Ja bocs mégvalami. Azért fontos, hogy a tüzelőanyag cellákba minél "tisztább" hidrogén kerüljön, mert az élettartamuk így jelentősen nőhet, ez pedíg ugye a széleskörű bevezetéshez gazdaságossági oldalról segít.
Most olvastam, hogy a shell bevásárolta magát a Quesait Technologies cégbe amely hidrogéntisztítási eljárásokkal foglalkozik. Tisztább olcsóbb hidrogén üzemanyagot kívánnak előállítani a tüzelőanyag cellák részére. Azt hiszem ezek után már egyre kevesebben kételkednek abban, hogy az olaj utáni kor a hidrogéné.
Az általad a FÉG napkollektorral foglalkozó lapjaként jelzett helyen a Molnár János barlangról lehet érdekeset olvasni, a FÉG tényleges napkollektoros lapja pedig átalakítás miatt zárva :-(
Köszönöm a válaszokat. Én nem ilyen kerti barkácsra gondoltam, hanem arra, hogy pl. a boylert is bevonni a rendszerbe. Lehet-e, próbálta-e már valaki, hogy beteszünk a mezei HAJDU boylerbe egy csőkígyót, és azon áthajtjuk a tetőről jövő ingyenhőt? Készített már valaki tetőre hőcserélőt (kollektort)? Miből? Milyen anyagok hol hozzáférhetőek?
Tudjátok, a gyári holmik marha drágák. Nem értem, miért, mitől annyira elrugaszkodott árakkal dolgoznak.
Szegény ember vízzel főz (meg a feleségével hál...)
Sch.
Sőt, akkor is, ha nem teszed fel egy állványra - lényeg, hogy ne árnyékolja semmi - vagy minél kevesebb. Ez persze akkor igaz, ha van odáig vízvezeték kiépítve, ami egyébként is megkönnyíti a vízutánpótlást. Ekkor a vezetéki víznyomással lehet felhajtani a vizet a hordóból a zuhanyozó csövén.
Kedves Zalka Máté!
Napkollektor.
Talán ez az, ami viszonylag egyszerűen, házi eszközökkel megvalósítható. Erről van-e valami info: felhasználható anyagok, stb. Házilagos, barkács kivitelezésre gondolok, mert a készen kapható olyan arcátlanul drága, hogy...
Vannak valakinek arra vonatkozólag adatai, hogy mennyibe kerül az alternatív módokon otthon és/vagy erre szakosodott cég által termelt energia? Ft/KWh (áram/hő)
Ezek közül ami a háztartásokban is alkalmazható az a hőszivattyú, a napkollektor és a biomassza hasznosítása. Ez utóbbiról tudsz valami komolyabb ismertetőt a neten?
Visszatérve a topicindító kérdésre, hogy milyen alternatív energiafelhasználási módozatok lehetnének a háztartásokban:
- hőszivattyú
- kondenzációs gázkazán (ez ugyan nem alternatív, de takarékos)
- mikrogázturbinás kapcsolt energiatermelés (ez sem alternatív...)
- napkollektor
- biomassza, hévíz (ezek inkább távfűtésben jöhetnének szóba - az EU jelentős támogatásokat biztosít. Pl. Szlovákia már kiépített biomasszás távfűtést egy faluban, a beruházás 90%-át az EU pénzekből finanszírozták, és további 80-90 ilyen van tervben! Hogy mi miért nem tesszük ezt? Jó kérdés...)
Igazad van a 1,5-2 m-rel, Mo-on ez az elfogadott mélység. Hogy 50-100 m-es fúrásba lehetne az elpárologtatót tenni? Van ilyen is!
1 m fúrás kb. 10000 Ft. Tehát a kút kb. 500 - 1000 ezer Ft. Biztos, hogy olcsóbb?
Amúgy én úgy tudom, hogy támogatták/ják. A Széchenyi tervben pl. volt egy ilyen előirányzat.
Ha jól tudom, az egyik áramszolgáltató, az Édász is támogatja kedvezményekkel a lakossági hőszivattyúkat.
Ez részben igaz. A hőszivattyús fűtés éjszaka is megy, akkor pedig a gázerőművek állnak.
Valóban drágább gáz és olcsóbb, vagy mostani árú áram mellett érné meg.
Van egy olyan technológia is, amikor nem a nagy felületből nyerik a hőenergiát, hanem a mélyebb rétegek (50-100m) magasabb hőmérségletéből. És nem biztos, hogy drágább, mint felszedni a kertben a földet 1,5-2 m mélységig, majd visszarendezni. (én erről a mélységről tudok, és nem az 1 m-esről) A talajvízből nyert hő az tényleg jobb, mint a talajból nyert már csak a nagyobb hőkapacitása miatt is.
Továbbra sem érthető, hogy miért nem támogatják, hiszen a fűtési szezon nagyobbik részében egyedüli fűtésként is elég. A "bivalens" megoldásra csak az igazán hideg kb. 2 hónapban lenne szükség.
A két Paks jó ötlet! :-))
Az, hogy a hőszivattyúk miért nem terjedtek el, annak gazdasági okai vannak elsősorban. Ezzel a gáz és villamosenergia árszerkezettel támogatás nélkül túl hosszú a beruházás megtérülési ideje. Esetleg ha 2 Paskunk lenne...:)
Vagy esetleg ha emelnék a lakossági gázárakat.
Talajba fektetett (1 m ) elpárologtatónál 1 kW hőteljesítményhez kb. 20-40 m2 talajfelület szükséges. Jobb a helyzet a talajvizes (pl. kútból kinyertvízzel üzemelő) rendszerekkel. Azonban ahogy én tudom, ezekhez bonyolultabb engedélyezés kell. Lényeg az, hogy elég magas a beruházási igénye ekkora méretű hőcserélőknek (egy átlagos méretű, jól szigetelt családi ház csúcshőigénye 10-15 kW körül van). Mindehhez hozzájönnek a járulékos költségek, pl. az, hogy hőszivattyús rendszert igazából alacsony előremenő hőmérséklettel érdemes üzemeltetni, ehhez viszont nagyobb radiátorok, vagy padlófűtés kell. Ez áll szemben a gáztüzelésű kazán olcsóbb beruházásával és azzal, hogy az üzemeltetésben nem jobb annyival, amennyivel kellene. Jó alternatíva a "bivalens" fűtés, amikor a csúcshőigényeket gáztüzeléssel elégítik ki, viszont az átmeneti időszakban a hőszivattyú megy. Ekkor a hőszivattyút sem kell a -13 fokos külső hőmérsékletre méretezni.
Ez az egész probléma gazdasági jellegű, hiszen a hőszivattyúról már Pattantyús is írt az 1940-es években, csak akkor még teljességgel gazdaságtalan volt, hiszen a villamos energia/fosszilis tüa. árviszonya a mainál sokkal nagyobb volt. Ja, és amíg az import földgázt égetjük el és abból lesz villamos energia, addig nincs értelme a gázimport kiváltásáról beszélni hőszivattyúval.
A hőszivattyúkra gondolsz? Ajánlom az energia.lap.hu oldalat. Nem tudom, miért nem terjed, pedig komolyabb technológiával hatalmas gázimportot helyettesíthetne. Talán éppen ezért?! :-I
Sajnos, pontos részletekre nem emlékszem. Úgy rémlik, hogy néhány köbméteres tartályról volt szó, meg egy bonyolult szerkezetről, amelynek a bonyolultságát és karbantartás-igényét egy autóéhoz hasonlították. Én helyedben megkeresném ezt a céget, én egy kiállításon találkoztam velük.
Oké, köszi. Elejétől végignézem majd.
De hogy maradjak a geothermikus hőnél. Nagyiparilag vajon miért nem használják? Pl. egy elhagyott, mély bánya az kitűnő hőforrás lenne.
Köszi, de ez az Alternatív energiás topic inkább a közlekedés felé tendál. Van abban minden, ami az alt. energiákkal kapcsolatos (pl. ez is, másik példa: a genfi ENSZ székházról is volt már szó).
A genfi tóban már volt szerncsém fürdeni - elég hideg volt nyáron is, bár bele lehetett menni (kb. 18 fok lehetett). A rendszer általi hűtése a tónak gyakorlatilag elhanyagolható, a tó mérete miatt.
Hat a vizet szerintem annyira nem, leven a fajhoje 4180 J/(kg*K) Tehat ahhoz, hogy mondjuk 1000 m3 vizet egy fokkal lehutsenek, kb. 4 milliard J energiat kell elszipkazni belole, ami kb. 1200 kilowattora. Mondjuk ezzel egy jol szigetelt epuletet napokig lehet futeni, de egy napig valoszinuleg. Es ez csak egy 10x10x10-es kocka volt, ami elenyeszo meretu a Genfi-to mereteihez kepest.
Kerdes persze az, hogy milyen gyorsan kapja vissza ezt az energiat, de mivel eleg nagy feluletu, szerintem azzal sincs gond.
Köszi, de ez az Alternatív energiás topic inkább a közlekedés felé tendál. Most a háztartások energia ellátása érdekelne. Főleg ez a geothermikus energia. Azt tudom, hogy a Genfi-tó partján álló ENSZ székházat a tóból nyert hővel fűtik. Ez akkor jelentősen hűti a vizét?!
Napenergiás vízmelegítő rendszerek talán a legegyszerűbb módozatai a megújuló energiás rásegítésnek. Ezzel fogalkozik több cég is Magyarországon (ami most helyből az eszembe jut az a Naplopó kft.- már csak a jól eltalált neve miatt is :).