szerintem, akkor lehet jelentősége, ha a víz forráspontjánál magasabb hőmérsékletet kívánunk tárolni. Ezeknek a pufferba dugdosott kavicsoknak nincs sok értelme szerintem.
Üdv! Írtam válaszlevelet, a két levél átjött, de a képek nem.
Agymenés ON Igaz a kavicsos témát már kibeszéltétek, de ha élére állított bontott B30-as téglából csinálnánk egy levegős puffert? légkollektorral lehetne felfűteni és este meg kivenni belőle a hőt. :-) Agymenés OFF
Tudnál linket adni ezekre az adatokra (mármint a kavicsra). Én ennél csak sokkal alacsonyabb értékeket találtam.
Pl. itt van egy cikk, kimondottan kavics-víz hőtárolókról http://www.solarmarstal.dk/filarkiv/billeder/2512005112050.pdf Az eredő hőkapacitás is csak kb 75%-a a vízének.
Egyébként így is megéri. Nem kell tartály, jön a markoló, fólia, XPS, fólia és mehet bele a kavics, cső, rá a víz. Fólia, XPS, és lehet a gyeptéglákat visszatenni, járni lehet rajta.
A mutatványosok meg egyfolytában zaklatnának,hogy hagy legyenek a közelben hátha kinő még egy kezük,vagy fejük!!!;))))És a villany körték is maguktól izzanának igy én lennék a környék elmüje!!;))És néha napján amikor kevés a felhasználás ,betudnék segíteni paksnak!!;)))))))))))))))
A fajhő, amit általában súlyra adnak meg, kavics esetében valóban alacsonyabb :1650 J/(kgKfok ) ,a vízéhez képest, ami 4186 J/(kgKfok). De a kavics sűrűsége 2800 kg/m3.
A beton viszont térfogatra vetítve is alacsonyabb hőkapacitású: 0,5224 kwh/(Kfokm3). Hogy ennyivel alacsonyabb, a kavics térfogatra vetített hőkapacitásához, ami :1,28 kwh/(Kfokm3), kicsit fura.
Abban biztos vagyok, hogy nem mindegy milyen kavics. Ami szétporlad, az nem jó. Továbbá a mészkő, a bazalt sem kavics. Az Osztrákoknál, Switzerlandban szép nagyszemű, és többnyire szürke díszkavicsokat láttam. De csíkok voltak benne, ami arra utal, hogy üledékes eredetű, tehát nem gránit.
Egyébként a dolognak ott van jelentőssége, hogy ha valaki a régi tágulási tartályához egyszer csak betesz egy 2 m3- es puffert. Ha belemegy a kő, akkor nagyobb tágulási sem kő!
De lehetnek más gondok is : ha a 2 tonnás vízzel teli puffert még épp elbírná az aljzatbeton, akkor a kaviccsal teli puffer simán lehet 5 tonna. Meg hogy rakod bele azt a sok kavicsot? Meg mi van, ha a tartályt meg lell mozdítani? A vizet leereszted, és a kavicsok?
Na kérem forráspontja 240-400 fokig!!Mekkorát tágul vajon?? Mármint nem vajon hanem tüzön??Milyen a hőátadó képessége ,mennyivel tartja jobban a hőt mint a víz???????????????????
Akárhol nézem a neten, én olyan alacsony fajhő és sűrűség-adatokat találok, hogy azok alapján kő, kavics, beton nyomába sem jön a víznek, azonos térfogatra számított hőkapacitásban.
1. En tovabbra is csak egy programozo vagyok, aki mindenbe beledumal... azsiom az nincs, nagyon max. hitelezes matematikai elmeleteben. [2005 eleje ota vagyok itt, akkor teljesen konkretan semmit nem tudtam az epitkezesrol, es mindent itt szedtem fel, esetleg belinkelt honlapokon, max. kozvetitem az elottem levok tudasat...] 2. Nem azt mondtam, hogy nem lehet puffert csinalni hocserelovel, csak azt, hogy minek bele (kiveve a fagyallos napkollektor, illetve ha a ketto kozul az egyik zart, a masik nyilt, de ez utobbi uj tervezeskor altalaban mar egyseges, inkabb ahol idobeliseg miatt alakult ki tobb rendszer egyesitese ott vegyes). Vagy nem igy van? Nalad miert hocserelos, a nyomaskulonbsegen a nyilt+zart miatti elterest erted? [Erre azert nem gondoltam, mert uj rendszer tervezeserol beszelunk, vagy legalabbis en ugy ertettem.]
Tegnap küldtem neked 2 mailt, de mára a majler démon válaszolt, hogy nem tudja kézbesíteni valamiért. Holnap úra próbálom küldeni, de ha nem megy, te jössz kitalálni valamit. :)
"Mar miert lenne csupa vizes pufferben hocserelo? A futesi viz van benne is, es az megy el a rendszerbe is, fgtl attol, hogy kaviccsal bolonditod-e vagy sem. En legalabbis nem HMV-rol beszeltem. "
Már hogy kérdezhetsz ilyet? Pont, aki ennél lényegesen informáltabb, nagyobb tudás birtokosának hírében álsz itt a neten, akinek szakmai ázsiója van már?
Az én pufferemben 2 is van... és nem egy a fűtési víz a kazánvízzel...nem is feltétlen azonos nyomáson...sőt, nem is egy kazán vize nem azonos a fűtésivízzel! (Bár ez utóbbinál lesznek még kísérleteim,s így változások is a jövőben, de ezt hagyjuk.)
Szerintem is az lehet ,hogy ugyan kevesebb vizet tudsz ki venni de mivel a kövek tovább maradnak melegek ezért kevesebb energy kell a köv felfűtésnél!!A házi atom reaktort kellene már bevezetni, azt no problem, melegvíz és áram ameddig a szem ellát!!;))
Mar miert lenne csupa vizes pufferben hocserelo? A futesi viz van benne is, es az megy el a rendszerbe is, fgtl attol, hogy kaviccsal bolonditod-e vagy sem. En legalabbis nem HMV-rol beszeltem. [Mondjuk igy javithatom az elobbi hibamat: a kovek kozul ki lehet venni levegoatfujassal IS a meleget, de a vizes tartalybol nem. Talan ez pl. lehet kulonbseg, bar abba hot belerakni lesz macerasabb, kiveve ha siman a nap meg tudja sutni -- lattam ilyen kepet, uvegpadlo, alatta kavicsok, jo nagy ablakok deli iranyban -- bar ott azt hiszem nem levegoatfujassal, hanem sima sugarzasos holeadassal "szedtek ki" este.]
Egyik, hogy pont a nagyobb hőátadó felület meitt az a "visszamelegszik" sokkal dominnánsabb, mint víz-víz konfigurációban csőspirálos, lemezes, más cserélőkkel.
Másik, nem tudjuk, az osztrákok nem e jellemzően csak a alacsony előremenőjü rendszereknél használják, aminél a kevésbé kérdés ugye a "visszamelegszik" mértéke. Viszont muszály relatíve sokáig folyamatosan pumpálni azt a kisebb hőt...
Mi van a másodiknál? Puffer a pufferben? Nem mennyiségre, időbeli eloszlásra?
Cserebe viszont ahogy a kovek kozotti vizet meginditod, mondjuk 50-50% a viz meg a ko, akkor az eredetileg mondjuk kobos tartalybol eddig ki tudtal venni a tartaly felso felenek hofokan 500l melegvizet _azonnal_, most viszont majd csak a felet fogod tudni, utana az also, hidegebb jon (igaz, hogy valamennyit javit rajta hogy a tetejen athaladva a ko kicsit visszamelegiti). Ettol meg nem rossz, csak mashogy kell szamolni vele, foleg ahol csak bizonyos hofok feletti vizzel lehet hatekonyan melegiteni. A tag.tartaly szempont is jo!
