A második világháborúban az orosz hadsereg teljes létszáma, azt hiszem úgy 8millió volt. Most, az irakot megszálló amerikai hadsereg létszáma úgy 200,000 lehet.
A bevándorlástól én nem nagyon tartanék. Szvsz azok akik nagyon sokan vannak úgy sem nagyon jutnának el (nincs pénzük kifizetni az utiköltséget, gyalog meg elég messze van, különösen annak fényében hogy enni is kellene közben).
Sajnos az eredeti cikket nem találtam meg, úgy egy-két hónapja volt hír valamelyik IT portálon. Valamelyik nagy cég igéri a piacra kerülését úgy egy éven belül. A lényeg hogy nem akkumlátorról van szó hanem kondenzátorról méghozzá szén nanocsövekbõl. Megtartja a kondenzátorok pozitív tulajdonságait (nem hõmérsékletfüggõ, nagyon sokszor kisüthetõ/feltölthetõ, gyorsan fel lehet tölteni) ugyanakkor kiküszöböli a kondenzátorok jelenlegi nagy problémáját (igen rossz méret/kapacitás arány). Kb. ugyanazt fogja tudni e téren mint a jelenlegi akkumlátorok.
"Nem csupasz seggel szánkázunk le a jéghegyről!" Ezt én is szeretném remélni, de el tudok képzelni nagyon durva ébredést is az álomvilágból. Sokféleképpen, pl. az egyik variáció egy influenza-pandémia. Aminek éppen ideális táptalajt jelenthet, ha valóban reménytelenül túlszaporodta az emberiség az erőforrásait. A természetben a járvány az egyik útja a populációegyensúly helyreállításának. A másik az ostoba hüllőagyú reagálás a válságra. Amint szerzőnk (Duncan) is kifejti, a szörnyű lehanyatlás nem is lenne (lett volna?) elkerülhetetlen, csak egy kis belátás, józan ész, hosszó távra tervezés kellene(-tt volna). Colin Campbell, Matt Simmons és mások régóta propagálnak egy világszintű egyeztetéses eljárást a fennmaradt olajkészletek igazságos, kvótaszerű elosztására az országok között az átmenet idejére, amíg átállunk valami fenntarthatóbb gazdaságra. Naív széplelkek (bár igazuk van, én támogatnám), a reális világban ezt úgy szokták, hogy az erősebb megtámadja a gyengébbet és elveszi az olaját, ha kevés, vagy nem minden a terv szerint megy, akkor már készül a szintén olajgazdag szomszédot lerohanni, ha kell, atombombával is... Ezért fogunk csupasz seggel lecsúszni a hegyről, az emberiség rátermett vezetői még gondoskodnak a smirgli leterítéséről is.
"horridly" - horribly? Valami feltűnt még egész az elején, de most nem találom. 10 év eltelt azóta, a csúcs talán el is tolódott, mindenesetre várhatóan laposabb lesz a megrajzoltnál. Nem csupasz seggel szánkázunk le a jéghegyről! Azt tudom, hogy unokáimnak nem lesz jobb mint nekem, pedig a lányom jobban él mint apja, aki szintén jobban él elődeinél (sőt, mint 4 éve!). Viszont megpróbálok felkészülni, majd felkészíteni rá őket (már ha lesz unokám!).
A 37 % szerintem nem olyan lényeges, valamilyen pontokat ki kellett jelölnie. A görbe szerint ott kezdődött egy, az addigitól meredekebb emelkedés. Helyesírási hibák nekem nemigen tűntek fel, ha ráérek, lefordítom magyarra. A "kivárás" jó tréfa, ezzel nincs is gond, ahogy a szerző is írja, már nem aggódja halálra magát, csak gyűjti az adatokat. Kevés embert izgat, hogy fognak 5 000 év múlva utódai tüzet gyújtani, azonban már rövid távon is (idei évtől? jövő évtől?) hanyatlani fog az életszínvonalunk, itt Európában - nem ehhez vagyunk szokva, ez fájni fog. Nem mindegy, erre készülünk-e, vagy a további "növekedés"-ről ábrándozunk.
Miért lényegesek a 37%-os pontok? Egyáltalán, miért a 37%? Nagyon keveset tudok angolul, mégis feltűnően sok benne a helyesírási hiba! Egy tudományos értekezés többet érdemelne! Amúgy nagyjából egyetértek. Várjuk ki! :-)
Mellékelem a világ egy főre jutó energiafelhasználási csúcsának kérdéséhez. Forrás: http://dieoff.org/page125.htm ( The Olduvai Theory: Sliding Towards a Post-Industrial Stone Age, Richard C. Duncan, Ph.D.)
Padisah már válaszolt erre, de egy kicsit részletesebben: a rohamos szaporodás valóban túlszárnyalta az energiatermelés növekedését, még magukban az olajban gazdag országokban is. Pl. ha Szaud-Arábia népességrobbanása így menne tovább, akkor rövid úton már csak ezért is megszűnne olajexportálónak lenni, egyszerűen a kitermelés egyre nagyobb része kell a hazai fogyasztáshoz. Ha meg rohamosan fogyni kezd az olajuk (kb. "5 percen" belül), akkor mit kezd magával a sokmillió olajhere a sivatagban, ami beduin-életformával a mai lakosság töredékét képes eltartani. A konkrét statisztika előkereshető, mennyi volt az egy főre eső energia 70-ben, mennyi ma. Világszinten. A saját magyar "életszínvonalnövekedésünk" is inkább csak ártott, bár eddig jólesett, én a 70-es évek elején a kerti budiba jártam ki, mert bent nem volt, vízcsap az udvaron, a nagyiékhoz gőzös vonattal mentünk. Ha az akkori energiaigényünk mellett jönne az olajcsúcs, sokkal kisebb megrázkódtatást okozna, mint a mai mellett. Kár volt "fejlődni" arra a kis időre. Más kérdés, hogy a túlszaporodás nálunk elmaradt, ennek még hasznát vehetjük, én is erre alapozom túlélési esélyeinket. A nyugdíjrendszer összeomlása amúgy is elkerülhetetlen, majd helyreáll a sokgenerációs család, mindenki élete végéig dolgozik , amíg bírja, elkapálgat a család kertjében, stb. A szegény, népességrobbant országokban valóban jöhet a nagy létszámcsökkenés, ha a túlélésre esélyesebbek (önző, vagy nem) távol akarják tartani a menekülthullámot, márcsak ezért is le kell állítani a nagy ember- és árumozgással járó távolsági kereskedelmet, tehát a globalizációt. Csakis a sündisznóállás, a hazai ipar, szénbányászat, mezőgazdaság sürgős helyreállítása esélyes, meg persze a hadseregé. Jobban állunk mint Zimbabwe, vagy Anglia. Ez utóbbi jóval veszélyesebb ránk, a már említett hollandokkal együtt.
Oil companies that are in Bolivia will no longer have the freedom to set prices and export volumes The government will also implement a law approved by congress a year ago that boosts taxes on oil and gas output to 50 percent from 18 percent, he said.
Az üzenet egyértelmü: több fogyasztás magunknak, kevesebb a világ többi részének.
Akkor szépen éhen halnak azok akik eddig is fõleg az élelmiszer/gyógyszer segélyekkel maradtak életben. Szvsz elsõ körben ez fog megtörténni. Aztán ha elkezd csökkenni az életszínvonal ezen a vidéken az jó eséllyel a népesedés növekedését vonja majd maga után - mint ahogy általában minél alacsonyabb az életszínvonal annál szaporább a nép. Ettõl persze még alacsonyabb lesz az életszínvonal. Elkezdõdik a harc az erõforrásokért - az gyõz aki jobban forgatja a kardot.
Pesze ez csak az egyik lehetséges forgatókönyv. Amit én valószínûbbnek tartok az egy radikális gazdasági váltás, a hulladékok újrahasznosítása, az alternatív energiaforrások kihasználása, a helyi gazdaság elõretörése a globálissal szemben. Ha jól belegondolunk végül is, a Peak Oil egy rakás munkahelyet is teremthet: ha mindenki teszem azt napelmet akar a házára ami megtermeli az általa elfogyasztott háztartási energiát az egy óriási piac. A népek nem új autót fognak venni elsõ körben hanem felszerelik a házat napelemekkel. Ehhez persze kellenek megfelelõ akkumlátorok is (már létezik erre is környezetbarát és tartós technológia csak még nincs piacon), ez szintén szép nagy piac. Aztán ott vannak a nagyobb energiatermelõ cégek akik az ipari áramot biztosítják, Pl. szélerõmûvekkel. Sok-sok szélerõmû, összekapcsolva, valahol mindig fúj a szél. Plusz ott lesznek a jó öreg atomerõmûvek, persze ezeket is meg kell építeni. Fletó helyében én inkább ezt építenék meg vasutakat, nem új autópályákat. A mezõgazdaságnak is jót tehet a dolog, végre lesz piac - az energianövények. Teljesen új iparág lehet a szeméttelepek kibányászása és az ott felhalmozott nyersanyagok kinyerése. Szóval, szvsz ha van idõ átállni (azaz az olaj nem holnap fog elfogyni hanem szép lassan lesz egyre drágább és úgy 20-30 év alatt fogy el) akkor túl nagy baj szvsz nem lesz. Én õszintén szólva inkább az üvegházhatástól tartok mint az olaj elfogyásától.
Nem. Náluk a népesedés már csökken. Ës ez a következõ évtizedekben csak fokozódni fog. A helyzet ugyanis az hogy amikor elindult a népesedésvisszafogó politikájuk az sikeresen összetalálkozott a hagyományos kínai családmodellel ahol a fiúgyerek van a központban. Azaz ahol egy gyerek volt (és ennyi lehetett) ott ez az egy gyerek "véletlenül" általában fiú lett, a lányok valahogy eltûntek (abba jobb nem belegondolni hogy hogyan). Most viszont az a vidám helyzet van arrafelé hogy a nemek eloszlása eléggé el van tolódva a férfiak javára, ez pedig finoman szólva nem dobja meg nagyon a népesedési rátát. Ráadásul ahogy az életszínvonal emelkedik úgy fog ott is csökkenni a népesédés, már most is inkább a vidéki kína az ami még szaporodik.
a Homo "Sapiens" egyetlen faj, képviselői az összes földrészen képtelenek messzebb látni az orruknál.
Ez sajnos attól van, hogy olyan nagyon kemény versenyen alapuló, csupán az anyagi jólétet előtérbe helyező társadalmi modell szerint rendeztük be a világot, amelybő úgy látszik nincs kiút.
A mai világ szereplői olyan stratégiai játék résztvevői, amelyben bármilyen jószándékú önkorlátozás azonnal a konkurrensek megerősödéséhez vezet, arra pedig mindíg van bőven jelentkező, hogy ezt kihasználja. Tehát az önkorlátozó semmit nem ér el, ez adja a kiúttalanságot.
A legveszélyesebbnek nekem az tűnik, hogy sajnos még ha tudnánk is alkotni most egy sokkal visszafogottabb, egyensúlyt kialakító rendszert, az csak egy jóval alacsonyabb népességi szinten lenne működőképes, és természetesen jóval alacsonyabb anyagi jólét mellett.
A mai népességnek a puszta fenntartása is az egyre fogyó erőforrások kizsigerelését igényli, és ez még mindíg növekszik, ha nem is olyan mértékben, mint korábban.
Szóval éppenséggel tovább látunk az orrunknál, de ez nem segít. Lehet, hogy túl vagyunk azon a ponton, ahonnan békés úton ki lehet kászálódni a válságból, és a tisztánlátás már legfeljebb csak arra jó, hogy a jövőről szörnyű víziói legyenek az embernek.
Eszembe jutott a nemrég bekövetkezett amerikai bányabaleset, ahol az idősebb bányászok átadták oxigénkészletüket legfiatalabb társuknak, hogy annak esélye legyen megérni a mentők megérkezését. Ez egy megindító emberi gesztus volt, az egyén a közösségben erre is képes.
De globálisan ilyesmi elképzelhetetlen, hiszen mindenki úgy érzi, joga van az élethez.
De mi van, ha kiderül, hogy a források rövidesen nem elegendőek mindenkinek, ahogy az oxigén ott a bányában?...
A Kínaiak fel fogják vásárolni a maradék földgázt+olajat (na ki elől?) aztán áttérnek szén+atomra. Mindkettőből van nekik, nem fogja őket izgatni sem a klímakatasztrófa, sem a peak oil. A Go egy kétszemélyes játék, és a másik székben az USA ül, őket kell kijátszani. A dollártartalék meg ebben a vonatkozásban helyettesíti az atombombát.
(Ugyanaz a szerepe, elrettenti a másikat a nyíltsisakos támadástól, és lehet hogy még olcsóbb is, bár erre nem fogadnék.)
KB akkor fog a peak oil gazdasági felemlkedést hozni amikor a cigányok munkaversenyt nyernek...:-))
Ez a fajta "fentartható folyamatos fejlődésre" berendezkedett sáskamód pazarló fogyasztói világ még az ésszerű takarékosságot se tudja majd elviselni, abba is bele fog rokkanni. És ez még csak a peak oil előszele lesz, nem maga a peak...
"Vagyis a kínaiak akkor érik el a népességi csúcsot,amikor energiahordozókbol egyre kevesebbet lehet kitermelni ráadásul azt se az ő területükön. Hmmm.Nem éppen keleti go játékosra jellemző előrelátóan tervező taktika.:-)"
Sőt. Nem is az Olajcsúcs (gázcsúcs, stb.) a fontos. A világon az egy főre jutó energiafelhasználás valamikor a 70-es évek elején érte el az abszolút történelmi csúcsot, azóta csökken. (az Olduvai Elmélet központi eleme) Mivel onnantól a népességnövekedés meghaladta az energiatermelés növekedését. Az Olajcsúcs csak egy még durvább szakaszát jelzi a hanyatlásnak, mert innentől az energiatermelés abszolút mértékben is csökken, a lakosság meg egy darabig még mindig nő (azért ez lehet már rendkívül rövid is, a tömeges pusztulás árnyéka már itt van) Tehát a kínaiaknál a nagy nyitás a világ felé, a reformpolitika, aminek eredményeképpen az ország nyitottá vált a globalizáció nagy hullámára és a Világ Műhelyévé válhatott, már eleve későn indult. Minden beáramló dollár, az úgynevezett "GDP" (kuruzslók varázsigéje) minden ezreléknyi növekedése távolabb taszította Kínát a fenntarthatóságtól, közelebb a szakadék pereméhez. Ma már a levegőben sétál, ahogy a világ többi országa is. A "GO-játékosok bölcsessége" egyike az etnocentrikus legendáknak, valójában a Homo "Sapiens" egyetlen faj, képviselői az összes földrészen képtelenek messzebb látni az orruknál.
A Magyar Nemzet Online mai cikkében a világ legnagyobb olajtermelő és olajfogyasztó országainak dohai tanácskozásáról: <a href="http://www.mno.hu/index.mno?cikk=350289&rvt=5" target="_blank">Olajválság: süketek párbeszéde Dohában</a> van egy rutinos fordulat: "Andris Piebalgs európai energiabiztos úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi olajárak „tönkretehetik” az EU gazdasági növekedését."
Ezt a kifejezést, hogy "gazdasági növekedés" legfőbb ideje törölni a szótárunkból. Helyette szerintem a politikusok és újságírók divatszava nemsokára az lesz, hogy "túlélés".
A népesedési csúcs évtizedekig tart.Még a csúcson lesznek amikor a földgáz is túljut a peak-on,és az erőforrások meredekebben fognak kifogyni mint ahogy a népességük csökkeni fog.
A szállítás fontosságát nem igazán látom.Legalábbis a tengeri konténesét nem.
Amit ma látunk, az az, hogy az egyensúlyozatlan globális növekedés ellenzőinek tábora NŐ. Összegezve: a blogomban eddig leírtakkal ellentétben a világgazdaság kiegyensúlyozására irányuló nyomás rövid távon nem várható a fogyasztóktól - pl. ingatlanbuborék kipukkanása, önkéntes fogyasztásvisszafogás ( választás 2006 LOL ), nem várható a termelőktől pl. yüan felértékelése, hanem sokkal inkább a sok kis asszertív olajtermelő államtól.
Mao hülyesége a szaporodás felpumpálása volt. Aszem ez alapvető sztálinista dogma volt, hogy túl kell szaporodni az impristákat. Magyarországon is itt volt a lenyomata, ugye a Ratkó korszak. A lassítás, már az utána következők vészreakciója.
1900ban Kína lakossága talán 400 millió volt, a japán megszállás és polgárháborúk miatt az 50es években se lehetett több 5-600 milliónál. A butális népességnövekedés Mao hülyesége volt.
Nem volt az annyira nagy hülyeség, a szaporodást le kellett valahogy állítani. És a helyzet az hogy ha sikerül megoldást találni valahogy az energetikai problémákra (márpedig szvsz hosszabb távon biztosan sikerül, még ha lesz is válság emiatt) akkor a nagyobb népesség inkább hátrány. Ha meg nem akkor sem kimondottan elõny, a nagy népesség csak itt és most jó a kínaiaknak.
Szvsz a hajók továbbra is fémbõl illetve mûanyagból készülnek majd - szvsz elsõ körben a legfõbb nyersanyagforrások a szeméttelepek lesznek. És persze nem matrózok fogják mozgatni a köteleket mint Onedin kapitány idejében hanem villanymotorok, nem is lesz akkora legénység hanem max. 3-4 ember. A repülés valószínûleg nagyon vissza fog esni, és szvsz újra reneszánszukat élik majd a léghajók, méghozzá napelemmel a tetejükön. Ami szvsz leginkább fel fog futni az a napelemek és a szélerõmûvek gyártása. Szvsz az is elképzelhetõ hogy itt európában és az amcsiknál a Peak Oil nemhogy gazdasági visszaesést, de egyenesen felemelkedést hoz...
A kínaiaknak nem nagyon lesz problémájuk a munkaerővel még jó ideig. Az elöregedésnek meg arrafelé nincsennek komoly veszélyei, hiszen se közgyógy se köznyigdíj nincs. Ezért ha valaki véletlenül túléli a 60at, akkor sem jelent komoly terhet az államra. Amikor meg a fiatalok száma lecsökken egy fenntartható szintre, akkor dobják az egy gyerek politikát. Mao hülyesége miatt Kínában legalább 3 generáció elveszett.
Muszáj volt World-be írnom, nem tudom mi történt a fórumon, de beírásnál minden hosszú ú és ű betűből Q és q lett.
Ez nem semmi, eddig a problémának csak a biomassza felhasználó erőművek vonalán fellépő következményeiről tudtam.
Ott ez már odáig fajult, hogy szinte már nincs is az országban olyan szenes erőmű, amelyik ne használna több kevesebb biomasszát (a kevesebb is legalább 10% kell legyen az erőművi blokkok hőfelhasználásában, hogy az árakban érvényesíteni lehessen), ennek megfelelően gőzerővel folyik az erdőirtás az egész országban.
Habár nagyon sok egyéb biomasszát is tüzelnek, mint szalma, malomipari korpa, napraforgóhéj meg fenetudja még micsoda, ezekkel nem is lenne baj.
Attól viszont tartok, hogy a kormány sok erőművet motivált az extra bevétel révén olyan, beruházásokra, amelynek tüzelőanyagbázisát, ti. a magyar erdőket hamarosan meg kell, hogy védje, tehát ellehetetleníti a saját maga által generált technológiákat.
(Hacsak úgy nem vélik, hogy ha nálunk elfogy az erdő, majd hozunk külföldről, mondjuk besegítünk a Kárpátok erdőállományait is tovább irtani, hadd legyen még durvább az árvízhelyzet.)
Az erdészetek meg lelkesen adják a fájukat, szerintem megszédültek az eddig soha nem látott bevételi forrásoktól, és ennél tovább nem is akarnak látni…
A szélerőműveknél legalább a szél meglesz, az nem fogy el. :-))
A termesztett energianövények jelenthetnek ebből kiutat, az legalább a mezőgazdaságot is segítené, de a jelen beruházások főleg az erdei fát célozzák, aminek az újratermelődése egy ilyen kis országban szerintem nem reális. Erre alkalmasabbak lennének azok az energianövények, amelyek az elégetésüket követő termelési ciklusban már vissza is veszik az előző évben kibocsátott CO2-t a légkörből.
