Csak az az érdekes, hogy te is,én is meg az összes topiclakó beletartozik azok körébe akik feleslegesen költenek luxustermékre.Tulajdonkép minden ember! Feltételezem, hogy mindegyikünk legalább évente upgradeolja a gépét,vesz bele valami apró kis kütyüt,stb,pedig ha nagyon a szívünkre tesszük a kezünket akkor nem feltétlen lenne szükséges,de azért nem árt ha több benne a ram,vagy gyorsabban ír a dvd író.
New international climate data show that 2005 is on track to be the hottest year on record, continuing a 25-year trend of rising global temperatures.
Climatologists at NASA's Goddard Institute for Space Studies calculated the record-breaking global average temperature, which now surpasses 1998's record by a tenth of a degree Fahrenheit, from readings taken at 7,200 weather stations scattered around the world.
Roscoe Bartlett szenátor logikusan gondolkozik. Szerinte nem kellene az Alaszkai olajat kitermelni, úgy véli, hogy Usákia előbb a világ többi részéről kéne elfogyassza az olajat, és ha már mindenhol elfogyott, csak akkor lehetne az otthoni olajat is munkára fogni.
Brian Stempeck: Now House Resources Committee Chairman Pombo is also working on a bill himself to open up ANWR, to open up the outer continental shelf to energy exploration. What do you think of those efforts? I mean in the past almost, about a month ago you wrote a letter saying that you didn't want to see ANWR in the budget bill. Is that enough to get you to oppose these kinds of bills?
Roscoe Bartlett: Well I'm not going to vote for drilling in either one of these places and my reason is that if you have only 2 percent of the known reserves of oil and use 25 percent of the world's oil and import two thirds of what you use, I'm having a hard time understanding how it's in our national security interest to use up the little bit of oil we have as quickly as possible. If we could pump ANWR and the offshore oil tomorrow, what would we do the day after tomorrow? This may be a rainy day. I think is going to be a rainier day. It's like money in the bank and money that's going to yield a big interest rate. Let's just leave it there.
az a zöld energia nem annyira zöld mint amilyennek látszik.
a szélerőműveknek van pl egy rejtett költsége, amit számításba kéne venni: minden szélerőmű mellé backup-ban gázerőművet is kell építeni. A gázerőmű teljesítménye a szélerőmű nominális teljesítményének 60..80%-a.
Németországban 2020-ra 48.000 MW nominális teljesítményű szélerőművet szeretnének üzembe helyezni, azonban ez csupán 2.000 MW-nyi foszilis erőműkapacitás megspórolását engedélyezi (avagy 1 paksi atomerőmű-kapacitás)
The German numbers are painting a dismal picture for winds capacity. E.ON Netz one of the worlds largest private energy providers owns over 40% of Germanys wind generating capacity. They released a report titled WIND REPORT 2004 stating that wind energy requires shadow stations of traditional energy on back-up reserve in case the wind forecast is wrong. They state that reserve capacity needs to be 60% to 80% of the total wind capacity! So as more wind comes on line, it is all but certain that more hydrocarbon reserve capacity will be required, further demonstrating how renewable energy is used to supplement over-consumption. [4]
The main problem with wind energy is intermittency: the wind doesnt always blow.
Martin Fuchs, CEO of E.ON Netz stated the following at a June press conference in Munich this year:
On 12 September, wind power supplies covered up to 38% of our grid power requirements at times. This was the highest value achieved during the past year. On 30 September, on the other hand, this figure was down to 0.2 % the lowest value of the year
...
The random nature of the wind energy supply means that control and compensation energy requirements, for the provision of which transmission system operators are responsible, are constantly increasing
Fuchs went on to state that when Germanys wind capacity increases to its expected 48,000 Megawatt capacity by 2020, it will only be responsible for replacing 2000 Megawatts of traditional, thermally generated power. In short, wind energy the best renewable energy technology available to date offers no hope of mitigating the Peak Oil crisis without massive conservation efforts that are nowhere in sight.
A különbség az hogy ma bár függünk az olajtól, de ez azért korántsem 100%-os függés. Azaz van emellett atomenergia, vannak alternatív energiaforrások, és úgy néz ki hogy az olaj sem egyik napról a másikra fog elfogyni.
"mindössze "...:-)) A gazdasági-társadalmi igények messze túlnőtték a rendelkezésünkre álló technológiát. Mindössze ennyi a probléma... Ez számtalanszor előfordult a történelem során, háborúk válságok, visszafejlődés, stb voltak a következményei. Még sohasem sikerült ezt békésen megoldani, és minnél nagyobbra fejlődünk annál nagyobb az ebből fakadó konfliktus. Most ennek a küszöbén állunk. Hurrá!! :-(((
Kereskedelmileg ugyan zárt rendszer, de ez annyira nem baj. Amíg az utolsó nyam-nyam gyereknek nincs helikoptere addig van hova fejlõdni ;-). A világ eddig is zárt rendszer volt kereskedmileg, gazdaságilag és nem volt a dologgal semmi probléma. Ami korlát lehet inkább az az energia és a nyersanyag, valamint a hulladék. Ebbõl a szempontból viszont nem zárt a Föld, legalábbis nem kell hogy így legyen. Ráadásul a hulladékból lehet nyersanyag némi energia felhasználásával, azaz az igazi gond ez utóbbi. Energia pedig korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre áll amíg a Nap ki nem hûlik, mindössze azt kellene megoldani hogy ezt az energiát valahogy lejuttassuk a Földre hogy fel tudjuk használni.
A Föld is zárt rendszer kereskedelmileg , gazdaságilag. Egyenlőre még nem kereskedünk az UFO-kkal, és nem költöztünk el más bolygókat is benépesiteni. A Földön gyakorlatilag körbeértünk... A luxusfogyasztásra : nézz meg pl egy bálásruhást, vagy egy autóbontót... Komoly értékeket dobunk ki csak mert meguntuk. A termékek előállitása komoly energiamennyiséget követel. Amikor megunod, az eltakaritása is, és mindkét folyamat során rengeteg hulladék, veszélyes anyag keletkezik. Ezt csak a fogyasztás fenntartásáért csinálni merénylet a környezetünkkel, a Föld ellen. És ez nem fenntartható, nem folytatható a végtelenségig. Jelenleg meg már nagyon a természet tűréshatárán vagyunk, és az esztelen pazarlás lassitására sincs esély. Az válsághoz vezetne , mert megállna sőt csökkenne a fogyasztás, összeomlana a "fenntartható fejlődés"... Aki ezt nem érzi, azt felesleges minősiteni ... Számtan! Szorozd össze az 1,05-öt önmagával! 14 öszzeszorzás után elérsz 2- höz. Ez annyit tesz hogy évi 5%-os növekedés 15 év után kétszeres termelés -fogyasztás növekedést jelent. Ez fentartható? Badarság... Ezt a kapzsiság és a telhetetlenség találtatta ki az emberrel, a folyamat megbosszulja önmagát, mert nem megállitható, pont a kapzsiság és telhetetlenség miatt. Előbb abbol kéne kigyógyulni, de erre nincs esély, rosszabb ez mint a heroin.
A föld nem egy zárt rendszer, benne van a világûrben. Ott van felette a napocska gyakorlatilag végtelen energiamennyiséggel, ott vannak a kisebb és nagyobb bolygók körülötte. Más kérdés hogy jelenleg az ûrtechnika kb. ott tart ahol a hidegháború végén abbamardtak a fejlesztések.
Kétlem hogy az ipari forradalomnak túl nagy hatása lett volna a rabszolgatartásra azon túl hogy megszüntette rá az igényt. De délen ahol a rabszolgatartás igazából virágzott nem sok nyoma volt az ipari forradalomnak, ott fõleg mezõgazdaság mûködött - és nem éppen XXI századi technológiával... Persze acélból készült szerszámok biztosan voltak, de szvsz az akkor ott használt mezõgazdasági technológia nem volt jobb mint ami egy összeomlás után rendelkezésre állna.
A lakatlan sziget hasonlat azért nem jó mert nem szigeten élünk, nem zárt a rendszer. Az pedig hogy mi a luxusfogyasztás relatív. Az éhezõ afrikaihoz képest az is luxus hogy nem halsz éhen.
Az ókori Róma gazdasága nagyon hasonlított a mai nyugati gazdasághoz, csak éppen az olaj szerepét a rabszolga töltötte be. A gazdasági rend árutermelő kapitalista volt. Nem léteztek profitorientált jogi személyek és egyéb gazdálkodó szervezetek (alapítványok is csak a vége felé), minden vállalkozó "egyéni vállalkozó" volt, még a hódító háborúk sem voltak mások, mint állami "infrastrukturális beruházások", ami sok más haszon mellett katonáknak (az állam alvállalkozói) adott tisztes megélhetési és meggazdagodási lehetőséget. Más népek kifosztása azóta sem rossz üzlet.
A rabszolgákat soha, sehol nem tenyésztették, legfeljebb hagyták őket utódokat nemzeni és nevelni, de ez emberiességi és nem gazdasági okból történt.
A klasszikus rabszolgatartás elengedhetetlen feltétele az olcsó külső rabszolga-utánpótlás. A rabszolga csak akkor kényszeríthető munkára, ha reálisan kilátásba lehet helyezni megkínzását vagy megölését. Ha drága a rabszolga, akkor ez nem realitás, és emiatt előbb-utóbb nem fog dolgozni. Ekkor nyernek teret a humanitárius ideológiák (kereszténység, liberalizmus) és szabadítják fel a rabszolgákat. De az okot nem szabad összekeverni az okozattal, mindig előbb a gazdasági körülmények hatnak a társadalomra és az a politikára.
Az USA sem kivétel, csak éppen az ipari forradalom olyan jó termelési feltételeket teremtett, hogy a rabszolgatartás agóniája is meghosszabbodott fél évszázaddal. egyébként Rómában is - bár a peak slave a kr. előtti I. század második felére esett, a hanyatlás a III. században kezdődött és annak végén váltott zuhanásba.
Pék vagy mondjuk egy szigeten. És elhatározod hogy minden nap eggyel több kiflit adsz el. Egy darabig talán menni is fog... Az egyre növekvő felesleges (a fogyasztói világ fogyasztásának nagyrésze luxus) fogyasztás növekvő (és egyre súlyosabb) környezetkárositó hatású. Ha másért nem de ezért sürgősen abba kéne fejezni, mert az utánunk jövő generáció egy lakhatatlan bolygót kap örökségül.
Aki 12 milt ad egy panelbörtönért az megérdemli... Ennyiből házat épitek 120m2-est. A pestieknek meg általában munkahelye van nem munkája.(fél BP abból él, hogy egymást lehúzzák, amit 10ft vesz 20-ért továbbadja...) Ha a multik becsődölnek a peak oil miatt munkahelyük se lesz, azt megqrhatják a panelkéglit, mert kikötik a fűtést és a villanyt miután nem tudta fizetni.(egy cimbim nap mint nap ezt csinálja, kiköti azokat akik nem fizetnek... és egyre többen vannak, állandóan túlórázik!) Elég csak megnézni az indexet: hétvégén , este semmi, munkaidőben pörög... Milyen melóhely ahol interneteznek a melósok...? Ha válságba jut ez a világ az arra lesz talán jó, hogy újból valós értékek kerüljenek előtérbe...
(Ettől persze a tulajdonosok nem fogják magukat rosszul érezni) És valahol ez a dolog célja. A rabszolgatartás nem a rabszolgák kedvéért létezik...
Nem is csoda, hogy Kína, ahol özönlik vidékről a nincstelen melós, tudnak fejlődni. Amíg el nem fogynak. Meg amíg a kézimunkára ekkora szükség van. Mert ha teszem azt holnap valaki itt európában, vagy japánban létrehozna egy olyan robotot ami kb. egy segédmunkás intelligenciájával rendelkezik és olcsón nagy sorozatban elõállítható akkor Kínának ez az elõnye nagyon gyorsan hátránnyá válna.
Igen ,de ha csak a tulajdonosok, és a hajcsárok fogyasztása van, akkor az egész gazdaság sokkal kissebb volumen mellett működik mint így. (Ettől persze a tulajdonosok nem fogják magukat rosszul érezni)
Viszont ez utóbbi esetben is sérül a fenntarthatóság, mivel idõvel elfogy az olcsó falusi munkaerõ. Ez van most európában...
Hát ebben bizony igazad van. Nem is csoda, hogy Kína, ahol özönlik vidékről a nincstelen melós, tudnak fejlődni. Itt meg nem.
Ahoz hogy a gazdaság működjön (piaci formában) ahoz fogyasztókra is szükség van. A rabszolgatartó társadalom sem csak rabszolgákból áll. Ott vannak a rabszolgahajcsárok ( a gépkezelõ munkások megfelelõi) és persze maguk a tulajdonsok. És azért kajára, ruhára, stb. a rabszolgának is szüksége van, amit viszont a gazdának kell megvenni, ugyanúgy mint a gépekhez a pótalkatrészt.
Ha arra gondolsz, hogy "tenyésztett" rabszolgák, akkor azzal szembesülsz hogy a (gyerek) rabszolgák eltartását , képzését, az így nyert munkaerő minőségét a tulajdonosnak kell megfizetni. Mennyive olcsóbb alkalmazni egy melóst, aki most költözött be a falujából ahol 10 tesója van és egymás lehasznált gatyáit adogatják a kisebbeknek...? Viszont ez utóbbi esetben is sérül a fenntarthatóság, mivel idõvel elfogy az olcsó falusi munkaerõ. Ez van most európában...
nem látok jelentõs elvi különbséget gazdasági szempontból egy rabszolgatartáson alapuló rendszer és mondjuk egy gépeket használó piacgazdaság között
Ez úgy igaz, hogy a piacgazdaság csak gépeket használ. Ugye, a zoknigyártó gép nem fogja elfogyasztani az általa gyártott zoknikat. Ahoz hogy a gazdaság működjön (piaci formában) ahoz fogyasztókra is szükség van. Azért találták fel a marketinget is, mert az emberek maguktól nem fogyasztanának annyit mint amennyit meg kéne velük vetetni.
Egyébként a rabszolga is, a gép is tőkébe kerül, ami után kamatokat kell fizetni. (Hacsak a rabszolga nincs ingyen mert úgy raboltuk. Viszont ezesetben sérül a fenntarthatóság, mert elfogyik a rabolható rabszolga) Úgy tudom hogy az észak-dél elleni háborút követően a délen felszabadított rabszolgák összértéke meghaladta az északon felépített gyárak összértékét. Ehez képest észak nyert, a nyilvánvaló ipari kapacitás fölénye miatt. A délieknek jobb csapataik voltak, az elején elég komoly sikereik voltak.
Ha arra gondolsz, hogy "tenyésztett" rabszolgák, akkor azzal szembesülsz hogy a (gyerek) rabszolgák eltartását , képzését, az így nyert munkaerő minőségét a tulajdonosnak kell megfizetni. Mennyive olcsóbb alkalmazni egy melóst, aki most költözött be a falujából ahol 10 tesója van és egymás lehasznált gatyáit adogatják a kisebbeknek...?
Ahhoz hogy fenntartható rabszolgatartást tudj csinálni csak egy dolog kell: megfelelõ mezõgazdaság ami lehetõvé teszi a rabszolgák utánpótlását - csúnya szóval tenyésztését. Ha ez megvan, azaz elég olcsón tudsz kaját adni a rabszolgáidnak akkor én legalábbis nem nagyon látok jelentõs elvi különbséget gazdasági szempontból egy rabszolgatartáson alapuló rendszer és mondjuk egy gépeket használó piacgazdaság között. A dolog arról szól hogy az emberek normál körülmények közt termelnek X hasznot. Ha ezt elveszed tõlük és csak X/10-et adsz vissza nekik kaja formájában akkor a maradék a te hasznod, ebbõl elköltesz rabszolgánként még X/10-et hajcsárra, X/8 pedig megmarad neked mint haszon. Ezzel aztán lehet kereskedni, vehetsz új rabszolgákat és hajcsárokat, de vehetsz gyaloghintót vagy új földterületet, esetleg építhetsz magadnak fürdõmedencés villát márványból a Rózsadombon. Ha ügyes vagy még a medence árát is visszaigényelheted az adóból. Ja, hogy nincs adó... ;-)
Azért a rabszolgaság intézményéhez (ókorban) kellett a
- bankrendszer hiánya
- folyamatos háborúk
Egyszer olvastam egy könyvet, ahol megemlítették hogy egyiptomot megelőző korokban a háborúk veszteseit legtöbbször egyszerűen lemészárolták (katonákat, lakosságot egyaránt), mivel a háború épp a területért, és a rajta lévő élelmiszerért folyt, tehát akik eredetileg ott laktak, azokat meg kellett ölni. Így maradhatott meg a győztesek számára a kaja. Egyiptomban a dolog attól változhatott meg, hogy ők a fejlett mezőgazdaság révén rendelkeztek kaja+al, amivel etethették a foglyokat.
Adta magát hogy "humánusabb dolog" etetni és dolgoztatni, mint kivégezni. (Ettől függetlenül, Egyiptom nem rabszolgamunkára épülő társadalom volt, inkább a modern kommunizmusra emlékeztető rendszerben éltek)
Rómában/Görögországban kialakult a piac, és a rabszolgákat pont arra használták, hogy manufaktúrákban fogyasztási termékeket gyártattak velük. Rómában az árutermelés a rabszolgák munkájára épült, tehát az utánpótlás megszűntével összeomlott az árutermelés --> kereskedelem is. (De ez persze visszafelé is igaz, árutermelés irányti igény csökkenésével visszaesik az igény a rabszolgamunka iránt is) Ezt ki kellett hogy egészítse a nem-rabszolgákból álló fogyasztói réteg.
Modern időkben, pl tipikusan amerikai fekete rabszolgák, ők szintén árutermlésben vettek részt, ennek a működéséhez is kellett az európai piac. Emiatt gondolom azt, hogy önnmagában egy rabszolgatartásra berendezkedő társadalom nem tud tartósan működni. (ahogyan az olajra épülő gazdaság sem)
Más kérdés hogy egy totalitárius rendszer simán olyan helyzetbe tudja hozni a polgárait, hogy az gyakorlatilag egyenértékű a rabszolgasággal. (személyes szabadság korlátozása, pl nem kölztözhetsz el csak engedéllyel, nem vállalhatsz gyereket stb., magántulajdon szerepének a korlátozása, társadalmi rétegek közötti átjárás megszüntetése ...)
Azért a rendszer elég jól elmûködgetett pár évezreden keresztül... A rabszolgatartó társadalomban sem mindenki rabszolga, exportálni is lehet termékeket.
A fejlõdõ országokkal az a baj hogy oda nem nagyon tudsz sok mindent eladni. A kínaiak alá nemigen tudsz menni az áraiddal, ráadásul fizetni sem nagyon tudnak mivel.
Az a baj a rabszolgasággal, hogy a rabszolgát meg kell venni, el kell látni a szükségleteit, az ára után kamatokat kell fizetni, a rabszolgát nem rúghatod ki ha már nem kell (vagy eladhatod, de ha mindenki ezt csinálja csak nagyon keveset kapsz érte),meg kell akadályozni hogy elszökjön, embereket kell tartani hogy munkára ösztökéljék őket,neked kell fizetni a képzését és ami a legfontosabb:
a rabszolga nem fogyaszt. ( legfeljebb a saját súlyfeleslegét)
Szóval, szvsz ennek nem humanitárius, hanem racionális gazdasági okai vannak.
Volt itt egy olyan megjegyzés hogy a "tartós" termékek gyártása a fogyasztói "fenntartható" fejlődés gyilkosa. Ehez szeretném hozzáfűzni, hogy ez a fogyasztói társadalomban teljes mértékben igaz. De az emberiség nagy része nem fogyasztói társadalomban él, hanem a fejlődő országokban sokkal szerényebb körülmények között. Ha belegondolunk, 200 millió afrikai sokkal nagyobb potenciális "fogyasztóképességgel" rendelkezik mint 200 millió amerikai. Márpedig, ahol szegénység van, ott a tartósabb termékek használata/forgalmazása kifejezetten előnyös minden szereplő számára: megteremti annak a lehetőségét hogy az elmaradott viszonyok között élő emberek is olyan mennyiségben halmozzanak fel eszközöket mint a világ fejlettebb részein, ezzel pedig öngerjesztő módon megnőhetnének a jövedelmeik, ezen keresztül pedig a fogyasztásuk is.
Pl. Magyarország előszeretettel keres piacokat nyugaton, miközben látjuk a számokból hogy Nyugat-európában nagyon alacsony a GDP növekedése, tehát nincs tér a fogyasztás növekedéséhez. Ezzel szemben a fejlődő országok gazdaságai rendszerint dinamikusan fejlődnek, és óriási tere van a fogyasztás növekedésének.
Ez nem egészen így van. A dolognak egyrészt van ideológiai háttere is, szvsz ha a kereszténység majd a liberalizmus nem teszi a rabszolgatartást szalonképtelenné akkor ma is vígan mûködne. Tulajdonképpen mûködik is, csak ma a rabszolgák a gépek. Nem az ember kaszál a földeken hanem az aratógép, az õt vezetõ ember pedig - különösen a modern gépeken - jóval kényelmesebb helyzetben van mint anno egy rabszolgahajcsár. És ugyanez igaz a többi munkavállalóra is. Viszont a mögöttes ideológiák eléggé ingatag lábakon állnak mostanság - a kereszténység gyakorlatilag csak formálisan létezik, a liberalizmus meg addig tart amíg teli a has. Azaz ha a gépek nem szolgálnak tovább akkor bizony az emberiség vissza fog nyúlni a régi eszközökhöz.
Anno a rabszolgatartással nem az volt a fõ gond hogy lázadoztak a rabszolgák - elvégre ha van katonaság akkor ez nem gond - hanem az hogy fogytak. De ez is csak a rómaiaknál volt gond, Pl. anno az amerikai Délen nem tudok arról hogy létszámhiány lett volna.
Az urán a jelenlegi reaktortechnológia melett nem nyerhető ki rentábilisan az oceánobol.De ha szaprítóreaktorokat használunk,akkor 100*-os lesz az urán értéke .(8000$/kg uránoxidá esetén már a tengervízböl kinyerés is megéri)
Amit irsz az alapján a tengervízben oldott urán egy idő után csapadékként kicsapodik,így a stabil utántartalom fentartásához folyamatos oldodáshoz van szükség jelenleg is.Tehát a kinyerés max kicsit lecsökkent az urántartlmat,de nem tudja elfogyasztani.
"A rabszolgatartásnak sok és kifinomult módja van. "
Persze, tulajdonképpen a rabszolgatartás, mint technológia rengeteget fejlődött az évezredek során. Eleinte volt ugye a klasszikus rabszolgatartás, lázadoztak. Erre a rabszolgákat átnevezték jobbágyoknak, de megint lázadoztak. Aztán átnevezték őket munkásosztálynak, de megintcsak lázadoztak. Végül, és ez a mai szint, átnevezték fogyasztónak. Egyelőre még nem lázadoznak, de el fog jönni az az idő... Elég, ha a hitelkamatok drasztikusan el kezdenek emelkedni, az ingatlanárak csökkennek és a munkahelyek megszűnnek. És a hitelező "uralkodóosztály" elkezdi majd visszavenni az olyan játékaikat, mint pl. az autó, az ingyenes eü és nyugdíjrendszer, a fűtés, stb.
Csakhogy az, amiről részletesen írsz, az nem rabszolgatartás, hanem kényszermunka. A kettő között az a lényegi különbség, hogy a kényszermunka esetén a fenntarthatóság, mint paraméter nem jelenik meg. A rabszolgaság esetén a rabszolgának ára van, ez az ár pedig a kereslet-kínálat mentén változik.
A kényszermunkásnak nincs ára, legfeljebb költsége. Mivel nincs ára, semmi sem ösztönzi a munkaadókat arra, hogy gazdálkodjanak velük. A kényszermunka nem más, mint meglévő források felélése. Olyan, mint egy cég, aki veszteséggel termel, és ezáltal a saját korábban megteremtett javait éli fel. Kényszermunkával emiatt csak időlegesen lehet a termelést felfuttatni.
"-az urán 100* gyakoribb mint pl a higany,és igaz hogy csak 100-ad annyi van a földkéregben mint klórbol és ezredannyi mint vasbol,de aszem ezekhez képest sok energiát tartalmaz:-)"
Ez igaz. Persze ettől az urán még iszonyú ritka elem minden 200.000 atomból 1 urán atom. A probléma általában az, hogy rendszerint elég egyenletesen van eloszolva a földkéregben, emiatt a kitermelés a legtöbb esetben nem kifizetődő.
Vannak kísérletek az óceán urántartalmának kinyerésére, de feltételezésem szerint egyelőre még ez sem rentábilis technológia. Vannak biotechnológiai vonatkozásai is a dolognak!
Az összes elem közül a vas az, amelyik a legkevesebb potenciális magenergiát tartalmazza, tulajdonképpen a Fe bizonyos izotópjaiból tudomásom szerint elméletileg sem nyerhető ki energia, azaz a vas az a választó vonal, amely alatti rendszámú elemek elvileg fúziós nyersanyagok, az afelettiek pedig fisszióval bírhatók energialeadásra.
"-A víz 2* jobban oldja az uránt mint a sót,ami azt jelenti hogy a tengerfenékböl kioldott urán gyakorlailag korlátlan utánpótlást jelent,persze csak szaporítóreaktorok esetében."
Ez így pontatlan. Vagy az uránt és a nátriumot hasonlítod össze, vagy pedig az urán és a nátrium vegyületeit.
Mint fémek vízes közegben nem stabilak, sem a nátrium, sem az urán. A nátrium gyorsabban, az urán lassabban oxidálódik. Az uránoxid vízben oldhatatlan, és emiatt olyasmi felületi réteg képződik a tiszta uránon is, mint az alumíniumon, amely akadályozza a belső részben fellelhető urán oxidálódását.
A nátrium szinte minden vegyülete jól oldódik vízben. Hogy úgy fogalmazzak, nem a nátriumon múlik az adott vegyület vízoldékonyásga.
Az uránnak a legtöbb vegyülete vízben oldhatatlan. Bizonyos vegyületei, mint pl. az UF6 a vízzel reagál, nem lehet oldódásról beszélni, ugyanúgy mint pl. a fém Na esetében sem, mert nem a Na oldódik, hanem a képződő NaOH. Az urán többi halosója, és vegyes oxohalosói, főleg a kloridok nagyon jól oldódnak. Az uranilfoszfátok vízben oldhatatlanok, a szulfát közepesen oldódnak, az nitrát és acetát pedig jól. Szóval vegyes a kép.
És még egy érdekes adat. Egy emberben átlagosan kb. 100 mikrogramm urán van.
Ebből adódó morbid számítás:
Az U235 kritikus tömege 50 kg körül van. Az U235 aránya 0,718%. 6 milliárd emberben összesen 6x10:9 x 10:-7 x 0,7x10:-2 kg azaz 4.2 kg U235 van. Azaz az emberiseg teljes uránkészlete még egy nyomorult atombombára sem elég.
Az pedig könnyen belátható, hogy a tengerfenékből kioldódó urán mennyisége is korlátozott. Ha nem így lenne, akkor a tenger urántartalma az idők folyamán olyannyira feldúsult volna, hogy ma abból nyernénk ki az uránt...
A rabszolgatartásnak sok és kifinomult módja van. Pl. anno az "önkéntes" sorozott hadsereg is egy intézményesített formája volt a rabszolgatartásnak, csak akkor az rabszolgatartó az állam volt. De hasonló volt az a helyzet is amikor a II világháború után elvitték az embereket málenkij robotra. Az emberek sokkal könnyebben mondanak le a szabadságukról mint hinni szeretnék.
Sokan meghaltak ? Persze. De egy totális összeomlás után eleve radikálisan csökkenne a területek eltartó képessége (nincs mûtrágya, növényvédõszer, gépekbe üzemanyag). De a jó szívós rabszolga túlélné. Még szaporodnának is, elvégre az emberek általában annál szaporábbak minél sz*rabbak a körülmények. Én a fenntarthatóság miatt nem aggódnék különösebben.
Nem a gazdag európai, amerikai népesség növekszik hanem a nyomorgó ázsiai, afrikai, stb. Az meg hogy nem kifizetõdõ ? Az attól függ milyen munka áll rendelkezésre. Programozókat valóban nem kifizetõdõ rabszolgákként üzemeltetni, de a földekre nyugodtan ki lehet így hajtani embereket kapálni, kaszálni vagy más primitív mezõgazdasági munkára fogni, esetleg vasutat építeni, stb. Mint ahogy ment is ez a dolog Pl. a szovjet hadifoglyokkal és más rabokkal amikor vitték õket Szibériába vasutat építeni. És egy összeomlás után fõleg ezek a munkák állnának rendelkezésre.
"Sõt, az emberi természetet ismerve a dolog aligha fog itt megállni. Jönnek a jó kis padlássöprések, hadurak/földesurak, esetleg némi rabszolgatartás."
Ez azért szvsz nem ilyen egyszerű. Nyilván a nehézségeket az emberiség tovább fogja rontani háborúkkal és hasolnló nyalánkásgokkal, amely az egyéni túlélési stratégiákat teljesen felboríthatja. De egy szabad emberből nagyon nehezen lesz rabszolga. El tudod pl. képzelni, hogy egy túlsúlyos tunya ember annyi értéket legyen képes termelni, amely a fenntartását rentábilissé teszi? Elválasztanám ugyanis a nem fenntartható kényszermunkát a rabszolgaságtól, ahol azért érték volt az is, hogy a rabszolganépesség sokasodjon.
Ezzel kapcsolatos másik meglátásom, hogy az emberi munkavégző képesség még a legállatiasabb körülmények között is összehasonlíthatatlanul drágább, mint a fosszilis energiával elvégezni ugyanazt. Ahhoz, hogy az emberi munka olcsóbb legyen, mint a gépi munka, a jelenlegi energiaárak több százsorosára lenne szükség. Az ókorban nem azért volt rabszolgatartás, mert az ember munkaereje olcsóbb lett volna, mint pl. a fatüzelésből vagy egyéb forrásból nyerhető energia, hanem azért, mert nem álltak rendelkezésre azok a technológiák, amelyek ezen energiák felhasználását az adott korban az adott célokra lehetővé tették volna. Az megint más olvasata a dolognak, hogy mivel volt rabszolga, nem volt akkora ösztönző erő a technológia fejlesztésére sem.
Az előbbiek miatt én úgy gondolom, hogy a jövő konfliktusai más jelleget fognak ölteni. Ha a dolgokat az emberiség nem tudja kézben tartani, akkor sokkal inkább jellemző lesz a jövőben az "etnikai" tisztogatással egybekötött háborúskodás, amely nemcsak a vesztes erőforrásait lesz hivatott megszerezni, de a vesztes fogyasztókapacitásának is a kikapcsolaását is meg fogja célozni, ezáltal megnövelve a győztes számára potenciálisan elfogyasztható javak mennyiségét . Szvsz ez egy drasztikusan új elem lesz az eljövendő háborúkban, amennyiben az energia valóban limitáló tényezőként lép fel.
Ehhez kapcsolódik az a témakör, amely kicsit gondolkodtat mostanában. Mégpedig a peak humanity. Szvsz az emberiség létszáma a Földön a 21 évszázadban mindenképpen tetőzni fog, és évszázadokon keresztül nem fogja elértni a most látott szintet, ha egyáltalán eléri azt valaha még egyszer. És ez a folyamat végbemegy, akár lesznek a Földnek energiaproblémái, akár nem. Ha nem lesznek, akkor az életszínvonalemelkedés és a demokrácia terjedése miatt, ha pedig beüt a krach, akkor pedig az éhínségek és az ezzel kapcsolatos háborúk és járványok miatt.
Érdekes lenne kielemezni, hogy a peak energy (nem csak a peak oil, hanem általában az olcsón kiaknázható nem megújuló energiaforrások) és a peak humanity viszonya hogy alakul, melyik lesz előbb, és miért. A kérdés megválaszolása egyáltalán nem triviális.
LOS ANGELES, Oct 10 -- Japan's Trade Minister Shoichi Nakagawa has warned that his country will take "bold action" if China is found to be building a pipeline to carry crude oil or natural gas from a disputed region of the East China Sea.
Nakagawa said Japan received information on Oct. 6 that ships carrying lengths of pipe were heading to Tianwaitian and Chunxiao fields.
Nakagawa said the information came from "reliable sources" as well as a video purporting to show a ship heading for the fields carrying a "huge heap" of pipes.
"The number of pipes was obviously too many to just [drill] down. Then what are they for? I can assume the reason, but I'd rather not speak out," Nakagawa said, implying the possibility of a pipeline.
He said the Japanese government had made an inquiry to China about the matter but had received no response.
Last month, the Chinese government confirmed it sent warships to the disputed area on Sept. 29, a day ahead of talks with Japan over territorial claims to waters in which both sides want to drill (OGJ Online, Oct. 10, 2005).
