Az egy irányba terjedő foton elképzelés ellen a legegyszerűbb ellenérv: a két rés kísérletben vannak sötét sávok.
Így néz ki az érvelés:
Egy rés van nyitva, az 1-es számú rés. Ekkor középtájon egyenletes, a szélek felé csökkenő a megvilágítás.
Kinyitunk még egy rést. Ekkor megjelennek sötét sávok is.
Ebben az az érdekes, hogy újabb utat nyitottunk, mégis van olyan pont az ernyőn, amely ettől kevesebb fényt kap.
Ezt nem nagyon lehet egy irányba terjedő fotonokkal magyarázni. Mi történt azokkal a fotonokkal, amelyek az 1-es számú résből pont ebbe az irányba indultak el?
Esetleg megsemmisítette a hatásukat egy a másik résből jövő foton?! Az nem lehet, energiát visznek, nem tűnhetnek csak úgy el.
Ráadásul kicsit odébb, a világos sávban nagyobb is a fényerő, valahogy ott jelentkezik az energiájuk.
De az a sáv esetleg egy centivel odébb van. Akkor mekkora is egy foton?! Meg mi is volt az iránya?! Ha a sávok 10 centire vannak, akkor mekkora a foton? Ha fél méterre?
Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.
Ebben nem teljesen értek egyet Simply Reddel. A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz. Az idézett mondat azt sugallja, létezik egy mérhető EM tér, ami kiterjed, majd a foton elnyelődésekor hirtelen eltűnik a térből. Nincs ilyen mérhető tér. Tudom, hogy Simply Red se gondolja hogy van ilyen, de a mondatot így is lehet értelmezni, ami félreértés forrása lehet.
Mérhető EM tér sok foton esetén létezik, éppen azért, mert a sokból egy csomó a hullámfüggvény által leír
Vagy ami hasonló kérdés, elfoghatod-e a földön is és a holdon is ugyanazt a fotont ? Még pontosabban, egyetlenegy foton indul az Andromédáról, gömbszerűen terjed, vagy egyenes vonalban ? t valószínűséggel éppen a mérőeszközben nyelődik el.
A modell szerint a foton egy valószínűségi hullám, amely megfelelő peremfeltételekkel van felírva. A peremfeltételek a térben elhelyezett kényszerek, pl. tükrök, lencsék, takarások stb. Egyszerű esetben, ha nincs ilyesmi, a hullámfüggvény lehet gömbszimmetrikus.
A gömbszimmetrikus függvény azt jelenti, hogy bármely irányban azonos valószínűséggel nyelődhet el a foton.
Nem értelmezhető a "terjed", hiszen a hullámfüggvény csak egy valószínűség. A foton valahol elnyelődik, és akkor már lehet irányról beszélni. Addig nem értelmezhető az irány.
Ebben a felfogásban a kérdésed élét veszti. Elfoghatsz egy fotont a Földön vagy a Holdon, ha mindkettőhöz tartozik valószínűség a hullámfüggvényben.
Még csak annyit, ha létezik a foton útközben akkor van értelme a kérdésnek: hol jár.
Nem sok értelme van. Ha a kényszerek időben változnak, pl. mozgó takarásokat vagy tükröket tartalmaznak, akkor a leíró függvény jó bonyolult lesz. Ilyen értelemben valóban figyelembe kell venni valami hasonlót mint a "hol jár a foton" kérdés. Egy egy fényévnyire levő takarás helyzete egy évvel a kibocsátás után érdekes pl. De az elnyelődés szempontjából érdekes lehet egy ettől nagyon távoli másik takarás is.
Hogy milyen jól írja le a QED a foton viselkedését, és hogy mennyire más ez, mint amit a jelek szerint gondolsz róla, a "bombatesztelő" feladvány mutatja igazán. Ezzel analóg kísérleteket valóban elvégeztek, és a QED előrejelzésének megfelelő eredményt kaptak.
Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.
Tehát neked sem kell külső elektromágneses tér a foton terjedéséhez, ezért a továbbiakban el ne felejtsük: egy (nagyon gyenge) elektromágneses tér definíció szerint egyenlő a fotonnal = energiacsomag.
(Ez a 769-ben említett definícióból adódóan érvényes így visszafelé is, mert az elektromágneses tér így kerül kölcsönhatásba az anyaggal, máshogy nyilván nem, mert akkor nem lenne érvényes a definíció)
Annyit próbáljunk meg kideríteni, ennek az energiacsomagnak van valamekkora térfogata a kibocsátáskor. Útban az Andromédáról növekszik ez a térfogat mire ideér a földre vagy ugyanakkora lesz a foton térfogata mint a kibocsátásakor ?
(Most mindegy, hogy megállapítható-e mekkora ez a térfogat, a kérdés csak az, hogy növekszik-e a megtett úttal)
Vagy ami hasonló kérdés, elfoghatod-e a földön is és a holdon is ugyanazt a fotont ? Még pontosabban, egyetlenegy foton indul az Andromédáról, gömbszerűen terjed, vagy egyenes vonalban ? (Az enyém egyenesvonalban)
Még csak annyit, ha létezik a foton útközben akkor van értelme a kérdésnek: hol jár. Legfeljebb nem tudjuk megmondani, esetleg nem vagyunk rá kíváncsiak. De a kérdés értelmes ettől. A függvények viszont nem terjednek sehová, látod ennek tényleg nincs értelme. A függvények leírhatják valaminek a terjedését és csak akkor terjednek ha pl ezt bemondod a tévében.
"Ezt nem hasraütéssel találták ki a fizikusok, hanem volt két kísérleti jelenség, ami arra utalt, hogy az elektromágneses tér (mező) csak meghatározott nagyságú adagokban képes energiát leadni, ill. felvenni. "
Nem éppen hasraütéssel, de mivel nem értették meg a fizikusok, hogyan történik az elektromágneses mezö + részecske kölcsönhatás, a foton elképzeléset vezették be.
De mivel a fénykibocsátás folytonos jelenség, erre sok minden utal, olyan helytálló magyarázat után kell keresni, ami fotonok létezése nélkül leírja a. e.m.-mezö kölcsönhatását az anyaggal. Az ilyenféle leírás lehetséges.
A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.
Gyönyörűen összecsaptad, miféle elektromágneses tér van szerinted a világűrben ahol egy liter térfogatban még egy elektron sem található? Ehhez kellene egy kis elektromos tér meg egy kis mágneses tér ami elég gyorsan vátozik de csak akkor ha épp arra kóricál egy foton (fényimpulzus ha így jobban tetszik)
Akár hiszed, akár nem, az általad kifogásolt definíció tökéletes. Próbáld meg inkább megérteni. A makroszkopikusan mérhető elektromágneses tér sok fotonból áll. Ezt nem hasraütéssel találták ki a fizikusok, hanem volt két kísérleti jelenség, ami arra utalt, hogy az elektromágneses tér (mező) csak meghatározott nagyságú adagokban képes energiát leadni, ill. felvenni. Az egyik a fotoelektromos hatás, a másik a fekete test sugárzási spektruma (a fotoelektromos hatás magyarázatáért kapta Einstein a Nobel-díját). Remélem, utána tudsz ezeknek nézni, most nem akarok ezekről kisregényt írni.
Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.
És mit gondolsz a világűrben utazó energiacsomagod félúton az Andromédáról akkor nem is létezik?
De, létezik. Van egy nagyon gyenge elektromágneses hullám (más nézőpontból a foton valószínűségi hullámfüggvénye), amely terjed az Androméda felé. Annak a kérdésnek azonban nincs értelme, hogy "hol jár" éppen a foton, amíg nem hat valamivel kölcsön. Ezt a egyfotonos interferenciakísérletünkből tudjuk.
A foton nyilván egy olyan részecske ahogy te elképzeled, ha elképzeled egyáltalán valahogy. De csak szerinted.
A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.
Gyönyörűen összecsaptad, miféle elektromágneses tér van szerinted a világűrben ahol egy liter térfogatban még egy elektron sem található? Ehhez kellene egy kis elektromos tér meg egy kis mágneses tér ami elég gyorsan vátozik de csak akkor ha épp arra kóricál egy foton (fényimpulzus ha így jobban tetszik)
Azért hülyeség az egyenes vonalban terjedés, mert addig nincs értelme fotonról beszélni, amíg a kölcsönhatás be nem következik.
És mit gondolsz a világűrben utazó energiacsomagod félúton az Andromédáról akkor nem is létezik? Te csak egyszerűen nem tudod leírni mi is valójában a foton (vagy csomag vagy akármi)
760, ez meg csúcs: Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed.
Értem, tehát a fény egy függvény, ami terjed.
Nem szégyellted leírni ? Lehet, hogy az autó is csak egy függvény ami terjed?
Simply Red 750, nem kerülte el a figyelmemet ne aggódj, csak fenntartásaim vannak.
Van olyan modell is, amieben a foton tényleg halad + ilyesmi. De ez csak egy közelítése annak a modellnek, amit leírtam. Mégpedig így:
Ha makroszkópikus jelenségeket vizsgálunk, akkor a valószínűségi sűrűségfüggvény (majdnem teljes egészében) egy kicsi zárt tartományra korlátozódik. Erre azt mondjuk, hogy ott van a foton/elektron (vagy amelyik részecskét vizsgáljuk) abban a kis tartományban. Ekkor kezelhető pontszerű testként...
A kvantumfizika Ehrenfest-tételei azt mondják ki, hogy határesetben visszakapjuk a klasszikus elméleteket, ha a vizsgálandó jelenségek makroszkópikusak.
Ez a közelített fotonmodell tényleg leírja a valóság egyes jelenségeit, de ez egy szűk részhalmaza annak, amit a kvantumfizikai modell ír le.
"Mivel tudod kizárni a foton "haladását" ? (Most ne gyere a valószínűségi függvénnyel! Azt ismerem én is! Olyannal zárd ki ami kisérletileg igazolható!)"
"Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed. Ez a valőszínűségi sűrűségfüggvény azt határozza meg, hogy mikor/hol milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba egy foton pl az ernyővel. "
De bocsika, ha valamiről lemaradtam! De tudtommal nem ez az egyetlen
olyan modell aminek "jóslatai" ráillenek a valóságra.
Mivel tudod kizárni a foton "haladását" ? (Most ne gyere a valószínűségi függvénnyel! Azt ismerem én is! Olyannal zárd ki ami kisérletileg igazolható!)
Csak azt tudom mondani, hogy olvasd el újra amit írtam.
"Nos, ha egy db foton halad... pam-pam szépen ballag az útján akkor milyen a polaritása? "
Hát pont erről írtam. A foton nem halad semerre sem az útján. Olyannak nincs értelme, hogy a foton "halad".
Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed. Ez a valőszínűségi sűrűségfüggvény azt határozza meg, hogy mikor/hol milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba egy foton pl az ernyővel.
Itt szó sem volt az energia gömbszerű szétterjedéséről + ilyesmi.
Ezesetben viszont azt szeretném megkérdezni tőled, hogy tapintással, tapintással egyenértékű méréssel, vagy bármilyen méréssel hogyan igazolható a foton létezése?
A foton nem egy részecska a hagyományos értelemben, ahogy te elképzeled. A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.
Azt, hogy a kölcsönhatás hol, mikor, hogyan milyen valószínűséggel történik, azt a valószínűségi hullám írja le, ahogy ezt Simply Red is írta.
Azért hülyeség az egyenes vonalban terjedés, mert addig nincs értelme fotonról beszélni, amíg a kölcsönhatás be nem következik.
Egy analógia: Pl. Béla Zalaegerszegen él, a nagymamája pedig Debrecenben. Béla pénzt küld a nagymamájának így: Béla bemegy a bankba (Zalaegerszegen), nála van a cash, azt beteszi a nagymamája számlájára. A nagymama Debrecenben kiveszi a bankból a pénzt ugyancsak kézpénz formájában. Van értelme ilyet kérdezni, hogy a pénz melyik Duna-hídon ment át? Vagy azt mondani, hogy a pénz egyenes vonalban terjedt Zalaegerszegből Debrecenbe? Nemhiszem.
A két különböző résből érkező mákszem valamit csinál egymással és egymás hatását gyengíthetik
Ha egyszerre csak egyetlen mákszem van jelen a rendszerben, akkor az az egyetlen mákszem hogy tud "valamit csinálni egymással"?
Elkerülte a figyelmedet, hogy a mákszemkkel ellentétben nem csak két, hanem egyetlen foton is interferál önmagával! Az interferenciát tökéletesen le lehet írni a hullámmodellel. Mégegyszer: egyetlen foton is hullámként terjed, hiszen interferenciára képes!
Ha gömbszerűen tágulva terjedne 1 foton akkor az energiája eloszlana a gömbfelszínen.
Ami tágul, az a valószínűségi hullám, nem a foton. A foton az energiáját mindig egészben és pontszerűen adja le. Hogy hol, azt mondja meg a valószínűségi hullám.
. Egyszerű hullámként sem kérded miért nem hagy nyomot az ernyőn a fény a sötét csíkban.
Nemcsakhogy megkérdezzül, hanem meg is tudjuk válaszolni. A fotont leíró valószínűségu hullám mindkét résen "átmegy". Ha az egyes résekből kiinduló valószínűségi hullámok az adott helyen ellentétes fázisban találkoznak, akkor kioltják egymást, ha azonos fázisban, akkor erősítik egymást. Minden foton az ernyő egyetlen helyén nyelődik el, de hogy hol milyen valószínűséggel, azt a valószínűségi hullám amplidúdója mondja meg.
A foton nem golyóként, nem is sodort cérnaként, hanem hullámként terjed, ezt bizonyítja ez a kísérlet.
