Ha már nem süt oda a nap, nem baj ha nyitva van az ablak, csak legyen szellősre húzva a redőny, meg kitárva a két szobaajtó, a kereszthuzat segít a jó klíma elérésében.
egy 50 es években épült tömör téglaházban (társasház) lakom alattam van a 60nm légópince.mégis mióta kivágták a nagy fát azóta felmegy a hőmérséklet kb 26-28 fok közé ki sem nyitom az ablakot meg fel se merem húzni a redőnyöket...pedig a nap csak 9 óráig süt ide...
Ne tessék felem szórakozni, 25˘C fölé megy a hőmérséklet, már minden bajom van... nyáron be a szobába, vagy a pincébe, még jobb ha boros az a pince :D volt olyan nyár, hogy csak muszájból mentem ki, munkába menet meg vissza.
Jelentem, az Alpok lába szagánál élünk, a nyugati határ mentén, és rohad melegek a nyarak, no meg száraz is az a három nyári hónap, most már a tavasz meg az ősz is...
Tudod minél gazdagabb valaki, annál inkább zsugori. Én lazán kiadtam a kémény meg a villanyszerelés árát, mert úgy gondoltam, valamiből meg kell élniük, és tényleg ár alatt dolgoztak. A gazdag ember holt biztos, hogy alkudott volna valamennyit még az árból, nekem ehhez meg nincs pofám...
Hány téli olimpiát rendeztek nálunk? És a "szomszédoknál"? Már az országhatáron belül, az "Alpokalján" is sokkal ritkább a kánikula, több a csapadék, mint az ország belső területén.
Arra gondolok ,hogy pl orvos házaspár építtet egy fémvázas házat olyan telekre ahol nincsen fa semmi árnyék ,minden oldalról süti a nap, náluk pl nem lenne gond feltetetni 1-2 klimát. mégsem látom h szereltettek volna és meg vannak elégedve a ház belső klimájával.
mit nem értesz? a vállalási árban nincs benne a klíma, de attól még lehet felrakni. ja, hogy megdobja az árat?
ma magyarországon az kapja meg a melót, aki a legalacsonyabb árat ajánlja. a végén persze amibe kerül annak köze nincs ehhez a számhoz, de még el is hisszük hogy ez nem lehet másképp.
Nézegetem a referenciákat amik épülnek ,de semmi klíma nem látható a legtöbb épületen,olyan telkeken épülnek a készházak ahol még egy árnyék sincs. nem értem :/
a klíma üzemeltetése ugyanannyiba kerül at-ban mint hu-ban. csak ott az átlagfizetés néhányszoros a mienknek. tehát az osztrák vesz bele klímát és nem fél használni, megnő a villanyszámla, de leszarja. egy hasonló méretű házban nálunk ugyanannyit fogyaszt ugyanaz a klíma, csak az a havi 15-20ezer forint itt általában nem leszarható.
Ha tehetném, én holt biztos hogy az osztrák hegyekbe költöznék, nincs is jobb a nyári 18 fokoknál :D meg ugye a levegő. Télen mondjuk nem szeretném a méteres havakat...
És ha mondjuk ásol alá pincét? Szoktatok vékony falat ajánlani vastag hőszigeteléssel. Jó, az más tészta. De ha nem az olcsósága miatt nézzük, tehát normálisan meg van csinálva, akkor meg gondolom nem nagy a különbség a téglához képest anyagilag. Úgyis mindig a hőszivattyút meg az automata szellőzést dícséritek, azokkal sem menne?
Már előre félek a nyártól, a munkahelyen viszonylag vékony téglafal, sok és nagy, dél-keletre, délre néző ablakkal...
Ha készül egy sávalap és rá pár évvel bővítve lenne az épület, aminek az alapját még nem tudom elkészíteni (bizonyos okok miatt), de szeretném, ha összefüggő alappal rendelkeznének az épületrészek, akkor milyen megoldás jöhet szóba? Kicsi lakóépület lenne első körben, aztán egy melléképület/télikert. Falazat PTH tégla lesz. Megoldás-e, ha a betonvasak a beton végén túllógnának (bitumennel megóvva a korróziótól) és innen lenne folytatva az alap? Ha nem muszáj, akkor nem csinálnék külön alapot, dilatálva.
azért, mert a mi klímánkon ahhoz hogy nyáron élhető legyen vagy hőtároló tömeg kell, ami az éjszakai hűvösből tárol nappalra, vagy légkondi. redőny, árnyékolás mind nagyon hasznos, de ha 35 fok van és nincs tömeged, akkor bent is 35 fok lesz.
az anico elég drágán dolgoznak 215000 ft /nm áron. Árnyékolással nem lehet a ház felmelegedését megakadályozni ?
Vannak még készház építők ahol más anyagokkal dolgoznak ,pl a Ubránkocsvicsék azok készház falai lélegeznek valami befúvós hőszigetelést használnak.Redőnnyel meg kinyúló tetővel nem lehetne megoldani?
Ez a része azért nagyon barokkos túlzás. Ha elmúlik a kánikula, pár nap alatt szépen visszahűl az épület is. De azt a pár napot át kell vészelni, és nem mindenki szeret klima/ventillátor mellett aludni.
Nekem nincs födémem a nappalinál, tehát a tető adja a külső sikot, és van 4 tetősikablakunk, amin (még) nincs semmilyen árnyékolás, és teljesen déli fekvésű.
A 3-4. napi kánikulában már megpusztulunk hűtés nélkül, hiába a viszonylag jó hőszigetelés, és a téglafal.
Nekem egyre többen kérik azt, hogy a házuk mindenképpen tégla falú, és vasbeton födémes legyen (még földszintesnél is), mert hiába drágább, mint egy fafödém, de van hőtároló tömege, ezáltal alig vagy egyáltalán nem kell hűteni, ha van megfelelő árnyékolás.
Anico-s házat már terveztem, de nem jött ki olcsóbbra, mint egy sima téglaház.
Előnye hogy gyorsabban elkészül, bár egyébként nem drasztikusan gyorsabban, nagyon nagy hátránya, hogy nincs hőtároló tömege. Azaz könnyű felfűteni, de nyáron szinte állandó hűtést igényel, ami nem egyenlő az ablaknyitással, állandó gépi hűtést igényel.
A könnyűszerkezetest is meg lehet csinálni normálisan, csak ebben az országban a spórolás nemzet sport lett. Nincs is ezzel baj, hisz a fizetések a béka segge alatt. A baj ott kezdődik, amikor a tudatlan ügyfél, azaz balek csak fizet, aztán amikor előjönnek a hibák, eszébe sem jut, hogy a kivitelezőhöz forduljon magyarázatért.
Olyan ez, mint a vályog. Vályogból is lehet normális házat csinálni, vályogházat is fel lehet normálisan újítani, csak nem olcsón.
Hát tényleg le lett szólva. Képzeld olyan mintha egy tető térben laknál- nyáron pokol- . Habár a klímák világában ez már nem gond. De a lenézettség igen. Tény sokáig nem tart.
Van szerencsém egy 1932-ben és egy 1892 -ben épült házban lakni, tégla tégla.
Lazán dobálóznak a jelzőkkel a cégek, csak hogy látszólag minél olcsóbban tudják hirdetni a munkásságukat.
Amig az épittetők nem fogadják el, hogy 180-200e Ft/m2 alá csak nagyon jó anyagmenedzsereléssel lehet lemenni, addig nem is fog változni a dolog.
Nekem az elmúlt két hónapban 3 olyan ügyfelem volt, akik az előzetes megbeszélés után azt mondták másik épitészt választottak, mert én TÚL DRÁGÁRA MONDTAM a majdani kivitelezési költséget (amit természetesen nem én csinálok, hanem bármelyik kivitelező), és a kolléga azt mondta nekik, hogy ki lehet hozni 120-150e Ft-ból is.
Hát hajrá...
Én tényleg sajnálom azokat, akik szeretnének saját házat, újat, hogy ne legyen vele gond 20 évig, olyan legyen amilyet szeretnének, de ennek (sajnos) ára van. 12-15 millióból nem lehet felépiteni egy 100 m2-es házat kulcsrakészre.
Könnyűszerkezetest Amerikában találták ki. Ott 5-10 évente másik államba költözik a nép. Na erre jó. Amíg csak hallottam róla addig csak gyanús volt, amióta a sógoromét láttam azóta tudom, hogy igazam van.
Normális készházasoknál ez úgy szokott lenni, hogy alapozás nélküil adnak árat, mert azt "látatlanban" is meg tudják tervezni, de megcsinál(tat)ják az alapozást is plusz pénzért. Ugyanígy nincs az árban a közművekkel való felállás, mert az is változó. Legyen alap, közművek, ők meg hozzák a házat, és felépítik. De ha kéri a kuncsaft, akkor kulcsrakész ár is van, persze nem olcsó.
Házépítés alapozás vállalása nélkül? Ez egy olyan "komoly" kivitelező lehet, mint aki nekem építette a házunkat. Nem győzzük rendbehozni azt a sok kisebb-nagyobb hibát, amit ősszegányoltak.
Én megértem a gondodat, mert mi is megnéztünk minimum 40 házat mire megvettük a miénket és így is kompromisszumot kellett kötni illetve bevállalni kockázatokat, de amit Kömkel ír az igenis valós veszély és tényleg csak úgy érdemes gondolkodnom abban a házban ha ezeket a dolgokat megcsináltatod rajta, ami lehet, hogy a végösszegen dob 1 M Ft-ot és még akkor sem lehetsz majd biztos benne, hogy tökéletes megoldásod van.
Most így nincs előttem képben, hogy mi is alap probléma. Az a gond, hogy felülnézetből nem szabályos téglalap alakú a helyiség? Vagy ez nem különálló helyiség, hanem a fürdőszobával egybeépített?
A probléma az, hogy az alsó sor tégla terepszint alatt van, ebből következően talajnedvesség (is) éri. Mivel nincs felhajtott vizszigetelés, a tégla kapillárisan fel tudja (és fel is szivja) a talajból a nedvességet, ebből fakadóan fagy le róla állandóan a külső vakolat.
Nem véletlenül nem javasolt vázkerámiából a kerités épitése, nézz meg egy pár éves ilyen falat, levelesen fagy szét a tégla. Most képzeld el, hogy ez az alsó sora a házadnak.
Tökmindegy, hogy most milyen, mert ez a hatás kvázi állandó marad, és pár év alatt "megeszi" a téglát.
Amennyiben van válla az alapozásnak/pincefalnak, tehát a függőleges vizszigetelést le lehet hajtani rá, azaz adni egy kvázi jó vizzárást oldalról és felszivódó nedvesség ellen alulról a téglának, akkor meg lehet csinálni időtállóra.
Ennél többet nem lehet látatlanban mondani róla.
De azt tudnod kell, hogy az ilyen szigeteléshez kell rendes vakolt felület, kellősités, SBS-modifikált bitumenes lemez, és legalább félig-meddig szakértelem (inkább gyakorlatnak hivnám), hogy rendesen fel lehessen rakni.
A vakolás mondjuk 2500 Ft/m2, a vizszigetelés anyaggal együtt 3000 Ft/m2, plusz a földmunka.
De ha már ez elkészül, akkor érdemes odarakni XPS hőszigetelést, valamint drénlemezt is.
Szóval földmunka nélkül lazán elmegy 10-12e Ft méterenként erre.
Mert ennek végre az elrendezése olyan ami nekem megfelelne, és árban megfizethetőnek tűnik.
Persze nyilván ha kiderül, hogy közben az alapozása miatt meg egy kisebb vagyont még rá kell költeni, nyilván nem éri meg.
Csakhogy már elég régóta keresgélek megfelelő házat a korlátos pénztárcámhoz mérten, és a végére mindig kiderült, hogy olyan problémás, hogy a túl szép hogy igaz legyen kategória :(
Ebben már évtizedek óta éldegélnek a lakók, és laikus szemmel úgy tűnik, hogy nem probléma. De szakember véleménye nélkül nem vágok bele.
Van egy pince a ház egy része alatt, ahol a kazán van. Az száraznak tűnik. Ha ázna a ház alulról, már gondolom a pince meg minden más dohosodna.
Amit előtte írtál, ha megvenném, kb első lenne, hogy betakarnám az egészet, tehát a téglát nem érné többet az eső. Meg az is évek óta úgy lehet, és egyelőre nem tűnik széthullónak. Mármint a tégla.
Sőt azért is gondolom, hogy talán annyira nem vészes a helyzet, mert belül a falakat nem tegnapelőtt festették ki, a padló sem fullosan új, és nem láttam felázást sehol belülről.
- körbeásni az épületet, 1 méteren túli részre vagy rézsűt kialakitani, vagy mini-támfalat rakni. Mivel azt irod, hogy mindenhonnan oda folyik a viz, a támfal jobb megoldás, de akkor a túloldalára kellene rakni egy szivárgót körbe, kulékaviccsal.
- az épület mellől el kell vezetni a csapóeső vizét, magyarul egy járdát, vagy valami burkolatot rakni, külső szélen folyókával
- mindezektől függetlenül illene legalább XPS-t felrakni a fal alsó részére, természetesen az lenne a legjobb, ha az alapra is jutna, vizszigeteléssel együtt
Amig nem tártad fel az alapot, és nincs róla egy metszeti rajz, ezeket nem igazán lehet megmondani. A legeslegfontosabb kérdés az, hogy az alapozás-fal között van-e egyáltalán bitumenes lemez vizszigetelés. Ha nincs, akkor totálisan reménytelen az épület, mert az utólagos vizszigetelés horror áras.
Szóval kérd meg az eladót, hogy had ássatok valahol az alap mellett egy kutatógödröt, amiben lehet látni az alap-fal kapcsolatát, valamint az alapozás milyenségét, mélységét, és a talaj szerkezetét.
Nálam nem ilyen drasztikus a helyzet, de a bejáratnál az eredeti 2 lépcsőfokból csak egy maradt. A falak mellett megbontva a járdát, csak a fal és a járda közé volt szorítva némi szigetelés (nem összedolgozva a vízszintessel), ami nagyjából nem ért semmit, mert kapillárisan felvitte a vizet a lábazatra.
Én a ház két oldalán mély kavicsréteget raktam le, a vízszigetelés alá ér, és a kavics alatt drénlemez van kifelé lejtetve (sőt a drénlemez alá az egyik oldalon még szigetelést is fektettem a maradékokból), annak a szélén pedig dréncső szedi ösze a vizet és vezeti el. Persze a lábazatra meg került jó sok szigetelés, így ha kicsit vizesedik is, nem fagy szét.
De ezekben a kérdésekben Kömkel a szakértő, rá hallgathatsz, én csak minimalizáltam a kárt... :)
Azzal van a gond, hogy a NEM fagyálló tégla a talajszint alatt van, viz és hőszigetelés nélkül.
Amennyiben igy alakul, a lábazatra függőleges vizszigetelést kell rakni, és felhajtani a terepszint+30 cm-ig minimum, és ezt a fal alatti vizszigeteléssel is össze kell kötni. Valamint zártcellás hőszigeteléssel ellátni.
A régen épült házak alapozása nem sik felületű, mert az alapárkot egyszerűen teleöntötték betonnal. Emiatt gyakorlatilag ha körbe is ásnád, lehetetlenség levizszigetelni, mert nem tudsz neki megfelelő tapadófelületet biztositani (elvileg sikba vakolással lehet, de belátható,hogy eszetlenül sok munka lenne).
A külső vakolat is azért potyog le, mert a csapóeső le tudja áztatni, télen pedig a fagy megdolgozza. Ázás nem látszódik, mert ki tud szellőzni a tégla, viszont amikor már a vakolat sem védi, és a tégla fog megázni egy durva fagyban, akkor már szerkezeti károk is keletkeznek idővel.
Szóval nagyon nem ajánlott kategória az épület.
Esetlegesen az épület körül 1 méteres sávban lehetne tereprendezést csinálni körben, de az alapozását akkor is fel kellene tárni legalább egy helyen.
Mondták, hogy töltögették időközben, na de ilyenkor mi a megoldás? Szedjem vissza a földet? Így is a hátsó szomszéd felől lejjebb van a telek. Utca felé lejt, de ha kimélyítem, akkor gödör lesz, mert most van egy szintben az utcával és onnan nem lejt tovább:S
Ami zavar és gyanús, a sokéves járda a ház mellett a bejárati ajtóig, ami magasabban van mint a ház belső padlószintje.
Lenne egy családiház, amit megnéztem, és esetleg megvennék. Tanácsot kérnék, mert kívülről elég neccesnek tűnik. Elvileg a 70-es évek körül épült, részben a régi, félig lebontott ház lett kibővítve. Belülről stabilnak tűnik, szép tágas helységek vannak.
Kívülről elég kétséges. A vakolat körben potyog, de nem tűnik vizesnek.
Ami nagyon aggaszt, és kérdéses az az alap.
Amit láttam, és nem tudok megítélni, és erre kérnék választ:
A lakás padlószintje szinte alacsonyabban van, mint a ház körül a kert, a föld. A vakolatpotyogás miatt kilátszik körben a b30-as tégla, de alapot nem látok. A kaputól a bejáratig évtizedekkel ezelőtt készült járdabeton magasabban van, mint az előszoba, ill. az egész ház járófelülete.
Mekkora lutri, hogy az egész alapozás gázos, és milyen problémákat illetve költségeket idézhet elő?
Én a fatárolóm tetejét ezen szempontok miatt lejtettem a telkemen befelé,csatornához bármikor hozzáférek(IBC tartályba bevezetve a csapadékvíz),ráadásul így a déli a magasabb oldal ami faszárítás ügyben nem hátrány.
Kivitelezhető minden gond nélkül, de a lefolyó csapadékviz-csővezetéket hőszigeteld le, amennyiben fűtetlen a melléképület, mert ha jégdugó keletkezik benne, akkor értelemszerűen nem tud lefolyni semmi.
Filóztam,hogy reagáljak-e,de aztán úgy gondoltam ez egy Fórum és ennek ez feladata.A "szerénységet "Én úgy gondoltam ,hogy az velünk laikusokkal bevállalható ! Pláne ha ez a szakmád, és a SZAKIK között vagy ott már nem kell "szerénynek"lenned és ott kell megmutatnod,hogy milyen "tökös"gyerek vagy .Hidd el Én elfogadom az ész osztást ,és tanulok is belőle csak a stílus legyen korrekt.
Melléképületet szeretnék építeni, és nem tudom, hogyan oldjam meg a tetőn összegyűlő csapadékvíz elvezetést.
Az épület a telkünk sarkába épülne, egy már meglévő melléképület mellé, mögötte és mellette is szomszéd van.
A féltető a hátsó szomszéd felé fog lejteni ezért ezen az oldalon lesz a eresz kialakítva, viszont a csatorna lejövő ágát az oldalsó szomszéd felől kellene előrehozni a Mi telkünkre, de ez nem megoldható, mert a szomszéd felől tűzfalasra kell kialakítani az épületet, vagyis nem lóghat át semmi sem a szomszédba.
Arra gondoltam, hogy az épületen belül vezetném előre az csatornát.
Szerintetek ez kivitelezhető, vagy valami más megoldáson gondolkozzam?
Igen, erről már hallottam... annyira abszurd az egész, hogy csak igaz lehet. Ilyenkor ugye köteleznek, hogy saját költségen tárjam fel... de mi van, ha inkább elállok az egész építkezéstől?
Köszi... ez aztán a jó hír. Külön öröm, hogy ilyen olcsó. Remélem ezért a pénzért kiássa nekem az alapot...
Mi számít egyébként földmunkának? Ha kerítést csinálok, akkor jön majd megint? :)
Vicc ez az egész. Pár üres telek van már csak, sehol semmit nem találtak eddig... jó lenne tudni, miért gondolják úgy, hogy meg kell szoptani azt a pár embert, aki eddig nem építkezett...
Ok, marad a karton. Sarokban kell megoldani, kb 25×25cm lenne a sarok ha derékszögben lenne, de az nagyon kilóg, és semmi értelme. Ferdén, közvetlen faltól falig sajnos nem tudok beépíteni, egy 10 centis merőleges szakasz mindenképpen kell a lefolyócső miatt. A függőleges alupprofil behajlítható úgy 60°-ban illetve kihajlítható olyan 110-ig? Este dobok fel képet.
van esetleg valakinek tapasztalati régészeti terüelten építkezéssel? Adott egy új parcellázású rész, ami 70%-már beépült. Most kibővítették a területet és a mi telkunk is beelesik. ( Többet nem írok, mert kimoderálnak ). Tudja valaki mire lehet számítani? Kijönnek és nézik az alapozást? Fizetni kell érte? :/
Ha lekapod a lemezt, elvileg marad neki egy acél kerete. Lásd: https://www.youtube.com/watch?v=1cp6Aqj--18 Létezik kimondottan pórusbeton ragasztó, de erre a célra a flexibilis ragasztó is megfelel.
Viszont szerintem - még ha csak egy ilyen kis felületről is van szó - a gipszkartonnal jobban jársz. Egyrészt könnyebb vele dolgozni, beépítés után egyszerűen átfested, és kész. Illetve azt is kalkuláld bele, hogy egy 50 éves háznál egyáltalán nem hátrány, hogy ha könnyen hozzáférsz a stranghoz. Gondolj csak egy esetleges csőtörésre, vagy egy csővezeték "kicsúszására". És még csak nem is feltétlenül Nálad kell, hogy legyen a hiba: ha egy ilyesmi bekövetkezik, akkor a szerelők lehet, hogy 2-3 emeleten mennek végig, mire megtalálják a probléma forrását. Ha Nálad egy Ytong fallal szembesülnek, azt gondolkodás nélkül szét fogják verni, és közben igen csúnya szavakkal fognak illetni. A gipszkarton sokkal könnyebben visszabontható, és még ha roncsolódik is, legfeljebb veszel egy másik táblát 1300-ért...
Ez jó ötlet. Nem lehet előre tudni mikor száll el egy mosógép. Igyekszem a pafonlyuk peremét vízvetőszerűen úgy kialakítani, hogy a lyuk közepe felé csöpögjön tovább az alsóbb szintekre, ne a szélén folyjon le.
Az ytongot a panelfal mentén bekötni ugye bajos a hagyományos módon. Pár tiplit fúrjak fel kiálló csavarokkal retenciónak? Ezeknek van valami saját malterjuk, vagy ugyanolyan jó ide a csempézésnél használt, kéznél levő flexis csemperagasztó is?
Majd' elfelejtettem: 30x60-as lapméretnél, az előbb felsorolt minták közül talán csak az 1/2-ben és a halszálkában lerakott lehet problémás. De ahogy korábban említettem, lapszintezővel valószínűleg egy síkba hozhatóak a lapok, persze szigorúan saját felelősségre.
Bocs, azt gondoltam, hogy már megvetted a padlólapot!
A háló a legegyszerűbb minta, gyakorlatilag mindkét irányban egy vonalba illeszted a lapokat.
A "hagyományos" sakkminta:
Halszálka:
1/2 eltolás (nekem ez túlzottan szabályos, de nem vagyunk egyformák):
1/3 eltolás:
1/4 eltolás:
"Szabálytalan" eltolás:
De lehet például kisebb/nagyobb méretű padlólappal, dekorral, mozaikkal is eltolni és/vagy elforgatni:
Vagy mondjuk ha nagyobb tered van, szőnyegminta is kirakható:
Két különböző színű, és mintájú (egyik hálóba rakva, másik diagonálban) lappal pedig szépen elválaszthatók egymástól az egyes szobák-terek, vagy "szegély" alakítható így ki:
Ezek csak a legismertebbek, amúgy a lehetőségek száma szinte végtelen.
A két szín burkolását hogy gondoltad? Mert ilyen nagy méretű lapoknál fontos lenne, hogy mindkét színnél egyezzen a kaliberszám. Persze önmagában még ez sem garancia semmire, mert szabvány szerint dobozon belül 0,5% méreteltérés megengedett, de azért a Zalakerámiánál törekednek rá, hogy ne legyen közte számottevő különbség. Mindenesetre ha például sakkmintába szeretnéd lerakni, akkor ügyelj rá, hogy a két különböző színű lap kaliberszáma egyezzen, különben burkolásnál úgy kell majd elcsalni, és nem lesz szép a fugakép.
Hát ez a hátránya a könnyűszerkezetes házaknak, hogy nincs hőtároló tömeg... A szellőzés szükséges, minimum 30 légöbméter/fő/óra. Ha nincs szellőztetőrendszer, akkor az "óránként kicserélődik a helyiségek levegőjének fele" a szokásos légcsere. Ez kell a jó légminőséghez. (Nem is annyira az oxigén fogy, a szén-dioxid és a vízpára felszaporodása már jóval előbb gond. Meg az egyéb szennyezők, mondjuk a bútorlapokból jövő formaldehid, vagy a gáztűzhelyből jövő nitrogén-oxidok..)
Vígasztaljon, hogy ha jó a hőszigetelés, nem fogyaszt annyira sokat a klíma :) Sokféle megoldás elképzelhető (kútvízzel hűtés, föld alatti légcsatorna szellőzéshez, napelem+klíma), de csodák nincsenek, szóval hogy ingyen is legyen meg jó is legyen.
A fürdőszobai strangom pozdorjaborítása pocsék volt, elbontottam. Sokáig úgy is volt, de lassan vissza kell burkolnom. Mivel ez csak egy kis sarok, ytonggal roppant egyszerű lenne, csak jó megoldás-e? Kb 2 hónapja elcsíptem egy fölső szomszédos áztatást, láttam ahogy folyik lefelé a víz az alsó szomszédhoz. A fal le van kenve latexfestékkel a strangban is, mivel hozzáfértem, nem állt semmiből lekenni, és kiderült, hogy jó ötlet volt. Ha ytonggal falaznék, akkor annak a belső oldalát nem célszerű valamivel lekezelni, beépítés előtt, hogy ne szívja be a vizet, ha arra tévedne? Vagy éppen emiatt maradjak inkább a gipszkartonnál és ügyeskedjem be azt annak rendje és módja szerint?
Semmi baj ,le lehet gányolózni,de azt Én általam leírt megoldás tényleg nem váltja ki a szükséges és megfelelő vasalást. A szerénység az egy erény lenne.
Köszi. Erre majd figyelek. Remélem úgy számolnak, hogy rendesen bekevert 1,5 m3-t fizetek, akkor szárazon ennél több lesz.
Minimális vizet szeretnék használni, képlékenyítővel. A locsolásra majd figyelek, de ellepni nem fogja, mert oldalt befolyna az alatta lévő szigetelésbe, azt meg jó lenne elkerülni. Vagy a technológiai fólia úgy is megfogja?
Tényleg, a fóliát meddig érdemes felhozni? A fólián belül vagy kívül kell a dilatációs csíkot elhelyezni?
Minden esetben a gyártó által ajánlott lerakási útmutatót célszerű követni. Ez a dobozon fel is van tüntetve, illetve nyújtott lapoknál elvileg a lerakási mintát is szemléltetik. Annyit érdemes tudnod, hogy a Zalakerámiás lapok egy nagyon minimális mértékben domborúak. Volt már több olyan burkoló szaki, aki úgy jött be hozzánk, hogy színével egymásra forgatott két ilyen járólapot, és úgy demonstrálta, hogy az mennyire "hitvány", merthogy "görbe". Néhány vásárlót is sikerült már megszédíteniük ezzel a hülyeséggel. A lényeg az, hogy a lap szándékosan domború, elősegítve ezzel mázas felület egyenletes koptatását (teljesen sík lapok esetében jellemzően a széleken látszik meg leginkább a felületi kopás). Viszont pont a lap domborúsága miatt nem célszerű például feles eltolásban lerakni az ilyen nyújtott (15x45, 30x60 stb) járólapokat, mert az így "hepehupásnak" fog látszani. Persze ha valaki mégis ragaszkodik ehhez a mintához, Siri lapszintezővel nagyjából egy vonalba lehet hozni őket; csak kérdés, hogy burkoláskor célszerű-e ilyen feszültségnek kitenni a járólapot. Annyi biztos, hogy ha idővel elreped a lap (tök mindegy, hogy milyen okból kifolyólag), a garancia máris ugrott. Szóval szerintem a legegyszerűbb, ha megnézed a dobozát, hogy milyen mintával (egy kis rajz szemlélteti), és mekkora minimális fugatávval kell lerakni. Szerintem egyszerű hálós vagy 1/3-os eltolást fognak javasolni, legalább 5 mm-es fugatávval.
Ez is - mint a legtöbb kivitelezői ötlet - az egyszerűbb gyorsabb munkavégzést szolgálja, azaz munkát spórolni, a minőség az más kérdés. A gerendák együttdolgozását a vasalás biztosítja. Ha a födém nem reped akkor annak ellenére nem reped, hogy ilyen módon van gányolva.
A régi ÉKN szerint kb. 1,3m3 hozzávalóból lesz 1m3 kész beton. Azt azért senki se kérdezze, hogy csak a víztől mennyire esik össze. Egyre azonban nagyon felhívom a figyelmet, a vízzel hígra kevert beton ROSSZ minőségű lesz. Össze-vissza fog repedni. Plasztifikátorral folyósított beton az a helyes megoldás. Ha a beton kezd kötni (néhány óra múlva) minél több vizet öntenek rá - ellepi - annál jobb minőségű lesz.
Segítségeteket szeretném kérni, hogy téglalap alakú kerámiapadlót 60x30-as méretben, milyen mintázatban lehetséges lerakni? Konyháról lenne szó konkrétan, de érdekelne, hogy hány féle képen variálható. Padló típusa: Zalakerámia ZRG 626 és ZRG 624 Köszönöm a segítséget előre is!
Inkább legyen 2 talicskával több mint eggyel kevesebb! A maradéknak keress helyet...járda, akna bármi. Én nem számoltam le semmit a kiszámolt mennyiségből és semmi nem maradt.
Ja, és vibrálva mennyivel kell több betont rendelnem? Alapból 10%-al számoltam, a csövek meg a vas térfogata még úgy is lejön a szükséges mennyiségből.
A hígat úgy értem, hogy folyósítóval állna elő, a lehető legkevesebb vízzel. De sosem dolgoztam még ilyennel, így gőzöm sincs, mennyire lehet ezzel folyósra keverni.
A tömörítés, pláne fűtött betonnál nagyon fontos, ha hígra kevered rommá fog repedni, ha spórolsz a vízzel akkor jó minőségű betonod lesz de vibrálás nélkül nem lehet rendesen bedolgozni.
A Beton KK-s receptúra lesz szárazon kikérve?
Koszorúnál kizsaluzás után simán meg lehet mondani, melyik volt vibrálva és melyik nem.
jó leírás. hát inkább a mester megcsinálja, nálam tető hozzáépítés volt oda is kell vágni, szabni ilyen lemezt , meg oromlécekhez , meg a tetők oldalsó esőlevezetőjét is meg kell csinálni. egyszerű dolgok ezek de mégis kell a rutin. kösz
Nem túlzás ez a vibrátorozás? Ha elég híg lesz, a szokásos ütögetéssel (lapát, léc, kanál) is jó lesz az nem?
Linket köszi, nem tudom, itt hirtelen hol kapnék ilyet, de maradna az xps, ha lehet... vízszigetelés felett van az egész, mennyi gondot okozhat, ha pár helyen nem lesz meg alulról a betontakarás?
kérdezném hogy a sátortetős hagyományos cserepes régi tetőre szeretnék (kell!) ilyen U alaku bádog lefolyó végig a tető szélein lefelé. amúgy hogy hívják azt hivatalosan? (google nem segít)
vagy azt bádogos csinálja ? a szélén a berakáshoz bontani kell a cserepet vagy csak alácsúsztatni és szögelni a tetőlécre?
én a legalsót használtam és nyugodtan bent maradhat nem okoz gondot.
A vibrit ráfekteted, vagy picit a hegyét beszúrod, nem kell egészen elmerülnie, látni fogod, hogyan terül az anyag. Túl se vibráld mert akkor meg szétosztályozódik és alul kavics felül pép lesz ami nem túl egészséges.
Egyébként egy van itt egy a munkahelyemen, de bazi vastag fejjel. Azt sem tudom, hogy kell használni? Le kell dugdosni, vagy ráfektetni? Ami videókat most találtam, ott ledugdosták, de volt is mélység, itt pár centinél nem tudom, hogy kell. Illetve ha jól sejtem, a vasrács szépen lesüllyed az aljára, ha használom és nincs alátámasztva. Ha meg alá van támasztva, és nem tudom kiszedni az nem lesz gond? Most 2 cm-es xps lap darabokkal van elemelve.
A cso es a vasalat miatt jobban jarsz ha vibralod es jobban is terul. Csomoszolni nem egy nagy elmeny, hidd el! Van ahol van delig betonkiadas. Ket emberrel en nem allnek neki.
"Pallobol es kismeretu teglabol csinalsz talicskautakat, igy nem kell vodrozni."
Ok, ezt megpróbálom megcsináni.
"Egy ember keveri egy talicskaz egy terit, kevesebbel szenvedni fogsz."
Ha dolgoznak a betonosok szombaton, akkor meglesz a 3 fő, ha nem, akkor pénteken nem biztos...
"Kerj bele kesleltetot, ugy lesz idod dolgozni vele Es keplekenyitot ugy konnyebb lesz teriteni."
Igen, azt lebeszéltem, hogy belekeverik, a képlékenyítőt meg adják, és helyben rakom bele.
"Szerezz vibratort a tomoriteshez!"
Az ilyen tűvibtátor? Kell az biztos, ha elég folyékony a beton? Ilyen vékony betonnál is kell? Utánanézek...
"egy 120 literes keveroben kb. 60 litert tudsz rendesen atkeverni, neked lesz 1500 liter betonod. Az kb. 20 keveres. Ha 4 orat kesleltetsz, az 240 perc, tehat 12 percenkent kell keverned egyet, a ugyesek vagytok nem lehetetlen. De kerd ketszerre, picit tobb a fuvarkoltseg de kenyelmesebb dolgozni vele."
Nem tudom, mekkora a betonkeverő, olyan kisebb fajta, nem hiszem, hogy 120 literes.
"a vizet es az adalekszert nagyon pontosan adagold!"
Elvileg megadják a mennyiségeket és pontosan fogom adagolni.
Pallobol es kismeretu teglabol csinalsz talicskautakat, igy nem kell vodrozni.
Egy ember keveri egy talicskaz egy terit, kevesebbel szenvedni fogsz.
Kerj bele kesleltetot, ugy lesz idod dolgozni vele Es keplekenyitot ugy konnyebb lesz teriteni. Szerezz vibratort a tomoriteshez!
egy 120 literes keveroben kb. 60 litert tudsz rendesen atkeverni, neked lesz 1500 liter betonod. Az kb. 20 keveres. Ha 4 orat kesleltetsz, az 240 perc, tehat 12 percenkent kell keverned egyet, a ugyesek vagytok nem lehetetlen. De kerd ketszerre, picit tobb a fuvarkoltseg de kenyelmesebb dolgozni vele.
a vizet es az adalekszert nagyon pontosan adagold!
Ha hozatok 1,5m3 betont szárazon, tehát vizet hozzáadva át kell keverni, akkor 3 emberrel ez bedolgozható egy délután alatt? És kettővel? (aljzatbeton, lavírozni kell a padlófűtéscsöveken, így a talicskát sem lehet betolni, lapátolni/vödrözni kell)
Ha 0-8-as kavicsból van a beton, ott ugyanúgy megvan a kiosztályozódás veszélye, vagy nem annyira vészes, mint nagyobb szemcseméretnél?
Jó,azt írtam ,hogy kb 2 cm,ha olyan a beton akkor lehet az több is.A fa klecninek csak addig van jelentősége míg aláfolyik a beton .Utána el is rohadhat és fog a fadarab. Az együttes mozgás a lényeg és az Én leírásom szerint is megvalósul.Amúgy még milliónyi bi-bi okozhatja ezt, és nem nagyon reparálható véglegesen.
A klecni fának vagy minek megvan az az előnye, hogy 2 cm-be nem fog befolyni a beton, de idővel a fa lankad. Elméletileg a gerenda egyenletesebb felfekvését kéne biztosítania az alá befolyt betonnak. Egy 16-os szemnagyságú adalékkal a beton nem nagyon akar 20mm-es résbe bemenni. Nálam is próbálkozott a kivitelező ezzel, de nem hagytam. Viszont a vasat ki akarta hagyni. Azt se hagytam. A födém eddig (10 éve) NEM repedt meg. Igaz a teljes födém fölső részén ott a vasalás, ettől a gerendák kénytelenek együtt dolgozni egymással és a béléstestekkel, azaz együtt mozognak. Azt gyanítom, hogy ezért nem repedt/reped a födém. A gerendáknak kell együtt mozogniuk, a fal és a gerenda találkozásánál a mozgás nem kivánatos, de legalább együtt kell, hogy mozogjanak. Ha hiányoznak a gerendák közül a vasak, akkor a gerenda lehajlása jóval nagyobb és a koszorúba bebetonozott vége jobban el tud fordulni. Ha egy fadarab van alatta az tud csuklóként (tengely) működni.
Szerintem a gond a gerendák és a koszorú találkozásánál van,Én arra gondolok ,hogy a fal nem egyformán mozog és már meg is van a repedés.Nekem egy idős mester mondta ,hogy a gerendák ahol a falra felülnek oda úgy nevezett "klecni"fát raknak (kb 2cm) alá,hogy amikor a koszorút öntik be akkor az alá kerüljön a gerendák alá is körbe-körbe a falon,így együtt tud mozogni az egész födém .Amúgy a repedést kapard ki és próbáld behálózva leglettelni. Ha nagyon nagy a mozgás akkor a hálózás is egy idő után feladja.
A sátortetőnek van egy jó tulajdonsága, nemcsak függőlegesek a támaszerők. Valószínűleg a koszorú hiánya az elsődleges hiba. A szél fújja a tetőt és azt oldalra akarja tólni, plusz a tetőnek alapból van MINDIG egy vízszintes oldalnyomása. Ha nincs eresz az a széthúzó erőknek dolgozik, mert a vizes talaj teherbírása kisebb. Be kell rakni vonóvasakat egyik oldaltól a másikig. Ez lehet periódikus betonvas is megteszi. Meg kell vizsgálni a fal és gerenda kapcsolatát és azt is, hogy a fagerendák nincsenek-e meggyengülve és ezért nem tudják fölvenni a vízszintes erőket.
Eklatáns példája annak, amit minden épittetőnek ugatok már hosszú ideje: gerendás födémnél is sokkal jobb a telibe gipszkarton álmennyezet, mert mindenképpen repedezni fog a vakolt födém még jó darabig.
Sajnos nem sok mindent tudsz vele csinálni, pár évig tutira még ilyen marad. Utána ha beállt az épület, akkor már kevés esélye van újrarepedni, amennyiben a födémgerendáknál a bekötővasak megfelelően elkészültek, és a többi előirás is be lett tartva.
67094-ben írtam is, h nincs, csak a kert felőli részen elől, ott rendben is van minden.
Nem sűrűn járok át a szomszédba, de úgy rémlik, h srégen egy huszon cm-es sáv alul a lábazatnál végig van betonoza, így kb. az veri el onnan a lehulló esővizet, ami nyilván nem túl jó megoldás.
Most, h le akarom szigeteltetni ezt a felét is, mindenképpen akarok ereszt rakatni végig.
Viszont valahogy jó lenne pozícionálni a fal mostani állapotát.
Melegedni tavaly is melegedett az időjárás. Valószínűbb, hogy jó spórolósan épült. A szél az lehetett kiváltója a repedéseknek, de az oka a minimumra építés. Vannak trükkök, de ha pld. hiányzik egy normális vasalás a födémről akkor a gerendák nagyon fognak külön-külön mozogni egy jobb széltől is.
Alaprajzom nincs sajnos, egy SU-s rajzom félig meddig készen igen. Pirossal berajzoltam a merőleges, 30-as falakat.
A melléképület teljes hossza 17,7m. 6,5m széles, a falak magassága 2,6m.
Igen, vakolattal együtt annyi.
Teherhordó igen (gerendák vannak rajta, de semmi beton, csak fa gerendák kb méteres távolságra, rajtuk 3-4cm vastag pallók, átfedéssel), bocs nem vagyok ennyire tisztában a fogalmakkal, számomra csak teret választanak el. :-)
Koszorú biztosan nincs. A falak tetejére közvetlenül ráül a tető a talpszelemenje. ( rákerestem ;-) )
A napokban vettem észre, hogy a plafon több helységben megrepedt a beton gerendák mentén.
Néhány éves házról van szó, 1 éve volt festetve, de a repedések csak most jöttek elő minden helyiségben egyszerre.
Mi lehet az oka?
Két dologra gondoltam, múlt héten nagy szél volt, esetleg ez megmozgathatta úgy a tetőt, hogy az megnyomhatta a beton gerendákat?(olyan tetőnk van ami több helyen gerendákon támaszkodik a födémre)
A másik lehetőség, hogy a múlt héten kezdődött melegedni az időjárás, esetleg ennek köze lehet a dologhoz?
Egyébként hogyan lehet úgy megszüntetni ezeket a hajszálrepedéseket, hogy a következő festés után ne jelenjen meg újra?
Néhány dolgot tisztázni kéne. Kis tégla az gondolom, hogy kisméretű tégla. 30 cm-es falat csak úgy lehet csinálni kisméretű téglából ha a vakolatot is beszámítjuk. 30 cm-es fal nem válaszfal (csak vályogból talán) hanem teherhordó fal. Jó lenne legalább egy alaprajz, úgy könnyebb tanácsot adni. Kérdés, hogy koszorú van-e körben? Az eresz hiánya nem jó egy háznál.
Van egy tizenméter x 6 méteres melléképületem, ami hozzá van épülve a házhoz. Kis téglából épült, az 50-es évek környékén.
A hosszanti fele, főleg a szomszéd felőli mintha nyílna el a közbenső, rá merőleges ugyanúgy 30-as válaszfalaktól. Sarkoknál reped és távolodik.
Jelenleg nincs még szigetelve ezen fele, viszont most le szeretném.
Kérdés, mivel, milyen technológiával lehetne a válaszfalakhoz jelenlegi pozícióját fixálni, rögzíteni h megakadályozzam a további távolodást?
Mondjuk a szomszéd felőli falszakaszról megfúrni 30cm-enként, a rá merőleges falba legalább 30 cm-re benyúló dűbelekkel, jó nagy alátétekkel? (Ha egyáltalán léteznek ilyen hosszúak megfizethető áron..)
Egyébként mi befolyásolhatja h ennyire mozog a szomszéd felőli hosszanti falszakasz? A kert felőli részen semmi mozgást nem látok, igaz itt van végig eresz, míg a szomszéd felől nincs. Most már azt is fogok felrakatni végig.
Nagyon rossz lehet ott a talaj, ha cölöpalapozás szóba került, családi háznál tényleg nem szokás. Ha mégis mélyalapozás kell megfontolandó a kútalapozás is, gépköltség csak a brazil gépsor, 4-6 kútalap lehet hogy elég, 3-4m mélyre leásva. Mélységi tényező miatt ott minden talajnak lényegesen nagyobb a teherbírása. De, hogy nem kell mélyalapozás (cölöp vagy kút vagy szekrény) nem merem látatlanban kijelenteni.
Lemezalapban gondolkodjatok inkabb, csaladi haz szinten nem szokas colopozni.
A lemezalap 1.5-2x koltseget jelent a savalaphoz kepest.
(Tavaly egyik lakohaznal a savalap 4 millio lett volna (savalap, labazati zsaluko 2 sor, vasalt szerelobeton), helyette a talajviz miatt lemezalap lett, ami 6 millioba fajt. Ez egy eleg nagy alapteruletu epulet volt, >200 m2)
Sajnos a telken, amire a házat szeretném építeni, nem megfelelő a talaj, ezért a statikus cölöpalapozást vagy tömbalapot javasolt. A témában járatos fórumozóktól érdeklődnék, hogy egy szokványos síkalapozáshoz képest kb. mennyivel drágítja meg a költségeket az egyik, illetve másik alapozási mód. Mivel a telek városon belül van és épületek veszik körül a cölöpalapnál gondolom a fúrt cölöpelhelyezés jöhet szóba.
Most fogom a konyhát pvc-zni. néhol kong a panelfödémen a beton, sztem ezt feltépi majd a pvc simán. Néhol lyukas a darukampó helyén. A lyukakat bedolgozom csemperagsztóval, a kongósakat feltöröm, felszedem, és szintén betömöm. Remélem nem kell rá simítósbeton is, mert elég macerásnak tűnik ahogy írjátok. :(
Nézd, egyedül csináltam, nem leányálom. Ezért javasoltam, hogy többen jobb és könnyebb.
Azt csináld, hogy megkevered az elsőt alaposan, majd amíg pihenteted, megkevered a másodikat, majd azt is pihenteted és újrakevered az elsőt, utána megkevered a harmadikat, pihenteted és átkevered az elsőt a másodikat majd a harmadikat.
Nagyon(!) pontosan mérd a vizet!
Alacsonyról öntsd, hogy ne zuhanjon, és igyekezd minél vékonyabban öntve minél jobban elteríteni.
Ne tökölj, mert elkezd hamar meghúzni és utána már szenvedés. Ne hidd, hogy az önterülő egyenletesen elterül és hozzá sem kell nyúlni! Szerezz tüskés cipőt! És tüskés hengert!
Ha nagyon muszáj tudok még venni 2 vödröt, mert egy helyiségben 3-3 zsák lesz leöntve.
Az járható lehet, hogy 3 vödröt egymás után összekeverek majd kiöntöm egymás után? Gondolom ennyi kis munkáért nem jön ki szakember (vagy ha kijön, akkor felárral), mert 2 helyiségben 3 zsákot kellene leönteni, a 3-ban pedig egyet.
Vásároltam önterülő aljzatkiegyenlítőt (Sopro FS 10 plus), és kb. 3 mm vastagságban önteném le több helyiségben. A kérdésem a következő:
- rengetegen óva intettek tőle, hogy egyedül nekiálljak, mert állítólag könnyű elrontani. Sajnos nincsen kéznél kőműves, ezért szívesen várok tanácsokat.
- a másik probléma, hogy nincsen akkora vödröm, amiben egybe össze tudom keverni. Az megengedett, hogy 3 vödröt egymás után keverjek és öntsek le?
Szeretném tőletek megkérdezni, hogy egy 30 centi széles betonalap szélére lehet-e 20-as vagy 25-ös zsalukő kerítést tenni vagy kötelező középre rakni? 9 sor magas lenne és 5 méter hosszú Kell oszlop bele?
Köszi
Hasonló cipőben járok én is, csak nálam 3 cm XPS van a lábazaton, amit később (talán 4-5 év múlva) +5 cm szigeteléssel bővítenék. Úgy tudom, hogy elvileg 1 cm körüli dilatációs hézaggal érdemes számolni a járda és a lábazat között. Így arra gondoltam, hogy a járdát kb. 6 cm-re indítanám a mostani lábazattól. A megmaradt 6 cm széles U alakú rést meg ideiglenesen homokkal tölteném fel, esetleg a tetejét dekorkaviccsal vagy kulékaviccsal borítva. Aztán ha szigetelni kell, akkor a homokot kiszedném, a lábazatra felrakatnám a szigetelést, a centis dilatációs hézagot polifoam-al tölteném ki, és rugalmas tömítőanyaggal zárnám le. Esetleg van valakinek más ötlete?
Akkor azt kéne fölhívni ahol VAN sóder. Lehet földre is tenni, csak elég gyatra lesz a beton. Egy kicsit nagyobb legyen a beton területe mint a tartály fölfekvése, 12-15 cm biztosan jó lesz, ha nem kicsik a tartály lábai.
Lenne néhány kérdésem: - kb 1,2 tonna súly (puffertartály) alá milyen vastag betonozást illik tenni (döngölt földre menne a beton)? - ez a beton lehet zsákos esztrich is? Már 2 helyi tüzépet hívtam fel, de nincs náluk sóder, csak zsákos betonanyag. - a zsákos esztrich-et max. milyen vastagságban lehet teríteni? valahol olvastam olyat hogy max. 8 cm, - és még egy: a kőműves az alábbi módon fordult rá az ablakra az szigetelővel:
mint látszik az ablaktok és a szigetelő közt van kb fél cm hézag. Nem kellene a szigetelésnek a tokra ráfeküdni? Így most mivel tudom beszigetelni ezt a kis rést? Az alsó sarkoknál érezni hogy jön át a hideg.Párkány még lesz, de oldalról a sarok felé akkor is áthúz a hideg. (Tekintsünk el attól, hogy a mai korszerű világban kintebb kellett volna tenni az ablakot)
És ha feltettem a szigetelést, a járdát közvetlen a szigeteléstől indítsam vagy hadjak valamennyi helyet a lábazati kőnek? Sok helyen láttam már, hogy a fagy megemelte a járdát, a járda meg letolta a lábazatról a vakolatot, ezt szeretném elkerülni.
Idén szeretnék 1 m széles 10 méter hosszú járdát betonozni a ház elé, hogy védjem a ház alapját az esőtől.
Viszont a ház lábazatára ami 3 sor zsalukő, jövőre szeretnék tenni néhány cm szigetelést, illetve lábazati követ.
Hogyan készítsem el a járdát, hogy később bontás nélkül feltudjam tenni a szigetelést és a lábazati követ?
A járdát közvetlen a fal tövénél kell kezdeni vagy hagyni kell valamennyi helyet diletációnak, stb...?
Ha végképp nem lehet ebben a sorrendben megoldani, akkor max. a szigetelést fel tudom tenni erre a 10 méteres szakaszra a járda építés előtt, de a lábazati kő csak jövőre jöhet szóba.
Nem egészen. A szén gyűrű alakban van elhelyezkedve körbe a pereme mentén. A 18 centi átmérőből a középső 10-15 centi átmérőben semmi nincs csak rács. A csőben egész véletlenül nem a cső mentén közlekedik valójában az elszívott-fújt anyag? Emlékeim szerint ha egy tölcsérrel próbálnál elfújni egy gyertyát, azt csak a tölcsér szélével sikerülne megtenned.
Ahha, így már értem a dolgot. Egy gonddal máris kevesebb :) Lehet, hogy elég lenne egy-két 8-12 cm-es pc ventillátor is, annak nincs semmi zaja. Itt nem a teljes 3-4 m3-t kell szívnia, hanem egy kis csőben levő részt plusz az előterét.
Vettem 200Ft-ra leértékelt szénszűrőt ami valami konyhai szagelszívóba való. Eddig ilyennel nem találkoztam kézben, működés közben sem. Az egész egy korong (tálka) alakú, a szén körben van elhelyezve, középen csak rács van és a rögzítőcsap helye. Az egész be van borítva valami fekete harisnyával. Ez az elrendezés miért jó így?
adott egy kerticsap, feljön a cső a földből, rajta öntöző mérő, t elág két golyóscsap
az egyiken jön a víz rendes nyomással. ez ok, a mésik golyóscsap végén kpe cső, kb 25 méter kicsit emelkedik az udvar. a másik végén mégegy golyóscsap. ezen az ágon viszont nagyon kicsi a nyomás.
tavaly építettem ki ilyntájt. a kpe csős ágon is volt rendes nyomás év vége felé tavaly csökkent.
most megnyitottam a tél elzárást követően de alig van vizhozam
ha a kpe cső legeslegvégén elzárom a csapot lent nyitva van tehát nyomás alatt van, ha a földben vmik idom engedne látnám az órán hogy pörög, jól gondolom?
"Lakáscél megvalósulásának kifizetést követő igazolására benyújtandó dokumentumok: A kifizetést követő 18 hónapon belül az állami támogatásra jogosult vagy annak közeli hozzátartozója(i) nevére (akinek a nevére kérte a kifizetést), a finanszírozott ingatlan címére szóló és a felhasznált anyagokat, szolgáltatásokat tartalmazó eredeti számlák, szükség esetén vállalkozási, kivitelezési szerződés."
Fundamentánál biztosan az a helyzet, amit írtam. Pedig a hitel szerződésben nem csak a kölcsön felhasználásának helye, hanem az akkori lakcímem is fel volt tüntetve.
A másik, amivel majdnem megszívtam, az az volt, hogy csak azokat a számlákat fogadták el, amelyek keltezése a hitel folyósítása utáni volt.
pedig a számlán a címnek köze nincs ahhoz hogy hova viszed. a számlán a vevő személyazonossága kell szerepeljen. és történelmileg úgy alakult, hogy nem születési adatok plusz anyjaneve, hanem lakcím.
akkor ha én cég vagyok, és anyagot veszek, akkor a megrendelő címét kell beírassam a számlára, nem a székhelyemet? ugye baromság?
Ha lakáskasszád van, akkor a számlán az építkezés címe kell szerepeljen! Én is beleestem abba a csapdába, hogy a számlákhoz a lakcímemet adtam meg, aztán egy külön kérvényt kellett benyújtani a Fundamenta felé. Ha a lakcímed adod meg, akkor úgy tekinthetnek rá - még ha abszurd is -, hogy a beépítendő anyagokat azon a helyen használod fel, nem pedig az építendő ingatlanon.
Az építkezéshez szerintetek a számlákat hova kell kérnem?
A jelenlegi lakcímem értelem szerűen különbözik attól a címtől ahol az építkezés zajlik.
Ha a lakcímemre kérem a számlákat, akkor hogyan tudom igazolni NAV és egyéb szervek (pl. banki hitelhez, lakáskasszához) hogy az építkezésre használtam az összeget?
Ha az építkezés helyére kérem, akkor pedig nem lesz gond azzal, hogy nem oda vagyok bejelentve?
Még egy kérdés, bocs! Esetleg tölgy szalagparketta oldószeres lakkal? Azzal el lehetne kerülni a laminált padló nyűgjét (úúúútálom, hogy sztatikusan feltöltődik, és egy nap után krosszoznak rajta a pormacskák), de elég kemény, hogy tűrjön egy-egy kiömlött kávét, kifröccsent kaját.
Egyik idős rokon vett egy lakást. Földszinti (alatta pince) és a konyha kb. 10 centivel lejjebb van, mint a lakás többi része, ráadásul a hőszigetelés hiánya miatt nem is jó rajta járni. Feltölteném, ha lenne rá valami nem horror módszer. (Mellékesen meg kell emelni a radiátorokat, hogy legyen alattuk hely a levegőáramláshoz, esetleg a mosogató lefolyóját is újra kell gondolni, de ez még belefér.) A kérdés: ha tíz centit szeretnék emelni, mit javasoltok? Alulra egy párazáró fólia, arra lépésálló hőszigetelés, majd úsztatva egy klikkes laminált jó lehet? Vagy hőszigetelés, párnafa, OSB, és arra ragasztani? Vagy ezek kombinációja? Kb. 2x6 méteres, egykori verandáról van szó. (Intenzív konyha használatra nem kell számítani, idős a rokon.)
Áááá a szokásos elbsszuk a kivitelezést, mert megbízunk a ,,mesterben'' :D
XPS-t tervezünk letenni, nagyon nem akarom túlbonyolítani. Elvileg körbe a szélére kéne valami rugalmas anyag, hangszigetelésnek talán. Keress rá ebben a témában a padló hőszigetelésére, van sok szép képes hozzászólás meg leírás.
Nemrég lett nálunk lebetonozva a szoba csak most a szönyeg helyett akarok parkettát, igy nem szeretném a betont feltörni, de 1-2cm igy is belefér még a küszöb vonaláig ,csak az a kérdés, hogy mit és hogyan tegyek, hogy az megállja a helyét és ne legyen vele gond egy jópár évig.
Fel kell törni a betont, és lesz hely a szigetelésnek.
Mi ezt nem szeretnénk, így kap egy réteg bitumenes vízszigetelést - kátrányba tették a parkettát annó -, majd, mivel 4-5 centis volt a parketta, meg a szomszédos helyiség padlója is emelkedett egy kicsit - gondolom a régi járólapra tette az előző tulaj az újat -, így befér vagy 4-5 centi lépésálló szigetelés a bitumenes göngyöleg fölé. Erre tervezzük letenni a parkettát, majd meglátjuk hogy alakul, elvileg jónak kell lenne. Nem sok, de többre nincs hely, jobb mint a semmi.
Tudna nekem valaki tanácsot ajánlani ahhoz, hogy padlószönyeg helyett parkettát , hogy érdemes lerakni, hogy alulról szigetelve is legyen , tehát ne legyen hideg érzet a lábnak,de mégse mozogjon alatta.
Sima beton alja van a szobának
Az ilyen lépésálló hungarocell megfelelő lenne alá, vagy az azért tomödig anynit , hogy a parketta mozogni tudjon ?
A szegélyléc kábelcsatornásnak kéne lennie amögé is lehet valami szigetelést tenni, hogy hangyák és kisebb bogarak ne találjanak utat maguknak?
Vagy mi a menete és esetleg ha pontos tipust márkát is tudnátok ajánlani hozzá azt is megköszönném.
Alapozasra hasznaltak, hosszutavon csokken a szilardsaga amit nem tudtak igazabol anno a laborokban kimutatni. A gond akkor jelentkezett jobban amikor a betont sokkal eroteljesebben kivolt teve a kornyezetnek, verte az esso, tobbszor aztattak, szar volt az alapfold es egyenletlenul tomorodott, meg hasonlok. Az ytonggal is ez a baj, de megfelelo beepitesnel nincs gond.
Laikusként kíváncsi lennék ,ha mérhető lenne a téglafal és a szin között elhelyezkedő hab kipárolgására! Ha párologna akkor egy idő múlva kisebb is kéne legye a térfogata.Nálam ez a tipikus gumicsont. Amúgy az igazi baj meg szennyezés akkor fog jelentkezni mikor hulladékként lekerül a falról.SZERINTEM.
Szép első hozzászólás, melyik lobbi küldöttjét tisztelhetjük személyedben.
A jövő héten kezdődő Construmára ennyit sikerült a marketing osztályon kitalálni?
Ezek szerint nem elég jó a gyártott anyag, hogy a másik terméket kell ócsárolni.
Az is benne lesz majd a médiákban, hogy a szálas hőszigetelésekhez nagy mennyiségű formaldehidet és olajpárát használnak, ami rákkeltő? Remélem a tisztánlátás miatt igen!
Érdekes dologra lettem figyelmes és mintha szándékosan „elhallgatnák” az ügyet, pedig a leírtak alapján elég komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában az EPS alapú (polisztirol) szigetelések,
Mostanra kiderült, hogy a polisztirol szigetelőanyagok égésgátló adalékanyaga a HBCD igen veszélyes hosszútávon a kipárolgás miatt, ha tényleg így van miért kapnak akkora reklámot azok az építési módok, ahol közvetlen a kapcsolat a bentlakók és az épületszerkezet között és ráadásul még a falszerkezetet „lélegzőnek” is beállítják. A gázbeton is csodálatos építőanyag volt, csak kiderült, hogy lassan mérgezi az embereket, az EPS-ben található HBCD durvábbnak tűnik.
pont ezen agyalok. Az ájárhatósági dolog nekem új.
Ha felső tartályod van, és falon kívül a cső, akkor valahol magasan elvágod, beteszel egy y elágazást, és oldalra kivezeted ahova akarod. Nekem az megy majd az elszívóstrangba, ahová amúgy is megy az egész wc elszívása. Ha nem jó, egy 100-as csőbe rakható kanlux csőventillátorral tervezem meggyorsítani. De ha nyáron amikor nincs huzat, akkor erre is várhatok, valszeg nem lesz más megoldás mint egy aktívszén szűrőn átküldeni, ahogy egyébként geberitesék is csinálják. Fogalmam sincs mekkora lehet az a szűrő, egy konyhai szagelszívó szénszűrője csak jó lehet ide is talán.
Alsó tartálynál kicsit macerásabb, mivel ott nincs annyi hely az oldalkivezetésnek.
Költői kérdés: Miért nem csinál ilyen eleve szagelszívós bekötőcsövet az alsó tartályokhoz valami fröccsöntős exTSZ melléküzemág?
schnell szelepnél ugyanaz a szitu mint felsőtartálynál, csak itt vékony a cső, ami az y ág berakását komplikálja.
Porotherm födémrendszer esetén a merevítő keresztbordát hogyan szokták kialakítani?
Jól gondolom, hogy a bordánál nem a szokásos 17 cm magas béléstest, hanem a 10 cm magas béléstest van berakva és ide kerül a vasalás ebbe a "mélyedésbe"?
a kondi kazán hidegben akár 10liter vizet is termel naponta. valamit kell kezdjél vele.
a mai wc tartályok szinte mind olyanok, hogy alapállapotban a kifolyó cső átjárható a tartály víz feletti légterével. tehát innen kell elszívni és minden ok.
- ha pincebe (-2 m-re) kerul le turbos kombi gazkazan, de nincs semmilyen vizesblokk, akkor is kell atemelo meg szivattyu?
-valahol korabban olvastam, csak nem talaltam most, hogy a wc cseszebol valo elszivast hazilag meg lehetne oldani ugy, h az oblito 5cmes csovet lehetne leagaztatni levego elszivashoz. Ezt nagyjabol hogy kell elkepzelni? Milyen ventillatorokkal lehetne megoldani? Vmi moricka rajza van esetleg vkinek?
Tehát sokallod ! Ok. De a világítótestek csak benn e vannak az árban ,i gaz sokszor azokat már nem a villanyszerelő teszi fel a helyére.
Én pl. vagy 5 db. világító testet guberálásból szereztem be - igaz egy alárendelt lakásban lett csak helye. Mindent a maga helyére. Apropó a Lajos jelentkezett már a kért adatokkal ?
Ugyan úgy Cariva 20 ezerből. Igaz, hogy volt olyan bolt, ahol 40 lett volna. Villanyszerelőtől kaptam a tippet, hogy valahol tuti van olcsón.
Ja hogy tv (net)... az úgy szobánként +1-2 ezer forint/db, jó nekünk ha kilóg a vezeték a falból :D valahogy nem is volt ingerem ilyen ,,luxus''-ért fizetni, főleg úgy, hogy nem is látod, eltakarja a szekrény... már ahol.
Ja hogy garázsig elvezetni... na ja, az úgy megint más. Lóg egy vezeték a két melléképület között... ha nagyon ráérek, és készen lesz kettő közti fatároló, akkor elvezetem ott a vezetéket.
Ez is nagy baromság, ha cseréli az áramszolgáltató a vezetéket, akkor cserélheted az egész szekrényt... Ha jó helyen laksz, lehet két fázisod, amúgy +100 valahányezer, annyit azért nem ér meg egy db villanytűzhely... azaz kombi lett volna. Marad az egy fázis, az is elvisz mindent. Persze, jobb lenne kettő, majd szépen kiépül. Elsőnek tetőcserekor a vascső le lesz cserélve modern szabvány álumínijumra. Csak hogy ne később kelljen szétbarmolni, ha esetleg kell még egy fázis.
Természetesen jobb lenne a saját telek+ház, de az még drágább.
Ha ragaszkodunk a helyhez akkor marad a 25-30M körüli telekár felezve, ami még belefér. Egyedi telek 25M körül már az 55M körüli kategória lenne árban. 20M körül is láttam már telket, de azt nagyon vadászni kell és még mindig 50M körül/felett járunk.
Ez furcsa mert épp az ellenkezőjét láttam eddig - bár ugye eddig újépítésű házat kerestünk, nem külön építészt/kivitelezőt/telket, stb...
Amit láttam ott általában tök ugyanazt a tervek szerepeltek visszatérően. Nyilván ha "csomagban" adja a vállalkozó akkor egyszerűbb, mint egyedieskedni.
A szabályzat részével viszont találkoztam. Épp ezért kicsit ellentmondónak is érzem amit utána írsz. Amikor az olvasom milyen 2-féle fa típusból választva hányat kell a hátsó kerítésedtől nem több, mint 2m-re ültetni akkor kicsit árnyalja a "mindenki azt csinál amit akar" kijelentést. A XXII. kerületben is keresgéltünk, ott pl. fél éve már azt mondták, hogy mediterrán tervet nem is engedélyeznek, visszadobják X-szer. a modern átmegy, az nem. 1.5-2 éve még azzal sem volt gond. Mondjuk így laikusként ezt sem értem, hogy a csillió pénzedből ők mondják meg mit építs. Oké, hogy vannak szabályok, keretek nyilván. De mondjuk ilyen szinten már elég furcsa...
Egyébként visszatérve a tervezés díjára, nem megspórolni akarom, szerintem sem érdemes. Azért kérdeztem, mert inkább az ellenkezőjével találkoztam: "Ott a terv és kell vagy nem."
Tehát az engedélyezési/kivitelezési tervek, ellenőr az még +3M (/2 az iker miatt?), külön a 200e/nm bruttó ártól függetlenül?
+Közművek bekötése, ha nincsenek bent. Ezzel tisztában voltam, hogy a gáz gázos. :) De akkor csak költség szempontból írtátok problémának, ha nincsenek bent a telken?
Így azért kezdenek a költségek is szépen elszállni.
- A házra ugye számoltam br. 150nm-re 30M-t.
- Telek felezve 10-15M.
- Esetleges bontás 1M.
- Tervek 1.5M.
- Esetleg hiányzó közmű: 0.5-1M.
- Egyéb, nem várt dolgok: ???
Így lassan nem áll meg 50M alatt se és csak egy sz*ros ikerházról van szó.
A tervtanács rész is megnyugtató, hogy szívni kell velük.
Komolyan nem nagyon értem, hogy itthon miért megy minden így. Itt állunk (nekem legalábbis) nem kevés tőkével és szívni kell mindennel: telekkel, engedélyezéssel, utána a kivitelezéssel, hogy ne egy rakás sz*r legyen a ház, gondolom az alapozástól az utolsó csavarig és csempéig. :(
Persze ezek nagy része a készen a "házboltból" vett újépítésűnél is ugyanúgy megvan... aminél még ráadásul kisebb a választék is.
Kissé elkeserítő. Tanácstalan vagyok mi legyen... azon kívül, hogy hagyjunk fel az egész házprojekttel mert úgy néz ki ennyi pénzt a hajamra kenhetek maximum.
Attól függ, hogy konkrétan milyen plusz munkákat igényel, és mi szerepel az árban. Például hálózatbővítés a tűzhely miatt (?) stb. Nálunk le volt fixálva, hogy a kivitelező által megadott ár csak az épületen belüli villanyszerelési munkálatokra ás anyagárra vonatkozik, x darab lámpa -, kapcsoló -, TV -, dugalj - és telefon csatlakozó kiállással. Egyel több kiállás (pl. plusz dugalj az egyik falra) már fizetős. A villanyóráig történő behúzás + a garázsba történő bekötés földmunkával együtt plusz 140 ezer Ft volt.
"Oké, 50 ezerből vettünk kapcsolót + lámpákat, persze, lehet venni kétszer ennyiért is..."
Mi nagyjából háromszor ennyit költöttünk rá, pedig annyira nem is nagyzoltunk. Villanykapcsolókból, dugaljakból szinte a legolcsóbbat vettük (Legrand Cariva), ami önmagában belekerült 56 ezer Ft-ba (a kivitelező által felajánlott kapcsolók, dugaljak árát levonták).
Amikor ilyeneket hallok, a lelkem Rózsa Sándorja csak azt mondja/mondaná, hogy :
"Rendben fizethet kevesebbet 10%-al, DE aztán pár nap múlva nehogy az autójára kelljen költenie azt az összeget ! Tükör-fényezés-ablak . Csak , hogy kvittek legyünk " (persze csak négyszemközt, és úgy ha felvétel se készül ) :-)
Lehet egyből "szeretné" kifizetni az egészet, amivel tartozik.
Igen, a szappanlerakódások, poshadt víz, páralecsapódás kérdésén már én is gondolkodtam. Mondjuk, nálunk a WC-ben Bradoman Soft van, az akár még a WC fertőtlenítőt is helyettesíti. :-)
csak nem hagyott nyugodni, kituskeztem utolag, igaz nem minden zsalukonel, de egy 50 db tuske kerult bele, 8-as vasból, a tetejere is 8-as szal, ma lett ontve, abba meg frissen kb. 60 db tuske, az meg ossze lesz kotve a vasalt aljzattal. Szerintem igy azert jo lesz, igy nyugodtabban alszom.
egyebkent terv szerint nem kellett volna bele, de artani nem fog, erős legyen inkabb es jó, mint gyenge es szar :)
Én 2 rétegben csináltam, az első réteget passzosan bevágtam a csövek mellé, igazi népművészeti meló volt. A második réteget meg telibe raktam. Az illesztési hézagokba ment a PUR hab. Ahol a csövek vastagon voltak, ott még a betonba is belógtak a csőszigetelések miatt, de semmi gondot nem okozott.
ahol a szélén vízcső megy szigetelve ,ott mit tegyek? azon a részen rá lehet önteni a betont?vagy tegyek rá 2 cm?vagy vágjam ki a lépésállóból a cső helyét?
Írtam az előzőben is, de itt megerősítem, semmi utólagos elszámolás!! Mindent előre, és fixen vállalok. Nálam olyan nem létezik ami úgy hangzik, hogy "majd megegyezünk, vagy úgy, hogy nem fogunk összeveszni..."
Rendkívül ritka az az eset, amit nem. De azok is inkább csak folyó részfeladatok amik akkor derülnek ki... így is volt már benyelős ilyenem...
Nem emlékszem már rá, hogy buktam e rajta, így valószínű, hogy nem. De ez egyáltalán nem biztos, hogy ha bevállalok valamit azon nincs bukás...
Volt olyan mindannyiunk által is ismert-elismert ember akivel megalkudva a munkát jól, és pontosan elvégezve, a plusz munkákat is szépen megcsinálva a végén LEVONT 10%-t.
Hogy miért? Ezt kapd ki.
A munka 4 hónapon keresztül folyt, és minden munkámat előre lefixálva vállalom, minimális kilengésekkel. Ez is ilyen volt. Minden fixen előre megbeszélve.
A végén az elszámoláskor azt mondta, hogy volt nála egy barátja (egy másik "hozzáértő"), és azt mondta neki, hogy ez túl sok ezért a munkáért, így ne fizesse ki a dolgot!!!
Bakker ilyen ótvar süket szöveget!!!
Megkérdeztem, ha egy étterembe bemegy, majd megnézve az étlapot kiválasztva a kaját, majd mikor megette, és a saját állítása szerint is jó kiszolgálást kapott, finom kajával akkor azt mondja majd a fizetőpincérnek, hogy nem fizeti ki a teljes számlát, mert egy barátja azt mondta miután ELFOGYASZTOTTA a kaját, hogy ez túl drága?
Persze csak hümmögés...
Választhattam vagy 10%-al kevesebbet fizet, vagy 10%-al kevesebbet fizet...
Mondanom sem kell ezek tényleg azt hiszik, hogy az árakban van 40-50% lauf... Gyak ez azt jelentette, hogy én ingyen dolgoztam...
és ez egy ismert, sokak által elismert (addig én is szerettem...) "művész úr" volt...
Nagyapám volt kint építeni a szocializmust a szovjeteknek. Panelház, betonoztak két lábnyomot 5 centi magasan, meg középre egy lyuk :D puritán egyszerűség, kell ennél több?
A bidé beépítő keret egyébként pontosan ugyanazt a súlyterhelést viseli el mint a wc beépítő keret csak nincs benne víztartály? Önhordós változatra van szükség, válaszfal van mögötte. Ergo az az 1 méter magasítvány sem kellene, és mindjárt közelebb vagyok a célhoz.
Sokallom, rohadtul. Mondjuk én a lámpákat meg a kapcsolókat úgy gondolom, számolja bele mindenki maga. Kömkel írt 100 négyzetméterre kb. 400 ezret bruttó. Beszélgettem egy villanyszerelő kertésszel a másik fórumon, ebből az anyag kb. 20 ezer forint... oké, vésni, glettelni, megint plusz pénz. Kömkel írása után majd befstam, mert kiderült, újrahúzták előző tulajék ugyan egyes részeken a vezetékeket, csak épp sehol sem volt földelés... aztán három szaki két nap alatt mindennel végzett, és bőven ráértek, meg ugye a számla kérdése... khhm... maradjunk annyiban, a bruttó 400 ezerre még így is marhára rátesznek...
Oké, 50 ezerből vettünk kapcsolót + lámpákat, persze, lehet venni kétszer ennyiért is (meg a csillagos ég ugye), és akkor már majdnem kijön a 400 ezer átlag házra. De 750 gondolom már 200m2 felett lehet.
Hogy legyen egy másik véglet, 150 ezer :D 100m2 alatt akár lehet ennyi is.
Nem sok, de vannak járulékos a megrendelőnek nem egyértelmű költségek, pld fizetős a parkolás, messziről kell cipelni, nincs lift vagy nem használható.
A darabonként 12 000 Ft az egy általános kamu szerintem amit olyankor ad egy vállalkozó amikor nem akarja elvállalni a munkát.
Nekem konkrét árajánlatom volt vízszerelésre ilyen árakkal amiket írtam, de végül a másik víz-gáz-fűtésszerelő ajánlatát fogadtam el, mert annak az árajánlata megállt 1.3 Millió Ft-nál, ezé meg akinek az árait írtam, meg 2.7 M Ft lett volna plusz a kondenzációs kazán ára. A másik szerelőnek az 1.3 M Ft-jában meg a kazán ára is benne volt már.
Korábban volt erről egy teszt valahol, talán a Biosolaron. Ott azt a konklúziót vonták le, hogy maga a hőtükör alu rétegének hatékonysága elhanyagolható. Bár igazából a gyártó sem ígért kimagaslóan nagy javulást. Viszont elviekben a kis, zárt légbuborékok igen szépen korlátozzák a hőáramlást, de ezzel kapcsolatos tesztekre (hőveszteség csökkentése) nem emlékszem.
Persze, ha előre úgy verekedtetek meg, hogy ezek benne vannak az árban. Utólag már nem érzem korrektnek ezek felszámítását, mert ezek olyan dolgok, amiket előre tudni lehet és lehet velük kalkulálni.
Anélkül, hogy tudnánk mekkora a ház, költségekről elég nehéz beszélni, legfeljebb fajlagos költségekről.
Szóval:
Nyílászárók: egy középkategóriás ablak (120 x 150-es) kb 35 e Ft-ba kerül, a régi nyílászáró kibontása és az új beépítéséért pedig olyan 15 000 Ft-ot szoktak elkérni. (legalábbis nekem ennyiért csinálták az ősszel)
Erkélyajtó: 70 ezer Ft
Bejárati ajtó: 90 ezer Ft.
Villanyszerelés: Nekem úgy csinálják most, hogy 25 e Ft a szerelvényezés plusz minden villamos kiállás 3800 Ft + anyagköltség, a végösszeg olyan 400-500 ezer Ft lesz, és akkor semmi extra nincs benne (riasztó, klíma meg ilyenek), egy 100-120 m2-es lakásnál olyan 200 e Ft + anyagköltség
Konyha: A burkolást/csempézést 2000 Ft/m2 áron szokták csinálni ha szakival csináltatod.
Konyhabútor: 300 ezer Ft alsó hangon, bár megint csak a méretektől függ minden. Egy sima konyhablokkot ami a 37 m2-es panelbe való már megkapsz 95-100 ezer Ft-ért is.
Most csináltam egy kiviteli tervet és költségvetést egy nagyon lejtős telekre, az épület a telek végében.
Csak a telken belüli anyagmozgatásra kellett számolnom 1 milliót, mert lehetetlen teherautókkal felvinni az anyagot. Szépen mindent leöntenek a telek végében, és vagy kézzel, vagy bobcattal, vagy egyéb módon fel lesz hordva az épitőanyag.
De ugyanez igaz egy szűk, kicsi telekre, ahol meg a depózás nem lehetséges, és sok apró fuvarban kell elhordani mindent.
A hangsúly azon van, hogy a megrendelő ne utólag értesüljön a dologról, illetve hogy az árajánlat adásakor erre fel legyen hivva a figyelme.
Mert ha a másik cég elsunyitja, akkor a látszólag jobb áraival övé a munka.
Nekem van olyan kivitelező ismerősöm, aki nem is vállal munkát a belvárosban a parkolási és cuccolási mizériák miatt.
Vannak olyan helyzetek amikor igenis jelentős plusz költséggel lehet valamit megoldani, és ha tetszik ha nem ezt a kedves megrendelőnek kell állnia...
pl. senkinek sem kötelező a város közepén vásárolnia egy lakást amit fel akar újítani, mert igenis lesznek olyan plusz költségei ami egy egyszerű külvárosi lakásnál nulla lenne.
Saját példa:
Bp. V.ker. A sétálóutcák közepén.. manzárdlakás...
Rendelve egy méretes konyhabútor...
Árajánlatkor mikor még be sem volt árazva figyelmet felhívta a megrendelő, hogy azért mert ez egy exkluzív hely nem kéne exkluzív árat számítani, mert az pofátlanság.
Ajánlat után felháborodás, hogy miért ilyen drága, miből képzelem azt, hogy azért mert egy drága helyen lakik drága holmik közt azért neki drága is lesz a bútora...
Külön felháborodott azon, hogy neki kell fizetnie a parkolási díjat is...Szerinte neki ahhoz semmi köze így azt nem számolhatom fel a vállalásba...
Egyébként plusz költség volt még az is, hogy a Duna-parti parkolóból kézben kellett minden alkatrészt a helyszínre szállítani, és természetesen ezért ő szintén fel volt háborodva, hogy ezért felár lett felszámítva... kb. bő 1km kellett cipelni minden elemet, és fel a tetőtérbe gyalog, mivel a liftet tilos volt használni, mivel az nem a !!!személyzet!!! részére van fenntartva.
Csak a kicuccolás volt 11 munkaóra 6 embernek...
Szerinted ezt a pénzt kinek is kellene kifizetnie?
Ámbár végül is, csak személyzetnek hívtak minket, és nem szolgáknak.. lehet, hogy meg kellett volna köszönni...
Tehát ha megfordítom, és a szigetelésen fekszik a cső, az maradhat úgy, azt már nem kell emelgetni?
Olvastam, hogy te tettél hőtükrös fóliát. Azért megkérdezem, hogy szerinted érdemes? Az a buborékos fajta kell, gondolom. Ha van ilyen fólia, helyettesíti a technológiait, vagy az is kell azért?
Azt írtad korábban, hogy 6 cm-es betonba már be lehet tenni a padlófűtés-csöveket. Ezt hogyan? Ha a szokásos 2cm beton-háló-20-as cső sorrend van, akkor felül már alig marad 1,5 cem betontakarás. Vagy ilyenkor jól jön, ha megfordítom a hálót a szerelés után? Ilyenkor alulra a cső alá ha nem kerül beton, az nem probléma? (végül is a rendszerlemezeknél sincs beton alatta, vagy rosszol tudom?)
Így megfordítva 3-3,5 cm betontakarás lenne, viszont a vasháló alatt sem lenne összefüggően mindenütt 2 cm.
Ezt nem értem. Ugyanolyan lakás egy felkapottabb helyen akár kétszer annyiba kerül, mint egy kevésbé népszerű városrészben. De ennek mi köze a felújítás árához?
RIHO Lyra kádat vettem, a legnagyobbat (170*110). Öntött márványt akartam, de azokat csak kisebb méretekben gyártják...
Én abszolut nem gondolom, hogy a magam 120 kg-jával, és a teleengedett káddal (+150kg minimum) és a párommal (+60kg) még jó lenne a kád kizárólag lábakon. De természetesen lábakon áll, ezeket megvettem, de kapott plussz alátámasztást ahol csak lehetett. Persze lehetne kisebb terhelésre is tervezni a kádat, de akkor az egésznek semmi értelme, legalább is számunkra.
Bezzeg a legevidensebb, fotocellás vízcsapot nem is ajánlottátok.
Majd veszek egy sima hidegvizes karos csapot, és oldalról fog főlélógni. Tök jó lesz, azt lehet kézháttal is macerálni, és eleve balkézre fog esni ami szintén nem hátrány.
Van egy 25×25-ös kis sarok virágtartóm, sokszor végigpróbálgattam, és ez a min-max méret ami befér, emellett van hely vállban. A wc előtt nem jó, mert messze a lefolyó, befolyó és fennál a fejbeverés esete, meg ott szűkíti a teret. Ha a 25 centit leveszem, nem sok marad mellette, kb 50, így a falra tehető wc is lekerül a napirendről, bár nem tudom, hogy azoknál mennyire kerül ki az eredeti falsíktól a wc eleje. De ha azt választanám akkor meg nem középre, hanem a fal mellé kerülne a wc az meg sehogy se jó. Sarokba se lehet. Valószínűleg lesz a magas tartály akármennyire nem divat, de az nem szűkíti majd a teret, a csövet meg be lehet szépen csempézni gkartonon, ytongon, hogy ne látszódjon, ne legyen olyan mint 1977-ben, még ha első blikkre olyan is :)
A 110x70-es alapterület nagyon pici. Nem tudom, hogy hová esik a falnyílás, meg hogy milyen kifolyású a WC; de talán egy nem túl mély mosdóval (pl. 50x22 cm-es Duravit D-code), egy rövid WC-vel (pl. egyes Jika WC-k), meg egy Marley 600 luxus tartállyal valamivel előrébb lennél. Ha így is kevés a hely, akkor meg egy sarokba helyezhető WC jöhetne számításba, mellé vagy vele átlósan egy pici sarok kézmosóval (31x31-es Sapho Aqualine, 32x32-es Cersanit Sigma 32).
Vagy ha nagyon sok pénzed van, Corianból bármilyen pici kézmosót legyártanak Neked, csak győzzed kifizetni.
Bakker, tényleg, öntött márvány, először le sem esett :D :D gondolom jól felmelegítik, megolvasztják, aztán kád formába öntik, tök egyszerű, nem? :D mint a vasat vagy az alumíniumot :D
Viccet félretéve, gondolom márvány hatású valami öntése zajlik a gyárban. Amcsiknál csinálnak ilyen egyedi konyhapultokat, betonnal öntik le a faszerkezetet, aztán csiszolják. Most hogy speckó beton, vagy tesznek rá valami műnyag fóliát, az passz...
Kéménybetonozós kérdésemre senki sem tud választ adni?
Azért egy 1990 -ben épült lakás talán ennyire nem romlik le.
Én ha jó helyen van, megvenném kipróbálnám, aztán kezdeném a szétverést.
Mennyi lenne ?
Legalább 6 millió !
És nézzük most közelebbről is ! Fürdőszoba : 1,5 milló,
WC 500 eft,
villlany : 750 eft,
festés na ez marad a végére,
Fűtés korszerűsítés. (Jelenleg egy régi FÉG cirkó van, ezt kell cserélni), de hogy mint később írod a csövet is a falba szeretnéd , így erre is szánj rá 1,5 millát.
- Ablakok/ajtók cseréje vajon hány dab lehet , szánj rá újabb 1,5 millát
Konyha ( komplett konyhabútor cseréje, gépesítése) és burkolat marad a régi ? Nem hát tegyél félre erre 2 milliót,
eddig ez mennyi ? 7.75 milla, mint látod már itt is nagyot tévedtem. Fővállalkozó 1,5 milla ( de ő elrejti az árakaban ). Nagyon nagyon sok mindent nem tudunk, pl. mekkora a ház ? Hol van ?
Milyen sorrendben történjenek a munkálatok?
Kezdjed egy költségvetéssel - még árazás nélkül, ha nem lesz 5 -6 oldal, akkor biztos valami kimaradt. De a komolyabb lehet 15 oldalas is.
Az elsőt te készíted, aztán a többit majd a szakemberek.
Sok sikert !!
Ja a festés majd kihagytam ilyen nagy munkánál csak nem kínlódtok egyedül.
350 eft min.
" Illetve ide és ide menjek, mert ők jól és megbízhatóan"
Menjél egy tervezőhöz, aztán az majd ajánl sok mást
a következőkben szertném kérni a segítségeteket. Egy felújításra szoruló lakást fogunk venni. A következőket kell szerintünk felújítani: (a ház 1990-ben épült)
- Fürdőszoba (teljesen szét kell verni, csempe, kád, kézmosó minden megy) ha van lehetőség, akkor a kád mellé még egy zuhanyzót is építtetnénk. - WC (itt is minden megy, csempe, WC kagyló, kézmosó) - Villanyvezetékek cseréje (indukciós sütot és fozolapot szeretnénk) - Festés (ezt szerintem, mi magunk is meg tudjuk csinálni) - Fűtés korszerűsítés. (Jelenleg egy régi FÉG cirkó van, ezt kell cserélni) - Ablakok/ajtók cseréje - Konyha ( komplett konyhabútor cseréje, gépesítése)
Felmerültek még ötletek:
- fűtés csövek bevésetése a falba - légkondi
Kérdések:
Milyen sorrendben történjenek a munkálatok? Érdemes-e generálkivitelezőn keresztűl intézni ezeket a dolgokat? kb. hány százalékkal drágább? Mikre kell figyelni az egyes részek felújításánál?
És természetesen ez egész mennyibe fog kerülni? Nyílván csak saccolni lehet, sok a változó, inkább olyan válaszokra gondolok, hogy valaki most csinált hasonlót a közelmúltban és neki ennyi és ennyi volt. Illetve ide és ide menjek, mert ők jól és megbízhatóan dolgoznak... stb.
Viccelsz? A képről nézve tökéletes. Csak a felfogathatóságát nem látom, de valszeg fel lehet tenni panelfalra. A csapot meg valahogy majd megoldom.... ahha, mint a vonaton, lábnyomogatósra.
A fenének sem kéne 200 literes :D egy sarokba való asszimetrikus kád kell, de az anyag jó, öntött márvány, jobban hangzik mint a pár mm vastag fém vagy akrill :D
Ha lökhárítót lehet műgyantázgatni, akkor biztos lehet valami kézmosószerűséget is, nem? Ezt ráadásul terhelés sem érné. Gipszből ki lehetne alakítani a jó formát, amit valami műanyagos szaki mintának használhatna. Vagy teljesen tévút? Alapvetően a ravak kád is hasonlóan készül.
Lehetséges otthoni körülmények között egy kisméretű kézmosót gyártani? Egyszerűen nem találok olyat ami csak akkora, hogy kézmosásra szolgáljon egy 110¤70-es wc sarkában. Itt csak egy kb 25¤25 cm-es kis sarokelem férne el, tökre jó lenne duroplastból is, vagy bármiből, csak a wc használat után ugyanabban a helyiségben kezet lehessen mosni. A sarokelem íveltségének se jó, ha kifelé ívelődik. Egy kb 15 centi átmérőjű 5 centi mély tálka már tökéletes lenne.
A legtutibb a wc tartály tetején lenne, de az persze érthetetlen módon nincs sehol. A megfizethető, egyszerű kategóriára gondolok, nem luxuscikkre.
Találtam már 15e Ft-ért műanyagot ami lakókocsiba való, ez 35 centis, de még ez is nagy. Vonatból mégse szeretnék lopni, de azok kb akkorák amekkorák pont jók lennének.
Nálam is padlófűtés van, csak épített zuhanyzóval. A padlófűtés+akrillal kapcsolatban nincs tapasztalatom, de annyit tudok, hogy vagy 100x rosszabb hővezető képességű, mint egy lemezkád. Aztán lehet, hogy a mérések mást mutatnak, és valóban eltér a felületi hőmérséklete, ha lábakon áll. A lemezkádnál viszont egyértelmű, hogy jótékony hatással van rá a felületfűtés.
Köszi, akkor végül is mindegy, mert a 3. emeleten lakunk, ott nem szeretnék az ablakban ácsorogva szerelni, inkább szakemberrel szereltetem be, ő meg úgyis megmondja, hogy mire hajlandó, esetleg érdemes azzal próbálkozni, aki a szúnyoghálót készítette, hátha. De akkor ezek szerint az elméletben nem kizárt...
Abban egyetertunk, hogy a gagyit barhogy epited be gond lesz vele a profit meg szinten mindegy, hogyan epited be nem lesz baja.
Azert mondanek meg egy ervet a habarcsagy mellett. Ha a talca/kad ala is letekered a padlofutest es habarcsagyba rakod a kadat/talcat, kellemes meleg lesz a talpadnak/ulepednek, mig a labakra epitesnel ez sokkal kevesbe ervenyesul. Nekem a talca akryl jo minosegu rugalmas habarcsagyban a kad fem kaldewei, es mindketto kellemesen meleg ha belelepek.
A gyartok garancialis eloirasainak a 99%-a a koltsegek minimalizalasa okan kerul a garancialevelre.
"...nem lenne egy bizonyos szempontból jó megoldás, ha a kádat pl. egy tóaljfólia szerűséggel szépen beburkolnák..."
Továbbra is állítom: ha tisztességes alapanyagból és technológiával készült a kád, akkor teljesen felesleges bármiféle plusz megerősítést adni neki. A műgyantával kevert, és az akrillal szoros kötést alkotó üvegszál réteg egy baromira stabil, és rugalmas alátámasztást ad a kádnak. Gondolj csak az akár több ezer literes, üvegszál erősítésű mezőgazdasági vagy ipari tartályokra. Persze mint minden más termék esetében, a hibaszázalék itt sem kizárható. Ezért kell egy olyan gyártót keresni, amelyik tényszerűen és rugalmasan áll hozzá az esetleges garanciális ügyintézéshez, és nem a kifogásokat keresi.
"...ha meg beleugrik a 150 kilós debella, biztosan nem szakadna ki."
Ha a kád teljes felületén alá van támasztva, és a 150 kilós debella beleugrik, akkor az akril réteg az üvegszálas olal felől történő nyomás hatására felhólyagosodhat, vagy elrepedhet. Ha meg nincs teljesen alátámasztva (csak a gyárilag megerősített felületen), akkor meg a felülről történő ütés hatására fog eltörni. 150 kilós debellák inkább válasszanak más alapanyagot, vagy legalábbis ne ugráljanak a kádba. :-)
C20NE korábban említette, hogy nincs műszaki indoka annak, ha a gyártó garanciavesztéssel "jutalmazza" a fixen történő beépítést. Én erre azt válaszolom: egy normális kád esetében meg annak nincs/nem kellene legyen műszaki indoka, hogy bármiféle plusz alátámasztást alkalmazzanak. Szerintem abban egyetérthetünk, hogy ha az adott kád a beépítési útmutató szerint lett bekötve, de az instabil, használat közben "huppog", recseg-ropog, akkor az eleve egy konstrukciós hiba. Egy üzletben kiállított kádnál ezt könnyen le tudod ellenőrizni: ha beleállsz, és recseg, akkor az gagyi. Ha a kád egyik oldalának belső peremére óvatosan rátámaszkodsz, a másik oldalát pedig megemeled, és az recseg, akkor azt szintén elfelejtheted. Szerintem felesleges ezeket megvásárolni, és plusz energiát ráfordítani, hogy esetleg a csemperagasztóval történő falhoz + előlaphoz rögzítéssel, a kádtest habarcságyba történő fektetésével nagyobb stabilitást próbálj elérni. Ha nem találsz a számodra megfelelőt, akkor még mindig tudsz válogatni például az öntött műmárvány kádak között.
"Tuti, hogy a legtöbben csak azért cserélik műanyagra a lemezkádat, zuhanytálcát mert az nem hideg."
Nem a felületi hőmérsékletével van baj, hanem a hővezető képességével. Ha megfogsz egy azonos hőmérsékletű fát és fémet, utóbbit jóval hidegebbnek fogod érezni. De ha egy melegvízzel félig megtöltött lemezkádba fekszel bele, akkor már nem lesz hidegérzeted, pont a jó hővezetőképesség miatt.
Amúgy sajnos a lemezkádak közt is rengeteg a hitvány, agyonkönnyített, vékony zománcrétegű sz@r. Ha a zománc például lepattan, megeszi a rozsda.
XHT..+ XGC43M verziót használtam, ez utóbbit több rétegben.
De nagyon kritikus a felület, nagyon direktbe kapja.
Majd utána kíváncsiságból önfejűen kipróbáltam a vékony-lazúrra vastaglazúr fedő kombinációt is, azaz XGT vékonylazúr, majd erre XGC43M fedés több rétegben. Még eddig ez volt a legmegnyerőbb kombináció, de ez is max 2-3 év az adott helyen :-(.
Nem értek hozzá, meg nem is láttam még ilyet beépítés közben, csak megint agyalok egy kicsit.
Egészen véletlenül nem lenne egy bizonyos szempontból jó megoldás, ha a kádat pl. egy tóaljfólia szerűséggel szépen beburkolnák, és így kerülne beépítésre úgy, hogy az alja felfeküdne? Így tudna mozogni is az akril, ha meg beleugrik a 150 kilós debella, biztosan nem szakadna ki.
Szerintem, ha gyártanának olyan akril betétet amit a hagyományos lemezkádba lehetne beletenni, akkor mindenki azt venné, mert az könnyen cserélhető lenne, nem törne, és a segge se fázna senkinek amikor beleül. Tuti, hogy a legtöbben csak azért cserélik műanyagra a lemezkádat, zuhanytálcát mert az nem hideg. Én is jobban szeretek olyanban lenni, a vizet se hűti úgy el. Gondolom a hőszigetelése sem divat sehol, mert minek azt...
egyről beszélünk. olyan beépítést ír elő, ami ne kényelmes egy esetleges vita esetén. én meg úgy építem be magamnak, ami nekem kényelmes arra a 20 évre amíg használom. a vitát meg elkerülöm azzal hogy nem olcsó gagyit veszek, ha meg mégis pekkem van akkor benyelem.
Ebből a megközelítésből talán többet nyom a latban, hogy maga a kád sem szerelhető ki roncsolásmentesen, ami többek közt például megnehezíti egy esetleges vagy gyártási hiba feltárását.
Nagyrészt egyetértek, de szerintem sokan, Te is, elkövetsz egy hibát -legalábbis fogalmazásilag-
A betont nem locsolni kell hanem nedvesen tartani! Ha szeles az idő nap 6x-i locsolás is kevés lehet, egy beltéri párás környezetben napi 1x-i is elég lehet. Én a fóliázást ajánlom, mert kisebb az esélye, hogy kiszáradjon.
És ha a kötés elején az első pár napban kiszárad, utána már a szilárdságát veszti emiatt. Ez még akkor is okozhat gondot, ha túlméretezik a szilárdságot. A porló felszín meg megnehezíti a későbbi burkolást, festést....
Ha már beton, érdeklődnék én is. Kéményt szeretnék körbebetonozni, ahol áttör a két födémen.
A födém úgy néz ki, hogy kb. öt centi beton alul - máshol ebbe téglák vannak ágyazva -, azon, azaz - gondolom - a gerenda magasságával egy szintig fel van töltve valami fekete darabos izével - salak? -, majd azon újabb kb. 5 centi beton, a járófelület. Na most ahol lebontottuk a kéményt, ott van bent némi betonmorzsalék is - a padló alattról beszélek -. Úgy gondoltam, hogy amíg beérek a két beton réteg közé, kikenem fehér cementtel, vagy amit kapok, utána pakolok be pár téglát, majd lezárom függőlegesen, alul bedeszkázom, és kiöntjük a maradékot. A kémény négy téglás volt - négy tégla alkotja a négyzetet, középen így kb. 14*14cm hely volt -, tehát a födémen van kb. 40*40 centis részben egy 30 centi átmérőjű kémény, ezt kéne bebetonozni, csak előbb még kap szigetelést, mert hőtágul a kéményseprők szerint. Egyébként nem tágul a fémkémény, meg van bent öt centi szigetelés, de mindegy, legyen meg az örömük.
Tegyek bele valamit? Mondjuk 6-8as, betonkoszorúhoz használt régi fémszálak vannak. Ha igen, hogyan, mennyit? Vagy elbírja, elvileg az egyik födém 20 centi vastag, a másik vékonyabb, mert nincs lebetonozva, tehát az olyan 6-8 centi maximum.
Van aki naponta 2 x is locsolja a betonját, pedig nem az számít.
Megfelelő cement adagolás , megfelelő víz/cement tényező, megfelelő szemszerkezet. Ezeket egy gyártó remélhetőleg betartja. Aztán a megfelelő jó tömörítés , na ez szokott néha nem megfelelő lenni, meg az un. túlvizezés bedolgozáskor.
Aztán ezeket a hibákat már a gyakori locsolással nem lehet korrigálni.
Ilyen hideg időben egyébként untig elég a kettő napi locsolás kb. egy hétig. Nem ez fogja a beton minőségét meghatározni. Nyáron egyébként a túlmelegedés ellen locsolják a betont, főleg a vastag, nagy tömegűeket. Tény hogy a beton sokáig szilárdul, de úgy általában 2 hét után már használható.
Azért egy jól megkevert beton, megfelelő szemcsemérettel, megfelelőcement mennyiséggel és megfelelő víz /cement tényezővel a szilárdságának java részét - mondjuk 90 %- át az első 10 napban eléri. Igaz szilárdul 28 napos koráig meg még tovább is , pl. az idők végezetéig, de az már nem jelentős. Valamikor ezt a bűvös 28 napot határozták meg.
Műanyag lambériát keresnék. Tőlem is távol áll a dolog (műanyag lambéria), de van egy olyan kritikus része a háznak, amit máshogy nem tudok megoldani. Állandóan csapja az eső, folyamatosan onnan kapja a szelet. Milesivel kenegetem, de magasan is van, és két évente kenni kell. Megunva a dolgot, meg az állandó állványozást lecserélném valami fautánzatú műanyagra - csak ezt a részt.
Tud valaki valamit ajánlani? Szempontok:
- tartósság - legfontosabb
- fautánzat, lehetőleg legyen pár színválaszték
- uv állóság.
Nem kell nagy mennyiség, így az ár másodlagos, inkább a tartósság, jó minőség a fontos.
Takard le foliaval ha mar biztosan nem fagy es alatta tartsd nedvesen kb. Ket hetig. Ugy eleg naponta egyszer adni egy kicsit ha latod, hogy szarad. Ha kifeheredik es kiszarad akkor porlani fog a teteje.
Nagyon jó és olcsó kőművest keresek Kecskemét-KKfélegyháza térségében. kb 100nm új ház szerkezet építésről lenne szó. Alap -zsaluköves lábazat- Mixer beton- falazás 38-as termoton téglából habarcsban. Ajánlatokat kérnék.
"A vizes korrektül beállította: kádláb, ytong alá ahová kell, purhab, a falhoz eső részén cseréplécre ráültetve..."
Két dolog: a purhab csekély mértékben ugyan, de rugalmas anyag, emiatt túlzott mértékű teherelosztó képessége sincsen. Arról nem beszélve, hogy egy tisztességes kád elvileg nem is igényli a plusz alátámasztást, sőt... (de erről majd később) A másik, hogy csak idő kérdése, hogy mikor kezd el penészedni a falra rögzített cserépléc.
Magáról a beépítésről: elég gyakori a vita a gyártók és kádat beépítő szakik között, hogy hogyan is kell/érdemes beépíteni egy akril kádat. Ha megkérdezel egy burkolót, vagy utánaolvasol a különböző (egyébként tényleg profin dolgozó) burkolók weblapjain, szinte mindenki kizárólag a mechanikai terhelésből adódó problémával foglalkozik, és emiatt az aláfalazást, esetleg a PUR habbal történő kitöltést alkalmazzák.
A gyártók többsége viszont automatikusan a garanciavesztés kategóriájába sorolja azokat az eseteket, amikor lábak nélkül, vagy lábakkal, de teljes alátámasztással kiegészítve építik be az akril kádakat. Amiért ebben igazat kell nekik adni: az akril hőre lágyuló anyag, így számolni kell egy kisebb mértékű hőmozgással a forró vízzel való feltöltéskor (tágulás), illetve a víz kihűlésekor vagy leengedésekor (zsugorodás). Vagyis fizikai képtelenség egy akril kádat úgy beépíteni, hogy annak egy bizonyos mozgása ne legyen. Ha pedig ez nem biztosított, mert például a kád teljes alsó felületét csemperagasztóba ágyazták, akkor előfordulhat, hogy pont emiatt reped meg a kád (a csemperagasztóba fixen beleágyazott üvegszálas réteg nem tud együtt mozogni a vele kötésben lévő akrillal). Az üvegszálas erősítés lényege egyébként pont az lenne, hogy rugalmasan elvezesse a vele szoros kötésben lévő akril felületére nehezedő nyomást. Megint más dolog, hogy a legtöbb ember a 20-30 ezer Ft-os silány ABS akril (ABS akril = műanyag alapfelület tized milliméter vékony akril bevonattal), vagy az amúgy megfelelő alapanyagú, de túlzottan elvékonyított, öntött polimetil-metakrilát kádakat vásárolja meg. Na, ezeknél a hitványságoknál tényleg könnyen előfordul, hogy ha beleállsz, akkor huppog (felhólyagosodás), vagy reped. Persze a 100 ezer Ft feletti akril kád sem biztosíték semmire, de azért meg lehet nézni egy ilyen, meg mondjuk egy barkácsáruházban kapható kád felépítését. Gyakran látni olyat, hogy a vékonyka üvegszál bevonat már alapból le van válva az akril felületéről, vagyis lényegében nem tart semmit, csak díszként szolgál. Ilyenkor tényleg jobban jársz a teljes alátámasztással. Meg ugye ott van a vízszigetelés problémája is, ami egy "hajlékony" akril kádnál nehezen kivitelezhető. Szóval részben érthető a burkolók érvelése is.
A magam részéről én azt mondom, hogy akril kádat, zuhanytálcát soha az életben nem vennék. Nálunk pillanatnyilag egy épített zuhanyzó van, de direkt beterveztünk egy kiállást a kádnak is, ha esetleg hiányát éreznénk. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor valószínűleg 25 milliméter vastag műmárványt választok majd, a pelenka akrillal nem foglalkozom.
"A másik problémám, hogy összes is lett kicsit karcolva az akrilkád. Ezt valamivel fel lehet polírozni?"
Ha nem ABS akril kád, akkor javítható, de olyan soha nem lesz már, mint új korában (pl. színeltérés előfordulhat).
Bocsánat, ha nem jó helyen kérdezem, de elsőre nem találtam adekvátabb fórumot: külső tokos redőnyt szeretnék felszereltetni olyan ablakra, ahol már van rolós szúnyogháló. Lehetséges-e ez, vagy csak úgy megy, ha leszedik a meglévőt, és kombi redőnyt szerelnek fel?
Próbáltam redőnyös oldalakon választ találni erre, de mindenütt csak azt emlegetik, hogy meglévő redőnyhöz szúnyoghálót lehet, a fordítottjáról nem esik említés.
A szilót vagy a parketta tömítőt én a helyedben elfelejteném. Létezik laminált padlóhoz való záró profil, amit úgy képzelj el, mint egy fektetett U alakot. Ebben az U alakban elegendő hely van a laminált padló esetleges mozgásának. De mondok ettől jobb megoldást: ha úgyis burkoljátok a WC-t, és a küszöbnek semmi funkciója nincs (vagyis nem vakküszöb, és az ajtólap nem takar rá, amikor becsukod), akkor tök felesleges megtartani azt. Mivel a laminált lap felől csukódik az ajtó, ezért a küszöb helyére végig tudod vinni a hidegburkolatot. Burkolatváltót meg találsz ezer félét, akár valódi rézből is (bár az egy picit húzós árban). Arra figyelj csak, hogy ha eloxált alumínium burkolatváltót választasz, akkor az lehetőleg könnyen cserélhető legyen, például lecsavarozható (persze, csak ha nincs padlófűtésed). Ha az ugyanis idővel sérül, vagy kopik rajta az eloxált réteg, akkor az elég ocsmány tud lenni.
Az ajtólapra pedig fel tudsz szerelni, vagy az alsó élébe bele tudsz maratni egy úgynevezett automata küszöböt, ha esetleg szükséged van rá, hogy a két helyiség megfelelően el legyen választva egymástól.
Nálam még a tervdokumentációk elkészülte előtt ellenőrizte a kivitelező, hogy van-e tűzcsap 100 méteren belül. Szerencsére volt. Nem ismerem a jogszabályokat, de nem hiszem, hogy bárki is kötelezhetné az önkormányzatot arra, hogy a telkedhez biztosítsa az oltóvíz vételezéséhez szükséges kiállást.
Azért utálom a borítólemezeket, mert mindig belerúg az ember. Meg tényleg, drágább mint a kád. Köszönöm a válaszokat, ezen még gondolkodom pár hetet :D
Nem mindegyik gyártóé nevezhető esztétikusnak, de kb hasonló árban van a vége azzal a különbséggel, hogy a borítólemez adott méretben van magasság és az sok esetben gond. A másik ami az előnyére mondható, ha bármi gond van könnyen levehető a kád elmozdítható nagy rombolás nélkül.
Valószínű, hogy nem kente ki... purhab se volt, de most azon gondolkodtam, hogy valahogy befújok, hogy az adjon neki tartást. Persze az is benne van, hogy le kell verni az egészet.
tgwh8: eleve csúnya szerintem az előlap, de nem is olcsó, ehhez a kádhoz 58e Ft... :S
Az Ytong teteje és a kád között ki kellett volna kenni rugalmas csemperagasztóval, vagy nem kente vagy csak purhabozta, én az íves részt újracsinálnám.
Van egy kis (nagy) problémám. Berakták a kádamat (egy aszimmetrikus sarokkád). A vizes korrektül beállította: kádláb, ytong alá ahová kell, purhab, a falhoz eső részén cseréplécre ráültetve és így teljesen stabil is a falhoz eső rész, és maga a kádtest.
Viszont a burkoló feladata volt az íves részen felfalazni és kicsempézni. Sajnos, most hogy kész lett azt vettem észre, hogyha az íves részére nehezedek (kézzel akár), akkor lenyomódik kb. 1mm-t. Ez szerintetek így maradhat, vagy le kell verni az egészet?
A másik problémám, hogy összes is lett kicsit karcolva az akrilkád. Ezt valamivel fel lehet polírozni?
Lehet kapni barkacsaruhazban is Kulonfele burkolatvaltokat. En azt tennek oda.
esetleg kivettem volna a kuszobot.
Vagyugy csinaltam volna hogy nagyon szep legyen es elhagyok a kuszobtol 5 mm ert es kinyomom sziloval. Nyilvan ilyen barnaval. Agy olyan sziloval ami kemenyedik es csiszolni is lehet. Nem tom mi a neve.
270m-es utcák és a végeikre van kiépítve a tűzcsapok én az egyik oldaltól 120m-re a másiktól 150m-re vagyok. Arra köteleznek, hogy az utca közepére építtessem ki. Egyik ismerősöm még azt tanácsolta, ha írok a Bács víznek egy kérvényt akkor elengedik a kivitelezés felét.
Sziasztok! Már egyszer feldobtam itt kérdésnek, hogy mit tudtok használatbavételi engedélyhez 100m-en belül tűzcsap szükségességét? Hátha valaki már tudja erre a választ? Én mindenhol falba ütközöm egy kapaszkodóm van még, hogy belterületen az önkormányzat feladata a tűzcsap biztosítása! De ők erről hallani se akarnak
Nem tudom mennyire unortodox de en is tervezek iden fahazat. A terv betonozva a kengyel es terko.
Ezzel kesz is vagyok. Hajopadlo vagy fahazepito d profil lesz az oszlopokon.
alsok beitatva lenolajjal.
Az oszlopok labait osszekotom egy 7.5*7.5ös gerendaval a foldon ugy hogy ahol a terkovel erintkezik oda teszek zsindelyt. Az azzon. Plusz kinyomom sziloval.
Ha emelgeti is a fagy, nem baj, ha egyben marad az alap, legalábbis én így tudom. Egyébként van egy 30 éves garázsom egy garázssoron. Az egész garázssor homoktöltésre épült, nem is csináltak neki sávalapot, hanem agyonvasalt 20-25 centis lemezalapon van betonblokkból falazva. A legtöbb garázs rendben van, nincsenek repedések sem, viszont van egy pár, ahol be lehetne köpni a falon keresztül.
A térkővel az a bajom, hogy hogyan vízszigetelek. Örülnék, ha nem kéne betonoznom. Lehetne a földtől elemelt hajópadló, csak néhány betoncölöpön állna a faház, de akkor a ház és a föld közötti réssel mit kezdek, hogy ne fészkeljen be oda mindenféle állatka.
A legviccesebb a Lego house fantázianéven futó technológia. :-) Úgy hirdették/hirdetik magukat, hogy 10 ezer Ft/m2 áron felhúznak egy házat, így egy 100 m2-es házikó 1 millió Ft-ba kerül!!! *<:o) A sok naív ember meg - akik úgy általában nem csak az értékpapír kereskedelemben mozognak otthonosan, hanem az építőanyag árakkal kapcsolatosan is igen tájékozottak, - úgy felbuzdultak ezen a lehetőségen, hogy a "cégvezető" jelezte: ne keressék telefonon, mert ilyen sok balek hívását egyszerűen képtelen fogadni. :-) Az érdeklődők visszajelzéséből később aztán kiderült, hogy az a 10 ezer/m2 "elírás volt" (mint ahogyan a 100 m2-es ház 1 millióért is), valójában 100 ezer/m2 az ár. :-) Ennek ellenére az OLX-en a mai napig a 10 ezres árral hirdetik magukat, a facebook-on meg úgy írják, hogy 10 ezer/m2-től. Egyébként a LEGO, mint márkanév, nincs levédetve? Vagy mit szólnak ehhez a dánok? :-) Esetleg a fogyasztóvédelem, mint a vásárló szándékos megtévesztése a kamu árakkal? :-)
A sógoromat is bepalizták ilyen csudaházzal. Félek nekidólni a körítő (külső) falnak, mert beesek a házba. Ránézésre a betörő egy bicskával be tud jutni a házba. Arról nem is beszélve, hogy attól félnék, hogy a szalmaházamat elfújja a szél. Annyi ideig nem kéne aggódnom mint egy téglaháznál, hogy mi lesz vele. Nem véletlen, hogy a népi (régi) építészet azokat az anyagokat használta amiket használt. Azon a helyen az vált be. (Finnországban faház, Normandiában kő, Magyarországon tégla, Mongóliában jurta stb.)
Ja, csak úgy zárójelben, és a tisztán látás végett: ha már 40 ezres árakról szól a cikk, akkor a szerző megemlíthette volna a forrást. Az Erdértnél a legolcsóbb hétvégi házak ugyanis 80 ezertől, a családi házaik pedig 90-100 ezer Ft-tól indulnak. Ráadásul ezek szerkezeti négyzetméter árak, a szerelési költség plusz 10-20 ezer Ft négyzetméterenként.
Náluk olyan 9 millióra jön ki egy 76 négyzetméteres lakóház szerkezetkészen! Én 2 évvel ezelőtt 11 millióért építtettem ugyanekkora házat Porotherm profi téglából, minden irányból leszigetelve, gépészettel, padlófűtéssel, kulcsrakészen...
Bocsi ,de a sok négyzetméter adatból változatlanul nem tudom ,hogy mennyit is kell fűtened !Az biztos meg fontos ,hogy legalább Te legyél elégedett a ház energia igényével.
Víkendháznak vagy vendégháznak jó, de ahhoz meg túl drága. Ha van hozzá elemrajz, egy ilyet talán még Te is össze tudsz fabrikálni...feketén. Amúgy ÉME engedély létezik még, vagy hogyan kerülnek forgalomba ezek az elemes házikók?
" míg nyáron kellemes hűvöst nyújt az otthon" - ja, hűvös, mint egy jól szigetelt tetőtéri lakás :) Azaz 36 fokos nyári csúcsban nincs bent 46 fok, csak 36. Egy téglaházban meg 28, vályogban 24...
Egyébként vannak nálunk ilyen házak, de ha korrektül van megcsinálva (hangszigetelő, tartós, viszonylag égésbiztos, stb.) akkor nem olcsóbb, mint a tégla változat, csak valamivel hamarabb elkészül. A téglaházban se a vázszerkezet drága....
Nalunk a gyerekek miatt muszJ 23 24 fokog tartani. egyedul a szuloi halo volt 21 en nem szeretem annyira a dog meleget. Igy kb 150e ft lett az eves dijam. Fa gaz osszesen. Plusz egesz eves furdes
10cm vastag egy sor vassal az nem sokat ér (főleg az egy sor vas). 12 cm sokkal jobb, az majdnem másfélszer olyan erős beton mint a 10 cm vastag, ha két sor vasháló van benne (alul-fölül) az megsoszorozza a teherbírást. Ha sikerül jól tömöríteni a sódert akkor egy sor vas ártani nem használ.
Nem akarok túlzásba esni, illetve alultervezni sem, úgyhogy megkérdezném a kedves hozzáértő urakat, vagyis Titeket.
Csinálnánk egy 3x4 m alapterületű kis kerti faházat. Lemezalapot csinálnék neki. Úgy gondoltam, abszolút hasraütésre, hogy 10 centi sóderterítésre (amit ledöngölök) 10 cm vastag betonlemezt csinálok kézi keverésű betonnal (1:4), 5 mm-es HD hálóval erősítve. Elég ez, vagy harmatos?
Kényes a terület megközelítése a dísznövények és pázsit miatt, kerítésen lenne átemelve vödörben minden, részben ezért is igyekszem "spórolni" a mennyiségekkel, persze nem minden áron.
En is megoldottam olcsobban sajat munkaval, de azt nem szokas szamolni akkor, ha valaki arat kerdez. Ennyibol jon ki vallalkozonak kiadva, aztan tetszes szerint lehet csemegezni mit tud/akar belole megcsinalni
Olvasgattam a weboldalukat és van már jó rég egy doksim is, amit el kellene olvasni. Még nem volt rá szükségem, ezért eddig nem olvastam el, de el fogom.
Most egyedül a vastagság volt sürgős, mert sarokban lesz a zuhanyzó, és a lefolyót jól kellene beállítani betonozás előtt.
A többi meg már jött. Szerintem egy ilyen fórumon nem baj, ha ilyen témákról van szó. Ami meg a könyvekben, sokszor azon túl is vannak megoldások.
az hagyján hogy a 10 évente csere egy 300+ezer forintos kiadás az új kazánra. de még egy több hónapos macera, 50-100ezer forintos adminisztratív költséggel és egy csomó szarkeveréssel.
huuuu...+ jaa,még jó ,hogy eszedbe jutott hogy 3 évre ennyi !!!És az évi 330 az így hogy jön ki ?Lehet a könnyebb számítás vagy összehasonlítás miatt jobb mértékegység lett volna a lég m3. Én akkor irigységből jobban huhogtam volna mint Te magad !:-)))És mindenképpen old meg rendesen a terasz szigetelését is!Sajna Én nem tudok ilyen jó eredményekről beszámolni mer a most fűtött kb350 lég m3-re elfogy 10 em3 fa. Jahhh... ez a szám évi mennyiséget takar és 22 c fokos szobákra értendők. huuu.... jut eszembe ha viszont elég lenne a szobákban a 20 c fok ,akkor lehet,hogy gázzal fűtenék.
10 év alatt a kondenzációs kazánodat minimum 1x, de lehet 2x is cserélned kell.
Gázhoz még:
- évente 12x1000 Ft készenléti dij (10 év alatt 120e)
- évente karbantartás 20e Ft (10 év alatt 200e)
- kéményseprési dijat
Egy percig nem állitottam, hogy ez bárhová jó, kifejezetten hangsúlyozom mindig, hogy NAGYON jól hőszigetelt házba való.
Ha beteszed a gáz+felületfűtés árát elektromos fűtésbe+napelembe (tehát ugyanúgy seggére versz annak a 2.5 milliónak), akkor az ezért kapott napelem megfelezi az emlitett ház fűtési költségét. Ha még rászánsz 1.5 milliót, akkor ingyen van egy KARBANTARTÁSMENTES fűtésed, és csak a napelem és tartozékai amortizálódnak.
Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy egyáltalán nem kell a berögzült dogmákhoz ragaszkodni, rengeteg jó lehetőség van a fűtésre.
(Az a vicces, hogy egy 100 millió fölötti házba 4 hónapig tartott rábeszélni a megrendelőket, hogy levegős hőszivattyús fűtés legyen padló+mennyezetfűtéssel, a kondenzációs kazános padló+radiátor (plusz hűtésre külön klima) helyett. Pedig okos emberek, csak nincs viszonyitási pontjuk, és a legolcsóbb-tutibiztosat választották volna egy olyan épületbe, aminek a nivószintje ezt már régen túlhaladta)
De ehhez tényleg normálisnál jobb hőszigetelés szükséges. (nagyon minimum 15 cm grafitos a falon, 30-40 cm gyapot a padláson, jó ablakok, padlóban minimum 15 cm, lábazat jól hőszigetelt)
A nappali árammal ~45 Ft/kWh áron tudsz fűteni, kondenzációs gázkazánnal ennek majdnem a negyede lenne.
Tehát ha 330e-t elosztod 4-el, akkor ~85-90e Ft-os gázszámla lenne évente, ami ~650 m3 gáz/év.
A gázt bekötni, gázkazán+jobb vizes rendszerű hőleadóval belekerült volna 2.5-3 millió forintba. Van most 2 millió forint megtakaritása, amiból fedezheti az évi 200e Ft pluszköltséget, amit elvisz az áramos fűtés.
Ráadásul nincs karbantartás, nincsenek felújitandó alkatrészek... szóval egy jól hőszigetelt háznál nagyon is racionális döntés a csak elektromos fűtés. Pláne ha később sikerül feltenni napelemet is.
én épp most vetettem számot, 1500 m3 gázom (fürdés, éjszaka fűtés meg ha lusta voltam begyujtani ( és 15m3 fa fogyott 130 nm tetőtérrel 190 alatt 110 nm 10cm feher hab, és vannak a szigetelésben hibák, terasz egyben van a lábazattal stb...
Az igazán szar az a nagy régi telekre behúzott 5-6 lakásra felosztott sorkutyaólak. Na az kicsi is, szomszéddal dúsított, és egymás húslevesét is látni az udvarról ami kb garázsméretű. Vicc az egész, csak az építtető jár jól de az nem lakna ilyenben.
Épülő családi házunkhoz nézelődtem szellőztető rendszerek után.
Ennek során találtam olyan módszert, hogy az alap elkészülte előtt a vasaláshoz, valamint a szerelőbeton alá is tesznek KPE csöveket és ezzel mintegy talajkollektor lehet hőt visszanyerni a fűtéshez, vagy igény esetén előmelegíteni télen a bejövő levegőt.
Nyáron pedig lehet hűteni vele.
Én első úgy gondolom, hogy ez fűtésre és hűtésre édes kevés, a levegőztetőhöz pedig elég drága és bonyolult megoldás lenne.
Az eladó, aki a termék feltálója, állítja, hogy nagyon jó a rendszer.
Amúgy nem káros az, ha télen hűtjük a szerelőbeton alatt a földet a kivett fűtési teljesítmény által?
Én kizárólag azokat az ikerház megoldásokat tudnám viselni, amikor lényegében tényleg két különálló házról beszélünk, és mondjuk csak középen 2 garázsbeálló köti össze őket. Ja, és persze a telek is oszott. De azokba a régi, egybeépített ikerházakba tutira nem költöznénk soha. A lényeg az, hogy szerintem többség nem szeret közösködni, vagy mástól függeni. És ehhez nem feltétlenül kell diplomás, minisztériumban dolgozó embernek lenni. :-) A társasházakban valóban elvannak az emberek, de ha lenne rá lehetőségük, sokan választanák inkább a saját, önálló ingatlant. Én 34 évet húztam le panelban, és már beleuntam, hogy - egy bizonyos szinten túl - másokhoz kelljen alkalmazkodni.
Ha utána számolsz a teljes rezsiköltségednek, akkor nem biztos, hogy kizárólag a fűtést érdemes kiragadnod. Nálam például kizárólag padlófűtés van. Az éves gázfogyasztásunk (fűtés, HMV, főzés) 75 ezer Ft volt, ami szerintem nem túl sok. Ehhez persze hozzátartozik, hogy csak ketten vagyunk, és a házunk is kisebb, viszont a szigetelés is jóval szerényebb. Ellenben a villanyszámlánk több, mint 25%-kal magasabb: 95 ezer Ft volt tavaly. A villany és a gáz az éves össz rezsi költségünk 42%-át teszi ki. Így az ésszerűség azt diktálná, hogy egy napelemes rendszer felé kellene elmozdulni.
Azért az ikerház nem ennyire problémás, mint írtad. Csak nagyon soká tud alapvetően eltérni küllemileg a két ikerrész egymástól. És ami a lényeg, van két teljesen független telekbejáró. Gyakorlatilag két egymás mellé épült épület.
A problémásak az utólag szétválasztott ingatlanok., meg az utólag ráépítettek. Ezek utóbbiak általában család bővülés során keletkeznek. A szétválasztás nem tökéletes.
Nálunk a XVII. ker ben rengeteg ilyen épület akad.
Lényegileg az általános 700 m2 teleknagyság meg is engedi ezt, de a ház fekvése nagyon sokszor sok sok problémát okoz.
Pl. nálam is anno 32 -ben az ingatlan ugyan nem a telekhatárra épült, de majdnem, 1,2 m van a kerítésig. A szomszéd háza még közelebb van. ennek ellenére szétválasztottuk a valamikori házat. így lett bővítve, a 100 m2 ből egy 95 nm-es és egy 50 m2 -es teljesen független lakás lett, de a bejárat a portára sajnos egy. Mint mondom az ismerősöknek ez nem ikerház ez sziámiiker -ház, azaz torz.
Nyilván ez a majdani eladási árakban is jelentkezni fog.
Na de vannak társasházak is és ott is elvannak az emberek.
Kivétel amikor háborúznak.
Jó példa erről az, amikor egy ilyen' háborúról' tudósított egy kollegám hajdanán.
A lényeg : 4 jó funkcióban lévő fiatalember kapott a KISz től egy telket a Naphegyen - majdnem ingyen. / az érdemek elismeréséül / valamikor 71 -ben. Na majd ők építkeznek. Meg is tervezett az egyik egy 4 lakásos társasházat, mint az egyik leendő tulaj. Ingyen. Elkezdődött az építkezés, aztán a két felső gondolt, egyet hát a tetőteret is beépítette. Természetesen menet közben, akkor amikor odaértek. Sőt még a tervezőt tették felelőssé azért, hogy nem volt előre látó. ( vagy fájt neki, hogy az alkotását megváltoztatták. )
Lelassult az építkezés, per pert követett. Minden piti dologért perelték egymást, végül 8 év alatt csak elkészült, de az egyet nemértés hiánya miatt a telek rendezés még jó újabb 8 évig húzódtot. És mind ezt diplomás, minisztériumokban dolgozó emberek művelték egymással.
Egy fórumos ügyfelem 130 m2-es házat csinált meg ilyenre, hasonlóan jó hőszigeteltséggel. A téli fűtési fogyasztását 330e Ft körülre számoltam ki (nappali árammal), és a gyakorlat is igazolta ezt.
Cserébe megvolt a komplett rendszer 900e Ft-ból, és ha napelemet rak fel a tetőre, akkor le is tudja nullázni a fizetnivalót.
Én egyébként levegős hőszivattyút ajánlanám felületfűtéssel, mert ezzel egycsapásra a hűtést is meg lehet oldani, és a 330e Ft-os rendes áramos fogyasztásnak csak a harmada-negyede a fűtési költség.
Sajnos viszont a beruházási költség kb 3 millió ft (hőszipka+hőleadók).
Látható, hogy a 2 milliós beruházási különbözetből 6-7 évig elfűtesz a nappali áramos fűtéssel, és ott nincs semmiféle karbantartási költség, és hasonlók. 8-10 év múlva a hőszivattyú már komolyabb felújitásra szorul, tehát kvázi sosem éri utol egymást a kettő.
A süllyesztett, rácsos folyóka nekem nem túl szimpatikus, és az ára sem a legolcsóbb (legalábbis a polimerbeton kivitelnek).
A legolcsóbb és legigénytelenebb ez a felszíni betonfolyóka lenne, betonágyba helyezve. Nem tud eldugulni, egy slaggal vagy seprűvel könnyen tisztán tartható, könnyen javítható. Létezik hasonló folyóka vasalt kivitelben is, ami 15 cm vastag, 1 méter hosszú, és 50 cm széles. Ez már gépjárművel terhelhető, csak annyi a hátránya, hogy az ára kb. 7000 Ft méterenként, ami egy picit luxus.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ti milyen fűtést építenétek ki egy most újonnan épülő házban!
a paraméterek nagyvonalakban a következők: - földszintes ház, lakóterület ~100nm (+20nm garázs) - külső szigetelés ( ~20cm) - az építkezés nyeles telken lesz, így minden közművet be kell vinni nagyjából 50-55méter lesz a házig - a talajvíz relatív magasan 1,5-2m-en van (pince emiatt nem is lesz), víz-víz hőszivattyú emiatt jó ötletnek tűnik, csak ez már lehet túl magas talajvízszint - a ház tájolása kimondottan jó lesz (D-DNY-i) többnyire árnyékoló épületek nélküli telkekkel körülvéve
A gázt nem szívesen köttetnénk be, ha nem muszáj, de az egyes árakat/fűtési rendszereket elnézve, erre lehet, hogy mindenképp sort kell majd keríteni (?). Ha nem kéne bevezetni a gázt akkor a kéményt is elhagynánk és azt a fél milliót is inkább valamilyen napelemes/hőszivattyús rendszerbe invesztálnánk... vagy az infrafilmes(+napelemes) fűtéssel is szemezünk, bár azokat mindenki leszólja, hogy nagyon drága az áram... több helyen is olvasgattam már a témában, de valahogy mindig a gáz nyer... :-/
Szerintetek jelen esetünkben van értelme más alternatívában gondolkodni mint a gáz+kondenzációs kazán+felületfűtés?
Az említett betonfolyókával kapcsolatban esetleg valakinek ötlete, vagy tapasztalata? Ha a 10 cm vastagságú, gépjárműforgalomra alkalmatlan folyókát betonágyba helyezem, az megfelelne? Vagy válasszam inkább a jóval drágább, de gépjárművel terhelhető, 15 cm vastag, vasalt folyókát, amit nem kell betonba ágyazni?
Ha nem akarod beköttetni a gázt, mert egyéb alternatívában gondolkodsz, akkor esetleg az elektromos padlófűtés is szóba jöhet (napelemes rendszerrel kiegészítve). Amúgy jól átgondoltad ezt az ikerház építést? Mert a másik házrészhez egy nagyon jóindulatú, és megbízható társtulajdonost kell találnod, de még így sem leszel soha a magad ura, mert félig a szomszédtól függesz. Ezt még egy külső szemlélő is észreveszi, elég csak ránézni sok ilyen házra: ha a felújításkor nincs egyetértés, vagy például valamelyik félnek pénzügyi gondjai vannak, akkor az baromira elcsúfítja ezeket az ikerházakat. A legrondább az, amikor évtizedek múltával az egyik oldalon már-már roskadozik a tető, a másik oldalon meg frissen festettek a külső falak, ki vannak cserélve a tetőcserepek, a nyílászárók stb. Olyan, mintha két különböző, félbe vágott házat összeillesztenél. Sok ilyen van nálunk itt a városban. Mi amikor még úgy voltunk vele, hogy az építkezés helyett inkább használt házat veszünk, az volt a legelső, amiben megegyeztünk a párommal, hogy ikerházat semmiféleképpen nem veszünk. Nem véletlen, hogy ezeknek jellemzően a használtpiaci áruk is alacsonyabb. Amit én nagyon jó befektetésnek tartottam, de sajnos nem volt rá 24 millióm: találtunk egy 90-es években épült, nagyon jó állapotú kétszintes házat, amihez egy hatalmas, 2200 négyzetméteres telek tartozott. Ennek az volt az érdekessége, hogy pont ennél a nyeles teleknél volt tervbe véve, hogy megnyitnak mellette egy utcát. Így a telket fel lehetett volna osztani 1100-1100 négyzetméterre, és az üresen maradt telekrészt el tudtam volna adni legalább 7-8 millióért. Egy kicsit bánom ezt a lehetőséget, de - leszámítva a rengeteg idegeskedést - így sem jártunk rosszul, hogy végül belevágtunk az építkezésbe.
Az építészek nem foglalkoznak már típustervekkel, ikerháznál még annyira sem. Van nekik már biztosan hasonló elkészített tervük, de azok az egyéni igények miatt legfeljebb gondolkodási alapnak jók csak.
Ráadásul régebben nem érdekelte az embereket a tájolás, kötelező/tiltott fedett gk. tároló, utcakép, előírt burkolati anyagok, tető dőlésszög és szín stb. amiket manapság a helyi építési szabályzatban akár tömbökre is külön-külön előírnak. Elmúlt már az az idő, amikor 7 féle autógyártó termékei és szinte ugyanennyi típusterv közül kellett választani az egyenprolinak. Már pógárosodtunk, vagy mi a szösz, lehet mindenkinek a saját ízlése szerint építeni. Megépíteni ráadásul ugyanannyiba kerül a típus tervet mint egy az igényeidnek alapján készültet.
Ezen egy forintot se fogsz tudni spórolni, ráadásul nem is érdemes.
Ha nincs bent a telken a gáz, akkor gáz van. Ugyanis egylakásos háznál a telekre való bekötés 3-500e Ft, és ez csak a csonk. (de tudok 730e Ft-os árról is).
A tervezésre számolhatsz 2-2.5 milliót az ikerházra.
- kiviteli terv (statika, épitészet, gépészet, elektromos)
Sajnos ikerháznál már nem tudod megspórolni sem az elektromos kiviteli tervet, sem a gépészt.
Ezen felül még lesz műszaki ellenőr, és/vagy tervezői művezetés, nagyságrendileg 3-500e Ft, ha egyszerre épül a két épületrész. Ha külön, akkor majdnem a duplája, mivel itt a kijárásokat kell megfizetni.
A 16. kerről annyit, hogy a tervezésre bőségesen szánjatok időt, mert a főépitész 3 hetente tart fogadóórát, és ha pl a húsvét hétfő kiejti a fogadónapját, akkor bizony 6 hétig kell várni a következőre.
A tervtanács nagyon kukacos, 4-5 körre biztosan lehet számitani. Kéthetente üléseznek, de az anyagot 1 héttel előtte be kell adni.
Tájolást, beépíthetőséget nézem, ill. az utcafronti méretet is. Sajnos arra már rájöttem, hogy a XVI. kerület. (belső része) tele van keskeny telkekkel. 15m körüli utcafronti szélesség amire nem fér rá hosszában elfelezett ikerház. Pár amúgy ikerhez korrekt méretű 900-1100nm eladó teleknél is ugyanezt láttam. :(
Írtátok a közműveket, hogy fontosak. Azzal milyen szívás lehet ha 1-2 nincs telken belül? Vagy csak plussz költség szempontjából írjátok?
Sajnos a kiköltözés nem játszik. 1-2éve még megfontoltuk, de igazából városon belül szeretnénk maradni. Család is közelebb maradna így plussz az utazás az ami elrettent. Hosszabb távon inkább időt spórolnék mint pénzt - persze ameddig belefér. De úgy látom, hogy 45 körül azért illene a XVI. kerületnek is beleférnie. Ami szóba jött BP-n kívül az inkább a dunántúli városok: Diósd, Budaörs... de kb. drágábbak voltak mint BP.
Petya79.
Köszi neked is a tanácsokat, elég elrettentő 1-2 példád.
A fentebb írtakkal is próbálok tisztában lenni, rendezési tervet is nézegettem már pl, de így laikusként még mindig úgy érzem 1001 dolgon el lehet bukni. Nyilván a legkézenfekvőbb a kész/épülő házra szerződés lenne, de ha egyszer nincs megfelelő... :(
Költségekkel kapcsolatban még tudnátok pontosítani?
Telekár adott, bontást írtátok, illetéket kb. ismerem. A házra kb. a 200e/bruttó nm reális gondolom. Közművek költségei nagyságrendileg ha esetleg nincsenek bekötve? (Gáz vs. hőszivattyús fűtés témában írtakat olvastam ill. annak nagyrészt utánajártam. Ha nincs bent a gáz akkor kb. 1M-val lehet drágább a hőszivattyús rendszer.)Egyéb nagyobb költségek? Tervek, engedélyeztetés? Mondjuk kész tervből választva gondolom jobb a helyzet mint egyedivel.
Hadd kérdezzem meg, hogy ha egy ilyesmi folyókát szeretnék gépjárművel járhatóvá tenni, akkor azt hogyan kell lerakni? Betonozáskor közvetlenül beleágyazható, vagy utólag érdemes mischunggal rögzíteni az elkészítendő "sávalapra"?
Köszi! Ez a panelwc oldalfala, mögötte a lefolyó, a szellőzőcső, és elöl egy vaskeret ami majd a kartont fogja fogni némi profilmerevítővel kiegészítve. A túloldalon a konyha válaszfala van. Onnan lesz áthozva a víz, de ugye azt is kell egy kicsit alakítani, így innen hozzáférek. A konyha később lesz soron, a wc csere fontosabb, mert be van repedve, bármikor szétnyekkenhet. A wc mögött megy hátra-oldalra a lefolyócső, azt is be szeretném burkolni, de előtte egy szagelszívót is beépítek a később eltakart strangrészen felvezetve a wc szellőzőjéhez. Ez ventillátoros-visszacsapószelepes rásegítéssel megy majd, de ez már falon kívül lesz. Télen van huzat, nyáron nincs. Ha meg végképp nem menne ki nyáron, akkor aktívszenes szűrő lesz, mint a jobbfajta falbaépíthetősöknél. Persze ezt tesztelgetni kell mielőtt bedolgozom véglegesre.
Az illesztés nem annyira kritikus, csak egy 110 centis vízszintes vonal lesz, az sem a padlóvonalban, hanem magasabban, és az ytong-gipszkarton váltást egy csempesor takarja, plusz az ott lévő vízszintes vaskeret meg a profilmerevítő. De ha repedne a sima fuga akkor se lenne tragédia. Szeretnék olyan görbe szegélycsempét is körbe tenni ami ugyan nem divat, biztos jó drága, de nekem nagyon szimptaikus dolog. Egy wc-be meg csak pár darab kell, és 3 sarokelem. Akár be lehetne fullra falazni az egészet ytonggal, csak az nem lenne gazdaságos játék.
nem kell ezen vitázni. neked meg nekem egyértelmű, mert értünk hozzá. viszont nem is nekem tetted be, hanem annak aki még sosem csinált és nem is látott ilyet. ennyi.
Létezik, és nem nagy különlegesség. A kivitelezők nem szeretik, mert nehezebb mozgatni, szállítani, kezelni, de egy szárazvakolatot nem szabadna kis lapokból elkészíteni (vagy ne csodálkozzunk, hogy reped a toldásnál, vagy leszakad, amikor egy képet tennél fel a falra).
Megvásárolni bármely Rigips partnernél meglehet. Általában nem tartanak készleten, mert nem egy közkedvelt lap, a fent említett okok miatt, de ha személyesen bemész, és megrendeled, max 2 héten belül szállítani tudják.
Ahhoz, hogy ne üssön el a tok és az ajtólap, min. a tokot át kell kenn olaj/zománc festékkel, olyan natúr fa szín árnyalatúval. Erre tök jól lehet lazúrozni és akkor egységesen néz ki.
Sokan első ránézésre tömör fának is nézték az egészet.
A padlón egy sor ytongra lehet keresztben, kicsit kartonvastagsággal eltolva karton profilt tenni? Az ytong tetején lenne a karton alsó éle. A wc padlózatát, és körben a szegélyét előbb burkolni kell, utána betenni, bekötni a wc-t, de hozzá kell még férni a csövekhez egy ideig, így nem zárhatom be fullra 1 lappal az egészet. Ezzel a verzióval egy esetleges bontásnál a padlószinten lévő első sor csempék sértetlenek lennének, a vízszigetelés nem változik, és csak az ytongsor fölötti kartonos részt kellene újraépíteni.
Arra azért érdemes figyelni, hogy 1250 mm-s gipszkarton lapok is vannak.
azaz a vázszerkezet megépítése ELŐTT érdemes tájékozódni a kinézett beszerzési forrásnál milyent lehet kapni.
Mondjuk érdekes, hogy a függőleges vázelemek csavaros rögzítését egyik leírás előírja, a másik tiltja... A stupid user meg találja ki, hogy melyik az igaz és üdvözítő út...
amikor ilyeneket beteszel légyszi hangosan írd ki hogy a képen látható példa az követendő vagy hibás. neked egyértelmű, de pont azoknak teszed be, akiknek nem.
általában praktikusabb a helyesről betenni képet, vagy mindkettőről. csak a rosszról nagyon veszélyes.
A wc-be elég, ha csak a csempe alatti karton impregnált (más a papír ragasztása, mint a normálnak, így vélatlanül sem tépi le a papírt a súly), viszont ha fürdőbe csinálod, akkor én mind a két réteget impregnált legyen. nem nagy felületről bestélünk, tehát árban nincs számottevő különbség (kb. 200 ft/ nm).
Az alsó réteget is hézagolni kell, de hézagerősítő nem kell bele. Minden réteget csavarozni kell, az első rétegnél 25-t csavart használsz, míg a másodiknál 35-t.
A falmagas lapokat azért ajánlják, hogy elkerüld a függőleges toldásokat ami az egyik legkritikusabb pontja a hézagolásnak, vagy a keresztirányú illesztéséket, ami a legnagyobb hiba a gipszkartonozás során.
Valamit a szárazvakolat készítésénél nem is szabad függőlegesen toldani. Pl. egy 2,8 m belmagasságnál kell a 2,75 m lap.
Ez a rész csempézve lesz, vagyis ha jól értem amit írsz, akkor jó a 60cm ha 2 rétegben rakom a GK-t, és a csempe felől lesz az impregnált?
A felesleg hajlítása valóban jobban hangzik... :)
Eddig a lécvázzal 7 cm vastagságot számoltam csempével együtt, ezek szerint ez itt is tartható. Csak mert le kell betonoznom pl. a tusoló szifonját, és bár hagytam neki mozgásteret, de nem lenne jó, ha utólag centiket kellene elmozdítanom.
Az első réteg gipszkartont is kell hézagolni, glettelni?
A második réteget is csavarozni kell, vagy lehet ragasztani?
Már majdnem mindenre választ kaptál, de azért én is megírom :)
Igen, a képel egy állítható kengyel van, és úgy kell kinéznie a szerkezetnek, hogy a linken.
Azért kell 60 cm-re mert a lapok 120 cm szélesek, és a szélén és középen rögzítjük. Csak akkor kell besűríteni ezt, hogy ha csempézni szeretnél (vagy 40 cm profilváz egy réteg RBI lappal, vagy 60 cm profil 2 réteg lappal, ahol a felső RBI).
A felesleget nem kell fontos levágni (de meg is teheted, bár én még nem láttam olyat, aki vágdosta volna), egyszerűen csak oldalra kihajtod, ami túllóg.
Én azért is mondtam 6cm-t, mert egy pár mm-t rá kell számolni a kengyelre, a glettelésre, szóval 2 réteg kartonnak a 6 cm kivitelezhető.
Ezzel a szerkezettel szép sík falat tudsz kialakítani, de a csavarokat, és a toldásokat mindenképp hézagolni, glettelni kell.
Ha szigetelést is teszel a határolófalaknál az előtétfalba, akkor párazáró fóliáról ne feledkezz meg!
Igen, vannak mindenféle ötletek. Olyat is láttam - ez volt az abszolút helytakarékos lépcső -, hogy a sarokban volt, az egyik falban a ballábnak, a másik falban a jobb lábnak voltak mélyedések. A fölső szinten a hálószoba. Éjjel álmosan még csak lejött, de hogy hogy ment vissza azt nem tudom. A lift se rossz, csak lépcső is kell mellé, különben nincs lakhatási engedély. (tűz, áramkimaradás és műszaki hiba miatt)
Gondolom ez együtt jár azzal, hogy mocoroghat egy kicsit és ezt "nyeli el" a habarcs nélküli kötés.
Ha meg azt akarom, hogy ne mozduljon és rá lehessen ülni, akkor meg az alapos megoldás jön szóba. Itt is fagyhatárig kell lemenni? Az L alakot úgy kell érteni, hogy a magasabb rész felé néz a L betű gondolom. Én ezt egy kicsit túlzásnak érzem egyébként, főleg, hogy egy 30 centis földrakás szinte magától is megáll.
Köszi, megkérdezem. (Ettől féltem. Hogy ahelyett, hogy le lenne írva egy szabványban, hogy vízszintesen ennyi, függőlegesen ennyi, szomszéd épülettől ennyi, szögek, szélirányok, satöbbi, helyette megy a susmás, hogy ha ennyit teszel a haver kájeftéjének a zsebébe azzal, hogy velük rakatod fel a cuccot, akkor én kiadom a papírt. :-( )
A helyi kéményes jobban tudja, előzetes szakvélemény kérhető abban mindent le kell irattani velük. Jobban jársz. Ha meglévő kémény akkor bélelés, légbeszívás lehet a falban kiképzett csövön megoldva.
A kertben építenénk egy kb 30-50 centi magas kb 20 cm széles támfalat vagy valamilyen kőből vagy beton téglákból. Helyenként egyenes, helyenként íves lenne. Milyen alapot kell egy ilyen dekor támfalnak készíteni?
Mindenkinek köszönöm. Még egy, és nem mennék vele a fűtős topikba, ha lehet, mert ez csak terv, semmi konkrétum: ha cirkó kiépítés kell (kb. nulláról), és zárt égésterű, kondenzációs kazánt választunk, akkor mindenképp kémény bélelés kell (felette két emelet, plusz a tetőtér), vagy engedélyezik még a fal áttöréssel az oldalra kivezetett megoldást is? (társasház, első emelet, telekhatártól kb. 3 méterre, szomszéd épülettől kb. 8-10 méterre levő fal)
Gyorsít, plusz nem "számít" milyen a vésés a gépészetnek (villany, víz, gáz, csatorna, net, riasztó, tv, stb). De sok helyen előtte leverik a régi vakolatot. A rögzítés sok féle de linket adtak.
Szerintem nem igazán gyorsít vagy olcsósít és inkább mekkmesterkedés, kivéve ha valami nagyon ordenáré falazatról van szó, vagy más célja is van a gipszkartonnak, mint a bejavítás glettelés megspórolása.
Lakásokat nézegetünk ezerrel. Felújítottat is, lepukit is. Ha a lepukit választjuk, gyorsít-e valamit (egyáltalán megoldható-e?), ha a csövek (fűtés, villany) bevésése után nem vakolás-glettelés-tapétázás jön, hanem egy réteg gipszkartonnal a fal telibe ragasztva, majd arra glett? Létezik ilyen megoldás, vagy ez súlyos mekkmesterkedés?
Még én sem építettem gipszkarton falat, de hamarosan fogok (lásd hangszigetelő topic), így utánaolvastam.
-Igen, ez az akusztikus kengyel.
A 600mm azért ennyi, mert 1200mm a gipszkartonlap szélessége, magyarul úgy kell elhelyezni őket hogy a lap széle a profil közepénél legyen, + még a stabilitás miatt egy profil a lap közepére. (ill. ha két réteget teszel, akkor az a második rétegnél a széle legyen - ne legyen egymás fölött két toldás).
Itt azt írják, hogy a CD profilok egymástól max. 600mm-re lehetnek. Ez kb. meg is van. Ez elegendő a gipszkartonozáshoz? Nem lesz nagyon sérülékeny ekkora rögzítési távolságnál?
És így a max. 6cm hogy jön ki? A CD profil mélysége 3,5 cm + 2,5cm a két réteg gipszkarton?
Közben keresgkéltem. Ilyet találtam, hogy CD profil: 27mm, vagyis a kengyelt két oldalra csavarozva (felesleget levágni?) akár 27+25=52mm vastagságot is elérhetek (ha a pallók tökéletesen síkba lennének)?
A kengyel + CD párossal megoldható a síkolás is? Vagyis nincsenek kötelező csavarhelyek?
De például az egyik lépcsőm 2.9 m magasságot hidal át és csak 2,55 m-t megy előre, tehát a 45o -nál kissé meredekebb. Hogy úgy mondjam, kurva meredek. De ez egy un. helytakarékos lépcső, hívják pillangó lépcsőnek is, sőt váltó lépcsőnek is.A lépcső szabály csak korlátozottan érvényesül.
Egy fellépéssel 17 cm-rel jutunk magasabbra így 17 lépcső fok van. 17 x 17 =289 cm, tehát nem is 290, mint az elején írtam.
Van ugyebár a létra. Az lehet akár függőleges is. És van a lépcső. Na itt a lépcsőszabályt kell figyelembe venni, vagy ha nem lehet, akkor az un. helytakarékos lépcsőt kell építeni.
a létrán mindig a létra felé fordulva közlekedünk, tehát fel és le is a létra felé fordulunk és majd mindig kapaszkodunk. A lépcsőn viszont felfelé a lépcső felé nézünk és lefelé pedig azzal háttal közlekedünk. A lépcsőhöz is kell kapaszkodó de egy kényelmes lépcsőn nem biztos hogy használjuk is.
Kavicsos ceg ajanlotta meg az un. antigorit kozetet, persze zuzott kivitelben.
(ez az a kekes zoldes kozet, itt nyugaton (mag ausztriaban) tobb helyen banyasszak)
oszinten szolva a toltosoderrel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, agyagtartalma miatt biztos jo lehet tomoriteni, de hogy az mennyire tartos, nah abban nem vagyok biztos.
plussz ha sok agyag van benne akkor a nedvessegre erzekeny lehet.
Az F, a G a Gm, az Ff és az ABC betűjéből még jónéhány gerenda lágyvas betétes volt. Természetesen le lehet vágni, csak a nyomatékra belerakott vasalás nem ott lesz ahol kéne és amire sokan nem gondolnak, hogy a vágott végéről hiányozni fog a nyírási vasalás.
Az 50 mm-es profil 2x2 réteg 12,5 mm-es lappal helytakarákosság miatt lenne így?
Mert ha még egy 2,5 cm-t rátudsz szánni, akkor inkább 75 mm-es profilt használj, akár 50mm szigeteléssel, mert ennek más sokkal-sokkal jobb akusztikai értéke van. Tudom, hogy lakáson belüli falak követelménye 43 dB, de azért az nagyon kevés, és lehet, hogy pl. a WC-nél sok kellemetlenségtől szabadítana meg, vendégség idején. :)
A válaszfalfelső UW profilját a tetőszerkezetnél is rögzíteni kell, egyszerűen leköveted a tető síkját, csak arra ügyelj, hogy födémhez (fához) megfelelő rögzítőt használj.
Ha jól értem a rajzot, akkor 4 helyre javasolt merevítő UA profil, amit a mennyezetbe és a padlóba kell dűbelezni. Ezt jelöltem a képen. A narancsal jelölt helyen akkor kell UA profil, hogy ha ott nem lesz fal, aminek ütközzön.
Merevítő profilt oda kell beépíteni, ahol az ajtó támaszkodik (amihez az ajtótokot rögzítjük) illetve oda javasolt, ahol önálló falvég van. Remélem ez így érthető.
A fal vízszintes profilokból (UW) és abba állított függőleges profilokból (CW) épül fel. A függőleges profilt 60 cm-es távolságba tesszük. Mivel itt kis falhossz van, én minden falnál tennék 1-1-et a végére, és egyet középre. egyforma távolságokba. Fontos, hogy a profilokat (UW-CW) nem csavarozzuk össze, a CW profilt 2 cm-vel rövidebre vágjuk, és a kartont se csavarozzuk az UW profilhoz, sőt, kb 6-7 cm legyen az első csavar a födémektől.
Ha a polcozást megtudjátok úgy oldani, hogy a polctartókat a fémprofilhoz rögzítitek, akkor a 2 réteg kartonnal plusz erősítés nem szükséges. Természetesen ha szeretnétek, akkor lehet bele plusz anyagot tenni.
Elvileg, attól mert függőlegesen vannak pallók, még betudsz építeni előtétfalat.
Vagy állítható kengyelt (akusztikus lengőkengyelt, ki hogy ismeri) felcsavarozod, abba CD profil jön függőlegesen, úgy, hogy gerince kifele nézzen, és úgy rá a karton, VAGY
szabadol álló előtétfalat építesz, ami olyan mintha egy váalszfalat építenél, ami egyoldalról van burkolva.
Helytakarékosság szempontjából az elsőt, kengyelekkel függesztett falat javasolnék, mivel plusz szigetelésre nincs szükség, megoldható úgy, hogy a kész szerkezet összesen kb. 6 cm legyen.
Ha maradt még kérdés, vagy valami nem érthető, akor szívesen válaszolok!
Viszont az F és a G gerenda nem lágyvasas volt? Mert akkor akár vághatja is, ha meg tudja oldani a végén az alátámasztást. Vagy már nagyon megkoptak az emlékeim?
A B100 az nem tálca, hanem béléstest, hasonló a Porotherm béléstesthez csak betonból van. Ki lehet szedni a födémből béléstestet, de az nem néhány darab lesz. A 45 fokos lépcső az már meredek és a lépcső olyan hosszú mint amilyen magas, ahhoz, hogy az ember ne verje be a fejét több mint 2,20m hosszan nem lehet a lépcső fölött födém. Csak gerendával párhuzamos irányban lehet lépcső!!!
Csak egy javaslattom lenne, ha már felmerült fűtésre a klíma. Ahol bejön majd a friss levegő, azt ne az ablakok fölé tedd elosztva, hanem a klíma beszívásához egy széles rács formájában. Télen előfűtött, nyáron előhűtött friss levegő. Nagyon nem mindegy komfort szempontjából!
Egy unortodox ötletről kérnék véleményt: adott egy kb. 60 éve épült, 70-80 m2-es családi ház, a fűtés nyílt égésterű gázkazánnal és radiátorokkal van megoldva. Azonban nem egységes az épület, utólag lett hozzáépítve veranda, egy szoba, illetve külső tároló. Ráadásul az ezek fölötti tető magassága eltér a ház többi részétől. Egyszóval jól megcsinálni a hőszigetelést igencsak körülményes lenne. A nyílászárók ki lettek cserélve műanyagra, így a szellőzés sem megfelelő, a falak pár foltban penészesednek.
A cél az lenne, hogy a szellőzést megoldjuk (nem hővisszanyerős) és a fűtésszámlát ne növeljük, sőt, ha lehet csökkentsük. Mivel egyéb okok miatt a ház élettartama talán 15-20 év, így gazdaságilag sem feltétlen jó a szigetelés. Ezért aztán az az ötletünk támadt, hogy kapna egy szellőztetőt (valami egyszerű, egy ventilátor kifúj, az ablakok felett légbeömlők), valamint fűtés kiegészítésre (és páratartalom szabályzásra) egy hűtő/fűtő klímát, valamint napelemet. Ez adott esetben a ház bontásakor leszerelhető lenne, míg a hőszigetelés gyakorlatilag kuka, ha jól gondolom.
Meg van a tervrajz azon B 100 elem van írva és FF36-24 vbger. Ezekből a B100-as ból lehet kiszedni párat, hogy a padlásra a feljárónak legyen nyílás a padlásszobához?
Lehetett használt tálcája, eltehette korábban, hogy még jó lesz és tévedhetek ln is. A salakkal az a probléma, hogyha nem volt jól kiégetve, kilevegőztetve akkor a nedvesség, pára, gőz stb. hatására híg kénsav vagy kénes sav (leggyakrabban ezek) keletkezhetett és jó étvággyal elfogyaszthatta a betont is meg a födém vasait.
Érdeklődnék a hozzáértőktől, hogy a padlástérben milyen feltételekkel lehet szobát kialakítani, milyen engedélyek kellennek, méretben van valami szabály? Betongerendás és betontálcás a födém salakkal töltve. 1980-ban épült házról van szó. Kb. mennyibe kerül egy szoba kialakítása (egy átlagos méretűre gondolok).
A vasút azért használja a zúzottkövet mert jól el tudja vezetni a vizet. Ha van hova. Ha nincs akkor megáll és vízzsákos lesz. Magyarul ha a zúzottkő aljából megbízhatóan van hova levezetni a vizet (pl- Patakmeder) akkor a zúzottkő a jobb, ha nincs akkor a sóder.
Sziasztok! Vízközművel, vízmérés szétválasztásáal kapcsolatos kérdésem lenne.
Wekerlén lakunk, eddig vízátalányt fizettünk, nem volt főmérő sem, almérők sem. A bekötés az utcáról nálunk van, eredetileg az aknában csak egy átmenő cső volt, amiről a mi ikerházunk két lakása, és a mellettünk lévő négy lakásos ház felénk eső két lakása kapta a vizet. Minden az akna után, a földben ágazott el. Mikor felújítottuk a lakásunk és feltúrtuk a kertet, ez módosult úgy, hogy lett egy külön cső tőlünk és egy külön cső az ikreszomszédunktól az aknába, valamint megmaradt a régi cső, amiről a mellettünk lévő ház két lakása megy továbbra is. A mellettünk lévő háznak van saját bekötése is, de a ház másik oldalán, onnan kapja a négylakásos másik két lakása a vizet.
Most eljött a vízórásítás ideje, a vízművek küldött egy levelet, hogy az idei év végéig mindenhova vízórát szerelnek. Az aknánk 80x120-as, 3 főmérőt lehetne rakni bele. A mi oldalunk egyértelmű, van külön bekötés a két lakásnak az aknától, mehetnek rá ikermérők, OK. A kérdés a szomszéd ház két lakása. Ők most gondolkoznak azon, hogy nekik is külön mérés legyen. Mivel négy főmérőhöz aknát kellene bővíteni, ezt semmiképp sem szeretném, mivel ehhez újra fel kellene túrnunk a most megcsinált, befüvesített stb. kertet. A maximum, amibe belemennék, hogy a régi vezetkére kerüljön az ő nevükre is egy főmérő az aknámba, de nálam nem áshatnak, a fogyasztásuk szétválasztását oldják meg mellékmérőkkel a saját oldalukon. Valamint kikötném, hogy ha a későbbiekben hozzá akarnának ehhez nyúlni, azt csak a saját telkükön tehetik meg (magyarul akkor rá kéne kötniük a saját házuk másik oldalán lévő aknára.
A gond az, hogy minden órafelszereléshez kell az összes, jelenlegi bekötésen lévő tulajdonos hozzájárulása.
Van nekem lehetőségem erre, hogy ásás-túrás nélkül megússzam ezt az egészet a saját oldalamon? Nem véletlenül készítettünk elő mindent két éve, pont azt akartuk megúszni, hogy újra túrni kelljen mindent. Előre is köszi az ötleteket!
Szerinted melyikkel járnék jobban egy kocsibeálló alapjánál: kis méretű zúzottkővel, vagy egyszerű töltősóderrel? A több tonnás betongarázsunk lemezalapjához tömörített sóderágyat fektettek, az egyelőre még nem süllyedt meg. A talaj agyagos, "nehezen nyeli el" a vizet, így nagyobb esőzések alkalmával sárban úszik minden.
"ez a gyakorlatban csak akkor tud mukodni, ha a szigeteles fektetese es a fal felhuzasa kozott nagyon kis ido telik el, es vigyaznak ra, kulonben tonkrecseszik a kilogo szigetelo lemezt"
Ugye az világos, hogy a gyakorlatban ez rohadtul nem fog működni? :)
Kb 50 ember fog ott az épitkezés végéig dolgozni, a 80%-nak talán a 8 osztálya megvan. Mindig az életszerűségre kell törekedni, mert bár a terv sok mindent elbir, csak a gyakorlat felülirja.
Mivel nekem is problema lesz ez, a szerelobeton +15 cm, aztan mar jon is a tegla, fel kell hajtani.
vizszigetelo villas tanacsado azt mondta, hogy az uvegszovet hordozos rugalmas 4 mm-es lemezt hasznaljuk, a felhajtason teljes feluleten langolvasztassal, illetve a tetejen megfelelo magassagban mechanikus rogzitessel (asszem igy mondta)
Illetve azt is mondta, hogy ez a gyakorlatban csak akkor tud mukodni, ha a szigeteles fektetese es a fal felhuzasa kozott nagyon kis ido telik el, es vigyaznak ra, kulonben tonkrecseszik a kilogo szigetelo lemezt, (ebben igaza van.)
ezert inkabb hajtsuk le, es keresztbe, azaz vizszintesen teljes feluleten olvasztva rakjunk egy lemezt (lehet vagni), amit alul jol hozza kell olvsztani, felul szinten mechanikusan rogziteni...
Ha én lennék a kiviteli tervet készitő, és/vagy műszaki ellenőr, akkor feltetetném.
40 cm a minimális biztonságos magasság, pláne ha esetleg járda vagy terasz van a fal mellett.
Arra kell még figyelni, hogy MODIFIKÁLT bitumenes lemezt kell felrakni függőleges felületre, a sima GV45 nem jó. Valamint max fél évet "egye" az UV, mert ennél többet csak a palaörleményesek birnak, a sima homokolt felületüek nem rajonganak a közvetlen napsütésért.
Akkor KELL mindenképpen lehajtani, amikor a benti végső padlószint 30 cm-el van csak feljebb, mint a kinti terepszint.
Ilyenkor ugyanis a szerelőbeton a kinti terepszinthez képest 5-12 cm-el van csak magasabban, a padló hőszigetelés vastagság függvényében.
Ekkor a legalsó tégla falazósor a kinti terepszinthez képest csapóeső magasságon belül van, azaz nincs meg a biztonságos 30-40 cm. Mivel ez már kerámia tégla falazat, nem fagyálló.
Ha nem fagyálló, akkor gondoskodni kell arról, hogy NE ÉRHESSE VIZ.
A zártcellás XPS önmagában nem teljesiti ezt a feltételt. Fizikailag igen (95%-ban), de az előirásokat nem elégiti ki maradéktalanul.
Namármost, amikor erre az alsó sor falazatra felhajtod a vizszigetelést, gondoskodni kell arról is, hogy az:
- helyén maradjon
- folytonos legyen
- alulról ne kaphasson vizet
Ha magad elé képzeled az egészet, ez azt jelentené, hogy a szerelőbeton tetején (és fal alatt lévő) vizszigetelést kellene FOLYTONOSAN felhajtani kivülről az alsó téglasorra. Ez műszakilag nem igazán tud rendesen működni, ezért szoktuk ezt az alsó téglasor függőleges vizszigetelést levinni teljesen a lábazaton is, egészen az alaptestig.
Amennyiben a SZERELŐBETON magassága a terepszint felett van 30-40 cm-el, ÉS fagyálló anyagból van a lábazat, akkor mindez elhagyható.
Hoszigetelo ceges mernok nekem purhabos ragasztot ajanlott ket xps reteg osszeragasztasara, es amikor utananeztem, tobb helyen irtak, hogy a purhabos ragaszto erosebb, tehat lehet erdemes lenne azzal. Veszel 1 falkont 1-2 ezer Ft, kirpobalod, elvielg jonak kell lennie, raadasul nem is vesz fel vizet mint a cementes ragaszto.
Alapvetoen nem lenne szukseg, de ugyis tullog, akkor mar valahova hajtani lehet, esetedben lefele, mert 50 cm az mar eleg magas, felfel nincs ertelme.
mivel xps lap lesz labazati szigeteles, ezert a csapoeso ellen az illetve maga a labazati burkolat fog vedeni nem a vizszigeteles.
Nekem pl. Felfele kell hajtani, de gondolkodom, hogy a lenti reszt majd lekenem valami jofajta kenhetovel, biztos ami biztos.
egyebkent a most sok helyen alkalmazott kulekavics "sav" 10-30 cm is jo szolgalatot tehet, mert arrol nem verodik fel a viz, illetve nem vezeti fel a vizet. A fal melle (kavics fal koze) meg azt a drenlemezt rakni, nah akkor nyugodtan aludhatsz :)
de a legdontosabb, hogy a csapadekviz el legyen vezetve, mert hosszu tavon az okozza a legtobb problemat, kimossa a talajt..
Azt meg tudjátok mondani, hogy a zsalukő lábazatra lefelé miért kell lehajtani a bitumenes vízszigetelést, ha a szerelőbeton teteje úgyis szigetelve van és az udvar talajszintje 50cm-rel lejebb van?
A bitumenes lemezre, hogyan lehet felragasztani majd a lábazati XPS-t?
