A szakállas fáraónő
Azonosították Hatsepszut múmiáját
Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2007. július 7.
Több mint egy évszázadig tartó kutatás után megtalálták végre Hatsepszut fáraónő múmiáját, az egyetlen nőét, aki saját jogán, királynőként uralkodott a hatalmas ókori birodalom fénykorában. Zahi Hawass egyiptomi régészeti főfelügyelő szerint a felfedezés "a legfontosabb eredmény Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es megtalálása óta".
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6")))
Sub banner_182438_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_182438_DoFSCommand(command, args)
end sub
Eddig rejtély volt, hol a királynő múmiája. Nem találták abban a Deir al-Bahariban lévő, rejtett gyűjtősírban, ahová a megbolygatott sírokból menekítették a papok az ókorban az uralkodók múmiáit, és nem volt a számára épített sírban, a KV20-ban (Királyok Völgye 20-as számú sírban) sem. Találtak viszont két múmiát egy másik sírban, a nyomok pedig hozzájuk vezettek.
Hawass már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy a kairói Egyiptom Múzeum harmadik emeletén, több ezer elfeledett műtárgy és múmia között megtalálta a nagy királynő földi maradványait, ám akkor csak közvetett bizonyítékai voltak. Most megérkeztek a DNS-minták elemzései: a főfelügyelőnek igaza volt. A múmián időközben elvégzett CT-felvételekkel együtt pedig talán végre sikerül megfejteni Hatsepszut rejtélyes életének és halálának körülményeit.
Hatsepszut I. Tuthmószisz fáraó lánya és féltestvére, II. Tuthmószisz felesége volt. A testvér-férj halála után, Kr. e. 1504-től eleinte régensként uralkodott III. Tuthmószisz, a férje és egy másodfeleség kapcsolatából származó fia helyett, ám a fiú nagykorúvá válása után sem adta át a hatalmat, felöltötte a királyi hatalom jelképeit: a koronát és az álszakállt, és királlyá kiáltotta ki magát. Több mint húszéves uralma az ősi Egyiptom egyik fénykora volt. Expedíciót indított a távoli és rejtélyes Punt országába, hogy kereskedelmi kapcsolatokat vegyen fel velük, hatalmas építkezésekbe kezdett.
Az ősi Egyiptom egyik legnagyobb uralkodója volt - mondta el Hawass -, ám röviddel Kr. e. 1482-ben bekövetkezett halála után dühödt utóda, III. Tuthmószisz fáraó egyaránt elpusztította síremlékét, templomait és építményeit. Sírját, a KV20-at is kifosztva találták meg. Úgy tűnt, hogy múmiája örökre elveszett a megbolygatott sírépítményből.
Howard Carter, aki Tutanhamon sírját 1922-ben megtalálta, már 1903-ban felfedezte a Királyok Völgyében a befejezetlen KV20-at, de abban csak két üres szarkofág állt: az egyik Hatsepszuté, a másik apjáé, I. Tuthmósziszé volt.
Nem sokkal korábban Carter megtalálta a KV60-ast is, ahol két idősebb nő múmiája feküdt: az egyik szarkofágban, a másik koporsó nélkül a földre dobva. A szarkofágon Hatsepszut dajkája, Sitre-In neve állt, ezért a kutatók azt gondolták, hogy a koporsóban a dada nyugszik. Carter lezárta a számára érdektelennek tűnő, díszítetlen, egyszerű sírt, amelyet néhány évvel később nyitottak fel újra, s a szarkofágban fekvő múmiát beszállították a kairói Egyiptom Múzeumba.
Zahi Hawass néhány évvel ezelőtt újra átvizsgálta a KV60-ast, és kíváncsi lett a múzeumba szállított "dajkára", akinek tetemét a harmadik emeleten meg is találta. Különös volt, hogy az ötvenes éveiben elhunyt nő sokkal kisebb volt, mint az állítólag neki készült koporsó. Egyik keze királyi tartásban oldala mellé simult, míg a másik behajtva feküdt mellén, s látszott, hogy eredetileg tartott benne valamit. Tetemét finom és drága anyagokba tekerték. Több helyen is látszott, hogy megbolygatták, mintha aranyat kerestek volna rajta. Hawassban felmerült a gyanú, hogy a dada maradt a sírban, koporsójában pedig valójában a királynő nyugszik. Feltevése beigazolódott...
Zahi Hawass elmondta, hogy egyetlen fog volt a bizonyíték. Az 1881-ben Deir al-Bahariban felfedezett királyi gyűjtősírban ugyan nem találták meg a királynő múmiáját, de előkerült egy fadoboz, amelyen a fáraónő neve állt. A fadobozban egy fog volt. Hawass elmondta, hogy az ókori Egyiptomban a balzsamozás során egyes testrészeket ilyen fadobozokban helyeztek el. Yehya Zakariya fogászpofesszor a fog abszolút pontos helyét a "dajka" szájában, egy hiányzó fog helyén találta meg. Ez olyan egyezést jelent, mintha a királynő ujjlenyomatát azonosították volna - mondta el a régészeti főfelügyelő.
A fogból nyert DNS-mintát is egyeztették Hatsepszut nagyanyja, Ahmose Nefertari maradványaival. A minta rokonságot mutatott ki.
Ugyanakkor a DNS-elemzések azt is kiderítették, hogy az a múmia, amelyet Hatsepszut apjaként, I. Tuthmósziszként azonosítottak, valójában egy fiatalember teste, akinek a halálát egy nyílvessző okozta.
A fáraónő múmiájának vizsgálata pedig elárulta, hogy az uralkodónő ötvenes éveiben halt meg csontrákban, s fogai rettenetesen rossz állapotban voltak.
Zahi Hawass szerint Hatsepszut tetemét még az ókorban biztonsági okokból a KV20-ból átvitték a sírt felügyelő papok a KV60-ba: ez utóbbi egyszerű sír építését vagy nem fejezték be, vagy a dadának készült. Ugyancsak biztonsági okokból tehették a királynőt a dada koporsójába. A papok olyan jól okoskodtak, hogy a legnevesebb egyiptológusokat is sikerült hosszú évtizedeken át orruknál fogva vezetni.
ennek nagyon örülök, hogyépségben megvan a Hat múmiája és sikerült azonosítani. bár itt a híradások fotóit nem igazán értem: az a múmia, amit mutogatnak fotókon (amelyiknek be van tömve a szeme) az nem igazán hasonlít Hatra, az a másik múmia, amit tegnap pl. az RTLen mutattak mint Hat múmiája és ami a CNN videóján is csak egy pillanatra látszik, amelyiknek van egy hajtincse is, az kiköpött Hatsepszut, már ahogy össze lehet hasonlítani a szobrokkal, amik róla fennmaradtak.
Megtalálták az ókori Egyiptom egyetlen fáraónőjének múmiáját?
2007. 06. 26. 23.00<!--
Szerző: --> Hírextra
Azonosították Hatsepszut királynő múmiáját - ezt a szenzációs bejelentést készül tenni szerdán az egyiptomi műemlékfelügyeleti hatóság vezetője, legalábbis a Discovery Channel tévé keddi közlése szerint. Maga Zahi Hawasz nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt.
if(!window.goA)document.write('');
if(window.goA)goA.addZone(40720,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.7")))
Sub banner_178771_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_178771_DoFSCommand(command, args)
end sub
A Discovery Channel szerint az egyiptomi műemlék-főfelügyelő a tévének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: amiről beszámol majd, az "a legnagyobb felfedezés a Királyok Völgyével kapcsolatban azóta, hogy felfedezték Tutankhamon fáraó sírját" 1922-ben.
A később Tutankhamon révén világhírűvé váló Howard Carter régész 1903-ban két szarkofágra bukkant a Luxor melletti Királyok Völgyének egy sírjában, amely a KV60-as számot viseli. Az egyik múmiát Hatsepszut királynő dajkájaként azonosították, de a másikról csak annyit tudtak megállapítani, hogy egy nő múmiája. Carter később, 1920-ban fedezte fel Hatsepszut királynő sírját is, de az abban talált mindkét szarkofág üres volt.
A Discovery Channel szerint Hawasz és munkatársai hosszan tanulmányozták és három dimenziós képeket is készítettek az 1903-ban talált két női múmiáról. Ezek alapján véli úgy, hogy a 3500 évvel ezelőtt uralkodott királynő balzsamozott maradványaira talált. A végső bizonyossághoz a szakértők még DNS-teszteket is elvégeznek majd.
Hatsepszut volt az egyetlen nő az ókori Egyiptomban, aki ténylegesen fáraóként uralkodott is. I. Tutmózisz fáraó lányaként időszámítás előtt 1504-től 1484-ig ült a fáraói trónon. Bátyja és egyben férje, II. Tutmózisz halála után rövid ideig régensként kormányozta Egyiptomot, csecsemőkorú fia, a későbbi III. Tutmózisz nevében. Hamarosan azonban fáraónak nyilvánította önmagát, fáraói álszakállt ragasztott az állára és fáraói süveget viselt, így uralkodott húsz évig.
Hatsepszut halála után féltékeny fia, III. Tutmózisz leromboltatta anyja valamennyi emlékművét, még sírját is, és mostanáig úgy vélték: az ókori Egyiptom egyetlen fáraónőjének múmiája véglegesen elveszett, így arra sem derülhet soha fény, hogy miként halt meg.
"A korabeli mindennapi viseletbe öltöztetett szobrocskák igen realisztikus kidolgozásúak, még olyan szokatlan részletet is megörökítettek rajtuk, mint azt, hogy a téglakészítők keze és lába piszkos"
Ez is érdekes, mivel ilyesfajta realizmusra inkább csak Ehnaton korában találunk példát, kb. 800 évvel később.
És feltárul Henu sírja
Érintetlen sírt találtak Egyiptomban
Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2007. június 2.
Belga régészek egy négyezer éve elhunyt, ókori egyiptomi, magas rangú udvari tisztviselő érintetlen sírját fedezték fel. A sírban minden úgy várta a régészeket, ahogy az eltemetők hagyták: szolgaszobrok és istenek kísérték Henut túlvilági életébe.
A Leuven Katolikus Egyetem kutatói Harco Willems vezetésével véletlenül bukkantak a rendkívül jó állapotban megmaradt nyughelyre a Kairótól délre fekvő Minya város közelében, a Deir al-Barsha-i nekropoliszban. Valójában egy másik sírt, Uky nyughelyét tártak fel, amikor a sziklafalba vágott apró ajtóra lettek figyelmesek. Miután a törmeléktől megtisztították a környéket, és sikerült az ajtót kinyitniuk, egy szarkofágot és apró szobrocskákat pillantottak meg. Noha négyezer év telt el azóta, hogy a sírt lezárták, a festett feliratok és a szobrok színei még mindig élénk fényükben ragyogtak.
A pici, ám sírmelléklettel viszonylag gazdagon ellátott halotti kamrát szinte teljes egészében betöltötte a szarkofág, amelynek az oldalaira és a fedelére Anubis és Ozirisz isteneknek szóló hieroglif szöveget festettek. Itt találták meg a halott nevét is: Henu.
A szarkofág tetejére fasarut helyeztek, hogy a halottnak ne kelljen mezítláb járkálnia túlvilági életében. A cipők mellett szolgaszobrocskák álltak, a figurák a mindennapi élet főbb munkáit végzik. Az egyik szoborcsoport gabonát őrlő asszonyokat ábrázol, a másik viszonylag ritka jelenetet örökít meg: a vályogtéglavetés egyes folyamatait végzi négy férfi. Henu a túlvilági életében is jól megépített házban kívánt élni.
A szarkofág mellett egy nagyobb méretű szobor állt, amely nyilvánvalóan magát Henut jeleníti meg. A közelében egy újabb szoborcsoport kenyeret és sört készítő asszonyokat ábrázol. A túlvilági élet legfontosabb kellékeit ők állítják elő, ezért találhatók Henu közvetlen közelében. A főtisztviselő szobra mögött egy evezős hajó áll, az evezősök szorgalmasan emelgetik evezőiket.
Előkerült Henu múmiája is. A tetem egy, a szarkofágba helyezett, nagyméretű fakoporsóban nyugodott. A múmia feje fejtámlán pihent, arra feliratokat festettek, s ezekben megint olvasható Henu neve, sőt megtudhatjuk hivatali beosztását is: tartományigazgató.
Henu főtisztviselő az első átmeneti korban (körülbelül Kr. e. 2181 és Kr. e. 2050 között) szolgálta valamelyik fáraót. Az eddig nem derült ki, hogy pontosan melyiket, s valószínűleg nehéz is lesz megállapítani, mivel meglehetősen kaotikus politikai viszonyok jellemezték azt a kort.
Henu meglehetősen szokatlan helyre temetkezett. Azokat a sírokat ugyanis, amelyekbe Henu nyughelye környékén temetkeztek, az Egyiptomi Óbirodalom vége felé (körülbelül Kr. e. 2350-Kr. e. 2200) építették. Némelyikben a sírfeliratot egy bizonyos Dzsehutinakht vésette a falba, aki azonban az első átmeneti kor vége felé volt tartományi kormányzó, s kortársa Henunak. A szövegből kivehető, hogy az ősök sírja romlásnak indult, de Dzsehutinakht helyreállíttatta azokat. Ám javításnak semmi nyoma, csak a szöveg a falon utal ilyesmire. De mivel Henu sírját egy ilyen óbirodalmi sírban építették meg, elképzelhető, hogy a régi sírokba új aknákat vágtak, és a kései átmeneti kor magas rangú halottai odatemetkeztek. Erre az újrahasználatra utalhatnak a "restaurációs szövegek" - mondta el Willems. Ha a restaurációs szövegeknek valóban ilyen szerepük volt, akkor a többi, a környéken eddig feltárt óbirodalmi sírban is lehetnek késő átmeneti kori, eddig még fel nem fedezett sírok, mivel több óbirodalmi sírban is találtak Dzsehutinakhttól származó restaurációs szöveget.
Az azonban nem valószínű, hogy még egy hasonlóan jó állapotban lévő sírt találjanak. Egészen rendkívüli dolog, hogy az egyébként igen romlékony faanyag a rá festett színekkel együtt ilyen jó állapotban maradhatott meg évezredeken át. "A korabeli mindennapi viseletbe öltöztetett szobrocskák igen realisztikus kidolgozásúak, még olyan szokatlan részletet is megörökítettek rajtuk, mint azt, hogy a téglakészítők keze és lába piszkos" - nyilatkozta Harco Willems.
„Munka” közben leleplezett sírrablók vezették nyomra a minap a régészeket a szakkarai lépcsős piramis mellett, ahol a fáraó fogorvosainak sírkamrájára bukkantak rá. A 150 éve folyamatosan zajló egyiptomi feltárások sorában ez az első lelet, amely arra utal, hogy Egyiptomban már több ezer évvel ezelőtt is fontosnak tartották a fogak épségét.
Három koporsót tártak fel rohammunkában a helyi régészek, miután Egyiptom legrégebbi piramisának, Dzsószer fáraó temetkezési helyének szomszédságában „munka” közben rajtakaptak néhány szerencsétlenül járt kincsvadászt. A megtalált sírok üresen álltak, a holttestek nem voltak bennük. A leletek korát 4200 évesre datálták, vagyis az Óbirodalom idejéből, a 4. dinasztia uralkodásának végéről, az 5. dinasztia kezdeti periódusából származnak.
Zahi Hawass, az egyiptomi Régészeti Tanács vezetője a világ hírügynökségeinek adott nyilatkozataiban felhívta a figyelmet a temetkezés helyszínének jelentőségére. „Egyértelműen arra utal, hogy a holtak egykor a királyi családot szolgálták, és az is nyilvánvaló, hogy a fáraók igen nagy tiszteletben tartották őket. A kamra bejáratának falán jól látható hieroglifa – egy agyar és felette egy szem – pedig azt jelzi, hogy a túlvilágra költözöttek udvari fogorvosok voltak” – mondta.
Kiderült az is, hogy a három sír közül az egyik minden bizonnyal a fogászok vezetőjéé volt, a másik kettő pedig az asszisztensek nyughelye lehetett. Azonban hiába töltöttek be ilyen magas tisztséget, mégsem lehettek túl gazdagok. Erre a sírok anyagából lehet következtetni, hiszen az nem tiszta mészkőből áll, mint ahogy az a korabeli felsőosztály esetében jellemző volt, hanem csak agyagtéglával kevert mészkőből.
A vezető fogorvos sírjának bejárata felett – az egyiptomi sírkamrákra jellemző módon – egy felirat olvasható, ez esetben egy szörnyű átok: „Mindenkit, aki síromba belép, egy krokodil vagy egy kígyó fogja megenni”. Ha ennek ellenére mégis bemerészkedik valaki a kamrába, csodálatos festményeket láthat a falakon és az oszlopokon, melyek a halott hétköznapi életének jeleneteit ábrázolják, sokszor a családja körében, vagy állatáldozat bemutatása közben.
A hieroglifák felfedik a királyi fogak (sz)épségére felügyelők nevét is: Ij Mrj, Kem Msw és Sekhem Ka nyugodott több ezer éven át Dzsószer piramisának árnyékában.
Egyiptomi romok rejtették a világ legrégebbi bowlingpályáját
Újabb felfedezés kapcsán derült ki a közelmúltban, hogy nincs új a nap alatt: olasz régészek ókori bowlingpályát fedeztek fel az ősi egyiptomi város, Kom Madi romjai között. Korábban még csak hasonlót se találtak sehol a világon.
Különös leletre bukkant egy olasz expedíció Kom Madi feltárása közben. Az ókori egyiptomi királyi rezidenciák városában egy nyitott csarnokra leltek, melynek padlója mészkő tömbökkel fedett, és egy 10 cm mély, 20 cm-es emelkedésű hosszú pályát alakítottak ki benne. Ennek közepén egy négyzet alakú, 12 cm-es üreg van, ami alá egy cserepet rögzítettek. A helyszínen két fényesre csiszolt mészkőlabdát is találtak a régészek: az egyik átmérője a pálya méretével egyezik meg, a másiké az üregével. A semmilyen korábbi lelethez nem hasonlító felfedezések mellett a teremben találtak még papirusztekercseket, cserépdarabokat és néhány vörösrézből készült szerszámot.
Az épület, amellett, hogy önmagában is egyedülálló mérnöki szaktudásról tesz tanúbizonyságot, elsősorban attól különleges, hogy a funkcióját tekintve ez az első ilyen jellegű régészeti eredmény. A szakértők szerint a csarnokban a mai bowlingra emlékeztető játék folyhatott, a kormeghatározás alapján valamikor a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának időszakában (Kr. e. 305--Kr. e.30.). Ezután ez a fajta szórakozás nagyon sokáig feledésbe merült, s csak a 19. század legvégén jött újra divatba.
Kom Madi (vagy Kom Mady) fontos vallási és kulturális helyszíne volt ebben az időben Egyiptomnak. Két jelentős istenség temploma is megtalálható itt: Íziszé és Szobeké. Szobek az igazságszolgáltatás és a pusztítás krokodilként alakban megjelenő istene volt az egyiptomi mitológiában, Ízisz szerepe pedig közismert: kezdetben „csak” mint a főisten, Ozirisz feleségét tisztelték benne, később, az Újbirodalom korára a mindenkori fáraó anyjává vált (ezzel is hangsúlyozva az uralkodó természetfölötti származását) -- gyakran ábrázolták őt éppen szoptatás közben.
Az egyiptomi kormány már be is jelentette, hogy hamarosan megállapítják azt az összeget, amellyel támogatják az ásatások folytatását. Feltett szándékuk ezenkívül, hogy az országba érkező több millió turistának kiadott térképeken is jelezzék ezután a Kom Madi-i unikális leletet.
A Ptolemaiosz-dinasztia, mellyel a térképészet atyja, a híres alexandriai csillagász csupán névrokonságban állt (Ptolemaiosz ugyanis onnan kapta a nevét, hogy az uralkodócsaládról elnevezett észak-egyiptomi faluban látta meg a napvilágot) talán legismertebb tagja VII. Kleopárta, aki magas sorszáma ellenére az egyetlen ismert Kleopátraként vonult be a köztudatba. A legutóbbi leletek tükrében talán nem is annyira szép királynő Kr. e.51. és 30. között állt Egyiptom élén. Egy évvel korábban Octavianus római császár Actiumnál aratott győzelmet Kleopátra és Antonius egyesített seregei felett, majd a következő év augusztusában Alexandriát igázta le, római provinciává téve Egyiptomot. Az uralkodónő és szeretője, akik, ki tudja, talán maguk is szívesen „bowlingoztak”, ezután lettek öngyilkosok, hogy elkerüljék a bukással járó szégyent.
Mahler Ede
No, ennek örömére szkeneltem egyet...
Howard Carter--A. C. Mace
Christiane Desroches-Noblecourt
Christiane Desroches-Noblecourt
Németh György
Egyiptomi romok rejtették a világ legrégebbi bowlingpályáját