Olvasgattam a weboldalukat és van már jó rég egy doksim is, amit el kellene olvasni. Még nem volt rá szükségem, ezért eddig nem olvastam el, de el fogom.
Most egyedül a vastagság volt sürgős, mert sarokban lesz a zuhanyzó, és a lefolyót jól kellene beállítani betonozás előtt.
A többi meg már jött. Szerintem egy ilyen fórumon nem baj, ha ilyen témákról van szó. Ami meg a könyvekben, sokszor azon túl is vannak megoldások.
az hagyján hogy a 10 évente csere egy 300+ezer forintos kiadás az új kazánra. de még egy több hónapos macera, 50-100ezer forintos adminisztratív költséggel és egy csomó szarkeveréssel.
huuuu...+ jaa,még jó ,hogy eszedbe jutott hogy 3 évre ennyi !!!És az évi 330 az így hogy jön ki ?Lehet a könnyebb számítás vagy összehasonlítás miatt jobb mértékegység lett volna a lég m3. Én akkor irigységből jobban huhogtam volna mint Te magad !:-)))És mindenképpen old meg rendesen a terasz szigetelését is!Sajna Én nem tudok ilyen jó eredményekről beszámolni mer a most fűtött kb350 lég m3-re elfogy 10 em3 fa. Jahhh... ez a szám évi mennyiséget takar és 22 c fokos szobákra értendők. huuu.... jut eszembe ha viszont elég lenne a szobákban a 20 c fok ,akkor lehet,hogy gázzal fűtenék.
10 év alatt a kondenzációs kazánodat minimum 1x, de lehet 2x is cserélned kell.
Gázhoz még:
- évente 12x1000 Ft készenléti dij (10 év alatt 120e)
- évente karbantartás 20e Ft (10 év alatt 200e)
- kéményseprési dijat
Egy percig nem állitottam, hogy ez bárhová jó, kifejezetten hangsúlyozom mindig, hogy NAGYON jól hőszigetelt házba való.
Ha beteszed a gáz+felületfűtés árát elektromos fűtésbe+napelembe (tehát ugyanúgy seggére versz annak a 2.5 milliónak), akkor az ezért kapott napelem megfelezi az emlitett ház fűtési költségét. Ha még rászánsz 1.5 milliót, akkor ingyen van egy KARBANTARTÁSMENTES fűtésed, és csak a napelem és tartozékai amortizálódnak.
Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy egyáltalán nem kell a berögzült dogmákhoz ragaszkodni, rengeteg jó lehetőség van a fűtésre.
(Az a vicces, hogy egy 100 millió fölötti házba 4 hónapig tartott rábeszélni a megrendelőket, hogy levegős hőszivattyús fűtés legyen padló+mennyezetfűtéssel, a kondenzációs kazános padló+radiátor (plusz hűtésre külön klima) helyett. Pedig okos emberek, csak nincs viszonyitási pontjuk, és a legolcsóbb-tutibiztosat választották volna egy olyan épületbe, aminek a nivószintje ezt már régen túlhaladta)
De ehhez tényleg normálisnál jobb hőszigetelés szükséges. (nagyon minimum 15 cm grafitos a falon, 30-40 cm gyapot a padláson, jó ablakok, padlóban minimum 15 cm, lábazat jól hőszigetelt)
A nappali árammal ~45 Ft/kWh áron tudsz fűteni, kondenzációs gázkazánnal ennek majdnem a negyede lenne.
Tehát ha 330e-t elosztod 4-el, akkor ~85-90e Ft-os gázszámla lenne évente, ami ~650 m3 gáz/év.
A gázt bekötni, gázkazán+jobb vizes rendszerű hőleadóval belekerült volna 2.5-3 millió forintba. Van most 2 millió forint megtakaritása, amiból fedezheti az évi 200e Ft pluszköltséget, amit elvisz az áramos fűtés.
Ráadásul nincs karbantartás, nincsenek felújitandó alkatrészek... szóval egy jól hőszigetelt háznál nagyon is racionális döntés a csak elektromos fűtés. Pláne ha később sikerül feltenni napelemet is.
én épp most vetettem számot, 1500 m3 gázom (fürdés, éjszaka fűtés meg ha lusta voltam begyujtani ( és 15m3 fa fogyott 130 nm tetőtérrel 190 alatt 110 nm 10cm feher hab, és vannak a szigetelésben hibák, terasz egyben van a lábazattal stb...
Az igazán szar az a nagy régi telekre behúzott 5-6 lakásra felosztott sorkutyaólak. Na az kicsi is, szomszéddal dúsított, és egymás húslevesét is látni az udvarról ami kb garázsméretű. Vicc az egész, csak az építtető jár jól de az nem lakna ilyenben.
Épülő családi házunkhoz nézelődtem szellőztető rendszerek után.
Ennek során találtam olyan módszert, hogy az alap elkészülte előtt a vasaláshoz, valamint a szerelőbeton alá is tesznek KPE csöveket és ezzel mintegy talajkollektor lehet hőt visszanyerni a fűtéshez, vagy igény esetén előmelegíteni télen a bejövő levegőt.
Nyáron pedig lehet hűteni vele.
Én első úgy gondolom, hogy ez fűtésre és hűtésre édes kevés, a levegőztetőhöz pedig elég drága és bonyolult megoldás lenne.
Az eladó, aki a termék feltálója, állítja, hogy nagyon jó a rendszer.
Amúgy nem káros az, ha télen hűtjük a szerelőbeton alatt a földet a kivett fűtési teljesítmény által?
Én kizárólag azokat az ikerház megoldásokat tudnám viselni, amikor lényegében tényleg két különálló házról beszélünk, és mondjuk csak középen 2 garázsbeálló köti össze őket. Ja, és persze a telek is oszott. De azokba a régi, egybeépített ikerházakba tutira nem költöznénk soha. A lényeg az, hogy szerintem többség nem szeret közösködni, vagy mástól függeni. És ehhez nem feltétlenül kell diplomás, minisztériumban dolgozó embernek lenni. :-) A társasházakban valóban elvannak az emberek, de ha lenne rá lehetőségük, sokan választanák inkább a saját, önálló ingatlant. Én 34 évet húztam le panelban, és már beleuntam, hogy - egy bizonyos szinten túl - másokhoz kelljen alkalmazkodni.
Ha utána számolsz a teljes rezsiköltségednek, akkor nem biztos, hogy kizárólag a fűtést érdemes kiragadnod. Nálam például kizárólag padlófűtés van. Az éves gázfogyasztásunk (fűtés, HMV, főzés) 75 ezer Ft volt, ami szerintem nem túl sok. Ehhez persze hozzátartozik, hogy csak ketten vagyunk, és a házunk is kisebb, viszont a szigetelés is jóval szerényebb. Ellenben a villanyszámlánk több, mint 25%-kal magasabb: 95 ezer Ft volt tavaly. A villany és a gáz az éves össz rezsi költségünk 42%-át teszi ki. Így az ésszerűség azt diktálná, hogy egy napelemes rendszer felé kellene elmozdulni.
Azért az ikerház nem ennyire problémás, mint írtad. Csak nagyon soká tud alapvetően eltérni küllemileg a két ikerrész egymástól. És ami a lényeg, van két teljesen független telekbejáró. Gyakorlatilag két egymás mellé épült épület.
A problémásak az utólag szétválasztott ingatlanok., meg az utólag ráépítettek. Ezek utóbbiak általában család bővülés során keletkeznek. A szétválasztás nem tökéletes.
Nálunk a XVII. ker ben rengeteg ilyen épület akad.
Lényegileg az általános 700 m2 teleknagyság meg is engedi ezt, de a ház fekvése nagyon sokszor sok sok problémát okoz.
Pl. nálam is anno 32 -ben az ingatlan ugyan nem a telekhatárra épült, de majdnem, 1,2 m van a kerítésig. A szomszéd háza még közelebb van. ennek ellenére szétválasztottuk a valamikori házat. így lett bővítve, a 100 m2 ből egy 95 nm-es és egy 50 m2 -es teljesen független lakás lett, de a bejárat a portára sajnos egy. Mint mondom az ismerősöknek ez nem ikerház ez sziámiiker -ház, azaz torz.
Nyilván ez a majdani eladási árakban is jelentkezni fog.
Na de vannak társasházak is és ott is elvannak az emberek.
Kivétel amikor háborúznak.
Jó példa erről az, amikor egy ilyen' háborúról' tudósított egy kollegám hajdanán.
A lényeg : 4 jó funkcióban lévő fiatalember kapott a KISz től egy telket a Naphegyen - majdnem ingyen. / az érdemek elismeréséül / valamikor 71 -ben. Na majd ők építkeznek. Meg is tervezett az egyik egy 4 lakásos társasházat, mint az egyik leendő tulaj. Ingyen. Elkezdődött az építkezés, aztán a két felső gondolt, egyet hát a tetőteret is beépítette. Természetesen menet közben, akkor amikor odaértek. Sőt még a tervezőt tették felelőssé azért, hogy nem volt előre látó. ( vagy fájt neki, hogy az alkotását megváltoztatták. )
Lelassult az építkezés, per pert követett. Minden piti dologért perelték egymást, végül 8 év alatt csak elkészült, de az egyet nemértés hiánya miatt a telek rendezés még jó újabb 8 évig húzódtot. És mind ezt diplomás, minisztériumokban dolgozó emberek művelték egymással.
Egy fórumos ügyfelem 130 m2-es házat csinált meg ilyenre, hasonlóan jó hőszigeteltséggel. A téli fűtési fogyasztását 330e Ft körülre számoltam ki (nappali árammal), és a gyakorlat is igazolta ezt.
Cserébe megvolt a komplett rendszer 900e Ft-ból, és ha napelemet rak fel a tetőre, akkor le is tudja nullázni a fizetnivalót.
Én egyébként levegős hőszivattyút ajánlanám felületfűtéssel, mert ezzel egycsapásra a hűtést is meg lehet oldani, és a 330e Ft-os rendes áramos fogyasztásnak csak a harmada-negyede a fűtési költség.
Sajnos viszont a beruházási költség kb 3 millió ft (hőszipka+hőleadók).
Látható, hogy a 2 milliós beruházási különbözetből 6-7 évig elfűtesz a nappali áramos fűtéssel, és ott nincs semmiféle karbantartási költség, és hasonlók. 8-10 év múlva a hőszivattyú már komolyabb felújitásra szorul, tehát kvázi sosem éri utol egymást a kettő.
A süllyesztett, rácsos folyóka nekem nem túl szimpatikus, és az ára sem a legolcsóbb (legalábbis a polimerbeton kivitelnek).
A legolcsóbb és legigénytelenebb ez a felszíni betonfolyóka lenne, betonágyba helyezve. Nem tud eldugulni, egy slaggal vagy seprűvel könnyen tisztán tartható, könnyen javítható. Létezik hasonló folyóka vasalt kivitelben is, ami 15 cm vastag, 1 méter hosszú, és 50 cm széles. Ez már gépjárművel terhelhető, csak annyi a hátránya, hogy az ára kb. 7000 Ft méterenként, ami egy picit luxus.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ti milyen fűtést építenétek ki egy most újonnan épülő házban!
a paraméterek nagyvonalakban a következők: - földszintes ház, lakóterület ~100nm (+20nm garázs) - külső szigetelés ( ~20cm) - az építkezés nyeles telken lesz, így minden közművet be kell vinni nagyjából 50-55méter lesz a házig - a talajvíz relatív magasan 1,5-2m-en van (pince emiatt nem is lesz), víz-víz hőszivattyú emiatt jó ötletnek tűnik, csak ez már lehet túl magas talajvízszint - a ház tájolása kimondottan jó lesz (D-DNY-i) többnyire árnyékoló épületek nélküli telkekkel körülvéve
A gázt nem szívesen köttetnénk be, ha nem muszáj, de az egyes árakat/fűtési rendszereket elnézve, erre lehet, hogy mindenképp sort kell majd keríteni (?). Ha nem kéne bevezetni a gázt akkor a kéményt is elhagynánk és azt a fél milliót is inkább valamilyen napelemes/hőszivattyús rendszerbe invesztálnánk... vagy az infrafilmes(+napelemes) fűtéssel is szemezünk, bár azokat mindenki leszólja, hogy nagyon drága az áram... több helyen is olvasgattam már a témában, de valahogy mindig a gáz nyer... :-/
Szerintetek jelen esetünkben van értelme más alternatívában gondolkodni mint a gáz+kondenzációs kazán+felületfűtés?
Az említett betonfolyókával kapcsolatban esetleg valakinek ötlete, vagy tapasztalata? Ha a 10 cm vastagságú, gépjárműforgalomra alkalmatlan folyókát betonágyba helyezem, az megfelelne? Vagy válasszam inkább a jóval drágább, de gépjárművel terhelhető, 15 cm vastag, vasalt folyókát, amit nem kell betonba ágyazni?
Ha nem akarod beköttetni a gázt, mert egyéb alternatívában gondolkodsz, akkor esetleg az elektromos padlófűtés is szóba jöhet (napelemes rendszerrel kiegészítve). Amúgy jól átgondoltad ezt az ikerház építést? Mert a másik házrészhez egy nagyon jóindulatú, és megbízható társtulajdonost kell találnod, de még így sem leszel soha a magad ura, mert félig a szomszédtól függesz. Ezt még egy külső szemlélő is észreveszi, elég csak ránézni sok ilyen házra: ha a felújításkor nincs egyetértés, vagy például valamelyik félnek pénzügyi gondjai vannak, akkor az baromira elcsúfítja ezeket az ikerházakat. A legrondább az, amikor évtizedek múltával az egyik oldalon már-már roskadozik a tető, a másik oldalon meg frissen festettek a külső falak, ki vannak cserélve a tetőcserepek, a nyílászárók stb. Olyan, mintha két különböző, félbe vágott házat összeillesztenél. Sok ilyen van nálunk itt a városban. Mi amikor még úgy voltunk vele, hogy az építkezés helyett inkább használt házat veszünk, az volt a legelső, amiben megegyeztünk a párommal, hogy ikerházat semmiféleképpen nem veszünk. Nem véletlen, hogy ezeknek jellemzően a használtpiaci áruk is alacsonyabb. Amit én nagyon jó befektetésnek tartottam, de sajnos nem volt rá 24 millióm: találtunk egy 90-es években épült, nagyon jó állapotú kétszintes házat, amihez egy hatalmas, 2200 négyzetméteres telek tartozott. Ennek az volt az érdekessége, hogy pont ennél a nyeles teleknél volt tervbe véve, hogy megnyitnak mellette egy utcát. Így a telket fel lehetett volna osztani 1100-1100 négyzetméterre, és az üresen maradt telekrészt el tudtam volna adni legalább 7-8 millióért. Egy kicsit bánom ezt a lehetőséget, de - leszámítva a rengeteg idegeskedést - így sem jártunk rosszul, hogy végül belevágtunk az építkezésbe.
