Hiányoltam egy olyan topicot, ahol vasúti fényjelzőkről szerepelnek képek - ezért hát nyitottam egyet. :-) Jöhetnek ide fotók mindenféle elő- és fő-, ismétlő- és tolatójelzőről: a lényeg, hogy ne ábrák, hanem valódi képek legyenek, és minél több különféle jelzésképet láthassunk rajtuk. :-)
Igazad van, azonban a szerkezet alapállása, illetve felvágási iránya nem változtatható, arra csak a bizt. ber. képes. Az ellensúly (súlykörte) arra való, hogy ha a váltót kézzel akarják állítani, akkor kiiktatják a rugós szerkezetet, s onnan az ellensúly veszi át az irányítást. Amikor végeznek a tolatással, a szerkezetet visszazárják, s onnantól megint a rugós váltó lesz.
Ez a rugós váltó, de ennél többről van szó. Szemben a villamosok rugós váltóinál, ahol két csavarrugó úgy-ahogy hozzáfeszíti a csúcssínt a tősínhez, itt a szerkezet jóval több elemből áll, többet nyújt és biztonságosabb. A váltó a súlykörtével átállítható - ilyenkor a másik irányból válik fölvághatóvá. Így átszerelés nélkül meg lehet változtatni az állomás forgalmi rendjét, vagy tolatni lehet (elég érdekes lenne kocsit letenni, ha a váltók mindig visszaállnának és a mozdony sose juthatna vissza a vonata elejére), csak ki kell venni a kulcsokat a berendezésből - tehát lezárhatóak is. Természetesen kampózár nincs rajtuk. Sajnos az egész szerkezet dobozolva van, még nem láttam belülről.
Általában az állomás mindkét végén egy-egy váltó rugós, a többi kézi. Úgyis csak két vonat keresztezik. Egy MERÁFI-vonalon azonban nem minden állomás rugós váltós, sok állomáson megmaradt a szolgálat, a váltóőrök, a jelzőberendezés. Ilyen Diósjenő, Drégelypalánk, Nógrádkövesd, Galgamácsa, Balassagyarmat a 75-78 vonalakon. Más állomásokból megálló-rakodóhelyek lettek állandóan szabadot adó fedezőjelzőkkel: ilyen Dejtár vagy Galgaguta (és persze voltak eredetileg is mrh-k, mint Tolmács). Rugós váltók vannak Szokolyán (de nincs ellenörzőjelző), teljes MERÁFI felszereltségű Nagyoroszi, Rétság, Acsa-Erdőkürt és Magyarnándor. A 78b-n szolgálat van Szécsényben, Nógrádszakálon és Ipolytarnócon, itt kulcsellenörzőberendezések vannak, Nógrádszakál végponti végén a forgalmi irodából vonóvezetékkel kezelt váltókkal. Az egyetlen biztosított állomás Galgamácsa, itt Siemens-Halske működik, alakjelzőkkel, a kijárati jelzőknek háromfogalmú előjelzőjük van a bejárati jelzőkkel egybeépítve (felsővezeték alatt). Érdekes még Romhány: itt is jelzőberendezés működik, nem biztosított, de előjelzővel is fölszerelt fény bejárati jelzője van, ami folyamatosan szabadot mutat, kivéve kiszolgálás közben (bár ennek nincs jelentősége, mivel már úgyis csak a kiszolgálóvonat megy ki oda, de mivel gyakran kell segélyezni, így a biztosításnak, a rétsági körbejárási lehetőségnek van értelme, igaz, a rugós váltókra az ITF miatt Dejtáron lenne szükség).
Apropó: rugós váltó. Veszprém páros (Székesfehérvár felőli) oldalán is található egy rugós váltó, amely a védő csonkába vezet. Előszeretettel maradt a nyílt vonal felé vezető állásban ez a váltó helyszíni állítású korában, s nem egyszer elindultak a kocsik Hajmárkér felé. Ezt kiküszöbölendő, a védő váltót rugós váltóvá alakították át.
Mert az "A"-ról nincs, de ugyanez a megoldás: F-betűs tábla és ugyanilyen bejárati jelző van. Azért az A-t hoztam példaként, mert a B előtti utolsó jelző Nógrád exállomás mrh. alak fedezőjelzője, azzal pedig nem olyan vicces, hogy hiányzik az előjelző :))
A jelzők nem önműködőek, s nem minden váltó rugós. Különben igaz. :)
A bejárati irányú mellékvonali ellenőrzőjelző csak akkor ad más jelzést a Szabad-jelzésen kívül, ha a hozzá tartozó váltókat felnyitották, vagy a fénysorompója használhatatlan, illetve hibát jelez.
A kijárati irányú mellékvonali ellenőrzőjelző pedig nem finnyás a váltókra, az csak a hozzá tartozó sorompót felügyeli. Annak a szabványos állása a Megállj-jelzés, a berendezés kezelése után jön meg rá a Szabad-jelzés, majd a vonat után önműködően jelenik meg rajta ismételten a Megállj-jelzés.
Egy MEFI/MERÁFI állomáson nem csak rugós vátók, hanem hagyományos, kézi állítású váltók is lehetnek, azonban ezek is szerkezeti függésben vannak a hozzájuk tartozó bejárati irányú mellékvonali ellenőrzőjelzővel.
Ha már vasutazunk, legyünk pontosak: az nem fedező jelző, hanem bejárati jelző, ugyanis jelzőkezelés mellett teszi lehetővé az iparvágány-hálózatra való behaladást.
Igen, erre adta valaki nemrég azt a választ, hogy vonalkábel van ugyan, mert az ellenmenetet ki kell zárni, csak épp nincsenek benne meg a jelzésképek átvitelét szolgáló erek, mert az előjelző vmax-szára úgyis mindig zöld előjelzés adható.
De, így van. De mi az összefüggés? Nem-térközös pályán melyik főjelző van összekötve a tőle sok kilométerre levő következő főjelzővel? Hiszen közben ott az előjelző, ami úgyis vmax-ot ad! Ja, hogy itt nincs előjelző? Az, kérem, hiba...
De nem azt mondtad, hogy nincs is összekötve a következő jelzővel (ami ugyebár Szokolya azon bejárata, amit a kihaladó vonat személyzete mindig szabadra állít)?
Nem eszitek olyan forrón: Szokolya állomás hiába fekszik MERÁFI-vonalon, bejárati jelzője van, mintha lenne szolgálat. Előjelzője nincs, a régi dőltkeresztes táblára van ráfestve az F-betű. A kérdéses bejárati jelző szemből Tovább cifrásítja a helyzetet, hogy a vonatszemélyzet, mielőtt kihaladna az állomásról, a a visszatérő saját maga számára továbbhaladást engedélyező állásba állítja a jelzőt - így a Vác felőli bejárati jelző továbbhaladást engedélyező állása mellett halad ki Vác FELÉ a vonat Szokolyáról. Természetesen Vác cementgyári ipvk. fedezőjelzője egy zölddel ad jelzést függetlenül az őt követő (előjelző nélküli) Szokolya "A" bejárati jelző jelzési képétől.
"Meglátásom szerint ezért vannak a fejállomások második bejárati jelzőjén továbbhaladást engedélyező jelzés esetén mindig két sárga: nincsen az állomás túlsó végén kijárati jelző."
Ennyi erővel lehetne az egy sárga is. Azért van kettő, mert nincs meg az általános fékút a bakig. :-)
