Mindenkiről van topic / kazárok,szkiták,vikingek,szarmaták stb... azt hiszem az avarok is megérdemelnek pár szót, ha másért nem a kengyel megismertetéséért, és a sok szép műtárgy
miatt...
Az 1347 előtti létszám adatokat is Európa néhány száz év után éri el. A klíma katasztrófa kezdete 535 (nem meglepő, hogy az Egyiptom birtokában lévő Bizánc Jusztiniánusz kitűnő hadvezére segítségével (Belizár) minimális hadsereggel el tudja foglalni a megroggant nyugatot, a vandál Kartágót, Sziciliát, Itáliát, Dél Hispániát). Itt még a Földközi tenger északi parján nehéz időket okozó termés kiesést pótolja Egyiptom nílusi oázis kultúrája. A pestis Egyiptomból indul, 541 ben, és Kínát csak 60 év múlva éri el.
Analógia a középkori pestis 1347 a kitörésének ideje, szintén klíma rosszabbodás előzi meg, a lakosság a kis jégkorszak miatti rosszabb termés és a korábbi századok népszaporulata miatt rosszabbul táplálkozik így az immunrendszereik rosszabbak. Az első járvány a legsúlyosabb és pándémiát okoz Európában és az Arab-Perzsa viágban. De utánna nem szünik meg csak egyik területről megy a másik területre és endémiás betegségként van az Európai kontinensen 1740 ig.
540 Jemen és Etópia 541 Egyiptom és Bizánc és kitör a Pándémia. A Pándémia végig rohan a Mediterrániumban és Perzsián és Európában. Majd endémiás betegségként itt marad a Karolingokig 745 ig és eltűnik. Ettől kezdve Európa népesség robbanásba kezd 1347 ig. Tehát a népesség csökkenés %-os aránya az első pándémia alatt volt a legnagyobb, de jelentős népesség visszanövekedést leállít, vagy minimálissá tesz a továbbá vissza-visszatérő endémiás pestis (és a többi fertőző betegség pld fekete himlő). Bizánc területén pestis járványok: 541-543, 555, 558, 560/561, 567/568, 572/573, 580/581, 585/586, 592, 598/599, 607, 615, 639, 673/674, 687/688, 697, 716/717, 725, 735, 745 és a következő 1347. Nyugat Európában 543-547 (Arthur király), 551, 571, 582, 584, 588, 590, 591, 640, 664 és elhagyta Nyugat Európát 1347 ig. Bizánc hatalmas tartalékai (óriási arany mennyiségek, luxus cikkek pld a kínaiaiktól kicsempészett selyemhernyók, bíbor, Egyiptom gabonája, aranya, stb egy darabig kompenzál, de hatalmas arany mennyiségen kell megvenni a békét a két fő fronton és számos mellék fronton harcoló Bizáncnak hol az avaroktól, hol a perzsáktól. És egyszer csak megcsappan a kincstár tartaléka ez volt Maurikiosz uralkodásának ideje. Anyit adtak ki mint 530 körül, csak a bevétel volt kisebb. És a megszorítások ellen fellázadt a nép és a hadsereg.
Csak a pestis miatti népesség csökkenés és Itália 2/3 ának elvesztése (longobardok) miatt nem volt elég adóbevétel a több fronton harcoló bizánci hadsereg részére.
Közelíthetünk is akár: némileg hangzatosnak tűnik pl. a Nagy Képes Világtörténet megállapítása, miszerint "az avarok Baján halála után tisztán csak Mauricius császár bukásának köszönhették, hogy a római fegyverek Európából ki nem űzték őket."
Gyengéket követő kiemelkedő uralkodókat akartam írni, csak olyanra sikeredett, mintha Hérakleioszra utaltam volna vele. N. Phókasznak az előde, Maurikiosz is egy határozott figura volt, ami Bizáncban még messze nem jelentett aranyfedezetet a túlélésre..)
Phokasz nem gyenge, ő egy vérszomjas paranoiás őrült volt a császári trónon, az előző császár megszorító intézkedései miatti elégedetlenség hátán kapaszkodott fel, a véletelen furcsa összjátékában.
"Ha Herakleitosz Kartágóból nem jön, Bizánc nincs."
OFF
Nem biztos. Hérakleiosz kísérlete időleges volt, még ő maga is megérte az összeomlását az arab invázió idején. Halála után a bizánci állam mélyebb válságba került, mint előtte volt, ekkor jöttek el csak igazán az ostromállapot évei Konstantinápoly lakói számára. Az újabb megerősödés aztán ideológiai frusztrációt váltott ki, a képrombolás jószerével Mao-féle 'kultúrális forradalomként' pusztított a birodalomban.
Hogy mindezt Bizánc túlélhette, abban a gyengéket követő kiemelkedő uralkodó mellett komoly (ha nem komolyabb) szerepe volt az ortodoxiának, a hagyományozás erejével megszilárdított bürokráciának, nomeg a birodalom magjában, Konstantinápoly-Thessaloniké vidékén rejlő belső erőtartalékoknak.
Több helyen beszél a szerző kisázsiai betelepítésekről és a felsorólja a fokozatosan kialakuló themák alapítását. Lépésről lépésre szorítja vissza Bizánc a szlávokat, van ahol adófizeséses autonómiával lsd peloponézoszi szlávok.
Hát igen klíma katasztrófa, járványok (ebből a pestis a legnagyobb), háborús népesség csökkenés után anyagilag nem bírja fenntartani a hadsereget a bizánci állam, és belső "légiós lázadás" után majdnem szétesik (Phokasz). Ha Herakleitosz Kartágóból nem jön, Bizánc nincs.
A Bizánc (Jusztiniánusz) által nemrég visszafoglalt Itáliát ugyan úgy megritkította a pestis a longobardok szerencséjére. Itália 2/3 át elveszti Bizánc ekkor.
A longobárdok sem úgy ukk-mukk-fukk vonultak Itáliába, hanem, mert az avarokat behívták a gepidák ellen. Azok segítettek is nekik, de egy cseles szerződéssel itt is maradtak,egész gepida föld az avaroké lett. Úgyhogy a langobárdok mehettek,(568 tavasza) -Alboin és népe menekülésre fogták a dolgot.(Paulus Diaconus, Hist.Lang.)
Közben belenéztem az egyik Bizánc-történetbe (Georg Ostrogorsky), egy 687/688-as hadjárat eredményeként ír arról a szerző, hogy a szlávok éppenséggel kifelé is szép számban áramlottak: II. Justinianus császár Thessaloniké környékéről állítólag harmincezer katonaképes emberből álló tömegüket telepítette ki Opsikion thema területére, Kis-Ázsiába; nem ők voltak az elsők: már Konstans is szlávokat hurcoltatott át a Boszporuszon egy 658-as hadjárat után. Mások épp fordított utat jártak be: a bizánci-perzsa határvidéken élő veszélyeztetett mardaiták egy részét pl. a Peloponnészoszban tengerészként telepítették le.
David Keys könyvet fellapozva a következőt találtam a 60-61 oldalon. A globális klímakatasztrófa 535 után, ami a Szláv területet is elérte, olyan rossz volt a ott a helyzet, hogy a kétségbe esett szlávok megrohanták a Dunai határt 536 vagy 537 ben. Újabb támadás a pestis első hulláma után 545 ben újabb szláv támadás és 550 ben ismét.
Amit David Keys nem mond, hogy ez valószínűleg gepida szövetségben tették a szlávok. A gepidák 535-536 körül elfoglalják a Szerémséget a bizánciaktól. A gepidák a bizánciakkal harcolnak 539 ben az Al Duna és a Száva mentében és legyőzik a bizánciak és a mai Belgrád és Vidin vidéke gepida terület. Jusztitiánusz elismeri a gepida hódítást. A szlávok a gepidákkal szövetségben harcolnak. A gepidák a hun utód kutrigurokkal szövetségben 550 ben és ezzel együtt a szláv szövetségeseiket is közösen harcolnak a Birodalommal. Csak a bizánci diplomácia segítségével a langobardok segítségével sikerül békét kötni. (Nyilván itt is volt pestis, de a ritkább népesség miatt kisebb a halálozás. (Több állattenyésztés, hús, tej, sajt, kevesebb növényi táplálék, kevesebb élelem tárolás, ez bizony ===kevesebb házi patkány==kevesebb pestis halál.
És jöttek az avarok akik a gepidákat legyőzve elfoglalták a kelet KM-et, majd a longobardok Itáliába vonulásakor a nyugati részét. És az avarok a (a pestis a germán területeken is hatott + a longobardok kiűrített Morvaország területére ) telepítették a szlávokat és szintén a kiürült Elbától keletre volt germán területekre és a Balkánra telepítették a szlávokat először csak az északi részre.
Phokási uralom alatti polgárháború, majd a perzsa háborúk megtették hatásukat.
De a végső katasztrófa a Bizánc számára Herakleitosz uralma kezdetén történt. A szlávok 610 és 620 között letelepedtek a Balkán középső és déli részén. Ma is Közép Görögországban 509 szláv eredetű helyiség név van. Peloponézoszon 429 szláv helység név. Dél Görögország más részén 382 szláv eredetű helységnév van. És számos szigeten is pld csak Krétán 17 db maradt fenn mára. De Ithakán, Aigüna, Szkirosz, Hüdra, Androsz, Tenosz szigetein is van szláv eredetű helységnév.
A szlávok a zsákmányból adtak az avaroknak mint vazallusok 615 ben, 617-618 ban maguk az avarok is a Bizánci fővárosig törnek. Majd a perzsák keletről foglalják el a birodalmat. Ezzel a Balkán nagy része elveszett.
Gondolom, a bizánci közigazgatás kiterjedése nem esett egybe a görögség mindenkori szállásterületével. A kikötővárosok megtartása bolgárokkal szemben védelmi okokból volt szükséges, a hegyvidékes balkáni területek utánpótlása az összeomlás határán nehezen lett volna kivitelezhető.
Ez egy egyszerűsített dolog. A következőt mondtam a népesség fogyás és az avar szláv harcok és a szláv betelepedés után csak két thema volt görög nyelvű és néhány városkörnyék. A kikötővároskörnyékekre amik görögök maradtak telepítettek kisázsiai görög és nem görög nyelvű keresztény telepeseket akik, ha nem voltak görögök akkor göröggé váltak és a szlávokat először visszaszorították és adófizetésre kötelezték. Így új themákat szerveztek.
Nem tudom, ezen számok mögött konkrét kutatások állnak -e, 'teljes kihalásról' ezek szerint sem igen lehet beszélni. Ez egyébként is fizikai képtelenségnek számítana, ellenben egyes régiók megritkulásával.
Nem úgy kell elképzelni egy pestis hullám után, hogy mindenhol csökken egyformán a népesség és mindenki marad a helyén amikor a jobb adottságú helyekre át lehet menni és a rosszabb adottságú területek kiürülnek és a transzhumánsz albán, román népesség és a szlávok itt a hegyes területen végig kitünően szinte akadály nélkül tudtak mozogni. Valóban a pestis járványig volt adat kisebb thrák nyelvű területekről, a pestis után már nem. És ráadásul, először 535 után fellépő inség a klasszikus inségbetegségekkel kezdte a ritkítást, mondjuk a pestisig csökkent a népesség vagy 10-15%-val, majd gepida betörések, megint halottak, már 80%-ra csökkent népesség és ezt csökkentette a pestis ismét vagy 60%-kal, már az eredeti népesség 48%-a van csak. Megjönnek az avarok és a fosztogató szlávok és az eredeti népesség 40% van az is néhány jó adottságú területre húzódva.
A magyarok 803-804-re, a bolgár szakírók inkább 805-re teszik Krum bolgár kagán akcióját, amivel az akkorra meggyöngült Avarország keleti felét a dunai Bulgáriához csatolta.(Suidae Lexicon,ed.Ada Adler,1928)
Habókra mégsem írnak történelemkönyveket, Krum hadjáratáról egy IX. századi ismeretlen történetíró és egy belőle merítő X. századi krónikás tesz említést. (Olajos Teréz)
Nem hallottam arról, hogy a balkáni görögök a kis-ázsiaiak leszármazottai lettek volna (utóbbiakat ráadásul ugyanúgy sújthatta a pestis, mint az európaiakat). Rajtuk kívül jónéhány balkáni "őslakos" nép megmaradt a helyén, akár a mai albánok-macedónok, nomeg a románok elődei, az Adria-parti illír városok lakóival együtt.
Tehát a Yucatán karsztos tavak üledékei, Írországban fa évgyűrűk, Kaliforniában fenyők, Kínában fák 835 után mindenhol hüvös és az óceáni éghajlati terület kivételével a föld 90%-ában szárazabb időt mutatott, és gyakorlatilag mindenhol élelmiszer mennyiség csökkenést, ezt követően, mivelközismert, hogy a táplálékban szükölködő ember immunrendszere le van gyengülve, így készen várta a csírákat a föld. De soha sem jutott volna a pestis Európába, ha (És ez szerintem David Keys szenzációs felfedezése) a bizánci elefántcsont igény miatt, az Indiai Óceáni kereskedelemi utvonalak Egyiptom Kelet Afrikai part része nem lett volna sűrűn járt. Az Eritreai elefántok száma jelentősen lecsökkent, így Kelet Afrikába került az elefántcsont export központja (Bizánc 50 tonna elefántcsontot importált innen évente, ehhez 5000 elefántot kellett megölni évente). 400 és 540 között a régészek szerint az antik területen 120 tárgy maradt ránk elefántcsontból (de 400000 re becsülik a számukat), 540 és 700között mindössze 6. 4 város intézte az elefántcsont kereskedelmet, Raphta, Opone, Essina és Toniki kikötője. A régészek csak a Szomáliában lévő Opone-t ismerik, mind elintézte a pestis. A későbbi kereskedő városok azt hiszem a Vasco Da Gamma segítő Malindi is VII-VIII századi új alapítások.
A főváros körüli területen kívül csak két thema volt Bizáncnak a VIII században és néhány kikötőváros környék a Balkánon, és csak itt éltek Európában görögök, ha a kisázsiai görögöket nem telepíti a bizánci kormányzat, akkor ma ázsiaiak lennének a görögök.
Bizánc a klíma rosszabbodás és az azt követő pestis nélkül szvsz visszaállította volna az Antik civilizációt (már a vizi gótok is sejtették, hogy úgy járnak, mint keleti gót testvéreik, Cordova is bizánci volt már).
Az afrikai eredetű pestis átkerülése a Mediterániumba nagyon jól magyarázhatóan és bizonyíthatóan az éghajlat rosszabbodás következménye volt. A gerbil egér, természettudományos tény, immunis a pestis bacival szemben és benne minimális tünetek mellett ma is (ne együnk Ugandában, Kenyában, Tanzániában gerbil egeret nyersen) benne perzisztál a pestis baci. (Van analógia a lepra bacilus az emberen kívül pld az öves tatúban perzisztál, és az USA ban a lepra egyik legfontosabb reverzoárja). A mormotában szintén perzisztál ma is a pestis Belső Ázsiában, és 1347 ben a Krím félszigeten Kaffa Genovai gyarmatvárosban átkerült Európába, és a beérkező hajók alapján napra pontosan dokumentált a kitörése. Érdekes ez meg a kis jégkorszag rossztermésű gyengén táplált lakosságát lerohanta (Bocaccio művét hagyva számunkra), az USA ban meg az amerikai mókus populációjában perzisztál, és mindkét területen előfordul ma is emberbe kerülése. (Mongóliában süssük meg jól a tarbagánt (és a bolhája?)).
Kérdésem így szól: Mi lesz a következménye a történelemre a grönlandi/antarktiszi jég elolvadásának a 70 m-es tengerszint emelkedésnek?
