Én arra gondoltam,hogy van valamennyi alapja az ukrán-orosz civakodásnak, csak a politikai utasitásra a médiával kiszineztetik, azt megoldódik a régi kérdés a lakossági gázár, lesz indok az emelésre. Ha az orosz nem tudja eladni a gázt, akkor éhenhal, ha az ukrán meg sokat kekeckedik vele akkor bemennek tankokkal. A két országot katonailag nem nagyon lehet összehasonlitani, és ennél kevesebbért is kezdeményeztek katonai beavatkozást. Legfeljebb előbb kirobbantanak egy belső politikai válságot Ukrajnában (azt ott úgyse nehéz) és megvan az indok a beavatkozásra. Forgatókönyv már megvan , láttunk hasonló bulikat bőven a történelem során, csak kicsit az adott helyzethez kell igazitani...
A fő kérdés természetesen a gázár, már csak azért is, mert a MOL számára is Ukrajnán keresztül érkezik az orosz energiahordozó. A MOL jelenleg 2.5 mrd m3 gázzal rendelkezik, miközben az éves felhasználás 14 mrd m3. A szállítást azonban egy hosszú távú nemzetközi szerződés - nemzetközik garanciákkal - biztosítja, aminek megszegése természetesen a Gazpromnak sem érdeke, s egy esetleges ilyen jellegű lépés vélhetően ösztönzően hatna a Nabucco projektre is.
Az orosz állam többségi tulajdonában lévő Gazprom továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna jövő év január 1-jétől a mostani 50 dollárral szemben 230 dollárt fizessen ezer köbméter gázért. Ukrajna azonban az emelést drasztikusnak tartja, és azt csak fokozatosan, négy év alatt szeretné elérni az oroszok által kért árszintet, 2006-tól csak 80 dollárt fizetne.
Az ukránok lecsapolnák, az oroszok elzárnák
Ukrajna emellett továbbra is fenntartja magának a jogot arra, hogy a területén áthaladó gázból 15 százalékot tranzitdíj fejében lecsapoljon. Ezt az ukrán szándékot azonban az orosz fél nem fogadja el, és a vita elmérgesedése esetén kész akár elzárni is a gázcsapokat.
Ami természetesen meglehetősen érzékenyen érintené az egyoldalú importfüggőségben szenvedő Magyarországot is. Jövőre az első negyedében várhatóan 5,5-5,6 milliárd köbméter gázra lesz szükség hazánkban - tájékoztatta a Mol a Népszabadságot. A hazai gáztárolókban összesen 2,4 miliárd köbméter van, további 700 millió köbmétert tud a társaság hazai forrásokból kitermelni.
Északi gázzal kiváltható, de drágán
Ez azt jelenti, hogy 2,9 milliárd köbméter még hiányozhat, ezt a mennyiséget külföldről kell biztosítani. A három évre 10 milliárdos kapacitású Testvériség mellett az Ausztria felől érkező, 4,4 milliárd köbméter kapacitású HAG-vezeték is segíthet, ez azonban szintén az Ukrajna felől érkező vezeték leágazása. Igaz, elvileg ezen a vezetéken keresztül érkezhet norvég vagy brit gáz is, ami azonban drágább, mint az orosz energiahordozó.
Kérdés, hogy a Mol milyen eszközökkel tud fellépni a Gazprommal szemben, amennyiben az nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségét. A diplomáciai offenzíva azonban már megindult, és nem csak hazánk, hanem az ügyben érintett többi európai ország részéről is. Az Ukrajnán áthaladó gáz ugyanis többek között Németországot is érinti.
Magyarország egyelőre nem rendelkezik stratégiai készletekkel, ilyen tartalékolásra eddig csak tervek készültek, bár elképzelhető, hogy azok megvalósítása a jelenlegi helyzet miatt felgyorsul majd. Egy esetleges gázfogyasztás-korlátozás esetén a tervek szerint először a nagyfogyasztóknak kellene kőolajra átállniuk, a lakossági fogyasztás korlátozására csak a legvégső esetben kerülhet sor.
Viszont ha annak fényében vizsgálod ezeket,hogy mindenki gőzerővel építit az LNG fogadó kapacitását,akkor érdekesen néz ki az értelme mondjuk az ami LNG terminálok építésének.Meg a reményeknek,hogy az LNG tudja biztosítani az usa és a világ jó részének gázellátását.
Meg úgy nagyobrészt az,hogy mennyire értelmes földgázal áramot termelni.
Drágul az LNG Előállítási költségeinek 15 éven át történt csökkenése után ismét többe kerül cseppfolyós földgázt gyártani. Az eredmény: drágul az LNG. A közeljövőben valószínűleg jelentősen drágul az LNG amiatt, hogy nőnek az előállítási költségei is, holott az elmúlt 15 évben mintegy 50 százalékot estek - idéz a Platts egy elemzőt. Ez viszont oda vezet, hogy számos, ma életképesnek tűnő LNG projekt gazdaságtalanná válik, elhal.
A megállapítás a FACTS elemzőjétől Zhiying Alexis Aiktől származik, aki "LNG üzemek költségei - csökkenés vagy növekedés címmel írt dolgozatot. Szerinte a költségnövekedés mellett az is felfelé nyomja majd az LNG-árakat, hogy a cseppfolyós földgáz rivális energiahordozói is drágulnak. A trend oda vezet, hogy azok az országok, amelyek jelentős pénzeket fektetnek LNG terminálok építésébe, hogy jelentős mennyiségben importálhassák a terméket, kénytelenek szembenézni azzal, hogy a mostaninál sokkal többet kell majd fizetniük az üzemanyagért, mint eddig.
Az a tény, hogy folyik a verseny a nemzetközi LNG-szállítókért, megintcsak áremelkedést ígér az elemző szerint, hiszen a vevők biztosan akarnak gondoskodni saját ellátásukról. Ha ugyanis a vevők, mint a kínai Guangdong, az indiai Petronet vagy a koreai POSCO ragaszkodnak ahhoz, hogy alacsonyabb árat fizessenek az LNG-ért, azt kockáztatják, hogy végül nem marad nekik, más, aki többet fizet érte, megvásárolja előlük.
"egy jó hatásfokú, de kis teljesítményű cucc" Elméleti max. mechanikai hatásfok 36%. Ha megnézed a kis japán adatlapját, 10% alatt van az elektromos. Az össz., hő+áram, közel 100%. De ez nem újdonság, németek, amik évek óta gyártanak ilyet. <a href="http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9032647&la=25447628" target="_blank">Környezet és motor édes kettőse- Stirling topic</a>Sorozatban gyártott közepes teljesítményű Stirlingek
Azt gondolom, és ezt az Alternativ Energia topicban is kifejtettem, hogy a szélenergia akkor hatékony ha óriási hálózatba lehet kötni, ahol lehetőség van az egyes területek szél-ingadozásait kiegyenlíteni. Magyarán, pl. amikor Angliában fúj a szél és nálunk van szélcsend, akkor mi vesszük tőlük, amikor nálunk van szél és náluk szélcsend, akkor mi adjuk el, és ők veszik meg.
Ezt technikailag nyilvánvalóan meg lehet csinálni, a probléma sokkal inkább a jogi/pénzügyi / tulajdonosi viták körül alakulna ki. A jelenlegi energiakoncepció a kis nemzeti áramszolgáltatók létezésére épül, ráadásul teljesen hibásan "liberalizálni" akarnak valamit, ami nyilvánvalóan infrastruktúra. Az elektromos szolgáltatás nyújtásához ki kell építeni egy helyi rendszert, ez a későbbiekben fix költrségként jelentkezik, nincs értelme megduplázni. Ha nincs értelme megduplázni, alternatív rendszert kiépíteni, akkor ott semmilyen verseny sem lesz, tehát a liberalizációnak sincs semmi értelme. (Gyakorlatilag az egyetlen lehetséges versenyt a házi aggregátorok képezik, ez viszont a felhasználó számára jelent fix költséget, és általában nem éri meg) Egyébként a buta ajrópa is észrevehetné, hogy amíg a szerepe lényegében egy pénzesfazékban meg egy csomó bürokrata eltartásában merül ki, addig csak marakodásra lehet számítani. Ennél sokkal értelmesebb dolgokra is fel lehetne használni az integrációt, mint pl. egy egységes európai elektromos hálózat kiépítése, vagy ugyanez az úthálózattal, a vasúttal stb.
Az is óriási lökést adhatna az únió létezésének,értelmének, ha pl. elindulna egy teljesen saját, kizárólagosan európai űrprogram, és eljuttatnánk embert a Holdra, vagy akár a Marsra. Ez pl. egy komolyan integráló dolog lenne, és lökést adhatna a tech fejelsztéséhez is. (ellentétben a pénzosztással, ami csak ellenérdekeket szül, és marakodáshoz vezet)
EU, Asia willing to pay premium for supplies, placing chill on U.S. imports By Russell Gold The Wall Street Journal Originally published December 26, 2005 Even with natural-gas prices surging to new highs and heating bills soaring across the United States, much of the nation's import capacity remains idle.
The nation has four on-shore terminals for receiving and processing imported gas, and they are importing only about half the volume they can handle. The reason: U.S. buyers are being aggressively outbid by Europeans and Asians for the limited number of cargoes available.
The supply crunch means imports won't cool the U.S. market and natural-gas prices could stay high -- and sensitive to weather changes -- for years to come, even as the U.S. builds more terminals to handle overseas gas.
"There will be continued competition for supply, certainly through the end of the decade," says Martin Houston, president of North American operations for BG Group PLC, the largest importer of liquefied natural gas into the U.S.
In the U.S., natural-gas prices are up fivefold since the beginning of the decade, and near records in both nominal and inflation-adjusted terms.
About 57 percent of the nation's 110 million households use natural gas for heat, according to the Census Bureau. The Energy Department forecasts that the average U.S. household that heats primarily with natural gas will spend 38 percent more this year, compared with a projected 21 percent increase for users of home heating oil.
Natural gas also is used for such purposes as generating electricity and producing plastics and fertilizer. Demand has grown amid a strengthening economy and interest in cleaner-burning fuel.
High prices are one reason big producers are looking to boost North American gas production. Last week, ConocoPhillips said it would pay $35.6 billion to acquire Burlington Resources Inc. in the largest energy acquisition in years. Eighty percent of Burlington's assets are North American gas.
But imports also are key. While the majority of natural gas consumed in the U.S. comes from North American wells, many fields are aging and the industry has found it difficult to boost production. With domestic production leveled off, the energy industry expected to compensate with imports from the Middle East and Africa, where excess supplies of the fuel are sometimes flared off and never brought to market.
Still, shipping natural gas is a tricky process. The gas is shipped in cold liquefied form, which dramatically boosts volume and must be reheated and returned to a gaseous form at terminals when received.
The current import conundrum dates to the beginning of this decade, when prices spiked -- at a time when production was flat -- and government and industry officials began pushing to increase natural-gas supply.
In 2001, the industry began the process of reopening mothballed liquefied natural-gas terminals and proposed building dozens of new ones. The Bush administration backed the effort, and the federal government streamlined the regulatory process. Companies campaigned to persuade communities to allow them to build terminals, often in the face of local opposition. After facing federal reviews, the lengthy process of building new terminals has begun.
The theory was that if the U.S., the world's largest gas consumer, opened for imports, there would be tankers lining up to discharge their cargo. There was "a self-indulgent, myopic belief that if the U.S. builds a terminal, everyone wants to supply us. And that is what has been wrong," says James Jensen, an industry consultant in Weston, Mass.
Instead, a pressing global shortage has developed, in part because of overseas competition. As the price of liquefying natural gas fell, a global building boom began. While supply increased and the number of cargoes available for purchase on the spot market grew, so too did the number of new import terminals in other countries.
Global production capacity for natural gas, in liquefied form, is about 20 billion cubic feet a day, but there are now enough terminals around the globe to eat up twice that volume, according to the Federal Energy Regulatory Commission.
As a result, a global shortage has developed in recent months, amid supply glitches, cold weather in the United Kingdom and a drought in Spain, which has been turning to liquefied natural gas to make up for a shortfall in hydroelectric power.
In an extreme example of the situation, a tanker carrying liquefied natural gas last month arrived from Nigeria and idled in the Gulf of Mexico for a week -- during which prices soared in Europe - before sailing to Spain to unload its cargo. Recently, the Spanish have been willing to pay $2 to $3 per million BTUs above Gulf Coast spot prices, according to PIRA Energy Group, a New York consultant. South Koreans, meanwhile, are paying a premium of about $2 and the British a premium of $2 to $6.
The yawning gap underscores the differences between the oil and gas markets. Oil can be easily loaded onto a tanker and sold into a well-developed global market that has been fine-tuned over decades. Natural gas, by contrast, is difficult to transport except by pipeline, and LNG shipments are still a relatively small portion of the overall market. That means the price can vary widely by region, depending on factors such as weather and the availability of alternative fuels.
The international spot-market trade in liquefied natural gas is relatively new. Until recently, consumers got natural gas through a collection of regional pipeline hubs, which created geographically isolated markets. Gas-short nations such as Japan and South Korea bought natural gas under iron-clad long-term contracts.
Geography puts the U.S. at a disadvantage. Most supplies of liquefied natural gas for Europe and the U.S. come from West Africa, the Mediterranean and the Middle East. Europe is closer, which makes delivery less expensive. The only supplier close to the U.S. is in Trinidad.
Moreover, European buyers currently are willing to pay such a high price that a tanker from Trinidad arrived in the U.K. Tuesday, according to Waterbourne LNG, a weekly publication of Houston energy consulting firm Commercial Services Co. The voyage marked one of the first times liquefied natural gas from the Caribbean had crossed the Atlantic in pursuit of higher prices.
The U.S. also faces the problem of being the newest entrant in the market and still a small purchaser. "The larger buyers, the ones with a long history of being in the business and making consistent purchases, are now in the position where they need more," says Rick Grant, president and chief executive at Suez LNG, a subsidiary of French utility company Suez SA that operates an LNG terminal near Boston. "And because of the relationships, they can compete very aggressively in the market for the cargoes that become available."
U.S. officials believe new terminals will attract significantly more imports starting in 2008, when gas from new projects is expected to hit the market. The increased supplies are likely to allow for long-term supply contracts, reducing dependence on the volatile spot market.
"We are 25 percent of the natural-gas market world-wide," says J. Mark Robinson, director of FERC's Office of Energy Projects. "We are the big market. On an individual cargo, you might get outbid by Spain, but if you want a long-term monetization of your reserves, I think the U.S. is the place to do that."
Dióhéjban:hiába drágább 25%-al a földgáz mint az olaj az usa-ban,hiába 7*-ese az ár mint 4 éve, az importterminálok fele kapacitáson dolgoznak mivel nincs elég szállítóhajó és csepfolyosító kapacitás.
A szitu az,hogy mindenki elkezdett építeni terminálokat,és az usa földrajzilag kedvezötlenebb helytezbe van,ráadásul az európaiak felüllicitálják(első izben jött lng tanker tirindadbol az eu-ba a magas árak miatt.)
Lezirnak egz esetet amikor a tanker a mexikoi obolbol jott vissza a gázal az eu-ba , ugy hogy a kííindulási kikötője nigéria volt......
Szóval az usa bajban van,és az lng nem megoldás:azt hitték hogy ha terminált építenek mindenki sorba áll hogy szállíthasson,de az igazság az hogy a tözsdei árura kell rálicitálni a szállítás érdekében.....
Tfh, mondjuk 5 ev mulva mindenkinek lesz Stirling-motoros generatora otthon, es a halozati aramot csak mosasra/vasalasra/etc hasznalja, es a halozati fogyasztas leesik a harmadara pl. Mivel az aramszolgaltatonak rengeteg fix koltsege van, igy sokkal dragabb lesz 1 kWh, mint most, nem? Es akkor lehet, hogy a villanyszamlam nevlegesen annyi lesz, mint a mostani, csak meg vehettem melle X Ft-ert hazi eromuvet. Persze a kornyezeti oldalrol nyilvan jobb lesz, mert nem a Vertesi Eromuben elegetett szenbol vilagitok, de ez az embereket kevesse erdekli.
Úgy látszik, a téma már jó ideje fő a saját levében, ezt a régi cikket találtam, ahol már ugyanezzel a háztartási alkalmazással lehetett találkozni, valamint egy merész jóslattal, hogy egy éven belül választ kaphatunk fontos kérdésekre az alkalmazások terén.
Ez lényeges különbség, ugyanis nem mechanikai mozgásra van szükség egy háztartásban, hane áramra vagy hőre. Az átalakítás ugyan megoldott, de rögtön sokat ront azon a mesés hatásfokon.
havégigolvasod a faq-ot, akkor kiderül, hogy 1 kW elektromos teljesítmény + 10 kW hőteljesítményről van szó - ami egy japán lakásban mindenképpen elég :))
Az elektromos hálózatról természetesen nem mondanak le, így be lehet kapcsolni a mosógépet is, es az 1 kW-nál nagyobb energiát a hálózatról nyerik, amikor pedig kissebb a fogyasztás 1 kW-nál, akkor a felesleget betáplálják a hálózatban.
A legnagyobb japán gázkészülékgyártó, a Rinnai cég újfajta házi erőművet fejleszt ki két éven belül, amely minimális energiafelhasználással és károsanyag-kibocsátással egy háztartás teljes áram-, melegvíz- és fűtésigényét biztosítja.
Én arról beszéltem hogy elméletileg sem növekedne az energiafogyasztás a növekedéssel egyenes arányban, egy idõ után az energiafogyasztás alacsonyabb mértékben nõ mint a gazdasági növekedés.
Ma láttam a Libriben, hogy Drábik Jánostól A pénz diktatúrája külön fejezetben foglalkozik a Peak Oil-lal.
Ismerve a szerző grafomániáját és egzaltált stílusát nem várható, hogy ő fogja rányitni a tömegek szemét a problémára, de ez is egy lehetőség, hogy többen halljanak magyarul a témáról.
"Az energiafogyasztás a fejlett régiókban előbb-utóbb stabilizálódik. remélem anélkül, hogy gazdasági visszaesést eredményezne."
Egységnyi GDP-re valóban csökken a felhasznált energia a fejlett régiókban, azonban a GDP növekedés gyorsabb mint a fajlagos energiafelhasználás csökkenése => végeredményben a fejlett régiókban is növekszik az energiafelhasználás. Előbb utóbb eljutunk az energiafogyasztás "stabilizálódásához" is - ezt gazdasági stagnálás fogja kísérni; az energiafogyasztás visszaesését pedig jelentős gazdasági visszaesés fogja kísérni, ekkor a népesség átmegy takarékos üzemmódba és a csak valóban szükséges árucikkek beszerzésébe.
