Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A DVINÁ nak a Paa kabinjában volt az RT10 es radar teszter nevezetü müszer.
Ezzel a müszerel elölehetett állitani az összes kabinban(PAA) használt frekvenciát
Az előállitott frekiket méréshez használtuk /sáv szélesség, vevő érzékenység visz-
sza állás idő ,vevő érzékenység /.A mérések lényege hogy adott stabil teljesitményü NF jelet keletta vevő bemenetére bevinni mW nagyság rendben.Ha jólemlékszem 10mW -ot.Mérés előtt percekkel bekelett a müszert kapcsolni, hogy bemelegedjen
csak utána lehetett kalibrálni.Magát a müszert rendszeresen kelett hitelesitésre az
ezredhez vinni.Ez inkább beépitett müszer volt mint hordozható, a kabinban állandóan bevolt vezetékelve méréskor csak bekelet kapcsolni.Csak méréskor volt
szabad használni.
Történt pedig, hogy az osztályhoz vezényeltek tiszti iskolásokat 1 hónap gyakorlatra
igyekeztünk mindent megmutogatni az UA kabinan lévők néma lövészetet gyakoroltak mi pedig méréseket végeztünk, nos ekkor derültki hogy ha az RT10 es be
van kapcsolva akkor az áltaunk mért sikban az UA kabin azonos sikjában gyönyörü
perzsa szőnyegminta jelenikmeg.Én nem láttam de azt tudom , hogy ha a fiuk unták a gyakorlást csak szóltak "sógor egy kis perzsát" én már tudtam mit kell tenem.
Igen arra a párban lévő eszközre gondolok! Elég volt egy drótdarabból antennát imitállni, és már alkalmas is volt a zavarásra. Igaz elég közel kellett hogy legyen a lokátorhoz...
Az 5587. hozzászólásból le tudod tölteni. Azon a környéken vannak különféle ábrák is, amik a használatot magyarázzák. A Volhov rávti pult kezelőszerveinek magyarázatát megtalálod az 5725. hozzászólásban. Ha valamit nem találsz, kérdezz. Az e-mailem publikus.
Bár Dvinát sosem üzemeltettem, de a Dvina PAA kabinjában volt egy műszer páros, aminek az egyik tagja a RIP-10 volt. Ezzel a két masinával lehetett és kellett a vevő sávszélességét mérni. Ez egy olyan műszer volt egyébként, ami az állomás hullámhosszát megközelítő jelet volt képes előállítani, de a teljesítménye annál kisebb volt, hogy zavarni lehetett volna. Azt nem tudom, hogy volt-e hozzá valami, amivel a képzett jelet ki lehetett volna sugározni, a Dvinában semmi ilyesmi nem volt.
Nálunk sem történt semmi. Csak alig 20 perc múlva bekérették a kisugárzási naplókat. Az alapján, abban az időben, nem volt kisugárzás... természetesen...
Volt a nevemen egy RIP-10 nevű műszer, ami bedobozolva "bőröndszerű" volt, és lehetett vele zavarni pl. az SZT-t is. Lehet, hogy ezzel zavart az orosz "szpecialiszt" anno?
Engedjétek meg hogy hozzászóljak Sgt. Elias (6125) értekezéséhez. Hátha tudok mondani valami újat. Remélem ez nem OFF.
Az indítóhajtómű fúvókájában található LAVAL körte az égéstérben uralkodó gáznyomás folyamatos,egyenletes szinten való tartását hivatott biztosítani.Maga a szabályzókúp egy tengelyen nyugszik,és egy nagyon erős rugó ellenében el tud mozdulni a gáz kifúvási irányában.Ehhez persze hatalmas erő kell,és az elmozdulás csak milliméteres nagyságrendű.Ám már egy nagyon kicsi elmozdulás is a fúvóka szabad kiáramlási nyílásának jópár mm2-rel való növekedését eredményezi.
A Nyevánál a körte tengelye menetes,alaphelyzetét gyárilag beállították.Mi ehhez soha nem nyúltunk.
A lőpor alacsony nyomáson lassabban,magasabb nyomáson gyorsabban ég.A hajtómű begyújtása után az égéstér nyomása megnő,a lőpor égése felgyorsul ami
további nyomásnövekedést eredményezne.Itt jön a képbe a kúpos nyomás-szabályzó.A nagy nyomás a körtét kifelé mozdítja,a kiáramlási nyílás területe megnő,ennek eredményeként a nyomás lecsökken az égéstérben.A lőpor égése lelassul, a nyomás esik.Ekkor a körte visszatér eredeti helyzetébe és a folyamat kezdődik előlről.Ez egy önszabályozó folyamat, ami mindaddig tart míg a hajtómű ki nem ég.Ez mintegy 3 másodperc.
A Nyevában semmilyen akkumulátor nincs.Amíg a rakéta az állványon van a tápfeszültséget az OS-10 nevű csatlakozón keresztül kapja.Amikor kiadják az indítási parancsot egy piroszelep szabad utat enged a levegőtartályban lévő
sűrítettlevegőnek,ami egy turbógenerátort hajt.Ez egy turbinával egybeépített generátor,ami egyenfeszültséget és háromfázisú váltófeszültséget is előállít.
A levegőtartály egy gömb alakú tartály(amit csak gömbtartálynak neveztünk).
A benne lévő nyomás nem lehet kevesebb 160 bar-nál,ezt egy manométeren
lehet ellenőrizni a rakéta oldalán.A generátor látja el feszültséggel a rakétát
a teljes repülési idő alatt.
Ennél a típusnál az indítóhajtómű és a rakéta egymáshozrögzítésében semmilyen
elégő alkatrész nincs.Ezt két egymásba csúszó gyűrűvel és két könnyenszakadó-fémből készült csavarral oldották meg. (daruzás közben mindig azon csodálkoztam
hogy a rakéta nem törik ketté).Alaphelyzetben az indítóhajtómű elején lévő
átmeneti kúp gyűrűjébe a rakéta alján lévő gyűrű félig bele van eresztve és
ezeket mindkét oldalon egy-egy szakadócsavar rögzíti.Indításkor a hajtómű óriási
tolóereje és a rakéta tehetetlensége folytán a két gyűrű teljesen egymásba
csúszik,miközben elvágja a két nyíródócsavart. Ezután a hajtómű és a rakéta
között már semmilyen "kényszerkapcsolat" nincs,csak a hajtómű tolóereje és a
rakéta súlya lartja őket össze.Elbillenés ellen a gyűrűk biztosítják őket.Amikor
beindul az utazóhajtómű,mintegy ellöki a rakétát az indítóhajtóműtől,a gyűrűk
szétcsúsznak és kész.Az átmeneti kúp két oldalán van egy-egy eltérítő lap
amiket rögzítőpöckök tartanak irányban.A pöckök végén van egy vékony bowden
ami a rakétához van rögzítve.Amikor a rakéta eltávolodik a hajtóműtől,a bowdenek
megfeszülnek,kioldják az eltérítőlapokat,majd elszakadnak.A kioldott eltérítőlapok
rugók hatására azonos irányba elfordulnak és a hajtóművet éles szögben eltérítik a rakéta haladási irányától.Erről csináltam egy vázlatot.
A parolt '92-ben szerelték be a kerepesi technikába.Ekkor a technika jó részét felszedtük és gödöllőn vagonokra raktuk.Amikor visszahozták,rá egy-két hónapra már el is romlott.A szelszinek hibáját emlegették.
Személyes: A topicot rendszeresen olvasom de a rádiótechnikához
kicsit buta vagyok......nagyon.
Kerepesen az irányítási század parancsnokának volt egy kedvenc mondása:
"Mindenki kaninak születik, csak van aki tovább képzi magát."
Lehet hogy igaza volt? :-)))
Kérdés: Melyik az a szimulátor amit oly sűrűn emlegettek,és hogy juthatnék hozzá?
Emlékeim szerint a kis négyzet 12X12 km-es volt. Ez a rajz még pontosabbá teszi.
Az én fejemben kb annyi maradt meg, hogy az a cél amelyik egy perc alatt egy kis négyzetet halad (a tervtáblán), annak a sebessége kb 200m/s azaz 720 km/h.
A másfél kisnégyzet megfelelt kb. hangsebességnek.
Igaz, hogy nem a futótémához tartozik,de megígértem, hogy ha megkapom a barátomtól ezt a rossz magnetront, ami egyébként egy mikrohullámú sütő tartozéka volt 500-600W teljesítménnyel, akkor szétszedem. És közkinccsé teszem.
Ui.: Az unokámmal gyúrunk a VOLHOV-imitátorra. Még elég kevés sikerrel.
Carpathian Exchange 98. Elfogási gyakorlatok MiG-29 és MiG-21bisz vs. Combat Talon és Combat Shadow SOCOM. Elég annyit mondani, hogy nappal, jóidőben gá vagy infrarakéta és slussz. Éjjel a célok kis magassága és REH rendszerei lehetetenné tették a sikeres elfogást, pedig a Herculest nem lehet kis visszaverő felülettel vádolni.
Nem kevés hamis céljel a SZEI-n, nem gyenge táncot lejtett.
Ugyanebben a sorozatban (nem biztos, hogy u.a. az évben) viszont sikerült a csapatlégv. egy kicsit kiszúrnia az amerikaiakkal, igaz, "nem fair" módon. Scenario: alacsonyan közlekedő Combat Talon, zavarással, útvonalán popup Krug/Kub meg csöves, P-40-es információ alapján, Kisalföldön. Ahogy a nagykönyvben meg van írva, sehol semmi értékelhető céljel a zavarban. Csakhogy. Magyar pk. scenárión kívül a Sokoróra kihelyezett egy P-18-ast és a K-1-be az is beküldte a magáét. Ami áll a magyar pk. mellett a K-1-ben, pk átkapcsolja a VIKO-t P-40-ről P-18-ra és ott a gép, ami álla meg leesik. Céltájékoztatás most ez alapján a Krug/Kub-nak, akik optika alapján el is végzik a melót, sőt, az alacsonyan áthúzó sziluettre még a géppuskák is dolgoznak.
Nem akarok hülyeséget írni, de valószínű, hogy az önvédelmi rendszerekben nem prioritás az alacsony frekitartomány (low band), csak a támogató zavarógépek (standoff, support jammer) fedélzetén. Ha a harci gép önállóan hajtja végre a feladatát, és nincs támogatása, amely az oldalszirmon keresztül megeteti a méterest (na ez az amerikaiaknál k..va ritkán fordul el), akkor a légvédelemnek még marad egy használható célmegjelölő szenzora, ami alapján a lérak optikával el tud dolgozgatni, vagy közelről radarjával "átégetve".
Bár én is eltöltöttem néhány évet a szakmában, de Papi ismertetője új volt számomra. Komoly ideig tanultam katonai tereptant, még szerettem is, de erről sosem esett szó. Arra sem emlékszem, hogy a főiskolán a szakma keretében tanultuk volna (na jó, ez nem sokat jelent 30 év távlatából) Emlékeim szerint először akkor találkoztam ezzel a dologgal, amikor elkezdtem a harcálláspontra járni szolgálatba. De ott is csak a nagynégyzettől lefelé. Azzal már sok vacakolnivaló nincs, hiszen az utódok származtatása mindenütt ugyanaz. Na és az elméleti négyzet méretére sem jól emlékeztem. Ég a pofám.
Én személy szerint nagyon köszönöm az értékes hozzászólásaid a négyzetek felosztásával kapcsolatban (is)! Na ezt kellett volna metanulnom amikor az RT-sekhez kerültem, pedig ezzel kezdtem a beilleszkedésemet a HÁP-ra :-))!! Sajna, mint azt látod bizony hiányosságaim vannak, voltak ezen a területen. Bár ezt még lérakosként is illett volna tudnom :-(((.
A közepes négyzetektől viszont bennem maradt a bontás! A gyakorlatban, napi használatban (a gépek pozíciójának meghatározásában) a közepes négyzetektől kezdődő felbontás használata volt gyakori a már meglévő LETVIS rendszeren belül is. Ha valamiféle ellenőrző gyakorlat során azt a kérdést elém rakták volna, akkor biztos lett volna a kudarc! Azt tudom, hogy az idős őrnagy kollégám a felbontást annyira tudta, hogyha megmondta neki az ember, hogy "Nyitra feletti repülőgép", akkor ő azonnal rávágta, hogy "35 7 H 593 (csak példa!)". Én ilyenkor mindig csak nyeltem egy nagyot és meresztettem a szemem. Azt is be merem vallani, hogy a diktor kiskatonák is jobban megtanulták tőlem a felbontást, nekik (is) ez alapkövetelmény volt. Az idősebb kollégák elbeszéléseit mindig szívesen halgattam, akik mondákat tudtak mesélni arról, hogy reggel 08:00-kor beült a kiskatona és déli 12:00-ig megállás nélkül olvasta ki és diktálta a célokat a parancsnokság felé!
Az igazság az, hogy nekem már a közepes négyzetek betűs megjelölése sem állt a számra. A közepes négyzetek betűjelölései a cseh nyelvből átvett (beidegződött) neveket, megnevezéseket tartalmaztak.
Pl.: N - Neruda, SM - Svatá Mária (Szent Mária :-))), H - Helena /nekem ez akkor is
amikor benne voltam és most is picit szörnyűnek tűnik :-))/
Bizony nem öröm, mikor csaknem tejfehér az indikátor.
Én két esetet tudok Veletek megosztani. Az egyik valamikor 85 vagy 86 tavaszán Zengő vagy Gránit gyokorlaton történt. Az "ideiglenesen hazánkban állomásozó..." egyik repülő szervezet egy spec zavaró konténeres, asszem SZU-23 géppel repült. Olyan távolságban elvivő impulzuszavarást csinált, hogy tankönyvben sem láttam szebbet! Stabil célkövetésben egyszercsak elkezdte "maga elé gyártani" a céljeleket úgy 3-4-et, amit a távolsági kezelő annak rendje-módja szerint "meg is ett". Csaknem leesett az állunk mikor megláttuk. Egyébként a komplexum ekkor is jól vizsgázott: a nagyfesz kikapcsolása, majd kb. 5 s utáni ismételt bekapcsolásakor a hamis jelek nem voltak meg csak a valós jel, majd rá néhány másodpercre megismétlődött a hamis jelek gyártása.
A másik - szerintem kissé gusztustalan - eset éleslövészeten történt (azokban az években volt napirenden az SZ-300 esetleges megvásárlása, illetve az azzal összefüggésben lévő politikai és katonai nyomás). Szóval, a "néma" vizsga megkezdése előtt úgy egy órával jött az orosz "szpecialiszt" egy kisbőröndszerű valamivel, amit úgy mintegy 150m távolságra a PV-től lerakott és meghagyta, hogy senki ne merészeljen hozzányúlni, sőt a nyomaték kedvéért egy kiskatonát is odaállított őrként. Bennünket kiküldtek a kabinból, ő meg a helyi instruktorokkal molyolt vagy negyedórát. Aztán kijöttek, ... hogy mostmár jó lesz..., különben meg jó ha tudjuk, hogy nemcsak a felderítő-célmegjelölő lokátorokat fogják zavarni, hanem az SZNR-t is. A "néma" annak rendje-módja szerint ment le, közben a P-18 gyakorlatilag használhatatlan volt a zavarintenzitás miatt, viszont az SZNR-t egyáltalán nem zavarták. A pofáraesés az éleslövészeten kezdődött, mikor a nagymagasságú-nagysebességű RM célanyag indult. A rávezetőállomásra olyan intenzitású zajt nyomtak egyik pillanatról a másikra mindkét síkban, hogy csak na. Ennek ellenére azért csak "összeszedtük" a célt és a BELKA után megmaradt összes két rakétánkat elindítottuk. Az elsővel valami hajtóműhiba történt és lelassult, ezért nem volt pontos a rávezetés, a második szépen, pont célfedésben átment pár méteres hibával, viszont nem robbant (a másik osztály semmit nem látott az egészből). Az esti fogadáson résztvevő szovjet tábornok még valami olyat mondott, hogy az olyan osztály állományát, aki ilyen zavarás mellet két rakétát is tudott rávezetni a célra, azt pajzsra kell emelni...Másnapra a hivatalos értékelésre viszont csak kiokoskodták, hogy bizony az a szerintünk pontos rávezetés olyan nagy hibával történt, ami miatt az egész nem megfelelő, meg hadováltak a szerintük késői rakétaindítás következtében fellépő cél-rakéta találkozási körülményekről, ami szerint eleve pontatlan a rávezetés.
Hát ennyit az akkori úgynevezett objektív értékelésről...
Kecskeméten adtunk készültséget a délszláv balhé idején, és az AWACS ott járőrözött, ki volt adva, hogy nem szabad megsugározni.
(szerinted nem próbáltuk ki?)
Nem történt semmi.
(mondjuk nem az imitált rakétaindítással játszottunk) :-)
Viszont a zsámbéki TÁS melletti rétre az ivánék gyakran jöttek mindenféle fura szerkezetekkel, amikről fogalmunk sem volt micsodák, csak azt sejtettük, hogy valami lokátor, vagy felderítő cucc lehet. Na egy ilyet megküldtem (bele az antennájába) alávilágításban, miután az optikával a szálkeresztbe tettem.
Ivánékat még nem láttam úgy futni az eszköz körül. :-)
A hagyományos eszközökkel végrehajtott célmegjelölés alapvető módja, melynek lényege, hogy az egy légvédelmi rendszerben működő légvédelmi szervezetek - a kölcsönös célmegjelölés biztosí-tása céljából - a légi célok koordinátáinak megállapítását és a légi helyzet ábrázolását azonos felépíté-sű és számozású légvédelmi fokhálózattal ellátott térképező indikátorokon , illetve tervtáblákon végzik. A légvédelmi fokhálózat meghatározott méretarányban a harcálláspontokon és a felderítő esz-közökben elhelyezett térképező indikátorokon, illetve tervtáblákon fel kell rajzolni. A légvédelmi fokhálózat földünk északi felére van megszerkesztve, alapját a zónák, a szektorok, és a négyzetek (nagy, kis, elméleti kis) képezik. A légvédelmi fokhálózat négy zónaövre van (A. B, C, D) felosztva: -„A" zónaöv: az egyenlítőtől, az északi szélesség 40°-ig; -„B" zónaöv: az északi szélesség 40° - 72°-ig; -„C" zónaöv: az, északi szélesség 72° -80°-ig; -„D" zónaöv: az északi szélesség 80° - 90°-ig. A háló által befedett területen a zónaövek összesen 92 zónát tartalmaznak, melyek megnevezése a zónaöv típusával egyezik meg. Számozásuk két számjeggyel történik, 01-46-ig és 51-96-ig. A zónákat szektorokra osztották. Az „A" és „D” típusú zónák 10-10 szektort, míg a „B" és „C" típusú zónák 8-8 szektort tartalmaznak. A szektorok számozása mindig egy számjeggyel történik balról-jobbra és felülről lefelé. Az „A" és „D” típusú zónákban 1-0-ig (a 10. szektor száma 0), a „B" és „C" típusú zónákban l-8-ig. Az „A" „B" és „C" típusú zónák szektorainak méretei fokokban kifejezve azonosak, valamennyinek a kiterjedése hosszúságban 9°-os és szélességben 4°os. Valamennyi szektort vízszintesen négy, függőlegesen hat részre, úgynevezett nagy négyzetre osz-tottak. Egy szektor 24 nagy négyzetből áll. A nagy négyzet mérete hosszúságban l° 30' szélességben l°, ami körülbelül 112x112 kilométernek felel meg. A szektor függőleges négyzet sorait alulról felfelé, vízszintes sorait, pedig balról-jobbra számozzuk l-0-ig, így a nagy négyetek számozása mindig kettő számjeggyel történik, még-pedig úgy, hogy először a vízszintes sor számát, majd pedig a függőleges oszlop számát olvassuk be. A nagy négyzetek közepes négyzetekből állnak. Egy nagy négyzetben 9 közepes négyzet van. A számozások 1-9-ig történik a bal felső sarokból kiindulva az óramutató járásával megegyező csigavonalban. A középső közepes négyzet a 9-es, ezt azonban rendszerint nem írjuk fel, mert általában a négyzetbe a nagy négyzet kétjegyű számát írjuk. A közepes négyzetek mérete: 37,5x37,5 kilométer. A közepes négyzetek 9 kis négyzetből állnak, melyeknek számozása azonosan történik a közepes négyzetével. A kis négyzetek mérete: 12,5xl2,5 kilométer.
Na azért annyira nem volt szar az a szovjet technika. Legalábbis avatott kezekben. Arról nem is beszélve, hogy a nagyintenzitású zavarás maximum arra képes, hogy teljesen lesüketítse a vevőt, de azért hibát nem okoz. Ha ilyesmit akarnának, akkor olyan nagy teljesítményű adót kellene felvinni, amit az E3A el sem bírna.
