Lehetséges otthoni körülmények között egy kisméretű kézmosót gyártani? Egyszerűen nem találok olyat ami csak akkora, hogy kézmosásra szolgáljon egy 110¤70-es wc sarkában. Itt csak egy kb 25¤25 cm-es kis sarokelem férne el, tökre jó lenne duroplastból is, vagy bármiből, csak a wc használat után ugyanabban a helyiségben kezet lehessen mosni. A sarokelem íveltségének se jó, ha kifelé ívelődik. Egy kb 15 centi átmérőjű 5 centi mély tálka már tökéletes lenne.
A legtutibb a wc tartály tetején lenne, de az persze érthetetlen módon nincs sehol. A megfizethető, egyszerű kategóriára gondolok, nem luxuscikkre.
Találtam már 15e Ft-ért műanyagot ami lakókocsiba való, ez 35 centis, de még ez is nagy. Vonatból mégse szeretnék lopni, de azok kb akkorák amekkorák pont jók lennének.
Nálam is padlófűtés van, csak épített zuhanyzóval. A padlófűtés+akrillal kapcsolatban nincs tapasztalatom, de annyit tudok, hogy vagy 100x rosszabb hővezető képességű, mint egy lemezkád. Aztán lehet, hogy a mérések mást mutatnak, és valóban eltér a felületi hőmérséklete, ha lábakon áll. A lemezkádnál viszont egyértelmű, hogy jótékony hatással van rá a felületfűtés.
Köszi, akkor végül is mindegy, mert a 3. emeleten lakunk, ott nem szeretnék az ablakban ácsorogva szerelni, inkább szakemberrel szereltetem be, ő meg úgyis megmondja, hogy mire hajlandó, esetleg érdemes azzal próbálkozni, aki a szúnyoghálót készítette, hátha. De akkor ezek szerint az elméletben nem kizárt...
Abban egyetertunk, hogy a gagyit barhogy epited be gond lesz vele a profit meg szinten mindegy, hogyan epited be nem lesz baja.
Azert mondanek meg egy ervet a habarcsagy mellett. Ha a talca/kad ala is letekered a padlofutest es habarcsagyba rakod a kadat/talcat, kellemes meleg lesz a talpadnak/ulepednek, mig a labakra epitesnel ez sokkal kevesbe ervenyesul. Nekem a talca akryl jo minosegu rugalmas habarcsagyban a kad fem kaldewei, es mindketto kellemesen meleg ha belelepek.
A gyartok garancialis eloirasainak a 99%-a a koltsegek minimalizalasa okan kerul a garancialevelre.
"...nem lenne egy bizonyos szempontból jó megoldás, ha a kádat pl. egy tóaljfólia szerűséggel szépen beburkolnák..."
Továbbra is állítom: ha tisztességes alapanyagból és technológiával készült a kád, akkor teljesen felesleges bármiféle plusz megerősítést adni neki. A műgyantával kevert, és az akrillal szoros kötést alkotó üvegszál réteg egy baromira stabil, és rugalmas alátámasztást ad a kádnak. Gondolj csak az akár több ezer literes, üvegszál erősítésű mezőgazdasági vagy ipari tartályokra. Persze mint minden más termék esetében, a hibaszázalék itt sem kizárható. Ezért kell egy olyan gyártót keresni, amelyik tényszerűen és rugalmasan áll hozzá az esetleges garanciális ügyintézéshez, és nem a kifogásokat keresi.
"...ha meg beleugrik a 150 kilós debella, biztosan nem szakadna ki."
Ha a kád teljes felületén alá van támasztva, és a 150 kilós debella beleugrik, akkor az akril réteg az üvegszálas olal felől történő nyomás hatására felhólyagosodhat, vagy elrepedhet. Ha meg nincs teljesen alátámasztva (csak a gyárilag megerősített felületen), akkor meg a felülről történő ütés hatására fog eltörni. 150 kilós debellák inkább válasszanak más alapanyagot, vagy legalábbis ne ugráljanak a kádba. :-)
C20NE korábban említette, hogy nincs műszaki indoka annak, ha a gyártó garanciavesztéssel "jutalmazza" a fixen történő beépítést. Én erre azt válaszolom: egy normális kád esetében meg annak nincs/nem kellene legyen műszaki indoka, hogy bármiféle plusz alátámasztást alkalmazzanak. Szerintem abban egyetérthetünk, hogy ha az adott kád a beépítési útmutató szerint lett bekötve, de az instabil, használat közben "huppog", recseg-ropog, akkor az eleve egy konstrukciós hiba. Egy üzletben kiállított kádnál ezt könnyen le tudod ellenőrizni: ha beleállsz, és recseg, akkor az gagyi. Ha a kád egyik oldalának belső peremére óvatosan rátámaszkodsz, a másik oldalát pedig megemeled, és az recseg, akkor azt szintén elfelejtheted. Szerintem felesleges ezeket megvásárolni, és plusz energiát ráfordítani, hogy esetleg a csemperagasztóval történő falhoz + előlaphoz rögzítéssel, a kádtest habarcságyba történő fektetésével nagyobb stabilitást próbálj elérni. Ha nem találsz a számodra megfelelőt, akkor még mindig tudsz válogatni például az öntött műmárvány kádak között.
"Tuti, hogy a legtöbben csak azért cserélik műanyagra a lemezkádat, zuhanytálcát mert az nem hideg."
Nem a felületi hőmérsékletével van baj, hanem a hővezető képességével. Ha megfogsz egy azonos hőmérsékletű fát és fémet, utóbbit jóval hidegebbnek fogod érezni. De ha egy melegvízzel félig megtöltött lemezkádba fekszel bele, akkor már nem lesz hidegérzeted, pont a jó hővezetőképesség miatt.
Amúgy sajnos a lemezkádak közt is rengeteg a hitvány, agyonkönnyített, vékony zománcrétegű sz@r. Ha a zománc például lepattan, megeszi a rozsda.
XHT..+ XGC43M verziót használtam, ez utóbbit több rétegben.
De nagyon kritikus a felület, nagyon direktbe kapja.
Majd utána kíváncsiságból önfejűen kipróbáltam a vékony-lazúrra vastaglazúr fedő kombinációt is, azaz XGT vékonylazúr, majd erre XGC43M fedés több rétegben. Még eddig ez volt a legmegnyerőbb kombináció, de ez is max 2-3 év az adott helyen :-(.
Nem értek hozzá, meg nem is láttam még ilyet beépítés közben, csak megint agyalok egy kicsit.
Egészen véletlenül nem lenne egy bizonyos szempontból jó megoldás, ha a kádat pl. egy tóaljfólia szerűséggel szépen beburkolnák, és így kerülne beépítésre úgy, hogy az alja felfeküdne? Így tudna mozogni is az akril, ha meg beleugrik a 150 kilós debella, biztosan nem szakadna ki.
Szerintem, ha gyártanának olyan akril betétet amit a hagyományos lemezkádba lehetne beletenni, akkor mindenki azt venné, mert az könnyen cserélhető lenne, nem törne, és a segge se fázna senkinek amikor beleül. Tuti, hogy a legtöbben csak azért cserélik műanyagra a lemezkádat, zuhanytálcát mert az nem hideg. Én is jobban szeretek olyanban lenni, a vizet se hűti úgy el. Gondolom a hőszigetelése sem divat sehol, mert minek azt...
egyről beszélünk. olyan beépítést ír elő, ami ne kényelmes egy esetleges vita esetén. én meg úgy építem be magamnak, ami nekem kényelmes arra a 20 évre amíg használom. a vitát meg elkerülöm azzal hogy nem olcsó gagyit veszek, ha meg mégis pekkem van akkor benyelem.
Ebből a megközelítésből talán többet nyom a latban, hogy maga a kád sem szerelhető ki roncsolásmentesen, ami többek közt például megnehezíti egy esetleges vagy gyártási hiba feltárását.
Nagyrészt egyetértek, de szerintem sokan, Te is, elkövetsz egy hibát -legalábbis fogalmazásilag-
A betont nem locsolni kell hanem nedvesen tartani! Ha szeles az idő nap 6x-i locsolás is kevés lehet, egy beltéri párás környezetben napi 1x-i is elég lehet. Én a fóliázást ajánlom, mert kisebb az esélye, hogy kiszáradjon.
És ha a kötés elején az első pár napban kiszárad, utána már a szilárdságát veszti emiatt. Ez még akkor is okozhat gondot, ha túlméretezik a szilárdságot. A porló felszín meg megnehezíti a későbbi burkolást, festést....
Ha már beton, érdeklődnék én is. Kéményt szeretnék körbebetonozni, ahol áttör a két födémen.
A födém úgy néz ki, hogy kb. öt centi beton alul - máshol ebbe téglák vannak ágyazva -, azon, azaz - gondolom - a gerenda magasságával egy szintig fel van töltve valami fekete darabos izével - salak? -, majd azon újabb kb. 5 centi beton, a járófelület. Na most ahol lebontottuk a kéményt, ott van bent némi betonmorzsalék is - a padló alattról beszélek -. Úgy gondoltam, hogy amíg beérek a két beton réteg közé, kikenem fehér cementtel, vagy amit kapok, utána pakolok be pár téglát, majd lezárom függőlegesen, alul bedeszkázom, és kiöntjük a maradékot. A kémény négy téglás volt - négy tégla alkotja a négyzetet, középen így kb. 14*14cm hely volt -, tehát a födémen van kb. 40*40 centis részben egy 30 centi átmérőjű kémény, ezt kéne bebetonozni, csak előbb még kap szigetelést, mert hőtágul a kéményseprők szerint. Egyébként nem tágul a fémkémény, meg van bent öt centi szigetelés, de mindegy, legyen meg az örömük.
Tegyek bele valamit? Mondjuk 6-8as, betonkoszorúhoz használt régi fémszálak vannak. Ha igen, hogyan, mennyit? Vagy elbírja, elvileg az egyik födém 20 centi vastag, a másik vékonyabb, mert nincs lebetonozva, tehát az olyan 6-8 centi maximum.
Van aki naponta 2 x is locsolja a betonját, pedig nem az számít.
Megfelelő cement adagolás , megfelelő víz/cement tényező, megfelelő szemszerkezet. Ezeket egy gyártó remélhetőleg betartja. Aztán a megfelelő jó tömörítés , na ez szokott néha nem megfelelő lenni, meg az un. túlvizezés bedolgozáskor.
Aztán ezeket a hibákat már a gyakori locsolással nem lehet korrigálni.
Ilyen hideg időben egyébként untig elég a kettő napi locsolás kb. egy hétig. Nem ez fogja a beton minőségét meghatározni. Nyáron egyébként a túlmelegedés ellen locsolják a betont, főleg a vastag, nagy tömegűeket. Tény hogy a beton sokáig szilárdul, de úgy általában 2 hét után már használható.
Azért egy jól megkevert beton, megfelelő szemcsemérettel, megfelelőcement mennyiséggel és megfelelő víz /cement tényezővel a szilárdságának java részét - mondjuk 90 %- át az első 10 napban eléri. Igaz szilárdul 28 napos koráig meg még tovább is , pl. az idők végezetéig, de az már nem jelentős. Valamikor ezt a bűvös 28 napot határozták meg.
Műanyag lambériát keresnék. Tőlem is távol áll a dolog (műanyag lambéria), de van egy olyan kritikus része a háznak, amit máshogy nem tudok megoldani. Állandóan csapja az eső, folyamatosan onnan kapja a szelet. Milesivel kenegetem, de magasan is van, és két évente kenni kell. Megunva a dolgot, meg az állandó állványozást lecserélném valami fautánzatú műanyagra - csak ezt a részt.
Tud valaki valamit ajánlani? Szempontok:
- tartósság - legfontosabb
- fautánzat, lehetőleg legyen pár színválaszték
- uv állóság.
Nem kell nagy mennyiség, így az ár másodlagos, inkább a tartósság, jó minőség a fontos.
Takard le foliaval ha mar biztosan nem fagy es alatta tartsd nedvesen kb. Ket hetig. Ugy eleg naponta egyszer adni egy kicsit ha latod, hogy szarad. Ha kifeheredik es kiszarad akkor porlani fog a teteje.
Nagyon jó és olcsó kőművest keresek Kecskemét-KKfélegyháza térségében. kb 100nm új ház szerkezet építésről lenne szó. Alap -zsaluköves lábazat- Mixer beton- falazás 38-as termoton téglából habarcsban. Ajánlatokat kérnék.
"A vizes korrektül beállította: kádláb, ytong alá ahová kell, purhab, a falhoz eső részén cseréplécre ráültetve..."
Két dolog: a purhab csekély mértékben ugyan, de rugalmas anyag, emiatt túlzott mértékű teherelosztó képessége sincsen. Arról nem beszélve, hogy egy tisztességes kád elvileg nem is igényli a plusz alátámasztást, sőt... (de erről majd később) A másik, hogy csak idő kérdése, hogy mikor kezd el penészedni a falra rögzített cserépléc.
Magáról a beépítésről: elég gyakori a vita a gyártók és kádat beépítő szakik között, hogy hogyan is kell/érdemes beépíteni egy akril kádat. Ha megkérdezel egy burkolót, vagy utánaolvasol a különböző (egyébként tényleg profin dolgozó) burkolók weblapjain, szinte mindenki kizárólag a mechanikai terhelésből adódó problémával foglalkozik, és emiatt az aláfalazást, esetleg a PUR habbal történő kitöltést alkalmazzák.
A gyártók többsége viszont automatikusan a garanciavesztés kategóriájába sorolja azokat az eseteket, amikor lábak nélkül, vagy lábakkal, de teljes alátámasztással kiegészítve építik be az akril kádakat. Amiért ebben igazat kell nekik adni: az akril hőre lágyuló anyag, így számolni kell egy kisebb mértékű hőmozgással a forró vízzel való feltöltéskor (tágulás), illetve a víz kihűlésekor vagy leengedésekor (zsugorodás). Vagyis fizikai képtelenség egy akril kádat úgy beépíteni, hogy annak egy bizonyos mozgása ne legyen. Ha pedig ez nem biztosított, mert például a kád teljes alsó felületét csemperagasztóba ágyazták, akkor előfordulhat, hogy pont emiatt reped meg a kád (a csemperagasztóba fixen beleágyazott üvegszálas réteg nem tud együtt mozogni a vele kötésben lévő akrillal). Az üvegszálas erősítés lényege egyébként pont az lenne, hogy rugalmasan elvezesse a vele szoros kötésben lévő akril felületére nehezedő nyomást. Megint más dolog, hogy a legtöbb ember a 20-30 ezer Ft-os silány ABS akril (ABS akril = műanyag alapfelület tized milliméter vékony akril bevonattal), vagy az amúgy megfelelő alapanyagú, de túlzottan elvékonyított, öntött polimetil-metakrilát kádakat vásárolja meg. Na, ezeknél a hitványságoknál tényleg könnyen előfordul, hogy ha beleállsz, akkor huppog (felhólyagosodás), vagy reped. Persze a 100 ezer Ft feletti akril kád sem biztosíték semmire, de azért meg lehet nézni egy ilyen, meg mondjuk egy barkácsáruházban kapható kád felépítését. Gyakran látni olyat, hogy a vékonyka üvegszál bevonat már alapból le van válva az akril felületéről, vagyis lényegében nem tart semmit, csak díszként szolgál. Ilyenkor tényleg jobban jársz a teljes alátámasztással. Meg ugye ott van a vízszigetelés problémája is, ami egy "hajlékony" akril kádnál nehezen kivitelezhető. Szóval részben érthető a burkolók érvelése is.
A magam részéről én azt mondom, hogy akril kádat, zuhanytálcát soha az életben nem vennék. Nálunk pillanatnyilag egy épített zuhanyzó van, de direkt beterveztünk egy kiállást a kádnak is, ha esetleg hiányát éreznénk. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor valószínűleg 25 milliméter vastag műmárványt választok majd, a pelenka akrillal nem foglalkozom.
"A másik problémám, hogy összes is lett kicsit karcolva az akrilkád. Ezt valamivel fel lehet polírozni?"
Ha nem ABS akril kád, akkor javítható, de olyan soha nem lesz már, mint új korában (pl. színeltérés előfordulhat).
Bocsánat, ha nem jó helyen kérdezem, de elsőre nem találtam adekvátabb fórumot: külső tokos redőnyt szeretnék felszereltetni olyan ablakra, ahol már van rolós szúnyogháló. Lehetséges-e ez, vagy csak úgy megy, ha leszedik a meglévőt, és kombi redőnyt szerelnek fel?
Próbáltam redőnyös oldalakon választ találni erre, de mindenütt csak azt emlegetik, hogy meglévő redőnyhöz szúnyoghálót lehet, a fordítottjáról nem esik említés.
A szilót vagy a parketta tömítőt én a helyedben elfelejteném. Létezik laminált padlóhoz való záró profil, amit úgy képzelj el, mint egy fektetett U alakot. Ebben az U alakban elegendő hely van a laminált padló esetleges mozgásának. De mondok ettől jobb megoldást: ha úgyis burkoljátok a WC-t, és a küszöbnek semmi funkciója nincs (vagyis nem vakküszöb, és az ajtólap nem takar rá, amikor becsukod), akkor tök felesleges megtartani azt. Mivel a laminált lap felől csukódik az ajtó, ezért a küszöb helyére végig tudod vinni a hidegburkolatot. Burkolatváltót meg találsz ezer félét, akár valódi rézből is (bár az egy picit húzós árban). Arra figyelj csak, hogy ha eloxált alumínium burkolatváltót választasz, akkor az lehetőleg könnyen cserélhető legyen, például lecsavarozható (persze, csak ha nincs padlófűtésed). Ha az ugyanis idővel sérül, vagy kopik rajta az eloxált réteg, akkor az elég ocsmány tud lenni.
Az ajtólapra pedig fel tudsz szerelni, vagy az alsó élébe bele tudsz maratni egy úgynevezett automata küszöböt, ha esetleg szükséged van rá, hogy a két helyiség megfelelően el legyen választva egymástól.
Nálam még a tervdokumentációk elkészülte előtt ellenőrizte a kivitelező, hogy van-e tűzcsap 100 méteren belül. Szerencsére volt. Nem ismerem a jogszabályokat, de nem hiszem, hogy bárki is kötelezhetné az önkormányzatot arra, hogy a telkedhez biztosítsa az oltóvíz vételezéséhez szükséges kiállást.
Azért utálom a borítólemezeket, mert mindig belerúg az ember. Meg tényleg, drágább mint a kád. Köszönöm a válaszokat, ezen még gondolkodom pár hetet :D
Nem mindegyik gyártóé nevezhető esztétikusnak, de kb hasonló árban van a vége azzal a különbséggel, hogy a borítólemez adott méretben van magasság és az sok esetben gond. A másik ami az előnyére mondható, ha bármi gond van könnyen levehető a kád elmozdítható nagy rombolás nélkül.
Valószínű, hogy nem kente ki... purhab se volt, de most azon gondolkodtam, hogy valahogy befújok, hogy az adjon neki tartást. Persze az is benne van, hogy le kell verni az egészet.
tgwh8: eleve csúnya szerintem az előlap, de nem is olcsó, ehhez a kádhoz 58e Ft... :S
Az Ytong teteje és a kád között ki kellett volna kenni rugalmas csemperagasztóval, vagy nem kente vagy csak purhabozta, én az íves részt újracsinálnám.
Van egy kis (nagy) problémám. Berakták a kádamat (egy aszimmetrikus sarokkád). A vizes korrektül beállította: kádláb, ytong alá ahová kell, purhab, a falhoz eső részén cseréplécre ráültetve és így teljesen stabil is a falhoz eső rész, és maga a kádtest.
Viszont a burkoló feladata volt az íves részen felfalazni és kicsempézni. Sajnos, most hogy kész lett azt vettem észre, hogyha az íves részére nehezedek (kézzel akár), akkor lenyomódik kb. 1mm-t. Ez szerintetek így maradhat, vagy le kell verni az egészet?
A másik problémám, hogy összes is lett kicsit karcolva az akrilkád. Ezt valamivel fel lehet polírozni?
Lehet kapni barkacsaruhazban is Kulonfele burkolatvaltokat. En azt tennek oda.
esetleg kivettem volna a kuszobot.
Vagyugy csinaltam volna hogy nagyon szep legyen es elhagyok a kuszobtol 5 mm ert es kinyomom sziloval. Nyilvan ilyen barnaval. Agy olyan sziloval ami kemenyedik es csiszolni is lehet. Nem tom mi a neve.
270m-es utcák és a végeikre van kiépítve a tűzcsapok én az egyik oldaltól 120m-re a másiktól 150m-re vagyok. Arra köteleznek, hogy az utca közepére építtessem ki. Egyik ismerősöm még azt tanácsolta, ha írok a Bács víznek egy kérvényt akkor elengedik a kivitelezés felét.
Sziasztok! Már egyszer feldobtam itt kérdésnek, hogy mit tudtok használatbavételi engedélyhez 100m-en belül tűzcsap szükségességét? Hátha valaki már tudja erre a választ? Én mindenhol falba ütközöm egy kapaszkodóm van még, hogy belterületen az önkormányzat feladata a tűzcsap biztosítása! De ők erről hallani se akarnak
Nem tudom mennyire unortodox de en is tervezek iden fahazat. A terv betonozva a kengyel es terko.
Ezzel kesz is vagyok. Hajopadlo vagy fahazepito d profil lesz az oszlopokon.
alsok beitatva lenolajjal.
Az oszlopok labait osszekotom egy 7.5*7.5ös gerendaval a foldon ugy hogy ahol a terkovel erintkezik oda teszek zsindelyt. Az azzon. Plusz kinyomom sziloval.
Ha emelgeti is a fagy, nem baj, ha egyben marad az alap, legalábbis én így tudom. Egyébként van egy 30 éves garázsom egy garázssoron. Az egész garázssor homoktöltésre épült, nem is csináltak neki sávalapot, hanem agyonvasalt 20-25 centis lemezalapon van betonblokkból falazva. A legtöbb garázs rendben van, nincsenek repedések sem, viszont van egy pár, ahol be lehetne köpni a falon keresztül.
A térkővel az a bajom, hogy hogyan vízszigetelek. Örülnék, ha nem kéne betonoznom. Lehetne a földtől elemelt hajópadló, csak néhány betoncölöpön állna a faház, de akkor a ház és a föld közötti réssel mit kezdek, hogy ne fészkeljen be oda mindenféle állatka.
A legviccesebb a Lego house fantázianéven futó technológia. :-) Úgy hirdették/hirdetik magukat, hogy 10 ezer Ft/m2 áron felhúznak egy házat, így egy 100 m2-es házikó 1 millió Ft-ba kerül!!! *<:o) A sok naív ember meg - akik úgy általában nem csak az értékpapír kereskedelemben mozognak otthonosan, hanem az építőanyag árakkal kapcsolatosan is igen tájékozottak, - úgy felbuzdultak ezen a lehetőségen, hogy a "cégvezető" jelezte: ne keressék telefonon, mert ilyen sok balek hívását egyszerűen képtelen fogadni. :-) Az érdeklődők visszajelzéséből később aztán kiderült, hogy az a 10 ezer/m2 "elírás volt" (mint ahogyan a 100 m2-es ház 1 millióért is), valójában 100 ezer/m2 az ár. :-) Ennek ellenére az OLX-en a mai napig a 10 ezres árral hirdetik magukat, a facebook-on meg úgy írják, hogy 10 ezer/m2-től. Egyébként a LEGO, mint márkanév, nincs levédetve? Vagy mit szólnak ehhez a dánok? :-) Esetleg a fogyasztóvédelem, mint a vásárló szándékos megtévesztése a kamu árakkal? :-)
A sógoromat is bepalizták ilyen csudaházzal. Félek nekidólni a körítő (külső) falnak, mert beesek a házba. Ránézésre a betörő egy bicskával be tud jutni a házba. Arról nem is beszélve, hogy attól félnék, hogy a szalmaházamat elfújja a szél. Annyi ideig nem kéne aggódnom mint egy téglaháznál, hogy mi lesz vele. Nem véletlen, hogy a népi (régi) építészet azokat az anyagokat használta amiket használt. Azon a helyen az vált be. (Finnországban faház, Normandiában kő, Magyarországon tégla, Mongóliában jurta stb.)
Ja, csak úgy zárójelben, és a tisztán látás végett: ha már 40 ezres árakról szól a cikk, akkor a szerző megemlíthette volna a forrást. Az Erdértnél a legolcsóbb hétvégi házak ugyanis 80 ezertől, a családi házaik pedig 90-100 ezer Ft-tól indulnak. Ráadásul ezek szerkezeti négyzetméter árak, a szerelési költség plusz 10-20 ezer Ft négyzetméterenként.
Náluk olyan 9 millióra jön ki egy 76 négyzetméteres lakóház szerkezetkészen! Én 2 évvel ezelőtt 11 millióért építtettem ugyanekkora házat Porotherm profi téglából, minden irányból leszigetelve, gépészettel, padlófűtéssel, kulcsrakészen...
Bocsi ,de a sok négyzetméter adatból változatlanul nem tudom ,hogy mennyit is kell fűtened !Az biztos meg fontos ,hogy legalább Te legyél elégedett a ház energia igényével.
Víkendháznak vagy vendégháznak jó, de ahhoz meg túl drága. Ha van hozzá elemrajz, egy ilyet talán még Te is össze tudsz fabrikálni...feketén. Amúgy ÉME engedély létezik még, vagy hogyan kerülnek forgalomba ezek az elemes házikók?
" míg nyáron kellemes hűvöst nyújt az otthon" - ja, hűvös, mint egy jól szigetelt tetőtéri lakás :) Azaz 36 fokos nyári csúcsban nincs bent 46 fok, csak 36. Egy téglaházban meg 28, vályogban 24...
Egyébként vannak nálunk ilyen házak, de ha korrektül van megcsinálva (hangszigetelő, tartós, viszonylag égésbiztos, stb.) akkor nem olcsóbb, mint a tégla változat, csak valamivel hamarabb elkészül. A téglaházban se a vázszerkezet drága....
Nalunk a gyerekek miatt muszJ 23 24 fokog tartani. egyedul a szuloi halo volt 21 en nem szeretem annyira a dog meleget. Igy kb 150e ft lett az eves dijam. Fa gaz osszesen. Plusz egesz eves furdes
10cm vastag egy sor vassal az nem sokat ér (főleg az egy sor vas). 12 cm sokkal jobb, az majdnem másfélszer olyan erős beton mint a 10 cm vastag, ha két sor vasháló van benne (alul-fölül) az megsoszorozza a teherbírást. Ha sikerül jól tömöríteni a sódert akkor egy sor vas ártani nem használ.
Nem akarok túlzásba esni, illetve alultervezni sem, úgyhogy megkérdezném a kedves hozzáértő urakat, vagyis Titeket.
Csinálnánk egy 3x4 m alapterületű kis kerti faházat. Lemezalapot csinálnék neki. Úgy gondoltam, abszolút hasraütésre, hogy 10 centi sóderterítésre (amit ledöngölök) 10 cm vastag betonlemezt csinálok kézi keverésű betonnal (1:4), 5 mm-es HD hálóval erősítve. Elég ez, vagy harmatos?
Kényes a terület megközelítése a dísznövények és pázsit miatt, kerítésen lenne átemelve vödörben minden, részben ezért is igyekszem "spórolni" a mennyiségekkel, persze nem minden áron.
En is megoldottam olcsobban sajat munkaval, de azt nem szokas szamolni akkor, ha valaki arat kerdez. Ennyibol jon ki vallalkozonak kiadva, aztan tetszes szerint lehet csemegezni mit tud/akar belole megcsinalni
Olvasgattam a weboldalukat és van már jó rég egy doksim is, amit el kellene olvasni. Még nem volt rá szükségem, ezért eddig nem olvastam el, de el fogom.
Most egyedül a vastagság volt sürgős, mert sarokban lesz a zuhanyzó, és a lefolyót jól kellene beállítani betonozás előtt.
A többi meg már jött. Szerintem egy ilyen fórumon nem baj, ha ilyen témákról van szó. Ami meg a könyvekben, sokszor azon túl is vannak megoldások.
az hagyján hogy a 10 évente csere egy 300+ezer forintos kiadás az új kazánra. de még egy több hónapos macera, 50-100ezer forintos adminisztratív költséggel és egy csomó szarkeveréssel.
huuuu...+ jaa,még jó ,hogy eszedbe jutott hogy 3 évre ennyi !!!És az évi 330 az így hogy jön ki ?Lehet a könnyebb számítás vagy összehasonlítás miatt jobb mértékegység lett volna a lég m3. Én akkor irigységből jobban huhogtam volna mint Te magad !:-)))És mindenképpen old meg rendesen a terasz szigetelését is!Sajna Én nem tudok ilyen jó eredményekről beszámolni mer a most fűtött kb350 lég m3-re elfogy 10 em3 fa. Jahhh... ez a szám évi mennyiséget takar és 22 c fokos szobákra értendők. huuu.... jut eszembe ha viszont elég lenne a szobákban a 20 c fok ,akkor lehet,hogy gázzal fűtenék.
10 év alatt a kondenzációs kazánodat minimum 1x, de lehet 2x is cserélned kell.
Gázhoz még:
- évente 12x1000 Ft készenléti dij (10 év alatt 120e)
- évente karbantartás 20e Ft (10 év alatt 200e)
- kéményseprési dijat
Egy percig nem állitottam, hogy ez bárhová jó, kifejezetten hangsúlyozom mindig, hogy NAGYON jól hőszigetelt házba való.
Ha beteszed a gáz+felületfűtés árát elektromos fűtésbe+napelembe (tehát ugyanúgy seggére versz annak a 2.5 milliónak), akkor az ezért kapott napelem megfelezi az emlitett ház fűtési költségét. Ha még rászánsz 1.5 milliót, akkor ingyen van egy KARBANTARTÁSMENTES fűtésed, és csak a napelem és tartozékai amortizálódnak.
Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy egyáltalán nem kell a berögzült dogmákhoz ragaszkodni, rengeteg jó lehetőség van a fűtésre.
(Az a vicces, hogy egy 100 millió fölötti házba 4 hónapig tartott rábeszélni a megrendelőket, hogy levegős hőszivattyús fűtés legyen padló+mennyezetfűtéssel, a kondenzációs kazános padló+radiátor (plusz hűtésre külön klima) helyett. Pedig okos emberek, csak nincs viszonyitási pontjuk, és a legolcsóbb-tutibiztosat választották volna egy olyan épületbe, aminek a nivószintje ezt már régen túlhaladta)
De ehhez tényleg normálisnál jobb hőszigetelés szükséges. (nagyon minimum 15 cm grafitos a falon, 30-40 cm gyapot a padláson, jó ablakok, padlóban minimum 15 cm, lábazat jól hőszigetelt)
A nappali árammal ~45 Ft/kWh áron tudsz fűteni, kondenzációs gázkazánnal ennek majdnem a negyede lenne.
Tehát ha 330e-t elosztod 4-el, akkor ~85-90e Ft-os gázszámla lenne évente, ami ~650 m3 gáz/év.
A gázt bekötni, gázkazán+jobb vizes rendszerű hőleadóval belekerült volna 2.5-3 millió forintba. Van most 2 millió forint megtakaritása, amiból fedezheti az évi 200e Ft pluszköltséget, amit elvisz az áramos fűtés.
Ráadásul nincs karbantartás, nincsenek felújitandó alkatrészek... szóval egy jól hőszigetelt háznál nagyon is racionális döntés a csak elektromos fűtés. Pláne ha később sikerül feltenni napelemet is.
én épp most vetettem számot, 1500 m3 gázom (fürdés, éjszaka fűtés meg ha lusta voltam begyujtani ( és 15m3 fa fogyott 130 nm tetőtérrel 190 alatt 110 nm 10cm feher hab, és vannak a szigetelésben hibák, terasz egyben van a lábazattal stb...
Az igazán szar az a nagy régi telekre behúzott 5-6 lakásra felosztott sorkutyaólak. Na az kicsi is, szomszéddal dúsított, és egymás húslevesét is látni az udvarról ami kb garázsméretű. Vicc az egész, csak az építtető jár jól de az nem lakna ilyenben.
Épülő családi házunkhoz nézelődtem szellőztető rendszerek után.
Ennek során találtam olyan módszert, hogy az alap elkészülte előtt a vasaláshoz, valamint a szerelőbeton alá is tesznek KPE csöveket és ezzel mintegy talajkollektor lehet hőt visszanyerni a fűtéshez, vagy igény esetén előmelegíteni télen a bejövő levegőt.
Nyáron pedig lehet hűteni vele.
Én első úgy gondolom, hogy ez fűtésre és hűtésre édes kevés, a levegőztetőhöz pedig elég drága és bonyolult megoldás lenne.
Az eladó, aki a termék feltálója, állítja, hogy nagyon jó a rendszer.
Amúgy nem káros az, ha télen hűtjük a szerelőbeton alatt a földet a kivett fűtési teljesítmény által?
Én kizárólag azokat az ikerház megoldásokat tudnám viselni, amikor lényegében tényleg két különálló házról beszélünk, és mondjuk csak középen 2 garázsbeálló köti össze őket. Ja, és persze a telek is oszott. De azokba a régi, egybeépített ikerházakba tutira nem költöznénk soha. A lényeg az, hogy szerintem többség nem szeret közösködni, vagy mástól függeni. És ehhez nem feltétlenül kell diplomás, minisztériumban dolgozó embernek lenni. :-) A társasházakban valóban elvannak az emberek, de ha lenne rá lehetőségük, sokan választanák inkább a saját, önálló ingatlant. Én 34 évet húztam le panelban, és már beleuntam, hogy - egy bizonyos szinten túl - másokhoz kelljen alkalmazkodni.
Ha utána számolsz a teljes rezsiköltségednek, akkor nem biztos, hogy kizárólag a fűtést érdemes kiragadnod. Nálam például kizárólag padlófűtés van. Az éves gázfogyasztásunk (fűtés, HMV, főzés) 75 ezer Ft volt, ami szerintem nem túl sok. Ehhez persze hozzátartozik, hogy csak ketten vagyunk, és a házunk is kisebb, viszont a szigetelés is jóval szerényebb. Ellenben a villanyszámlánk több, mint 25%-kal magasabb: 95 ezer Ft volt tavaly. A villany és a gáz az éves össz rezsi költségünk 42%-át teszi ki. Így az ésszerűség azt diktálná, hogy egy napelemes rendszer felé kellene elmozdulni.
Azért az ikerház nem ennyire problémás, mint írtad. Csak nagyon soká tud alapvetően eltérni küllemileg a két ikerrész egymástól. És ami a lényeg, van két teljesen független telekbejáró. Gyakorlatilag két egymás mellé épült épület.
A problémásak az utólag szétválasztott ingatlanok., meg az utólag ráépítettek. Ezek utóbbiak általában család bővülés során keletkeznek. A szétválasztás nem tökéletes.
Nálunk a XVII. ker ben rengeteg ilyen épület akad.
Lényegileg az általános 700 m2 teleknagyság meg is engedi ezt, de a ház fekvése nagyon sokszor sok sok problémát okoz.
Pl. nálam is anno 32 -ben az ingatlan ugyan nem a telekhatárra épült, de majdnem, 1,2 m van a kerítésig. A szomszéd háza még közelebb van. ennek ellenére szétválasztottuk a valamikori házat. így lett bővítve, a 100 m2 ből egy 95 nm-es és egy 50 m2 -es teljesen független lakás lett, de a bejárat a portára sajnos egy. Mint mondom az ismerősöknek ez nem ikerház ez sziámiiker -ház, azaz torz.
Nyilván ez a majdani eladási árakban is jelentkezni fog.
Na de vannak társasházak is és ott is elvannak az emberek.
Kivétel amikor háborúznak.
Jó példa erről az, amikor egy ilyen' háborúról' tudósított egy kollegám hajdanán.
A lényeg : 4 jó funkcióban lévő fiatalember kapott a KISz től egy telket a Naphegyen - majdnem ingyen. / az érdemek elismeréséül / valamikor 71 -ben. Na majd ők építkeznek. Meg is tervezett az egyik egy 4 lakásos társasházat, mint az egyik leendő tulaj. Ingyen. Elkezdődött az építkezés, aztán a két felső gondolt, egyet hát a tetőteret is beépítette. Természetesen menet közben, akkor amikor odaértek. Sőt még a tervezőt tették felelőssé azért, hogy nem volt előre látó. ( vagy fájt neki, hogy az alkotását megváltoztatták. )
Lelassult az építkezés, per pert követett. Minden piti dologért perelték egymást, végül 8 év alatt csak elkészült, de az egyet nemértés hiánya miatt a telek rendezés még jó újabb 8 évig húzódtot. És mind ezt diplomás, minisztériumokban dolgozó emberek művelték egymással.
Egy fórumos ügyfelem 130 m2-es házat csinált meg ilyenre, hasonlóan jó hőszigeteltséggel. A téli fűtési fogyasztását 330e Ft körülre számoltam ki (nappali árammal), és a gyakorlat is igazolta ezt.
Cserébe megvolt a komplett rendszer 900e Ft-ból, és ha napelemet rak fel a tetőre, akkor le is tudja nullázni a fizetnivalót.
Én egyébként levegős hőszivattyút ajánlanám felületfűtéssel, mert ezzel egycsapásra a hűtést is meg lehet oldani, és a 330e Ft-os rendes áramos fogyasztásnak csak a harmada-negyede a fűtési költség.
Sajnos viszont a beruházási költség kb 3 millió ft (hőszipka+hőleadók).
Látható, hogy a 2 milliós beruházási különbözetből 6-7 évig elfűtesz a nappali áramos fűtéssel, és ott nincs semmiféle karbantartási költség, és hasonlók. 8-10 év múlva a hőszivattyú már komolyabb felújitásra szorul, tehát kvázi sosem éri utol egymást a kettő.
A süllyesztett, rácsos folyóka nekem nem túl szimpatikus, és az ára sem a legolcsóbb (legalábbis a polimerbeton kivitelnek).
A legolcsóbb és legigénytelenebb ez a felszíni betonfolyóka lenne, betonágyba helyezve. Nem tud eldugulni, egy slaggal vagy seprűvel könnyen tisztán tartható, könnyen javítható. Létezik hasonló folyóka vasalt kivitelben is, ami 15 cm vastag, 1 méter hosszú, és 50 cm széles. Ez már gépjárművel terhelhető, csak annyi a hátránya, hogy az ára kb. 7000 Ft méterenként, ami egy picit luxus.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ti milyen fűtést építenétek ki egy most újonnan épülő házban!
a paraméterek nagyvonalakban a következők: - földszintes ház, lakóterület ~100nm (+20nm garázs) - külső szigetelés ( ~20cm) - az építkezés nyeles telken lesz, így minden közművet be kell vinni nagyjából 50-55méter lesz a házig - a talajvíz relatív magasan 1,5-2m-en van (pince emiatt nem is lesz), víz-víz hőszivattyú emiatt jó ötletnek tűnik, csak ez már lehet túl magas talajvízszint - a ház tájolása kimondottan jó lesz (D-DNY-i) többnyire árnyékoló épületek nélküli telkekkel körülvéve
A gázt nem szívesen köttetnénk be, ha nem muszáj, de az egyes árakat/fűtési rendszereket elnézve, erre lehet, hogy mindenképp sort kell majd keríteni (?). Ha nem kéne bevezetni a gázt akkor a kéményt is elhagynánk és azt a fél milliót is inkább valamilyen napelemes/hőszivattyús rendszerbe invesztálnánk... vagy az infrafilmes(+napelemes) fűtéssel is szemezünk, bár azokat mindenki leszólja, hogy nagyon drága az áram... több helyen is olvasgattam már a témában, de valahogy mindig a gáz nyer... :-/
Szerintetek jelen esetünkben van értelme más alternatívában gondolkodni mint a gáz+kondenzációs kazán+felületfűtés?
Az említett betonfolyókával kapcsolatban esetleg valakinek ötlete, vagy tapasztalata? Ha a 10 cm vastagságú, gépjárműforgalomra alkalmatlan folyókát betonágyba helyezem, az megfelelne? Vagy válasszam inkább a jóval drágább, de gépjárművel terhelhető, 15 cm vastag, vasalt folyókát, amit nem kell betonba ágyazni?
Ha nem akarod beköttetni a gázt, mert egyéb alternatívában gondolkodsz, akkor esetleg az elektromos padlófűtés is szóba jöhet (napelemes rendszerrel kiegészítve). Amúgy jól átgondoltad ezt az ikerház építést? Mert a másik házrészhez egy nagyon jóindulatú, és megbízható társtulajdonost kell találnod, de még így sem leszel soha a magad ura, mert félig a szomszédtól függesz. Ezt még egy külső szemlélő is észreveszi, elég csak ránézni sok ilyen házra: ha a felújításkor nincs egyetértés, vagy például valamelyik félnek pénzügyi gondjai vannak, akkor az baromira elcsúfítja ezeket az ikerházakat. A legrondább az, amikor évtizedek múltával az egyik oldalon már-már roskadozik a tető, a másik oldalon meg frissen festettek a külső falak, ki vannak cserélve a tetőcserepek, a nyílászárók stb. Olyan, mintha két különböző, félbe vágott házat összeillesztenél. Sok ilyen van nálunk itt a városban. Mi amikor még úgy voltunk vele, hogy az építkezés helyett inkább használt házat veszünk, az volt a legelső, amiben megegyeztünk a párommal, hogy ikerházat semmiféleképpen nem veszünk. Nem véletlen, hogy ezeknek jellemzően a használtpiaci áruk is alacsonyabb. Amit én nagyon jó befektetésnek tartottam, de sajnos nem volt rá 24 millióm: találtunk egy 90-es években épült, nagyon jó állapotú kétszintes házat, amihez egy hatalmas, 2200 négyzetméteres telek tartozott. Ennek az volt az érdekessége, hogy pont ennél a nyeles teleknél volt tervbe véve, hogy megnyitnak mellette egy utcát. Így a telket fel lehetett volna osztani 1100-1100 négyzetméterre, és az üresen maradt telekrészt el tudtam volna adni legalább 7-8 millióért. Egy kicsit bánom ezt a lehetőséget, de - leszámítva a rengeteg idegeskedést - így sem jártunk rosszul, hogy végül belevágtunk az építkezésbe.
Az építészek nem foglalkoznak már típustervekkel, ikerháznál még annyira sem. Van nekik már biztosan hasonló elkészített tervük, de azok az egyéni igények miatt legfeljebb gondolkodási alapnak jók csak.
Ráadásul régebben nem érdekelte az embereket a tájolás, kötelező/tiltott fedett gk. tároló, utcakép, előírt burkolati anyagok, tető dőlésszög és szín stb. amiket manapság a helyi építési szabályzatban akár tömbökre is külön-külön előírnak. Elmúlt már az az idő, amikor 7 féle autógyártó termékei és szinte ugyanennyi típusterv közül kellett választani az egyenprolinak. Már pógárosodtunk, vagy mi a szösz, lehet mindenkinek a saját ízlése szerint építeni. Megépíteni ráadásul ugyanannyiba kerül a típus tervet mint egy az igényeidnek alapján készültet.
Ezen egy forintot se fogsz tudni spórolni, ráadásul nem is érdemes.
Ha nincs bent a telken a gáz, akkor gáz van. Ugyanis egylakásos háznál a telekre való bekötés 3-500e Ft, és ez csak a csonk. (de tudok 730e Ft-os árról is).
A tervezésre számolhatsz 2-2.5 milliót az ikerházra.
- kiviteli terv (statika, épitészet, gépészet, elektromos)
Sajnos ikerháznál már nem tudod megspórolni sem az elektromos kiviteli tervet, sem a gépészt.
Ezen felül még lesz műszaki ellenőr, és/vagy tervezői művezetés, nagyságrendileg 3-500e Ft, ha egyszerre épül a két épületrész. Ha külön, akkor majdnem a duplája, mivel itt a kijárásokat kell megfizetni.
A 16. kerről annyit, hogy a tervezésre bőségesen szánjatok időt, mert a főépitész 3 hetente tart fogadóórát, és ha pl a húsvét hétfő kiejti a fogadónapját, akkor bizony 6 hétig kell várni a következőre.
A tervtanács nagyon kukacos, 4-5 körre biztosan lehet számitani. Kéthetente üléseznek, de az anyagot 1 héttel előtte be kell adni.
Tájolást, beépíthetőséget nézem, ill. az utcafronti méretet is. Sajnos arra már rájöttem, hogy a XVI. kerület. (belső része) tele van keskeny telkekkel. 15m körüli utcafronti szélesség amire nem fér rá hosszában elfelezett ikerház. Pár amúgy ikerhez korrekt méretű 900-1100nm eladó teleknél is ugyanezt láttam. :(
Írtátok a közműveket, hogy fontosak. Azzal milyen szívás lehet ha 1-2 nincs telken belül? Vagy csak plussz költség szempontjából írjátok?
Sajnos a kiköltözés nem játszik. 1-2éve még megfontoltuk, de igazából városon belül szeretnénk maradni. Család is közelebb maradna így plussz az utazás az ami elrettent. Hosszabb távon inkább időt spórolnék mint pénzt - persze ameddig belefér. De úgy látom, hogy 45 körül azért illene a XVI. kerületnek is beleférnie. Ami szóba jött BP-n kívül az inkább a dunántúli városok: Diósd, Budaörs... de kb. drágábbak voltak mint BP.
Petya79.
Köszi neked is a tanácsokat, elég elrettentő 1-2 példád.
A fentebb írtakkal is próbálok tisztában lenni, rendezési tervet is nézegettem már pl, de így laikusként még mindig úgy érzem 1001 dolgon el lehet bukni. Nyilván a legkézenfekvőbb a kész/épülő házra szerződés lenne, de ha egyszer nincs megfelelő... :(
Költségekkel kapcsolatban még tudnátok pontosítani?
Telekár adott, bontást írtátok, illetéket kb. ismerem. A házra kb. a 200e/bruttó nm reális gondolom. Közművek költségei nagyságrendileg ha esetleg nincsenek bekötve? (Gáz vs. hőszivattyús fűtés témában írtakat olvastam ill. annak nagyrészt utánajártam. Ha nincs bent a gáz akkor kb. 1M-val lehet drágább a hőszivattyús rendszer.)Egyéb nagyobb költségek? Tervek, engedélyeztetés? Mondjuk kész tervből választva gondolom jobb a helyzet mint egyedivel.
Hadd kérdezzem meg, hogy ha egy ilyesmi folyókát szeretnék gépjárművel járhatóvá tenni, akkor azt hogyan kell lerakni? Betonozáskor közvetlenül beleágyazható, vagy utólag érdemes mischunggal rögzíteni az elkészítendő "sávalapra"?
Köszi! Ez a panelwc oldalfala, mögötte a lefolyó, a szellőzőcső, és elöl egy vaskeret ami majd a kartont fogja fogni némi profilmerevítővel kiegészítve. A túloldalon a konyha válaszfala van. Onnan lesz áthozva a víz, de ugye azt is kell egy kicsit alakítani, így innen hozzáférek. A konyha később lesz soron, a wc csere fontosabb, mert be van repedve, bármikor szétnyekkenhet. A wc mögött megy hátra-oldalra a lefolyócső, azt is be szeretném burkolni, de előtte egy szagelszívót is beépítek a később eltakart strangrészen felvezetve a wc szellőzőjéhez. Ez ventillátoros-visszacsapószelepes rásegítéssel megy majd, de ez már falon kívül lesz. Télen van huzat, nyáron nincs. Ha meg végképp nem menne ki nyáron, akkor aktívszenes szűrő lesz, mint a jobbfajta falbaépíthetősöknél. Persze ezt tesztelgetni kell mielőtt bedolgozom véglegesre.
Az illesztés nem annyira kritikus, csak egy 110 centis vízszintes vonal lesz, az sem a padlóvonalban, hanem magasabban, és az ytong-gipszkarton váltást egy csempesor takarja, plusz az ott lévő vízszintes vaskeret meg a profilmerevítő. De ha repedne a sima fuga akkor se lenne tragédia. Szeretnék olyan görbe szegélycsempét is körbe tenni ami ugyan nem divat, biztos jó drága, de nekem nagyon szimptaikus dolog. Egy wc-be meg csak pár darab kell, és 3 sarokelem. Akár be lehetne fullra falazni az egészet ytonggal, csak az nem lenne gazdaságos játék.
nem kell ezen vitázni. neked meg nekem egyértelmű, mert értünk hozzá. viszont nem is nekem tetted be, hanem annak aki még sosem csinált és nem is látott ilyet. ennyi.
Létezik, és nem nagy különlegesség. A kivitelezők nem szeretik, mert nehezebb mozgatni, szállítani, kezelni, de egy szárazvakolatot nem szabadna kis lapokból elkészíteni (vagy ne csodálkozzunk, hogy reped a toldásnál, vagy leszakad, amikor egy képet tennél fel a falra).
Megvásárolni bármely Rigips partnernél meglehet. Általában nem tartanak készleten, mert nem egy közkedvelt lap, a fent említett okok miatt, de ha személyesen bemész, és megrendeled, max 2 héten belül szállítani tudják.
Ahhoz, hogy ne üssön el a tok és az ajtólap, min. a tokot át kell kenn olaj/zománc festékkel, olyan natúr fa szín árnyalatúval. Erre tök jól lehet lazúrozni és akkor egységesen néz ki.
Sokan első ránézésre tömör fának is nézték az egészet.
A padlón egy sor ytongra lehet keresztben, kicsit kartonvastagsággal eltolva karton profilt tenni? Az ytong tetején lenne a karton alsó éle. A wc padlózatát, és körben a szegélyét előbb burkolni kell, utána betenni, bekötni a wc-t, de hozzá kell még férni a csövekhez egy ideig, így nem zárhatom be fullra 1 lappal az egészet. Ezzel a verzióval egy esetleges bontásnál a padlószinten lévő első sor csempék sértetlenek lennének, a vízszigetelés nem változik, és csak az ytongsor fölötti kartonos részt kellene újraépíteni.
Arra azért érdemes figyelni, hogy 1250 mm-s gipszkarton lapok is vannak.
azaz a vázszerkezet megépítése ELŐTT érdemes tájékozódni a kinézett beszerzési forrásnál milyent lehet kapni.
Mondjuk érdekes, hogy a függőleges vázelemek csavaros rögzítését egyik leírás előírja, a másik tiltja... A stupid user meg találja ki, hogy melyik az igaz és üdvözítő út...
amikor ilyeneket beteszel légyszi hangosan írd ki hogy a képen látható példa az követendő vagy hibás. neked egyértelmű, de pont azoknak teszed be, akiknek nem.
általában praktikusabb a helyesről betenni képet, vagy mindkettőről. csak a rosszról nagyon veszélyes.
A wc-be elég, ha csak a csempe alatti karton impregnált (más a papír ragasztása, mint a normálnak, így vélatlanül sem tépi le a papírt a súly), viszont ha fürdőbe csinálod, akkor én mind a két réteget impregnált legyen. nem nagy felületről bestélünk, tehát árban nincs számottevő különbség (kb. 200 ft/ nm).
Az alsó réteget is hézagolni kell, de hézagerősítő nem kell bele. Minden réteget csavarozni kell, az első rétegnél 25-t csavart használsz, míg a másodiknál 35-t.
A falmagas lapokat azért ajánlják, hogy elkerüld a függőleges toldásokat ami az egyik legkritikusabb pontja a hézagolásnak, vagy a keresztirányú illesztéséket, ami a legnagyobb hiba a gipszkartonozás során.
Valamit a szárazvakolat készítésénél nem is szabad függőlegesen toldani. Pl. egy 2,8 m belmagasságnál kell a 2,75 m lap.
Ez a rész csempézve lesz, vagyis ha jól értem amit írsz, akkor jó a 60cm ha 2 rétegben rakom a GK-t, és a csempe felől lesz az impregnált?
A felesleg hajlítása valóban jobban hangzik... :)
Eddig a lécvázzal 7 cm vastagságot számoltam csempével együtt, ezek szerint ez itt is tartható. Csak mert le kell betonoznom pl. a tusoló szifonját, és bár hagytam neki mozgásteret, de nem lenne jó, ha utólag centiket kellene elmozdítanom.
Az első réteg gipszkartont is kell hézagolni, glettelni?
A második réteget is csavarozni kell, vagy lehet ragasztani?
Már majdnem mindenre választ kaptál, de azért én is megírom :)
Igen, a képel egy állítható kengyel van, és úgy kell kinéznie a szerkezetnek, hogy a linken.
Azért kell 60 cm-re mert a lapok 120 cm szélesek, és a szélén és középen rögzítjük. Csak akkor kell besűríteni ezt, hogy ha csempézni szeretnél (vagy 40 cm profilváz egy réteg RBI lappal, vagy 60 cm profil 2 réteg lappal, ahol a felső RBI).
A felesleget nem kell fontos levágni (de meg is teheted, bár én még nem láttam olyat, aki vágdosta volna), egyszerűen csak oldalra kihajtod, ami túllóg.
Én azért is mondtam 6cm-t, mert egy pár mm-t rá kell számolni a kengyelre, a glettelésre, szóval 2 réteg kartonnak a 6 cm kivitelezhető.
Ezzel a szerkezettel szép sík falat tudsz kialakítani, de a csavarokat, és a toldásokat mindenképp hézagolni, glettelni kell.
Ha szigetelést is teszel a határolófalaknál az előtétfalba, akkor párazáró fóliáról ne feledkezz meg!
Igen, vannak mindenféle ötletek. Olyat is láttam - ez volt az abszolút helytakarékos lépcső -, hogy a sarokban volt, az egyik falban a ballábnak, a másik falban a jobb lábnak voltak mélyedések. A fölső szinten a hálószoba. Éjjel álmosan még csak lejött, de hogy hogy ment vissza azt nem tudom. A lift se rossz, csak lépcső is kell mellé, különben nincs lakhatási engedély. (tűz, áramkimaradás és műszaki hiba miatt)
Gondolom ez együtt jár azzal, hogy mocoroghat egy kicsit és ezt "nyeli el" a habarcs nélküli kötés.
Ha meg azt akarom, hogy ne mozduljon és rá lehessen ülni, akkor meg az alapos megoldás jön szóba. Itt is fagyhatárig kell lemenni? Az L alakot úgy kell érteni, hogy a magasabb rész felé néz a L betű gondolom. Én ezt egy kicsit túlzásnak érzem egyébként, főleg, hogy egy 30 centis földrakás szinte magától is megáll.
Köszi, megkérdezem. (Ettől féltem. Hogy ahelyett, hogy le lenne írva egy szabványban, hogy vízszintesen ennyi, függőlegesen ennyi, szomszéd épülettől ennyi, szögek, szélirányok, satöbbi, helyette megy a susmás, hogy ha ennyit teszel a haver kájeftéjének a zsebébe azzal, hogy velük rakatod fel a cuccot, akkor én kiadom a papírt. :-( )
A helyi kéményes jobban tudja, előzetes szakvélemény kérhető abban mindent le kell irattani velük. Jobban jársz. Ha meglévő kémény akkor bélelés, légbeszívás lehet a falban kiképzett csövön megoldva.
A kertben építenénk egy kb 30-50 centi magas kb 20 cm széles támfalat vagy valamilyen kőből vagy beton téglákból. Helyenként egyenes, helyenként íves lenne. Milyen alapot kell egy ilyen dekor támfalnak készíteni?
Mindenkinek köszönöm. Még egy, és nem mennék vele a fűtős topikba, ha lehet, mert ez csak terv, semmi konkrétum: ha cirkó kiépítés kell (kb. nulláról), és zárt égésterű, kondenzációs kazánt választunk, akkor mindenképp kémény bélelés kell (felette két emelet, plusz a tetőtér), vagy engedélyezik még a fal áttöréssel az oldalra kivezetett megoldást is? (társasház, első emelet, telekhatártól kb. 3 méterre, szomszéd épülettől kb. 8-10 méterre levő fal)
Gyorsít, plusz nem "számít" milyen a vésés a gépészetnek (villany, víz, gáz, csatorna, net, riasztó, tv, stb). De sok helyen előtte leverik a régi vakolatot. A rögzítés sok féle de linket adtak.
Szerintem nem igazán gyorsít vagy olcsósít és inkább mekkmesterkedés, kivéve ha valami nagyon ordenáré falazatról van szó, vagy más célja is van a gipszkartonnak, mint a bejavítás glettelés megspórolása.
Lakásokat nézegetünk ezerrel. Felújítottat is, lepukit is. Ha a lepukit választjuk, gyorsít-e valamit (egyáltalán megoldható-e?), ha a csövek (fűtés, villany) bevésése után nem vakolás-glettelés-tapétázás jön, hanem egy réteg gipszkartonnal a fal telibe ragasztva, majd arra glett? Létezik ilyen megoldás, vagy ez súlyos mekkmesterkedés?
Még én sem építettem gipszkarton falat, de hamarosan fogok (lásd hangszigetelő topic), így utánaolvastam.
-Igen, ez az akusztikus kengyel.
A 600mm azért ennyi, mert 1200mm a gipszkartonlap szélessége, magyarul úgy kell elhelyezni őket hogy a lap széle a profil közepénél legyen, + még a stabilitás miatt egy profil a lap közepére. (ill. ha két réteget teszel, akkor az a második rétegnél a széle legyen - ne legyen egymás fölött két toldás).
Itt azt írják, hogy a CD profilok egymástól max. 600mm-re lehetnek. Ez kb. meg is van. Ez elegendő a gipszkartonozáshoz? Nem lesz nagyon sérülékeny ekkora rögzítési távolságnál?
És így a max. 6cm hogy jön ki? A CD profil mélysége 3,5 cm + 2,5cm a két réteg gipszkarton?
Közben keresgkéltem. Ilyet találtam, hogy CD profil: 27mm, vagyis a kengyelt két oldalra csavarozva (felesleget levágni?) akár 27+25=52mm vastagságot is elérhetek (ha a pallók tökéletesen síkba lennének)?
A kengyel + CD párossal megoldható a síkolás is? Vagyis nincsenek kötelező csavarhelyek?
De például az egyik lépcsőm 2.9 m magasságot hidal át és csak 2,55 m-t megy előre, tehát a 45o -nál kissé meredekebb. Hogy úgy mondjam, kurva meredek. De ez egy un. helytakarékos lépcső, hívják pillangó lépcsőnek is, sőt váltó lépcsőnek is.A lépcső szabály csak korlátozottan érvényesül.
Egy fellépéssel 17 cm-rel jutunk magasabbra így 17 lépcső fok van. 17 x 17 =289 cm, tehát nem is 290, mint az elején írtam.
Van ugyebár a létra. Az lehet akár függőleges is. És van a lépcső. Na itt a lépcsőszabályt kell figyelembe venni, vagy ha nem lehet, akkor az un. helytakarékos lépcsőt kell építeni.
a létrán mindig a létra felé fordulva közlekedünk, tehát fel és le is a létra felé fordulunk és majd mindig kapaszkodunk. A lépcsőn viszont felfelé a lépcső felé nézünk és lefelé pedig azzal háttal közlekedünk. A lépcsőhöz is kell kapaszkodó de egy kényelmes lépcsőn nem biztos hogy használjuk is.
Kavicsos ceg ajanlotta meg az un. antigorit kozetet, persze zuzott kivitelben.
(ez az a kekes zoldes kozet, itt nyugaton (mag ausztriaban) tobb helyen banyasszak)
oszinten szolva a toltosoderrel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, agyagtartalma miatt biztos jo lehet tomoriteni, de hogy az mennyire tartos, nah abban nem vagyok biztos.
plussz ha sok agyag van benne akkor a nedvessegre erzekeny lehet.
Az F, a G a Gm, az Ff és az ABC betűjéből még jónéhány gerenda lágyvas betétes volt. Természetesen le lehet vágni, csak a nyomatékra belerakott vasalás nem ott lesz ahol kéne és amire sokan nem gondolnak, hogy a vágott végéről hiányozni fog a nyírási vasalás.
Az 50 mm-es profil 2x2 réteg 12,5 mm-es lappal helytakarákosság miatt lenne így?
Mert ha még egy 2,5 cm-t rátudsz szánni, akkor inkább 75 mm-es profilt használj, akár 50mm szigeteléssel, mert ennek más sokkal-sokkal jobb akusztikai értéke van. Tudom, hogy lakáson belüli falak követelménye 43 dB, de azért az nagyon kevés, és lehet, hogy pl. a WC-nél sok kellemetlenségtől szabadítana meg, vendégség idején. :)
A válaszfalfelső UW profilját a tetőszerkezetnél is rögzíteni kell, egyszerűen leköveted a tető síkját, csak arra ügyelj, hogy födémhez (fához) megfelelő rögzítőt használj.
Ha jól értem a rajzot, akkor 4 helyre javasolt merevítő UA profil, amit a mennyezetbe és a padlóba kell dűbelezni. Ezt jelöltem a képen. A narancsal jelölt helyen akkor kell UA profil, hogy ha ott nem lesz fal, aminek ütközzön.
Merevítő profilt oda kell beépíteni, ahol az ajtó támaszkodik (amihez az ajtótokot rögzítjük) illetve oda javasolt, ahol önálló falvég van. Remélem ez így érthető.
A fal vízszintes profilokból (UW) és abba állított függőleges profilokból (CW) épül fel. A függőleges profilt 60 cm-es távolságba tesszük. Mivel itt kis falhossz van, én minden falnál tennék 1-1-et a végére, és egyet középre. egyforma távolságokba. Fontos, hogy a profilokat (UW-CW) nem csavarozzuk össze, a CW profilt 2 cm-vel rövidebre vágjuk, és a kartont se csavarozzuk az UW profilhoz, sőt, kb 6-7 cm legyen az első csavar a födémektől.
Ha a polcozást megtudjátok úgy oldani, hogy a polctartókat a fémprofilhoz rögzítitek, akkor a 2 réteg kartonnal plusz erősítés nem szükséges. Természetesen ha szeretnétek, akkor lehet bele plusz anyagot tenni.
Elvileg, attól mert függőlegesen vannak pallók, még betudsz építeni előtétfalat.
Vagy állítható kengyelt (akusztikus lengőkengyelt, ki hogy ismeri) felcsavarozod, abba CD profil jön függőlegesen, úgy, hogy gerince kifele nézzen, és úgy rá a karton, VAGY
szabadol álló előtétfalat építesz, ami olyan mintha egy váalszfalat építenél, ami egyoldalról van burkolva.
Helytakarékosság szempontjából az elsőt, kengyelekkel függesztett falat javasolnék, mivel plusz szigetelésre nincs szükség, megoldható úgy, hogy a kész szerkezet összesen kb. 6 cm legyen.
Ha maradt még kérdés, vagy valami nem érthető, akor szívesen válaszolok!
Viszont az F és a G gerenda nem lágyvasas volt? Mert akkor akár vághatja is, ha meg tudja oldani a végén az alátámasztást. Vagy már nagyon megkoptak az emlékeim?
A B100 az nem tálca, hanem béléstest, hasonló a Porotherm béléstesthez csak betonból van. Ki lehet szedni a födémből béléstestet, de az nem néhány darab lesz. A 45 fokos lépcső az már meredek és a lépcső olyan hosszú mint amilyen magas, ahhoz, hogy az ember ne verje be a fejét több mint 2,20m hosszan nem lehet a lépcső fölött födém. Csak gerendával párhuzamos irányban lehet lépcső!!!
Csak egy javaslattom lenne, ha már felmerült fűtésre a klíma. Ahol bejön majd a friss levegő, azt ne az ablakok fölé tedd elosztva, hanem a klíma beszívásához egy széles rács formájában. Télen előfűtött, nyáron előhűtött friss levegő. Nagyon nem mindegy komfort szempontjából!
Egy unortodox ötletről kérnék véleményt: adott egy kb. 60 éve épült, 70-80 m2-es családi ház, a fűtés nyílt égésterű gázkazánnal és radiátorokkal van megoldva. Azonban nem egységes az épület, utólag lett hozzáépítve veranda, egy szoba, illetve külső tároló. Ráadásul az ezek fölötti tető magassága eltér a ház többi részétől. Egyszóval jól megcsinálni a hőszigetelést igencsak körülményes lenne. A nyílászárók ki lettek cserélve műanyagra, így a szellőzés sem megfelelő, a falak pár foltban penészesednek.
A cél az lenne, hogy a szellőzést megoldjuk (nem hővisszanyerős) és a fűtésszámlát ne növeljük, sőt, ha lehet csökkentsük. Mivel egyéb okok miatt a ház élettartama talán 15-20 év, így gazdaságilag sem feltétlen jó a szigetelés. Ezért aztán az az ötletünk támadt, hogy kapna egy szellőztetőt (valami egyszerű, egy ventilátor kifúj, az ablakok felett légbeömlők), valamint fűtés kiegészítésre (és páratartalom szabályzásra) egy hűtő/fűtő klímát, valamint napelemet. Ez adott esetben a ház bontásakor leszerelhető lenne, míg a hőszigetelés gyakorlatilag kuka, ha jól gondolom.
Meg van a tervrajz azon B 100 elem van írva és FF36-24 vbger. Ezekből a B100-as ból lehet kiszedni párat, hogy a padlásra a feljárónak legyen nyílás a padlásszobához?
Lehetett használt tálcája, eltehette korábban, hogy még jó lesz és tévedhetek ln is. A salakkal az a probléma, hogyha nem volt jól kiégetve, kilevegőztetve akkor a nedvesség, pára, gőz stb. hatására híg kénsav vagy kénes sav (leggyakrabban ezek) keletkezhetett és jó étvággyal elfogyaszthatta a betont is meg a födém vasait.
Érdeklődnék a hozzáértőktől, hogy a padlástérben milyen feltételekkel lehet szobát kialakítani, milyen engedélyek kellennek, méretben van valami szabály? Betongerendás és betontálcás a födém salakkal töltve. 1980-ban épült házról van szó. Kb. mennyibe kerül egy szoba kialakítása (egy átlagos méretűre gondolok).
A vasút azért használja a zúzottkövet mert jól el tudja vezetni a vizet. Ha van hova. Ha nincs akkor megáll és vízzsákos lesz. Magyarul ha a zúzottkő aljából megbízhatóan van hova levezetni a vizet (pl- Patakmeder) akkor a zúzottkő a jobb, ha nincs akkor a sóder.
Sziasztok! Vízközművel, vízmérés szétválasztásáal kapcsolatos kérdésem lenne.
Wekerlén lakunk, eddig vízátalányt fizettünk, nem volt főmérő sem, almérők sem. A bekötés az utcáról nálunk van, eredetileg az aknában csak egy átmenő cső volt, amiről a mi ikerházunk két lakása, és a mellettünk lévő négy lakásos ház felénk eső két lakása kapta a vizet. Minden az akna után, a földben ágazott el. Mikor felújítottuk a lakásunk és feltúrtuk a kertet, ez módosult úgy, hogy lett egy külön cső tőlünk és egy külön cső az ikreszomszédunktól az aknába, valamint megmaradt a régi cső, amiről a mellettünk lévő ház két lakása megy továbbra is. A mellettünk lévő háznak van saját bekötése is, de a ház másik oldalán, onnan kapja a négylakásos másik két lakása a vizet.
Most eljött a vízórásítás ideje, a vízművek küldött egy levelet, hogy az idei év végéig mindenhova vízórát szerelnek. Az aknánk 80x120-as, 3 főmérőt lehetne rakni bele. A mi oldalunk egyértelmű, van külön bekötés a két lakásnak az aknától, mehetnek rá ikermérők, OK. A kérdés a szomszéd ház két lakása. Ők most gondolkoznak azon, hogy nekik is külön mérés legyen. Mivel négy főmérőhöz aknát kellene bővíteni, ezt semmiképp sem szeretném, mivel ehhez újra fel kellene túrnunk a most megcsinált, befüvesített stb. kertet. A maximum, amibe belemennék, hogy a régi vezetkére kerüljön az ő nevükre is egy főmérő az aknámba, de nálam nem áshatnak, a fogyasztásuk szétválasztását oldják meg mellékmérőkkel a saját oldalukon. Valamint kikötném, hogy ha a későbbiekben hozzá akarnának ehhez nyúlni, azt csak a saját telkükön tehetik meg (magyarul akkor rá kéne kötniük a saját házuk másik oldalán lévő aknára.
A gond az, hogy minden órafelszereléshez kell az összes, jelenlegi bekötésen lévő tulajdonos hozzájárulása.
Van nekem lehetőségem erre, hogy ásás-túrás nélkül megússzam ezt az egészet a saját oldalamon? Nem véletlenül készítettünk elő mindent két éve, pont azt akartuk megúszni, hogy újra túrni kelljen mindent. Előre is köszi az ötleteket!
Szerinted melyikkel járnék jobban egy kocsibeálló alapjánál: kis méretű zúzottkővel, vagy egyszerű töltősóderrel? A több tonnás betongarázsunk lemezalapjához tömörített sóderágyat fektettek, az egyelőre még nem süllyedt meg. A talaj agyagos, "nehezen nyeli el" a vizet, így nagyobb esőzések alkalmával sárban úszik minden.
"ez a gyakorlatban csak akkor tud mukodni, ha a szigeteles fektetese es a fal felhuzasa kozott nagyon kis ido telik el, es vigyaznak ra, kulonben tonkrecseszik a kilogo szigetelo lemezt"
Ugye az világos, hogy a gyakorlatban ez rohadtul nem fog működni? :)
Kb 50 ember fog ott az épitkezés végéig dolgozni, a 80%-nak talán a 8 osztálya megvan. Mindig az életszerűségre kell törekedni, mert bár a terv sok mindent elbir, csak a gyakorlat felülirja.
Mivel nekem is problema lesz ez, a szerelobeton +15 cm, aztan mar jon is a tegla, fel kell hajtani.
vizszigetelo villas tanacsado azt mondta, hogy az uvegszovet hordozos rugalmas 4 mm-es lemezt hasznaljuk, a felhajtason teljes feluleten langolvasztassal, illetve a tetejen megfelelo magassagban mechanikus rogzitessel (asszem igy mondta)
Illetve azt is mondta, hogy ez a gyakorlatban csak akkor tud mukodni, ha a szigeteles fektetese es a fal felhuzasa kozott nagyon kis ido telik el, es vigyaznak ra, kulonben tonkrecseszik a kilogo szigetelo lemezt, (ebben igaza van.)
ezert inkabb hajtsuk le, es keresztbe, azaz vizszintesen teljes feluleten olvasztva rakjunk egy lemezt (lehet vagni), amit alul jol hozza kell olvsztani, felul szinten mechanikusan rogziteni...
Ha én lennék a kiviteli tervet készitő, és/vagy műszaki ellenőr, akkor feltetetném.
40 cm a minimális biztonságos magasság, pláne ha esetleg járda vagy terasz van a fal mellett.
Arra kell még figyelni, hogy MODIFIKÁLT bitumenes lemezt kell felrakni függőleges felületre, a sima GV45 nem jó. Valamint max fél évet "egye" az UV, mert ennél többet csak a palaörleményesek birnak, a sima homokolt felületüek nem rajonganak a közvetlen napsütésért.
Akkor KELL mindenképpen lehajtani, amikor a benti végső padlószint 30 cm-el van csak feljebb, mint a kinti terepszint.
Ilyenkor ugyanis a szerelőbeton a kinti terepszinthez képest 5-12 cm-el van csak magasabban, a padló hőszigetelés vastagság függvényében.
Ekkor a legalsó tégla falazósor a kinti terepszinthez képest csapóeső magasságon belül van, azaz nincs meg a biztonságos 30-40 cm. Mivel ez már kerámia tégla falazat, nem fagyálló.
Ha nem fagyálló, akkor gondoskodni kell arról, hogy NE ÉRHESSE VIZ.
A zártcellás XPS önmagában nem teljesiti ezt a feltételt. Fizikailag igen (95%-ban), de az előirásokat nem elégiti ki maradéktalanul.
Namármost, amikor erre az alsó sor falazatra felhajtod a vizszigetelést, gondoskodni kell arról is, hogy az:
- helyén maradjon
- folytonos legyen
- alulról ne kaphasson vizet
Ha magad elé képzeled az egészet, ez azt jelentené, hogy a szerelőbeton tetején (és fal alatt lévő) vizszigetelést kellene FOLYTONOSAN felhajtani kivülről az alsó téglasorra. Ez műszakilag nem igazán tud rendesen működni, ezért szoktuk ezt az alsó téglasor függőleges vizszigetelést levinni teljesen a lábazaton is, egészen az alaptestig.
Amennyiben a SZERELŐBETON magassága a terepszint felett van 30-40 cm-el, ÉS fagyálló anyagból van a lábazat, akkor mindez elhagyható.
Hoszigetelo ceges mernok nekem purhabos ragasztot ajanlott ket xps reteg osszeragasztasara, es amikor utananeztem, tobb helyen irtak, hogy a purhabos ragaszto erosebb, tehat lehet erdemes lenne azzal. Veszel 1 falkont 1-2 ezer Ft, kirpobalod, elvielg jonak kell lennie, raadasul nem is vesz fel vizet mint a cementes ragaszto.
Alapvetoen nem lenne szukseg, de ugyis tullog, akkor mar valahova hajtani lehet, esetedben lefele, mert 50 cm az mar eleg magas, felfel nincs ertelme.
mivel xps lap lesz labazati szigeteles, ezert a csapoeso ellen az illetve maga a labazati burkolat fog vedeni nem a vizszigeteles.
Nekem pl. Felfele kell hajtani, de gondolkodom, hogy a lenti reszt majd lekenem valami jofajta kenhetovel, biztos ami biztos.
egyebkent a most sok helyen alkalmazott kulekavics "sav" 10-30 cm is jo szolgalatot tehet, mert arrol nem verodik fel a viz, illetve nem vezeti fel a vizet. A fal melle (kavics fal koze) meg azt a drenlemezt rakni, nah akkor nyugodtan aludhatsz :)
de a legdontosabb, hogy a csapadekviz el legyen vezetve, mert hosszu tavon az okozza a legtobb problemat, kimossa a talajt..
Azt meg tudjátok mondani, hogy a zsalukő lábazatra lefelé miért kell lehajtani a bitumenes vízszigetelést, ha a szerelőbeton teteje úgyis szigetelve van és az udvar talajszintje 50cm-rel lejebb van?
A bitumenes lemezre, hogyan lehet felragasztani majd a lábazati XPS-t?
Az egyfrakciós gömbölyű szemek nem jók, csak az éles szemek. Azért használ a vasút zúzottkövet, ha a kövek már nem élesek a mozgásoktól akkor cserélik. A homokos kavics is jó.
Sziasztok írtam múltkor a laminált padlóval kapcsolatban. Vettem isofloor 5mm es cuccot. Szerintetek rátegyem még a 3mm es silverflex hőtükrös alátétet ?
47§ (8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. 9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
45. § (1)154 Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.
(2) A terepkialakításhoz támfal, rézsű létesíthető.
(3)155 A helyi építési szabályzat településrendezési vagy biztonsági okokból lejtős terepen a telek határain támfal építését rendelheti el. Ilyen esetben a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja.
Tegnap késő délután keresett meg az építtető és az építésvezető, hogy mit találtak ki. Megengedem vagy sem. Én azt mondtam neki, hogy meg, ha normálisan megcsinálnak minden szigetelést és nem rongálódik meg a ház sem a víztől sem a munkálatokból kifolyólag.
Egy kisvárosban élek, nem nagyon van helyben megfelelő szakember. Rááldoztam volna a megfelelő összeget, van is egy megbízható nagyon jó statikus - építész, de pont az építtetőnek dolgozik, így annak érdekeit képviseli (ezt ő mondta)
Megkértem az építtetőt, hogy akkor Ő szóljon ennek a statikusnak, hogy csináljon valamiféle tervet.
Most itt tartunk.
Csak közben látom, hogy már ki van karózva ez-az.....
Attól tartok, hogy nekiállnak mindenféle papír, terv, engedély nélkül ügyködni.
Arra hivatkozik, hogy már most is fel van töltve. Igen sajnos most szembesültem vele, hogy az előző tulaj legalább 30cm-t töltött az udvaron. De ez nem jogosítja fel, hogy ő még dobjon rá 50cm-t.
Már réges régen egy építészhez kellett volna fordulnod, aki egy statikussal karöltve konkrét megoldást dolgozott volna ki neked.
Ezt kéne most gyorsan megtenned, vagy ha nem tudsz/akarsz erre pénzt szánni, akkor az építővel egyeztetni erről, és az ő általa alkalmazott szakemberekkel kidolgozni egy megoldást, ami természetesen le is van írva, felelősen.
Ezért mondtam, hogy meg fogja csinálni amit akar. Csak erre a részére nem akar költeni gondolom, mert ha korrekten megcsinálja a szigetelést akkor ám legyen, töltse fel az udvarát.
De
1. lehetőség: ellenkezem és jó nagyot szívok mert megcsinálja szarul és tönkreteszi a házat
2. lehetőség: megpróbálunk kompromisszumot kötni és kevésbé fog fájni.
én a másodikat választom.
Tehát minden ötlet jöhet ami a 2 lehetőségbe beleilleszthető.
Akkora ez a ház, hogy meg szokták kérdezni, hogy hol lehet befizetni a lakásokra.
jobb oldalon a tégla támfalnál a legalsó sor szilikát teteje látszik ki. Alatta az öntött beton lábazat, alatta az alap. Itt jól látszik mennyire fel van már töltve az udvar
Pincefalazót csak akkor lehet rakni, ha van felette terhelés, lábazati falnak nem igazán ajánlott. Illetve ha ebből van, akkor kell egy rendes koszorú a tetejére, amivel együtt meg már olcsóbb és jobb a zsalukő.
Magyarul teherelosztó koszorú nélkül nem jó semmire, illetve nagyon korlátozottan.
Én most csináltattam pincét pincefalazóból, de ahol nagyobb terhek jöttek le, oda zsalukő falszakaszokat kellett beraknunk. Tavaly egyik háznál amiatt nem lehetett pincefalazó, mert támfalként is működik a pincefal, és oldalnyomásra kevésbé alkalmas.
Illetve nalam csak ontott betonkockak egymas mellett :)
Utananezek ennek.
megkerdezem szegeny statikusunkat.
a tetejere rakatok 2 szalat, igy egyutt fog "dolgozni", szerintem ennel az egy sornal hosszútávon van jelentősége. Meg hozzakottetem a szerelobeton vasalasahoz is, lesz benne majd 3 tonna.
itt azert csak fuggoleges terheles az ami a lenyeg.
Ha tobb sor ( 3 pl. ) lenne, akkor azert ideges lennek, logikusan vegiggondolva ott komoly jelentosege van a fuggoleges vasnak, hamar zsalukő, masik oldalrol ha abba belegondolok, hogy meg mindig elterjedtebb a pincefalazo, nah abba nemhogy vas, meg beton sincs.. :)
Építési előírásban konkretumot nem talatam, sot egy olyan mondatot ami arra utal, hogy keszulhet vas nelkul is. ( ilyesmi volt: "amennyiben keszul vasalas, akkor...")
Kérj az egészről egy hivatalos rajzot az épitésztől, műszaki leirással együtt. Ő nem mer majd ilyen hülyeséget lerajzolni, amit az épitésvezető akart, és TALÁN van esélyed normális megoldásra.
Nem beszélve arról, ha a tervező lerajzolja ezt, kicsit saját maga alatt vágja a fát, mivel a telekhatárnál lévő 1 méteres sáv nem tereprendezhető át senkinek. Tehát ha ebből baj lesz később, akkor nagyon megüti a bokáját.
Nézd meg a szöveges részét is az alapozási tervnek. Mert sok statikus ráirja (tervlapra is), hogy a zsalukő vasalását a terv nem tartlamazza.
Viszont a zsalukő épitési előirásaiban benne van a függőleges és vizszintes vasalás is. Kicsit olyan ennek a kihagyása, mint ha a téglasorok közül maradna ki a malter.
(nem feltétlenül biztos, hogy igazam van 1 sor zsalukőnél, de én sosem engedném függőleges vas nélkül a zsalukő falat, mert az onnantól nem zsalukő fal, hanem csak öntött betonkockák egymáson)
A falon a lábazatszerű részen a szürke festésben van egy lépcső, ott van a régi - új ház rész össze építve.
A régi ház egy polgári vályog, az új rész szilikát, a padlószint -15cm a régihez képest, mert lejtős a telek.
Az új részen sok repedés van, mert a telk ezen része egy várost ketté szelő folyó ártere volt anno, amikor a szennyviznek ástunk, találtunk itt még szovjet katonát is amivel feltöltötték a területet.
Ebből adódik a sok szintkülönbség a telkeknél is.
A ház régi első része nem mozog, nem reped, az új sajnos igen.
Nem én választottam, feleségem öröksége volt így ahogy most van.
Itt látszik (3843) a régi és új épület
3846-on építkezik. A 3844 utolsó 4 számnál lévő saroknál fotozva
Nem is gondoltam arra, hogy elrepeszti a szigetelést a külön mozgás.
Az építés vezető dobálta az ötleteit, aki a "hogyan lehet kis munkával gyorsan" megoldani a helyzetet.
Most legutolsó beszélgetésünkor azzal érvelt az építtető, hogy "de most is fel van töltve".
Mondtam, neki, hogy ezt az előző tulaj saját szakállára csinálta, a mi tudtunk nélkül.
Kértem, hogy az építész-statikusával (akivel beszéltem is, mert jónevű szaki, de jelezte, hogy ő most a másik fél érdekeit képviseli így nekem nem tud segíteni) készítsen egy kivitelezési tervet, hogy hogyan gondolják megvalósítani a víz és hőszigeteléseket, a vízelvezetést.
Az volt a válasza, hogy minek oda (hő)szigetelés, de ok majd megnézeti vele.
Nem akarok beleugatni, de a második képen az ablaknál már most van egy repedés, ami lefelé is továbbmegy, igen erősen utalva arra, hogy ott az az épületrész süllyed. Valószinű a felgyülemlő, és el nem vezetett viztől.
A szerelőbetonnak a sávalappal együtt kell dolgoznia, még 3 sor zsalukőnél is kellenek olyan függőleges vasak, amik az alapból indulnak, és felül be vannak hajtva a szerelőbetonba, összekötve annak a betonvashálójával.
A vizszintes vasak szart sem érnek ilyenkor, és egy sor zsalukőnél felesleges is.
Támfalat nem emelhet 1-1.5 méteren belül a házadhoz, mert az a te alapozásodat veszélyezteti, miközben ki van ásva a támfal alapja. A támfal alapozása ugyanis ugyanúgy fagyhatár alatti kell legyen, mint egy lakóépületé, vagy egy keritésé.
Ha nem hagyja el ezt a távolságot, akkor résalapozással kell megcsinálni a támfal alapját, ami ebben a szűk helyzetben kvázi lehetetlen.
A teknőszerű szigetelést amit lerajzoltál CSAK SZILÁRD, EGYÜTT MOZGÓ FELÜLETRE lehet rátenni. Tehát ott nem fog működni, ahol a támfal külön mozog, a gödör alja külön mozog, és a te házad külön mozog. Ebben az esetben el fog szakadni a vizszigetelés a hajlatoknál.
Magyarul egy ilyen teknőszigetelés csak akkor működhet, ha a támfal helyett egyben csinál egy U-alakú teknőt, aminek van egy lemezalap alja, és a felmenő támfalak ebbe vannak bekötve, majd belülről szigetelve, és feltöltve kuléval.
Egy sor 23 cm magas zsalukő lesz a szerelőbeton (15 cm) alatt, sávalapból nincs kitüskézve, a tetejére rakassak 1-2 szál vasat? Azt mondtam hogy rakjanak, hogy egybefogja...
Végre elkezdhetem a kerti faház építését ilyen jó időben. A szerkezetet bontott vörösfenyő gerendákból építem. A hosszabbik oldalán 6 méter hosszú gerenda kell, amely majd a tetőt tartja. A kérdés az lenne, hogy ha 2 db 3 méteres gerendát használok, középen csapolva és a csapolás alatt külön alátámasztva, az is megfelelő?
Nagyobb ~17m2 galéria építését tervezem nagy belmagasságú nappaliba. Tervem szerint 2 db vízszintes tartógerenda kerül az egymással szemben lévő 2 főfalra. A rögzítési helyen kistéglából épített rész van a koszorú alatt (van vakolás előttről fénykép). Ide szeretném átmenő rögzítéssel rögzíteni a gerendákat, melyekre tenném a födémgerendákat arra pedig hajópadlót.
Sokat számolgattam, hogy mivel tudom megfelelően a falra rögzíteni a tartógerendákat. A fischer SXR 10-es rögzítődübelekre megadott max. terhelés mindenféle irányú erőre 0,8kN tömör tégla esetén.
Ebből kiindulva: a galéria saját tömege kb. 60kg/m2, a max hasznos teher 100kg/m2. Összesen 17m2, így kijön, hogy az össztömeg 2720kg, azaz kb. 27200 N. Elosztva a rögzítőelemek terhelhetőségével: 34db lesz. Ez 2 db 3,5 m hosszú gerendán oszlik el, tehát 17 db gerendánként, azaz kb. 20cm-ként 1 db.
Jól gondolkodom?
Ha valaki hozzáértő véleményt mondana, megköszönném!
Elvileg az "U" vályú már most is lejt az egyik irányba, oda kerülne bele alulra egy elvezető 110 PVC cső.
40cm széles 50cm mély beton árokba elég gáz havat lapátolni.
24m hosszú az épület nemhiszem, hogy életszerű, hogy átjárok télen havat lapátolni a ház tövéből, mert odakavarta a szél és onnan nem tud hova menni... :-(
A zártsorú beépítés miatt az első 8 m-en az üres ároknem jöhet számításba, mert ott van a "fedett" kocsibejáró és annak a felét elvenné simán az árok.
tökre laikus vagyok de ha körbevízszigeteled a kavicsot én úgy látom egy idő múlva állni fog benne a víz/hólé stb. ami pár éven belül megtalálja az utat a házhoz.
Ha még "jófej" állapotban van a szomszéd inkább megpróbálnám meggyőzni hogy adjon még 40 centit és akkor el lehet már férni a házfal és a támfal között, havat eltakarítani stb.
Persze talajtól is függ, alapvető kérdés hogy pl. kavicságyazat szépen levezeti a vizet és a talaj elviszi vagy pedig a legjobb amit tehetsz hogy betonjárda amit legalább lejthetsz/letakaríthatsz.
A mi szomszédunk az egész telkét körbefalazta zsaluzott fallal, és az enyhe lejtésű, de hosszú telekre 3 teraszt csinált. A kertünk végénél kb. 1,5 méterel van feljebb az ő talajszintje, mint a mienk....
Kb. a telek hátsó harmadánál a zaluzott fal már csak talajszintig ér, tehát ott át is láthat, bár a kerítésre rakott teniszhálót....
-most meg tudtam mérni: a jelenlegi padlószint a jelenlegi udvar szintjükhöz képest -30 cm :( amit még a régi tulaj töltött fel.
-az építtető egy helyi milliárdos, az építkezés idejére egy fiktív kft van létrehozva annak a nevén fut minden. Gyakorlatilag jogutód nélkül bármikor megszűnik és nincs kit számonkérni.
-tehát széllel szemben nem pisálunk, a töltés el fog készülni.
Mivel "korrekt" volt és szólt, talán békésen meg tudunk gyezni, hogyan készüljön el úgy, hogy az ne tgye tönkre a mi házunkat.
A jogszabályok szerint a szomszédod a telekhatártól 1 méterig nem változtathatja meg a terepszintet. Magyarul a házadtól 1 méterre felépitheti a támfalát, de a ház mellé semmiképpen.
A házunk egy elég érdekes helyen van, a telkek között nagy szintkülönbségek vannak. Rajzon oda írtam kb cm-ben. A nulla szint a szomszéd új házához nézve, bekarikázva.
A szomszéd aki új házat épít, fel szeretné tölteni az udvar hátsó részét ami neki alacsonyan van, de nekünk szomszédoknak már így is nagyon magas.
Ha feltölti, gyakorlatilag a mi házfalunkra tölt, az ő udvar szintje a házon belülről nézve már fej magasságban lenne.
Ők arra gondoltak, hogy a töltést nem a ház falig csinálják meg, hanem készülne egy támfal az udvar és ház között.
Az így kialakult "U" alakú teknőt leszigetelnék és feltöltik kaviccsal. Az ide kerülő vizet pedig meglejtetik az U vályú végébe és ott egy csővel elvezetik.
Ez jó megoldás lehet?
A ház falát nem folytja le a vízszigetelés?
A szigetelés alá nem kellene xps vagy valami vízálló hőszigetelés is? Mert ha később körbe akarnánk szigeteni a házat, akkor gyakorlatilag itt hőhíd lenne.
A ház ezen része szilikát. Az érintett falszakaszon a szomszéd felé tároló-garázs-spajz-fürdőszoba van.
1,5 m3 kb. 36e lesz áfástól, fuvarostól. Nekem még ez is sok. :) Számolgattam, ha otthon keverném teljesen, akkor is 24-25e lenne csak az anyag, és még nem számoltam a fuvardíjat.
Halaloszto kalkulálta a zsákosat....
Egyszer én is számolgattam már, de csak az maradt meg, hogy úgy biztos nem... :)
Szerintem egy korrekt betonüzemi beton jobb minőségű mint ezek a zsákos betonok. Én zsákost csak apróbb javítgatáshoz vagy pl. zsalukő vízaknához használtam.
baumit esztrich 1200 forint a 40 kilos zsak. kell belole 75 zsak a masfel kobmeterhez, az 90ezer forint. plusz szallitas, mert ezt sem viszed haza kombi asztraval. ennel tuti olcsobb a betongyar, viszont a zsakossal nincs semmi macera, haladsz ahogy tudsz es kesz.
Betontechnológus csinálta, ehhez én nem értek de a lapátot profin forgatom!
Arra konkrétan emlékszem, hogy kifejezetten KK-s recept ( ami több cementet tartalmaz mint az FN ) lett szárazon kérve, és mércés edényből raktuk a vizet és a képlékenyítőt. És nem egyszerre kértük ki, hanem egyszerre annyit amit a késleltetési időn belül be tudtunk dolgozni. Amint jött letakartuk fóliával, hogy ne égjen meg. Ha sokan vagytok és 2 keverővel dolgoztok, keverőnként 2-2 emberrel akkor pillanatok alatt megy az!
Itt inkább a mechanikai tualjdonságok a lényegesek, azaz ha tudja 1 éles kavics/betonvas darab átszúrni. A vizet a linóleum is megtartja, abból van 2 mm vastag is:)
Így van! Nem tudják csontszárazon keverni, azt csak a zsákos betonokhoz oldják meg, nem véletlenül drágább. Amint megkapja a vizet elkezd a késleltető dolgozni és Te nyugodtan kevergetheted. Mi egy 120literessel dolgoztunk be 10m^3 egy nap alatt. Húzós nap volt de nagyon jó lett a minősége, még zsugorrepedés sem volt rajta.
A vizet és a képlékenyítőt én adagoltam a késleltetőt a betonüzemben keverték hozzá. Billenccsel kihozták és kb. 10m^3 -t egy sima nap alatt eldolgoztunk 3x kiszállítással kb 3m^3/fuvar.
Fontos, hogy ne földnedvesen kérd mert abban kevés a cement, hanem KK-st kérj de víz nélkül!
Ha nem vizezed túl és belövöd a képlékenyítőt, nem osztályozódik szét. Nem vicc, de a technológusom mérleggel lemérte , mennyi 10 lapát kevert anyag súlya és ahhoz számolta a vizet és a képlékenyítőt, tökéletesen működött, még sikerült a vizet is annyira minimumra vennie, hogy a végén jobb minőségű lett mint amit kértünk.
Menj másik céghez, nem jó a túl nagy szemcseméret ehhez a betonhoz!
Én KK-s betont kértem víz nélkül keverve és 4 órás kötéskésleltetőt, valamint képlékenyítőt. A Betonpartner üzemében a szemük sem rebbent és megoldották.
A lépcsőnél 6 órát késleltettek és azzal sem volt gond.
Ma beszéltem 1 másik építésszel, ő olyasmit mondott, hogy betongerendákat a meglévő fagererndák közé, majd 5 centis betonnal leönteni...
Illetve az én utolsó 5letem: Ha linóleummal leborítanám az egész födémet (1000 Ft körül már lehet kapni 1 mm vasagot) és összeragasztanám/vasalnám, akkor is beázna vajon?
Ez egy bővítés, ahol a külső falak belső része is gipszkartonozva lesz. A belső válaszfalakra kialakítása történne gipszkarton profilokkal. 5 centisre gondoltam, két oldalról 2 réteg kartonnal.
Felül közvetlen faszerkezetű tető van, mint egy tetőtérben (ferdén, 230-300 cm magasság), a párazáró fóliáig vagyok meg vele. Gondolom ott is kell rögzíteni a falakat.
Az ajtók elvileg a meglévő fa nyílászárók lennének. Azok tokvastagsága nagyobb, mint 10 cm. Ez a jobb oldalinál gondolom nem probléma, de a wc ajtónál lehet, hogy asztalost kell keresnem.
Hová, milyen profil kellene?
A külső fal gipszkartonozása a válaszvalak előtt, vagy után történjen?
A jobb oldali kiugró részen az ajtó két oldalára beépített szekrény lenne, ott kell valami plusz erősítés alkalmazni, hogy be lehessen polcozni?
Ja, és még egy kérdés: a külső falaknál jelenleg a függőleges pallók vannak meg, közte szigeteléssel. Erre csak vízszintesen tudok lécezés csinálni. Arra mehet a gipszkarton, ha kellő sűrűséggel rakom a léceket, vagy mindenképpen függőlegesnek kell lennie a rögzítés alapjának? Ezt minél vékonyabban kellene megoldani, 3 cm léc+2 réteg karton eddig a nyerő. Vagy van jobb megoldásod rá? Esetleg egy osb réteg és azon egy réteg karton? Vagy valami vékony profil, ami függőlegesen rárakható még a lécezésre? A karton mögé légrés jó lenne, ha maradna, ott tudok csöveket, vezetékeket vinni.
Kellene kb. 1,5 m3 aljzatbetonnak. KömKel a padlófűtés miatt C16-8 FN-t javasolt. Most voltam egy betonkeverő cégnél, nincs csak C16-16-os betonjuk. Gondolom azért ez is megfelel. (?)
A nagyobb gondom a szállítás. Ennyi m3-nél is ki kell fizetni 5m3 fuvardíját, így ezt el is vetettem.
Kértem késleltetőt. Azt modják, hogy max. 2 órát késleltetnek, mert utána gond lesz a viszkozitással, vagy valami ilyesmi. Én eddig abban a hiszemben voltam, hogy kihozzák, leborítják, aztán majd ráérünk egész nap dolgozgatni vele... szóval nem jó az sem, ha egészbe kihozatom egy fuvarossal.
Képlékenyítőre (folyósító) azt mondták, be tudják úgy keverni, hogy szállítható állagú marad, de akkor otthon át kell kevernem.
Lassan ott tartok, hogy mégis csak otthon keverem meg. Szerintetek ha kipatikamérlegezek mindent, kavicsot, vizet, cementet, meg tudom közel azonos állagúra csinálni? Járdát, alapot, meg kazánház aljzatát is csináltam már, azokkal nincs baj, de nem tudom, padlófűtésnél van-e extra követelmény?
Sajnos ma már simán el tudom képzelni hogy az említett cégeknél van gyakorlaton és ebből is írja a "diplomamunkát" (bár így is inkább csak büfészak BA-jának képzelem).
Légyszíves töltsétek ki a diplomámhoz szükséges kérdőívet, ami többnyire fürdőszobai termékek vásárlásávalkapcsaolatos kérdéseket tartalmaz! Köszönöm ( 2 perc az egész)
> Nekem november óta nem mosta el a pacát az úttestről. :D
Pacátlanítottam, ami maradt az enyhe cirádának tűnik vizesen. Eddigi legjobb módszer: slaggal nyomni, bakanccsal "paskolni" (csodákra képes, szépen fellazítja a cementet ;), majd seprűvel jó alaposan minden irányban megsikálni. Ezt 3-4x ismételve alig marad egy kis nyoma.
Friss cementlé nyomát hogyan lehet aszfaltról legkönnyebben eltüntetni? :)
2-3 óráig egy kis kupac CKT volt ott, amit lehetett frissen lesepertem, slaggal lepucoltam a nagyját, viszont maradt még egy kis nyoma. Van valami csodaszer, amit elő lehet kapni bármelyik garázsból és segít rajta? Homok, mosószer, benzin, ilyesmi. Vagy hagyjam, elmossa majd az idő vasfoga.
Az alátámasztást mondta. A fesztávolságok 3 szobában 4 méter, az előszobában 2,8, a konyhában 3,2 körüli, ő 1-1 alátámasztást mondott.
A száraz eljárásnál is le kell venni a tetőt, mielőtt elkezded, vagy a gerendasűrítést meg lehet csinálni tetőstől is? Nyilván a koszorúkészítést nem:(
Sorry, hogy keresztulhuzom a szamitasaitokat, de ez a veres valosag.
Csak ehhez mondjuk nem eleg iroasztali epitesznek lenni, hanem a kivitelezesben is otthon kell(ene) lenni a kollegaknak, es mondjuk oszinten elmondani a buktatokat.
Sajnos az en "tanitomesterem" is "elfelejtette" ezeket a dolgokat megemliteni, es nekem egett a pofam miatta. Mert persze a menetkozbeni tervezoi ellenorzesekre engem kuldott ki, amikor tudta, hogy baj tortent...
Jah, es a gerendas vb fodemnel is KELL alatamasztani a gerendakat, tehat a lakoteruleten a fafodemen keresztul femlabakkal ala kell ducolni a fodemet. Kis fesztavnal 1 helyen, nagyobbnal 2-3 helyen. Ezeket 21 napig nem veheted ki. A helyuket nem te hatarozod meg, hanem a gerendakiosztas. Ha a franciagy kozepere esik, akkor oda kell.
Monolit fodemnel gyakorlatilag m2-kent vannak alatamaszto labak, szinten 21 napig. A monolit fodemnel egyedileg keszulo vasalas van, ami egy 80 m2-es fodemnel 2 hetet jelent idoben.
Nem tudom ki az a hulye, aki azzal etetett titeket, hogy bent lehet maradni egy ilyen kaliberu epitkezesnel... nekem tavalyelott megprobalta egy igen makacs ugyfelem.
Ugy leaztak, hogy tonkrement a szamitogep, teve, kazan, meg egy csomo elektromos cucc, leszakadt a plafonrol a vakolat (a kanapera), leazott a tapeta. Szerencsejukre volt epites kozbeni biztositasuk, de akkor is nagyon szarul sult el. Hiaba volt vastag foliaval leteritve duplan a fodem.
Nem beszelve arrol, hogy az aramot valoszinuleg ki kell tenni egy ideiglenes oszlopra, es majd ha kesz a teto, akkor vissza. Ezt persze el lehet sumakolni (tavaly 3 haznal is megoldottuk), csak nagyon oda kell figyelni, mert a fodemen ott van aram alatt a betap vezetek, ami esoben mondjuk tud karos lenni az egeszsegre...
A bontasra lehet szamolni 3-4 napot.
Ha koszoru kell, akkor 4-5 nap mire bezsaluzzak, bevasaljak, beontik. Vb fodem eseten 7-8 nap ugyanez.
A koszoru beton beontese utan 3-4 napra mar johet az acs, elkezdhet ovatosan dolgozni. A koszorut kozben locsolni kell. (vb fodemnel 1 het a minimum, es szigoruan locsolni kell a fodemet teljes feluleten)
Altalaban egy jo acscsapat 10-14 nap alatt eljut odaig, hogy le van foliazva a teto, tehat mar nem azik be.
Akarhogyan szamolom, ez minimum 3-4 het, amig kabrio az epulet.
Az a baj, hogy a bentmarado fa tartoszerkezetekre az ephatosag (altalaban) ker faanyagvedelmi szakvelemenyt, ami 150e Ft korul van. Erdemes merlegelni, hogy meger-e ennyit. plane ha meg esetleg girbegurbak is.
Csinaltunk mar fodem fole fafodemet is, annak sincs akadalya. Hatranya, hogy a lepcsovel athidalando szintmagassag tobb lesz.
Elonye, ha esetleg nem nagyon azik meg a stukatoros fafodemetek, akkor talan nem kell uj gipszkartonozas alulra. Bar erre vajmi keves az esely, mert a stukaturos vakolat par csepp viztol is ledobja magat.
Nekünk is fafödémünk van (csapos) és be lesz építve. 8x10 méteres majdnem középen még egy főfal 8 m hosszan. Állítólag 40 körül épült a ház. Amikor a padlásfeljárót kicsit tágítottam, szép egészséges gerendát vettem ki belőle. Erre a födémre jön majd egy megemelt térdfal - ezért két koszorú is, ha jól tudom -, ami szerintem szintén jól összetartja majd a házat.
Van preferalt korzetunk, Magyarorszagnak hivjak :)
Tervezek Sopronba, Gyorbe, Szegedre, Mateszalkara is, szoval nincs tavolsag ebben a kis orszagban...
Statikailag egy sima koszoru is tokeletesen megerositi a hazat, emiatt nem igazan szokott kelleni vb fodem.
Nem azt mondom, hogy a masik ket kollega hulye, csak hogy leteznek olcso es jobb megoldasok.
Ha mindenhova eroltettem volna a vb fodemet az utobbi ket evben, akkor a megbizasaim felet el is vesztem, mert anyagilag nem erte volna meg a megrendelonek az adott epulet.
A fafodemnek az a titka, hogy max 50 cm-kent kellenek a 15x15os fagerendak, aminek a tetejen az OSBnek tokeletesen simanak es vizszintesnek kell lennie. Emiatt sokszor erdemesebb kukazni a meglevo fagerendakat, mert azokat kisikolni tobbe kerul, mint helyettuk ujat venni.
A fafodem altalaban megvan 10e Ft/m2-bol, OSBvel egyutt. Innentol meg a (sajnos eleg draga) szarazpadlo kell ra, aminek a koltsege lepeshanggatlassal egyutt kb 8e Ft/m2. Utana burkolni kell.
(A vb gerendas fodemnel kb 4000 Ft a betonfodem feletti retegrend a burkolas nelkul)
Termeszetesen fesztavfuggo, hogy erdemes e fafodemben gondolkodni, de eleg sok ilyet csinaltunk az elmult evekben. Termeszetesen a teto szekoszlopai ala acel gerenda kell, de meg igy is sokkal olcsobb es gyorsabb, mint a betonosak.
A leazas viszont 99%os barmelyik megoldas is lesz, mivel par hetig nyitva lesz a teto, es szinte kizart, hogy ne esne az eso ezen ido alatt.
A gerendas vagy monolit fodemnel annyiban rosszabb a helyzet, hogy ott mindegyiket locsolni is kell a beton utokezeles miatt.
Es barki barmit mond, lehetetlen a lefoliazas egy normalis eso ellen.
Ajaj. Én 2 építésszel beszéltem eddig, mind2 lebeszélt erről a megoldásról. Ilyesmi szövegekkel, hogy nem időtálló, meg hogy ennek a háznak statikailag is jót tenne a betonfödém.....
Kezdek elbizonytalanodni:( Szétázást meg nagyon nem szeretnénk... ráadásul ez régimódi nádszövetes vakolatos födém.....
Ház / telek vásárláskor érdemes a helyi rendezési tervre ránézni.
Találkoztam olyan eladó házzal amire ráhazudta a tulaj, hogy persze bontható és új építhető, a rendezési terven meg építési tilalom alatt álló terület volt mert utcát terveztek a telek helyére.
A másik helyne meg a hátsó kert volt megjelölve, hogy ártér, vagy vízgazdálkodási munkaterület vagy mi miatt el lesz csatolva a telektől.
Parasztház bontása felénk csak hivatalosan megy és láttam a papírt, hogy 2 misi volt a végösszeg + 4,5milla a telek a bontandó házzal. Ebből kb 300-400eFt volt az ingatlanos jutalék.
A telek összközműves volt, de az építkezésre kénytelenek voltak ideiglenes mérőt kérni émásztól, mert nemhasználhatták a régit.
Mindenképpen ideális egy olyan telek ahol az utcafronti sarokba ott van egy 1m betonblokk kerítés az összes közművel és mérővel.
A városban anno mindenhova betették a szennyvíz csonkot kerítésen belülre 1m-re, kötelező is volt rákötni, különben jött a bünti. Most meg találtam egy olyan felújítandó kocka házat ahol minden ok, 1200m2 telek, nagy melléképület, korrekt ár, de nincs bent a csonk. A zilletékes elvtárs felsorolta a költségeket, leesett az álam mert 5-600eFt körül van bent a csonk :-(
Házbontásra inkább 1 millát kell számolni, ha 100 m2 feletti az épület, akkor inkább 1.5.
Az eladóval elbontatás teljesen jól működik, idén is volt ilyen ügyem.
Fontos a közművesitettség a teleknél, illetve a tájolás, beépithetőség. Egy normális ikerház ugyanis szabadonálló épitésű, és hosszában van elfelezve a telek, hogy mindenkinek külön bejárója és telekrésze legyen, ne a másikon keresztül kelljen átmenni. Ez viszont meglehetősen széles telket igényel, ami újabb komoly nehézség.
Én nem tudok mást mondani, mint hogy sok szeencsét hozzá, kiváncsi vagyok sikerül-e. Elég sok ügyfelem van/volt a 16. kerületben, kurva nehéz jó telket találni.
Bárhol keresgélsz egyébként, a jó helyeknek megkérik az árát, sokszor irreálisan magasat, de mivel mindenki ennyire tartja, nem tudsz mit csinálni.
Mi ezért jöttünk ki Gödöllőre, mert a Bp-i családi házas árakat nem tudtuk volna megfizetni. Ikerház, sorház meg szóba sem jöhet nálam, öreg vagyok én már szomszédokkal bohóckodni.
A 16. kerben, vagy Zuglóban bent vagyok 20 perc alatt autóval, van minden, ami Bp-en (még 3D mozi is), és fejlődik folyamatosan. Csömör vagy ilyesmi helyek mindig is csak Bp peremsávjai lesznek, lényegében kitolt lakótelepek, semmi több.
3 éve mi is kinéztünk egy telket, amin egy lebontandó ház volt. Kb. 500 ezerrel adták olcsóbban, mint a környék üres, összközműves telkeit. Ez nem egy nagy árelőny, tulajdonképpen csak azért érdekelt bennünket, mert nagyon jó helyen volt. Aztán a hosszas és bonyolult procedúra (építési osztály, közművek, eladóval történő egyezkedés a bontással kapcsolatban stb.) miatt végül letettünk róla. Azon meg nem is töprengtem, hogy ha találok is egy kétkezi munkás brigádot, aki olcsón lebontja a roskadozó házat, a sávalap eltüntetése már egy nagyobb falat lenne.
Telekvásárlásról tudnék hosszasan mesélni, elég sok érdekes helyzetbe belefutottunk (1 méterrel keskenyebb telek, amire állítólag nem is lehetett volna építkezni; a szomszéd telekre fél méterrel átlógó, lebontandó ház). Szerintem nincs is olyan, amivel valamilyen szinten ne lenne szívás, hisz' maga az építkezés is egy idegörlő folyamat. Én végül egy összközműves telek mellett döntöttem, ahová még a 3 fázis is be volt vezetve. Illetve a gáznál még csak egy csonk volt, de ez nem is gond, legalábbis a gázművek szerint ez a szerencsésebb eset. A beállóval voltak még problémák, ugyanis egy csatornafedlap baromira útban volt, és a legtöbb teherautó nem tudta azt kikerülni. Végül, a téglákat szállító teherautó alatt be is szakadt... :-)
Szóval az világos, hogy maximalizálnak, ezért keresnék telket magam, hogy a méret adott legyen.
Az is világos, hogy onnantól kisebb profit lehet, de megvannak az előnyök is amiket írtam, plussz akár - ha úgy éri meg - nekem is mondhat magasabb árat.
Magában a finanszírozásban sok hátrányt nem látok számára saját beruházáshoz képest, ez a része szerintem normál esetben is hasonlóan menne. Sőt, valószínűleg nagyobb beruházással indulna.
Ha működne így az egész, maga az árképzés kb jó, amit írtam? Bruttó nm-re számolva a 200e reális? Tehát 150nm kb. 30M. + Telek.
Egyéb költségek? Vagy ezeket már fedi a 200e/nm?
Amit mondjuk biztos nem és előjöhet: ha nem üres a telek a bontási költség. 0.5-1M között megúszhatónak gondolnám, de javítsatok ki, ha tévedek. Telek illetékkedvezményt tekintve az mennyire járható, hogy vétel előtt a régi tulaj bontson? Létezik ilyen? Persze valamilyen formában lepapírozva.
Telekválasztásnak hogy kellene nekifutni úgy általánosságban? Tipikus buktatók vannak? Vagy csak egyedi problémák jellemzőek?
Tudom, hogy elég általánosak a kérdések, de egyelőre csak nagy vonalakban szeretném összerakni hogy is nézne ki a folyamat...
Ezzel most nem mondtál újat, számolni én is tudok. :)
Nyilván ha a telek árára is rátesz, ill. nekem "saját telekrésszel" nem számolná fel nm árban akkor kisebb a profitja.
De "csak" 1M-val a példádat nézve, ami azért nem egy brutális különbség. 13 vagy 14M profit.
Főleg mivel van ellentételezése: 2 vevő helyett 1 fix már van. Jóval kisebb befektetés így a 30+36M helyett, 15+18, a maradékot meg finanszírozom (persze ha eleve keres első vevőt - ahogy szoktak - akkor ez a része sem ennyivel olcsóbb, de a telekár fele mindenképpen lejön ami nem kevés.
Plussz igazából azt sem mondta senki, hogy nekem ne számolja fel a +1M-ot. Tesz egy 200e/nm helyetti 208e/nm árat és ugyanott van.
Nyilván ha lehet spórolni nem rossz, de alapvetően nem nyerészkedni akarok. Egy normális kertet szeretnék és ahogy írod, sajnos a profitmaximalizálás miatt ilyet egyszerűen nem találok. Egyébként is kevés új ház épül, és az mind ilyen 300-350nm telekmérettel.
Ami szerintem vicc kategória. Legalábbis nekem 40-45M Ft-ért az, hogy kb. 5-10m-re legyen az összes szomszéd és mondjuk egyet focizni ne lehessen a gyerekkel a kertben.
Merthogy 300nm telken 100-150nm-nél nincs nagyobb zöld terület. 10-ből 9-szer az is ugye szétszórva, oldalkert, előkert, stb... tényleg akkor kerteket látni mint egy nagyobb nappali. :(
Nekem is kb az kellene amit írsz: 300nm zöld, vagyis egy 500nm körüli telek. A keresés pedig erre irányulna. Mivel kb. lehetetlen ilyet találni ezért próbálnék valami telket magam intézni. Bár lenne jobb dolgom, de nagyon úgy néz ki, hogy máshogy elérhetetlen a dolog.
És ami számomra furcsa, bár nyilván házépítést tekintve nem nagy összeg, de nekem azért nem kevés. 40-45-50M-ból sem lehet megoldani egyszerűen egy ilyen, szerintem elég alapvető kérdést.
Egyébként paplanfával egyetértek, valahol ez az értékrend torzulást mutatja. Egy zsebkendőnyi saját zöld kertért, 40-45M-ért én biztos nem költöznék ki a kertvárosba. Pl. jelenlegi helyen, Zuglóban, igaz, hogy nem saját kert, de ha lemegyek 50m-re akkor mégis sokszoros zöld területet találok ahol lehet valamit kezdeni. Egy 10x8-as kerttel plussz mondjuk a teleépített XVI. kerületben ahol az utcákon sem fér el 2 autó egymás mellett, kb. semmit.
És akár a város szélére kimehetünk. BP-Csömör határtól 3 utcával bentebb már a fent említett minimáltelkes ikerházakat építik. Kb. a határtól 6 utcával bentebb már 6-8-10 lakásos társasházak, utcán végig parkoló autók.
Megpróbáltam megrajzolni amit írtál. Nem sikerült túl jól, de a célnak remélem megfelel.
Valahogy így kell megcsinálni?
1, Az U alak két végén szükség van a 80x80 cm betontuskóra, nem elegendő, ha csak az utolsó 30 centit szélesítem ki 80 cm-re? A gerenda ugyis csak 30X30-as lesz, vagyis csak 30 centin fekszik fel az alapra.
2, Ha jól értelmezem amit írtál akkor azt a részt ahol a gerenda felfekszik 30cm-el alacsonyabbra kell csinálni?
3, Az alapot és a gerendát két lépésben kell elkészíteni, először az U alakot, majd ha megkötött, rá a gerendát?
Hát igen, ez alatt mit értenek? A klíma ugyanis egy totálisan szubjektív dolog. Más egy eszkimó értelmezésébeen, más egy angolnak, más egy Dubainak, és megint mást jelent falun vályogházban, kertvárosban kádárkockában, lakóparkban, és megint mást zuglóban.
azert go dolom mert mindenkinek 4 litert fogyaszt aza utoja meg az o haza a legjobb. Mint a szomszedom aki reggel be sem gyujt mert a haza csak 23 fokra hult le reggelre. Szigeteles nincs. Hiheto. En olvasgattam. Es Soka szivnak a repedesekkel hanggatlassal penesszel az ytongban. Plusz hotarolo tomege sincs. De mi alapjan mondhatja hogy nem banta meg hogy ytonggal epitkezett....ezt akkor lehehtne ha epitett volna egy hazat teglabol is es lenne tapasztalata.
"Láttam egy olyan Ytong házat nem rég amit 2009ban kezdtek el építeni ,most lesz teljesen kész de sehol semmi repedés minden szakszerűen és jól lett kivitelezve ,tulaj nem bánta meg hogy azt választotta sokkal jobb klímája van mit a téglának..."
A Leier tegla a Porotherm koppintasa, teljesen mindegy melyiket hasznalod, mert a lenyeges tulajdonsagaik szinte megegyeznek. Mindig az aktualis ar a donto, melyiket hasznaljuk eppen.
A fodem arat irtam az elobb, ennel pontosabban fodemterv nelkul nem lehet szamolni.
Utána nézegettem a Winnerberger oldalon az anyagoknak,egyet értek Veled hogy a továbbiakban gondolkodjak a tégla falazatban,mivel az Ytong falazatra csak könnyűszerkezetű vagy ytong födémrendszert lehet rakni ami nem olcsó.
Segítségedet kérném ,hogy hogyan tudok födémszerkezetet számolni m2/ anyag?Néztem a porotherm áthidaló + 45/10 vagy 60/10 es béléseket.erre mekkora réteg anyag jöhet még vastagságra?
Ha padlófűtéses részre Rigips válaszfalat építenél, akkor az UW profilok ragasztása megengedett, abban az esetben, ha ajtónyílás nem lesz kialakítva a falszerkezetbe.
Szakboltokban segítenek a megfelelő ragasztó kiválasztásában. Fontos, hogy a két anyaghoz (beton.fém) megfelelő ragasztót használj.
HA ajtót is szeretnél ebbe a válaszfalba építeni, akkor merevítő UA profilok hazsnálata szükséges, amit a födémekbe rögzítünk, dűbelezünk. Ebben az esetben a ragasztás nem megengedett Rigips technológia leírása szerint.
Hajaj. Egész hétvégén a kertben dolgoztam, ásás, metszés, száraz virágok/csicsókaszár /fő összeszedés, elégetés, üvegházba vetés, ilyesmik... Most jól esik bent az irodai munka....
Az utólagos szigetelést nem azért találták ki, mert maga a légréses tégla nem szigetelt eléggé? Ha a kívülre kerülendő szigetelőanyag benne van a téglának a légrései helyén, akkor nem ugyanoda jutnak?
A külső hőszigeteléssel tudsz CSAK rendes hőszigetelt burkot csinálni egy épületre, amivel minimalizálni lehet a hőhidakat.
Képzeld el úgy a dolgot, mintha lenne 100 db sálad, és abból kellene télen felöltöznöd, vagy van egy egységes overálod, amit csak felcipzárolzol, és le vagy szigetelve.
Az a tégla nagyon nem éri meg amiben eleve benne van a szigetelés is? Biztos, hogy sokkal drágább mint a sima, de a szigetelése sokkal jobb, és nem kell külön rábugyizni a házra annak minden szépségével együtt, esetleg csak a betonkoszorúknál, de az stukkószerű díszítésként is álcázható. Persze sima alap, és épeszű kőműves is kellene hozzá.
szerintem meg pont a tégla az amely képes párát velvenni is a lakásból és és leadni is ha a helyzet ugy kivánja, a ytonghoz ugy tudom kell beépíteni autómata szellőztetőt pont emiatt mert nem képes rá.
Magyarországon nem tudsz 25 cm-nél keskenyebb tartófalat épiteni vb pillérváz nélkül, mert a statikai szabványok nem engedik. Értelemszerűen a vasbeton pillérváz családi ház szinten nem igazán jó költségileg.
Ha kivül kerámia tégla van, én is szoktam Silka válaszfalakat berakni belülre, mert a belső helyiségek között szerintem fontos a kellő hanggátlás.
De korábban meg épp arról irtál, hogy az ytong egyik előnye (szerinted) a rövidebb falazási idő... :)
Nézz körül az árakban, a Multiportól dobni fogsz egy hátast, annak nagyon brutál ára van (és a saját ragasztóját szabad csak használni).
Ha nagyon számit a hanggátlás, és a nagy hőtároló tömeg, akkor én a SILKA HML-250-et szoktam ajánlani. Mészhomok az is, viszont az Ytong teherbirási hibái nincsenek, mert jobb anyag. Cserébe drágább is jóval.
Nem arra gondoltam,hogy szigeteletlenül hagyni,vagy valami kőzetgyapottal ,vagy a saját multiporos szigetelést adnék neki.
épp erről beszéltem ,hogy nem 3-4 hónap alatt szeretném felépíteni,lassan de biztosan.Egyik évben megcsinálni az alapokat ,majd következőben felhúzni a falakat tető és nyílászárok lassan szeretném csinálni, ahogy az anyagiak engedik
Elég sok ellentmondást és téveszmét tartalmaz a hozzászólásod.
Amint irtam, az Ytong még nehezebben szárad ki, mint a kerámia tégla. Az meg hülyeség, hogy a polisztirol légmentesen zárt falat csinálna, ugyanis már ELŐTTE légmentessé kell tenni a falazatot, hiszen a kontrollálatlan filtráció nem megengedett egy mai modern házban.
Ha nem teszel fel külső hőszigetelést, akkor kivülről (is) vakolni kell az épületet, ami még több vizet jelent a falazatra.
A belső glettelést és festést a teljes száradást követően lehet csak megcsinálni, és ezek a várási idők jelentik a többet egy ház épitésénél, nem az épités.
Most épül egy nagyon drága házam, ahol márciusban kezdtünk, augusztusban költözni akarnak. Az épület készen lesz, de se burkolni, se festeni nem lehet még majd a száradási idők miatt. Amit mondjuk tudunk röviditeni különböző száritőgépekkel, de nagyon kemény százezrekbe kerül. Ha ez megéri nekik, akkor okés.
Szerintem a földmunkát a beton alól sem érdemes kispórolni, az a vasalt beton ami már "áthidaló" minőségű és nem annyira igényes az alatta lévő viszonyokra jóval többe kerülhet, mint a térkő maga, vagy a földmunka amivel egy stabil szerkezet kialakítható.
Egyértelmű ha valaki elindít egy topikot és elég aktív beszélgetések folynak,abból csak leszűrik,nem csak kamu okoskodások folynak itt.Egy két beszélgetésbe beleolvastam és inkább nevezném irigységnek bármiféle segítségnek.
Az én véleményem és semmi okoskodás:A magyar társadalomban az veszem észre mindenki a sajátját dicséri..vagy olyan dolgokról mond véleményt amit szerintem még csak képen látott.Én nem elkapkodni szeretném az építkezést ,hanem több fázisban kivitelezni,nem adok semmiféle generál kivitelezőnek pénzt azért hogy 3-4 hónap alatt beköltözzek egy olyan házba főleg téglánál ahol penészháborút fogok játszani ,annál rosszabb nincs is,mikor pár nap elteltével viszik fel a vakolat glett és festék rétegeket ,majd egyik sem száradt ki és kívül légmentesen lezárt fal (polisztirol szigetelés) sem engedi a bentrekedt nedvességet..Láttam már erre példát.
Ezért gondolkodtam el egy ytong házba elhiszem ,hogy vannak plusz költségek ,de vannak olyanok is amivel meg faragni lehet.
Láttam egy olyan Ytong házat nem rég amit 2009ban kezdtek el építeni ,most lesz teljesen kész de sehol semmi repedés minden szakszerűen és jól lett kivitelezve ,tulaj nem bánta meg hogy azt választotta sokkal jobb klímája van mit a téglának,de még én sem döntöttem miből kezdjek majd neki.
Vannak itt fent okos emberek akik épp eszű válaszokat adnak.
Mégis mekkora felület az a kopás? Ha nem nagy, akkor nem kell túlbonyolítani. Kapirgáld ki, fújd ki, és húzd síkba csemperagasztóval. Amikor kiszáradt mehet a padlólapozás. Ha valahol kongana a beton, mert feltört mint itt is, akkor ugyanígy kapirgáld ki, és dolgozd el.
Léteznek olyan vastagágyas ragasztók, amelyek egyben aljzatkiegyenlítők is, csak kérdés, hogy megéri-e Neked.
Én inkább maradnék az aljzatkiegyenlítő mellett, és utólag burkolnék. A padlopon a maga 8000-8500 Ft-os árával nem túl kedvező, a konkurenciának vannak ettől jóval olcsóbb anyagai is (pl. Mapei Ultraplan renovation).
Én SK raktam le a térkövet. Bányameddő van alatta 8-10 centi, azon 0-4 finom kavics és azon a térkő. Lapvibrátor ezen sem volt, de lassan 10 éve működik. :-)
Szerintem is túlzás. Tavaly térköveztem olyan 20 m2-nyi járdát, 4 cm-es kövekkel. Kiástam a tükröt, ment vagy 20 cm kő az aljába alaposan tömörítve (zúzott lenne a jó, de csak kavics lett), szélére betonágyba a szegélykő, homokágy, kő. A végén nem lett lapvibrátorozva, így majd ha csinálom a következő részt, újrarakom, mert így nem anyira szép. Ha megsüllyedne, bár kicsi az esély rá, csak felszedem az adott részt, feltöltöm alatta és visszapakolom a köveket.
Alapba az mehet, ami fagyálló. Nem tudom, ez a tufa milyen.
Nem csak hallani ilyet, de amint megfigyeltem, csinálják is sok helyen az alábetonozást. Nyilván ha jól csinálják, sokkal kevésbé hajlamos megsüllyedni és persze lényegesen drágább is. A magasabb ár mellett a burkolat kényelmes bonthatósága és későbbi teljes újrahasznosíthatósága ezzel persze megszűnik, ezért nekem nem annyira szimpatikus megoldás.
Ha már téma. ytongot lehet - elégséges-e flexibilis csemperagasztóval az aljzatbetonra rakni vagy van ennek is valami trükkje? (wc felújítás panelban) illetve a padlóra, oldalt egy sor ytong kerülne, majd efölött lenne csak gipszkarton, az ytong tetején a gipszkartonprofilokkal. Ez működőképes? Így le tudom alul padlólapozni, wc-t behelyezni, bekötni, és ha minden flottul működik, akkor lehet lezárni fullban az oldalfalat, így egy esetleges oldalbontásnál (amire 35 év alatt nem volt amúgy példa) az alja egyben maradhat.
Nálunk a falazás 1 hét alatt megvolt (30 n+f profi). Ha jól emlékszem, a legkritikusabb az első 2-3 sor tégla volt (a vékony habarcs miatt), a többit már gyorsan pakolták. A leghosszabb időt azt hiszem, az alapozás vette igénybe.
Hidd el, hogy a fűnyirás / füvesités jár a legkevesebb gonddal az összes közül :)
Most (megint) megcsinálom az automata locsolórendszert, és tényleg csak füvet kell nyirni, meg kutyaszart szedni. Asszonynak van 3 rohadt nagy magaságyása, azokkal elvan bőven.
A veteményessel az a baj, hogy egyszerre terem benne mindenből sok, amit egy kis család nem tud elfogyasztani. Tavaly az egyik magaságyásban annyi koktélparadicsom termett, hogy még mindig azt használjuk...
Persze nem sajnáltatni akarom magam, mert eleve mi is 1000 m2 körüli telket kerestünk, csak a mostani reggeltől-estig munka életmódba a kertnek nagyon kevés szerep jut. :)
Add ki az asszonynak veteményezni :) elé telepíts sövényt, hogy ne is lásd. A diófa elég jól megoldja a fűnyírási gondjaidat, a macska is megtanulja hol a helye. S ha még mindig van kaszálnivaló, csinálj teniszpályát :)
Számolgattam én is,valami gyors és tiszta kevés hulladékkal járó építkezést szeretnék.Van egy építési tervem amin rajta van nyílászáró méret magasságok falazat vastagság ebből számoltam építő anyagot,és nincs kisumákolva belőle minden ami kell az ytonghoz akkor az sem lesz rosszabb szerkezetű mint a tégla.Tetszik hogy könnyen megmunkálható és gyorsabb. idő szűke miatt ez fontos.
Amig egyedül voltam, és gyakorlatilag csak pár órára jártam haza aludni (vagy még azt sem, mert inkább lezuhanyoztam az irodában, és ledőltem a kanapéra 2 órára), addig bőven elég volt nekem egy 40 m2-es lakás.
Amikor asszonnyal összeköltöztünk, egy 58 m2-es egyszobás társasházi lakás bőven jó volt, még a két rohadt macskával is.
Most van gyerek, kutyák, macskák, és kertes ház, 841 m2-es telekkel (lenyirni a füvet 2.5 óra...). De időm nincs gondozni, hetente jön egy barátunk, aki épp munka nélkül van, és segit rendbe tartani. Élvezni csak hétvégén tudjuk, ha jó idő van éppen.
- Ytong teherbirása fele sincs a "rendes" tégláénak, igy lehetséges, hogy kell erősitő pillér
- Ytong falakat vasalni kell a nyilások alatt (és még igy is van rá esély, hogy repedezni fog)
- bár az Ytong falat csak vékonyvakolni kell, de az ára ugyanannyi, mint a rendes vakolaté.
- drágábban falazzák az Ytongot
A kiviteli terv szintű végigszámolás azt jelenti, hogy az utolsó darab tégláig/áthidalóig végig lett számolva anyag+munkadijban ugyanaz az épület porotherm 30 n+F-ből, és Ytong 30-ból.
Régen felborult a normális értékrend. Amikor az 1 szobás, "amerikaikonyhás" mikrozughelyeket úgy aposztrofálják, hogy hű de helykihasznált, meg aztamindenit, nekem mindig ugyanaz a szó jut eszembe. Börtöncella.
Ebben egyetértünk, de az épitőipari vállalkozók csak a saját zsbüket nézik, és nagyon nem mindegy, hogy ki tud-e préselni még 10 millát az adott telekből, vagy sem...
De egyébként egy mai modern életvitelű embernek (=látástól mikulásig dolgozik) bőven elég 300 m2 zöldterület, tehát egy 5-600 m2-es telek. Csak az a gond, hogy a 16. kerületben pl 25% a max beépithetőség, igy egy nettó 100-110 m2-es épülethez kell 550 m2.
Egy 2-3 gyerekes családnak viszont a helyigénye 140 m2 nettó körül van inkább.
Ugyanaz az épület porotherm 30 n+f-ből 1 millióval kerül kevesebbe egy bruttó 130 m2-es épületnél. Tavaly kiviteli terv szinten végig lett számolva az egyik háznál.
A külső legyen p30n+F, 16 cm kőzetgyapot szigeteléssel (hangszigetelés miatt), a belső mehet hanggátló Silkából.
Csak hogy az ördög ügyvédje legyek, megvilágitván a másik oldalt:
Kihozható nyereség:
A vállalkozó felépiti az egész kéglit 140-150e Ft/m2 áron, azaz a te részeden nyer 50e Ft/m2-t, valamint a maradék telket és ikerház felet értékesiti 330e Ft/m2 áron, azaz itt nyer 180e Ft/m2-t.
Beruházás:
- 15 millió a telekre
- 120x150e = 18 millió
Bevétel:
- 120x50e a te részeden: 6 millió
- 120x330e az ikerfélen: 40 millió
Nyereség:
46-33 = 13 millió ft
Miközben ha maga keres telket, akkor:
beruház a telekre 30 milliót, az épületre 240x150e Ft =36 millió, azaz összesen 66 milliót, és kivesz az egészből 240x330e Ft = 80 milliót.
Viszont a vállalkozó nem fog megvenni 30 millióért telket, hogy csak egy ikerházat húzzon fel rá, mert nem éri meg neki, nincs akkora haszon rajta. Az emberek 80%-a 300 m2-es telekrésszel megelégszik, a többi úgyis megy családi házba inkább.
1000 m2-es telekre sorházat épitenek, ahogy te is láttad. Mert a kerületi szabályozás szerint 300 m2-ként lehet külön lakás, és hülye lenne nem maximalizálni a profitot. Nagyon nem mindegy, hogy a 30 milliós telekár kétfelé, vagy háromfelé oszlik-e el.
Idén újra nekifutottunk a házkeresésnek: Ikerház, nettó 120-130nm 2 szinten (nappali+3 szoba+garázs).
Alapvetően új építésűt keresünk/kerestünk a XVI. kerület belső részén de egyrészt elég kicsi a felhozatal, főleg ha még elhelyezkedésben is válogatni akar az ember, másrészt pedig baromi kicsik az iker telkek. 5-700nm felezve vagy 900nm feletti telek már harmadolva sorháznak.
Ezek olyan 40-45M körüli sávban vannak, ikerház inkább 45 körül.
A telekméret és elhelyezkedés miatt elkezdtem nézelődni, azt látom, hogy 30M körül azért 1000nm körülieket már lehet találni. Esetleg bontandó házzal.
Ezek alapján a fenti keretből azért kijönne így is talán az ikerház. A kérdés az, hogy valóban így van-e. Telekár: 30M körül. A ház bruttó 150-160nm, 190-200e/nm áron kb. 30M. Tervek, engedélyeztetés belefér ebbe a keretbe, vagy külön fel kéne még számolni? Milyen tétel jöhet még be a képbe?
Másik kérdés, hogy iker lévén kivitelezővel milyen módon lehetne vajon leszerződni. Telek megvétele egyben, esetleg felesben amíg a másik oldalra vevő nem érkezik? Fél telekárral teljesen finanszírozni tudnánk a részünket, teljes telekárnál már nyilván nem menne. Mi lehet a reális konstrukció?
Harmadik kérdés, hogy milyen irányba érdemes elindulni ezzel az egésszel? Gondolom kiderült, nem igazán értek hozzá, de mivel az eleve telekkel kínált újépítésűek is kb. 95%-ban ugyanebben a konstrukcióban mennek (telket megmutatják, ház még sokszor terven sincs, gyakran ugyanúgy telekrész vásárlással és a házra előleggel indul a sztori) így sok hátrányát nem érzem a saját telek keresésnek sem. Nyilván kivitelezőt kell hozzá találni még az egész terv előtt.
Saját telekkel egyszerűbb lenne, de ahogy számoltam ott 50M alatt nem állna meg a történet (5-600nm körüli telek kb. 20M).
Nem kellene, hogy befolyásolja. Arra figyelj, hogy a fal "belső éleinél", és a padló-fal vonalában hajlaterősítő szalag is be legyen húzva, különben csak félmunkát végzel.
Az nem baj, ha többet teszel, sőt előnyös, mert ott kevesebb hő vész el, de ha a fal éppen telekhatáron van, akkor a szomszéddal is beszélni kell, mert a szabályok szerint csak a beleegyezésével lehet szigetelni.
14 éve volt a ház falak egy része szigetelve 5cm-es hungarocellel, tömör téglásak egyébként a falak, nem tudom már miért, de a szomszéd felöli felszakasz nem lett leszigetelve.
Most kezdett el ezen falszakasz alja penészsedni, nyilván mert hőhiadat jelent.
Kérdésem: tavasszal legszigeteltetem ezt a falszakaszt is, ugyanolyan vastag sima hungarocell-t kell alkalmaznom, vagy mehet mondjuk 12cm-es grafitos is? Befolyásolna valamit h ez a szakasz jobban lenne szigetelve, mint a többi fal?
- ettől szint-eltolással - 20 cm -el lejjebb - még 14nm.
- a 14nm betonozott melynek a fele már 10 éve lett készítve a másik része múlt évben hozzábetonozva.
A régi beton felületen vannak repedések, de több éve ezek nem változtak (bár nem nézegettem minden évben..). Az új és a régi felületet bár összehozták, de van ahol kis hasa van, van ahol gödör...1-3 cm eltéréssel.
Több verzió merült fel az anyagok kiválasztásánál, de ahány szaki, annyit mond, a kereskedők pedig őrült számokkal támadnak..
1. Misung kerülne a betonra és ezzel lenne a kiegyenlítés megoldva.
- hány cm-ben lehet ezt húzni?
- ez már alkalmas a talajvíz - felszivárgás elleni vízzárásra?
- ha nem alkalmas akkor bitumenes lemez mehet a misung alá? (A misung megköt a lemezen?)
2. Estrich beton lenne a kiegyenlítés (mindenhol minimum 3cm vastagságot írnak a termékről)
- ebbe érdemes valamilyen fém hálót tenni? vagy sima dryvit háló is elég?
- ez alá kell bitumenes lemez?
Olyan megoldást keresek ami megfelelő, de nem kell a nadrágom ott hagyni.
Még néhány kérdés:
- a régi járólap ha nem jött fel, akkor tapadóhid és megfelelő ragasztóval mehet rá a lap, vagy szerintetek szedjem fel?
- az új Misung vagy Esztrich rétegnek meglesz a lejtése, de a mostani beton rétegnek nem mondhatnám, hogy egy irányba lejtene...ebből lehet gond?
Baumit hobby vakolatot vettem, az szerintem sosem fog kifehéredni. A plafonra is azt raktuk, és elég stabil. Szóval nem lehet 1 nap múlva folyékony fóliát rákenni?
Most úgy néz ki a fürdő, hogy félig metlaki, félig beton. A folyékony fóliát pedig a kád köré terveztem a földre és a falra is. A csemperagasztó száradását, stabilitását nem befolyásolja?
Képlékenyitő okés, de késleltető minek? A szállitás miatt?
A cső felett minimum 35 mm takarás kell, az elég. Viszont 20-as csövet nézzél, mert a 16os nagyon kevés padlófűtéshez.
A légtelenitést megoldja a szivattyú, nincs szerepe a cső vizszintességének.
Én nem csövezném be, mert dilatálás nélkül nem szerencsés a padlóbeton egy részét becsövezni (fűteni), a többit meg nem. Nem fogja szeretni az eltérő hőtágulást.
Azt írják, hogy az esztrich-be kell valami adalék. Ha rendelek, akkor képlékenyítőt és késleltetőt rakatok bele, ezen kívül mást nem kell?
Az is van ott, hogy a cső legmagasabb pontja felett 65 mm takarás legyen. 2 cm beton, 4.2-es vasháló (ezt javasoltad korábban)x2, 16mm cső, ez már 5,4cm, van ahol már csak 2,5 cm maradna felette. Ez nem gond? Vagy mégis fordítani kellene a hálót?
Mivel "össze-vissza" kanyarognak a csövek, mennyire kell vízszintbe tartani őket a légtelenítés miatt? Vagy a szivattyú úgy is kinyomja majd?
Írod a 7 cm-t. Az szerinted okoz-e gondot, ha a másik helységnek az egyben lévő betonjának csak egy részét becsövezném, persze külön körrel? Nem biztos, hogy használnám is, de ha lehetne, akkor beraknám. Tehát ahol megvan a 7cm, az mondjuk az 5,5x2,5m 1/3-a.
2. Igazából minél kisebb szemcsenagyságú kellene, tehát C16-8 inkább
3. Elég
4. Az ötrétegű csövet jól lehet hajtani, és könnyebb vele dolgozni, mint a sima műanyag padlófűtéscsővel, viszont drágább. A sima műanyag csővel az a baj, hogy az iveknél hajtva felkunkoritja a hálót is, rohadt macerás vele rutin hiányában dolgozni.
5. Jó, 10 cm osztásközzel nem lehet baj.
6. Nem szükséges megforditani.
7. 50-50 cm kell, és műanyag gégecső jó hozzá.
8. Igen, csak a hőveszteség minimalizálása érdekében rakd bele polifoam csőhéjba is.
9. Ezt passzolom, de a ragasztással sem szokott gond lenni.
Lassan aljzatbetonozásra kerül a sor, és az este belefutottam egy "hibába", amiből még jól is jöhetek ki...
Egységes 5cm-es betont terveztem vashálóval (KömKel jóváhagyásával :)), de ahogy tegnap méregettem, az egész szerelőbetonnak használt beton (eredetileg terasz) olyan irányban is lejtett, amire nem számoltam. Így azért, hogy mindenütt meglegyen az 5 cm vastagság, no meg a vízszint is, a leendő fürdőszoba 8-9,5 cm betont kap. Így viszont megnyílt a lehetőség a padlófűtés kiépítése előtt.
1. Jól emlékszem, hogy ez a min. 8cm, már elég ehhez?
2. Kell-e másfajta betont hozatnom, mint a korábban ajánlott? (C16-16/FN)
3. 2,5x3m-es helység lenne becsövezve, ehhez elég körben 1cm-es dilatáció?
4. Milyen csövet ajánlotok? Ha bemegyek szaküzletben, gondolom tudni fogják, de előfordulhat, hogy olyat ajánlanak, ami felesleges/nem jó...
5. Mivel kis helységről van szó, nem töltenék túl sok időt a szükséges teljesítmény számolásával, amilyen sűrűn lehetséges, becsövezem, aztán a vízhőmérsékletet majd belövöm a megfelelő értékre. (alul 8-12 cm grafitos lépésálló, plafon 30cm gyapot, fal 38cm szigetelés) Nagyon mellélőhetek így, vagy jó lesz?
6. Volt korábban többször szó, hogy a vasalásra rögzítés után, meg kell fordítani az egészet. Ez szükséges, vagy ha alul meg van a 2cm betontakarás, elhagyható?
7. A dilatációnál átvezetésnél védőcső szükséges. Mindkét irányban 40cm elég lesz? Ez műanyag, vagy fém legyen?
8. A szomszéd helységben (dilatálás után) vezethetem a beton alatt a szigetelésbe a csövet a kazánházig? Ott már nem lenne meg a kellő betonvastagság, meg nem is akarok fűteni azon a részen.
9. Lesz még válaszfal szerelve erre a részre. Ott lehetőleg hagyjam ki a csövezést, vagy jó lesz a fém profil ragasztva is? (talán a rigips oldalán olvastam)
Elnézést, kicsit sok lett...
Ha tudtok linkelni valami jó leírást, az is jöhet.
Nagyon nagy hülyeség lenne visszaállítani a döngölt agyag padlót? Esetleg -borítékolva ugyan a rohadást- a homokba rakott, közönséges párnafás hajópadló. Igen, el fog rohadni, majd úgy 10 év múlva, de te addigra azt pont le fogod magasról. Esetleg kaphat egy Xylamon-Xyladecor kezelést, az is hosszabbít valamit az élettartamán.
A következő problémával kapcsolatban szeretném kérni a véleményeteket:
Panellakás, vakpadlón szögelt parketta recseg, nyikorog. A parketta jó állapotú, kár lenne kidobni, így a felújításban gondolkozok. Beszéltem több parkettással is, de egy kérdésben nem tudok dönteni.
Miután felszedte, megszámozta a parkettát, a vakpadlóra az egyik szakember akar, míg a másik nem akar OSB lapot fektetni és csavarozni. A rögzítés módja mindenkinél szegelés és ragasztás lenne.
Szerintetek az OSB lap lerakása mennyire fontos hogy egy jó minőségű, stabil, időtálló megoldást kapjak? Jelenleg nem az OSB ára a döntő tényező, inkább fizetek többet, csak jó legyen a végeredmény.
A méretezett azt jelenti, hogy attól függ a vasalása, hogy miylen és mekkora falat raksz fölé, illetve ide támaszkodik-e a tető.
Ezek függvényében lehet eldönteni, hogy ez a gerenda mekkora legyen, és milyen vasalású.
Alapesetben elég a 30x30-as méret, 4 szál 12-es vassal, 25x25-ös 8as kengyellel 25 cm ként. A két végénél az alaptestet szélesitsd ki, tehát legyen ott egy 80x80-as betontuskó, amire ez a gerenda érkezik. A porotherm 30as fal, és a hossza miatt legyen benne 6 szál 16-os vas inkább.
Hogyan néz ki ez a méretezett gerenda? Egy olyan gerenda, amit a betonkefnis födémekhez is használnak, vagy pedig a helyben kell megcsinálni egy sávalaphoz hasonló alacsony gödröt bele tenni néhány szál vasat és kiönteni betonnal?
A fal hossza amit tartana 3,8m hosszú, 30-as porotherm tégla lesz rajta 2,5 méter magasan. Az épület 3,8x6,4 méter lesz a tetején bitumenes hullámlemez tetővel.
Diletálást hogyan kell megoldani, ha teszek a meglévő alap és a gerenda közé 2cm XPS-t megfelel?
Metlaki alatt azt a régi, divatjamúlt burkolatot érted? Ha arra akarsz burkolni, akkor egy megfelelő tapadóhidat kell alkalmaznod, és célszerű hozzá S1 flex ragasztót használni. Ilyen például a Mapei eco prim grip alapozója, ami kvarchomok tartalmú, így száradás után egy kemény, érdes felületet képez.
- csinalsz allast, ami az also sikjat adja. szelesebb mint a lepcso, a felso retegben a pallok/gerendak a lecso elevel parallel mennek, ketoldalt kilognak
- megcsinalod ra az aljat bedeszkazva.
- ketoldalt csinalsz palankot az oldalanak, kivul fuggolegesen tudsz lecet melletenni amit alul a kilogo gerendahoz szogelsz, haromszogben leccel kitamasztod hogy fuggo legyen.
- beteszed a vasalast
- a palank belso oldalara kirajzolod a cikkcakkokat. a fuggolegesek betonnal atellenes oldalara deszkat teszel es a palankhoz szogelt leccel megtamasztod. a szogeles szetuti a beallitott mereteket, innantol inkabb csavarozol.
- a fenti deszka felso ele pontos szinen kell legyen, es vizszintes is.
Persze nagyon klassz a Tech fatárolója,de ha van lehetőség Én max 2m széleset csinálnák,és inkább a hosszabbat ami mindenképpen jobban és gyorsabban át tud száradni a fa. De lehet ez már csak a "kákán a csomó"keresése.
Az új épület U-alakban csatlakozzon a régihez (alapozás tekintetében), és az U-alakot be kell zárni a föld alatt egy vb. gerendával. Azaz a meglévő épület mellett nem sávalap lesz, hanem csak egy MÉRETEZETT gerenda, természetesen dilatálva a régi épülettől.
Erre a gerendára már rá tudod tenni az új épület független falát is.
Köszönöm a választ! Tehát a drágábbat vegyem inkább? Az jobban ellenállna, ha kirepedezne alatta a beton.
Az lenne a kérdésem, milyen anyaggal kellene alapoznom a betonra esztrich változatnál? Illetve a csemperagasztó és az esztrich illetve a metlaki között?
Gondolatkísérlet fázis, leghamarabb 1 év múlva esedékes.
Adott
- egy valamennyire vizesedő kb. 60 éves ház, amelyből, ahol van, szépen lassan próbáljuk a vizet száműzni csökkenteni.
- egy szerencsétlen szoba, ami a vizesedő rész közepén van, két oldalról túloldalon fürdőszoba (csempe), egy oldal ház északi árnyékos nyirkos fala (telekhatár, dús növényzet + szomszéd kis fészer tetejéről lecsorgó/ráfröccsenő víz:)
- egy durván (kb. 12 cm a legmagasabb és legalacsonyabb rész között, nem egyenletesen!) hullámos szalagparketta, valaha talán lakkozva
- adott szobában kb. 2m magasig fa lambéria, de felette ! járnak a víznyomok a vakolatban (bár az is megér egy misét hogy kb. olajos tapéta van lemeszelve..., a falon az "évtizedek rétegrendje" van...)
További körülmények
- A ház nem lakott állandóan, szálláshelyként szolgál télen nem fűtött és várhatóan a következő 20 évben nem is lesz az.
- Költségek okán
-- a teljes ház teljes (újra)vízszigetelése nem jöhet szóba.
-- a szomszéd fürdőszobákhoz nem igen tudunk nyúlni
- Ahol tudunk, beavatkozunk, a hátsó fal mögött hamarosan szomszéddal egyeztetve növénytelenítünk, a 4. falon amely egy zárt verandaszerűségre nyílik már fent van a szárító vakolat
Mi tegyek az aljzattal az adott szobában?
A mostani lényegében egyértelműen kuka
Én lenolajos hajópadlóra gondoltam, mondván vályogos fórumos tapasztalatokból az egyetlen ami valamennyire átereszti a párát, így ez körvonalozódott: fa lambéria le, vakolat le, parketta ki, falszárítás géppel. Falra vakolat, mész, alulra Újra tömörítve valami rétegrendre homok párnafa hajópadló, fa lambéria vissza (ez esztétikailag is jó lenne, meg kulcsosház-szerűségről van szó, így vendégállóbb mint a meszelt fal, meg érdekes módon jó állapotban van (vagy abban levőnek tűnik) a lambéria.)
Ember szerint akivel más kapcsán nemrég beszéltem jó eséllyel alsó vízszigetelés nélkül hamarosan széjjelpúposodott szép új padlóm lesz - én eredeti gondolatvilágom viszont hogy ha padlón is tud távozni a vízpára inkább ott is távozzon mint hogy a falban menjen 2 méter magasra.
De hol az igazság?:)
Természetesen csak véleményeket várok, tudom hogy a tutifrankót csak helyszínen lehetne megmondani (vagy ott sem)
Hálás köszönetem előre is aki a vívódásban segítséget nyújt.
Voltam bent az építési osztályon, ahol azt mondták engedély nélkül felépíthetek egy 50 m3 alatti fatárolót közvetlen a meglévő kazánház mellé, viszont arra ügyeljek, hogy teljesen külön szerkezet legyen, különben a kazánház bővítésének számít, amire viszont már kell engedély.
Hogyan oldjam meg a meglévő épület mellett az alapozást, falazást? Le szabad ásni a meglévő épület mellet teljes hosszúságban, mélységben, hogy ne veszélyeztessem a meglévő épület szerkezetét? A meglévő épület ne süllyedjen meg, stb...).
Ha tud esetleg erre valaki egy rajzot belinkelhetne, hogyan szokták az ilyet megoldani.
a garazs lejjebb lesz mint a lakoszint, ott az also sor tegla egy resze (kb. 10 cm) a talajszint ala kerul.
ennel a resznel a szigeteles felhajtasa a szerelobeton szintjeről az minimum, teljes feluleten langolassal, olyan 40 cm magassagig talajszint felett.
villas 4 mm-es, uvegszovetes flexibilist raknank, villas szakember javasolta a sima 2*4 mm-es helyett.
ezen kívul milyen megoldast javasoltok, hogy atombiztos legyen a dolog?
valami kenhető szigeteléssel is megturbózzuk? van annak ertelme?
A tobbi helyen van zsalukő is, igy ott a szerelobeton felso szintje, azaz a vizszigeteles szintje az +15 cm-en lesz, ott is fel lesz hajtva, de az a resz ilyen szempontbol nem veszes.
+1 ötlet. Ha az a pár mm-az nem lecsiszolandó hegy, hanem éppenséggel hiányzó gödör, akkor húzz bele flexibilis csemperagasztót picit magasabbra. Hagyd megszáradni, és 150-es smirglivel kézzel síkba reszelheted. Laminált alá, önterülőt kijavítani tökéletes lesz ez is. Előtte picit nedvesítsd be a betont, hogy ne azonnal száradjon, és utána is picit sprickold meg.
C=cementkötésű 2=nagy tapadószilárdságú (1,0 N/mm2, vagy annál nagyobb) T=lecsúszásmentes E=hosszú nyitott kötésidejű (nyáron előnyös)
Beltéren, ha nincs padlófűtés, 30x30-as, 33x33-as greslapok ragasztására megfelelő.
A SOPRO No101 CLASSIC C2TE-S1 tulajdonságú.
Az S1 ragasztóknál laboratóriumi vizsgálattal igazolt a 2,5 mm-es lehajlási tényező. Ennek elsősorban kültéri fedetlen felületeken, illetve beltéren padlófűtésnél mutatkozik meg az előnye. Gondolj csak egy teraszra, amire a nyári kánikulában tűz a nap: a burkolólap, a ragasztó, a beton felhevül, és különböző mértékben dilatálnak. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha jön egy hirtelen lehülés, netán vihar. Az S1 flex ragasztó a nagyobb tapadószilárdságnak, a 2,5 mm-es lehajlási tényezőnek köszönhetően "követi" a burkolólap dilatációját, kis mértékű deformációját. Azon kívül lapot lapra ragasztásnál is előnyösebb S1-es ragasztót alkalmazni (megfelelő felület előkészítés után).
"Most azt nem tudom, hogyha tényleg reped a széleknél, akkor azon segít-e a háló."
Bizonyos mértékben talán igen. De ha repedni is fog, attól még a burkolólap nem feltétlenül fog eltörni.
"Esetleg valamilyen mélyalapozás az esztrichezés után hasznos lenne-e."
Ezt nem feltételes módban kellett volna írnod. Alapozni minden esetben kell, gres lapoknál főleg!
Már úgy rám ijesztettek, hogy biztos nem veszek olcsóbb ragasztót. Igazság szerint én az esztrichezés után 1 héttel már burkoltattam volna rá... Most azt nem tudom, hogyha tényleg reped a széleknél, akkor azon segít-e a háló. Esetleg valamilyen mélyalapozás az esztrichezés után hasznos lenne-e.
"Gépészeti felújítás után, estrich-kel kitöltenénk az aljzatban elvitt vezetékek réseit..."
Kifejezetten erre a célra létezik réskitöltő habarcs.
"A másik kérdés, hogy milyen flexi csemperagasztó jó szerintetek? A Sopro-t ajánlja a burkoló, de nekem kicsit soknak tűnik..."
Mapei, Ceresit, Sopro...ezek amennyivel drágábbak, annyival jobbak is. Én a padlófűtéshez Keraflex S1 maxit vettem. A burkolónak is öröm volt vele dolgozni, és a minőség is garantált.
A flexibilis jelző egyébként egy annyira megfoghatatlan tulajdonság, mint a piacon a friss gyümölcs. Gyakorlatilag bármilyen nagyobb tapadószilárdságú (C2) ragasztóra ráírhatják, semmilyen követleménynek nem kell megfelelnie. Nem véletlen, hogy a Mapei nem is erőlteti már ezt a flexibilis szlogent.
A Te esetedben a kérdés elsősorban az, hogy mekkora lapokkal szeretnél burkolni, és mekkora felületre. Padlófűtés gondolom nem lesz (?).
nem szólítanak fel senkit, amíg nem lóg ki a lóláb.
Az alapelv az, hogy aki elsősorban fórumozik és csak másodsorban szakmázik ( de ott sem veri le a biztosítékot), az fórumos és nem reklámnicknek tekintendő és a Moderáció normál fórumlakónak is tekinti.
( Én ugye elsősorban motoros és autós, valamint fényképező fórumokat "járok és írok "be", de igen, két, tevékenységi körömhöz kapcsolódó topicban is osztok olyan tanácsokat, mint amit Te itt pl. Mint ahogyan Tőled sem láttunk itt olyat, hogy "hagyd ott a terveződet, gyere hozzám, én majd megcsinálom f@szán!", tőlem sem látott senki - még reklámnick koromban sem - ilyet, de igazából reklámot sem, változatlanul nem írtam a postjaim alá semmilyen elérhetőségemet, holott jogom lett volna erre. Ugyanakkor meg nem tapasztaltam, hogy problémát okozott volna a piros nick, mint ahogyan a mostani normál sem okoz. Az a tény, hogy Neked is és nekem is akadnak itt olyan érdeklődők, akik később Ügyfelek lesznek, nos az nem tagadható, nekem speciel nincs is szándékomban. Ugyanakkor meg igaz, hogy ezeket az embereket - is !!! - maximálisan, vagy egy picivel jobban kell kiszolgálni, mert ahol megtalált, ott a tapasztalatait is elmond(hat)ja az elvégzett munkával kapcsolatban)
Ha a betonszélek elrepednek az nem jelenti, hogy később külön mozognak és elrepesztik a lapot. Én még elgondolkoznék egy "unortodox" megoldáson is és önterülő padlókiegyenlítővel tölteném fel, abból is olyannal ami tud 30mm-t vagy 40-et , vagy kvarchomokkal dúsítva használnék 20mm-est.
Alaposan kiporszívóznám a réseket, alapoznék feltölteném kiegyenlítővel, síkba elhúznám. Majd amikor burkolok a ragasztóba hálót ágyaznék.
Aljzatban fog menni a fűtés/új vízcsövek, ezeknek egy kb 15cm-es járat van végigvésve a teljes aljzaton (csemperagasztóval az kicsit sok lenne). Viszont a fürdőben és az előszoba egyes részein szükséges még nagyobb helyeket kitölteni (régi kád hely, illetve szintkülönbség miatti betonfeltörések). A másik ami nem tudom, hogy fontos lehet-e, hogy mindenhol metlaki-hoz lesz illesztve a beton és erre megy a burkolat.
A munkások, akik ma jártak nálunk azt mondták meg fog repedni, ahol találkozik a metlakival. Nem tudom mire gondoltak (csak sittet jöttek szállítani).
A hálót azt gondolom burkolásnál kell lerakni a lap alá a csemperagasztóba?
Mekkora rést akarsz kitölteni betonnal? Ha kicsik én inkább csemperagasztóval tölteném ki és a tetejébe egy hálót tennék ami 10-10cm-t túllóg a vályún két oldalra. A lap nem fog elrepedni ha nem mozog alatta a beton. A nagyobb új betonfelület határait is áthálóznám. Én ezzel a módszerrel oldottam meg és nem repedt el a lap sehol, de a repedéstől eltekintve az aljat stabil volt és nem mozgott.
Gépészeti felújítás után, estrich-kel kitöltenénk az aljzatban elvitt vezetékek réseit. Olyan problémám van, hogy több helyen a lakásban is burkolni kellene, de azt mondják ki fog repedni az estrich és vele együtt a járólap is. A legnagyobb egybefüggő új betonréteg kb 1x2m lenne.
Azt is szükség lenne tudnom, hogy mennyi idővel később lehet burkolni az újonnan elkészített betonra (Baumit Estrich hobby beton)? Mert egy héttel később már jönnének burkolni.
A másik kérdés, hogy milyen flexi csemperagasztó jó szerintetek? A Sopro-t ajánlja a burkoló, de nekem kicsit soknak tűnik (persze spórolni nem akarok rajta, de pl. a WEBER-TERRA. F622 D most fél áron van hozzá képest a Kőházyban).
Azért itt Magyarországon van némi lemaradás e téren. Például folyékonyágyas ragasztóval, epoxigyantás fugázóval sokan még nem is dolgoztak, meg ugye a technológiai sorrendet sem mindig tartják be. Olaszországi kiállításon már évekkel ezelőtt mutattak 90-100 cm hosszú, 4 mm vastag burkolólapot, kifejezetten lapot lapra burkoláshoz. Igen kevesen lehetnek azok a burkolók, akik ezt képesek lennének ezt lerakni.
De a vinyl lapok burkolása is tükörsima, sík felületet igényel, főleg a 2 mm-es változat.
Ízlések és pofonok. Tudom, hogy a többség máshogy vélekedik, de nekem speciel a hagyományos házterved látványra szimpatikusabb. Van nálunk itt a falu elején egy hasonló "szinteltolásos tetőszerkezetű" ház, ami szintén fehér színű. Ott, ahol a tető megtörik, a függőleges falsíkon megtelepedő poros, koszos felület elég lehangoló látványt nyújt.
Ami egyébként nekem készült látványterv, annál furcsább tetőt még az életemben nem láttam. Megmutattam egy építészmérnök barátomnak, - hátha csak én látok rosszul. és le vagyok lemaradva a korral, - de neki is furcsán kerekedtek a szemei.
Pont azt akartam írni, hogy ha van rá mód, akkor inkább olyan vízvetőt keress, aminek a belső oldala szögletes. A Salagnak, Icdi-nek stb. vannak ilyen profiljai, de a Ravak peremes (kád mellé lefutó) vízvetője még jobb.
A direkt reklám és a segítő hozzászólások, amik esetleg munkát is hoznak, között óriási különbségek vannak! Aki teleszórja ugyanazzal a sablon szöveggel/árlistával az kiveri a biztit, aki segít és utána privát megkeresik üzleti ügyben az szerintem teljesen etikus.
Én azt hittem egyébként, hogy mindenkit "felszólitanak", akinek cégszerűbb mailcime vagy honlapja van megadva az adatlapján, hogy fizessen, mert ha nem is direktben, de reklámoz. (én is)
Viszont a pirosos kiemelést nagyon nem szerretném cserébe, mert onnantól kezdve sokakban van az, hogy fizetett hirdető, ergo ignorálni kell.
![http://kepfeltoltes.hu/view/150325/6078150471_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150325/6078150471_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]](http://kepfeltoltes.hu/view/150325/6078150471_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150325/6078150471_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]){kind=link}
![http://kepfeltoltes.hu/view/150325/6346417552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150325/6346417552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]](http://kepfeltoltes.hu/view/150325/6346417552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150325/6346417552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]){kind=link}
![http://kepfeltoltes.hu/view/150325/5234513493_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150325/5234513493_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]](http://kepfeltoltes.hu/view/150325/5234513493_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150325/5234513493_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]){kind=link}
