Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Akkor kazán megközelít..
Folyamatos szervízgombra kijön a sz.menü.. A leírásban benne van, teljesítmény, max hőm, sziv.kapcs.mód... Ha nincs meg a szervíz utasítás a kazánhoz, küldöm mailbe..rc35 pedig az 1 beállítás jobb lesz mint a 2..
Köszi!Ezzel feltérképezhetem, merre mennek a csövek a padló alatt? Mennyire pontos ez, milyen messze kell mérnem a padlótól, és mekkora hőm különbséget lát egyértelműnek? Sose láttam még ilyen kütyüt.
Nem lehet, hogy rosszul van belőve az Rc35?
Át kell bogarászni a beállításait mert gyanus a működése.. Padlót nem szoktunk szoba hőmérséklet szabályzáson hagyni, külső hőm.szab. szoktuk hagyni, max 1K szobahőm befolyás..max előremen:45C méretezés -10C nál 38C.. A padlón elméletileg nem kell érezni a meleget, de 24C szobát játszva elér mindenhol.. Nyitva van minden padló kör? Régi vagy új rendszer? Lehetséges, hogy a kazánköri szivattyú teljesítménye kicsi ahhoz, hogy rendesen átpörgesse a vizet...? Nem ártana felülvizsgálni a rendszert..
Van egy infrahőmérőnek nevezett dolog, 12-15e Ft-ért lehet kapni. Tizedfokra beméri a felületi hőmérsékletet, ezáltal végignézhető a padló (is), hogy fűt-e.
Nálam teljesen jól látni vele, ha megy a padlófűtés, illetve az is, hogy hol nincs csövezés.
Igen, közvetlenül ahol lebuknak, kifejezetten meleg. Ami visszajön, még talűn langyosnak se mondanám, ill. a 4 csőből az egyik (valószínűsítehtően a fürdőszobai kör) mintha meleg lenne. Érdekes módon a földszinti fürdőszobában meleg a járólap. Azért zavarbaejtő a dolog, mert a próbafűtésnél a konyhában is éreztük a kövek melegét. Most viszont nem.
Az egyik német autógyár hazai képviselője új szalont építtetett magának. Padlófűtés került kiépítésre a hatalmas kiállítóterembe, szép és drága olasz kerámia burkolattal. Átadás előtt nem sokkal minden jól működött, a kivitelezők már levonultak, kitakarítva ott[...] Bővebben!Tovább »
Némi változást elértem: az rc35-ben feljebb vettem az előremenő hőfokot max 60, min 50 értékre. Egy darabig abbahagyta a kazán a ki/be kapcsolgatást, több órán át keringtette a 60 fokos vizet. Reggelre még se lett meleg, és a kazán most ugyanazt csinálja: 60-30 fok között ki/be kapcsol. És egyetlen helységben se érezni, hogy meleg lenne a kőpadló, parketta, semmi.
Köszi, akkor bizakodom, hogy legalább ezt a 3 padló kört elviszi a szivattyú. :-)
Zsolti: igen tudom, hogy a padlónak kevesebb kell mint a radiátornak, arra vonatkozott a kérdésem, hogy vajon melyik megoldás mennyire rossz valójában hosszú távon a pénztárcámra. Azt tudom melyik a legrosszabb rövid távon.
de ha jól tudom a padló körre kellene egy termosztatikus keverő szelep ami 35-40 foknál többet nem enged a padlóba, és láttam már olyat ahol termosztát is volt , ha túmenne a beállított értéken letiltja a kazánt.
Nálam is külön van választva a beszívóldal, nem cső-a-csőben a rendszer. Ezért nem értem, hogy mi a szart mér a kéményseprő, mert gyakorlatilag így semmit.
az én esetemben ugye tömörséget csak úgy tudna mérni, ha lezárná a kémény tetejét, és túlnyomást vagy vákuumot hozna létre. Na, ilyet csak átvételnél egyetlen egyszer csináltak, az elmúlt 3 kéményseprés alatt csak körbehókuszpókozták a kazánt a füstgázelemző műszerükkel, most meg beledugta a kéménybe, majd közölte, hogy nagyon jó, csak pár százalék a visszaáramlás... Mekkora egy kamu cég ez, úristen!
Nekem itthon annyiban más a helyzet, hogy van 2 hőmennyiségmérőm, hogy az albérlőmmel el tudjak számolni. (2 körös a rendszer).
Amiben máshogy számolunk, az az, hogy én a "hasznos" teljesítményt tudom számolni, azaz azt, hogy az elégetett gázból mennyi meleg lesz, míg te a kondenzációs technika elméleti számait kapod meg! :-))
A füstgázelemzést egyébként az Ariston beüzemelője sem a kéményseprőmóddal csinálta, hanem megnyitottuk a vizet...
Ami baromság ezek szerint, én gondoltam is, hogy nem úgy kell, mert a gépkönyv mást írt, de akkor nem mertem szólni, örültem, hogy 3 hónap után lett melegvíz! :-)
A kazánom (pici 14 kW-os Junkers) most 8 radiátoros kört tol + a padlófűtés hőcserélőjét (annak a szekunder körében 7 kör, de ez most mindegy). A három padlós körrel most mosolyogva kell bírnia a szivattyúdnak. Ha már radiátoraid is lesznek, akkor meg úgyis kell valamit trükköznöd, mert a radiátoroknak magasabb hőmérséklet kell. Erre több megoldás is van, de az 5P-7R elrendezésnél szinte biztos, hogy a padlónak már külön szivattyú kell, de ezzel ráérsz jövőre foglalkozni.
A felújítás kb. a felénél tart. A szinten összesen 5 padlókör lesz és 7 radiátorkör van előkészítve.
Az előzőekben nem központi fűtéssel ment a ház.
Jelenleg ami egyértelműen működésre kész, az a 3 padlókör és a régi rendszerből egy cserépkályha.
Mivel a tél előtt már esélyem nincs a komplett rendszert üzembe helyezni, ezért szeretném egyenlőre a 3 padlókört legalább. Ha sikerül elvigye a házat, akkor radiátorokból csak a fürdőszobait szerelném fel. Ha nem akkor a radiátorokat is fel kell tegyem.
Ha erre azt válaszolod, hogy ezt ki kell számolni, többen kiszámolták, különböző eredményekkel...:-)
"Egyenlőre a ház egy része van csak fűtésileg felújítva (3 kör 3*75m csővel)"
Most padlófűtés és radiátoros is van együtt? Ha igen, akkor hány radiátor és milyenek? Hülye mértékegység, de 10 négyzetméternyi szobára hány centi (vagy méter) radiátor hossz jut? :)
Csak egy laikus vagyok, szamokat nem irok, csak egy lehetoseget. Szereltess be egy hidrovaltot es a padlofutest lasd el sajat szivattyuval, amit a szobatermosztat vezerel es a kazan is vezerli a sajat oldalat. Hatasfok nem romlik .
Nemrég szereltettük fel kondenzációs kazánunkat. Igen nagy tudású készülék, fantasztikus hatásfokkal, külső érzékelővel, rengeteg kommunikációs lehetőséggel. Vele egy időben padlófűtést is csináltattunk egy másik vállalkozóval. Mint a beüzemelésnél kiderült, sajnos a padló-vezérlés nem sikerült tökéletesen, sőt sehogy. Egyenlőre a ház egy része van csak fűtésileg felújítva (3 kör 3*75m csővel)
Rengeteg "szakértőt" végigkérdeztem és elég sokféle választ kaptam a lehetséges megoldásra.
Nagyjából most már ki tudom szűrni melyik tűnik működőképesnek, de a hatásfok rontásuk nem egzakt eléggé számomra. Úgy tűnik ezzel amúgy rajtam és a kazán szakértőjén kívül más nem is törődik, de konkrét számokat még sehonnan nem kaptam, sőt nagyságrendeket sem.
1. megoldás: fűtőkörök közül csak a padlóba nyomja a vizet a kazán szivattyúja. Hatásfok optimális, mert beállítható padló görbe, de kérdés szivattyú birja-e és elég-e önmagában majd télen? (régi ház, vastag falak, többféle számítás készült a hőigényre, különböző eredményekkel) belső szivattyú max teljesítnény 70w, 1200l/h,vagy max nyomás 250mbar.
2.megoldás: hőcserélő, külön szivattyú a szekunder körben. Leválasztás csodás, de a hőlépcső miatt magasabb fűtési hőmérséklet kell. Vezérlés kazántől elvéve, tehát hatásfok 2 szempontból sem ideális.
3. megoldás: 3 utú szelep, külön keringető szivattyúval. Lehetséges áramlási problémák a rendszer egymásrahatásaiból, vezérlés kazántól elvéve, tehát várható hatásfok csökkenés.
4. megoldás: Motoros, vezérelt keverőszelepes rendszer. Hatásfokban tökéletes, mert a kazán vezérel mindent, de költségileg minimum duplája bármelyik előzőnek és ez így, hogy azt hittem van egy kész fűtésem, most nem tetszik eléggé..
Kérdésem: van valakinek fogalma, hogy mekkora hatásfok rontást okozhatnak a "nem tökéletes" (2, 3) megoldások?? Ha lehet, akkor nem "kevés", "sok" stílusú választ kérnék, hanem legalább nagyságrendet.
Ne te pirulj el, hanem a többiek szégyelljék magukat! :)
Az említett esetből is az látszik, hogy nem tudott a kuncsaft egy olyan szerelőhöz eljutni, aki normálisan csinálja a dolgot. Tehát két "márkaszervizes", kiképzett ember - a beüzemelő és a mostani - sem végzett rendes munkát. Lehet hogy elvégezték a tanfolyamot, de egyszerüsítenek, mert NEKIK úgy is jó, és nem érdekli őket, hogy nem ez az előírás.
De tudom a megoldást: célműszer, ami nyomtatja az eredményeket (persze kazán gyári számhoz rendelve), és a szervizes csak akkor kapja meg a pénzt, ha ezzel a műszerrel nyomtatott hiteles eredményt.
Nekem van. A kérdésedet bővíthetnéd több információval. Ki-be kapcsolgatás akkor szokott lenni, ha túl alacsony hőfokon van az előremenő (pl. 35 fok padlófűtés esetén), és hamar eléri azt mert nem tud a víz visszahülni. Ha van külső érzékelő és a külső hőmérséklet kellemes pl. 16 fok, akkor a kazán előremenő hőmérséklete alacsony lesz és ki-be kapcsolgat. 5 fokot tudsz emelni a tekerőn, én ezt teszem ilyenkor. Néha ok nélkül is előfordult már, hogy nem imdult be a fűtés, de ez nem jellemző és ponosan nem is emlékszem a szitura. Melegvíz vétel után előfordulhat váltószelep probléma esetleg.
Csakhogy nálam nem koaxiális ( gyengébeknek cső a csőben ) rendszer van, hanem un. szétválasztott.
A tömörséget /tömörtelenséget itt csak az un. labdás módszerrel lehet megállapítani. Két oldalt zárjuk a füstrendszert, nyomás alá helyezzük majd mérjük a nyomás esést.
Ráadásul a 'mérést', amit amúgy nem kértem, 3 lakásban is megejtették, mind a három un. szétválasztott rendszer.
És még hab a tortán : hol a tisztítóajtónál, hol a mérőhelynél tették be a szondát.
Ja kohómérnök voltam valamikor. A kéményseprő meg a CO-t és a CO2-t simán összekeverte.
ű
" akkor amit fenn írtam, az mind tárgytalan. De akkor én sem tudom, pontosan mit csináltak Nálad..."
Mértek, hogy többet számlázhassanak. Ha igazán gerinces emberek lennének , csinálnának egy szemlét, de nem etetnék a lakosságot holmi álméréssel .
Tehát szemlés ellenőrzés ára kb 3000 eft az ilyen álmérésessé meg 5980 ft húszforint hiján a duplája.
Mondjuk szemlével azért megállapítani azt, hogy van e füstgázszivárgás, nem nagyon lehet.
Próbálom logikusan megközelíteni a problémát, szerény ismereteimmel a kombi kazánok terén.
Ha a fűtés jól működik, elég meleg a víz, de a fűtővíz és a HMV között 30-40 fokos hőlépcső van, akkor:
- vagy még mindig vízköves a HMV hőcserélő, azaz a fűtővíz nem tudja átadni a hőjét a rajta keresztüláramló hideg víznek
- vagy pedig a HMV primer köre van eldugulva valahol, azaz nem áramlik át kellő mennyiségű víz a "tábla csokin". Viszont mivel a fűtés jól működik, ezért a primer hőcserélőből és a szivattyúból a víz gond nélkül ki tud jönni, vagyis vagy a hőcserélő van eldugulva, bár valószínűleg nem vízkővel, hanem a fűtési körben levő szutyokkal, vagy pedig az odavezető úton van dugulás. pl. váltószelep hiba.
El nem tudom képzelni, hogy a primer hőcserélőnek van baja, ha a fűtés hibátlan, de melegvíz nincs. Azt sem, hogy az elvízkövesedne, mert sosem kap utánpótlást vízkőből. Vagy ez a kazán valami speciális elven működik, amiről fogalmam sincs :)
Ez az én elméletem, de talán egy itt bújkáló kazánszervizes tud még hozzátenni, vagy éppen elvenni valamit.
Zárt égésterű készülékeknél kétféle mérést végzünk. Az egyik, hogy a füstgázt elemezzük kibocsátás, hatásfok, beállítások stb. miatt. Itt nehezen kapunk képet a füstgázelvezető rendszer tömörségéről, bár a rossz értékek azért erre mutatnak közvetve. A műszer szondája ilyenkor a füstgázoldali mérőpontban van.
A másik, (természetesen ez csak koaxiális elvezetés esetén érvényes) hogy a szondát a frisslevegő oldal mérőpontjába tesszük. Ilyenkor azt mérjük, hogy a bejövő levegőben mennyi az oxigén és van-e benne CO. A normál érték 20,9 % oxigén és O ppm CO. A kéményseprők egy kis eltérést még tolerálnak, de az biztos, hogy a 20,6 % oxigén tartalom alatti értéknél, illetve CO megjelenése esetén következtethető, hogy a füstgázoldali elvezetés nem tömör. Szerintem Nálad ezzel a második módszerrel állapították meg a tömörséget. Legalábbis nagyon remélem...
"Hogyan ? Visszafelé megy a fűstgáz ?"
A füstgázoldai elvezetés tömörtelensége miatt a füstgáz kijut a csőből, de a koaxiális elvezetésnél a frisslevegő beszívó cső a füstcsövet "körbeveszi", tehát a füstgáz a szívóhatás miatt azonnal visszajut a kazánba, ahol (pontosabban a mérőponton) ezt tudjuk mérni.
" A rendszer egyébként nyitott, az egyik végén bejön a levegő egyesűl a gázzal majd a kéményen távozik az égéstermék."
Ezt nem igazán értem, de ha nem zárt égésterű a készüléked, akkor amit fenn írtam, az mind tárgytalan. De akkor én sem tudom, pontosan mit csináltak Nálad...
