Hiányoltam egy olyan topicot, ahol vasúti fényjelzőkről szerepelnek képek - ezért hát nyitottam egyet. :-) Jöhetnek ide fotók mindenféle elő- és fő-, ismétlő- és tolatójelzőről: a lényeg, hogy ne ábrák, hanem valódi képek legyenek, és minél több különféle jelzésképet láthassunk rajtuk. :-)
Nos, uraim, jön pár kép egy ma délutáni kirándulásról, melynek célpontja Szokolya volt, a korábban elhangzottak apropóján. :-)
"Tovább cifrásítja a helyzetet, hogy a vonatszemélyzet, mielőtt kihaladna az állomásról, a a visszatérő saját maga számára továbbhaladást engedélyező állásba állítja a jelzőt - így a Vác felőli bejárati jelző továbbhaladást engedélyező állása mellett halad ki Vác FELÉ a vonat Szokolyáról."
Ez ma nem így volt. A Diósjenő felé közlekedő vonat valóban a következő jelzés mellett járt ki (ez a Diósjenő felőli bejárat):
viszont a Vác felé közlekedő vonat ezen jelzés mellett haladt ki (a képet a Vác felé induló vonat hátsó ablakából készítettem):
Továbbá az "A" oldali bejáratnál lévő rugós váltóról készítettem egy videót (nemsokára feltöltöm), amikor kifelé haladva felvágjuk. Feltűnő, hogy nem azonnal állt vissza, hanem csak néhány másodperc múlva. Eszerint van benne valami (elektromos) hajtómű? Azt hittem, tisztán mechanikus működésű, és az át-, ill. visszaváltásában csak a vonat ereje működik közre közvetlenül.
Elvileg lehet közösön is ez a típusú jelzés,de az ritka sőt talán valóban nincs is.(fékút miatt).
Abban az esetben tudom elképzelni, ha a közös kijárati jelző és az első térközjelző között valamilyen nyíltvonali kiágazás, vagy ilyesmi van. Ha nincs meg a fékút a következő jelzőig akkor esetleg sárga-sárga. De ez mindkettő überextrém vérlázító eset. :)
Az elv akkor is változatlan,a továbbhaladást engedélyező jelzések ugyanazt jelentik mindhárom esetben.
Ebben egyetértünk, ugyanazt jelenti mindhárom esetben. Szabad a jelzőhöz érkezni 40 km/h ... stb.
Tehát nem a jelző előtt 287 m-re elterülő váltókörzethez, hanem a jelzőhöz.
Valami oknál fogva mégis ki van hangsúlyozva az "egyéni" kifejezés.
És ki van hangsúlyozva nyílt vonali bejárati jelző is. Azért mert ebben a két minősített esetben nem kell írásbeli rendelkezést nyomni az mv. orra alá, minden más esetben viszont kell. Tehát megállítja a fszt. a vonatot és átadja az írásbelit.
Menetrend szerint helytelenben közlekedő esetleg kap a kiindulási állomáson egy írábeli, hogy A és B között helytelenben közlekedik. Ha én ilyen állomáson dolgoznék azt is megállítanám, hogy meggyőződjek róla, hogy valóban kapott.
Elvileg lehet közösön is ez a típusú jelzés,de az ritka sőt talán valóban nincs is.(fékút miatt). Az elv akkor is változatlan,a továbbhaladást engedélyező jelzések ugyanazt jelentik mindhárom esetben. Valami oknál fogva mégis ki van hangsúlyozva az "egyéni" kifejezés.
Szerintem közös kijárati jelzőn nem fog sárga-zöld megjelenni, mivel a legutolsó váltó után van.
Egy zöld,
egy sárga,
egy vörös,
esetleg hívó, ezeket tudom elképzelni.
Másrészről a 15.93 azt mondja, hogy ".... nem kell írásbeli rendelkezéssel értesíteni.... ha egyéni kijárati jelző, nyílt vonali bejárati jelző ... stb".
Ha egy picit fordított logikával gondolkodunk akkor ez egyben azt is jelenti, hogy:
de bizony írásbelivel kell értesíteni ha sem nemegyéni kijárati jelző, sem nem nyílt vonali bejárati jelző ... stb.
Egyéb rendelkezésről erre az esetre vonatkozóan nem tudok.
Kivéve a 20-as függeléket, de az más esetet szabályoz.
...aztán az okosok majd helyreigazítanak ha hüleséget írtam.
Szerintem azért, hogy ne kelljen hosszú perceket eltölteni azzal, hogy kiadunk egy írásbelit, mikor esetenként pont hogy a forgalmi szituáció diktálja, hogy éppen melyik vágányon menjen a vonat. Amennyiben persze nem tud a kijárat szabadot adni a helytelenre, úgy kell adni írásbelit, ám ilyen helyeken ezt a módszert forgalmoszervezésre nem is nagyon használják.
Régről mesélték, hogy amikor a 40a-n (de szerintem nem csak ott) végig alakos Siemens-blokk volt, akkoriban kellett úgy csinálni, hogyha helytelenen jött a vonat, akkor a bakter szépen leballagott a V-betűs jelzőhöz, és Szabad az elhaladás jelzés adásával járatta be a vonatot. Akkoriban a helyes vágány melletti előjelzővel egy vonalban volt az F-betűs jelző. Namost ez akkoriban, mivel csak egy irányba volt térközösítve a vonal nem nagyon fordult elő. Ez is az új korok vívmánya, hogy nyílt vonalon helytelenben előztetünk. Éljenek a menetirányváltós önműködő térközös biztosítóberendezések! :)
"F2 ut.15.93. A közlekedés szabályozása független a helytelen vágányon történő közlekedés okától. Kétvágányú pálya helytelen vágányára indítandó vonat személyzetét nem kell Írásbeli rendelkezéssel értesíteni a helytelen vágányon történő közlekedésről, illetve okáról akkor, ha a helytelen vágányra az egyéni kijárati jelző, nyíltvonali bejárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése mellett lehet kihaladni. A vonat a kijárati jelzőn, nyíltvonali bejárati jelzőn kapott jelzés alapján a biztosított váltókra engedélyezett sebességgel kihaladhat, illetőleg áthaladhat a helytelen vágányra."
Érdekes.. Nos csoport vagy közös kijárati jelző esetén a továbbhaladást engedélyező jelzési képnél is kell adni arról irásbelit,hogy helytelen vg.-ra jár ki
Nem,annyit segítek hogy köze van az Írásbelihez,de a jelzési kép nem hívó vagy megállj melleti Viszont a Te kérdésedre nem tudom a válszt,talán a régi jelzési rendszer mutatta a kihaladás irányát?
Igazad van, azonban a szerkezet alapállása, illetve felvágási iránya nem változtatható, arra csak a bizt. ber. képes. Az ellensúly (súlykörte) arra való, hogy ha a váltót kézzel akarják állítani, akkor kiiktatják a rugós szerkezetet, s onnan az ellensúly veszi át az irányítást. Amikor végeznek a tolatással, a szerkezetet visszazárják, s onnantól megint a rugós váltó lesz.
Ez a rugós váltó, de ennél többről van szó. Szemben a villamosok rugós váltóinál, ahol két csavarrugó úgy-ahogy hozzáfeszíti a csúcssínt a tősínhez, itt a szerkezet jóval több elemből áll, többet nyújt és biztonságosabb. A váltó a súlykörtével átállítható - ilyenkor a másik irányból válik fölvághatóvá. Így átszerelés nélkül meg lehet változtatni az állomás forgalmi rendjét, vagy tolatni lehet (elég érdekes lenne kocsit letenni, ha a váltók mindig visszaállnának és a mozdony sose juthatna vissza a vonata elejére), csak ki kell venni a kulcsokat a berendezésből - tehát lezárhatóak is. Természetesen kampózár nincs rajtuk. Sajnos az egész szerkezet dobozolva van, még nem láttam belülről.
Általában az állomás mindkét végén egy-egy váltó rugós, a többi kézi. Úgyis csak két vonat keresztezik. Egy MERÁFI-vonalon azonban nem minden állomás rugós váltós, sok állomáson megmaradt a szolgálat, a váltóőrök, a jelzőberendezés. Ilyen Diósjenő, Drégelypalánk, Nógrádkövesd, Galgamácsa, Balassagyarmat a 75-78 vonalakon. Más állomásokból megálló-rakodóhelyek lettek állandóan szabadot adó fedezőjelzőkkel: ilyen Dejtár vagy Galgaguta (és persze voltak eredetileg is mrh-k, mint Tolmács). Rugós váltók vannak Szokolyán (de nincs ellenörzőjelző), teljes MERÁFI felszereltségű Nagyoroszi, Rétság, Acsa-Erdőkürt és Magyarnándor. A 78b-n szolgálat van Szécsényben, Nógrádszakálon és Ipolytarnócon, itt kulcsellenörzőberendezések vannak, Nógrádszakál végponti végén a forgalmi irodából vonóvezetékkel kezelt váltókkal. Az egyetlen biztosított állomás Galgamácsa, itt Siemens-Halske működik, alakjelzőkkel, a kijárati jelzőknek háromfogalmú előjelzőjük van a bejárati jelzőkkel egybeépítve (felsővezeték alatt). Érdekes még Romhány: itt is jelzőberendezés működik, nem biztosított, de előjelzővel is fölszerelt fény bejárati jelzője van, ami folyamatosan szabadot mutat, kivéve kiszolgálás közben (bár ennek nincs jelentősége, mivel már úgyis csak a kiszolgálóvonat megy ki oda, de mivel gyakran kell segélyezni, így a biztosításnak, a rétsági körbejárási lehetőségnek van értelme, igaz, a rugós váltókra az ITF miatt Dejtáron lenne szükség).
Apropó: rugós váltó. Veszprém páros (Székesfehérvár felőli) oldalán is található egy rugós váltó, amely a védő csonkába vezet. Előszeretettel maradt a nyílt vonal felé vezető állásban ez a váltó helyszíni állítású korában, s nem egyszer elindultak a kocsik Hajmárkér felé. Ezt kiküszöbölendő, a védő váltót rugós váltóvá alakították át.
Mert az "A"-ról nincs, de ugyanez a megoldás: F-betűs tábla és ugyanilyen bejárati jelző van. Azért az A-t hoztam példaként, mert a B előtti utolsó jelző Nógrád exállomás mrh. alak fedezőjelzője, azzal pedig nem olyan vicces, hogy hiányzik az előjelző :))
A jelzők nem önműködőek, s nem minden váltó rugós. Különben igaz. :)
A bejárati irányú mellékvonali ellenőrzőjelző csak akkor ad más jelzést a Szabad-jelzésen kívül, ha a hozzá tartozó váltókat felnyitották, vagy a fénysorompója használhatatlan, illetve hibát jelez.
A kijárati irányú mellékvonali ellenőrzőjelző pedig nem finnyás a váltókra, az csak a hozzá tartozó sorompót felügyeli. Annak a szabványos állása a Megállj-jelzés, a berendezés kezelése után jön meg rá a Szabad-jelzés, majd a vonat után önműködően jelenik meg rajta ismételten a Megállj-jelzés.
Egy MEFI/MERÁFI állomáson nem csak rugós vátók, hanem hagyományos, kézi állítású váltók is lehetnek, azonban ezek is szerkezeti függésben vannak a hozzájuk tartozó bejárati irányú mellékvonali ellenőrzőjelzővel.
