Látom már rég volt mozgás ezen a topikon, én arra gondoltam, hogy kicsit újra életet kellene csempészni ide!
Próba cseresznye!
Aki annyira imádja Hawait, mint én és kb. ugyanannyira vágyik oda eljutni, mint én, az ne legyen rest és írjon és hátha el tudunk beszélgetni tök jókat imádatunk tárgyáról
Mi épp most vagyunk Hawaii-on nászúton, pontosabban Oahu-n. Los Angelesből repültünk át egy hétre. Sajna még onnan is több mint 5 óra a repülőút....én személy szerint útálok repülni.
Tényleg csodás itt minden, de sajna kicsit csalódás a nagy amerikaizáció... Itt az óceán parton a szállodasoron kb. olyan mint Olasz vagy Spanyol, csak drágább kivitelben. Sajna kevés időn van és nem is nagyon tudtunk menni semerre, pedig jó lett volna megnézni vmi érintetlenebb részt. Ami poén, hogy a reptéren idefele sikerült lefotózkodnom a Lost sorozatból Hurley-vel... : P Itt forgatnak megint gondolom...
Najó igazából ennyit akartam,havkinek tudunk vmi kérdésben segíteni, még itt vagyunk vasárnapig!
Miert, le kellett volna benulni a labamnak? :) Darázscsipes szeru fajdalommal jart, aztan a helyen pirossag es viszketes ket napig, de semmi egyeb. Nem tudnam pontosan megmondani mekkora volt, csak egy reszet lattam mert gyorsan eltunt a sotetben.
Igen, Manoa-ban laktam. Nem volt annyira veszelyes, valami 70 db merges csapda volt mindefele rakva a haz korul. Ugyhogy a legtobb csotanyt doglott allapotban lattam, vagy ami eppen halalan volt. Centipede meg jol megcsipett egyszer (a leheto legrosszabb idozitessel). Hajnali 2 ora fele Sandy Beach-en. Ereztem en hogy valami maszik a labamon, de massal voltam elfoglalva ugyhogy nem vettem rola tudomast - egeszen addig amig belem nem harapott a rohadek.
Na igen, csotanyok azok vannak, szep meretesek. Ettol nagyobbat is lattam, de azert ez sem kicsi. A szemelyi igazolvanyom (egy anonim reszlete) van mellette.
Hiába utazol a világ másik végére a trópusokra, arra fel kell készülni, hogy a mainland USA mintájára mennek itt a dolgok: zsúfolt autópályák (a Honolulu reggeli csúcs az valami őrület!), strip mall hell, kopár suburbs, hangos beszédü amerikaiak tömege (nagyot hallanak talán?), stb, stb - mind hozzátartozik Hawaii-hoz. Az igazsághoz hozzátartozik, még a fentieknek is lehet a pozitiv oldalát látni. 20-30 évvel ezelőtt Maui-n nem voltak strip mall-ok, stb. nem volt nagy tömeg, ugyanakkor olyan sokba került a repülőjegy, hogy csak a legtehetősebbek tudtak oda eljutni. Minél több túrista megy, annál inkább le tudják nyomni az árakat, ez az igazság.
Kellemes csalódás volt a csótány téma. A második nap reggel, ott volt Ő, a konyhapulton, aztán szégyenlősen visszahúzódott a mikró alá. Sikertelen üldözés és annihiláció kisérlet után, először azzal áltattuk magunkat, hogy nem is csótány az illető, hanem valami egzotikus bogár. Kb. 6 cm hosszú volt, csápot nem számitva. Az útikönyvekből megtudtuk hogy bizony a csótányok kedvelik a trópusi éghajlatot, jól elszaporodtak, és még repülni is tudnak! (Brrr!) A szállodák és rezortok nagy erőfeszitéseket tesznek hogy a kiirthatatlan csótány állományt a túristáktól eltitkolják ("Cockroach, what cockroach??"). Szóval a mi alanyunk bevette magát az egyik gardrób szekrénybe és szerencsére ezután egyszer sem mutatta magát. A gekókat érdemes nem kiüldözni a szobából, mert ők ilyesmire is vadásznak.
Kábitószer. Kihei-ben, Wailuku-ban és Lahaina-ban is láttunk "high" élvezőket, fényes nappal a legforgalmasabb helyeken. A crystal meth (Methamphetamine), ill. "ice" nagy probléma Hawaii-n. Valamikor csak a Hawaii Gold (marijuana) volt népszerü, de az ültetvényeket a nagyokosok kiirtották, és akkor más okosok kiötölték, hogy lehet olcsóbb, potenciálisabb szintetikus drogot is előállitani - igy született meg a methamphetamine. Nagyon szomorú látvány a drog függő Hawaii őslakosságot látni. A kolonizációnak rengeteg negativ következménye volt az őslakosságra nézve. Ha ezt szemmel tartod, akkor megérted, hogy nem minden őslakos Hawaii fog rád mosolyogni (bár a legtöbb igen, kedvesek, udvariasak, tudják hogy nem a túrista az "ellenség"). Rengeteg szociális probléma van Hawaii-n folyamatosan toborozzák a szociális dolgozókat (megnéztem az egyik álláshirdetést, fegyverviselési engedély is kell - atyám! - szerencsére Kanadában még itt nem tartunk).
Egy "őszinte" kép Kihei-ről. Ezt nem fogod a prospektusokban látni. :) South Kihei Road, bal oldalon strip mall.
Nem tudom lehet-e érzékelni, hogy ezek az emberek valósággal vágtáznak a tengerparton. Csak nem New York-ból jött mindenki? Szerencsére a gyors gyaloglók hada reggel 9-re már eltisztultak a strandról. Megszédültem ha őket figyeltem.
Ez igaz, nem az a tipikus túrista vagyok. Nem szeretek rohanva végignézni mindent, amit mások fontosnak tartanak. Igazából nem is igazán értem meg, hogyan lehet egy országot mondjuk egy hét alatt megismerni.
Igazán szerintem csak úgy van értelme elutazni valahová, ha megnézi az ember, nem csak "átszalad" rajta.
Na, mindegy, inkább figyelek tovább, hátha még akad pár szép fotó. ;) Meg hátha valakinek még lesz kedve mesélgetni róla, mi minden van még odakinn. ;)
Egyetértek veled. Talán Te is inkább "utazó" vagy, mint "túrista". A túristák megjelennek a látványosságoknál, pózolnak, egy-két képet csinálnak, aztán usgyi vissza az autóba és jöhet a következő. Az utazók észreveszik és értékelik a hétköznapi dolgokat is, és arra törekednek, hogy jobban és közelebbről is megismerjék azt a helyet, ahol éppen tartózkodnak. A túristák egy hét alatt bejárnak három szigetet, az utazók leragadnak egy helyen és alaposan megszemlélik.
Én nem voltam kinn sajnos még, és nem is tudom, mikor jutok el odáig. Viszont nagyon tetszenek a szigetek, a táj, a növények, az óceán, az alacsonyan szálló felhők...
De ennek ellenére roppantul unom a rengeteg ugyanarról, ugyanolyan szögből készült fotót, amivel a szigeteket reklámozzák az utazási irodák. És igazából nem csak a turistalátványosságok érdekelnek, hanem minden...
Nem tudom normálisan leirkálni. Arra gondolok, hogy például Budapestből lefotózzák a Parlamentet, a Lánchidat az oroszlánnal, meg mondjuk a Gellért hegyet. Ez teljesen megfelel (feltételesen) egy utazási iroda reklámjának. De akit jobban érdekel a város, már kíváncsi rá, hogy mondjuk mit látna a Gellért hegyről, vagy épp érdekelné, hogy van valahol a város másik végében egy szép park, ahol egy bácsi vágja a sövényt... Én valahogy így vagyok Hawaii-val. Ám mivel magam nem tudom (még) megnézni, itt kíváncsikodom... ;)
Meg egyébként is kell a kép, hisz Hawaii szép... ;)
Meg lehetne oldani, webshots vagy picasaweb révén és aztán idebiggyeszteni a linket... nálam az a gáz, hogy 1300 képet csináltam, nem egyszerü ennyivel "gazdálkodni", szóval ki kellene őket egy kicsit vesézni, különben unalmassá válik. (Egyébként csak azért csináltam ilyen sok képet, mert minden szép utazásról csinálok egy zenés slideshow-t és az a jó, ha egy témáról jó sok kép van. )
Egyébként igazad van, kellened a képek. Az út előtt én végig böngésztem a topikot, és alig találtam képet - egy valaki volt, aki linket felrakott egy jó csomó fotóhoz, annak nagyon örültem. Szóval nagyon kiváncsi voltam, és én kimondottan a magán fotókat szeretem.
Nagy csend volt errefelé az utóbbi időben, s végre valami jó történik. ;) Azt az egyet sajnálom, hogy az indexnek nincs valami album-funkciója, hogy még több képet lehetne nézegetni.
Tartsatok ki, még két sorozatot szeretnék feltenni! :) Kösz a türelmet!
Vegyes képek...
Iao Needle az arborétumból nézve. Maui "szimbólumát" szerencsére gyorsan meg lehet nézni, és ha reggel 9-ig mentek, egy lélek sem lesz ott.
Az Iao Valley-ből visszafelé lehet eljutni a Waihe'e Valley-be a Swinging Bridges ösvényhez. Ezek a hidak tényleg lengenek, a korlát olyan alacsonyan van, hogy nem lehet biztonságosan megkapaszkodni. Kb. 2 óra alatt meg lehet járni, egy szakasz bambuszerdőn megy keresztül. Egy másik jó túralehetőség a Waihe'e Ridge Trail - itt nem voltunk, de azt olvastam jó időben szép a kilátás a környékre.
Banyan fa, Lahaina. Ez az egész tér egy hatalmas fa. Lahaina-t érdemes meglátogatni, karakteres, öregebb, szinesre festett házakkal.
Waila Beach Walk. Reggelente kocogó és gyalogló emberek hada lepi el ezt a sétányt. És nem ám kényelmesen sétálnak az emberek, hanem mindenki úgy kapkodja a lábát, mintha munkába sietne. Ezenkivül elvárták a lassú egyénektől, hogy félreálljanak, a lóflárást egyértelmüen nem tolerálták! :)
Wailea, ahol a "tiszta udvar rendes ház" fogalmát a legmagasabb fokra emelték. Amolyan kiterjedt Disneyland, felnőtteknek... Nem találsz egy száraz levelet sem az eszméletlenül zöld füvön, ahogy egy lehullik, a karbantartók gondolkozás nélkül egyből felszippantják! (Persze nem itt volt a szállásunk, azért vagyok kritikus...)
Egy Maui Miau, avagy Lucy, a háziak macskája. :) Egy B&B-ben szálltunk meg, a Maui Meadows nevezetü környéken, Wailea felett. Olcsó és csendes hely volt. Az apartmant a képen látható trópusi kert vette körül és megengedték, hogy letaroljuk a gyümölcsfákat. Volt kerti grillezőnk és teljesen felszerelt konyhánk. Az első nap Kahului-ban jól bevásároltunk a Costco-ban (kártya kell) és ezzel rengeteg pénzt meg lehetett spórolni.
Te mit tudsz a "trade winds" szituációról? Van olyan időszak amikor nagyobb a valószinüsége ezeknek a szeleknek (pl. tél, vagy nyár), vagy teljesen mindegy? Azért érdekel, mert akkor lehet a legjobban úszni....
Ulua Beach, Wailea. Kedvenc, védett, úszásra kiváló strand. Kevés a parkolóhely, reggel fél tiz után már nincs hely.
Makena Beach. Ezen a hatalmas strandon jóval kevesebben vannak, de itt erősek az áramlatok, úszásra ritkán alkalmas, a body surf-özéssel és boogie board-dal is vigyázni kell.
Keawakapu Beach, Wailea. Nem zsúfolt, a lávakövek közelében szélcsendes időben lehet úszni. Garázda méhecskék is vannak, minden ok nélkül támadnak (napozó krém lehet az oka??) Egy csinos homokvár Keawakapu-n. Egyébként szerintem nem baj, ha vannak mások is a strandon: mindig van látnivaló, valami mindig történik.
Ka'anapali Beach, West Maui. Direkt ebben a kanyarban csináltam a fotót, hogy a szállodasor ne látsszon. Egyébként mini Waikikiről van szó.
Mokapu, Wailea. Késő délután csiptem el ezt a "dude"-ot.
Egy jó kis reggeli túra a Hoapili Coastal Trail, Maui-n. Makena után, Le Perouse Bay-ből indul az út, kb. 3 óra oda vissza, attól függően, hogy mennyi időt töltesz a túraút végén található öbölben (Kanaio Beach). A lávamezőn keresztül vezető ösvényt, a régi időkben a Hawaii őslakosok használták. A Kanaio Beach-nél ősi Hawaii házromokat láttunk.
Pretty Dog Beach a Hoapili Trail elején
Hoapili és a távolban Le Perouse Bay
A hatalmas lávamező, a Haleakala legutolsó, 1790-es kitörésének következménye.
Ősi házromok és Kanaio Beach a távolban. A part korálokkal van beteritve.
Lava Flow, amely valami oknál fogva Kat63 kezében tört ki, méghozzá a közelmúltban! :) (bocsánat)