Minden elismerésem a tiéd. Ahogy leírtad, látszik valóban precíz, gondos munkát végzel - a barátaid örülhetnek a szép képeknek. Az én esetem más: időhiány miatt egy állandóra beállított helyen egy szett és csak odateszem a képet és semmi cicózás lekapom és kész. Nincs időm finomkodni, ez lehet hogy nagy baj de nem tehetek ellene semmit.
Azt nem is tudtam, hogy napfény színhőmérsékletű izzókat is lehet kapni - megadnád a paramétereit és a beszerzési helyet.
Kösz és Üdv.
Mit értesz azon, hogy nem hozták a várható eredményt? Bemozdult? Sötét/világos? Csillog? Igaz én csak nagyon amatőrként -de lelkes amatőrként- csináltam ilyesmit; egyik barátom festeget, egy másik meg rajzolgat és plasztikázik. Szóval én vakut nem is vittem magammal, mert főleg a festményeknél tartottam attól, hogy a lakkozott felületen becsillan a vakufény. Ezt ráadásul még csak nem is látnám expó közben. Indirekt vakuzás vakufénymérő nélkül, Practikával meg ugye... Nappal (kintől ablakon beszűrődő napfényben) fotóztam plusz napfény színhőmérsékletű izzókkal (3x100W de az majdnem kevés) turbózva a fénymennyiséget. Haver csillárjából és asztali/állólámpáiból sztenderd izzó kicsavar, napfény becsavar. 135 mm-es obi ment a gépvázra, mert azt már elég messze van a festménytől ahhoz, hogy elég kicsi legyen a perspektív torzítása (a kép szélei távolabb vannak az obitól, mint a kép közepe). Pontosan emiatt szűkebb, 8-11 körüli blendét állítottam, hogy legyen valami mélységélesség is. Fényt belső fénymérővel mértem egy 18%-os középszürke kartonra (NatGeo belső borítója!!) :-) és azon nem is sűrűn változtattam, max negyedóránként ránéztem, mennyire változott az érték a kinti napfény változása miatt. Ez a középszürkére mérés főképp a fehér papírra készített rajzoknál volt hasznos; a belső fénymérő biztosan eltévedt volna a fehéren. Állvány (természetesen) és zsinór. Arra még figyelni kell, hogy a képre merőlegesen fényképezzen az ember, különben a kép szélei nem lesznek párhuzamosak, hanem összetartanak, de ez szépen látszik is a keresőben.
Lehet, hogy túl sok újat most nem mondtam neked; mindegy, legalább ezt is leírtam. :-)
Mondjuk múzeum még nem állította ki a repróimat, :-) de mindkét havernak van egy fotóalbuma, amit érdeklődőknek megmutathat (amivel kiállításszervezőknél házalhat -ha így jobban érted). :-)
Ilyen buhera ügyek már megvoltak és vannak, sőt fehér ernyőm is van de sajnos nem hozták a várható eredményt. A legegyszerűbb megoldás a plafonra villantani - ezt használom most - még a legolcsóbb is, de néha kellene rendes reprókat készítenem. Vakufénymérő van.
Én ezt házilagosan úgy oldanám meg, hogy vennék két vakut, háttal a festménynek állítanám őket és rávillantanék egy-egy fehér famentes műszaki rajzlapra. Mondjuk vakufénymérő nem volna rossz hozzá...
Mennyiért lehet egyáltalán belépni egy normál műtermi vakuszettbe, nekem itthoni reprózáshoz kellene - festmények szép szórt fényben, nem túl nagy méretek, 1x1m-be beleférnek. Kösz ha ...!
